Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

A KSH megyei igazgatóságának jelentése az 1976. év I. félévének eredményeiről Beruházások 1976. első félévében a megfi­gyelt beruházások pénzügyi teljesítése jelentősen elmaradt az előző évitől. Míg 1975 első hat hónapjában az éves elő­irányzat 40 százalékát, addig az 1976. év azonos időszakában csak 30 százalékát teljesítették. A nagyberuházások évi elő­irányzatának 35 százaléka ké­szült el; ebben nagy szerepe volt a gyorsításra kijelölt építkezéseknek. A vállalati be­ruházások első félévi teljesíté­se az előző évivel azonos. A 25 millió forintot megha­ladó beruházások anyagi-mű­szaki összetételén belül a ko­rábbi évhez képest csökkent a gépberuházások aránya, ezen belül nőtt viszont a belföldi gépek részesedése. A II. negyedévben 4 beruhá­zást helyeztek üzembe. Közü­lük a Váci művelődési közpon­tot a tervezett határidő után 4 hónappal adták át, a Ganz Műszer Művek beruházása ha­táridő előtt 6 hónappal készült el. Az első félévben egy állami és három vállalati beruházást kezdtek meg. A törökbálinti könyvraktár, amely állami erő­forrásból épül, 1,7 miliő kötet befogadását teszi majd lehe­tővé. A vállalati beruházások­ra előirányzott összeg 3 száza­lékát saját forrásból, 41 szá­zalékát beruházási hitelből és 51 százalékát költségvetési for­rásból fedezik. A tanácsi beruházások tel-' jesítésére az első hat hónap­ban 23 millió forinttal keve­sebbet használtak fel, mint az előző évben. A kommunális beruházások aránya a vizsgált időszakban változatlan maradt, ezen belül azonban a lakás- beruházások aránya évek. óta csökken, Ipar A Pest megyében települt szocialista ipar termelésének növekedési üteme mérséklő­dött 1ST5. I. félévéhez mérten; 1976 első felében az ipari ter­melés 5,9 százalékkal emelke­dett, szemben a IV. ötéves tervben elért 7, 2 százalékos évi átlagos ütemmel. A fejlő­dés ezzel együtt gyorsabb volt, mint az országos átlag. Az iparban foglalkoztatottak száma csaknem azonos volt az elmúlt év I. félévivel, így a termelés növekedésének szin­te teljes egészét a termelékeny­ség emelkedése fedezte. A minisztériumi ipar terme­lése hat hónap alatt 4.9 száza­lékkal nőtt. Ezen belül legna­gyobb mértékben a nehézipar­ba tartozó vállalatok növelték termelésüket, míg a könnyű­ipari termelési volumene to­vább csökkent, de az egy év­vel korábbitól elmaradt az élelmiszeripari. termékek mennyisége is. Ez utóbbit első­sorban a zöldség- és gyümölcs- félék kedvezőtlen termésered­ményei okozták. A termelékenység emelkedé­sének üteme is mérséklődött a megelőző két évihez viszo­nyítva. A minisztériumi ipar egészén belül csak a nehéz­iparban javult a termelékeny­ség, míg a könnyűiparban és az élelmiszeriparban nem érte el a tavalyit. A nehéziparban ezzel egyidejűleg csökkent a foglalkoztatottak száma, így a termelés növekedése teljes mértékben a termelékenység emelkedéséből származott. A tanácsi ipar termelése 1976 első felében 4,3 százalékkal ha­ladta meg az elmúlt évit. Ez a növekedési ütem is mérsékel­tebb a korábbi évekénél. A tanácsi ipar egészében a ter­melékenység emelkedése meg­haladta a termelését, és teljes mértékben fedezte a termelés- növekedést. A szövetkezeti szektor ter­melése fejlődött a legdinami­kusabban a szocialista iparon belül, ezzel párhuzamosan emelkedett a foglalkoztatottak száma is, így a termelés fél­utasát 84 százalékban a ter­melékenység növelése ered­ményezte. Építőipar A szocialista építőipar ter­melése az első félévben az egy évvel korábbival azonos mérté­kű volt. A foglalkoztatottak száma azonban az elmúlt idő­szak alatt 3 százalékkal csök­kent, míg az építőipar terme­lékenysége 3 százalékkal ja­vult. A szövetkezeti építőipar ter­melése az átmeneti visszaesés után jelentősen emelkedett, amely elsősorban a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásai stabilizálódásának eredménye. A közös vállalkozások saját építési-szerelési munkáinak ér­téke — összehasonlítható áron számolva — 7 százalékkal nőtt. szemben az egy évvel korábbi 20 százalékos csökkenéssel. Ellentétes irányú változás kö­vetkezett be az állami építő­iparban, ahol a saját építési- szerelésig munkák értéke mint­egy 3 százalékkal, ezen belül a minisztériumi építőiparban csaknem 6 százalékkal maradt, el a tavalyitól. A szocialista építőipar mun­kája a félév folyamán koncent­ráltabb volt, mint egy évvel korábban. Az egy építményre jutó költségvetési összeg 11 százalékkal nőtt, ezzel egy idő­ben 3 százalékkal csökkent a kivitelezés alatt álló építmé­nyek száma. A megye szocialista építő­ipara az év eddig eltelt idősza­kában 364 lakást adott át. Az átadott lakások 82 százalékát állami erőforrásokból építet­ték, 18 százaléka pedig magán­szervezésű OTP -kölcsönös tár­sasház volt. Mezőgazdaság Jó ütemben halad a megyé­ben a betakarítás. Július végé­ig a kalászosok területének há­romnegyed részén befejeződött az aratás. Ezen belül a búza 75 százaléka, a rozs 5Ó száza­léka, a tavaszi árpa 70 száza­léka és az őszi árpának pedig teljes egésze magtárba került. Tovább csokisén a megye összes gazdaságainak szántóte­rülete. Az év közepén a gaz­daságok 294 ezer hektár szán­tóterülettel rendelkeztek, amely egy százalékkal keve­sebb a tavalyinál és 2,4 száza­lékkal marad el a IV. ötéves terv időszakának átlagától. Kedvező viszont, hogy a tava­lyi évhez képest több mint 4 ezer hektárral csökkent a ve­tetten terület, s ezáltal a szán­tóföldi növények vetésterülete fél százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A lakosság élelmiszer-ellátá­sának javítása, valamint a ke­nyérgabona-szükséglet hazai termeléssel való biztosítása ér­dekében a kenyérgabona ve­tésterülete 1,4 százalékkal, ezen belül a búzáé 6,5 száza­lékkal több a tavalyinál. To­vább növekedett a zöldségfé­lék, valamint a napraforgó ve­tésállománya is. Jelentősen csökkent a »takarmánynövé­nyek vetésterülete. Takar­mánygabonából 17 százalékkal, kukoricából és lucernából 2—2 százalékkal, vörösheréből és csalamádéból 25—25 százalék­kal vetettek kevesebbet az el­múlt évinél. A nagyüzemi gazdaságok változatlanul széles területen alkalmazzák az iparszerű, ter­melési rendszereket. Az összes területhez viszonyítva különö­sen magas a kukorica, a nap­raforgó, a burgonya és a zöld­ségfélék közül a paradicsom a gyökérzöldség és a magborsó zárt termelési rendszerű terü­lete. A megye gazdaságai június végén több mint 100 ezer da­rab szarvasmarhát tartottak. Az állomány egyetlen társa­dalmi szektorban sem éri el a tavalyit, de legnagyobb mér­tékben, több mint 10 százalék­kal, a kisüzemi gazdaságokban csökkent A sertésállomány a félév végén megközelítette a 480 ezer darabot, amely egy száza­lékkal haladta meg a tavalyit. Az állomány a nagyüzemi gaz­daságokban növekedett, míg a kisüzemi gazdaságokban. 2 szá­zalékkal elmaradt az elmúlt évközepitől. Kedvező viszont, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságokban nőtt a tenyész­tési kedv; a gazdaságok 1976. június 30-án 18 százalékkal több anya- és előhasi kocát tartottal-e, mint egy évvel ko­rábban. A mezőgazdasági termékek felvásárló szerveken keresztül történő értékesítése a tavalyi I. félévhez viszonyítva vágó­állatokból és állati termékek­ből kedvezőbb, míg a zöldség- és a gyümölcsféleségekből kedvezőtlenebb volt. Az aszályos időjárás hatásá­ra a szerződésre lekötött ter­mények mennyiségénél keve­sebb termett, s így az előző évinél burgonyából 16 száza­lékkal, zöldségfélékből 23 szá­zalékkal és gyümölcsfélékből 44 százalékkal kevesebbet vá­sároltak fel a megyei szervek. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás 1976. I. félévben az iparban, az építőiparban és a Ikeresíke- delemben együttesen az ösezas foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal emelkedett az 1975. I. félévhez viszonyítva. Számottevő emelkedés a ke­reskedelemben volt, míg az iparban lényegében változat­lan maradt. Az építőipar létszámának csökkenése tovább fokozódott, s így az előző év első hat hó­napjának foglalkoztatottsági szintjétől mintegy 3 százalék­kal maradt el. A fizikai foglalkozásúak át­lagos állományi létszáma az összes foglalkoztatottaktól el­térően, csökkent. Növekedés csupán a kereskedelemben volt, ahol létszámuk 2,4 száza­lékkal emelkedett. A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott fizikai foglalkozá­súak havi átlagbére mindhá­rom népgazdasági ágban emel­kedett, legnagyobb a növeke­dés üteme az iparban és a ke­reskedelemben. A lakosság készpénzbevéte­lei — a népgazdasági terv elő­irányzatának megfelelően — 1976. I. félévében mérsékeltebb ütemben növekedtek, mint egy évvel korábban. Az összes pénzbevétel 1,4 százalékkal haladta meg az előző évit, s míg a bér- és bérjellegű bevé­telek ennél kisebb mértékben, addig a társadalmi juttatások az átlagot meghaladva emel­kedtek. A mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek 3,5 szá­zalékos csökkenésében a ter­mékértékesítés bevételeinek nagyarányú visszaesése érző­dik. 1976. I. félévében a kiske­reskedelem forgalma — fo­gyasztói folyóáron — csaknem 7,5 milliárd forint volt. össze­hasonlítható áron ez mintegy 3,3 százalékos forgalomnöveke­dést jelent. Az eladási forga­lom növekedését teljes egészé­ben az élelmiszerek és élve­zeti cikkek forgalmának foko­zódása eredményezte. Az ipar­cikkek forgalma a tavalyival azonos. Ezen belül a vegyes iparcikkeké mérsékeltebb ütemben ugyan, de emelkedett, míg a ruházati cikkeké elma­radt az előző év első hat hó­napjának értékesítésétől. Az élelmiszer-forgalom átla­got meghaladó növekedése el­lenére nem volt megfelelő a lakosság idényáras cikkekkel való ellátása. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés hatására hiány volt burgonyá­ból. egyes zöldségfélékből és gyümölcsből. Ennek következében e cik­kek árai hosszú idő óta nem tapasztalt mértékben emelked­tek. 1976. I. félévében az idényáras cikkek árindexe 38 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év első felében a megye lakossága 551 millió forintot költött tartós fogyasztási cik­kekre, ezen belül a hitellevél­re történt értékesítés aránya 24 százalék volt. Egyes termé­kekből az ellátás nem volt biztosított, hiányzott az üzle­tekből pl. a villanybojler, az összecsukható kemping kerék­pár, az olcsóbb, 250—330 forint közötti zsebrádió, stb, A megye lakosságának taka­rékbetét-állománya 4442 mil­lió forint volt 1976. június 30- án. A betétek állománya a ta­karékszövetkezetekben növe­kedett erőteljesebben és a be­tétek egyre nagyobb hányadát helyezték-el pénz- és gépkocsi­nyer emény-betétkönyvekben. A hitelek állományának nö­vekedési üteme hasonlóan ala­kult az előző évekéhez, az idén is 20 százalékkal haladta meg a tavalyi évköziepi állo­mányt. XX. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Ált A 80 FILLÉR 1976. AUGUSZTUS 6-, PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A tűzszünet életbe lépése utón Csak szórványos harcok Libanonban Elhalasztották az egyezmény megtartását ellerjörzó bizottság ülését megszállják a területet. Az el- i keseredett utcai harcoknak kü­lönösen a polgári lakosság kö­rében vannak áldozatai. A tűzszünet hatályba lépé­sét követően a libanoni fővá­rosban érezhetően alábbhagy­tak a harci cselekmények. A nap folyamán azonban több­ször is jeleztek^ szórványos lö­völdözéseket. A fegyvemyug- vásnak egész Libanon terüle­tén való betartásáról egymás- naik ellentmondó tudósításokat közölnek a nyugati hírügynök­ségek. Jó ütemben halad a felvásárlás Ha félévre nem is, de év végére teljesítik a tervet a PENOMAH-nál A libanoni tűzszünet csü­törtök reggeli életbelépésének időpontjában valamennyi fronton hallgattak a fegyve­rek. A megállapodás betartá­sát ellenőrző Szíriái—libanoni —Palesztinái bizottság, amely csütörtök délutánra tervezte első ülését, a jelentések sze­rint későbbre halasztotta a megbeszélést. A bizottságnak a Damasz- kuszban július 29-én létrejött Szíriái—palesztin megállapo­dás értelmében az Arab Liga fennhatósága alatt kellett vol­na összeülnie Szofar libanoni hegyvidéki városkában, hogy megvitassa a Libanonra vo­natkozó megállapodás végre­hajtásának módozatait. A háromoldalú testület ülé­sének elhalasztását megelő­zően az egymással szemben álló libanoni felek vezetői dél­előtt külön-külön tanácskoz­tak. A jobboldali politikai ve­zetők úgy határoztak, hogy nem vesznek részt a délután­ra kitűzött szofari ülésen. A baloldali erők által ellen­őrzött bejrúti rádió közölte: a haladó erők képviselői hajlan­dók lennének részt venni a szíriai—libanoni—palesztin bi­zottság tanácskozásán, ha az „az Arab Liga határozatainak megfelelően, a Libanonban tartózkodó szíriai erők kivoná­sát szorgalmazná és munkáját a biztonsággal összefüggő kér- désekre korlátozná”. Szíria szintén kérte a testület ülésé­nek elhalasztását. Az ADN bejrúti tudósítása szerint szerdán éjjel Libanon­ban a legsúlyosabb fegyveres összecsapások Nabaa térségé­ben, Bejrút szegénynegyedé­ben folytak. Jobboldali fegyve­resek közvetlenül a tűzszünet hatályba lépése előtt újabb kí­sérletet tettek arra, hogy Az elmúlt évi átmeneti visz- szaesés után a nagyüzemek­ben a háztáji és kisegítő gaz­daságokban országszerte nőtt a "termelési kedv, gyarapodik az állatállomány, fokozódik a hústermelés. A Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat vezetői elmon­dották, hogy 1976-ban 240 ezer darab sertés felvásárlását terve­zik. Ebből ,az első hat hónapban 96 ezer darabot vettek át, melyből 33 ezret termelőszö­vetkezetek, 63 ezret pedig kis­termelőik adtak át a húsipar számára. Bár elmaradtak a tervezettől, mégis biztatóak a kilátások, mert a második ne- -gyedévben — a sertéstenyész­tés fejlesztésére hozott intéz­kedések hatására — a kister­melői tenyésztési és hizlalási kedv javult és a sertésállo­mányban növekedés tapasztal­ható. A termelők a sertéstenyész­tésben és -hizlalásban lehető­ségeiket egyre inkább kihasz­nálják. A kistermelők köré­ben a süldő, a malac, a hízott sertés, a vágómarha, illetve vágóborjú felvásárlását, vala­mint a nagyüzemek hízott ser­tés vágómarha értékesítését nyolc napon belül lehetővé te­szik. A PENOMAH minden fel­kínált állatra korlátozás nélkül szerződést köt. Tavaly a kistermelők koca- állománya jelentősen csökkent. Ezért a nagyüzemek az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat­tal kötött megbízotti szerződés alapján biztosítják részükre a termelési feltételeket, a koca- állomány pótlását, a meghiz­lalt állatok átvételét, az érté­kesítést. A kedvező feltételek hatására újabb 3500 anyakocá­ra jelentettek be igényt Pest megyében a kistermelők. A szarvasmarha-felvásár­lás az első félévben a ter­vezettnek megfelelően ala­kult. Az éves előirányzott mennyi­ség 50 százalékát átvették. A' tehénállomány növelése érde­kében a nőivarú egyedekből elsősorban a tenyésztésre al­kalmatlan üszőket, illetve te­heneket igyekeznek felvásá­rolni. S. R. Ócsa — Felsőbabád » Újabb tennivalók — Az Ócsa-Felsőbabádi Álla­mi Gazdaság felsőbabád! ke­rületében befejezték a búza aratását. Összesen 277 hektár­nyi területről takarították be a kenyérnek valót, méghozzá kiváló eredménnyel. A hektáronkénti termés­átlag 48,3 mázsa volt. 25 százalékkal jobb, az előző évinél. Bartos Sándor, az állami gazdaság felsőbabád! területé­nek igazgatója elmondotta, hogy időben használták ki ön­tözési lehetőségeiket. A 277 hektárnyi búzából, 240 hek­tárnyit kétszer is megöntöztek, mindkét alkalommal 60—60 milliméter mesterséges csapa­dékot juttattak a talajra. Ezekben a napokban már az ’aratás utáni munkák folynak a gazdaság földjein. A talaj­előkészítéssel egy időben most a másodvetéseken van a sor. Borsós napraforgót 30, napra­forgós kukoricát 65, zöldbabot 20 hektáron termesztenek má­sodvetésű veteményként, uborkamag'gal pedig egy ki­sebb kéthektáros területet vet­nek be. Megkezdték a gazdaságban a silókukorica aszály miatt ki­eső hányadának pótlását is. A gazdaságban ezt a fontos ta­karmánynövényt is rendszere­sen öntözik, s ily módon 150 vagon termésre számítanak. A közös gazdaság zárt- rendszerű sertéstelepén 520 kocát nevelnek. Az idei év során, 95 vagon tő­kehús kerül ki innen. Szarvas­Szovjet katonák segítik társa- dalmi munkában a búzaszalma be­takarítását a felsőbabádi határ­ban. Bozsán Péter felvétele marhatelepükön 440 növendék­marhát és 140 hízómarhát tar­tanak, alaposan fel. kell tehát készülniük a takarmánynak való mentésére, az állatok téli ellátásának megszervezésére. Búzaszalmájukat eleve úgy kazlazták, hogy adandó alka­lommal felhasználhassák azt takarmányozásra. Saját cél­jaikra már időben elraktároz­ták a szalmaféléket, így a bú­zaszalmával — ha a szükség úgy hozza — alkalomadtán más közös gazdaságok munká­ját is segíthetik. Bartos Sándor elmondotta, hogy várhatóan 150 vagon bú­zaszalmát hordanak le a föl­dekről. Hatvan vagonnyi már most kazlazva van, a többi betakarításával pe­dig a hét utolsó napjaiban végeznek. Négy erőgép, nyolc pótkocsi, és az állami gazdaság 20 dolgozó­ja menti tehát ezekben a na­pokban a földeken a takar­mány céljaira kiválóan alkal­mas búzaszalmát. Munkájukat egy szovjet alakulat 20 katoná­ja segíti, akik az állami gazda­ság dolgozóival vállvetve, napkeltétől napnyugtáig dol­goznak a földeken. Nyomuk­ban egy Rába Steiger traktor rója napi három műszakban a határt. Műtrágyáz, szánt és vet. Tervszerűen készítik te­hát elő a talajt a felsőbabádi határban a másodvetésű növé­nyek számára. Berkó Pál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Florizel Glasspole ja­maicai főkormányzót Jamaica nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Giulio And- reottinak, az Olasz Köztársa­ság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents