Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

1976. AUGUSZTUS 4., SZERDA Előtérben: a korszerűség Cselekvési program a Lenfonó■ és Szövőipari Vállalat pártszervezetében A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának határozata megállapítja, hogy a következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes nö­velése, a termelési szerkezet to­vábbi korszerűsítése, a tőkés­országokkal meglevő gazdasá­gi, kereskedelmi kapcsolatok bővítése, kölcsönös előnyök alapján. Kiszorítani a gazdaságtalan termékeket A szocialista építés soron le­vő feladatainak teljesítése ér­dekében még hatékonyabban kell érvényesíteni a párt veze­tő szerepét. Minden pártszer­vezetnek össze kell kapcsolnia eszmei, politikai irányító és nevelő tevékenységét a határo­zatok végrehajtásának folya­matos szervezésével, állandó ellenőrzéssel. A gazdasági munka eredményességének az is elengedhetetlen feltétele, hogy az alapszervezetek min­den tagja egységes szemlélettel, aktívan vegyen részt a felada­tok végrehajtásában. A válla­latok pártalapszervezeteinek cselekvési programjai éppen azért születtek, hogy megfele­lő politikai segítséget tudjanak nyújtani a termelő miunkában, az éves tervelőirányzatok tel­jesítésében. Az alapszerveze­tek a népgazdaság részére ér­vényes elgondolásokkal össz­hangban dolgozták ki helyi programjukat, köztük a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat központi pártalapszervezete is. Budakalászon. A cselekvési program előte­rében a korszerű termékszer­kezet kialakítása szerepelt. A központi pártalapszervezet ve­zetősége megtárgyalta a gaz­daságtalan — főleg a veszte­séges — termékek kiszorításá­ra tett vállalati intézkedése­ket. Megállapította, hogy a gazdaságos termékek aránya az összes termelésben elérte a 80 százalékot, s a félév folya­mán tovább csökkent a vesz­teséges gyártmányok száma. A további fejlődés érdekében a második félévben a központi alapszervezet koordinációs ér­tekezleten megtárgyalja a ten­nivalókat a gyáregységek párt­alapszervezeteivel, érintve a minőség javításával összefüg­gő teendőket is. Kiemelten fog­lalkozik a cselekvési program a tőkés export növelésének le­hetőségeivel, feltételeivel. Kap­csolatot teremtettek például a HUNG-AROTEX pártbizottsá­gával, s mindkét fél számára hasznos eszmecserét folytattak az exporttal kapcsolatos kér­désekről. Hazai alapanyagból A népgazdaság számára az is lényeges, hogy az ipar a lehető legtöbb termék gyártásában hazai alapanyagot használjon fel. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat központi pártalap­szervezete célul tűzte ki, hogy az ázott lenkóróból legalább 12 százalék tilolt lent kell nyerni. Ehhez a vállalat anya­gi ösztönzést ad a dolgozóknak, de előtérbe került a mű­szaki feltételek változása is, mind a kóróátvételnél, mind a technológia fejlesztésében. Ez utóbbival egyéb szempont­ból is foglalkozik a cselekvési program. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata fontos feladatként jelöli meg, hogy a feldolgozó iparban — így a könnyűiparban is — el­sősorban rekonstrukcióval bő­vüljön a termelés. A fejlesz­tés alapvető feltétele a beruhá­zási tevékenység javítása. A Lenfonó központi pártalap­szervezete ilyen meggondolás­ból vette bele programjába a műszaki fejlesztési főosztály vezetőjének beszámoltatását a határidők és a beruházási költségek alakulásáról. Az idei termelési tervek tel­jesítésében nagy szerepe van a szocialista munkaverseny- mozgalomnak. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál meg­alakult a munkaverseny-bi- zottsúg, melynek operatív munkájában messzemenően ér­vényesül a közvetlen pártirá­nyítás. A cselekvési program módot ad arra a központi pártalap- szervezetnek, hogy intenzíven foglalkozzék a munkaidőalap ésszerű kihasználásával, a tervszerű munkaerő-gazdálko­dással. Fő feladat a teljesít­ményekhez kötött bérformák bővítése, a normakarbantartás, a nagy teljesítményű gépek maximálás üzemeltetése. Az SZTB-gépekre az idén beveze­tett bérezés az első osztályú áruk arányának növelésére is ösztönzi a munkásokat. A legfontosabbakat A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat központi pártalapszer- vezetének titkára, Énekes Bé­la, értékelve a cselekvési prog­ram végrehajtását, megje­gyezte: nem ölelhet fél ez a terv minden részletet. A prog­ram összeállításakor az volt a fő cél, hogy vezérfonalat al­kossanak. Olyan vezérfonalat, ami a leglényegesebb tenni­valókra hívja fel a figyelmet, segít végrehajtani a párthatá­rozatokat, segít eleget tenni mindannak, amit a népgazda­ság vár az idén a vállalattól. Ugyanakkor irányvonalat ad a dolgozók szociális-, munka- és életkörülményeinek javításá­hoz. Az első félév tapasztala­tai azt tükrözik, sikerrel. Bálint Ibolya Augusztus végétől: AGROMASEXPO A budapesti nemzetközi vá­sárközpontban elsőnek Cseh­szlovákia kezdte meg szabad­téri bemutatójának berendezé­sét az augusztus 25-én megnyí­ló nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és mű­szerkiállítás és vásár az AG­ROMASEXPO ’76 területén. A hazaiakkal együtt 20 ország mintegy 1300 kiállítója hozza el Budapestre legkorszerűbb gépeit. A berendezések jelen­tős részét működés közben is láthatják majd a vásár ven­dégei. Többek között megtalál­ják az új szovjet óriástraktort, a K 701 típusú 300 lóerős erő­gépet is. Ezúttal is felvonul­tatják a kiállítók a mezőgaz­daság ipanszerű termelési rendszereinek gépsorait, s mellettük az eddiginél jó­val nagyobb arányban és vá­lasztékban a háztáji és a kise­gítő gazdaságok korszerű kis­gépeit, felszereléseit is. Eltérő termésátlagok — Lehetőség a fejlesztésre Pest megye állami gazdaságainak hosszú távú programjav „Az iparszerű nagyüzemi termelés elterjesztésének kez­deményezői az állami gazda­ságok; szerepük — a gazdál­kodásban kiemelkedő termelő- szövetkezetekkel együtt — mind jobban növekszik. Élen­járnak a hatékony módszerek alkalmazásában, a termelés­ben.” A fönti megállapítást az MSZMP Központi Bizottságá­nak a XI. kongresszuson el­hangzott beszámolója tartal­mazta. — Miként felelnek meg sze­repüknek a Pest megyei álla­mi gazdaságok? E kérdéssel Szigeti Ernőhöz, az állami gazdaságok Pest— Nógrád megyei főosztályának vezetőjéhez fordultunk. Sikeres időszak után — Gazdaságaink — mon­dotta — sikeresen teljesítet­ték IV. ötéves tervüket, terme­lésüket 52 százalékkal növel­ték, ez időszak alatt 9 milliárd forint termelési értéket állítva elő. A foglalkoztatottak száma ugyanakkor 12 százalékkal csökkent, az egy főre jutó ter­melési érték azonban az 1970- beli 120 ezer forintról tavaly 218 ezer forintra emelkedett. A fontosabb mezőgazdasági termények közül kenyérgabo­nából és cukorrépából 18 szá­zalékkal többet takarítottak be az előirányzottnál, nőtt a szőlők termésátlaga. Az igazsághoz tartozik, hógy a mezei gazdálkodás egyik­másik ágazatában nem sike­rült valóra váltani a terveket, amint arról Szigeti Ernő is beszámol: — Sem az olajos növények­ből, sem a zöldségfélékből, sem a gyümölcsből nem érték el gazdaságaink a tervezett, s a kívánatos terméshozamokat. Nem felelt meg a korszerű gazdálkodás követelményeinek takarmánytermesztésük szín­vonala sem. — S az állattenyésztés ered­ményei? — Pest megye állami gazda­ságai teljesítették marhahús­értékesítési tervüket. A sertés- hústermelés 233 százalékra emelkedett, az ipari rendszerű új sertéstelepek üzembe helye­zés révén, ám az ötéves terv célkitűzéseitől még így is el­maradtunk, mivel az új tele­pek 8—10 hónapos késedelem­mel épültek meg. Elmaradt a kívánt szinttől a tejtermelés is. Ha előnyös a földcsere — Az állami gazdaságok már korábban elkészítették 15 éves fejlesztési tervüket, en­nek középső szakaszát képezi a most kezdődő tervciklus, az V. ötéves terv. Figyelembe véve a korábbi időszak tapasztala­tait — s igazodva a népgazda­ság igényeihez, valamint az állami gazdaságok távlati cél­kitűzéseihez —, mely teendők állnak a megye tizenegy álla­mi gazdasága előtt? — Termelési és beruházási célkitűzéseink szerint a lénye­gesen nem változó termőterü­let jobb kihasználására törek­szünk, részint intenzív kultú­rák telepítésével, részint a ho­zamok növelésével. Ennek megfelelően növekszik majd a gyümölcsösök területe 27 szá­zalékkal, a szőlőskerteké 10 százalékkal, mégpedig a szán­tóterület rovására, amely így ezer hektárral apad. A mező- gazdaság valamennyi ágazatá­ban a koncentrációra és a szakosodásra törekszünk, en­nek érdekében például szor­galmazzuk a kölcsönösen elő­nyös földcseréket a termelő- szövetkezetekkel is. — Mit várnak a termelési színvonal emelkedésétől, mi­lyen hozamokat terveztek? — A kenyérgabona-termesz­tés színvonalának további fej­lesztését a népgazdaság és a nagyüzemi gazdaságok érdekei diktálják. A terv a hozamok 14 százalékos növelése, amihez öt év átlagában 42—43 má­zsás termést kell betakaríta­niuk gazdaságainknak. Kuko­ricából — 10 ezer hektár átla­gában — hektáranként 60 má­zsát tervezünk betakarítani, az ötéves terv végére állami gaz­daságaink átlagtermése eléri a 65 mázsát. Az állattenyésztés fejlesztésének föltétele, hogy tömegtakarmány-termeszté-_ sünk elmaradottságát fölszá­moljuk, hiszen a 17—20 száza­lékkal gyarapodó állatállo­mány takarmányát ugyanak­kora területen kell megtermel­nünk, mint korábban. Egyéb­ként az egyes gazdaságok kö­zötti nagy termésátlag-eltérés­ből is kitűnik, hogy adódik le­hetőség a fejlesztésre, jobban Uszty-Ilimszkben — barátok között (2.) Kilencen Pest megyéből „Meg akarsz fagyni?” A távoli északra utazó ma­gyar brigád Pest megyei cso­portjának legfiatalabb tagja Lukács György. Mindössze ti­zennyolc éves. Szentendrén la­kik és a város Építőipari Szö­vetkezetének kőművese. Fia­tal kora ellenére meglehetősen tekintélyes szakmai múlt áll már a háta mögött. Részt vett a Szentendrei Teátrum és az OTP-lakótelepek építésében, de részben az ő keze munká­ját dicséri a szövetkezet új székháza is. Három éve lépett be a KISZ-be, még ipari ta­nuló korában. Társadalmi megbízatásként ifjúgárdista is. — Édesanyám lett figyelmes a felhívásra. Ö szólt: volna-e kedvem elutazni? Így jelent­keztem, így kerültem a töb­biek közé. — A munkahelyeden ho­gyan fogadták az elhatározá­sodat? — A művezetőm mindjárt azt kérdezte: „meg akarsz fagyni?” Itt azóta is azzal tréfálkozunk, hogy az időjá­rás fog majd siettetni bennün­ket. Gyorsan ki kell majd ön­teni a maltert és rácsapni a téglát, ínért különben meg­fagy a habarcs. No, de az csak vicc. Hagyományos módon odakint nemigen fogunk fa­lazni. A paneles építkezés meg a zsalus a Szovjetunióban is kiszorította helyéről már a téglát, a habarcsot. Ott, ahol mégis maltert használnak, egészen másfajta keverési aránnyal készítik, mint amit mi itthon megszoktunk. Sok cementet tesznek bele, így nyugodtan megfagyhat, nem omlik a fal. Később aztán, amikor az időjárás enyhül egy kicsit, a fagy felenged, és ak­kor kezd kötni a cement. — Elkészült már a szép egyenruha, a tartós öltöny, amit a csoport kap? — Nemrég próbáltunk. A zakó kifogástalan volt, de a nadrág egy kicsit bőre sike­rült. Hamarosan az is kész lesz. villanyszerelő. Emellett azon­ban van még jó pár bizonyít­ványa. Időközben villamos- gépkezelő vizsgát tett, elekt- rikusi oklevelet szerzett, s ha nincs ez az egyhetes dunaúj­városi tábor, a daru- és ka­zánkezelői képesítést is meg­szerzi. Egy szóval: ezermester. — A számunkra augusztus 16-án kezdődő építkezésen betonkeverő-gépkezelő leszek — mondja magáról. A jó kedvű fiatalember két és fél évvel ezelőtt nősült meg. KISZ-tagságának kelte 1962. öt éve párttag és ugyan­abban az évben lett munkás­őr. A szobi munkásőralegység- nél is kiválóan sikerült kama­toztatnia sok irányú érdeklő­dését. — Terveid az elkövetkezen­dő két évre? — Mindenekelőtt szeretnék hú maradni eddigi önmagam­hoz. Érdekel a kinti technika, s a tervek szerint mindenki, aki akar, szakmát tanulhat odakint. Emellett szeretném megszerezni a jogosítványt, legalább alapfokon elsajátíta­ni az orosz nyelvet, s ha ma­rad még időm, legalább is el­kezdeni a technikumot. Ügy gondolom ez elég gazdag program. — Van-e valamilyen kedv­telésed? — A fúrás-faragás mellett a vodászat. Igaz: csak alapfokon művelem, leginkább vendég­ként egy-egy vadásztársaság­nál. Fegyvermester vagyok, tapasztalatból mondom: jók a szovjet vadászfegyverek. Ha lehetne szeretnék vadászenge­délyt szerezni. Gondolom, a zsákmánynak szakácsiunk, Feith Lajos is örülne. temből élek. Az előkészítő tá­borban kapott tájékoztatás sze­rint nem fogunk rosszul keres­ni — a teljesítménytől füg­gően. Ezen felül mindent meg­kapunk, amire szükségünk le­het. Így biztos vagyok abban, hogy egy kis beosztással, taka­rékossággal sikerül majd fél­retenni valamit a keresetből is. A Szovjetunióból természete­sen át lehet utalni a pénzt. Dóczi László 1965-ben lépett a KISZ-tagok sorába. 1973 óta párttag. Munkahelyi jellemzé­se a legkiválóbb. Mint írják róla: a vállalat pártvezetőségé­nek tagja, s munkája, maga­tartása egyaránt példás. Fel­szerelést ő is visz magával, akárcsak a kiutazó szakmun­kások többsége. Kéziszerszá­mait néhány napon belül ösz- szecsomagolja és a bőröndjébe süllyeszti. Magával viszi meg­hiszem a kombimíltfoKÓt’ „Hűnek maradni önmagamhoz” Nehéz lenne megmondani, tos: a szobi Betonipari Szó­rni az igazi foglalkozása a szobi vetkezetnél dolgozik, s a sze- Kristofek Istvánnak. Egy biz- mélyi igazolványában ez áll.: Szobról, a Gyümölcsfeldol­gozó Vállalattól jelentkezett a KISZ Központi Bizottsága fel­hívására Dóczi László is. — A villanyszerelő szakmát tanultam ki, de odakint egé­szen más feladatom lesz. Szi­bériában nem ritkák a 35—40 fokos hidegek sem. Ezért a be­tont — amíg fel nem használ­ják — melegen kell tartani. Máskülönben megfagy. Az ilyen melegítő berendezések árammal működnek. A sok kö­zül az egyiket én fogom ke­zelni. Nős vagyok, ötéves kisfiam van, így egy kissé szorongva is gondolok a két évre. De a jövő nyár egyhavi szabadsá­gáig is bízom benne, hogy minden rendben megy. — Az anyagiak? — Ezzel biztosan nem lesz­nek gondok, hiszen a havi át­lagkeresetemet — 3200 forin­tot — minden hónapban meg­kapják, én pedig kinti kerese­Bozsán Péter felvételei « szokott kombináltfogóját, egy csavarhúzót, ütött-kopott pró­balámpáját. Hogy miért? Mert ezeknek a fogását már ismeri. Berkó Pál (A harmadik — befejező — rész a holnapi lapban.) kihasználható például a rét és legelőterület... Az ipari növények vetéste­rületét 28 százalékkal kíván­ják növelni a Pest megyei ál­lami gazdaságok. Tekintettel a lakosság fokozódó igényeire, számottevőéin, 75 százalékkal, növelik a zöldségfélék vetés- területét a következő ötéves terv során állami gazdasá­gaink, a tavalyi másfélezer hektárral szemben már az idén 1948 hektáron termeszte­nek uborkát, paprikát, zöldba­bot, hagymát s egyéb zöldsé­get. Mindezzel a piaci árualap gyarapodik, hiszen gazdasá­gaink nem a feldolgozó üze­meknek szállítanak. Más kér­dés, hogy a tavaszi fagykár és a • nyári aszály miatt termés- kieséssel kell számolniuk. Ér­demes megemlíteni, hogy a terv szerint az állami gazda­sági szőlők területe mindössze 260 hektárral növekszik, ám, ha a termésátlag eléri a célul tűzött 84 mázsát hektáronként, 49 százalékkal több szőlőt szü­retelhetünk, mint az előző öt évben. Együttműködve a tsz-ekkel — Az V. ötéves terv a me­zőgazdasági termelés évi 3,4 százalékos fejlesztését írja elő, az állami gazdaságokban en­nél is gyorsabb ütemet: 4,1 százalékos termelésfejlesztést. A mezőgazdasági ágazatok közül az állattenyésztést kell erőteljesebben fejleszteni, évente 4,6 százalékkal. Milyen feladatokat ró ez a Pest me­gyei állami gazdaságokra? — Nagy feladatokat. Kivált a szarvasmarha-tenyésztés fej" lesztésében. Erre gazdaságon­ként, sőt szakosított telepen­ként évekkel ezelőtt hosszú távú programot dolgoztunk ki, így most csak pontosítanunk kellett a terveket, kisebb kor­rekcióra volt csak szükség. A tervezett beruházások — rész­ben már kivitelezésük is fo­lyik — a szarvasmarha-állo­mány 21 százalékos növelését teszik lehetővé, a tehénlét­számot 7 ezer egyszázról 8 ezer ötszázra növeljük. A gaz­daságok összesen ötven száza­lékkal több tejet juttatnák a fogyasztóknak 1980-ban, ami­kor az egy tehénre jutó tejter­melés átlaga 4 ezer liter fölé emelkedik. (Már az idei hely­zetkép igen biztató: a tehén­létszám 6 százalékkal, hét- és fél ezer fölé emelkedett, a fél­évi tej átlag 16,5 százalékkal, a tavalyi 1588 literről 1744 literre. Várható tehát, hogy az első évi terv, a 3487 literes tej­átlag, megvalósul.) A vágóser­tés-termelés fejlesztése érde­kében az utóbbi esztendők so­rán igen komoly erőfeszítése­ket tettek állami gazdaságaink. Az anyagi erőforrásokat most más ágazatok fejlesztése köti le, ezért a sertéstenyésztés anyagi-műszaki színvonalá­nak további fejlesztését igen szerényen tervezhetjük. Újabb telepek építése nélkül is a ser­téshústermelés tovább 24 szá­zalékos növelését tűztük ki cé­lul. Hogy ez valóra váljon, el­sősorban a meglevő eszközö­ket kell hatékonyabban ki­használni, olcsó kiegészítő be­ruházásokkal, az új tenyésztési eljárások alkalmazásával kell előbbrelépni. Több gazdaság — így a herceghalmi, a ceglé­di és a monori — körzetében szervezetten foglalkozik a kis- árutermelők sertéstartásának támogatásával. Az egyéb állat- tenyésztési ágazatokról el­mondanám, hogy a juhlétszá- mot 18 százalékkal tervezzük növelni főként a Kiskunsági Állami Gazdaság pusztai és az Alagi Állami Gazdaság hegy­vidéki legelőinek hasznosításá­ra. A Gödöllői Tangazdaság a tojástermelést, kiskunsági gaz­daságunk pedig a pecsenyeka­csa nevelését fejleszti. Mint Szigeti Ernő' elmondta, az állami gazdaságok számot­tevő mennyiségű keverékta­karmányt gyártanak, saját ál­latállományuk ellátásán túl a szövetkezetek és a kisegítő gazdaságok ellátásából is részt vállalnak. Egyébként más té­mában is szívesen együttmű­ködnek a termelőszövetkeze­tekkel, melyre a különböző termelési rendszerek kereté­ben mind az állattenyésztés­ben, mind a növénytermesztés­ben máris tapasztalhatók biz­tató kezdeményezések. Apor Zoltán i i I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents