Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-29 / 204. szám
Vágják a silókukoricát A nyár végi és az őszi m unkákra is jó! felkészültek a gazdaságuk Megint csak az időjárásról ! kell szólni: úgy tűnik, a határbeli embereknek, mezeinken gazdálkodóknak nem igyekszik kedvükben járni.' A száraz meleg, senyvesztő, tikkasztó aszály napjai után úgyszólván minden átmenet nélkül ősziesre, hűvösre fordult az idő. Nem fejlődik a kukorica, a cukorrépa. Az egyre inkább ipari szervezettségű, géppel, technikai eszközzel jól fölszerelt, nagy hozamú növényfajtákat termesztő modern mezőgazdaság — ez aligha tűnik fölfedezésnek akárki előtt is! — kiszolgáltatottja az időjárás szeszélyeinek. Persze igaz, az idei aratás is bizonyította, hogy a kellő gonddal végzett talajmunka, műtrágyázás, növény- védelem és növényápolás eredménye megmutatkozik a határképben, , a nedvességőrző, jó magágyba vetett növények jobban ellenállnak a természeti ártalmaknak. Egyelőre a kukoricát, a cukorrépát, a szálastakarmányokat és — ami különösen fontos — a másodvetésű növényeket öntözik mindenütt, ahol lehet. A legutóbbi számvetés szerint Pest megyében a gaboT alán túlzás csupán egy lépésnek tartani azt, ami kedvező, de kezdeti jelként a beruházási tevékenységben tapasztalható, ám legyünk szerények, nehogy korán örvendezzünk. Ésszerűbb beruházói magatartásra, valamivel fegyelmezettebb kivitelezésre mutat a befejezetlen beruházások állományának a megelőző évekhez mért lassúbb növekedése; az állami nagyberuházások előirányzatainak teljesítése, amire esztendők óta nem volt példa; az üzembe helyezések gyorsulása; a kevesebb építés megkezdése, azaz a koncentráció fokozódása. Ilyen jellemzők láttán már-már felsóhajthatunk: a megyében rendeződik a beruházások sok gondot okozó ügye. Hiszen, friss példával élve, a tervezettnél hat hónappal korábban fejezték be azt a gépi beruházást, amelyet a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára hosszúlejáratú hitelből valósított meg, s amelynek célja elsősorban az alkatrészellátás folyamatosságának biztosítása, illetve korszerűsítése. Lehetne persze tényeket említeni a másik, komolyabb színezetű csoportból is, így azt, hogy a megyében minden három beruházásból kettő jelentős többletköltséggel készül el; ismét megnőtt a gépi fejlesztés rovására az építési szándék; sűrűn tapasztalható az elhamarkodott kezdés, akadozó kivitelezések gyakorlata; sok gond van a fejlesztések minőségével, hosszú ideig tart az üzembe helyezést követő hibák megszüntetése stb. Ne értékeljük tehát minden rendben van alapon a kedvező változásokat, ám tartsuk számon, mert így erősíthetjük azokat. S erre nagy szükség van. hiszen az ötödik ötéves tervben lassabban bővülnek a beruházási ráfordítások, mint /a megelőző középtávú tervidőszakban. Ezért ami jó irányban mozdul, a társadalom hasznát gyarapítja, azt segíti elő, hogy kiadásaink kamatai hamarabb megtérüljenek. S 7Ó sincs persze varázsütésre végbemenő átalakulásról — mutatnak rá az Állami Fejlesztési Bank "vezetői. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a központi irányítás rendelkezései, a szabályozó rendszer közvetítette hatások. a beruházókra nehezedő társadalmi, erkölcsi, anyagi befolyásolás a korábbinál ésszerűbben ötvöződnek, jobban, körülhatá- roltabban jelölik meg a célt. A haladás értékéből nem von le semmit az a tény, hogy sokféle eleme adminisztratív intézkedésekhez — az új beruházások engedélyeztetésének szigorítása, a már elhatározott, de még meg nem kezdett fejlesztések .pénzügyi fedezetének megvonása — kötődik, hiszen az eredmény a fontos népgazdasági összességben. Arra azonban e jellemző vonás segítségével okvetlenül fel kell figyelnünk, hogy az állami döntési körben megvalósuló beruházásoknál gyorsabb a javulás, mint azoknál, ahol a vállalatok önállóan szabják meg lépéseiket. Ez azért nem mellékes mozzanat, mert a megyében — a termelő ágazatokban — minden beruházási száz forintból ötvenet a vállalatok saját döntéseik alapján költenek el. Napjainkban az olyan vállalati beruházások, mint például az Egyesült Izzó váci gyárában az alkatrészgyártás fejlesztése, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában a színes tv-gyűrű gyártásának bővítése, a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi hordóüzemének tető alá hozása, nem számítanak ritkaságnak, holott harminc-, ötven-, százmillió forintról van szó! S a csupasz összegek is érzékeltetik, miként alakult át a beruházások lebonyolításának szerkezete, rendje, miként nőtt meg a vállalatok szerepe. B iztató példákban nem szűkölködünk, de azt sem állíthatjuk, hogy már e példák alkotják a szabályt. Próbálkozásokról van szó, s értékük is ehhez igazodik. Tanúi lehetünk annak, hogy régi épületeit, közművek felhasználásával készül az új beruházás — mint a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár tésztaüzeme —, s a rendelkezésre álló pénz így megtakarított részét gépek vásárlására fordítják. Vannak azonban olyan beruházások is, ahol még mindig ígéretesebb a kezdés, mint a folytatás, ahogy ez egyebek mellett a váci tejüzemnél, a szobi kőbánya előtörőművénél történt. Az ilyen és hasonló ellentétpárok beszédesen tanúskodnak a körültekintés, a megfontoltság jelentőségéről, pénzben is mérhető értékéről, s arról, hogy hamis az az okoskodás, ami szerint több pénz — jobb fejlesztés. A sokat kárhoztatott mennyiségi szemlélet, mely az elkölthető forintokkal mérte egy-egy beruházás fontosságát, ma sem veszett ki. Mégis, már jeleit látjuk annak, egyre több helyen ismeri fel a vállalati irányítás, a forintok sokféle módon adhatók ki, s ezért hasznuk eredményük is nagyon különböző lehet. Tényként kell mindenütt elfogadni., hogy beruházási célokra az ötödik ötéves tervben a korábbinál lassabban növekvő anyagi források állnak rendelkezésre. Ezért lényeges az első lépés eredményeinek jó értelmezése, tanulságainak hasznosítása. Mégis, a jó megoldások lassan terjednek s még iparágon belül sincs fóruma, lehetősége a tapasztalatok cseréjének. Mintha senkit sem érdekelne, mi a magyarázata az egyik cég sikerének, a másik kudarcának, bár feltételeik megegyeztek. Az első lépést soknak kell követnie, szó sincs még egyenes útról. Arról azonban igen, hogy a korábbiaknál többen látták be: az egyenes úton hamarabb lehet célba érni. Mészáros Ottó natarlók helyén a korai krumpli után 2700 hektáron került földbe a takarmánynövények magja — zöldül már szépen a csalamádé — 1900 hektáron pedig zöldséget — uborkát, céklát, retket, káposztát, karfiolt, zöldborsót — vetettek másodjára. Az esedékes határbeli tennivalók? A szalma lehúzása, bálázása, kazlazása — megfelelő teljesítményű eszközök hiányában — nem kis gondot okozott gazdaságainknak, némi késéssel sikerült csak „átadni” a gabona után visszamaradt földeket tarlóhántásra kivezényelt traktoroscsapatoknak. Ennek ellenére a jórészt alomként, kisebb részben takarmányul szolgáló szalma letakarításával csaknem végeztek a gazdaságok, az egyéb teendőknek egynegyede van csupán hátra. A tarlók kétharmad részén ekevas forgatta, tárcsa aprította, morzsolta már a földet; nagy gondosság kívántatik a nyári talajmunkához, hiszen minőségétől jövő esztendei termésük függ. Fontos, hogy a kellően föllazított, majd gyűrű* hengerrel lezárt talaj jól elraktározza a csapadékot, kell az az ősszel , földbe kerülő szem fejlődéséhez. Meglehetősen vontatottan halad az istálló trágyázás. Sajnos. Ezt a munkát hátráltatja a hozzávaló fölszerelés, ez esetben a trágyaszóró gép hiánya. Valamelyest biztató ugyan, hogy terjed az istállótrágya elterítésének robbantásos módszere — a héten a budai járásban tartottak sikeres bemutatót. A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség gazdaságonként elemzi, miként pótolható — túl a másodvetéseken — a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt takarmány termés. Csaknem tízezer vagon tömegtakarmány hiányáról van szó. Amire pótlásként számítani lehet és kell; a mellék- termék. A cukorrépafej, a kukoricaszár. Az őszi betakarításra kidolgozott „hadműveleti” tervekben külön fejezetet szán —legalábbis remélhetően — valamennyi gazdaság e „mellékes” értékek begyűjtésének megszervezésére. A megyei tanács illetékesei megállapították, hogy amint az aratásra, a nyár végi és az őszi munkákra is — betakarításra, majd a gabonavetésre — jól felkészültek a gazdaságok. A gépesítés színvonala megfelelő, kielégítő a vetőmag- és műtrágyaellátás s várhatóan nem lesz fennakadás az üzemanyag-ellátásban sem. És ha már takarmányról, betakarításról szó esett, említsük meg: a héten hozzákezdtek a gazdaságok — a megyében Í2 300 hektáron termő — silókukorica vágásához, behordásához, tartósításához. A. Z. PEST MEGYEI MA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 Ük ti II AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Altit I FOK IÁT 1976. AUGUSZTUS 29„ VASÁRNAP Megegyezés Géniben A genfi leszerelési bizottság munkacsoportjában nem hivatalos formában megegyezés jött létre a környezeti hadviselés eltiltásáról beterjesztett konvenciótervezet végleges szövegéről. A pénteki informatív tanácskozáson sikerült minden vitás kérdésben az álláspontokat közös nevezőre hozni. A mindenfajta környezetromboló eszköz katonai vagy más ellenséges célzatú felhasználását eltiltó konvenciótervezet végleges szövegét a munkacsoport a jövő héten nyújtja be a leszerelési bizottság ülésén. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első ' titkára szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol évi szabadságának egy részét töltötte. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Győri Imre és Pullai Árpád, a KB titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Új gyártmány Abonyban Átveszik a telefont Nagykátátol Olajkályha: Marcaliban — Jöhetnek a környékről is Az idén megszűnik az olaj- kályhagyártás a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, s helyette átveszik a nagyká- tai Telefongyártól a telefonkészülékek gyártását, az olajkályhát pedig fokozatosán átadják a marcali gyáregységnek. 1971 óta készítik az abonyi asszonyok a különféle nagyságú kondenzátorokat, melyből az idén például 2,4 millió kerül le a gépekről. Most készülnek fel a telefongyártásra, jelenleg 27 asszonyt szállítanak naponta Nágykátára, hogy 3 hét betanulás után, szeptember 1-én már Abonyban kezdhessék meg a hallgatóbetétek szalagszerű gyártását. Ebből 51 ezret készítenek az idén. Szeptember 6-án újabb 27 asszony kezdi meg Nagykátán a hívóműszalagön folyó munka betanulását, október 1-én pedig a komplett egység, a CB-szalag oktatása kezdődik. A tervek szerint 1977 januárjában kerül le az Abonyba áttelepített gépsorról az első komplett, összeszerelt telefonkészülék. Mielőtt megkezdték a profil- tisztítást, illetve az új gyártmány bevezetését, felmérték Abony és a környező falvak munkaerőhelyzetét. Eszerint a szükséges létszám Abonyban, Jászkarajenőn és Kőröstetétle- nen rendelkezésre áll. Csupán az okozott némi gondot, hogy ezek az asszonyok még sohasem dolgoztak ipari üzemben, Szedik a szőlőt Az Alagi Állami Gazdaság váci kerületének 200 hektáros szőlőskertjében javában tart a szüret. Jelenleg a Kardinál fajtát szedik, amelyet a főváros piacaira szállítanak. Az étkezésre már nem alkalmas Csabagyöngyét pedig a Móri Állami Gazdaság dolgozza fel a helyszínen. Koppány György felvétele közvetlenül a háztartásból kerülnek a gyárba. Tóth György gyáregységvezető szerint azonban némi segítséggel hamarosan jó munkásokká válhatnak, hiszen az első betanuló turnus asszonyai az első két hét után 100 százalékot teljesítettek. Jelenleg 387 fő a gyáregység létszáma, mely a gyermekgondozási szabadságon levőkkel együtt eléri a 480-at. Az új gyártmány bevezetése után mintegy 500 dolgozóra lesz szükségük, ami egyben azt is jelenti, hogy a jogi létszám várhatóan 620—650 körül alakul. T. Á. L. Tegnap: akadályverseny, ma: záró plenáris ülés wm I i Szabad idejükben a váci katonafiatalok kiállítását szemlélik részvevők. Bozsán Péter felvétele Tegnap reggel érdekes programmal kezdődött a IV. országos ifjúvezető konferencia utolsó előtti napja. A jelenlevő több mint háromszáz küldött nehéz akadályokkal tarkított versenyre indult Dunakanyarba. A vetélkedésben kitűnt az is, ki ismeri jobban a túrák, a kirándulások szabályait, jelzéseit. A változatos feladatok során a fiatalok számot adtak tudásúkról és felkészültségükről is. Ma záró plenáris ülésen folytatják munkájukat az ifjúvezetők. összegezik az elmúlt napok vitáit, s elhangzanak a legfontosabb észrevételek, legkiválóbb ötletek. Az ülést ünnepélyes zászlólevonás követi, s a fiatalok visszautaznak lakóhelyükre. Elutazott Bud az izlandi külüg Szombat reggel elutazott Budapestről Einar Agustsson, az Izlandi Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és Nagy János külügyminiszter-helyettes. (A külügyminiszter kozata a 2. oldalon.) nyilatKÖZÉLET Alckszej Szorokin, a Szovjetunió kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszterhelyettese, aki tárgyalásokat folytatott Budapesten dr. Juhász Ádám nehézipari államtitkárral az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésének időszerű kérdéseiről, szombaton elutazott hazánkból. á lépés
