Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

Újabb tűzsziineti megállapodás Libanonban PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! OtZ MSZN IP PEST MEG YEl BIZC >TTSÁ GÁ ÉS A MEGY < h­LU ÁC S LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1976. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK 0 Uj takarmánymérleg készül Az időjárás kedvez a niásodvcíéseknek Befejezték a kenyérgabona aratását a gödöllői járásban tását, a munka koordinálását is Az újabb tűzszüneti megál­lapodással kapcsolatban elter­jedt, egymásnak ellentmondó híresztelések után most úgy tűnik, hogy csütörtökön még­is csak életbe lép a fegyver- nyugvás. A tervezet a tűzszünet be­tartását ellenőrző pontok lé­tesítését irányozza elő Bejrút­ban és valamennyi „forró pon­ton”. Ez a feltétele annak, hogy megvalósíthatók legye­nek az egyezmény további pontjai: Libanon életének, a H atalmas summát, ösz- szesen 870 milliárd fo­rintot költhetnek a szocialista szektorban be- f ruházásokra az ötödik öt­éves tervben. A népgazda­ság törvényerőre emelt kö­zéptávú programja ugyan­akkor azt is kimondja, hogy a beruházási eszközö­ket a gazdaságpolitikai cé­lok elérése szempontjából fontos fejlesztésekre kell fordítani, azaz korántsem mindegy, mi, hol, hogyan lesz a forintmilliókból, mil- liárdokból. Mindenütt igaz ez, de különösen érvényes , a termelőágazatokban, el­sőként is az iparban, ahol a haladást szolgáló forin­tok sorsát döntően befo­lyásolja a foglalkoztatottak számának változatlansága, sőt, enyhe csökkenése. A fejlesztés pénzét tehát úgy kellene — s kell is! — ki­adni, hogy ne növekedjék a munkaerőhiány, illetve, hogy a jelenleginél kita- pinthatóbb legyen az élő- ' munka hatékony kamatoz­tatása. Nem könnyű teen­dő ez, mert célok és érde­kek ismétlődő egyeztetését követeli meg mind az irá­nyításban, mind a vállala- • toknál. Tíz esztendő alatt a me­gye iparában a foglalkozta­tottak tábora több mint húszezerrel nőtt, de a leg­utóbbi években már nem emelkedett. Az ötödik öt­éves terv időszakában mindössze néhány száz fős gyarapodással, ha egyálta­lán gyarapodással számol­hatunk. Ezért fokozódik annak jelentősége, hogy hol van, s mit csinál a meglevő munkaerő. Exportfejlesztési hitel se­gítségével jelentős korsze­rűsítést hajt végre az ikla- di Ipari Műszergyár két öt­éves tervidőszakra kiter- , jedően. A már megvaló­sult, s a még előttük álló technikai és technológiai fejlesztés fontos jellemző­je, hogy nem bővíti, ha­nem átrendezi a munka­helyeket, azaz az új beren­dezések mellé a gyáron be­lülről keresnek dolgozókat. Kényszerű út ez, mert ugyanakkor a gyár több más üzemében is kellene az ember, de mivel nincs . jelentkező, marad az át­csoportosítás, mint megol- ■' dás. Ami nem azért baj, mert terheket ró az ikladi gyár irányítóira, hanem, mert a járásban jó néhány munkahelyen ott található a műszergyárban nagyon hiányzó embercsoport, lát­szatfoglalatossággal, rend­kívül alacsony termelé­kenységű teendőkkel leköt­ve. M a kevesebben dolgoz­nak — a szervezeti változásokat nem szá­mítjuk ide — a Csepel Autógyárban, mint öt vagy nyolc esztendeje. A terme­lés viszont évenként hét, tizenkét, tizenhat százalék­kal növekedett! Említhet­jük a Dunai Kőolajipari Vállalatot, ahol a foglal­koztatottak létszámának emelkedésénél a termelés tízszerte gyorsabban bő­vült, s e példák, a mögöt­tük álló gyakorlat azt ta­núsítja, hogy a fejleszté­si, beruházási forintok ész­szerű elköltése nem bo­szorkányság. Sokkal in­kább távlatokat átfogó elemzés következménye, annak érvényesítése, hogy a korszerűsítés csak akkor tényleges haladás, ha össz­hangban van, egyezik a gazdaságpolitikai célokkal, V rendes kerékvágásba való visszajuttatása és globális ka­tonai terv kidolgozása az 1969-ben Kairóban létrejött libanoni—Palesztinái egyez­mény sikeres alkalmazása ér­dekében. A baloldali erők az egyezmény aláírása ellenére is fenntartásaikat hangoztat­ják. A szíriai kormány és a PFSZ Damaszkuszban befejező­dött tárgyalásain lépés történt a szíria—palesztínai kapcsola­lia első helyre tette a tár­sadalmi érdekeket. Kézenfekvő: az élenjáró technika sem lehet meg leg'íobb parancsoló ja, az ember nélkül, a korszerű, nagy termelékenységű üze­mekben Is — s ez alól az automatizálás sem ad fel­mentést — dolgozók kelle­nek. Ugyan nem annyian, mintha hagyományos tech­nológiájú, technikájú üze­met hoztak volna létre, de szerényebb számú csoport­juk előteremtése is szinte megoldhatatlan. A Duna- menti Hőerőmű Vállalat­nak például legkevesebb száz, százötven főre lenne szüksége, hogy a tizenhá­rom áramtermelő-blokk üzemmenete zavartalannak bizonyuljon. Holott itt nemzetközi mércével is magasfokú az automati­záltság, hiszen a gépegy­ségek vezérlését és ellenőr­zését kis. számítógépek lát­ják el. Megfogalmazható egyáltalán úgy a kérdés, hogy minek építettek új áramtermelő egységeket, ha nincs hozzájuk elegendő ember? Nagy hibát követ­ne el a társadalom, ha en­gedne a kialakult helyzet­nek, s lemondana arról, hogy minél gyorsabban hasznosítsa a tudományos és műszaki haladás ered­ményeit. Ha társadalompo­litikai céljainkat el akar­juk érni, akkor fejleszteni kell a termelőtevékenysé­get. E zért az iparnak első­sorban a maga portá­ján kell kutatnia új munkaerő után. Ez az „új” munkaerő ott áll a nullára leírt, az indokoltnál há­romszorta több élőmunkát követelő termelőberende­zések mellett, az éppen- hogy elsózható , gyártmá­nyok szerelőszalagjánál, a sebtében tető alá hozott s a törzsgyárban kiselejte­zett gépekkel felszerelt te­lephelyen, s megtalálható az anyag- és alkatrész­hegyek mozgatójaként. Ott ül az irodákban, fölös pa­pírok hat példányát látta- mozva és pecsételve, ké­pessége töredékét igénylő feladatokat ellátva ... azaz a munkaerőtartalék ott van a termelőhelyeken. Beruházni és a munka­erővel gazdálkodni, ez az, ami napjainkban elválaszt­hatatlan, ami egyszerre kö­telesség és gazdasági kény- szerűség. Ügy fejleszteni, hogy1 munkaerő szabadul­jon fel, illetve, hogy az élőmunka hatékonyabbá legyen — ez az egyik nagy feladatcsoport. A másik, s tagadhatatlanul fájdalma­sabb az, hogy ahol nem érdemes, ahol azt a társa­dalmi érdekek nem indo­kolják, ott ne fejlesszenek, ott esetleg csak a szinten- tartást biztosítsák, s ha úgy követeli a hatékonyság, akkor még azt sem. Hanem csoportosítsák át a mun­kaerőt oda, ahol az össz­társadalmi szükségletek ki­elégítése szempontjából valóban nagyon hiányzik a dolgos kéz, az értő fő. A beruházásra fordítha­tó milliárdokat közösen te­remtjük elő. Közös tehát abban is az érdekeltségük, hogy e milliárdok mielőbb, s minél kedvezőbben ka­matozzanak. Lehet, hogy eközben szegényebbek le­szünk néhány, manufaktú­ra színvonalú üzemecské- vel. Ám az biztos, hogy a közös gyarapodás mértéke úgy gyorsul, ahogy e „sze­gényedés” végbemegy. Mészáros Ottó _______________________Z to k normalizálása felé — írja a Pravda szerdai számában Pavel Gyemcsenko, a lap hír- magyarázója. A kommentár emlékeztet arra, hogy Szí "is és a PFSZ még nem is oly régen tevé­kenyen együttműködött a leg­különbözőbb területeken, be­leértve a libanoni válság fel­számolására irányuló kísérle­tekben is. A közöttük támadt viszály éles összecsapásokhoz vezetett. Ez az imperializmus és a reakció erőinek kezére játszott. Ilyen körülmények között a Damaszkuszban elért megál­lapodás, bár nem old meg minden problémát, az első re­ménykeltő lépés lehet a fe­szültség enyhítése felé,, egy olyan békés párbeszéd felé Libanonban, amely szavatolja az ország területi ■ integritásá­nak megőrzését állapítja meg a Pravda. A Nemzetközi Vöröskereszt által lebonyolított második se- besültelszálllítási akció a Teli Zaatar menekülttábornál az előző napihoz hasonló, feszült légkörben zajlott le. A jobbol­dali erők kézifegyverekből többször tüzeltek a sebesült palesztinokat szállító gépko­csikra, de szerencsére senkinek sem esett bántódása. A gépko­csikonvoj szerdán 243 sebe­sültet szállított a bejrúti Arab Egyetemen berendezett ezük- ségkárházba. Hasszán Ghonaim verzérőr­nagy, az arabközi békefenn­tartó erők parancsnoka beje­lentette, hogy a harcban álló felek képviselői kivétel nél­kül aláírták az egész országfa kiterjedő tűzszüneti megálla­podást, amely csütörtökön, kö­zép-európai idő szerint reggel 6.00 óraikor lép életbe. Damaszkuszban közben foly­tatódnak a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttsé­gének tárgyalásai a szíriai kor­mány képviselőivel. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat egész évben fontos szerepet tölt be a Duna két partjáról utazni szándé­kozók fuvarozásával, mégis leginkább nyáron figyelünk fel tevékenységére. Ez érthető is, hiszen ezekben a hónapokban lendül fel a turizmus és a strandolni, pihenni vágyók is ez időben fedezik fel — ki tudja hányadszor — a Duna­kanyart. A megye területén 23 át­kelőhelyet tartanak szá­mon, amelyek közül a váci, a nagy­marosi, a szobi és a dunakeszi állomás a legforgalmasabb, il­letve a déli részen a sziget­újfalui és a lórévi átkelőhely. Ezek közül 17 állomáson komp, nyolcon személyszállító hajó, 9 állomáson motoros ha­jóval vontatott komp, illetve Majosházánal elektromos, Vá­cott önjáró komp, 4 állomá­son révladik — közülük kot­A múlt hét közepéig a búza 70 százaléka került magtárba a dabasi járásban. Több szö­vetkezetben már befejezték az aratást, átcsoportosították a kombájnokat olyan területek­re, ahol még lábon áll a ke­nyérgabona. A dabasi Fehér Akác Tsz- ben az Örkényi Haladás és a cinkotaj Aranykalász tsz gépei segítettek, de a hét vé­gére megérkeztek az ócsai kombájnok is. Nem sok gabona maradt augusztus­ra, pedig a nap mint nap meg­újuló záporok nem ritkán vá­rakozásra kényszerítették őket. A járási hivatal vezetői elé­gedetlenek az eddigi, eredmé­nyekkel, mert a szalma bálá­zása és betakarítása nem a kí­vánt ütemben halad. A leara­tott terület mindössze 30 szá­zaiéira n végezték el a közös gazdaságok a tarlóhántást. Több tsz-ben arra hivatkoz­nak, hogy kevés a traktwos, nem tudják megszervezni a folyamatos két műszakot. A járási hivatal felülvizsgálja ezeket a bejelentéseket és ahol valóban nincs átcsopor­tosítható munkaerő, ott tőnél köteles komp — bonyo­lítja le a forgalmat. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalatnál figye­lemmel kísérik, melyik átkelő­helyük forgalmasabb. Néhány állomáson, így Pocsmegyernél, a Határcsárdánál, Alsógödön, Kisorosziban, Dunakeszinél egész éven át jelentős a for­galom, hiszen hajóik munká­ba, illetve lakóhelyükre hoz- zák-viszik az utasokat, másutt, így Nagymarosnál is évente több mint tizen-egyezerszer fordulnak, Szobnál 9 ezerszer és az olyan, látszólag kisebb állomáson, mint Kismaros is 13 ezer átkelést tartanak szá­mon. Ezek jelentős vésze — 60—70 százaléka — a nyári hónapokra tehető. A Pest megyei Kishajózási és Javítási Vállalat igazgatói tanácsa a közelmúltban hagyta jóvá a vállalat ötéves tervét. Többek között arról is, döntöt­tek, hogy az elkövetkező évek­segítséget kérnek a megyei operatív bizottságtól. Kevés másodvetést tervez­tek a szövetkezetek az idén. Mindössze 425 hektárt, melyből július végéig 260—300 hektá­ron került földbe a mag. Az aszály következtében itt ke­vesebb takarmányt tudtak be­takarítani, s elsősorban a hiány pótlására kell túltelje­síteni a másod- és tarlóveté- si tervekét. A korábbi felmé­rés szerint mintegy 900 vagon takarmány hiányzik a járás­ban. Éppen ezért minden ta­karmányozásra felhasználható anyagot gondosan be kell ta­karítani és tárolni, a lehető legkisebb veszteséggel. Csak így lehetséges — az aszály okozta károk ellenére is — a lakosság zökkenőmentes és fo­lyamatos élelmiszerellátása. A másodvetéseket, illetve a magvak kelését segíti a kedvezőbbre fordul időjá­rás. Az operatív bizottság felszó­lította a gazdaságok vezetőit, bármi gondjuk van az aratás­sal, másodvetésekkel, alkat­rész-ellátással kapcsolatban, azonnal jelentsék a járási hi­vatal mezőgazdasági osztályá­nak, mely a gépek átcsportosí­ben sem igénylik a fogyasztói árkiegészítés növelését. Ahhoz, hogy ezt vállalni tudjáik, a meglehetősen feszített tervet évről évre pontosan teljesíteniük kell. A vállalat arra törekszik, hogy az átkelőhelyeken hajói­kat maximálisan kihasználják és minimálisra csökkentsék az üres járatokat. Korszerűsítés­re, a meglevő kishajók felújí­tására, illetve újabbak építé­sére öt év alatt 10,4 millió fo­rintot fordítanak. Gépesítésre több mint 3 milliót, és ugyan­ennyit a munkavédelmi-szo­ciális fejlesztésre, 2,2 millió forintot pedig telepfejlesztésre. Az ötéves tervidőszakban te­hát e beruházások összege 18— 19 millió forintra tehető s ez 69,2 százalékkal lesz magasabb a IV. ötéves terv tényszámai- nál. Jelentősen növelni kívánják bevételüket is, az idén 9 mil­lió 300 ezer forintra, 78-ban csaknem 10 millióra és 80-ra már több mint 10 és fél mil­lió forintnyi bevételre számí­tanak. Ezzel párhuzamosan, nagymértékben nő a vállalati nyereség is. öt év — 32 millió forint — ez megközelítően 25 százalékos növekedést jelent a IV. ötéves tervidőszakhoz ha­sonlítva. A béremelés — el­képzeléseik szerint — 55,4 szá­zalékos lesz és 33,3 százalék termelésiérték-növekedést kí­vánnak elérni a létszám mini­mális bővítésével. A vállalat horányi telepén saját hajóikat, kompjaikat javítják, illetve újakat építenek meg­rendelésre i.s. A BKV számára most készül lsét darab ponton és három híd, a Dunaújvárosi , Vízmű Vállalat megrendelésé­ire pedig előreláthatólag szep­tember végén adják át az új .húsztonnás kompot. Ezzel egy ■időben saját vállalatuknak is .építenek korszerű hajókat. Az 'első 150 lóerős, 60 személyes hajót még ez év végén való­színűleg Nagymarosnál vízre bocsátják. S. Zs. magára vállalta. A takarmányhiány pontos meghatározására augusztus 9- ig újra felmérik a gazdaságok állatfajonként a szükséges ta- karmányigényt. és a rendelke­zésre álló készletet. A felesle­gek elosztását és a hiányok pótlását megyei szinten irá­nyítják. ★ Egymás után jelentették te­lefonon a gödöllői járás mező- gazdasági üzemei az örömhírt a járási pártbizottságnak, hogy augusztus 4-én befejezték a kenyérgabona aratását. A ter­melőszövetkezetekben összesen több mint 11 ezer, az Agrár- tudományi Egyetem Tangazda­ságában 2 ezer 777 hektárról takarították be a termést. A termésátlag a termelőszövet­kezetekben jó közepesre sike­rült, kiemelkedő eredményt ért el á túrái, a dányi, a valkói, és a vérségi tsz. A járás gazdaságai is meg­felelően- felkészültek a másod­vetésre: Vácszentlászlón 250, Túrán 300, Dányban 200 hektáron vetnek takarmánynövé­nyeket, zöldborsót, uborkát és egyéb zöldségféléket. A járásban ere­detileg összesen 1350 hektár­nyi másodvetést terveztek, ezt azonban — a járási pártbizott­ság ösztönzésére — 1600 hek­tárra emelték. A learatott terület 65—70 százalékán már a szalmát is betakarították, mintegy felén pedig elvégezték a tarlóhán.- tást. Az aszályos hetek itt is érez­tették káros hatásukat a ter­méseredményekben, A gazda­ságok egy része öntözéssel igyekezett csökkenteni az aszály következményeit: ösz- szesen 883 hektáron folyt ön­tözés. A gazdasági év hátralé­vő időszakában még intenzí­vebb öntözésre lesz szükség a jó termés érdekében. ★ Ugyancsak tegnap fejezték be a nagykovácsi Vörös Hajnal mezőgazdasági termelőszövet­kezetben a búza aratását. A gazdaság — a kedvezőtlen talajadottságok ellenére — hektáronként 31,7 mázsás át­lagtermést takarított be föld­jeiről. T. Á. L.—Ny. É. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban üdvö­zölte Mario Soarest, a Portu­gál Köztársaság miniszterelnö­kévé történt kinevezése alkal­mából. Mohamed Bourzamnak, a szövetség főtitkárának vezeté­sével a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett az Algériai Ifjúság Országos Szö- etségének négytagú küldöttsé­ge. Kiss Lajos vezérőrnagy meg­hívására hazánkba érkezett Zsambin Zsamjan altábornagy vezetésével a mongol testvér­szervezet központi bizottságá­nak küldöttsége. A delegáció az MHSZ-ben folyó honvédel­mi nevelőmunkát tanulmá­nyozza. Barackszezon A főt—csomádi Vörösmarty Termelőszövetkezetben géppel szedik a barackot. A képen: a csomádi Március 8. brigád asszonyai munka közben. Egyezés A PKJV ötéves terve Növekvő forgalom, korszerűsödő hajópark Koppány György felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents