Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

VELEMENYEK, JAVASLATOK Magasabb követelmények A városi pártbizottság a na­pokban összegezte a párttag- könyvek cseréjével kapcsolatos beszélgetések városi tapaszta­latait. A 109 beszélgető bizott­ság több mint 1600 párttag véleményét hallgatta meg. A jelentős politikai esemény eredményeiről Hegedűs László, a pártbizottság titkára számolt be a városi pártbizottság leg­utóbbi ülésén: Megállapította, hogy a párttagok örömmel vál­lalják a XI. kongresszuson meghatározott magasabb követelmények teljesíté­sét. A kommunisták véleményt mondtak az V. ötéves tervről is és azt reálisan megfogalma­zott össztársadalmi program­nak tartják. A beszélgetések során el­hangzott kérdésekre az alap­szervezetek minden esetben választ adtak. A párttagok ja­vaslatait pedig az összegező taggyűléseken terjesztették elő. A városi pártbizottság mér­legelve a javaslatokat úgy határozott, hogy a legfonto­sabb, saját intézkedési terüle­tén kívül eső megoldásra vá­ró kérdéseket a megfelelő szervekhez továbbítja. Egye­bek között felhívja a városi tanács figyelmét a városfejlesztéssel kap­csolatos tájékoztatás ki- szélesítésére, s az élelmi­szerárak fokozottabb el­lenőrzésére. Kiemelten foglalkozik a párt- bizottság azoknak az üzemek­nek a helyzetével, melyek köz­pontja nem városunkban van. Harminc év a tőke mellett A Kecskeméti utcai ÁFÉSZ élelmiszer áruházban nagy forgalmat érnek el a tőkehús árusításából. Pesti László hen­tesmester naponta sokszor 100—150 vevőt is kiszolgál — teljes megelégedésre. A házi­asszonyok úgy tartják: nem mindegy, hogyan vágják és adják a húst... Pesti László 1941-ben lett tanuló Decsi Ferenc, ismert nagykőrösi hentes és mészá­ros üzletében, s azóta megsza­kítás nélkül a húsiparban dol­gozik. Közben a mestervizsgát is letette. Tizenkét esztendeig a PENOMAH ceglédi gyárá­nak volt megbecsült dolgozója. 1970 óta pedig a Nagykőrösi ÁFÉSZ húsboltjaiban tevé­kenykedik. tfj. Fekete József felvétele XX. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA Műszaki átadás után Két hét múlva működik a víztorony Fontos eseményre került sor hétfőn délelőtt: megtartották a város ivóvízellátását hosszú évtizedeikre megoldó vízmű 43 méter magas Kálvin téri tor­nyának műszaki átadását. Részt vett ezen Kocsis János- né tanácselnök, Bodrogi Ist­ván, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai reszortfele­lőse is. Ott volt továbbá az építés fővállalkozója: a Pest megyei Vízvezeték és Csator­naépítő Vállalat igazgatója, Bartha Antal, volt nagykőrösi polgármester, Várnagy József, a lajosfmizsei Vízgép Vállalat főmérnöke, és az építésben részt vett alvállalatok több szakembere. EgjAlangúlag megállapítot­ták, hogy a víztorony építése és berendezése megfelel az előírásoknak. A nagy munkával kapcsola­tosan szót váltottunk Kocsis Jánosaiéval, aki a víztorony felépítését a város életében igen nagy jelentőségűnek tart­ja. Elmondotta, hogy a tanács 1967-ben határozta el a vízve­zeték-hálózat és a víztorony megépítését, 1968-ban kidol­gozták a beruházási progra­mot, 1974 és 1975-ben folyt a víztorony építése, ami sok akadály leküzdésével most be­fejeződött. A város napi átla­gos fogyasztása, a vezeték tel­jes kiépítése után, napi 4 ezer 800 köbméter lesz, és ezt az igényt a víztorony teljes mértékben kielégíti. Ez a 700 köb­méter űrtaxtalmú tartályt magasban tartó létesítmény az ország első ilyen nagy a cél- szerkezetes víz­tornya. Most, a műszaki átvétel után, a kiépült vezetékeken fel­töltik vízzel, a KÖJÁL megtartja a víz egészségügyi vizsgálatát, és a torony két héten belül megkezdi a vízszolgáltatást esz, eddig törpe vízmű által ellátott terü­leten, valamint a vízvezetékháló­zatba eddig már bekapcsolt utcák­ban. A vezetékhá­lózat építése pe­dig, program sze­rint, tovább foly­tatódik a város­ban. A nagykőrösi vezetékháló­zatot a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ceglédi ZENE, RITMUS, LOBOGÁS Képei egy ember jelei a világról* Prohászka Antal nagykőrösi kiállítása Élénk érdeklődés kísérte a minap az Arany János Műve­lődési Központ bemutatótermében Prohászka Antal ceglédi születésű, jelenleg Túrkevén élő festő alkotásaiból nyílt kiállí­tást. A számos olajfestményt és néhány grafikát felvonultató tárlaton Tamasi Tamás újságíró, lapunk munkatársa mutatta be az alkotót és műveit. Az alábbiakban a megnyitón elhang­zottakból közlünk részleteket. Prohászka Antal az Alföl­dön, a Duna és a Tisza szab­dalta sík vidék vonzásában él­te le eddigi életét. Az Alföld nagy múltú alkotóműhelye, Hódmezővásárhely volt az is­kolája. Hosszú éveket töltött Cegléden, egy ideje Túrkevén él és alkot. Gondolatvilága és művésze­te középpontjában a ma em­bere áll, társadalomba, törté­nelembe és tájba helyezve. Sajátos képi jelrendszerével, szín- és formavilágával fogal­mazza meg korunk gondjait, középpontban/ álló kérdéseit. Ehhez állandóan utat, szava­kat keres. Témái végső formájukban olajképein fogalmazódnak meg. Sokáig foglalkoztatta a beatzene, amelytől eljutott a népzenéig. Erre vall Vujicsics Tihamér emlékét idéző alko­tása. Képein feltűnik Zebe- gény, Szentendre és Cegléd. Jelen alkotói időszakában a kevi fények vonzzák. Szenve­déllyel járja a határt, a föl­deket, a folyópartot. Ezt mu­tatja a Fények a Berettyón című képsora. Állhatatosan dolgozik. Fel­ívelő pályája lépcsőit járva következetesen mondja el vé­leményét a világról, vitázik ön­magával, elveti az olcsó meg­oldásokat. Prohászka Antal képei az átlagosnál nagyobb figyelmet érdemelnek. Ismé­telt megtekintésük közelebb visz az alkotó szándékának felismeréséhez, a művek mi­nél teljesebb élvezetéhez. Kü­lönös, egyéni világát állítja elénk. Kompozíciói megfogal­mazásában eltér a realista áb­rázolástól, de kifejezésmódja a figurális keretek között ma­rad. A részleteket elhagyja, annyit vesz el, amennyit csak lehet, ezáltal szigorúbbá, tö­mörebbé fogalmazza mondani­valóját. Alkotásai mély érzelmi töl­tésűik, izzó indulat lökte őket a világba. Ez a szenvedélyes­ség, kérlelhetetlen következe­tesség, önmaga teljes válla­lása végigvonul nemcsak a most kiállított anyagon, hanem egész eddigi életpályáján. Ké­pei egy ember jelei a világról, a korról. A jobbért való töret­len küzdelmet, a jónak vélt ügy mindenáron való szolgála­tát jelképezik. Határozott mozdulatokkal vi­szi fel a festéket, erőteljesen, kissé elnagyolva, de egyértel­műen fogalmaz. Legjobb ké­peit hallatlan belső erő feszíti. Zene, ritmus, lobogás hatja át műven, amely átterjed a fi­gyelmes szemlélőre. A tévedés felelősségét is vállaló megnyi­latkozás teszi emberivé, hite­lessé alkotásait. Prohászka Antal helyes Irá­nyú fejlődését a szakmai elis­merés mutatja. Számos kollek­tív tárlat és önálló kiállítás áll mögötte. 1975-ben részt vett a Szekszárdon rendezett IX. országos amatőr képzőmű­vészeti kiállításon. Alkotóútjá- nak fontos állomása volt most a nyár elején a szentendrei Vajda í,ajos-stúdióban való be­mutatkozás. amelyet élénk ér­deklődés és elismerés kísért. Az alkotónak biztatást je­lenthet a további lankadatlan munkára a nagykőrösi műve­lődési szervek támogatása és a műbarátok figyelme, amely ennek a kiállításnál: a létre­jöttében is megnyilvánul. Tamasi Tamás • Elhangzott Prohászka Antal kiállításának megnyitásán, a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központban. kirendeltsége üzemelteti, majd. Kopa A kiállítás látogatói Várkonyi Pál felvétele Nemrégiben a Pest-Nógrád . megyei Állami Gazdaságok j igazgatójával és a Kertészeti I Egyetem Soroksári Tamgazdia- | ságának főkertószévei három- | napos tanulmányúton jártunk | a szomszédos Ausztriában. Mi- j vei az állami gazdaságok l nagymértékben növelni kíván­ják vöröshagyma-termőterüle­tüket, ezért megtekintettük a propsdorfi Gottfried Zehet- bauer gazdaságát, ahol évek óta 100—130 hektárnyi terüle­ten termesiztenek vöröshagy­mát, hektáronként 400—500 mázsás átlagterméssel. A vö­röshagymáit egyéves módszer­rel, magról vetve termesztik. Az aszály miatt az idei termés 280 mázsa lesz várhatóan hektáronként, de figyelembe véve az európai átlagtermése­ket, még ez is jónaik mondha­tó. ősszel vetett vöröshagy­mát is termesztenek: augusz­tus 20. és szeptember 10. kö­zött vetik el és jún.iüs végén, illetve július elején szedik fel. Őszi vetésre a Presto és Pronto fajtáikat alkalmazzák. Hektáronként 3,5—4 kilogramm vetőmagot használnak, vegy­szeres gyomirtásra Dactalt, Regionét és Gramoxont alkal­maznak:. Stanhey és Ráz vető­gépet, ‘ talajművelésnél Rau combi gépet használnak rázó- boronával. A vöröshagymát öntözve termesztik, főként az Ontario, Elite, Topaz, Grana­da, Early Harvest Luganski és makói faitákat Gombabeteg- régek ellen Dithane M—45 nevű szert alkalmaznak, nyolcnaponként permetezve. A hagyma felszedésére a KUXMAN nevű berendezést használják. A rendre felsze­dett hagymát 10—14 napig szikkasztják, majd tartálylá­dába felszedve további 10 na- oig tartják a szabadban. Ná­lunk is kívánatos lenne az őszi vetésű és június végi, jú­lius eleji szedésű vöröshagy­ma-termesztést bevezetni, hogy a lakosság ellátását ezál­tal is javíthassuk. Az idén ha­zánkban jó minőségű vörös­hagyma termett, de az aszály mlaft a termésátlagok alacso­nyak. Az állami gazdaságok, Pest—Nóffrád megyei köz- I pontja kísérletképpen 20—30 hektár területen bevezeti az őszi vetésű hagyma termesz­tését, de kívánatos lenne, hogy a termelőszövetkezetek is megismerjék és alkalmaz­zák eát a termesztési mód­szert. Dr. Konrád Zoltán DinnyatErmesztők Jómagam is azok közé tar­tozom, akiknek zártkertjük van. így tavasszal, mikor hal­lottam, hogy a körösi terme­lőszövetkezetek az idén nem termesztenek dinnyét, s ezért bizonyára keresett lesz ez a kedvelt nyári csemege, egy élelmes lajosmizsei dinnyéstől, a piacon tíz szál tápkockába ültetett dinnyepalántát vásá­roltam. A kis palánták szépen meg­eredtek, figyelmesen gondoz­tam, időnként meg i3 öntöztem őket. Növeltek is jó néhány szép dinnyét, de mire meg­ért, mind eltűnt, csak egy kis kajszát tudtam hazavinni... Szerencsére azonban dinnyéből mégsem lett hiány Nagykőrö­sön: az állami gazdaság 50 hektáron dinnyét vetett, s 40 vagonnal szállított be a MÉK- nek, így bőven jutott a piacra és a boltokba. Az utóbbi he­tekben a gazdaság minden hé­ten kétszer, 30—30 mázsa ap­róbb, olcsó dinnyét küld a kö­rösi és a törteti piacokra, két­forintos áron. Persze, nem mindenki járt így az egyéni dinnyetermesz- téssel, minit én. A távolabbi zártkertekben nem lopták a dinnyét. Az ÁFÉSZ tázerdei mintagyümölcsöse melletti dű- lőúton, jó messzire az út mel­lett, száz négyszögölnyi diny- nyeföldet találtam, sok szép dinnyével. A tábla közepén kút áll, a kútra egy ivóbögre van kötve. A kút mellé egy kis ülőkét is állított a tulaj­donos. És a dinnyét sen,ki sem dézsmálja. K. U Tanévnyitó a kisegítő iskolában Szeptember 6-án, hétfőn délután fél 4 órakor kezdődik a tanévnyitó ünnepség a vá­rosi kisegítő iskolában. Mit látunk ma a moziban? Talpuk alatt fütyül a szél. Színes magyar film. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi a bánomi iskolában. A Charlot-k bejárják Spanyolországot. Francia film. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT Labdarúgás Nagykőrösi Kinizsi—Kistarcsa 2:1 Kinizsi: Kocza — Balogh, Bélfceki, Tóth II, Kaszap (Vár- konyi S-, 85- p.), Tóth S., Ba­nyán, Horváth, Tóth I, Szőke, Hajdú. Tapogatódzó játék után Ko­cza két ízben is jó érzékkel hárított, a másik kapunál Sző­ke hagyott ki helyzetet, majd Banyár erős lövését védte Ban­di, a volt NB I-es kapus. A 30. percben szögletrúgás után Horváth jó lövése elakadt a tömörülő védőkön. Tóth 1 jó helyzetben kapu fölé lőtt. A 42. percben kezezés miatt li­est ítélt a játékvezető, ezt Tóth I értékesítette: 1:0. Fordulás után élénkebbé vált a játék. A hazai kapunál ismét Kocza védett két ízben is jól, a másik kapunál Banyár —Hajdú—Szőke tetszetős ak­ciója után a kapufa mentett. Hajdú jó lövését Landi szögletre tudta menteni. A 70. percben Szőke pontos átadásából Hor­váth nagy gólt lőtt: 2:0. Ez­után könnyelműbben játszott a hazai csapat, Tóth S. felesle­gesen cselezgetett, elvették tő­le a labdát, és a vendégek szé­píteni tudtak: 2:1. Banyár lö­vését Landi szögletre védte, Horváth előtt volt még hely­zet, de nem tudta kihasználni. A hazai csapait játéka bizta­tó volt. A játékosok bátorta­lanok a kapu előtt, s nem elég határozott a védőjáték. Ilyen tehetséges fiatal gárdának len­dületesebben, harcosabb szel­lemben kellene játszani. A vendégcsapat jó, sportszerű el­lenfélnek bizonyult, de lesz-' nek ennél keményebb csapa­tok is... Nagykőrösi Kinizsi serdülők— Kistarcsai serdülők 2:1 (1:0) Kinizsi: Halász — Angyal, Reszeli, Faragó, Gyarmati, Abonyi, Déri (Szabó S.), Sze­merei (Toricska), Farkas, Ka­locsa. Juhász. A nagyon fiatal (1963-as szü­letésűek) körösi csapattól a ta­vasszal már jobb teljesít­ményt várhatunk. Góllövő: Juhász, Farkas. Ikladi ifi— Nagykőrösi Kinizsi ifi 1:0 (1:0) Kinizsi ifi: Tóth I. — Vár- konyi S., Dénes, Torma, Szabó B. (Kovács I.), Józsa, Leskó, Zöldi, Mucsányi, Németh, In­ges (Farkas). A megyei ifiválogatottban szerepelt körösi játékosok fá­radtak voltak, de a teljes csa­pat gyengén játszott. A gól 11- esből esett. JÁRÁSI BAJNOKSÁG Dánszentmiklós— Nagykőrösi Kinizsi II 5:4 (4:0) Kinizsi II: Boros — Hege­dűs, Rákosi, Horváth J., Szé- csény, Somlyai, Baranyi, Kar­sai, Podmaniczky, Herczeg, Turcsik. • A körösi csapat bemelegítés nélkül kezdett, és a hazai csa­pat a 11. percben már 3:0-ra vezetett, és ehhez jött még egy 11-esből kapott gól. A máso­dik félidőben kidomborodott a körösi csapat kulturáltabb játéka, de nem tudta a mér­kőzés eredményét a maga ja­vára fordítáni. Nem ízlett a kis méretű, rossz talajú pálya sem. Góllövő: Somlyai (2), Pod- maniczki, Baranyi. " P. S. Őszi vetésű vö - kísérletképpen

Next

/
Thumbnails
Contents