Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-27 / 202. szám

1976. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK itteni W kTúHod Sajtótájékoztató a TRMTOROEXPORT gépeiről Negyvenezer szovjet erőgép dolgozik hazánkban Például Äbcnyban és Kiskunlacházán Sok ezer látogató kereste fel az AGROMASEXPO ’76 nem­zetközi mezőgazdasági, élelmi- szeripari gép- és műszerkiállí­tást és vásárt a nyitás utáni napon. Az érdeklődők nagy hozzáértéssel szemlélték a szovjet mezőgazdasági gépe­ket, amiket a TRAKTORO- EXPORT, a Szovjetunió kül­kereskedelmi egyesülése ho­zott a kiállításra. Tegnap, csü­törtökön Dmitrij J. Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője tájé­koztatta a sajtó munkatársait a kiállított gépekről. Elmon­dotta, hogy első alkalommal tekintheti meg a közönség a 300 ló­erős K—701 típusú trak­tort, valamint az új, von­tatott szkrépert, amit háromköbméteres mar­kolóval szereltek föl. Bemu­tatják a nálunk is jól bevált MTZ-traktorokat, a rizskom­bájnokat és más mezőgazdasá­gi gépeket. Hoztak a kiállítás­ra egy csatornatisztító beren­dezést, s egy mozgó műhely­kocsit is. Hazánkban jelenleg 40 ezeí szovjet traktor dolgozik, ez a magyar traktorparknak mint­egy 40 százaléka. Nem isme­retlenek dzek a traktorok Pest megyében sem. A kiskunlac- házi Petőfi Termelőszövetke­zetben például szívesen dol­goznak a kisebb teljesítmé­nyűek mellett a K—700 típu­sú, hatalmas erejű traktorok­kal, melyhez saját műhelyük­ben szerkesztettek ekét. A monori járás gazdaságaiban is működnek ezek az erőgé­pek. Az idei aratásban ered­ményesen vettek részt az SZK —5 típusú szovjet kombájnok, többek között az abonyi Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zetben. A kombájnosok megye- szerte elégedettek a Ni­vák teljesítményével, s az alkatrészellátással is. A TRAKTOROEXPORT az idén ünnepli megalakulásának 15 éves évfordulóját. Ez idő alatt az egyesülés árucsere- forgalma több mint ötszörösé­re emelkedett, s a mült évben már meghaladta az egymil- liárd rubelt. ★ Csütörtökön látogatást tett a kiállításon Nemeslaki Tiva­dar kohó- és gépipari és dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Tudatformáló kezdeményezés ÁFÉSZ-munkásszekció Abonyban Amikor az abonyi gépállo­mást átvette a Mechanikai Művek, a község lakói megle­hetősen idegenkedve fogadták az ipar térhódítását. Szokatlan volt az újdonsült munkásasz- szonyok számára a helyhez és időhöz kötöttség, s általában mindaz, amit munkafegyelem­nek nevezünk. Ma már mint derűs történetet mesélik, hogy az egyik asszony délben fogta a szatyrát, s bejelentette: el­megy vásárolni, mert főzni akar a családjának. Ha otthon elvégezte a dolgát, majd vise- szajön. Igen, ilyen is volt. S ma ez az asszony a gyáregy­ség középvezetőinek egyike, s ha netán szóba kerül, maga is derül a történeten. Igaz, ma már az ebéd se gond, hiszen április 4-én megalakult a gyár­egységben az abonyi ÁFÉSZ munkásszekciója: saját üzemi konyhájuk van, s ha úgy tet­szik, akár haza is vihetik az ételt. Közös erővel Elsőként dr. Somodi Istvánt, a nagyközségi pártbizottság titkárát kerestem fel, aki így beszélt a szekció megalakulá­sáról. — Községünk életében talán az átlagosnál is nagyobb jelen­tőségű az ÁFÉSZ tevékenysé­ge, hiszen az egyetlen kereske­Arról, hogy a tavalyi településfejlesztési verseny első helye­zettjei mire fordították az elnyert jutalmat és ebben az évben milyen eddigi eredményekkel vesznek részt a versenyben, már beszámoltunk. Ezúttal a verseny második helyezettjeinél tájéko­zódtunk, és a náluk szerzett tapasztalatokról írunk. gén megnyíló Kastélyparki óvoda felszerelésére fordítjuk, de ki kell egészíteni, csak úgy lesz elég a maradvány. A tervezettnél már tői Múlt esztendei eredményei alapján Gödöllő lett a második a településfejlesztési, verseny­ben, és természetesen idén sem szeretne lemaradni. — Az ez év első felében tel­jesített társadalmi munka ér­téke városunkban 4 millió 795 ezer forint — közli velünk Batta Attiláné, a tanács terv­csoportvezetője, és mindjárt hozzáfűzi, hogy ez annyit je­lent, mintha a csecsemőket is beleszámítva a város minden egyes lakója 196 forint értékű munkát végzett volna Gödöl­lőért az esztendő első hat hó­napja alatt. A társadalmi mun­ka azonban természetesen nem fejeződött be június végén, sőt csak most bontakozik ki iga­zán. Eddig legtöbb pénzt az úttes­tek és járdák építésén, karban­tartásán takarított meg a ta­nács, a társadalmi összefogás eredményeképpen éspedig két és fél milliónál valamivel főb­bet. Fásításnál, parkosításnál 1 millió 313 ezer forintot. Mind­ez a második félévben is foly­tatódik, de nagyobb szabású építkezéseknél is bőséges a társadalmi munka. Például az Isaszegi úti általános iskola sportpályája rövidesen elké­szül, csak ennél körülbelül 800 ezer forintnyi a részben már tavasz óta el is végzett társa­dalmi munka. Aztán, hogy új iskolaépületet emeltek, meg­szűnt az úgynevezett Vörös-is­kola. Nem marad sokáig üre­sen, tatarozzák és átépítik, még az idén óvoda lesz. Itt is mintegy félmillió forint társa­dalmi munkát l^het számba- venni és ezt is nagyrészt már teljesítették. — Az első félévben és az az­óta teljesített társadalmi mun­ka máris sokkal több a fejlesz- ési tervünkben előirányzott öt­millió forint értékénél. Így te­hát év végéig a tavalyi 7 mil­lió 449 ezer forintot biztosan elérjük. Sőt remélhetőleg an­nál is jóval többet — mondja a tervcsoportvezető. — És a jutalmul kapott 350 ezer forintot elhasználta-e már a város? — Részben. Elkészült és megnyílt egy új óvoda, annak a felszerelésére. Ami pedig be­lőle megmaradt, azt az év vé­A lcgszorgalmasabbak küllőidre utaznak Múlt esztendőben hat és fél milliót tett ki Veresegyházon a társadalmi munka, tehát min­den lakosárá 1080 forint jutott. Ezzel a szép teljesítménnyel a nagyközségek kategóriájában a második helyezést érte el és 250 ezer forint jutalmat kapott. Mire fordította a tanács ezt a pénzt ? — Még együtt van, az egé­szet félretettük óvodára — válaszolja Rózsai Lászióné vb- titkár. — Persze ez távolról sem elég, legalább négymillió kell hozzá. Százszemélyesre szándékszunk építeni, de úgy, hogy később bővíteni is lehes­sen. Meg egyúttal a többi óvo­dának is ott lenne korszerű napközis konyhája. Nem, pilla­natnyilag nem okoz gondot az óvodisták elhelyezése. Három intézménye van és most a régi iskolában annak alakítottunk át két tantermet is. Csakhogy egyre több gyermek születik, két év múlva a,meglevő óvo­dákban már nem lesz elég a hely. Ezért a településfejlesz­tési verseny jutalmával meg­vetettük az új óvoda épí­tésének alapjait és igyekszünk minél több pénz tartalékolni, hogy építését 1978-ban meg­kezdhessük, 79-ben be is fejez­hessük. Erre az évre hatmillió fo­rint értékű társadalmi munkát irányzott elő tervében a ta­nács. Az első félévben 2 millió 434 ezret már teljesített a nagyközség társadalma. Üttes- tek, járdák épültek és még épülnek, aztán sok munkát fordít a lakosság a közterüle­tek szépítésére is. — Legalább annyi lesz a tár­sadalmi munka idén is, mint tavaly volt — nyilatkozik a vb-titkár és elmondja, hogy milyen lelkesen vesz részt a lakosság a fejlesztés társadal­mi munkájában. Különösen a KISZ-isták, meg a sportkör tagjai, de az idősebbek is. Egyébként, aki egy évben 120 munkaóránál többet ad, az ju­talomutazásban részesül. A | nyáron is negyven, többségé­I ben fiatal társadalmi munkás ment tíz napra autóbuszon Ju­goszláviába, a tanács költsé­gén. Az óvodának lesz konyhája Délegyháza, a településfej­lesztési versenyben második lett, 150 ezer forintot tett ki a jutalma az 1 millió 600 ezer forintot érő társadalmi mun­káért, amiből egy-egy lakosára 1049 forint jutott. A munka felénél többet, mintegy 860 ezer forintot, az Egyesült Tö­rekvés Tsz nyújtotta. Azóta egyesült a dunavarsányi Petőfi Tsz-szel, de a község most sem nélkülözi a termelőszövetkezet segítségét. Az első félévben gé­peivel útépítésnél, tereprende­zésnél a tsz már 352 ezer fo­rint értékű munkát adott. Az üdülőhelyi bizottság pedig a tavak partját, ahol leszakadás fenyegette, kiépítette. Ennek az értéke 299 ezer forint. S per­sze a lakosság is teljesített tár­sadalmi munkát. Mindent ösz- szevéve az első félévben 746 ezer forintot takarítottak így meg Délegyházán. S a munka nagyja most fo­lyik. Nincs benne még az első félévi elszámolásban az iskolai tornaterem társadalmi munká­ban folyó építése, mert kora tavasszal ugyan elkezdték, mostanra már a falát is fel­húzták, de csak ennek a tanév­nek második felében tornász­nak benne a diákgyerekek. Eb­ben a munkában élenjárt a tsz Lakatos József vezette szo­cialista brigádja. Elkészült az óvoda új kony­hájának az alapozása, az épít­kezés év végéig teljes egészé­ben társadalmi összefogással készül. Persze az építési anya­got meg kellett vásárolni. Majdnem a felét a tanács a verseny jutalmából fizette ki, a többit a községfejlesztési alapból. — Idén úgy látszik nagyobb értékű társadalmi munkát vé­geznek, mint tavaly — állapít­juk meg és felsoroljuk, hogy a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt ál­tal erre az évre hirdetett tele­pülési verseny jutalomösszegei jóval magasabbak a tavalyinál. A városok díja 700, és 500 ezer, a nagyközségeké 450, 350 és 250 ezer, a községeké pedig 300, 250, és 200 ezer forint. Még érdemesebb hát az élre tömi. Mire dr. Kovács István- né tanácselnök: — Mi nem a jutalomért, a községért dolgozunk ... Sz, E. A második helyezettek Gödöllő, Veresegyház, Délegyháza megalapozott reményekkel vesz részt az idei településfejlesztési versenyben is delmi szerv, létszáma is nagy; 3200 tagja van. Még a XI. pártkongresszus előtt vetődött fel, hogy fejlesztenünk kell a szövetkezeti politikát, korsze­rűsíteni a szervezeti formát. Bár még mindig a mezőgazda­ság van túlsúlyban, mindenna­pi életünkre erősen rányomja bélyegét az ipar jelenléte. A munkássá válás folyamatát kí­vántuk segíteni az ÁFÉSZ munkásszekciójának megala­kításával, és a szolgáltatások kiszélesítésével, népszerűsíté­sével is. — Tulajdonképpen a nőbi­zottság javaslata alapján ala­kult meg a munkásszekció — mondta Zsemlye János, az ÁFÉSZ elnöke. — Ennek az a lényege, hogy az ÁFÉSZ-en bedül egy önálló elszámolási egység alakult, saját vezető­séggel, s önállóan használja fel a területen képződött nyeresé­get. A gyáregységgel közösen alakítottuk ki a büfét, a kony­hát, és az éttermet. A beren­dezést mi adtuk, s mi gondos­kodtunk a személyzetről, is. A rezsiköltségeket megosztjuk. Másfél millió forintba került a beruházás, ebből 700 ezret adott a Mechanikai Művek, 300 ezret a MESZÖV-től kap­tunk, s félmilliót használtunk fel a saját fejlesztési alapunk­ból. Hatszáz adag főzésére al­kalmas a konyha. Jelenleg e kapacitás felét használjuk csak ki, de számítottunk arra. hogy újabb dolgozókat vesznek föl Abonyból, Jászkarajenőrő!, és Kőröstetétlenről. Nemcsak az ebédeltetésüket oldjuk meg ezzel, hanem jut arra is, hogy hazavigyék az ételt. Előrendelés, gépjavítás Ez azonban csak egy része'a szolgáltatásainknak. Reggel beleié menet az asszonyok le­adják a portán a rendelésüket, s délután átveszik az árut a bűjében. Ha elromlik a rádió­juk, . tévéjük, vagy bármelyik náztartási gépük, ezt is beje­lenthetik a portán, s a kért időben házhoz megy a szerelő. Ebédet mindenki leap, de elő­vásárlásra és gépjavításra csak a szekció tagjai jogosultak. A jó példa ragadós — tartja a szólás. S lám, a gyáregység példáján felbuzdulva, a Ság- vári Tsz is elkezdte hordani az ebédet a Kinizsi Étteremből, a József Attila Tsz-szel pedig arról folynak a tárgyalások, hogyan lehetnie az ipari üzem­hez hasonló rendszert kialakí­tani náluk is. Az ÁFÉSZ se ül a babérjain: újabb szolgál­tatás bevezetésén dolgoznak. Régi gond az ajándékozás. Vállalati jutalmazáskor, eskü­vőik és egyéb alkalmak idején sokszor találgatják: mit ad a másik, mire volna szüksége az ünnepeltnek? E célra vásárlási utalványokat bocsát ki a szö­vetkezet különféle értékben, melyet egy hónapon belül bár­melyik üzletben, bármilyen árucikkre be lehet váltani. Csak dicsérik Éppen ebédidőben érkez­tem a gyáregységbe. A ragyo­góan tiszta önkiszolgáló- étte­remben fegyelmezetten, gyor­san folyt a kiszolgálás, s a tál­cákat kérés nélkül vitték a mosogatóhoz. Mindenkinek íz­lett az ebéd, s a mennyiség el­len se volt kifogása senkinek. Volt, aki ételhordóval jött, s vitte haza a családjának. Cseh Sándomé a szekció és egyben az étterem vezetője, meglepe­tésemre, panaszkönyvvel foga­dott. A beírások azonban — bőven volt bennük — csak di­csérő jelzőket tartalmaztak. — Április negyedikén 187 taggal indultunk — mondta —, most 208-an vagyunk, de na­gyon sok az érdeklődő. A múlt héten is két új belépőnk volt. Száz forint a részjegy, de nem fontos egyszerre kifizetni. Ál­talában havi 20 forintos rész­letekben törlesztik. Az az egyetlen kikötésünk, hogy de­cemberre befizessék, mert en­nek alapján számfejtik a visz- sza térítést. — Szerintem nem is olyan rossz ez a kezdő létszám — vette át a szót Tóthy György gyáregységvezető —, hiszen a dolgozók több mint fele szek­ciótag. Igaz, a vezetőség is mindent megtesz a népszerű­sítéséért. Előfordult olyan eset, hogy valaki nem kapott mosó­gépet az üzletben. Cseh elv­társnő az ÁFÉSZ segítségével néhány napon belül beszerezte. Egy másik asszony nem tudta meg javíttatni a kávéfőzőjét. Az ÁFÉSZ karbantartó mű­helyben azt is megcsinálták. Nem véletlen, hogy mindket­tő belépett. S nekünk az a legjobb propaganda, ha ezt el­mondják a munkatársaiknak. A gyáregységnek is nagyon só­idat segítenek a szociális kö­rülmények javításában, a munkássá válás folyamatának meggyorsításában. Először 1971-ben vettük fel a kapcso­latot az ÁFÉSZ-szel. Közvet­lenül nekik adtuk el az itt gyártott olajkályhák egy részét, s tőlük vásároltuk a tiszti tószereket, egyéb keres­kedelmi anyagokat. Azóta, szinte napról napra bővül az együttműködésünk nemcsak gazdasági, hanem politikai ér­telemben is. A két abonyi tsz már rész­ben csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. Most folyik a mun­kások felvétele a két szomszé­dos községből. Reméljük, a jó példát ők is követni fogják, s a ma még alig több, mint 200 ember kényelmét szolgáló kez­deményezés az egész környék mozgalmává válik. T. Ágoston László KGST-tagországok szövetkezeti szerveinek tanácskozása A KGST-tagországok köz­ponti szövetkezeti szövetségei és tanácsai most első ízben tartják hazánkban tudomá- nyok-műszaki információcse­rével foglalkozó munkacso­portjuk tanácskozását. A há­rom napra tervezett tárgyalás- sorozat bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, szovjet és magyar delegációk részvételé­vel csütörtökön kezdődött meg az OKISZ szabadság-hegyi üdülőjében. A delegációk — így a ma­gyar küldöttség is — az érin­tett országokban tevékenyke­dő valamennyi szövetkezeti ágazatot képviselik. A szövet­kezeti mozgalmak között eddig is voltak információs kapcso­latok, de ezek folyamatszerű rendszeressége most teremtő­dik meg. Ezt szükségessé teszi a KGST-országok szövetkezeti szerveinek már összehangolt, 1976—80. évi terveinek sike­res megvalósítása, amelyek magukban foglalják az egyes ágazatok és termelési ágak kö­zös tervezését, amit a tudomá­nyos prognosztika alapján az 1990-ig terjedő hosszú távú gazdasági modell kidolgozása követ. A példamutatás nem elég Szavak és tettek egysége V izet prédikál, és maga bort iszik” — tartja a szólás az olyan ember­ről, akinél a szavak és a tettek távolról sem fedik egymást. Nos, az ilyen ember nem lehet kommunista. A marxista pártok ereje, ha­tása a tömegekre épp azért volt mindenkor megtörhetetlen és magával ragadó, mert poli­tikájuk mindenkor az elmélet és gyakorlat, a szavak és a tet­tek egységén, összhangján ala­pult. A szavak és a tettek egysé­ge olyan erkölcsi-politikai alapkövetelmény, amely az el­ső pillanattól megfogalmazást nyert az MSZMP Szervezeti Szabályzatában, s amelyet a XI. kongresszus határozata új­ból megerősített. A mélyülő marxista ismere­tek, a pártfegyelem, a kitar­tó politikai nevelő munka ha­tására ma már egyre ritkáb­ban kell kommunistát felelős­ségre vonni tetteiért, a munká­ban, tanulásban és a magán­életben megkövetelt személyes példamutatás, helytállás elmu­lasztásáért. A legtöbb párt- szervezet már csírájában fel­figyel az ilyesmire, s nem vár­ja meg, amíg a legsúlyosabb eszközt, a pártbüntetést kell elővenni a kötelességszegő párttagokkal szemben. A tet­tekkel tehát többnyire nincs baj. Nem így azonban a sza­vakkal ! A kommunisták a marxista eszméknek nemcsak követésé­re vállalkoztak akkor, amikor felvételüket kérték a Magyar Szocialista Munkáspártba, ha­nem ezen eszmék hirdetésére, e politika terjesztésére, ha kell: magyarázására, ha kell: védelmére. És itt már nincs minden rendben. A dabasi járásban néhány évvel ezelőtt megvizsgálták a pártszervezetek fegyelmi hely­zetét, a vezetőségek, pártbi­zottságok fegyelmi munkáját. Kiderült, hogy minden évben akadt néhány olyan párttag, aki nyugdíjazáskor vagy mun­kahelyváltoztatás után elmu­lasztotta elemi kötelességét, és nem jelentkezett át az új párt- szervezetbe. A jelenség nem gyakorisága, hanem amiatt ér­demel figyelmet, hogy olyan magatartásra, a fegyelem olyan fokú hiányára utal, ami a párt soraiban megengedhetetlen. A párt politikája melletti ki­állás követelménye egyidős a marxista pártokkal. Kétszere­sen megkövetelhető a pártta­goktól most, amikor világné­zetük, marxista meggyőződé­sük, az időszerű politikai ten­nivalók hirdetése, terjesztése még fáradsággal sem jár leg­többször, nemhogy életveszély- lyel, mint az illegalitás évei­ben. Tudja ezt minden párttag, sajnos mégis akad, aki nem eszerint él. A gödöllői járás egyik köz­ségében olyan örvendetesen magas a népszaporulat, a szü­letési arány, hogy a kicsinyek már a néhány éve társadalmi összefogással épült, tágas óvo­dát is kinőtték.. Most újabb gyermekintézményre. ehhez pedig további, az eddiginél is szélesebb körű társadalmi meg­mozdulásra, az anyagi és fi* zikai erők ésszerű mozgósítá­sára és koncentrálására lenne szükség. A falu közigazgatási és politikai vezetői arra gon­doltak, jó lenne felkeresni, összehívni a másutt dolgozó, de ott lakó párttagokat és a maguk, valamint munkahe­lyük, szocialista brigádjuk se­gítségét kérni a gyermekelhe­lyezési gondok megoldásához. És ekkor derült ki, hogy a községben élő kommunisták­nak csak a töredékét tartják nyilván a több éve készült — s azóta jórészt elavult — re­giszterben. Azokat a kommu­nistákat, akik a járás nagy­üzemeiben dolgoznak. Ám szinte semmit sem tudnak a Budapestre járókról, pedig azok sincsenek kevesebben) Joggal merülhet fel a kérdés: milyen párttag lehet az, aki­ről a falujában nem tudják, hogy kommunista ?! KISZ-klubok politikai fóru­mán, vitaesteken, stb. gyakran visszatérő téma, hogy napjaink munkásmozgalmából hiányzik a forradalmi romantika. Ma senkit nem küldenek a barri- kádokra, még a falujáró vasár­napok, háziagitációk eleven él­ménye is emlékké szelídült mostanára. Talán meglepőnek hangzik, mégis azt kell mon­danunk: a szocialista építés mai szakaszában a helytállás és a kiállás jelenti a forradal­mi romantikát. Helytállás a termelőmunkában, a kommu­nista műszakokon, a nyári épí­tőtáborokban, és kiállás a párt határozatai, az állam törvé­nyei, a kormány rendeletéi mellett. Akkor is, ha érvelés­re, magyarázatra szorul. Ak­kor is, ha végrehajtása több­letmunkát, szabad időt, áldo­zatot követel. Akkor is, ha egy-egy rendelkezés, utasítás az első pillanatban nem talál megértésre, népszerűségire. A kommunisták személyes példamutatása fontos hajtóerő, de ma már riem elég. ösztönözniük is kell társaikat a példa követésére. A párt útjának követésére. Nyiri Éva 1 á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents