Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

A tenyésztési nagydíj birtokában Versenylovak Kőcserről Nemcsak a községben, ha­nem az egész járásban nagy érdeklődés kísérte a kocséri Petőfi Tsz augusztus 20-i első lovasbemutatóját. E napon alakult meg a községi sport­kör lovasszakosztálya, így nem véletlen, hogy az alig több mint 3 ezer lelkes község sporttelepe mellett épített akadálypálya körül legalább 3 ezren várták a prog­ram megkezdését. S nem csalódtak, igazi látványos­ságban volt részük. Isko­lás gyerekek — fiúk, lányok vegyesen — mutatták be gya­korlataikat a ló hátán; a tsz szakképzett lovászai akadály- ugratást, lófektetést és egyéb, a lovat szeretők szívét gyö­nyörködtető „lovasbravúrt” mutattak be. A szakosztály megalakításával a község tö­megsportmozgalmát kívánják fellendíteni, a lovakkal pedig kiegészíteni a szövetkezet or­szágszerte híres törzstenyésze- tót. Ez év februárjában ajánlot­ta fel mezőhegy esi félvér törzstenyészetét megvételre a szanki Haladás Tsz. Itt adot­tak voltak az alapfeltételek — férőhely, takarmány, szakem­ber —, s át is vették a 12 törzskönyvezett kancát csikó­ikkal együtt. Jelenleg 100 ló­ból áll az állományuk, mely­ből 30 a törzskönyvezett kan­ca. A közelmúltban adtak el 5 csikót a Terimoexen keresz­tül egy nyugatnémet vevőnek 36 ezer forintért. Az a céljuk, hogy jó sportlovakat nevelje­nek. hiszen minél többet tud egy ló, annál magasabb az ára. Fontos az is, hogy jó ké­pességű lovászok, versenyzők neveljék, tanítsák be őket. A most eladott 5 csikó ugyanis semmi mást nem tudott, mint nyereg alatt járni. Elképzelé­seik szerint nem növelik a kancaszámot, de ezen még vál­toztathat a piac igénye. Kétezer hektáron gazdálko­dik a szövetkezet, s kizárólag törzstenyészetre rendezkedett be. A tavalyi OMÉK-en a hegyi tarka marháikkal, észt lapály sertéseikkel ég mer inói, juhaikkal elnyerték á tenyész­tési nagydíjat. Százötven anyakocájuk van, amelyeknek 3200 az évi szapo­rulata. Az idén 160 tenyész­kan és 200 koca értékesítését tervezik. Az előbbiek közül az első félévben 142-őt adtak el 9 ezer forintos egységáron. A vemhes kocák közül 73 kelt el 4500 forintért darabonként. A továbbtenyésztésre alikal­| mattan — vegyes ivarú — I egyedeket hízóba fogják. Ezekből 894-et vett át az Al- latforgalmi Vállalat • az első félévben. Hasonlóan keresettek a mar­háik is. 350 törzskönyvezett tehenet tartanak. Az első fél­évben 3 tenyészbikát adtak el összesen 283 ezer forintért. A bikanevelő tehenek fiait az Országos Állatfelügyelőség vet­te meg, 15 darabot egyenként 10 500 forintért. Az üszőborja­kat az idén még létszánműve­lésre és minőségi cserére hasz­nálják fel. de jövőre már ér­tékesítenek is vemhes üsző­ket. A juhászafcukban összesen 2 ezer birkát tartanak, mely­ből 1200 az anya. Eddig 162 tenyészkost adtak el ebben az évben 7 ezer forintos egység­áron, de volt köztük olyan is, amelyikért 10 ezer forintot kaptak. Most e híressé vált három ágazat mellé szervezték meg a lótenyésztést is, melytől ha­sonlóan jó eredményeket vár­nak. T. Ágoston Tankönyvek árusítása Az Arany János gimnázium igazgatósága közli, hogy a gimnáziumi tankönyveket az alábbi időpontokban árusítják: 30- án, hétfőn délelőtt 9 órától 12 óráig az első osztályoknak, délután 3 órától 6 óráig a má­sodik osztályoknak, Kedden, 31- én délelőtt 9 órától 12 óráig a harmadik osztályoknak, dél­után 3 órától 6 óráig pedig a negyedik osztályoknak. Szep­tember 6-án délután 2 órától 6 óráig a kollégisták vásárol­hatják meg tankönyveiket. Gyalogtúrák, versenyek Természetjáró programokat szervez a konzervgyár dolgo­zóinak az üzemi KISZ- és szakszervezeti bizottság. Több­ször jártak rnár a Pálfája parkerdőben, ahol különféle versenyeket, gyalogtúrákat tar­tottak. Gyakran szocialista bri­gádok indulnak közös túrára a közeli kedvelt kirándulóhelyre. T mmm A PESTME CrV E. I HÍR LAP XX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM K-tTl LÖN K.IA PASA 1976. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP A határozatok szellemében Eredmények és tennivalók a dolgozó nők helyzetének javításáért A nőpolitikái határozat meg­valósítása, s az ezzel összefüg­gő teendők megvitatása szinte mindennapi téma üzemekben, gyárakban, szövetkezetekben, a különféle munkahelyeken. Ez pedig egyebek között azt is bi­zonyítja, hogy következetes, tudatos mun­ka folyik a nők társadal­mi, gazdasági egyenjogú­ságának megvalósításában. De nemcsak kisebb közössé­gekben kerül ez gyakran szó­ba, rendszeresen figyelemmel kíséri a határozatban foglaltak megvalósítását a városi tanács végrehajtó bizottsága is. Leg­utóbbi ülésén is erről esett szó a többi között, azt követően, hogy előzőleg már több alka­lommal felmérték: mi mindent tettek a városban a nők poli­tikai, gazdasági, szociális hely­zetének, életkörülményeinek további javításáért. Tavaly például a tanács egészségügyi szociális bizottsága elemezte a város egészségügyi helyzeté­vel kapcsolatban a családok, s bennük a nők életkörülmé­nyeit. Nagykőrösön jelenleg csaknem tizennégyezer nő él, a lakosságnak ez több mint fe­le, 52,4 százaléka. Nagyobb há­nyaduk munkaképes korú és csaknem kétharmaduk aktív kereső is. Legtöbben az ipar­ban és a kereskedelemben dol­goznak. Mint az e témáról szóló be­számolóban megállapították, növekszik a nagykőrösi lá­nyok, asszonyok társadalmi aktivitása. mind többen vesznek részt közülük, különböző politi­kai, társadalmi szervezetek munkájában. Arányuk a választott testüle­I teliben Is növekszik, gazdasá- ! gi vezetőként azonban még ke- j vesebben tevékenykednek a kí­vánatosnál, jóllehet alkalmas­ságuk, képzettségük, felkészült­ségük nem egy esetben módot adna kinevezésükre. A dolgozó nők megfelelő bé­rezése az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alkalma­zására fontos intézkedéseket hoztak városszerte. A kereseti arányok általában kedvezőek, bár a zömmel nőket foglalkoz­tató üzemekben az eltérő mun­kakörülmények és a különbö­ző képzettség miatt a nők át­lagkeresete még alacsonyabb a férfiakénál — hangzott el a beszámolóban. Képzettségükről, általános és szakmai ismereteikről megál­lapították, hogy mind több nő tanul különböző fórumokon, is­kolákban, szakmai, politikai tanfolyamokon. Ennek ellené­re az aktív kereső nők 47 szá­zaléka Nagykőrösön még min­dig betanított és segédmunkás­ként tevékenykedik. Mind töb­ben ismerik fel azonban a ta­nulás, az ismeretszerzés elő­nyeit. Ezt bizonyítja például az is, hogy a középiskolákban, az Arany János gimnázium­ban, valamint a Toldi Miklós élelmiszeripari szakközépisko­la és szakmunkásképző inté­zetben a felnőtteknek indított különféle képzési formákban tavaly összesen 223-an tanul­tak, s közülük 155-en voltak nők. A TRAKISZ és az Iroda- géptechnikai Vállalat által in­dított szakmunkásképző tanfo­lyamokon pedig 54 nő szerzett szakmunkásbizonyítványt. De nemcsak a munkahelyen gondolnak a nők helyzetének javítására: a városi kommu­nális beruházások. Filmezés - kedvtelésből A gyárnak és a klubtagoknak is hasznos „Beavatottt személyek a?t állítják, hogy a film tulaj­donképpeni kezdete a pénz” — írta Karel Capek jó negy­ven évvel ezelőtt. A filmezés azóta sem lett olcsóbb mulat­tág, mégis gomba módra sza­porodnak az amatőrfilmklu­bok. Sokba kerül egy amatőr film­klubot felszerelni, de vegyünk egy példát. Az „Üzemünk 73” című filmünket hivatásos fil­mesek hozzávetőlegesen há­romszor annyiért készítették volna el mint amennyibe vé­gül is került — mondja Frut- tus I. Levente, a konzervgyár filmklubjának vezetője. Nem üzleti alapon — Ezek szerint a gyárnak megéri fenntartani a klubot. — Nem hiszem, hogy ezt bárki is számolgatta volna, an­nak ellenére, hogy valószínűleg megéri. Klubunk nem üzleti meggondolások alapján jött létre. Sokkal jobban megkö­zelítjük a valóságot, ha azt mondjuk, hogy egyike a gyár szociális-közművelődési léte­sítményeinek. Olyasmi, mint a könyvtár: a szabad idő hasz­nos eltöltésére szolgál. Más kérdés, hogy közben a válla­lati igényeket is kielégíti. Te­hát mindenki jól jár. A Ma­gyar Amatőrfilmesek Szövet­ségében gyakran mondogatják: ,.ílyen vállalat kellene még vagy egy tucat mint a nagy­kőrösi konzervgyár!” Eszerint máshol nem támogatják any- ryira az amatőrfilmeseket, mint itt. pedie mindenütt tud­ják. hogv megéri. — Mikor a’akult a klub? — Pontosan nyolc évvel ez­előtt. A filmezés hagyományai azonban jóval régebbiek. Kar- say István, aki mindannyiunk­nak mestere, már korábban is készített filmeket, ö forgatta archívumunk egyik érdekessé­gét, az 1957-es május elsejei ünnepségeket megörökítő kis- filmet. Az első, kifejezetten gyári film az anyagmozgatás­ról készült a hatvanas évek elején. A klub, melynek első vezetője dr. Henkei Antal volt, a METE konzervgyári cso­portjának keretében tevékeny­kedik. Ezért semmi különös nincs abban, hogy filmjeink többsége valamilyen formában a szakmához kapcsolódik. — Tehát oktatófilmként is felhasználhatók? — Igen. Készítünk azonban kifejezetten oktatófilmeket is. A felnőttoktatásban erre igen nagy szükség van. Ilyen ok­tatófilm volt a Szöszi egy nap­ja (készítette: Karsay István és dr. Henkei Antal), és az Okuljunk belőle (készítette: Karsay István és Fruttus I. Levente). Nagyon szívesen fog­lalkozunk dokumentumfilm- készítéssel is. Ezek helytörté­neti szempontból érdekesek, mint például a felszabadulá­sunk 30. évfordulójára készí­tett Emberöltő című filmünk. Ipartörténeti érdekességeket dolgozott fel Karsay István filmje, a „Rekonstrukció”. Ok­tató- és egyben dokumentum­film az Ab ovo. melyben a munkahelyi dohányzás kérdé­seivel foglalkoztunk. Ezek mind 16 milliméteres filmek. Jóval több 8 millimé‘eres fil­met készítünk. Ennek anyagi okai is vannak A klub csak akkor téríti a nyersanyagot, ha a filmet üzemi, vagy más közösségi célra is felhasznál­juk. Kísérletező kedvű, nem szakmai filmjeink többnyire 8 milliméteresek. Egri Ernő munkatársammal most például Arany János A tetétleni hal­mon című verséhez készítünk filmet. Sok 8 milliméteres fil­met forgatott Sáradi György is. Koroknál István és Berente Mária a Kinizsi SK természet­járó-szakosztályának túráiról készít rendszeresen filmeket. Szakmai szempontból ebben a kategóriában, a külföldi úti­beszámolók is igen érdekesek. Klubunk 28 tagja közül sokan foglalkoznak diakészítéssel is, például Reicher Gusztáv, Ka­rai Miklós, Koroknál István, Sza*hmári Gyula és Józsa Ba­lázs. A technika önmagában — semmi — Megfelelő-e a klub tech­nikai felszereltsége? — Egy teljes Bolex felvevő­rendszerrel dolgozunk. Lámpa­parkunk is minden igényt ki­elégít. A 8 milliméteres fil­mekhez Kvarc, Lada és Pen- taflex felvevőink vannak. A vágáshoz szükséges vágóaszta­lok és ragasztóprések is ren­delkezésünkre állanak. A Ma­gyar Tudományos Akadémia kutatófilm-stúdiójával kötött szerződés alapján tudjuk elvé­geztetni azokat a technikai munkákat, melyekre itt nincs lehetőség. Sokan mondják, hogy könnyű nekünk ilyen ra­gyogó technikai feltételekkel jó filmeket készíteni. Aligha kell bizonygatnom, hogy a techni­ka önmagában nem határozza meg a filmek sikerét. — Ha már itt tartunk: mi­lyen sikere van a klub alko­tásainak? — Eddig valamennyi orszá­gos egészségügyi filmszemlén nyertünk valamilyen díjat, legutóbb éppen az elsőt. A vár­nai nemzetközi egészségügyi filmszemlén dr. Henkei Antal és Karsay István filmje, a már említett Szöszi egy napja el­ismerő diplomát kapott. A VI. budapesti amatőrfilm-szemlén Egri Ernő és én harmadik dí­jat kaptunk az Emberek között című alkotásunkért. Évek óta az ország tíz legjobb klubja között tartanak nyilván ben­nünket. Erre nagyon büszkék vagyunk. Évente 8—10 nyilvános bemutató — Milyen gyakran tartanak bemutatókat? — Évenként 8—10 alkalom­mal. többnyire itt, a gyárban, de néhányszor a művelődési központban is. Eddig 60 fil­met mutattunk be. Balesetvé­delmi oktatófilmjeinket a vál­lalat valamennyi dolgozója, háromezer ember tekintette meg. — Egy személyes kérdés: hogyan lett amatőrfilmes? — Diákkoromban sokszor dolgoztam a televízióban vilá­gosítóként. Ez persze nem fil­mezés volt. csak zsebpénzke­reső segédmunka, de azért mégiscsak belekóstoltam a film világába. Amatőrfilmes itt, a gyárban lettem, vonzott a többiek példája, lelkesedése Kamera 1970-ben került elő­ször a kezembe. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy üze­mi pszicho'ógusként is érdekel a film, különösen mint okta­tási eszköz. — Milyen anyagi érdeke fű­ződik a klub tagjainak a fil­mezéshez? — Semmilyen. Ez kedvtelés, legjobb esetben társadalmi munka. Farkas Péter a közművesítés, a szolgál­tatások bővítése közvetve, vagy közvetlenül a csalá­dok, s ezen belül a nők, az anyák munkáját könnyíti. E témához kapcsolódik a sok­helyen bizony még nehéz gon­dot okozó óvodai ellátás. A ne­gyedik ötéves tervben 175 hely- lyel bővültek a város óvodái, az iskolák újabb 7 napközis csoportot szerveztek. Az idén újabb létesítményátadás vár- I ható. megnyitják a tormási, 75 apróságot fogadó óvodát, s 25 hellyel bővítik a felszegi óvodát is. Jövőre pedig a Vági István lakótelep gyarapszik egy 100 kisgyermeket fogadó gyermekintézménnyel. Kedve­zőtlenebb a bölcsödéi helyzet, ezen a régi gondon, hasonlóan az óvodákhoz, új bölcsödé épí­tésével lehet enyhíteni. A különböző méretű rekon­strukciók, felújítások is nagy­ban javítottak a dolgozó nők ! munkakörülményein, új szociá­lis létesítmények várják őket I például a Konzervgyárban, az Irodagéptechnika Vállalat, a TRAKISZ és a NEFAG helyi telepén. Javult a nők helyzete az Állami Gazdaságban a Gép­javító és Faipari Szövetkezet­ben, nem így azonban a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben, ahol a munka- és egészségvédelemben is számot­tevő még a lemaradás — ál­lapították meg a továbbiakban a beszámolóban. A Mészáros János Termelőszövetkezetben például még a közétkeztetés sem megoldott. A munkahelye­ken kollektív szerződések tar­talmazzák a nőket megillető kedvezményeket, a segélyezé­sükre fordított összeg évről évre növekszik. Az eddig eltelt évek ered­ményei igazolják: nagy gondot fordítottak városszerte a nőpo­litikái feladatok megvalósítá­sára, s ha néhol vannak is hiá­nyosságok, elmondható, hogy a politikai és tömegszerve­zetek, valamint a tanácsi szervek hathatós, folyama­tos intézkedéseket tettek a nők élet- és munkakörül­ményeinek további javítá­sára. Minthogy azonban a feladat nem kampányjellegű, a beszá­moló is tovább szorgalmazza e nagy figyelmet és felelőssé­get igénylő munka eredmé­nyes, sikeres folytatását. Dinnye ai ál ami gazdaságból Kielégítő felhozatal a MÉK-telepen Nagy a forgalom a MÉK Rákóczi úti telepén. Mint Pal- lagi Tibor áruforgalmi ügyin­téző elmondotta, csupán a Mészáros János Tsz 100—120 mázsa étkezési paradicsomot szállít, melynek nagy részét a fővárosba és más városokba viszik, de bőségesen ellátják a helyi üzleteket is. Az elten­ni való paradicsom ára 3 fo­rint az üzletekben. — Most ér véget a dinnye­szezon, s ezzel nagyon elége­dettek vagyunk. Az állami gazdaság 25 vagonra szerző­dött, de végül 40 vagonnal szállított. Sajnos, egyéb gyü­mölcs az idén eddig kevés ér­kezett. A helyi boltokat az Arany János Termelőszövetke­zetből hozott áruval igyekszik a MF.K ellátni. Zavartalanul folyik a tele­pen a paprika és más zöldség­félék átvétele. A Mészáros János Tsz 25 vagon fejes ká­poszta és 80 vagon burgonya átadását ígéri. A burgonyát egyébként folyamatosan cso­magolják a telepen az üzletek részére. A kilós hálókat hat asszony töltögeti szorgalmasan. A téli ellátás zavartalansága érdekében a MÉK az idén is feltölti kis hűtőházát és táro­lótelepét zöldséggel, gyümölcs­csel. K. L. Vályogveíők Kisebb építkezéseken még most is többen használnak vá­lyogtéglát. Ám csak kevés van belőle, hiszen a régi vályogve­tők már nemigen dolgoznak, s csak kevesen, mellékkereset miatt fognak ehhez a munká­hoz. A napokban a Kárpát ut­cában mégis láttam egy vá­lyogvetőt. Szendrei László má­sodmagával szorgoskodott. — Még öregapám készítette ezt a vályogvető formát vörös­fenyő deszkából, amikor a sa­ját házát építette... — mond­ta. Csak le kellett hoznom a padlásról. Sarat csinálunk és finom lángpelyvát taposunk bele. Az itteni jó agyagos föld­ből kitűnő vályog készül. Ez­rét nyolcszáz forintért adom. Jól lehet vele keresni, de nem könnyű munka... —a \ MOZIMŰSOR Rendet csinálok Ameriká­ban és viszatérek. Olasz film­vígjáték. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné Furcsa zálogtárgy. Előadás kezdete: 10 órakor. Hétfői műsor Talpuk alatt fütyül a szél. Színes magyar film. Előadá­sok kezdete: 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi A Hangácsi úti iskolában A Charlot-k bejárják Spa­nyolországot. Francia film. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Atlétika Szombathely: serdülő A-ka- tegóriás egyéni bajnokság. Go-kart Tatabánya: országos meghí­vásos verseny. Kézilabda Verőcemaros: V. KSK—Nk. Kinizsi férfi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 14.30: Nk. Kinizsi serdülők—Kistaresai SC serdülőle, 16 óra: Nk. Kini­zsi—Kistarcsa, megyei bajnoki mérkőzés. Dánszentmiklós: D. Tsz SK—Nie. Kinizsi II. fel­nőtt és ifjúsági járási bajnoki mérkőzés. Természetjárás Nagyerdő, 10 órától: az Nie. Kinizsi és az Nk. Elektromos sportkörök emlékhelyavató Aj­tony Vilmos emléktúrája (a főváros felől érkezőket a 9.11- es vonattól autóbusz viszi ki az erdő széléig). Salgótarján— Eresztvény: ÉDOSZ és Kinizsi természetbarátok országos ta­lálkozója. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: DÉMÁSZ—Pest megyei Szol­gáltató, 17: Mészáros J. Tsz— Gépjavító Szövetkezet, IQ: Konzervgyár—Városgazdál­kodás kispályás városi bajno­ki mérkőzés. TRAKISZ-pálya, 16: Irodagéptechnika—Ifjú Gárda, 17: Építőipari Szövet­kezet—TRAKISZ, 18: NEFAG —1-es Volán kispályás városi bajnoki mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 19 órától: nyár végi egyéni verseny, 2. játéknap. ★ Megkezdődik a Pest megyei női asztalitenisz csapatbajnok­ság. A tabella jelenlegi állása: 1. Abonyi Tsz SK II. 5 5 — 47- 3 10 2. Ceglédi VSE 5 4 — 1 34-16 8 3. Váci Kötött 5 4 — 1 40-10 8 4. Tököli KSK 6 3 — 3 27-33 6 3 Nagykőrösi Kinizsi 6 2 — 4 19-41 4 3. Gödöllői SC 6 1 — 5 17-43 2 7 Váci Egészség- ügyi SE 5 ___ 5 6­44 ^unai Kőolaj II. (Százhalombatta) törölve Az újonc körösi nők eddig a vá­rakozáson felül szerepeltek, S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents