Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
19:6. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP mzcm 3 K-MMfW A Szovjetuniótól Indonéziáig Új műszer csalik!, változó termékszerkezet 0 Többet exportál az árammérőgyár A Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyára tavaly másodízben nyerte el az élüzem címet. Nem ok nélkül: kiváló termékei világszerte népszerűek, keresettek. Egyik gyártmányuk — a távösszegző műszer — az idei BNV díjazottja volt. — Első félévi tervünket 100 százalékosan teljesítettük — mondja a gyár igazgatója, Szabó István. — A félév során előállított termelési értékünk megközelítette a 200 millió forintot. — Exportunkat a tavalyi év hasonló időszakához képest 50 százalékkal fokoztuk, s a második félévben 2,2 millió dollár értékű árut szállítunk külföldre. — A piaci igények módosítják termékstruktúránkat is: 34 ezer egyfázisú árammérővel kevesebbet gyártunjk az idén, s helyettük kapcsolóórából 6 ezerrel, háromfázisú árammérőből pedig 12 ezerrel többet. A gyár külkereskedelmi kapcsolatai kiterjedtéit. Legnagyobb megrendelői: Peru, Indonézia, Marokkó, Jordánia, s idén építették ki kapcsolataikat Líbiával, ahova 28 ezer árammérőt szállítanak. A felsorolt öt országba irányul a gyár tőkés exportjának 80 százaléka. S "hogy az exportnak mekkora a szerepe a gyár életében, azt jól mutatja, hogy az általuk készített 30 féle árammérőből 217 ezer 300 darabot gyártanak ebben a félévben, s ebből 113 ezer 200-at exportra. A szocialista országok közül — természetesen hazánkon kívül — speciális fogyasztásmérőket szállítanak a Szovjetunióba és az NDK- ba, kapcsolóórákat Jugoszláviába, hitelesítő berendezéseket Romáméiba — összesen 800 ezer rubel értékben. — Üj gyártmányunk lesz ebben a félévben a KO— 1-es, az eddigieknél megbízhatóbb, többféle kapcsolást lehetővé tevő kapcsolóóra, mely a háztartási és mező- gazdasági fűtő- és világítóberendezések kapcsolására alnHaBaaamHBaam kalmas — mondja az igazgató. — Még az idén befejezzük az új áramfogyasztásmérő műszercsalád kifejlesztését is, s két év múlva kezdjük a sorozatgyártást. A gyár tehát fejlődik. Erre utal az is, hogy az év elején 205 millió forintos hiteit vettek fel. Sorra érkeznek a gépek: a három műanyagpréselő és a fémöratőberendezés éppen a napokban jött meg, s még az idén várják a forgácsoló- és sajíológépeket is. A hitelből vásárolt berendezésekkel tőkés exportjukat 1980-ra szeretnék megkétszerezni. De nemcsak a gyár, a dolgozók szociális helyzete is egyre fejlődik. A második félévben bővítik a gyári óvodát, 100 hellyel. A 84 szocialista brigád eddig 22 ezer óra társadalmi munkát ajánlott fel. Az alap már kész, a falakat augusztusiban kezdik építeni. Újítók az ISG-ben Ügy tűnik, az idén sem csappant meg az újítókedv Budaörsön, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Müller László, a gyár újíaási előadója elmondta, hogy a budaörsi gyárban az év első hat és fél hónapjában benyújtott újítások száma 72. Ismeretlen azonban, hogy hány újítás érkezett az ISG mátészalkai, gyöngyösi és maglódi, kihelyezett gyáregységeinek vezetőihez. Az első félév tapasztalatai szerint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban az újítások mögött az esetek többségében egyetlen ember ötlete, szorgalma húzódik meg. A benyújtott javaslatoknak mindössze 15 százaléka olyan, amely több tagú újítókollektíva munkáját dicséri. Az idén beérkezett újítások mintegy 40 százalékát már elfogadták, néhányat ezek közül már a mindennapi munkában is alkalmaznak. Van öt olyan újítás is, amelyek elbírálása túlnő a gyári kereteken. Ezek már találmányszámba mennek. A gyár egyébként az év első hat hónapjában majdnem 50 ezer forintot fizetett ki a termelést könnyítő ötletes újításokért dolgozóinak. V. G. P. Kaviccsal keverve ** - - { «! A Kék Duna Egyesült Mezőgazdasági Szakszövetkezet kisoros: soderbányájaból naponta 400—500 köbméter kavicsos földet szállítana a Budapesti Vízmüvek parti útjainak építéséhez. Ez a föld használhat a legjobban az utak alapozásához. Nagy Iván felvétele Uszty-Ilimszkhen — barátok között Jő utat, jó munkát, Pest megyeiek B a a 10 millió négyzetkilométer területű Szibériára gondolunk, a sztyeppe, a végtelen hómező, a dermesztő hideg és a rövid nyár forrósóga jut eszünkbe. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban halljuk, hogy ezt a valóban zord, végtelennek tűnő területet „új világnak” nevezik. A név eredete a Szovjetunió X. ötéves tervét tanulmányozva azonnal érthetővé válik. A Szovjetunió olaj- és gáztermelésének megkétszerezését e területtől várják, és Szibériában épülnek fel azok az ipari létesítmények, amelyek leggyorsabban térülnek meg. Szóval átalakulóban van az a kép, amely Szibériáról az emberek tudatában él. Uszty-Ilimszk, ez az 53 ezer lakosú, nyelvtörőnek is beillő nevű, hatalmas léptekkel fejlődő város az Angara folyó partján fekszik. Korábban hazánkban kevésszer volt hallható e város neve, a KISZ IX. kongresszusa óta azonban egyre többet beszélünk róla. A kongresszuson ugyanis határozat született arról, hogy Magyarország — a többi szocialista országhoz hasonlóan — ifjúsági építőbrigádot küld a világ egyik legnagyobb faipari komplexumának építésére. A KISZ Központi Bizottságának felhívására Pest megyéből igen sok fiatal jelentkezett, hogy — vállalva a nehéz, de nagyszerű feladatot — részt vegyen' e fontos munkában. Tájékoztatók, személyes beszélgetések és szigorú orvosi vizsgálatok hosz- szú sora után 9 Pest megyei fiatalt ért az a megtiszteltetés, hogy szívós, kitartó munkával, szorgalommal és példamutató magatartással országunk határain túl képviseljék megyénk ifjúságát, öregbítsék Pest megye hírnevét. Még néhány nap és a kis csoport búcsút vesz a hozzátartozóktól, ismerősöktől és nekivág a hosszú útnak. Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán Szibéria építőiről szólva ezeket mondta: „Ami ezen a zord éghajlatú területen történt, és történik, az valóságos hőstett!” A magyar fiatalokra nem kisebb feladat vár tehát, mint ezeknek a szavaknak megfelelni. Mindenekelőtt az: példamutatóan teljesítsék munkaköri feladataikat. Betonozó, bádogos, burkoló, festő, asztalos, kőműves és szakács egyaránt. Ki-ki a maga területén alkosson nagyszerűt, s igyekezzen tevékeny részesévé válni a Nemzetközi Ifjúsági Építőbrigád életének, mindennapjainak. Ügy éljenek és úgy dolgozzanak valamennyien, hogy munkájuk és életük kifejezze a proletár internacionalizmust, a munkában részt vevő népek és hazánk barátságát. 0 " k kilencen most új, nagyszerű feladatok előtt állnak. Elindulnak meghódítani a kontinensnyi Szibériát, új világot teremteni a hósivatagban, megküzdeni a kilenchónapos, kemény téllel. Mi, akik bizalmat szavaztunk nekik, biztosak vagyunk abban, hogy a zord körülmények között is helytállnak, a legnehezebb feladatok közepette is eleget tesznek önként vállalat kötelezettségüknek, rendkívüli megbízatásuknak. Itthon maradó társaikra szintén nagy feladatok várnak. Nekik az ötödik ötéves terv feladatait kell tudásuk legjavát adva végrehajtani. Az a tudat, hogy vannak társaink, akik még nehezebb körülmények között dolgozva képviselnek bennünket ilyen gigászi munkában: még fegyelmezettebb, még pontosabb helytállásra, még jobb munkára lelkesít majd valamennyiünket. B iztosak lehettek benne ti, akik a nagy út előtt álltok, hogy itthon is jó munkával, példamutató magatartással mindent megtesz a megye ifjúsága azért, hogy két év múlva, amikor visszatértek, még szebb, még gazdagabb legyen hazánk. Jó utat, jó munkát, Uszty- Ilimszk ifjú építői! BERLA FERENC, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára ★ (Az Uszty-Ilimszkbe készülő kilenc Pest megyei fiatalt következő számainkban mutatjuk be.) Helsinkiről — év múltán írta: Púja Frigyes M A EGY ESZTENDEJE annak, hogy az európai és az észak-amerikai országok vezetői Helsinkiben, a biztonsági és együttműködési értekezleten aláírták a konferencia két és fél esztendő megfeszített munkájával kidolgozott záróokmányát. A nemzetközi közvélemény — így hazánké is — méltán nevezte történelmi jelentőségűnek ezt az aktust. A napóleoni háborúkat követő bécsi kongresszus óta ez volt az első eset, hogy Európa vezetőd értekezletre ültek össze a kontinens problémáinak megbesiZélése céljából. A történelemben pedig először fordult elő, hogy az európai szocialista és tőkésor- szágok, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, s a békére és biztonságra nézve rendkívül fontos okmányt írtak alá. A helsinki dokumentum meggyőzően bizonyította! a nemzetközi életben megkezdődött pozitív fordulat a hidegháborúból a békés egymás mellett élés, a szocialista és a tökésoínszágok gyümölcsöző együttműködése felé — reális tény. A konferencia azonban nemcsak jelzés volt, hanem sokkal több ennél; maga is visszahatott a nemzetköz légkörre, javította azt, újabb feltételeiket teremtve ezzel az enyhülés folyamatánál! elmélyüléséhez. Az eseményt követően sok vezető államférfi nyilatkozott pozitívan a záróokmány átírásáról, s szinte minden részt vevő állam kormánya elkötelezte magát annak végrehajtása mellett. Állást foglalt a záróokmány maradéktalan megvalósításáért pártunk és kormányunk és az .országgyűlés külügyi bizottsága is. Ezeknek az állásfoglalásoknak az alapján országunkban számos intézkedés történt a záróokmány végrehajtása érdekében. A Helsinkiben kidolgozott megállapodás alapján pártunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentelt a záróokmány széles körű megismertetésére. Két folyóiratban publikálták a záróokmány teljes szövegét, s könyv- alakban is kiadták, nagy példányszámban. Fontos ennek a ténynek a hangsúlyozása, mert jó néhány tőkésország kormánya, amelynek képviselője az értekezlet második szakaszában szinte naponta síkraszálit a záróokmány minél szélesebb körű publikálása mellett, nem sóikat tett azért, hogy a dolgozó nép megismerje e dokumentum teljes szövegét.- Mindjárt az illetékes szervek döntése után megkezdődött országunkban a záróokmány végrehajtásának megszervezése. Megállapítottuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken egyoldalú intézkedésekre van szükség, s melyek azok a kérdések, amelyek a kétoldalú kapcsolatok szférájába tartoznak, és csak ott oldhatód! meg, s miről kell tárgyalni nemzetközi értekezleteken, a nemzetközi szervezetekben. Ennek alapján foglaltunk állást a már előterjesztett javaslatok ügyében, így például bejelentettük, hogy támogatjuk a szovjet kormánynak a környezetvédelem, az energiakérdés és a közlekedés problémáinak összeurópai méretű megoldására tett javaslatait. A kétoldalú szférába tartozó kérdésekben pedig javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket részben már átadtunk, részben a jövőben fogunk eljuttatni a tőkésországok kormányainak. SSZEGYÜLT TAPASZTALATAINK ÍT A rövid egy esztendő után is alkalmasak V J arra, hogy néhány következtetést máris levonjunk. Most már nyilvánvaló, hogy a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtása sok éves erőfeszítést, közös, összehangolt munlcát feltételez. Nincs tehát igazuk azoknak a nyugati propagandistáknak, akik szüntelenül a záróokmány végrehajtását kérik számon a szocialista országoktól, annál inkább nincs, mert a szocialista országok általában előbbre tartanak ebben a kérdésben, mint a tőkésországok. A záróokmány egységes egész; nem lehet egyes részeit kiragadni és azok végrehajtását követelni, más részeit viszont elhanyagolni, vagy feledésbe borítani. Nem érthetünk egyet azokkal a nyugati törekvésekkel, amelyek csupán a záróokmány harmadik „kosara”, ezen belül is csupán néhány pont iránt tanúsítanak érdeklődést, ezek megvalósítását mintegy próbakőnek tekintik, miközben „nagyvonalúan” elfeledkeznek a záróokmány többi, nem kevésbé fontos részeiről. Mi a magunk részéről például igen lényegesnek tartjuk az első „kosarat”, az államok együttműködésének elveit, vagy a második „kosarat”, azaz a gazdasági együttműködés fejlesztését. külügyminiszter Meggyőződésünk, hogy a záróokmány végrehajtásában messzemenően figyelembe kell venni a kölcsönösséget, azaz azt a szempontot, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a Magyar Népköztársaság és néhány nyugait- európai ország kulturális kapcsolatai rovásunkra egyoldalúságot mutatnak. Végre Nyu- gat-Európában is meg kellene érteni, hogy az államközi kulturális kapcsolatok fejlesztése nem teld üthető üzleti vállalkozásnak, az európai országok kulturális kincseinek egymással való megismertetéséért áldozatokat is kell hozni, ahogyan azt a szocialista országok teszik. Helsinki szellemével összegyeztethetetlen, hogy a tőkésországok szélsőséges körei, de olykor egyes mértéktartó tényezői is még mindig hajlamosak arra, hogy megkíséreljék a beavatkozást a szocialista országok belső ügyeibe. A helsinki dokumentum azonban nem lehet menlevél a szocializmus elleni támadásokra, gyümölcsöző államközi együttműködés csak ennek a nagyon fontos elvnek a tiszteletben tartása alapján képzelhető eL Végül az eddigi munka fontos tapasztalata, hogy a tőkésországok propagandája elferdíti a szocialista országok álláspontját az ideológiai küzdelemről. A mi felfogásunk mindig is az volt, hogy a békés egymás mellett élés nem szünteti meg az ideológiai harcot a két, kibékíthetetlenül ellentétes társadalmi rendszer között. Márpedig egyes tőkés politikusok nem kevesebbet követelnek a szocialista országoktól, mint azt, hogy szüntessék meg az ideológiai harcot. Egyik-másik nyugati politikus olyan messzire megy, hogy azt állítja: a szocialista országok nézete az ideológiai harc szükségességéről ellentétben áll az enyhüléssel. Ez nem egyéb sziemforgatásnál. A tőkés propaganda, miközben az ideológiai küzdelem megszüntetésének szükségességét hangsúlyozza, erőteljesen fokozza az ideológiai harcot a szocialista országok, s általában a szocializmus, a kommunizmus ellen; sőt politikai kampányokat is folytat, rágalmak özönét zúdítva a szocialista országokra. A tőkés propaganda tehát szándékosan ködösít. M egállapodtak abban is a biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői, hogy országaik képviselői 1977-ben Belgrádban újra találkoznak. A záróokmány ezzel kapcsolatos rendelkezéseiből kiindulva mi úgy gondoljuk, hogy a belgrádi találkozó — a záróokmány végrehajtásának egyik közbeeső állomása — akkor végezhet eredményes munkát, ha alkotó Szellem és együttműködési készség hatja át. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert vannak olyan, elképzelések, amelyek ellenkező irányba mutatnak. A belgrádi találkozónak, véleményünk szerint, nem lehet más feladata, mint az, hogy a helsinki záróokmány keretén belül maradva, építő szellemben felmérje az eddig megtett utat, körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a résztvevők tenni terveznek a záróokmány végrehajtása érdekében. Semmiképpen sem lenne szerencsés, ha valaki a záróokmány kereteit meghaladó problémákat akarna a találkozó napirendjére tűzetni. Ilyen kérdések megtárgyalására ez a találkozó nem hivatott. Reméljük, hogy a belgrádi találkozó után új lendületet kap a helsinki záróokmány rendelkezéseinek valóra váltása. A záróokmány végrehajtása egyik igen fontos feltétele annak, hogy az enyhülés — amely _ jelenleg is fő irányzat a nemzetközi politikában, — folytatódjék, hogy a békéért és a biztonságért harcoló erők leküzdjék az enyhülés ellenfeleinek az utóbbi időben tapasztalható lassító manővereit. A SZÁMVETÉS egy év után azt mutatja, hogy nincs igazuk azoknak, akik leki- csinylik a záróokmány végrehajtásában elért eredményeket, és — sanda mészáros módjára — a szocialista országokat vádolják. Ezeknek a manővereknek meghatározott céljuk van; ez is része az enyhülés elleni támadásnak. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy a szocialista országok, a haladó mozgalmak, az európai néptömegek, a tőkésországok reálisan gondolkodó vezetői együttesen elég erősek ahhoz, hogy meghiúsítsák a Helsinki szelleme ellen ágáló szélsőséges körök mesterkedéseit, s a záróokmány végrehajtásával segítsék a béke és a biztonság további megszilárdítását Európában. A változások megmásíthatatlanok Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának nyilatkozata ság és az együttműködés ügyét Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: — Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű vezetői kormányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások megmásíthatatlanok. — Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagy- fontosságú változásokat. A szocialista országok és a nyugat-európai országok józan gondolkodású vezetőinek, haladó erőinek erőfeszítése eredményeként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhülés. A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista országokat. — Éppen ezért meggyőződésünk, hogy a béke, a biztontamogató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell helsinki szellemét, kitartó türelemmel azon kell fáradozniok. hogy a konferencia záróokmányában foglalt megállapodásod mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmutatást nyújtott az európai kommunista és munkáspártok nemrég befejeződött berlini tanácskozása is. — A magyar közvélemény kész cselekvőén hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere legyen. i A á
