Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

1976. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Öregek napközi oühona Dabason A közelmúltban nyílt meg Dabason az öregek napközi otthona. Ma már szinte meg­szokott látványt jelent nagy­községünkben az egyedülálló idős emberek reggeli sétája az otthon felé, hogy ott a napot egymásközt, baráti beszélgetés­sel tölthessék el. A napközi — Karlik And- rásnénak, az intézmény veze­tőjének tájékoztatása szerint — 20 személy befogadására al­kalmas. Részükre egész napos elfoglaltságot és étkezést bizto­sítanak. Tartalmas időtöltés­ként megtalálhatók a könyvek — amelyet a járási könyvtár bocsátott rendelkezésükre, va­lamint a rádió és az újságok. Czene Istvánné, a dabasi nagyközségi tanács gazdálko­dási csoportvezetőjének tájé­koztatása szerint az épület átalakítása és berendezése csaknem 300 ezer forintba ke­rült. A Dabas és Vidéke ÁFÉSZ jelentős segítséget nyújtott az otthon berendezé­sében. Fábián Miklós Pestre járnak, periig itthon is megélhetnének Ahogy a brigádvezető látja Lelkesedése, derűje, szak­maszeretete, ahogy munkájáról beszél, magával ragad. — A mi üzemünkben ké­szült ez a szövet is — mutat a mellettünk álló férfi zakó­jára. — Kiváló minőség, ritka szép darab. Mindezt úgy mondja, mint­ha most akarná eladni a már korábban megvásárolt ruha­anyagot. Középkorú munkás­asszony Brecsók Györgyné, az Újpesti Gyapjúszövőgyár tá- piószecsői telepének brigádve­zetője. Egy tanácskozás szüne­tében találkoztunk, melyre őt hívták meg, hogy képviselje az üzemet. Többségében nők — A tápiószecsői telep — mondja — korábban a terme­lőszövetkezethez tartozott. Há­rom éve az Újpesti Gyapjúszö­vőgyárhoz csatoltak bennün­ket. Gyapú- és szintetikus szö­veteket gyártunk. Nígy fele­— Nehéz erre megfelelő ma gyarázatot adni. Mintha meg babonázná őket ez a szó: fő­város. Valami különös nagy dolgot remélnek wie, aztán rendszerint csalódnak. Jó munkakörü'mények — Gépesítésben is nagyot léptünk előre az elmúlt idő­szakban. Harminckét korszerű és nyolc korábbi évjáratú szö­vőgépünk van. A termelékeny­ség mutatója mégis romlott az első félévben, mivel a gépek kapacitása csupán 60—70 szá­zalékban van kihasználva. Idén például 18 munkás felvé­telére volt lehetőségünk, ugyanakkor 11-en elmentek az üzemből. A gyár vezetői igyekeznek mindent megten­ni a létszám feltöltése érdeké­ben, sajnos nem sok ered­ménnyel. Pedig a szociális el­látottságunk is kielégítő, jók a munkakörülmények. — Hogyan látja ezek után az üzem jövőjét? Számíthat­nak-e lényeges változásra az elkövetkezendő időszakban? — t Feladatunk bőséges. 1976-ra 520 ezer négyzetméter szövet elkészítését tervezzük, a tavalyi 470 ezer négyzetmé­terrel szemben. — Az idei első félévi ter­melési feladatokat telepünk szövőelőkészítő üzeme túltelje­sítette. A szövödeüzemben a munkaerő hiánya miatt csak 95 százalékra sikerült teljesí­teni a tervet. A tartalékok feltárásával — Az 1975. évi 40,8 millió forintos termelési értékünket a tervidőszak végére 500 ezer forinttal kell növelnünk. Bár látszólag e szám nem tűnik soknak, teljesítése nem kevés gondot okoz. Mivel fejlesztés­re, illetve bővítésre az elkö­vetkező öt évben nem számít­hatunk, üzemünk szocialista brigádjai felajánlották, hogy kommunista műszakokkal, tár­sadalmi munkaórák szervezé­sével, önmeózással és az állás­idők csökkentésével segítik a tervek teljesítését. Ez azonban önmagában nem hiszem, hogy elegendő. A tervek valóra vál­tásához munkaerő is kell. Eh­hez pedig a község társadalmi szervei nyújthatnak segítséget. Én legalábbis így érzem — mondta befejezésül Brecsók Györgyné. S. R. lősséget követel a munkánk, a fonalelőkészítéstől a szövésen át egészen a kivarrásig figye­lemmel kell kísérni a termék útját. A szövődében műszak­vezetőként dolgozom. Az em­berekkel bánni nem könnyű. Többségében nők dolgoznak és nálunk is gondot okoz a munkaerő hiánya. Mintegy 30—40 dolgozóra lenne szüksé- günk. A gyermekgondozási se­gélyen levő munkatársakat nehéz pótolni, pedig a község­ben lenne bőven tartalék. Egy­szerűen nem értjük, hogy a helybeli nők ugyanennyi, vagy sokszor még kevesebb fizeté­sért eljárnak Budapestre dol­gozni. Hiszen naponta így 3—4 órát kell feleslegesen utazniuk. A keresetek 2400— 3400 forint között változnak, de egy kis túlórával vagy kü­lönmunkával a 4000 forintos fi­zetés is elérhető. — Mégis, mit gondol, mi le­het a hátterében annak, hogy ilyen gondjaik vannak? Céljuk u megelőzés, u segítés Kereskedelmi társadalmi ellenőrök a ráckevei járásban Hosszadalmas volna felso­rolni, hogy milyen változatos áru- és problémakörrel birkó­zik a kereskedelmi társadalmi ellenőrök népes, negyven tagú csoportja, akiket Kakuk Ká­roly területvezető — „civil­ben” a Csepel Autógyár jár­műgyáregységének művezetője — irányít a ráckevei járásban. Szigetszentmiklóson és Duna- harasztin a legélénkebb a kap­csolatuk a nagyközségi taná­csok vezetőivel. fiz autógyár előtt Kakuk Károllyal ezen a na­pon a Csepel Autógyár előtti üzletsoron kezdtük meg a szemrevételezést: hol. mit.mi­lyen körülmények között áru­sítanak? A társadalmi ellen­őröknek van mihez hozzászól­niuk és értik is a dolgukat, hi­szen rendszeres szakmai kép­zésben részesülnek. Bevonják őket az állami kereskedelmi felügyelőség által végzett el­lenőrzésekbe. ezzel is hasznos tapasztalatokat szereznek. Az év első felében összesen 220 ellenőrzést végeztek, amelyek­nek elsősorban nem a „raita- kapás” volt a célja, hanem a megelőzés, a segítés. A ta­pasztaltakat jelentik az illeté­keseknek. Az ellenőrző körút mindjárt a főbejáratnál följegyeznivaló- val kezdődött. Több pavilon zárva, anélkül, hogy erről a tanácsot valaki előzetesen ér­tesítették volna. Az sem szol­gálja a vásárlók kényelmét, hogy a zöldségesboltban az áruátvétel idején senkit sem engedtek be az üzletbe, a ve­vők kinn az esőben várakoz­tak, nem is rövid ideig. A hentesboltban áru és vevő volt bőven, azonban a koráb­ban/ már kifogásolt vakolat­hullást még mindig nem szün­tették meg. Azt már nehezebb eldönt« ni, hogy az izsáki Aranyho­mok Tsz árudájában az aszály miatt, vagy más okból kevés és silány-e a választék. Kakuk Károly és Gazdag István me­zőgazdász, Szigetszentmiklós kereskedelmi főelőadója arról beszélgetnek, hogy megkeresik a csepeli Duna Tsz-t. Talán még pavilont is tudnának a rendelkezésükre bocsátani, ha cserébe vállalják: olyan jó és szép áruval látják el, mint amilyet a csepeli üzleteikben találni. Kapcsolatok községekkel A társadalmi ellenőrök ész­reveszik azt is, ha valamit hiába keresnek az emberek a lakóhelyükön. így elsősorban ők jelentették, hogy a járás­ban nincs olcsó gyerekruházati Cikk árusítására kijelölt üzlet. Nem telt bele sok idő, ma már Szigethalmon a kisáruház tart rögzített áru gyermekruházati cikket. Továbbra sem megol­dott, hogy a községben apróbb rövidárut lehessen venni. Vagy itt van a szeszárusítás. A tár­sadalmi ellenőrök abban fára­doznak, hogy több büfé és italmérés később nyisson, ne pontosan akkor, amikor a munkások üzemkezdésre tó­dulnak. Támaszkodnak munkájukra ■Dunaharasztin is. Dr. Negyedig László vb-titkár és Fodor Fe­rencire főelőadó együtt sorol­ják, milyen intézkedésekben voltak eddig hasznos segítő­társaik, esetleg miben intéz­kedtek önállóan. Nemrégiben újjáalakult a nagyközségben a szakmaközi bizottság. Ebbe a munkásellá­tás ellenőrzésére beválasztot­ták Kakuk Károlyt. A társa­dalmi ellenőrök és a községi kereskedelmi állandó bizottsá­gi tagok között szorosabbá vált a munkakapcsolat, amire bi­zony nagy szükség van. A szét­szórtan épült nagyközségben összesen 65 kisebb-nagyobb bolt van-, tele problémákkal. Alig egy-két új, jól felszerelt áruházban van meg mindaz, amit a vásárlók elvárnak: tisz­ta, egészséges környezet, meg­felelő áruválaszték, szakkép­zett eladók. A legtöbb bolt ne­hézségekkel küzd, magánház­ban, raktár nélkül, szűk eladó­térrel kell a megnövekedett forgalommal lépést tartaniuk. Megszűntek A társadalmi ellenőrök mun­káját ebben a községben is több siker jelzi. Sok gond volt a kenyérrel, a hét végén gyak­ran akadozott az ellátás, más­kor pedig súlyhiányos kenye­ret árusítottak a boltokban. A bejelentések nyomán ezek a hiányosságok megszűntek, a kenyérmintabolt előtt sem kell sorban állni. Annak idején, amikor a szakszervezetele kezdeménye­zésére létrehozták a társadal­mi ellenőri hálózatot, több ke­reskedelmi szakember fanyal- gott: na, megint több lesz né­hány háziasszonnyal, aki buz­gón szemrevételezi, fehér-e az eladók köpenye, máshoz úgy­sem ért. Kakuk Károly ma sorra említi azokat a boltokat, vezetőket a ráckevei járásból, akik maguk szólnak, az áruel­látás hibáit jelentik, gyakran kérik a segítségüket. Komáromi Magda ESKÜT TETTEK „Népünk igaz fiához méltóan...” A közelmúltban az egyik Pest megyei honvédségi ala­kulat zászlókkal feldíszített laktanyaudvarán újonc kato­nák sorakoztak fel az ünnepé­lyes eskütételre. Vezényszó harsant. Nagy figyelem kísért minden mozdulatot. Aztán fel­hangzott a fogadalom szövege: „.. békében és háborúban egyaránt népünk igazi fiához méltó módon viselkedem, be­csülettel élek és halok...” Az eskütétel után néhány Pest megyéből bevonult fiatal­lal beszélgettünk: frissen szer­zett tapasztalataikra voltunk kiváncsiak. — Már túl vagyunk az ün­nepségen, de valami furcsa ér­zés még mindig vibrál ben­nem — mondta érdeklődé­sünkre Szél Mihály honvéd, aki Galgahévízről vonult be kato­nának. — Rendkívül jólesett, hogy eljöttek most hozzám szüleim, ismerőseim és munka­társaim is. Jó közösségi ember­hez méltóan szeretném teljesí­teni a rámbízott feladatokat a hadseregben. Édesanyja büszkén hallgatta fia szavait. Amikor átölelte, így szólt hozzá: — Tudom, hogy becsülete­sen helyt fogsz állni, és nem hozol ránk szégyent... Gábner János honvéd Török­bálintra való, s éppen ifjú fele­ségével sétált a laktanyaudva­ron, amikor néhány percre megállítottuk. Két gyermekük van, s természetesen éppen a kicsinyekről beszélgettek. — Sajnos, a kisebbik megbe­tegedett. — mesélte a fiatalasz- szony. — Jó lenne, ha láthat­nád őket, nagyon várják a pa­pájukat ... A probléma gyorsan megol­dódott: a törökbálinti fiatal­ember megemlítette parancs­nokának a gyermekével kap­csolatos gondot, s még aznap hazaengedték. Rebe András, honvéd, az es­kü napján Gödöllőről várta menyasszonyát. Amikor meg­érkezett, egymás nyakába bo­rultak, s a barna hajú Gajai Ildikó örömmel nézte az egyen­ruhás vőlegényt. Az a tervük, hogy a leszerelés után össze­házasodnak. — Igazi próbatétel lesz szá­munkra ez a két esztendő — vélekedett Ildikó. — Mindket­tőnknek jól kell vizsgáz­nunk ... Rebe András így egészítette ki az elhangzottakat. — Azt szeretnénk, ha elképzelésünk valóra válna. Én pedig az eskü szövegéhez hűen fogom letöl­teni sorkatonai szolgálatomat. Az ünnepélyes eskütételt követően az újoncok kimara­dásra indultak. N. P. Nyáron vontatnak Nem csak télen, hanem nyáron is dolgoznak a Folyam­szabályozó és Kavicskotró Vállalat jégtörői. A hajókat uszá­lyok vontatására használják. Naponta többször is fordulnak a kotróhajó és a rakodótelep között. Képünkön az FK X. jég­törőhajó munka közben. Nagy Iván felvétele Új könyvek Gazdaságpolitika és tervezés Mindennapi életünket át- meg átszövi a gazdálkodás, a tervezés, a gazdaságirányítás mai rendszere. A gazdaság és a politika összefüggésének el­vei egyértelműen tisztázottak. Gyakorlati érvényesülésük azonban már nem ilyen egyér­telmű, néha bonyolult, ellent­mondásos. Ezért érdemes meg­ismerkedni a népgazdasági ter­vezés, irányítás, a vállalati ér­dekeltség egyes kérdéseivel, a technikai és gazdasági rend­szerek összhangjával a mező- gazdaságban. Ezekről szól az alább ismertetett három könyv. alkalmazta a marxizmus—le- ninizmus nemzetközi érvényű tanításait, a szocialista építő­munka általános érvényű tör­vényeit, a nemzetközi munkás- mozgalom hazai tapasztalatait. Az ötödik ötéves terv fő gazdaságpolitikai, céljait is­mertetve azt hangsúlyozzák, hogy a népgazdaság szilárd, biztos alapokon nyugszik, fe­gyelmezett munkával a terv­célok megvalósíthatók, bizto­san haladunk a további gazda­sági erőforrások gyarapításá­Az iparvállalatok belső A hármas szerzői gárda — Bodnárné Karsai Eva, Fülöp Sándor, Kecskés Józsefné — a vállalati érdekeltségi rendszert dolgozza fel könyvében. Az el­múlt időszak tapasztalatainak felhasználásával, összesen 491 vállalati felmérés, adatgyűjtés alapján rendszerezik az érde­keltség megfelelő kialakításá­nak, hatékony működtetésének feltételeit, a vállalaton belüli irányítási rendszer ezzel ösz- szefüggő tényezőit, valamint azokat a belső termelési, gaz­dálkodási sajátosságokat, ame­lyek figyelembevételével a ' leghatékonyabb belső érdekelt­ségi rendszer alkalmazható. A szerzők bevezetőben ma- 1 guk írják: „...a kérdések tár­gyalását két fő kérdéskör kö- : ré csoportosítjuk: hogyan ha- : tárolhatók el az egységek ér- : dekeltségi alaptípusai: milyen : vállalaton belüli sajátosságok 1 nak, a nép jólétének növelése útján. Foglalkoznak a távlati terv összefüggéseivel, kimutat­ták, hogy a távlati terv foko­zottabban számol a tudomá­nyos-technikai forradalom eredményeinek széles körű al­kalmazásával, a műszaki fej­lődés meggyorsításával, az ur- banizálódással. Az ötödik ötéves tervvel összefüggően tárgyalják a vál­lalati politika, a vállalati terv legfontosabb kérdéseit, a moz­galmi szervek, a vállalati dol­gozók tennivalóit. A könyv legfőbb fejezeteiben sorra ve­szi az egyes népgazdasági ágak tennivalóit, az életszín­vonal, az életkörülmények ala­kulásának lehetőségeit. A könyvet Kovács Nóra szerkesztette, az ízléses borító Szántó Tibor munkája. érdekeltségi rendszere vannak összefüggésben a cél­szerűen alkalmazható belső érdekeltségi típusokkal; mi­lyen konkrét megoldások' al­A technikai és a gazdase a mezőgazdasá A hosszú című könyv szer­zője Gönczi Iván, s művét az Alcadémiai Kiadó adta ki. Igen időszerű kérdést tárgyal. A ta­nulmány szerzője jól ismeri ezt a kérdést, hiszen évek óta előadója az egyetemen. Szük­ségessé tette ilyen jellegű könyv megjelentetését az is, hogy a szocialista mezőgazda­ság fejlesztésében minőségileg új szakaszhoz érkeztünk: egy­re általánosabbá válik a tech­nika alkalmazása, a termelési rendszerek elterjedése; a me­zőgazdaság termelési folyama­iban egyre nagyobb szerepet A népgazdaság fejlesztésének ötödik ötéves terve Dr. Bogota Béla és dr. Ga­ram József könyve — amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg — a népgazdaság fejlesztése ötödik ötéves ter­vének legfontosabb kérdései­vel foglalkozik. A szerzők ar­ra vállalkoztak, hogy az olva­só számára is érthetővé tegyék a politika, a gazdaságpolitika összefüggéseit, a tervezés, a gazdálkodás időszerű kérdéseit, azokat a fejlődési tendenciá­kat, amelyek napjainkban ér­vényesülnek. Ismeretes, hogy a párt XI. kongresszusának határozatai, a pártprogram, valamint a tervtörvény alap­ján dolgozták ki az egyes nép­gazdaság! ágak fejlesztésének tervezett ütemét, feladatait, az életszínvonal és az életkörül­mények alakulásának mutató­it. és a terv teljesítésének, túl­teljesítésének feltételeit, lehet­séges útjait, módozatait. Az elvi kérdések összefogla­lása után a tanulmány szerzői elemzik a népgazdaság fejlő­dését a negyedik ötéves terv időszakában. Rámutatnak, hogy a nemzeti jövedelem nö­kalmazását indokolja figye­lembevételük.” Ebből kiindul­va, sorra veszik az érdekelt­ségi típusokat, alkalmazásuk módjait, az érdekeltségi rend­szer továbbfejlesztésének irá­nyait, feladatait Rendkívül bő irodalmat használnak fel elképzeléseik igazolására. Hangsúlyozzák, hogy a vállalati érdekeltségi rendszer összhangban van az MSZMP Központi Bizottságá­nak 1971. december 1-i hatá­rozatával, amely a vállalaton belüli egységek érdekeltsége módszereinek, hatékonyságá­nak fejlesztésével kapcsolato­san kimondta: „Biztosítani kell a gyáregységek teljesít­ményeit jobban ösztönző és pontosabban értékelő elszámo­lási és érdekeltségi rendszer kialakítását.” A szakmai magyarázatokat érthetőbbé teszi a kötetben közölt grafikon- és táblázat­sor. A Kossuth kiadásában le­vő könyvet Böröczfy Ferenc szerkesztette. ígi rendszerek összhangja igi vállalatokban tölt be a gépesítettség, a ke- mizáció, a biológiailag progra­mozott termelés. Ezzel párhu­zamosan változik a termelés- szervezés, termelésirányítás is. Ezek új feladatok elé állítják a mezőgazdaság szakembereit. Ebben nyújt segítséget a szerző, bár a tanulmány kissé egyoldalúan tárgyalja az em­lített kérdéscsoportokat. Ugyanakkor felhívja a figyel­met a mezőgazdaságban na­gyon is élő problémára, egy­ben tájékoztat és orientál. Eb­ben van gyakor’ati haszna. Gáli Nándor vskedese a tervezettet megha­ladta, az ipari termelés is gyor­sabban fejlődött, mint a terve­zett; évente a tervezett 4—4,5 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. Hasonlóan fejlődött a többi gazdálkodási ág is. A mező- gazdaságban előtérbe került a komplex gépesítés, a tervvel összhangban nőtt az állatte­nyésztés. Megszilárdult a gaz­dálkodás nagyüzemi szerveze­te, sokat javult a munka szer­vezettsége, létrejött viszonylag magas színvonalú anyagi-mű­szaki bázis, sokat gyarapodott a tsz-tagság élet- és munkakö­rülményei. A nemzeti jövedelem fel- használásáról szólva megálla­pítják, hogy az jól szolgálta az ország érdekét. A lakosság jö­vedelmi helyzete gyors ütem­ben javult, az alapvető szük­ségleteit kielégítették. Hang­súlyozzák, hogy a negyedik öt­éves terv teljesítésének sikere a párt következetes politikájá­ból fakad, abból, hogy a párt nagy figyelmet fordított a gaz­dasági építőmunkára, helyesen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents