Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

1976. AUGUSZTUS 29., VASÄRNAP %/üiiao A „Lovak réve“ 700 vagy 717 éves a megye legkisebb községe? Azt, hogy milyen idős egy község, tudvalevőleg onnan számítják, mikor kelt legko­rábbi okmányban fordul elő először a neve. Természetesen a legtöbb lakott hely akkor sem volt néptelen, de az első iroit dátum a hiteles. Nos, Radasin Bogolyub ló- révi társadalmi tanácselnök­nek (aki a Csepel Autógyár­ban a polgári fegyveres őrség tisztje) a felesége, a szerb gye­rekek tanítónője, néhány esz­tendővel ezelőtt utánanézett az országos meg a megyei levél­tárban is a község történeté­nek. A még létező és levéltárak­ban őrzött okiratok szerint a tatárdúlás után az országot új­jáépítő IV. Béla király 1259 és 1264 között négy okiratot kel­tezett Lóréven, tehát többször is megfordult, hosszasabban időzött a Csepel-szigetnek eb­ben a községében. Kőből épült palotája aligha, legfeljebb sár­falú vadászháza lehetett ott. Béla király négy okmányát persze latin nyelven szerkesz­tette a királyi kancellista és buzgalmában még a hely ne­vét is lefordította a keltezés­ben: Portus equorum. Ami szó szerint annyit tesz, hogy ki­kötője lovaknak, vagyis lónak réve. S Bél Mátyás szintén azt írja a község nevének eredeté­ről, hogy itt vitték át a vizen a lovakat. Lóréven sem tagad­ják, hogy lakott hely lehetett itt már 700 évnél régebben is. csakhogy „akkor más volt a neve”. Lóréven minden bizonnyal megfordultak más királyok is, hiszen a Csepel-sziget 1848-ig a mindenkori uralkodócsalád birtoka volt. ÍV. László is in­nen keltezi egyik, 1276-ból származó oklevelét, amelyben a falu neve így olvasható: Loureu. Márpedig a régi latin írásban az u és a v jegye azo­nos. A szónak ebben az ok­iratban jelzett formáját már elfogadják a községben Ló­révnek, innen számítják hát a 700 évet. Kevesebb ház, kevesebb ember A török időkben, vagy az­után a felszabadító háborúk alatt lakatlan hely lett Lórév. Amikor 1690-ben Csemojevity Arzén pátriárka török terület­ről a szabaddá lett magyarra hozta át híveit, közülük néhá- nyan az egykori Lórév helyén telepedtek meg. Másfél évtized múltán a több szerbet befoga­dó Becséről (ma Szigetbecse a neve) sok család átköltözött. Három hiteles adat Lórév régmúltjából: 1. 1332 és 1337 között a lórévi plébánosnak két és fél márka évi jövedel­me volt. Sokan tehát nem lak­hattak akkor a faluban, de azért talán mégsem maga ha­rangozott a papja. 2. 1715-ben 11, 1720-ban 20 adóköteles csa­ládot írtak össze és közülük csak kettő volt magyar. Azok is nyilván úgy vándorolhattak be az akkor már szerb lakta faluba. 3. Vagy 200 esztendeje tűzvész pusztította el a község háromnegyed részét. Űjabb kori adatokat másol­junk ki az 1910-ben megjelent Magyarország Vármegyéi és Városai című terjedelmes mű Pest megyével foglalkozó köte­téből: „Lórév nagyközség a ráckevei járásban 146 házzal. 656 szerb-ajkú és görögkeleti vallású lakossal.” Fűzzük mindjárt hozzá, hogy Lórév azóta nem nagy­község, sőt területét és lakos­ságát tekintve a legkisebb Pest megyében. Háza sincs több 140-nél. lakói száma is kevesebb, mint 60—70 éve. hol meghaladia néhány fővel a négyszázat. hol meg kevesebb. Pillanaénrilag a benne élők száma 390. Az első világháború után. 1924-ben 300 itt lakó szerb visszaköltözött óhazámba. Ma­guk. de utódaik is sűrűn láto­gatnak vissza közeli hozzátar­tozóikhoz. nem egy a testvéré­hez, öregszüleiéhez. Az ittma- rado+tak oedig megőrizték őseik nyelvét, amn tanultak valaha egyházi íVben ég jTVrzst is a jsza-Vj pOnlá-os ja­kolába járatják gyerekeiket. — Két éve összeszámoltam, 13 lórévi gyerek járt akkor gimnáziumba, részben a rác­keveibe, részben a budapesti szerb-horvát gimnáziumba — közli Nedelkov Szvetozár vb- titkár, aki csak a kedvünkért jött be a tanácsházára, mert nagy beteg. Vissza a tsz.be Most a népességnek nem egészen egyharmada magyar, de él a községben három bol­gár család is. Valamikor a századforduló idején több bol­gárkertész telepedett Lórévre, sokan közülük beházasodtak szerb családokba, el is szerbe- sedtek. Magyarok és szerbek között is gyakori a házasság és az abból származó gyerekek anyanyelve már sok esetben magyar. Minden lórévi érti és beszéli azonban mind a két nyelvet. Különösen a gyere­kek, hiszen együtt járnak az óvodába, ahol a hét három napján magyarul, három nap­ján szerbül foglalkozik velük a szerbajkú, de magyarul is tökéletesen beszélő óvónő meg dajka. A község túlnyomó többsége a mezőgazdaságból él. Igaz, amikor megalakult a tsz, so­kan mentek el kenyeret keres­ni az iparba. Volt idő amikor ötvennél is többen utaztak na­ponta munkába. Viszont a Du • namenti Tsz ezer hektárt el sem érő kis birtokán olyan jól gazdálkodik, hogy évről évre, a jó kereset láttán egyre csak szivárogtak vissza és ma fél­tucatnál alig több ember jár el másfelé dolgozni. Helyben a tsz üzemein kívül alig dolgozik iparos. Kőműves, szobafestő, lakatos, és vízveze- tékszerelő kisiparos egy-egy van. Férfiak, nők haját egy fiatalasszony, a ráckevei ktsz tagja nyírja, bodontja, most azonban,.gyermeknevelési segé­lyén vari, nem űzi iparát. Régen a házak falát általá­ban sövény közé tömködött sárból, néhányat meg vertfal­ból építették és valamennyit náddal fedték. Jelenleg már csak egyetlen nádjedelű ház található a község rendezett, kövezett járdás utcáin. Lassan a sárfalú házak mind eltűn­nek. Egyre-másra verik szét, bontják le és helyükbe csak az utolsó tíz esztendő során téglából 60 újat készítettek. Azaz egyetlen vertfalú akad azért az új házak között is. Négy ház ellenben emeletes. A tsz új irodaháza az egyik, a többi családi lakóépület. Az új házakról azt is el kell mon­dani, hogy csaknem kivétel nélkül tsz-tagok építették. Ünnepi tanácsülés Voltaképpen hány éves Ló­rév? IV. Béla 1259-ben vagy IV. László 1276-ban kiadott okiratának dátuma szerint 717, vagy kereken 700 esztendős? Ilyen nagy időben azonban mit is számít ennyi kevés esz­tendő. Mindenesetre a község meg akar emlékezni saját ju­bileumáról. Eredetileg arra gondoltak, hogy a náluk tar­tott ráckevei pravoszláv bú­csú alkalmából ünnepük, merthogy akkor úgyis nagy sokadalom gyűl egybe. Aztán még is mást határoztak. Radasin tanácselnök és Ne- delkov vb-titkár azt is el­mondja, úgy tervezték, meg­ír at ják, ki is nyomatják Ló- rév történetét. Csakhogy egyel dűl a nyomdaköltség 150 ezer forintot tett volna Iá. Ekkora pénzt elő nem teremthetnek, amikor az község egész évi költségvetése nem több 460 ezer forintnál. Végül is úgy döntöttek, hogy nem lesz semmiféle látványos jubileumi ünnepség. Az ősszel ünnepi ülést tart a tanács. A tanácsülés egyetlen napirendi pontja ,a .község hétszázadik évfordulója lesz. Természete­sen szerb és magyar beszédek­kel emlékeznek meg róla. Szokoly Endre Ahol július elsején kezdődik az év Amíg a magból vetőmag lesz Sok nevet kell megjegyezni, míg az ember végül is meg tudja, kihez tartozik Tápió- szelén a vetőmagtisztító üzem. Tehát: Budapesten székel a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Országos Vállalat, amely 12 termelési központtal, 26 te­leppel, valamint több magtisz­tító üzemmel rendelkezik. Ez esetben Manor a termelési köz­pont, de Tápiószele önálló fo­gadó- és szétküldő állomásként is szerepel. Itt dolgozzák fel azoknak a vetőmagvaknak a je­lentős részét, amelyeket a nagy­vállalat Pest és Nógrád megye mezőgazdasági üzemeiben szerződtetéssel termeltet. Mit kell a megtermelt ma­gon feldolgozni ? — kérdezheti, aki még nem járt ilyen mag­gyárban. Ha a termés beérett, learatják vagy leszedik, be­gyűjtik, zsákokba öntik és máris kész — gondolhatja. Embernek? Takarmányba? A valóság azonban nem ez. Amíg a mag odáig eljut, hogy lepecsételt zsákokban szállítás­ra kerül, sok munkát ad. Kezdjük mindjárt azon, hogy a befutó termónyfajták mind­egyikéből szúrópróbaszerűen mintát vesznek, amit a labora­tóriumban fehér köpenyes nők „vallatnak”: mit tud. Tiszta-e, nem fertőzött valamilyen gom­ba, vagy növényi-állati kárte­vőtől. Megfelel-e a beérettség kívánalmainak, milyen a csí­rázóképessége, a szükségesnél több vagy kevesebb-e a ned­vességtartalma. És van még számtalan más követelmény, amitől függ a mag további út­ja: ólomzáras vetőmag lesz-e belőle idehaza vagy külföldön; emberek fogyasztják-e, vagy takarmány válik belőle, eset­leg — mert nagy ritkán ez is előfordulhat — meg kell sem­misíteni. Á laboratóri iimban most éo- pen az étkezési borsó minősé­gét határozzák meg, amit a franciák, az olaszok és a né­metek keresnek. Fenn, az Öszi-téli módi Sikeresen szerepeltek a megyei anyagok, ruhák Szűkül a nadrágszár, ismét divat a denevérujj Látványos divatbemutatót rendezett tegnap a Ruhaipari Szövetkezetek Szövetsége és az OKISZ Labor a Duna Inter­continentalban. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Gábor István, a RUSZÖV el­nöke elmondta, hogy az ország lakossága 21 szövetkezet 160 szalonjában csináltathat öl­tönyt, ruhát. Az 1976-os őszi­téli divatirányzat szerint az alapsziluett módosul, a vállak hangsúlyosak, és nagy divat a mélyített karöltő, a japán- és denevérujj, egyenes szoknya­résszel. A kabátok átmeneti jellegűek, a klasszikus vonal- vezetés mellett megjelentek a gombolásnélküli, különböző hosszúságú kabátok, változó szélességű övékkel, nagy mére­tű gallérokkal és hangsúlyos tűzésdíszítéssel. A szoknyák általában takarják a térdet, de hosszuk a bokáig változhat. Új­donság a nehezebb anyagokból, varrt nadrágszoknya bőrkiegé­szítőkkel. A nadrágók kevésbé feszesek, mint eddig, a csípőn kisredőzéssel, hajtásokkal, bő­vebb formában készültek, és száruk szűkebb a megszokott­nál. A gyermekdivatot az élénk, üde színek jellemzik. Az öltö­zékek játékos motívumokkal vannak díszítve. A RUSZÖV- höz tartozó szövetkezetek — köztük jó néhány Pest megyei —, kétmilliónál több gyermek­ruhát készítenek évente a ha­zai vásárlóknak, ezenkívül je­lentős mennyiséget exportál­nak szocialista és tőkésorszá­gokba. Olvasóink korábbi beszámo­lóinkból bizonyára emlékeznek arra, hogy a nagy divatbemu­tatókon megyénket elsősorban a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat termékei képviselik, így volt ez tegnap is. A bu­dakalászi központú nagyválla­lat termékei az eddiginél na­gyobb sikert arattak, ugyanis az alapanyagtervezők és mo­dellezők együtt tervezték egy- egy ruha mintáját, anyagát. A legsikerültebbek a különböző vállkendőkhöz, kézikötésű stó­lákhoz Lineszter alapanyagból készített, úgynevezett alapru­hák. Most is felvonultak a szőrmével téliesített farmer­anyagok, blézereknek, kabá­toknak megvarrva. Cz. V. Móró Judit nedves vegypapíron készíti elő a borsószemek csirázta- tását. Régebben ezt dunai sóder táptalajon végezték. Nagy Iván felvételei Bódi Irén iparművész kékfestő- blúzos összeállítása. üzemben 200 vagonnyi meny- nyiség forog máris a 7 MMT— 2-es magtisztító gépben. A harmadik emeleten öntik a garatba zsáikszám a magot, a másodikon forog a tulajdon­képpeni osztályozódob és az első emeletre futnak le a csö­vek, amelyek a már nagyság szerint különválogatott szeme­ket egyenesen zsákokba ürítik. Macskák - szolgálatban Fehér Sándor üzemvezető és helyettese, Szikra István, óv­nak bennünket, nézzünk a lá­bunk alá. a guruló magokon könnyű elcsúszni. Farkas Jó­zsefnek nincs is más dolga ilyenkor, mint seprővel tisztí­tani a padlót, egybeterelni a szétpattanó szemeket. — Nálunk július elsején kez­dődik az év — mondja Fehér Sándor. — Dolgozunk január­ban és májusban is, de ekkor kezdődik a szezon Az aszály miatt valamivel csökkent az iram nálunk is. Körülbelül 600- vagon árura számítunk, tavaly nyolcszáz volt. Decemberig az exportszállítmányokkal kell elkészülnünk; innen. Szeléről a budapesti központ jelzése alapján a világ minden tájára futnak a vagonok. Tavaly Ku­ba is rendelt tőlünk terményt. A kétműszakos üzemben a már említett étkezési borsón kívül feldolgozásra vár a faj­taborsó is. Ez a legkénye­sebb művelet, nem is bízzák gépekre, hanem ügyes kezű asszonyok válogatják szét az előttük mozgó futószalagról. Egy műszakban 12 asszony dolgozik és a mag minőségétől függ, mikorra végez a 110 va- gonmyi mennyiséggel. A mustármag annyira apró, hogy igazán szakértő szem kell hozzá, hogy felfedezze közte a gyommagot. Ezt a munkát gé­pek végzik, azok rostálják. Kétszáz vagonnyit dolgoznak fel ebben az évben itt, azon­kívül 20 vagon bükkönyt és ugyancsak 20 vagon naprafor­gót várnak. Óriási, fedett színekben tá­roljuk a zsákhegyeket, közöt­tük gömbölyű, barátságos macskák sétálgatnak. Fővezé­rük Miska kandúr, „aki” regr gélenként az irodaajtóban ül­ve várja, mikor kapja meg a tejadagot. A macskák becs­ben tartott állatok itt, segítsé­gükkel fékezik meg az egér­hadat, de igazán aüg lehet el­lene védekezni. Megesik, hogy százezer forintos kár is kelet­kezik miattuk. Hanem, most rossz világ következik a rág­csálókra! A ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz-hez tar­tozó vegyicsoport vegyszerrel irtja őket. Megéri a ráfordított összeget, hiszen az üzem ter­melési értéke évente megköze­líti a 80 milliót A vetőmag nagyon értékes termék, pél­dául a paradicsommagból egy mázsa ára 170 ezer forint, de a különleges fajtákból ennek a kétszerese sem ritka. Ketten 25 vagont Arrébb Németh Pál és Lo­vas János tartja a vállát a zsá­kok alá, ahogy a vagonból át­lendítik a kétkerekű vastar- goncára. A rakodás még nem gépesített. Az épületen belül már jobb a helyzet, ott szala­gok és teheriiftek könnyítik a munkát. f — Mondogattuk egymásnak az olimpia alatt sokszor, hogy ha mi neveznénk súlyemelés­ben, esélyesek lennénk — áll­nak meg egy szusszanásra mindketten. — Ha vagont je­leznek az állomásról, nem le­het kényelmeskedni. Gyakran már az öltözőből fordulunk vissza, vagy otthonról. Meg­esett, hogy ketten tíz óra alatt huszonöt vagont raktak meg, úgy szorított az idő. Sípolás figyelmeztet, kiürült, lódul a kocsisor a sínen visz- sza. Zsákokba zárva milliárd­nyi magszem várja, hogy föld­be vetve majd új életet indít­son útjára. Komáromi Magda A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat téiie.itett farmere Koppány György felvételei Csepel Autógyár és környéke Népszerűvé vált a Munkás Takarékszövetkezet Egyre nagyobb népszerűség­re tesz szert a Csepel autógyá­ri munkások és a község la­kossága körében a szigetszent- miklósi Kinizsi utcában a múlt év márciusában megnyílt Munkás Takarékszövetkezet. Az alapító 710 fős taglétszám ma már megközelíti az líOO-at, a tagok mintegy fele gyári munkás, A működési körzet Halásztelek területére is ki­terjed. A betétállomány 3,5 millió forintra emelkedett más­fél év alatt. Jelenleg 2 millió forint, a ta­goknak folyósított kölcsön összege, amelyet négyszázhú- szan vettek igénybe, közülük sokan családi otthonuk korsze­rűsítésére. Számosán használ­ták ki a termelési kölcsönszol- gáltatásban rejlő lehetőséget is a háztáji gazdaságuk fejleszté­sére. A termelést segítő köl­csönt egész évben soron kívül folyósítja a takarékszövetke­zet. Szeptembertől újabb pénz­intézeti szolgáltatást vezetnek be: a lakossági csekkszámlát.. Ez a fajta számlavezetés merő­ben új a takarékszövetkezetek tevékenységében. Már régóta vártak e forma engedélyezésé­re; 5 évvel ezelőtt, a fogyasztá­si szövetkezetek VII. kongresz- szusán a Pest megyei küldöt­tek javaslatai között szerepelt az indítvány. Bárki nyithat csekkszám­lát, függetlenül attól, hogy tagja-e a takarékszövetke­zetnek vagy sem, s a betétösszegen belül a legkü­lönbözőbb kifizetéseit — akár közületnek, akár magánsze­mélynek — a takarékszövetke­zet utalja ki. illetve a számla- tulajdonos készpénz helyett csekkel fizethet az ország egész területén. T. Á. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents