Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JADAS ES XX. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 12., VASÄRNAP Abony, Új Világ Termelőszövetkezet Paradicsom - háromszáz hektáron A zöldségprogram megvaló­sításához jelentős mértékben hozzájárul az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet. Ez az alig 1400 hektár szántóterülettel rendelkező gazdaság 575 hek­táron. termeszt zöldséget. Ezen belül legfontosabb növényük a paradicsom. Mészáros Gyula tsz-elnök ismertetése szerint 1974-ben 200 hektáron átlagosan 385 má­zsás termést takarítottak be paradicsomból. Tavaly 300 hektárra emelték a területet, a termésátlag 355 mázsa volt. Az idén is hasonló nagyságú földön terem ez a növény. A mennyiségre jellemző, hogy az elmúlt évben ez a szövetkezet állította elő az ország kon­zervipari célra termelt para­dicsomin ennyiségének több mint öt százalékát. Az Idén 350 mázsa volt a hektáronkénti tervezett termésátlag. Szerencsére az aszály nem okozott ká­rokat, négyszáz mázsás a termés. Most már részben az időjá­rástól függ, hogy be tudják-e takarítani valamennyit. Eb­ben az évben ugyanis rend­kívül elhúzódik a bogyók éré­se. Más esztendőkben több mint két hónap jut a betakarí­| tásra, most alig harminc— harmincöt nap. Ennyi idő alatt ezervagonnyit kell leszedni. • Száz hektáron a hagyományos módon, kézzel folyik a munka, mivel a magnak szánt ter­mést géppel nem lehet beta­karítani. Ebbe a munkába be­vonták a ceglédi szakmunkás­képző diákjait, a helybeli ál­talános és középiskolásokat és a katonákat is. Arról tárgyal­nak, hogy az abonyi üzemek dolgozói — munkabér ellené­ben — szombatonként és va­sárnaponként — segítenének ebben a sürgős munkában. Kétszáz hektáron hét kom­bájn dolgozik. A táblákon érést gyorsító vegyszerrel permeteztek, amely hatására gyorsabban pirosodnak a bogyók. Erre nagy szükség van, hi­szen a gép nem válogat, egy­szerre szedi le az érett és az éretlen szemeket. Két előfel­dolgozó gépsor sajtolja ki a paradicsom levét, amelyet tar­tálykocsikban szállítanak a Nagykőrösi Konzervgyárba. A termés minősége jobb a tava­lyinál, az akkori 4,5-del szem­ben most 5 százalék fölött van a szárazanyag-tartalom. Az előfeldolgozás külön terme­lési folyamat, ha a gyárnak Megőrzött hírnév, hagyomány Mitől jók a kerek cipók? A vidékiek, ha Cegléden járnak, nem hagyják el úgy a , várost, hogy szép, pirosbar­nára sült kenyeret ne vinné­nek magukkal. Átutazók vá­rakoznak és állnak be a ke­nyeret vásárolók hosszú sorába. Autó fékez. — Mondja már, hol árulnak jó ceglédi kenyeret? — hajol ki a vezetője. Ceglédi kenyér — így em­legetik. Vajon mi a titka? Cegléden három helyen, a Körösi, a Pesti úti és a Vadász utcai sütödében, a környező községek közül Albertirsán van egy pékség, ahol még hagyományos módon sütik a kenyeret. — Mitől jó a kisüzemi ter­mék? — Több oka van — mondja Horváth József telepvezető. — A pékek kézzel formázzák s vetik a kemencébe a kenyeret. Akik itt dolgoznak, régóta mesterei a sütésnek. Hosszú évek óta együtt vannak, ösz- szeszoktak. A kemencéink mind régi fajták. Nem gőzfű­téssel működnek, mint az újak, nem állandó a hőmér­sékletük, hanem fokozatosan hűlnek ki. A sütési idő hosz- szúra nyúlik, ezért lesz kü­lönleges íze a kenyérnek. — Sütünk egy-, két- és há-' romkilós veknit és kerek ke­nyeret. Néhány évvel ezelőtt még a kerek volt a kapósabb. A városközpontban az egy-, két- kilósat vásárolják szívesen. A peremrészek lakossága és a tanyaiak, akik ritkábban jön­nek be a városba, inkább a kiadósabb, háromkilóst kere­sik. Országszerte évente 1—2 százalékkal csökken a lakos­ság kenyérszükséglete, ugyan­Hálás köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett férjem, édesapánk dr. Császár Imre teme­tésén megjelentek, mély fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. dr. Császár Imréné és gyermekei. A ceglédi IBUSZ-iroda KERES fizetővendég-szobákat. Az érdekelteknek részletes tájékoztatást ad az IBUSZ-iroda, Cegléd, Szabadság tér 1. akkor nő az egyéb termékek, a péksütemények- iránti igény. Ezzel nekünk is számolnunk kell. Kenyérből évről évre ke­vesebbet sütünk. Most havon­ta 1400—1500 mázsát adunk el öt szakboltunkban. — Kézi erővel, hagyomá­nyos technikával, kis teljesít­ményű kemencékkel dolgoz­nak. Megéri? — Mostohák nálunk a mun­kakörülmények. A fiatalok nem szívesen vállalják gépek nélkül a munkát. Az új dolgo­zók, ha jönnek, nem sokáig maradnak, hamarosan új munkahelyet keresnek. Jóval költségesebb a kisüzemi ter­mék, mint a gyári. Hozzájá­rulunk ugyan az igények ki­elégítéséhez. mi is, de a város és környéke lakosságának el­látása elsősorban a kenyér­gyárra hárul. A régi típusú, kisebb teljesítményű kemen­cék működtetésének más cél­ja is van: a hírnév és a ha­gyomány őrzése. Dobozi Eszter kellene elvégezni, költségesebb lenne, mint a helyszínen. En­nek ellenére a konzervgyártól e címen kapott összeg ala­csony, még azt sem fedezi, amit az , ezzel foglalkozóknak munkabérként kifizetnek. Az aszály ellensúlyozása­ként különösen nagy gon­dot fordítottak a megfele­lő növényvédelemre. A Dél-Pest megyei Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­sége által fenntartott agroké­miai laboratóriummal együt­tes kísérleteket folytattak. Jó eredménnyel alkalmazták a lombtrágyázást. Tizenegy al­kalommal a permetezéssel együtt juttatták ki a növé­nyekre az újfajta szert, a leg­kritikusabb időszakban öt esetben éjszakai permetezés formájában. A termelőszövetkezet 1974 óta tagja a soroksári para­dicsomtermesztési rendszernek. Hazai gyártmányú gépsorok­kal végzi valamennyi munkát. A tapasztalatok azt mutatják, a gépek beváltak. Már har­madik esztendeje rendeznek országos szakmai bemutatókat. Pénteken tartott paradicsom- termesztési és előfeldolgozási bemutatójukra a hazai szak­emberek mellett eljöttek azok a külföldiek is, akik a nem­zetközi kertészeti gépesítési kongresszus alkalmából ha­zánkban tartózkodnak. Az Üj Világ Termelőszövet­kezet erőit most a gyors, vesz­teségmentes betakarításra összpontosítja, hiszen ebből a növényből 16—17 millió forin­tos árbevételre számíthatnak, ez egyharmada a közös gazda­ság ez évre tervezett összes árbevételének. T. T. Minden boltban Olcsóbb paradicsom — háziasszonyoknak A MÉK ceglédi kirendeltsé­ge az eddigi 3,60 forintos ár­ról szeptember 11-gyel 3 fo­rintra szállította le a befőzési paradicsom árát. A háziasszo­nyok legalább két hétig ezért a pénzért vásárolhatják meg az eltennivatót, nemcsak a MÉK elárusítóhelyein, hanem az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és az ÁFÉSZ boltjai­ban is. Az üzletek rendeléseit ki tudják elégíteni, gondos­kodnak a folyamatos szállí­tásról. A népfront krónikása Megírják az üzemek múltját Cegléd és Dél-Pest megye számos településének ellátását segíti a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Boltjai, raktárai, iro­dái, jáiművei ezer embernek adnak állást. Közülük igen sokan törzsgárdatagok és egy­ben a szakszervezetnek is tag­jai. Élénk, mozgalmas a szak- szervezeti élet a vállalatnál, igény is van erre. Nemcsak a vezetésben, hanem számos más területen kapcsolódik be a szakszervezet a mindennapok tennivalóiba. Ha továbbkép­zésről, oktatásról, versenyre való felkészülésről, a szocialis­ta brigádok mozgalmának előbbreviteléről van szó, a szakszervezet is tevékeny ré­szese mindennek. Sok a dol­ga Lencsés Gábor szakszerve­zeti titkárnak. Gyakran uta­zik, az embereket épp úgy is­meri, mint a feladatokat, a azt, hogy nagy felelősséggel dolgo­zó, szótartó, pontos ember, tudják a vállalatnál. Példát le­hetne venni arról, ahogy nap­jait beosztja, jusson minden­re. Gyakorlata van benne, annyi bizonyos. Munka mellett végezte el az egyetemet, az egyetemi tanulmányok idején alkalmat talált arra is, hogy a könyvtárakat, az Országos Le­véltárt, a hivatalokat járja, adatokat gyűjtsön, krónikás­ként örökítse meg a munkahe­lyével kapcsolatos dolgokat, önkéntes történetírója legyen a városnak, melyben két évti­zede dolgozik. Tevékeny nép­frontmunkás, tagja a Hazafias Népfront ceglédi bizottságá­nak Dokumentumok birtokában — Fiatalként az ifjúsági mozgalomban vettem részt, kultúros es végrehajtó bizott­sági tag voltam a KISZ váro­si bizottságában. Politikai elő­adásokra, rendezvényekre ké­szülve, gyakran kellett adato­kat gyűjteni, Cegléd történe­tével, mozgalmi múltjával kap­csolatban is. Találkoztunk ve­teránokkal, s amit tőlük hal­lottunk, az maga a történe­lem. Szükségét éreztem meg­örökíteni, feljegyezni. Az ada­tok, tények, élmények sokasá­ga adta, hogy tudatosan fog­lalkozzak velük. Azt pedig, hogy ezeket az ismereteket meg kell osztanom azokkal, akik az én korosztályom után következnek, éreztem, tudtam. De így van ezzel rajtam kí­vül több más ceglédi, ezt vall­ják a krónikások, helytörté­nészek. Hivatali munkáját az irodá­ban végzi, fiókba zárja, nem viszi haza. Otthon a helytör­téneti dokumentumgyűjtés és az ezzel kapcsolatos, ebben se­gítő jegyzetek, kiadványok, kö­tetek serege kapott helyet. A dossziékban. témakörönként csoportosítva gyűlnek az ada­tok. Lencsés Gábort a város története a feliszabadulás előtti évektől napjainkig foglalkoz­tatja. Négy évtized története — Cegléd monográfiája 1937­ig készült el, akkor tettek pon­tot a feljegyzések végére, írá­sát szívesen folytatom, segí­tek, hogy kiegészüljön nap­jainkig. Pályázatra készítettem el az 1945—1975-ös időszak adatgyűjtését, ellátva fényké­pekkel, grafikonokkal, forrás- értékű jegyzetekkel, s ezzel a városi pályázatok csoportjá­ban a második díjat nyertem. Nagy munka volt, de még ne­hezebb lett volna, ha nem lett volna segítőm és szigorú kritikusom. Szerencsére volt, dr. Lakatos József tanácstit­kár személyében. Egy másik pályamunkám a Cegléd és környéke. Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat történetét örö­kíti meg, az államosítástól napjainkig. Igyekeztem ala­pos és olvasmányos dokumen­tumgyűjteményt készíteni.' A téma közel áll hozzám, s ha j nincs ez a pályázat, akkor is j megírtam volna. Magam is ta- | pasztalom, hogy előadások megtartásához, beszédekhez, újabba* a vetélkedőkhöz is, milyen fontosak a:z ismeretek, és milyen nehéz, ha ezerfelől kell hozzájuk anyagot gyűjte­ni. Fontosnak tartom népfront­munkaként a krónikaírás szor­galmazását. Cegléden most az üzemi történetírást szeretnénk megszervezni. Elismerik a munkáját Adatfeldolgozásra, ismeret- bővítésre a késő esti órák ma­radnak. A kora estiek azért nem, mert akkor is van el­foglaltsága. öt éve a marxiz­mus—leninizmus közc^iiskolán tanít. Családja megérti, segíti. Felesége pártmunkás. Leánya középiskolás. Gyerekekkel akar majd foglalkozni, de szívesen veszi kézbe az otthon található helytörténeti anyagot, és hasz­nosítja, tanul belőle. Öröm, hogy így, egy kicsit apja nyom­dokán jár. Munkahelyén is elismerik, amit Lencsés Gábor tesz. Megkapta a KlSZ-érdemér- met, a belikereskedelem és vál­lalata kiváló dolgozója. Őrzi a szakszervezeti munkáért ka­pott kitüntetést, a pártmun­káért megérdemelt Lenin-em- lékplakettet, a Béke-érdemren­det. Hangsúlyozza: nem az el­ismerésekért dolgozik. Terve­ző, gondolkodó, segítő ember, ismereteit meg akarja osztani azokkal, akik majd a sorban utána következnek. Ez ösztön­zi, ez hajtja. Néha nagyon saj­nálja, hogy a napnak csak hu­szonnégy órája van. Eszes Katalin Új műhelyben régi stílus Ötvennyolc iskoláscsomag készült Tanévkezdet állami gondozottak Ha jól tanul, fa szobrász lesz Minden szülő megérzi az új tanév kezdetét. Az iskolába induló gyerekek számától és a család anyagi helyzetétől füg­gően, kii jobban, ki kevésbé. A gondos édesanyák ilyenkor megveszik nemcsak a tan­szereket, hanem az elnyűtt helyett az új tornafelszerelést, a kinőtt helyett az egy-két számmal nagyobb iskolakö­penyt, cipőt, ruhát. A csalá­dokban bekalkulált gond az iskolakezdés, de mi vár azok­ra a gyerekekre, akik állami gondozottak és nevelőszülők védőszárnyai alatt nevelked­nek? Erre a kérdésre Bán La- josné, városi gyermekvédelmi felügyelőtől kaptunk választ. A ceglédi Stylus Faipari Szövetkezet termékei közül keresettek a kolonial búto­rok. Fzek tartozékait a korszerű gépteremben készítik, amely felvételünkön látható. Az így előkészített elemek végül kézi faragással kapják meg kecses formájukat. Apáti-Tóth Sándor felvétele Érzelmi szálak A városban jelenleg 139 az állami gondozott gyermek, de közülük csak 78 van nevelő­szülőknél, a többiek vér sze­rinti hozzátartozóiknál élnek, ők a család szűkös anyagi helyzete miatt részesülnek rendszeres nevelési segélyben. A felügyelőnek egyaránt gondja van valamennyiükre, figyeli nevelkedésüket, iskolai előmenetelüket, fejlődésüket. Azt is nyomon követi, hogy az állam erre a célra szánt fo­rintjait rendeltetésszerűen használják-e fel. A gondozásra kihelyezettek 3-tól 18 éves korukig lehetőleg ugyanazon a helyén nevel­kednek. Az a legjobb, ha egy családban nőnek fel. A leg­többen később is ragaszkod­nak nevelőszülelkhez, szoros érzelmi szálakkal fűződnek hozzájuk, felkeresik őket ak­kor is, amikor már a saját lá­bukra álltak. A látogatások mellett meleg hangú, őszinte levelekben számolnak be to­vábbi boldogulásukról, sorsuk alakulásáról. A felnőttek 40— 50 éves korosztálya fogadja, kéri leginkább a gyerekeket. Közülük többnél már kirepül­tek az otthonból saját lányaik, fiaik, s nem tudják megszok­ni. hogy magukra maradtak. Szívesen, szeretettel bánnak a gondjaikra bízott gyerekekkel, akiket korántsem a várható nevelési díjért fogadnak ma­gukhoz. Azonos esélyekkel A közelmúltban Cegléden 58 iskolaévet kezdő állami gon­dozott gyerek kapott iskolás­csomagot. Közülük kettő kö- középiskolás, heten a szakmun­kásképző iskola növendékéi, a többiek az általános iskolák, illetve a kisegítő iskola diák­jai. Megközelítően 14 ezer fo­rint értékű tanszert kaptak. A csomagban benne van az egész évi szükséglet, toll, ce­ruza, egyéb holmi is elegendő. Semmiféle hátrányt nem érez­nek, azonos esélyekkel járják az iskolát. mint társaik. Meg­kapták az új táskákat is. szé­pek, színesek, tartósak, öröm­mel kézbe foghatja, hátára ve­heti bárki. Nem vész el a tehetség Nemcsak anyagiakban, ha­nem erkölcsiekben is küzde­nek az állami gondozott gye­rekek hátrányos megkülön­böztetése ellen. Az iskolában csak a pedagógus tudja, me­lyik tanítványának, milyenek a családi körülményei. Sok ta­pintattal, segíteni akarással eredményesen támogathatják az arra legjobban rászoruló­kat. A ceglédi iskolák közül élen jár a Mészáros Lőrinc ne­vét viselő a jó példával. Jól dolgozik az ott működő, ifjú­ságvédelemmel megbízott, pe­dagógus. Egy most végzett nyolcadikos gyerek tehetségé­re például a fafaragószakkör­ben figyeltek fel: hozzásegí­tették, hogy kitanulhassa a faszobrász -szakmát. Fontosak a rendszeres korrepetálások, a szakköri foglalkozások, ame­lyek alkalmasak lehetnek a hátrányos helyzet leiküzdésére. T. T. Három sportág eseményei TEKE NB III A Bem SE megnyerte őszi harmadik találkozóját is. Bem SE—Lampart 5:3 2564:2529 Jók: Nagy (460), Horváth (459), Tarjányi (437). Nagy küzdelmet vívtak a csapatok. A vendégek jól tar­tották magukat, végül — a há­rom-három egyéni győzelem után — a jobb faeredmény döntött a hazaiak javára. A ceglédiek ezzel az ősszel a har­madik győzelmüket aratták, javítva pozíciójukat az élcso­portban. t ATLÉTIKA A hét végén Gyulán rende­zik a Magyarország—Románia ifjúsági atlétikai viadalt. A magyar csapatban két ceglédi is helyet kapott, női 800 mé­teren Plangár Ágnes, férfi 2000 méter akadályfutásban Szelecz- ki József állt rajthoz. ÖKÖLVÍVÁS Kőbányán, az ÉVIG Kupa háromnapos egyéni ifjúsági ökölvívó-viadalon 14 égj—sü­lét 68 versenyzője állt rajt­hoz. A Ceglédi VSE-t Vajda és Bódi képviselte, 6zorítóba állt a 203. DSK fiatalja, Hcí- römpő is. ü. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents