Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-29 / 204. szám

1976. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP A KISZ megyei bizottságának üléséről Felkészülés az ifjúsági parlamentekre Válkkti törvények öt évre 9/ Tartalmukban gazdagodtak a Pest megyei új kollektív szerződések A KISZ Pest megyei Bizott­sága megtárgyalta a szeptem­berben kezdődő ifjúsági parla­mentek előkészítésének teen­dőit, a szeptember 11-én kez­dődő szolidaritási hónap szer­vezésének feladatait és szemé­lyi ügyekben döntött. Valamennyi KlSZ-alapszer- vezet feladatául szabták meg, hogy tevékenyen segítsék az ifjúsági parlamenteket szerve­ző állami szerveket, a gyárak, a termelőszövetkezetek gazda­sági vezetését, az iskolákat, együttműködve a helyi párt- szervezetekkel és a szakszer­vezetekkel. A KISZ megyei bizottságának tagjai ellátogat­nak a helyi parlamentekre., s beszámolnak az ott szerzett ta­pasztalataikról. Amint a KISZ-bizottsági ülé­sen elhangzott: a szolidaritási hónap megyei megnyitó ün­nepsége és nagygyűlése Ceg­léden lesz szeptember 11-én, szombaton, a fasiszta chilei junta hatalomra kerülésének évfordulóján. A városban egész napos program várja majd a fiatalokat Játékos sportversenyeket, kulturális műsorokat, művészi bemutató­kat szervez a megyei KISZ-bi- zottság. Este a Kossuth téren fáklyás felvonulás vezeti be a Csaknem 3 milliárd forint volt Pest megye fogyasztási szövetkezeteinek bolti forgal­ma az év első 7 hónapjában, 6,7 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A vendéglátó üzletek forgalma kis híján elérte a 600 millió fo­rintot. Ez 10,3 százalékos nö­vekedést jelent. A bolti kiskereskedelemben a legmagasabb forgalmi érté­ket a gödöllői ÁFÉSZ érte el, több mint 222 millió forinttal Vác (217 millió) és Dabas (211 millió) előtt. A túrái Galgavi- déke és a ceglédi ÁFÉSZ bolti forgalma 190—200 millió forint között alakult. A legnagyobb forgalmat az élelmiszerüzletek érték el; több mint 1 milliárd forintot, amely 18,5 százalékkal haladja meg a múlt év első hét hónapi ér­tékét. A szövetkezeti áruházak csaknem 284 millió forinttal alatta maradtak a tavalyi hét hónap szintjének. A zöldség­gyümölcs szaküzletek 62,5 millió forint értékű árut adtak el, 13 százalékkal többet, mint tavaly. (Ez azonban, sajnos, csak értékben több.) A ruhá­zati és a vegyesboltok forgal­ma hasonlóan az áruházaké­hoz, szintén nem érte el a múlt évi szintet. nagygyűlést, amí»ynek szóno­ka dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra. Szeptember 11-én Cegléden egész nap nyitva tart a szo­lidaritási bazár, amelynek be­vételét az elnyomott chilei népnek ajánlják fel a fiatalok. A megyei szolidaritási hónap­ban politikai plakátversenyt is hirdetett a KISZ-bizottság. ★ A KISZ Pest megyei Bizott­sága ülésén személyi változá­sokat hagyott jóvá. Berla Fe­rencet, a megyei KlSZ-bizott- ság titkárát — érdemei elis­merésével — felmentette tiszt­ségéből, mivel a Politikai Fő­iskola nappali tagozatán tanul tovább. Az ülésen Tóth András gépészmérnököt, a megyei KISZ-bizottság munkatársát választották meg megyei tit­kárnak. A megyei KISZ-bizottság jóváhagyta Herczenik Gyula felmentését a sződligeti Ligeti Károly megyei KISZ vezető­képző iskola igazgató tisztéből más fontos pártmegbízatására való tekintettel, s igazgatónak Jánosa Gyulát, a megyei KISZ- bizottság munkatársát nevezte ki. A szövetkezeti kereskedelem összes forgalomnövekedése 2 százalékkal volt magasabb eb­ben az időszakban, mint a ta­nácsi kereskedelemé. A KGST keretében Megalakult a CGOPiNFORM Szombaton befejeződött a KGST-tagországok központi szövetkezeti szövetségei és ta­nácsai által életre hívott tudo­mányos és műszaki informá­ciócserével foglalkozó munka- csoport budapesti tanácskozá­sa. A részt vevő bolgár, cseh­szlovák, lengyel, NDK-beli. szovjet és magyar delegáció vezetői aláírták a jegyzőköny­vet, amely rögzíti az informá­ciócserét immár rendszeressé tevő, a továbbiakban COOP- INFORM néven tevékenykedő munkacsoport legfontosabb tennivalóit. Ugyanakkor kije­lölték a gyakorlati munkát irá­nyító bázisszerveket, magyar részről a SZÖVORG-ot. Elfo­gadták a COOPINFORM tema­tikáját, kidolgozták és jóvá­hagyták a bázisszervek felada­tait, munkatervét. Tegnap 50 ezren az AGROMASEXPO-n Mozgalmas volt az AGRO- MASEXPO ’76 szombati napja, ötvenezer látogató kereste föl a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari gépek vásárát. A legtöbb érdeklődőt a kiskerti és háztá­ji gépek kiállítása vonzotta. A választék bővítésére ezen a napon kötött szerződést a Her­mes 1100 darab, tízféle kerti munkára alkalmas csehszlovák traktor jövő évi szállítására, s 40 millió forint értékben évi 1000 darab olasz kismotor vá­sárlására. Magyarországon gyártják a motorhoz szükséges szerelvényeket, vázat, kapát, szivattyút, fűnyírót. Pest megye legnagyobb ipar- vállalatának, a Csepel Autó­gyár üzemi lapjának nemrégi­ben 24 oldalas melléklete je­lent meg. Hatezer példányban. A melléklet így szinte minden­dolgozóhoz eljut. Megismer­hetik a benne foglaltakat, ta­nulmányozhatják, s ha a szük­ség úgy kívánja, fellapozhat­ják annál az oldalnál, ahol vitás vagy sérelmes ügyükre választ, érvényes jogszabályt találhatnak. Az említett mel­léklet nem más, mint az 1976—80. évi kollektív szerző­dés. A népgazdaság igényeinek megfelelően Bár a Csepel autógyári kol­lektív szerződés nyilvánosság­ra hozatalának ez a formája példamutató, nem egyedi a tö­rekvés, szinte valamennyi Pest megyei vállalat gazdasági és politikai vezetésének az a szándéka, hogy minél többen ismerjék meg az öt esztendőre készített, a jogokat és köteles­ségeket rögzítő vállalati tör­vénykönyvet. Ahhoz azonban, hogy a kollektív szerződések ez év július 1-ig elkészültek, rendkívül sok munkára, ala­pos, sokirányú előkészítő te­vékenységre volt szükség. Ne­hezítette a szerződések kidol­gozását, hogy az V. ötéves ter­vekkel együtt, az időközben életbe lépett közgazdasági sza­bályozók á'ltal megszigorított azdasági körülmények között ellett elkészíteni. Ez utóbbi feladatok is jelentékeny meg­terhelést okoztak a vállalatok vezetőinek. Nem voltak kevesen azok, akik vitatkoztak is, vajon helyes-e, ha mindezekre egy időben kerül sor, hátha az alaposság sínyli majd meg ,a gyors munkát. Azoknak volt igazuk, akik a SZOT irányel­veinek és a munkaügyi mi­niszter rendeletének megfele­lően alapvető követelménynek tartották, hogy a kollektív szerződés összhangban legyen a középtávú tervvel. így is történt Pest megyében: a vál­lalatok nem csupán a korábbi időszakra kötött szerződések módosítására helyezték a hangsúlyt, hanem a népgaz­daság igényeinek megfelelően új alapokra helyezték tartalmi összefüggéseit is. Ezt a tényt állapíthatta meg a kollektív szerződések ta­pasztalatairól készült SZMT- elnökségi tájékoztató vitája során az MSZMP Pest me­gyei végrehajtó bizottsága is. Hozzátéve, hogy e követel­mény teljesülése mellett jobb kollektív szerződések készül­tek, mint a megelőzőek voltak. Igazodva az irányelvekhez, több helyet kapott ' a helyes létszámgazdálkodás, a teljesít­ménykövetelmények reális megállapítása, a helyes bér­formák megválasztása, az anyagi ösztönzés javítása, a termelékenység növelése. Na­gyobb figyelmet kapott az ér­tékes és korszerű gépek, be­rendezések kihasználásának fokozása, a szakképzés és to­vábbképzés elősegítése, az if­júsági és nőpolitikái határo­zatok végrehajtása, valamint a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítása. Az öt esztendőre érvényes kollektív szerződések előké­szítése 1975. második felében kezdődött meg a megye vál­lalatainál. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően előkészítő bizottságokat hoz­tak létre, amelyek időben munkához láttak, bár több he­lyen előfordult, hogy a felet­tes szervek végrehajtási uta­sításaira vártak, elsősorban az év elején életbe lépett szabá­lyozók értelmezésével kapcso­latban. Végül is a problémá­kat megnyugtatóan rendezték az előkészítés időszakában megjelent MüM—SZOT közös irányelvek. Viták kereszttüzében A kollektív szerződések tervezetét az előzőeknél sok­kal több dolgozó vitatta meg, s a vállalatok gondoskodtak róla, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre tartalmának megvitatására, észrevételekre, javaslatokra. A tervezeteket bizalmi csoportmegbeszélése­ken, szakszervezeti taggyűlése­ken, összbizalmi-tanácskozáso- kon, illetve munkásküldött- tanácskozásokon vitatták meg, a gazdasági vezetők részletes tájékoztatója alapján. Ezek a tájékoztatók nagyban hozzájá­rultak a vállalatok gazdasági helyzetének megismeréséhez, s ez hatással volt arra is, hogy a dolgozók számos olyan ja­vaslatot tettek, amelyek az egész kollektíva érdekét tük­rözték. A javaslatokat jegyző­könyvbe foglalták, minősítet­ték és a szerződések véglege­sítésénél több mint 50 száza­lékukat hasznosították. Milyen javaslatok voltak ezek? Sok helyütt tartották szük­ségesnek a túlórák számának csökkentését, a teljesítmény­bérezések kiterjesztését, az anyagi ösztönzés javítását, a nyereségprémiumban részesít­hetők körének meghatározását. A korábbinál kevesebben lép­tek fel olyan igényekkel, ame­ly ,ek figyelmen kívül hagyják az anyagi lehetőségeket, vagy esetleg nem is a kollektív szerződésbe tartoznak. Szinte egyöntetű minden Pest megyei vállalatnál, hogy a dolgozók javaslataikra a törvényekben előírt módon választ kaptak. Mint azt az előbbiekben is említettük, a kollektív szerző­dések részletes viták tüzében kovácsolódtak ki. Érthető ez; ahol anyggi ösztönzésből, szo­ciális juttatásokból, más jo­gokról és kötelezettségekről kell öt évre szólóan dönteni, ütköznek az érdekek. A lénye­ges azonban, hogy az elkészült szerződésekben a többség ér­deke fogalmazódott meg. Ami például a részesedési alapot illeti, a korábbi évekhez viszo­nyítva — nagyon helyesen — mérsékelt felhasználást ter­veznek. Gond, hogy a csökke­nési tendencián belül sok he­lyütt olyan fontos területek fejlesztésénél is a visszafo­gottság jelentkezik, mint a munkakörülmények javítása, az óvoda és bölcsőde, valamint a lakásépítési hozzájárulás. Anyagi ösztönzés, lakásépítés Az anyagi ösztönzést tekint­ve jelentős előrelépés tapasz­talható a jól dolgozó munká­sok, brigádok, a törzsgárdata- gok megbecsülésében. Nagyobb hangsúlyt kapott a fegyelme­zett munkáért járó elismerés. Sokakat érintő, kollektív szerződésben rögzített kérdés a lakásl^érdés. Ismerve az igényeket, s a megváltozott szabályozók ellenére meglevő lehetőségeket, a vállalatok nagy többségénél többet lehe­tett volna tenni, mint ameny- nyit megterveztek. Az egy főre jutó támogatás mértéke általában megfelel az új sza­bályozók előírásainak, de a tá­mogatásban részesíthetők szá­ma csökkent. Jól példaként említhetjük meg a Pestvidéki Gépgyár kollektív szerződését, náluk a középtávú szociálpoli­tikai tervekben már előre rög­zítették az évenkénti lakás- vásárlások, iletve- az építendő munkáslakások számát. Hiányzó függelékek Csak dicsérni lehet azt a tö­rekvést, amely a vállalatoknál a törzsgárdatagok anyagi és erkölcsi megbecsülésének to­vábbi növelésére irányul. Vál­tozatosak a megbecsülés for­mái a jutalomszabadságtól, a differenciált év végi részese­déstől kezdve a nyugdíjba vo­nulási különjutalomig. Üj vonás a szerződésekben, hogy a gyermekgondozási segélyen levő anyákról általában nem feledkeztek meg, sok helyütt rögzítették szakmai képzésük­kel és anyagi támogatásukkal kapcsolatos tennivalókat. A legtöbb észrevétel már a tervezetek vitájánál a túlmun­ka szabályozására vonatkozott. Helyenként, hivatkozva a munkaerőhiányra, a túlórák növelését tervezték, sok he­lyütt a tavalyi felhasználást kívánták törvényesíteni; végül is a vállalatok többségénél el­fogadható szinten határozták meg a túlmunka nagyságrend­jét. A megyében több mint 140 önálló gazdasági egységben készítettek kollektív szerző­dést. Gondot okoz azonban, hogy a gyáregységek többsé­génél nem készültek a helyi sajátosságokat tükröző függe­lékek. Ennek oka, hogy sok helyen nincs önelszámolási rendszer, kellő gazdasági ön­állóság, s ez gátolja a társa­dalmi szervek jog-hatásköré­nek érvényesítését is. Mindenki megismerje A gondos előkészítés, az ala­pos és széles körű vita végül is — minden akadályozó tény ellenére — a korábbi évekhez viszonyítva tartalmában jobb kollektív szerződéseket ered­ményezett. Elősegítette ezt, hogy Pest megye járási és városi pártbizottságai, a párt- szervezetek segítettek a szak- szervezeti és gazdasági veze­tőknek a felmerült problémák tisztázásában, a vélemények egyeztetésében. Az előkészítés során erősödött a kapcsolat a gazdasági és a szakszervezeti vezetés között, s a választott testületek jól képviselték a népgazdaság, a vállalatok és a dolgozók érdekeit. A szerző­dések kollektív munka ered­ményeként kerülhettek alá­írásra. Írásunk elején a Csepel autógyári példát említettük. Ott a megfelelő elkészítés és a tervezet nyilvánosságának megteremtése után lehetővé tették, hogy minden dolgozó kezéhez eljusson az öt eszten­dőre érvényes vállalati tör­vény. Említhettünk volna más példát is, hiszen rajtuk kívül jó néhány vállalatnál ha­sonlóan cselekedtek. Bizonyá­ra így tesznek majd azok is. akiknek ma még erre nem adódott lehetőségük. A Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság — egyetértve az SZMT el­nökségével — fontos feladat­ként határozta meg, hogy a vállalati szakszervezeti szer­vek, a gazdasági vezetők, a propagandamunka során te­gyék lehetővé, hogy a kollek­tív szerződést mindenütt meg­ismerjék a dolgozók. A meg­ismerés azonban még nem ele­gendő. Az új kollektív szer­ződések akkor kapnak igazi értelmet, ha a munkahelyeken minden dolgozó — vezető és beosztott egyaránt — arra tö­rekszik, hogy a bennük meg­fogalmazottak szerint csele­kedjen, s közösen őrködjön afölött, hogy a vállalati tör­vényt végrehajtsák, szabályait megtartsák. Baumann László Izzik a kalapácsfej A Szentendrei Kéziszerszámgyár egyik jelentős mennyi­ségben előállított terméke a kőműveskalapács. Katona Fe­renc, a gyár dolgozója hevíti kovácsolási hőmérsékletre a ka- lapácsfejck nyersanyagát. Bozsán Péter felvétele H írül adtuk annak ide­jén, hogy januárban újszerű kezdeménye­zést indított el a váci Sző- nyi Tibor kórház és rende­lőintézet. Beszélgetésre hív­ta össze dr. Kollár Lajos igazgató munkatársaival azokat, akik a közelmúlt években az intézmény falai között kezelésük alatt áll­tak. Az első orvos-beteg ta­lálkozó a vártnál is nagyobb sikert hozott: nemcsak nagy számban jelentek meg a volt betegek közül, ha­nem olyan hasznos észre­vételekkel is szolgáltak, amelyek nagymértékben se­gítik a kórház további gyó­gyító tevékenységét. Mind­emellett lehetőséget biztosí­tott e találkozó arra is, hogy a kórház orvosai — bizo­nyos mértékig — továbbra is figyelemmel kísérhessék volt betegeik egészségi álla­potát. A januári kezdeménye­zést követi majd időről idő­re, esetleg évente hasonló orvos-beteg találkozó. Még lényegesebb azonban az a törekvés, hogy minél köz­vetlenebbé, intenzívebbé te­gyék a váci kórház és ren­delőintézet .betegkapcsola­tát, egészségügyi tevékeny­ségét, figyelemmel a meg­előzésre, a gyógyításra és az utókezelésre egyaránt. Ennek a törekvésnek a Otthonosan — a kórházban tanújele az a kis füzet is, amelyet — ugyancsak saját kezdeményezésként — újab­ban minden betege kezébe ad a kórház. Ez a kórházi útmutató közvetlenül azt a célt szolgálja, hogy betegek és látogatóik egyaránt is­merkedjenek meg az intéz­ménnyel, a gyógyulás érde­keit szolgáló előírásokkal. A szellemes rajzokkal is élénkített füzetből megtud­hatják a betegek, hogy mit kell tenniük nekik vagy hozzátartozóiknak a meg­érkezéskor, mit szükséges oda magukkal vinniük, vagy éppen mit ne vigyenek ma­gukkal, megismerhetik a kórház pontos házirendjét ébresztőtől az esti villany- oltásig. Még arról is szó esik, hogy milyen külön szolgáltatásokat vehetnek benttartózkodásuk idején igénybe. Ezek közé nemcsak a büfé, a kölcsönkönyvtár, a könyvüzlet tartozik, ha­nem — s ez is követendő példa! — rendszeresítették a kórház halijában a Musi- ca Humana szimfonikus ze­nekar hangversenyeit, időn­ként pedig ugyanitt egész­ségügyi felvilágosító előadá­sokat tartanak filmvetítés­sel. Ne tekintsük egyszerűen csak a kórházi rend ismer­tetésének e füzetet, bár ez magában véve sem lenne lebecsülendő, hiszen jól tud­juk, milyen sokat jelent az amúgyis érzékenyebb, a megszokott környezetéből kiszakadt betegnek, ha tud­ja, milyen viszonyok közé került, s milyen életrendet, lehetőségeket biztosítanak számára. Ám ennél is sok­kal többről van szó, mint ahogyan a füzet bevezetőjé­ből kiderül, miszerint: „Tá­jékoztatónkat azzal a re­ménnyel nyújtjuk át ön­nek, hogy segítségével a kórházban tartózkodásának ideje alatt otthonosan érez­ze magát új környezetében”. Otthonosan — a kórház­ban? — Az első pillanatban talán furcsának hangzik, pedig mindenekelőtt erről van szó, mint a gyógyulás egyik alapfeltételéről. S eh­hez kapcsolódik a másik: a közös együttműködés, a kellő összhang — a mielőb­bi gyógyulás érdekében — a beteg és a kórház orvo­sai, ápolónővérei között. Ez a szándék adja meg a tartalmát, igazi értékét a váci kezdeményezésnek, amely a beteg és a gyógyí­tók funkcionáló közösségét kívánja kialakítani. Még­hozzá olyan kapcsolattal, amely az egyedi eseteken túl szélesebb körbe is mu­tat. Ezért kérik távozó bete­geiket arra, hogy egy kis kérdőlapot töltsenek ki, amelyen megírják, mit tar­tottak dicséretesnek és mi­lyen javaslataik vannak a kórház működésével kap­csolatban. E tanácsokat, észrevételeket a későbbiek­ben hasznosítani igyekez­nek az újabb betegek ér­dekében. É rdemes figyelembe vennünk az előbbi­ekben leírtakhoz azt a körülményt is, hogy az új egészségügyi törvény sze­rint hazánk minden állam­polgárának biztosított joga az egészségügyi ellátás. Rendkívül nagy kihatású tehát minden olyan törek­vés, amely ennek az ellá­tásnak a színvonalát, haté­konyságát igyekszik tovább javítani. A váci törekvés, kezdeményezés ezért is a legszélesebb társadalmi je­lentőségű. Eredménye bi­zonyára nem is fog elma­radni. —s A megyei szövetkezeti kereskedelem mérlege: 3 milliárd forint 7 hónap alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents