Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
1976. AUGUSZTUS 6., FENTEK A külkereskedelem fél éve Jó alapok a terv teljesítéséhez Nőtt az export csökkent az import A helsinki záróokmány megmutatja a béke és haladás Európája felé vezető utat Aczél György nyilatkozata a TASZSZ-nak A Külkereskedelmi Minisztérium összesítésé szerint az első félév külkereskedelmi forgalma alapjában a népgazdasági tervben kitűzött célokkal összhangban alakult; Devizában mérve mind a rubel, mind a dollár elszámolású export nőtt. Devizákban mérve az első félévben mintegy 6 százalékkal több árut exportáltunk és 9 százalékkal kevesebbet hoztunk be, mint a múlt év azonos időszakában. Csökkenő készletek Rubel elszámolású forgalmunk — devizában számítva — 180 millió rubellel volt nagyobb, mint a múlt év első felében. A kötésállomány a szocialista országokkal kielégítő. Megalapozottan számíthatunk arra, hogy az éves teljesítés a tervben és az államközi megállapodásokban előirányzottaknak megfelelő lesz. Exportban és importban is előfordulhat, hogy a kontingentált termékek, közül néhányat áruhiány, a felhasználói igény hiánya miatt vagy más okból nem szállítanak le egymásnak a vállalatok, illetve ezeket más termékekkel helyettesítik, egészében véve azonban tervszerű teljesítéssel számol a Külkereskedelmi Minisztérium. A tőkésexport dollárban számítva 3 százalékkal emelkedett, de jelentősen csökkent az import. A számítottnál jóval több hengerelt árut exportáltunk, ami nagyrészt összefügg azzal, hogy egész sor ipari vállalat lényegesen csökkentette hengerelt áru raktárkészletét. A Külkereskedelmi Minisztérium e törekvést kedvezőnek tartja, ugyanakkor arra is figyelmezteti a vállalatokat, hogy valóban szükséges készleteiktől ne váljanak meg, mert ez megbosszulhatja magát a termelés fejlesztésében, másrészt előfordulhat, hogy olyan időpontban kívánnak majd ismét készleteket gyűjteni, amikor a hengerelt áru világpiaci ára a jelenleginél magasabb lesz.. Vezetnek a vegyicikkek A minisztériumban különösen a vegyipar eredményeit tartják örvendetesnek. Termékeinek nagyrésze, exportképes, s az első félévben jóval több vegyicikket adhattak el a világpiacon, mint amire eredetileg számítottak. Most már kedvezően éreztetik hatásukat az újonnan üzembe helyezett beruházások, köztük a Péti Nitrogénművek új részlegei, amelyek értékes exportcikkeket is kibocsátanak. Az importnak a múlt évi szinthez viszonyított lényeges csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly a behozatal jelentős mértékben megugrott. Egyes termékekből a behozatal most a normális szintere állt vissza. Az import mérséklődésében az is közrejátszott, hogy a hazai vállalatok kisebb készleteket gyűjtenek, mint korábban, sőt sok helyütt a meglevő készleteket erőteljesen csökkentették. Egyébként ez év első felében körülbelül 12 százalékkal volt magasabb az import, mint 1974 hasonló időszakában. Az esztendő további részében a behozatal megélénkülésével lehet számolni, a tervezett mértéket éves szinten azonban valószínűleg a tőkésimport nem éri el. A külkereskedelmi cserearány az első félévben körülbelül 7 százalékkal Volt jobb A hatodik turnus JUNIUS VÉGÉN kétszer is végigjártuk a Balatonederics— Sümeg közötti vasútvonal mellett kanyargó országutat, mígnem a $>álya mentén dolgozó, csákányozó, töltést magasító építőtáborbeli fiatalokra leltünk. A másodikos, harmadikos fiúk verejtékezve forgát- ták szerszámaikat a negyven fokos melegben, alig-alig váltottak néhány szót, a rövid munkaszünetben — pár percnyi hűsölés közben — sem igen beszéltek, inkább erőt gyűjtöttek. „Ki akarja fölöslegesen nyelni a port?”, mondták akkor. A megfontolt komolyságnak azonban nyoma veszett a délutáni balatoni fürdés közben, vagy a táborbeli focipályán már-már vérre menő meccseken. Mégis, honnan került ennyi energia a lapátnyélhez legfeljebb az otthoni családi házak kiskertjeiben1 szokott kezekbe, a többnyire vékony csontú kamasztestekbe? Mert az olykor szótlan, máskor vidám tizenéves srácok több mint kilencven százalékra teljesítették a sok éve dolgozó, szívós vasutaskezekre méretezett normát, s ha az építőtáborbeli követelményeket nézzük, ez jóval százszázalék fölötti teljesítménynek számít. És a balatonedericsi 600 fiúhoz hasonlóan jól dolgozott Baranyában, a grácz-pusztai gazdaságban növényt ápoló, őszibarackot szedő több mint 1000 Pest megyei diáklány. így hát, Pest megye tájairól más vidékekre utaztak a fiatalok, hogy segítsék a közös gazdaságokat, az építkezéseket, de érkeztek ide is fiúk és lányok; Tápiószelén — a KISZ KB idén elkészült építőtáborában — például zalai lányok kötözték a szőlőt, tépdesték a zöldhaj Iá- sokat, a nyár elején, Törökbálinton növényt ápoltak, Érden az építkezéseket támogatták a fiatalok... AZ ÉPÍTÖTÁBOROZAS természetesen nem • újkeletű dolog. Hiszen, ki ne emlékezne a hőskorra, a Hanság vízáztatta, posványos lápvidékének lecsapolására, az árokásásra, a sárban taposásra? Az ifjúság azonban gyorsan múlik, a középiskola után munkába állnak a fiatalok. A helyükbe lépőket pedig ugyanaz a lelkesedés fűti, mint elődjeiket; erőfelmérés ez, annak megmutatása, hogy valóban értékes, felelős tagjai a társadalomnak. A társadalom pedig igényli az ifjúság önzetlenül felajánlott munkáját. Mindenki előtt ismertek az ország munkaerőgondjai. A mezőgazdaság számára különösen fontos a nyári munkák zavartalansága. Hiszen akkor érik be a termények legtöbbje, a gabona, a takarmányok, a gyümölcs. Az építőtáborok évek óta augusztus végén zárják kapuikat, a fiatalok hazautaznak városaikba, falvaikba. Idén azonban a KISZ Központi Bizottsága, számítva az ifjúság támogatására, a tervezetten kívül még egy utolsó, hatodik építőtábori turnust hirdet augusztus 22-e és szeptember 4-e között. Az ok: a különösen mostoha aszályos időjárás. Idestova húszéves az ifjúsági építőtábor-mozgalom. Csupán az idén 30 ezer fiatal dolgozott a negyvenhárom központi szervezésű építőtáborban. Az augusztus végén kezdődő hatodik turnusban 3000 fiatal munkájára számít a KISZ Központi Bizottsága. A jelentkezéseket a KISZ KB Építőtáborok Bizottságának címére kell ^elküldeni, augusztus 10-ig. \ AKI E TURNUSBA jelentkezik, nagy feladatra vállalkozik, hiszen szinte az iskolakezdés napjaiig dolgozik majd. A fiatalok segítségére azonban szüksége van az országnak, a mezőgazdaságnak. A napokban a sződligeti Ligeti Károly vezetőképző iskolában járva hallottam, amint a fiatalok a felhívásról beszélgettek. Magas, fekete hajú lány éppen a munka fontosságát hangsúlyozta társainak... Ő már jelentkezett. Virág Ferenc számunkra, mint a múlt év első felében. Ezt a 7 százalékos arányt az egész év folyamán valószínűleg nem tudjuk tartani, mert az általunk importált nyersanyagok ára ismét emelkedésnek indult, így is a számítások szerint 1976-ban 5 százalékkal lesz magasabb a magyar exporttermékek ára az importcikkéhez viszonyítva, mint a múlt esztendőben. A jelek szerint az ország idei külkereskedelmi mérlege kedvezőbb lesz mint tavaly, s jobb lesz a tervezettnél is. Változó feltételek A Külkereskedelmi Minisztériumban azt is elmondták, hogy az első félévi eredmények jó alapokat teremtettek az éves külkereskedelmi terv teljesítéséhez. A tervezettnél valószínűleg több áru áll rendelkezésre a vegyiparban, az alumínium- és a feketefém-kohá- szatban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés időjárás okozta problémái miatt azonban számolni kell egyes élelmiszeripari és mezőgazda- sági termékek exportjának a visszaesésével, amit egyéb termékek exportjával igyekszik majd pótolni a külkereskedelem. A tőkésországokat sújtó recesszió oldódása várhatóan folytatódik, bár a kereslet növekedése rövid távon csajt a fogyasztási szektorban várható és nem valószínű, hogy ez gyorsan átterjed a beruházási javakra is. Az élénkülő kereslet hatására változnak az értékesítés és a beszerzés feltételei is. Ismét gyorsul az árak mozgása, elsősorban a nyers- és alapanyagoknál. A ránk nézve káros hatások mérséklését és az előnyös fejlemények jobb kihasználását célzó műveletek, a vételi és eladási időpontoknak a jobb megválasztása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, a termelő, a felhasználó és a külkereskedelmi vállalatok közötti összehangolt együttműködés a jövőben is számottevően hozzájárulhat a külkereskedelmi tervek, s egyben a népgazdasági tervek maradéktalan teljesítéséhez. Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese válaszolt Jevge- nyij Popovnak, a TASZSZ budapesti tudósítójának kérdéseire. 0 A helsinki záróokmány megvalósításának első éve az ön véleménye szerint milyen kedvező eredményeket hozott? — 'A helsinki tanácskozás óta eltelt évben Európa előrehaladt az enyhülés útján. Szélesebbé váltak az államközi kapcsolatok, bővült együttműködésük, sikeres erőfeszítések történtek a vitás kérdések békés és igazságos rendezésére, a népek még jobban megismerték egymást. Mindez (hozzájárult nemcsak Európa, hanem a világ más térségei politikai légkörének javításához is. — A békés egymás mellett élés kibontakozásával földrészünkön is biztonságosabbá vált a népek élete, javultak az építőmunka feltételei a szocialista országokban. A nyugateurópai munkásosztály és néptömegek harca a demokráciáért, a fasizmus és a monopóliumok ellen, új szakaszához érkezett. A békés egymás mellett élés előnyeit Európa minden olyan társadalmi osztálya, csoportja, kormányzati rendszere élvezi, amely nem fogad el a békével szemben semmiféle más alternatívát. Ez az összes anitiimperialdsta, demokratikus és haladó erő, a realitásokat számításba vevő politikai tényező kitartó, következetes küzdelmének eredménye. Annak az eredményes harcnak a gyümölcse, amelyet a szocialista országok, és közöttük a Szovjetunió különösen nagy kezdemónyezőerő- ved, megalapozott, reális és vonzó politikával folytatnak a békéért, a biztonságért, , az európai haladásért és együttműködésért, s a földrészünkön megteremtendő gyümölcsöző kaDcsolatokért. Földrészünk új arculatának kialakításában nagy szerepet töltött be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Leonyid Brezsnyev elv,társ nemrég tett nyilatkozatában joggal állapíthatta meg, hogy földrészünk az euró-' pai biztonsági értekezlet megrendezésével a világpolitikában jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amilyen annak előtte volt. — Bár a helsinki záróokmány hosszú időre szóló akció- program, már most látható, hogy a közösen megfogalmazott aiapelvek egyre inkább az államok közötti kapcsolatok alapvető normáivá válnak. Bebizonyosodott, hogy a helsinki tanácskozáson — mint Kádár elvtárs mondotta — „nem voltak győztesek, sem legyőzőitek, ott nyertesek voltak, mert minden nép, amely ott képviselve volt, nyert ezzel az értekezlettel”. Az. európai kommunista és munkáspártok júniusi berlini konferenciája megalapozottan hatogsúlyozta, hogy Helsinki újabb távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további erősítése, minden európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztése érdekében. 0 Az ön véleménye szerint milyenek az enyhülés további elmélyítésének távlatai az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának fényében? — Hosszú és küzdelmes volt az út az 1969-es budapesti felhívás aláírásától a záródokumentum aláírásáig. S az azóta eltelt év tapasztalatai is jelzik, hogy a végrehajtás nem lesz egyszerű. Az elmúlt időszakban elért eredmények az enyhüléssel szembenálló erők elleni harcban születtek. — Az imperialista körök korábban az európai biztonsági tanácskozás sikeréért állhatatosan küzdő szocialista országokat azzal vádolták, hogy önös, egyoldalú érdekekből szorgalmazzák a megállapodást. Most ugyanazok a körök a végrehajtás oldaláról próbálnak támadni. A záródokumentum egyes részeinek túlhangsúlyozására irányuló kísérletek a dokumentum más Látogatóban a nagykátai asszonybrigádnál Nem lehetünk meg vidámság nélkül Kisgyerek koromban mindig szívesen sündörögtem a konyhában, amikor a leveszöldség illatát megéreztem. Egy-egy nyers karalábé, káposztatorzsa vagy sárgarépa (hogy fütyülni tudjak) mindig jutott, s én kedvtelve ropogtattam a csemegét, amit minden édességnél jobban szerettem. Méregzöld petrezselyemdombok Talán e lassan homályba vesző gyerekkori emlékek is újraéledtek bennem, mikor felkerestem a Ceglédi Konzervgyár nagykátai gyáregységének Kossuth Zsuzsanna brigádját, melyről csupán annyit tudtam, - hogy a közösség 15 tagjának túlnyomó többsége nő. Ottjártamkor a korszerű feldolgozó üzemet éppen átrendezték az új termékeknek megfelelően. A csendes gépek között csak az üzemfenntartás dolgozói szorgoskodtak. — Tulajdonképpen ez a brigád munkahelye — mutat körbe kísérőm, Kiss Sándor gyár- egységvezető. — De az átállás alatt is gondoskodunk számukra elfoglaltságról. És el kell mondanom róluk — teszi hozzá —. hogy bármilyen feladatot kapnak, a leggondosabban oldják meg. Ügy hiszem, nemcsak az üzem, hanem a vállalat legjobb brigádjai közé sorolhatjuk őket. A munkájuk, de az együttélésük alapján is. A véleményemmel nem állok egyedül. Bizonyítja ezt, hogy az 1972-ben alakult brigád a szocialista cím bronz fokozatát elnyerte, és már az ezüst fokozatért küzdhet. Hatalmas asztalokon magasra tornyozott, szárított petrezselyemdombok méregzöld vonulatai. E halmok szúrós kipárolgása alig-alig hasonlítható á családi konyhát körüllengő, enyhe, friss pet- rezsslyemillathoz. A széles asztalok körül ülő asszonyok számára azonban megszokott ez a szag. Kezük gyorsan jár: a kemény részeket, szármaradványokat különválasztják, a finom, szinte porrá törődött levélzöldet pedig a lábuk közé szorított zsákokba söprik tenyerükkel. Jól összejöttünk A kérdésekre szívesen válaszolnak, ám a kezük egy pillanatra sem pihen: a teljesítményüknek meg kell lennie. — Lehet szeretni ezt a munkát? — próbálok utat nyitni a panaszoknak. Tévedtem. A válaszok legalábbis ezt jelzik. — Amit most csinálunk, az nem a legkedveltebb — mondja egyikük —, de ez is jobb, mint a tétlenség. — A gépeken meg nagyon jó dolgozni — szól hozzá egy sovány asszony az asztal sarkáról. — Az gyorsabb, tisztább, érdekesebb munka, és jobban is fizet. De hát nálunk meghatározó a szezon. Azt csináljuk, ami van. És ha egyik-másik munkát jobban kedveljük, azért a többit is lelkiismeretesen kell csinálni. — Ez úgy van — emeli fel a fejét az előttem ülő —. hogy az ember egy idő után akaratlanul megszereti, amit csinál. És mi, csaknem valamennyien az üzem megalakulása óta itt dolgozunk, törzsgárdatagok vagyunk. Az egyforma öltözék, a pirosló kendők álcájából kibontakozik, lassan névhez kötődik egy-egy arc. Már ismerősökkel folyhat tovább a beszélgetés. — Mi már innen el sem megyünk a nyugdíjig — jelenti ki Gábor Istvánná. — Annyira ideszoktunk. A munka miatt is, meg a brigád miatt. Majdnem úgy vagyunk itt, mint a testvérek. — És nehogy azt higgye, hogy ez túlzás! — néz rám szigorúan Boros Jánosné. — Az természetes, hogy ha valamelyikünk megbetegszik, számíthat látogatásunkra. De volt már olyan is, aki súlyos operáción esett át, és mi adtunk neki vért. — Mert nemcsak a munka számít, hanem az is, kikkel dolgozunk együtt — fogalmaz aforizmaszerűen Özsvári Istvánná. — És mi jól összejöttünk. Például, Tóth Miklósné- nak most teszik a tetőt a házára, Megyünk, segítünk a cse- reoeket felrakni. A vezetőkkel hasonló a kapcsolat. Kovács Sándor, a szárítóüzem vezetője, brigádunk alapító tagja, éppen most hívott meg. bennünket szalonnasütésre. Persze kaptunk az alkalmon. Erzsébet.napokon — Én azért vagyok leginkább büszke a brigádunkra, mert belátták, hogy manapság részeinek kárára, a végrehajtást veszélyeztetik. S ugyanazok az államok, amelyek annyira „gondosan” figyelemmel kísérik a záróokmány végrehajtását a szocialista országokban, például Puerto Ricó- ban is nyíltan beavatkoztak Olaszország belügyeibe. — A 29 testvérpárt berlini értekezletének dokumentuma és a Helsinkiben elfogadott záróokmány világosan megmutatja azit az utat, amelyen eljuthatunk a béke és a haladás Európájához, fezt az utat követve tehetjük visszafordíthatatlanná a nemzetközi enyhülés folyamatát és rnegmásítha- tatlanná Helsinki szellemét. A béke és a biztonság okmánya legyen a békés kapcsolatok és az együttműködés szószólója. Szó szerint is valósuljon meg a záróokmányban is megfogalmazott törekvés — az enyhülés, és azok, akik ezt a kifejezést „az erőn alapuló békeként” próbálják értelmezni, meghamisítják a tényeket, megsértik az általuk is aláírt okmányt. — Népünk és kormányunk örömmel üdvözölte a Helsinkiben aláírt záróokmányt, és munkálkodik az abban rögzített alapelvek egységes és kölcsönös végrehajtásáért, a kapcsolatok, az együttműködés bővítéséért. Est abban a meggyőződésben, teszi, hogy az enyhülési folyamatok erősítése, a kapcsolatok bővítése megfelel népünk érdekeinek, javítja a szocialista országokban folyó építőmunka külső feltételeit, segíti a. nemzetközi munkásosztály, a haladó erők harcát, kedvező minden országnak és népnek. Tevékenyen részt veszünk a záródokumentum következetes végrehajtásában, bár nem táplálunk illúziókat e munka gyors eredményeit illetően. Tudják, hogy jöhetnek még Hidegebb politikai áramlatok, de a népek és az államok közötti kapcsolatokat továbbra is a világ- történelmet objektíve meghatározó erők fogják döntően befolyásolni. A helsinki tanácskozás fontos előrelépést jelentett ennek a folyamatnak az erősítésében és reményt keltő távlatokat mutatott. (MTI) milyen fontos az ismeretek állandó gyarapítása — jut szóhoz a tagok után a brigád vezetője, Hangya Lászióné, a vállalat kiváló dolgozója. — Mert azt mondják, az asszonyok elmaradnak a napi eseményektől, a világtól. A mi brigádunk minden tagja rendszeresen részt vesz a politikai továbbképzéseken. És nemcsak a strigula kedvéért! — Ha már szóhoz jutottunk, ne feledjük ki a társadalmi munkánkat sem! — szólal meg Abulesz Lajosné. — Eddig már két kommunista műszak hasznát ajánlottuk föl a nagykátai óvodáknak. Legutóbb pedig kint. a nagyközségi tanács előtt rendeztük a parkot — elmosolyodik a fölbukkanó emléken. — Erzsi még a taligába is beleült, hogy valami vidámság is legyen. — Melyikük Erzsi? — kérdem. Szinte a brigád fele jelentkezik. Kitör a nevetés rovásomra. — Vagyunk néhányan — mondja egyikőjük. — Tudja, mi van itt Erzsébet napkor? De nem lehetünk meg vidámság nélkül. Ettől könnyebb a munka, és gyorsabban megy a nap is. — Engem se hagyjon ám ki! — szólt rám a 64 éves Marton Lászióné. — Még én is fordulok kettőt-hármat az Erzsébet napi táncban, ha nem is any- nyit, mint a fiatalabbak. — Feltétlenül írjon arról, hogy a kommunista műszakra a szabadságáról jött be, mert nem akart kimaradni a közös munkából — mondják róla a többiek. Csak most veszem észre, hogy miközben szinte gondtalanul csevegtünk, újabb teli zsákok gyűltek a mérleg köré, figyelmeztetve: itt munka folyik, illő búcsúznom. Lakatos Tamás / 1 I i
