Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-23 / 198. szám

1976. AUGUSZTUS 23.. HÉTFŐ x/matf Bővítik a tehenészetet, legelőt telepítenek Beruházások a Csepel-szigeti Egyesült Lenin Tsz-ben Manapság mezőgazdával be­szélve, mi más kerülhetne el­sősorban szóba, ha nem az aszály. Még akkor is, amikor, mint most Szigetcsépen, a Cse­pel-szigeti Egyesült Lenin Tsz- be látogatva, odakint előbb csendesen szemez, majd sűrűn hull a nyáron elmaradt isten­áldás, a csapadék. Németh Lu­kács, a tsz elnöke a borús ég­nél is borultabban hosszan be­szél róla, hogy mennyi nehéz­séget okozott a szárazság, de ahogy odafenn oszladoznak a felhők, úgy válik közben egyre derűsebbé az arca: Eredményes félesztendő — Azért a félévi árbevéte­lünk mégis kitett száztíz és fél milliót. Így év végéig, biztosra veszem, teljesítjük 240 milliós tervünket, vagy talán még an­nál is többet. A félévi árbevételből külön­ben 74 millió származott az alaptevékenységből, vagyis a mezőgazdaságból — ezt hang­súlyozza. Csakhogy, miképpen állott elő ez a jókora összeg, amikor még az aratáson is in­nen voltak és az ötven hektá­ros kertészetben, habár öntöz­ték, mégis csak kevés korai termett? Van azonban ennek a tsz-nek egész éven át is bevé­telt biztosító mezőgazdasági ágazata, nevezetesen a csirke­hizlalás. Esztendőnként húsz vagon pecsenyecsirkét visz piacra az Egyesült Lenin, an- naly a felét már július elsejéig átadhatta, nem okozott abban zavart az aszály, tartalékoltak elég abrakot az apró jószágnak. Meg aztán itt van a szakosí­tott tehenészeti telepe, egyelő­re ugyan csak 150 olyan fejős­sel, amelyik egyenként három­ezer litert ad évente. A tejet — más gazdaságokét is — a tsz dolgozza fel. Igaz, jelenleg na­ponta csak háromezer liter tej­üzemének a teljesítőképessé­ge, de rövidesen megkezdik bő­vítését. A tervrajzok már el­készültek, a költségelőirányzat kétmillió forint és jövő eszten­dő végére már 10—12 ezer li­ter feldolgozására lesz képes. Közben tehenészetét is to­vább feljeszti az Egyesült Le­nin, de nemcsak azáltal, hogy a fejenkénti átlagot négyezer literre akarja felvinni. Szako­sított telepén most készült el újabb ötven férőhely, és jövő­re megint ötven, tehát 1977- ben már 250 tejelőt tarthat. A VI, ötéves tervben azonban 500 fejőstehénre szándékoznak nö­velni az állományt és ennek megfelelően a hizlalásba fo­gott marhák számát is. A Tervhivatal engedélyével Más komoly beruházások is folynak a tsz-ben. Például a még idén megépülő harminc­hat férőhelyes elletőistálló. S az is a tehenészetet szolgál­ja, hogy a szakosított telep szomszédságában egytagban száz hektáron legelőt telepíte­nek. Tavaszra már azon ro­pogtatja a növekedő tejelőál­lomány a füvet. Később, ha még több lesz a tehén, majd újabb szántóterületet hasíta­nak ki legelőnek. Épül a termény- és lucerna- szárító, a takarmánykeverő. A beruházás első lépcsőjét novem­ber hetedike tiszteletére avat­ják, tízmillióba kerül. További ötmillió beruházással készül el a teljes üzem 1977 decemberé­ben. Németh Lukács elnök iratot vesz elő, megmutatja a Terv­hivatal engedélyét irodaház építésére. Kiteregeti a tervraj­zot is. — Jövő év elején kezdik építését. Emeletes lesz, de nem luxuspalota — mondja beszél­gető partnere egy nemrég meg­jelent riportjára célozva és el­magyarázza, hogy az épület alagsorában lesz a kazánház, a konyha, meg az üzemi étterem. Földszintje legnagyobb részét a tsz-tagok és alkalmazot­tak egészségének, kényel­mének szolgálatában rendezik be. Oda kerül az or­vosi és fogorvosi rendelő, az öltöző, a zuhanyozó >és egyéb szociális helyiségek, és a pénz­tár is. Az emeleten kapnak helyet az irodák. Az egész épü­let alapterülete 350 négyzetmé­ter. — Nem lehet nyugalmasan elvégezni az adminisztrációt, ha az irodák régi kis épületek­ben, szanaszét, három község­ben vannak —, mondja az el­nök. Öt éve egyesült a sziget­csépi Leninnel Szigetszent- márton tsz-e, a Szigetgyöngye, azután tavaly a szigetújfalui Béke Tsz. Az egyesülések a legkisebb mértékben sem okoztak zavart. — Jó tsz volt a Béke és si­mán ment minden — jelenti ki Németh Lukács. — Ebben a ta­gok mellett különösen nagy az érdeme mostani elnökhelyette­sünknek, Molnár Ferencnek, a Béke volt elnökének. Az idén először zöldség másodvetés Üjra csak az idei termésre fordul a szó. Nem elég az ed­dig betakarított takarmány. Pótlására kilencven hektáron kikelt már az aratás után elve­tett silókukorica és a napra­forgó. Aztán tíz hektáron a káposzta, a karfiol, a cékla jó termésében reménykednek, öntözik. Másodvetésre zöldség­féléből soha, csak az idén ke­rült sor a Lenin Tsz-ben. Az ablakhoz megyünk, néz­zük az esőtől nedves utcát és az úttest mélyedéseiben össze- gyülemlett esővizet Sóhajtás­nak beillő nagy lélegzetet vesz az elnök: — Csak legyen még néhány kiadós eső, sokat segíthet az a kukoricán, a lucernán... Szokoly Endre Újabb: Százhalombattán Az új ráckevei kenyérgyár­ban napi hét és fél tonna pék­árut készítenek két műszak­ban, s a munkát segíti az a gyorsdagasztó gép, amely ne­gyedóra helyett két perc alatt készíti el a kenyértésztát. Az új technológiával a korábban 12 órán át tartó előkészítési, kelesztési és sütési periódus három órára rövidíthető le. A Pest megyei Sütőipari Vál­lalat tervei szerint hamarosan megkezdik Százhalombattán egy, a ráckeveihez hasonló kenyérgyár építésének előké­születeit. — Átalakítás Törökbálin­ton. 2,5 millió forintért ala­kítják át az öt bárány ven­déglőt, amely tavaszra ké­szül el, s 150 személy befo­gadására lesz alkalmas. Percenként: 155 darab Nemrég állították üzembe az MGM dió.sdi gyárában a DPR^-10 tí­pusú, NSZK gyártmányú kúpgörgő-hidegsajtoló automatát. Teljesítmé­nye 155 darab görgő percenként. Bozsán Péter felvétele Nép frort tfe/ada tok Aktívan a közéletben Beszélgetés egy Pest megyei kongresszusi küldöttel Tizenhét éve annak, hogy Csík Lajos a gyáli Vegyesipa­ri Szövetkezet elnöke lett. Sok minden történt ezalatt. Kudar­• • Ünnepnapok tanúja Az anyakönyvvezető Itt volt a ő esküvője is. Ta­lán még a terem sem változott azóta. Csupán az anyakönyv­vezető. Mert a régi ma már nyugdíjas. A változás pedig annyiban fejezhető ki, hogy egy-egy esküvő után őt állít­ják meg az utcán, értékelik ékesszólását. A pát.yi hagyomány — Nemrég szólt az egyik szülő: utoljára Pesten voltak esküvőn, de neki az itteni tet­szett jobban — mondja Gábor Miklósné községi anyaköny- vezető. — Ez számomra a leg­nagyobb elismerés. — A 3800 lakosú Pátyon gyakran tartanak esküvőt? — Bőségesen. Évente, átla­gosan harmincöt alkalommal készülök fel. Legközelebb nem kevesebb, mint négy esküvő lesz, egyetlen délután. — Mit jelent a felkészülés az anyakönyvvezetőnek? — Mivel a násznép többnyi­re ugyanazokból áll, ezért ke­rülni kell az egyhangú, ismét­lésekre szorítkozó köszöntőt. S ami nálam elv: papír he­lyett rögtönözve szólok az ifjú párhoz. Nyilvánvalóan mást mondok a hatvanéveseknek és mást az egészen fiataloknak. — Képzelje el, valamelyik fővárosi házasságkötő terem­ben adná össze a párokat... — Nehezen tudom magam ebbe beleélni. Pátyon szület­tem, élek. Ismerek mindenkit, tehát tudva a fiatalok családi körülményeit, órájuk „szabva" beszélek. Az esküvői divat — Ha már speciálisan a pátyi esküvőkről szólunk, hadd kérdezzem meg: van-e a községi ünnepélynek valami­féle jellegzetes hagyománya? — A tanácsba érkező páro­kat felvonuló násznép kíséri fel. Valamint a cigányzenészek elmaradhatatlan csoportja. — Milyen az esküvői divat? — Egységes. A lányok hosz- szú fehér ruhában, kezükben tarka csokorral mondják ki a boldogító „igent”. A fiúk sötét öltönyben jönnek ide. — Pátyon a fiatalok, átlago­san, milyen életkorban kötnek házasságot? — A gyengébbik nem tizen­nyolc esztendősen, a fiúk pe­dig huszonhét-huszonhárom évesen fogadnak egymásnak örök hűséget. „Meglátjuk, Erzsi...” — Amikor korábban? — Most járt nálam egy na­gyon ifjú pár. A kislány ti­zenhat éves, a fiú tizenkilenc. Már tavasszal tervezték az es­küvőt, de akkor a menyasz- szony még nem töltötte be a A gép sem tévedhetetlen Miért kevés időnként a tejtermék a Dunakanyarban? Lapunk augusztus 8-i szá­mában írtunk arról, hogy he­tedikén a szentendrei járás több kiskereskedelmi boltjába nem szállították ki időben a tejet és a tejtermékeket. Amint megtudtuk, a járatos kocsi műszaki hibája okozta a kiesést. A Budapesti Tejipari Válla­lat kelenföldi üzemében Kris- tofori Károly vezérigazgató­val és Opéczy Endrével, a vállalat kereskedelmi főosz­tályvezetőjével beszélgettünk. Elmondták, hogy az adminisztráció meg­könnyítésére egy R—20-as számítógépet állítottak üzembe, mely a napi megrendelésekből este tíz órára elkészíti a kö­vetkező napi bolti számlákat, járat- és üzemösszesítőket. Ennek a1 apján indul el 220 kocsi. Mit jelent ez a gép? Többek között azt, hogy a 48- ról áttértek a 24 órás rende­lésre, ami nagy könnyebbsé­get jelent elsősorban a Duna­kanyar boltjainak, ahol az idő­járás nagyban befolyásolja a nyári forgalmat. Tekintettel arra, hogy az összesítők este tízre ké­szülnek el, a gépkocsik pedig éjfél után már in­dulnak, kicsi a korrekció lehetősége. Többször kérték már írásban is a boltvezetőket, hogy egy­értelműen, jól olvashatóan töltsék ki a megrendelőlapo­kat, mert nincs mód a félre­értések tisztázására. Nem mindegy például, hogy valaki tíz darab vagy tíz kiló vajat kér. Sajnos, a gép sem téved­hetetlen, előfordulhat, hogy a lyukasztásnál megugrik a mágneses szalag, és nem a megfelelő adatokat táplálja be. Ez azonban ritkán fordul elő, s ha észreveszik, azonnal átállnak másik gépre. A sa­játjukon kívül még három áll rendelkezésükre kisegítéskép­pen. Nem okozna különösebb gondot az azonnali ■utánszállí- lás sem, hiszen állandóan van tartalék kocsijuk, ha tévedés esetén azonnal értesítik őket a boltok. Sajnos, néha 5—6 órába kerül, mire tízszeres díjjal meg­kapják telefonon valame­lyik vidéki üzletet, S őket legalább ilyen nehéz elérni. Ez vonatkozik a gép­kocsik hibáinak bejelentésére is. Különben a Budapesti Tej­ipari és a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat között jó a munka- kapcsolat, fontos feladatuknak tekintik a lakosság jó ellátá­sának állandó javítását. A fentieken kívül némi gondot jelent még az is, hogy a hét végi csúcsforgalomban a pót­rendeléseket szállító kocsik néha másfél óra alatt érnek el Szentendrére. T. A. házassághoz szükséges mini­mális életkort. Ügy látszik, tántoríthatatlanok maradtak. Nemsokára lakodalmat ülnek. — Tíz esztendeje adja össze a párokat. Melyik volt a leg­emlékezetesebb a sok közül? — Vállalati esküvőt rendez­tünk az ISG-nek. Régi isme­rőseim a gyáriak, egykori munkatársaim. „Majd meglát­juk, Erzsi, hogyan muzsi­kálsz?" — adták fel a leckét az ünnepség előtt. A befeje­zés után odajöttek hozzám gratulálni __ — Mit jelent az ön számára anyakönyvvezetőnek lenni ? — Főként: megbecsülést. Szeretem szülőfalumat, ugyan­úgy az itteni embereket. S az ő életük egyik legboldogabb perceinek lehetek tevékeny részese. Van ennél csodálato­sabb érzés? Kamarás Péter cok és sikerek. Csík Lajos már ötven felé jár, de lendülete nem vesztett fiatalságából. Ügy mondják a környéken, amolyan vezetésre termett em­ber. Meg is látszik a szövet­kezet eredményein. Az alig néhány dolgozóval indult üzem ma már kinőtte önma­gát. Itt készülnek többek kö­zött a népszerű kempingsát- rak vázai, amelyek nemcsak idehaza, hanem külföldön is elismerést váltottak ki. A kettő összekapcsolódik A szövetkezet elnöke gaz­dasági munkáján túl mindig tudott időt szakítani arra, hogy aktívan részt vehessen a társadalmi szervek tevékeny­ségében. Számtalan megbíza­tása volt az elmúlt időszakban. Az idén a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának tag­ja és Gyál népfrontbizottságá­nak elnökségi tagja lett. A népfront közelgő VI. kongresz- szusára pedig megyei küldött­nek választották. Egyszerű berendezésű kis szoba Csík Lajosé. Sokan ta­lán azt mondanák, nem méltó egy elnökhöz, de ő nagyon jól érzi itt magát. — Hogyan tudja a gazdasági munkáját társadalmi elfoglalt­ságával összeegyeztetni? — ér­deklődöm. — A kettő szorosan össze­Fagylaltínyencek F elnőttek között is szép számban vannak, akik — elég szégyen! — ra­jonganak a fagylaltért. Ezek közé tartozom én is. Mindegy, hogy vanília-, kókusz- vagy birsalmafagylalt, csak fagylalt legyen. Ettem már nemcsak valódi ólasz és török, de fla- mand fagylaltot is; sőt egyszer — nagy napja volt életemnek! — valahol a Józsefvárosban eredeti szingapúri fagylalthoz is hozzájutottam. A szingapúri fagylalt egyébként ugyanolyan volt, mint más közönséges földi fagylalt, azzal a különb­séggel, hogy a helyiség látoga­tóira való tekintettel az aszta­loknál is előre kellett fizetni érle. A minap, amikor két meg­púpozott tölcsérrel a kezemben éppen kifordultam az egyik belvárosi cukrászdából, Méz Manóba, korunk egyik legki­válóbb fagylalt- és parfé­szakértőjébe ütköztem. — Ember! — üvöltötte Méz Manó magából kikelve. — Ilyen zughelyeken teszi tönkre a gyomrát ezzel a fagyasztott szaharinos lével?! Jöjjön csak velem, ha egyszer életében igazán finom házi fagylaltot akar enni... Egyszerűen berendezett, de barátságosan elhanyagolt cuk­rászdába tértünk be a Moly utcában. A kirakatban ez a tábla függgött: Mai különlegességünk:. PARAJFAGYLALT — Menüt kérünk —■ szólt ctda kísérőm a kisasszonynak, miután gondosan áttanulmá­nyozta a fagylalt-étlapot. — Tehát jöhet mindenekelőtt egy-egy adag lebbencsfagylalt. A kissé elsózott lebbencs- fagylalt után bélszínfagylaltot ettünk rozskenyérrel. A bél­színfagylalt kicsit rágós volt, ezzel szemben a napi különle­gességen, a parajfagylalton alig éreztem némi kozmaízt, így ez csaknem minden igényt kielégített. Méz Manó ezután menün kívül magának külön egy spárgafagylaltot, nekem pedig egy adag karottafagyial­tot is rendelt, mert úgy találta, hogy kissé rossz az arcszínem, tehát vérképzőre van szüksé­gem. — Most még megeszünk egy kisadag nudlifagylaltot is, jó prézlisen — mondta végül, s máris rendelkezett a felszol­gálónőnél. A tagadhatatlanul tartalmas házi fagylaltebéd után, amikor már az utcán voltunk, Méz Manó hirtelen izgatottan be­lém karolt; — Tudja, mit fogunk enni holnap egy kis óbudai cuk­rászdában? — Mit? — kérdeztem reked­ten a felindulástól és diszkré­ten a szájamhoz emeltem a zsebkendőmet, mert a sejtel­mes gyönyörűségtől máris ösz- szefutott a nyálam. — Terpentin-fagylaltot — li­hegte Méz Manó kidülledt szemmel, és ő is szájához szorította a zsebkendőjét. Heves Ferenc kapcsolódik. Mindkét mun­kámnál a közösség érdekeit tartom szem előtt. A kettőt egymástól elválasztani nem le­het. Társadalmi feladatom cél­ja, hogy a lakótelepeken erő­teljesebben működjenek a népfrontbizottságok. Erre azért van szükség, mert a falvakban még ma is több ezren élnek távol a társada­lom biztosította szolgáltatások­tól és intézményektől. Ügy gondolom, hogy az itt élők sorsa közügy. A népfront ezért megvizsgálja, mit lehet tenni például az itt lakók életkörül­ményeinek javítása érdekében. Többségük bejáró Az utóbbi időben az üzemek szocialista brigádjai is bekap­csolódtak a község életébe. Magukra vállalják a fejlesz­téshez szükséges társadalmi munka nagy részét. Közösen dolgozzák ki a területfejleszté­si programokat, és ezek ered­ményeképpen új óvoda, böl­csőde, más intézmény épül. — Milyen feladatok állnak ön, mint kongresszusi küldött előtt? — A népfrontkongresszusra készülődve a jelenlegi fő tö­rekvés : választott testületeink gondoskodjanak arról, hogy mind több munkás vál­laljon mozgalmi tevékenysé­get. Vonják be az üzemek dol­gozóit a vezetésbe, a tervek kidolgozásába és azok végre­hajtásába. Mi pedig figyelem­mel kísérjük az ipari termelés gondjait és részt kívánunk venni a munkások életkörül­ményeinek javításában. — Nagy feladatot jelentenek számunkra az agglomerációs övezetbe tartozó községek, így például Gyál gondjai is. Köny- nyebbé kell tenni a bejáró dolgozók helyzetét — hiszen a helybeli keresők 70 százaléka Budapestre jár dolgozni. Ezért a népfront feladata az is, hogy a társadalmi szervekkel együttműködve megteremtse mindazokat a feltételeket, me­lyek a munkaerőt itt tartják. Gyál és még két község A kongresszus után talán az eddiginél is több munkája lesz Csík Lajosnak. S mint megyei bizottsági tag, a gyáli tennivalókon túl, továbbra is segíti Felsőpakony és Bugyi község népfrontbizottságának munkáját. S. R. Almaszüret Vasárnap megkezdték a szabolcsi kertekben az alma szedését. Elsőként a tuzsér-ko- morói Rákóczi Tsz-ben láttak munkához: a fehér húsvéti roz­maringot szedik. Hazánk legjelentősebb alma­termő vidékén, Szabolcs- Szatmárban az idén 25 ezer hektárról 235 ezer vagon alma vár betakarításra. E vidékről az idén 26 ezer vagon almát szándékoznak exportálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents