Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-18 / 195. szám
1976. AUGUSZTUS 18., SZERDA %MAm> Állások — üresen A ggódva gondolt a gimnáziumban érettségizettekre e sorok írója. Sajnálta őket a létszámfelvételi zárlat miatt, mert véleménye szerint közülük soknak megnehezíti elhelyezkedését az áhított adminisztratív pályán. Véleményét azonban át kell értékelnie egy erősen csökkentő tény hallatára. Tápióságon tudta meg a községi tanácsnál: Az igazgatási előadó kora tavasszal kilépett állásából, Budapestre költözött, helyét a létszámstop következtében csak engedéllyel lehet betölteni. Kevés a dolgozó a tápiósági tanácsházán, huzamosabb időn át képtelenek elvégezni az eltávozott munkáját. Éppen ezért a megyei tanácselnök az üresedésben levő állás betöltésére az engedélyt megadta. Az állás középiskolai végzettséghez kötött. Azt hinné az ember, hogy az idén íróasztalhoz nem ültethető érettségizeit fiatalok megragadják a lehetőséget, tülekednek érte. De nem Ügy látszik, sem helyben, sem a környéken nincs egyetlen elhelyezkedni nem tudó fiatal, aid gimnáziumban érettségizett az idén. A létszámpótlási engedély ellenére hónapok óta betöltetlen az üresedésben levő állás a tápiósági tanácsházán. Leányt is felvennének, hiszen nő töltötte be tavaszig az igazgatási előadó tisztét. Megváltozott volna a szemlélet? Talán ezen a vidéken az érettségizett lányok is csak úgy tolulnak az iparba? Más. E sorok írója ezt meg Nagykátán hallotta a járási hivatalban: Az igazgatási osztály gyámügyi főelőadója elérte a korhatárt, hiába kérlelték, nem maradt helyén, nyugalomba vonult. Az osztály létszáma kicsiny, nem minden nehézség nélkül igyekezték a többiek intézni a töménytelen gyámügyet. Egyébként egyik sem jogvégzett, csak az osztályvezető, márpedig ez az állás jogi diplomához kötött. De hiszen sokan fejezik be minden évben jogi tanulmányaikat. Meg is hirdette a járási hivatal az egyetem második féléve végén minden jogi fakultáson, diplomást alkalmazna. Senki sem jelentkezett. Gondolták, kezdő fizetésért nem is jön egy végzett jogász sem. Elhatározták, hogy friss diplomásnak is többet, akár négyezer forintot is megadnak, csakhogy zökkenőmentesen és gyorsan intéződjenek a minden esetben sürgős gyámügyek. Mégsincs jelentkező. Csak nem keveslik a kezdőül a havi négyezret? Szokoly Endre Másodvetések a dabasi járásban A tervezett területek két és félszeresén Az idén összesen 10 ezer 845 hektáron vetették el és aratták le a kenyérnekvalót a dar basi járásban. Utolsóként az Örkényi Béke Termelőszövetkezet és az újhartyáni Kesely- hegyi Szakszövetkezet földjein végeztek betakarításával. Ezekben a napokban tehát a szalma begyűjtésén és a másodvetéseken van a sor a járás közös gazdaságaiban. Nyári József, a járási hivatal főmezőgazdásza elmondta, hogy a másodvetásre kijelölt terület nagysága valamivel 1200 hektár fölött van. Ebből 450 hektáron zöldséget vetnek, a többin pedig takarmánynövényeket: silókukoricát és nagyobbrészt borsós napraforgót. — Az eső nagyon jól jött a másodvetésű növényeknek — mondja Nyári József —- annál is inkább, mivel a harmad- kaszálású lucernánk az aszály miatt kissé gyengécskére sikerült. A daibasi járás termelőszövetkezeteinek eredeti másodve lés-terve 476 hektár volt. Ezzel szemben ma már igencsak közel járnak az 1200 hektárhoz. A dabasi Fehér Akác Termelő- szövetkezetben például 300 hektáron termesztenék másodvetésként zöldséget és takarmánynövényeket, a bugyi Tessedik Tsz-ben 160 hektáron csak zöldséget. Ez utóbbi közös gazdaságban volt a dabasi járás termelőszövetkezetei kö• • Öltözködésünk és a ruhaipar zül a legnagyobb a jégkár. A paradicsomot és a paprikát verte el a jég. A Tess ed ik tagsága ezért döntött úgy, hogy zöldséggel ellensúlyozzák a '• terméskiesés okozta veszteséget. Nyári József elmondotta azt is, hogy a szemeskukcricánál 20 százalékos terméskiesésre számítanak, szálastaikaxmá- nyuk azonban bőven lesz. Hasonló jó eredményekkel zárták a kenyérgabona aratását is. Kétezer 700 hektáros búzavetésterületükön az aszály ellenére is jó eredmények születtek. Bár pontos adatok még nem állnak a járási hivatal mezőgazdasági osztályának rendelkezésére, annyi már most is bizonyos, hogy búzából a legjobb termésátlagot a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetben érték el. A közös gazdaságnak akadtak olyan táblái is, amelyeken hektáronként 45—48 mázsás átlagtermést sikerült betakarítani. ____________ B. P. Fű zfakísérletek Fatelepítéssel kísérletet folytat Győrött, a Duna ártéri területén a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. Négy hektár mély fekvésű területen nemes fűzekből a különböző tájegységeken honos fajtákat telepítettek. A szakemberek azt vizsgálják, melyik az a fűzfajta, amely legjobban alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz. Az értékelések alapján elkészítették a legkiválóbb egyedek törzskönyvezését, s a legalkalmasabb fajták szapo rítását megkezdték. A 13-as A 13-as blokk átadásával fejeződött be a Dunamenti Hőerőmű fejlesztési programja. A vezérlőpult mellől Szalai István blokk-kezelő figyeli az automatika visszajelző berendezéseit. A 13-as blokk turbinaeg^sége 170 atmoszféra nyomású, 540 fokos, cT-0 tonna gőz elnyelésére képes óránként. A teljesítménye 215 mega- vatt. Rozsán Péter felvételei A divatos öltözködés régeb- t ben szinte kizárólag az ifjúsá- I got érdekelte. Bár ma is fiatalok költik jövedelmű le vi- | szonyiag nagyobb hányadát ruházkodásra, napjainkban minden korosztály igényesebben; korszerűen.' választékosad kíván öltözködni. Minden korosztály: ezen nem csupán a középkorúakat és az időseket, hanem a legfiatalabbakat, a gyermekeket, sőt, a csecsemőket is értjük. A legkisebbek esetében természetesen a szülők igényéről van szó. akik részbén fejlettebb esztétikai érzékük, részben a korszerűbb ruházati cikkek könnyebb kezelhetősége miatt keresik a divatos gyermekruhákat, csecsemőknek való tipegőket, kötött holmikat. Korszerűbb gépekkel Ezért nem túlzás azt állítani, hogy az ország egész lakosságát érintette a Minisztertanács egyik legutóbbi határozata, amely a könnyűipar további rekonstrukciójáról döntött, s az a tájékoztató, amelyet a kormány ülésének másnapján a könnyűipari miniszter tartott a belföldi és a külföldi újságíróknak e téma részleteiről. A ruházati ipar elmúlt öt évben lezajlott rekonstrukciójának eredményeit mindanynyian érzékelhetjük a boltokban, ahol divatosabb, korszerűbb ruhákat, kabátokat, pulóvereket, cipőt, fehérneműt találunk, mint azelőtt. Az iparág rekonstrukciójának második szakaszában, ebben a tervidőszakban az előzőnél többe', 17 milliód forintot fordítanak új gépek beszerzésére, a legújabb technika meghonosítására, a műszaki színvonal emelésére. Az elképzelések szerint 1980-ig 100—110 millió rubel és 110—120 millió dollár értékben importálnak terme- lőberendezáseket a ruházati ipar számára. A modernebb génekre nemcsak azért van «zükság, mert azok korszerűbb ruházati termékeket állítanak elő, hanem azért is, mert — nagyobb termelékenységükkel — részben pótolják a hiányzó munkáskezeket. Miközben ugyanis az iparág termelésének mennyisége növekszik, a munkáslet- szám csökken- a budapesti ruházati üzemekben pé’dául ma 20 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint 1970-ben. Divatos, szép, könnyen kezelhető A létszámcsökkenést nemcsak - pótolja, hanem talán mérsékli is a ruházati ipar rekonstrukciója. Hiszen az uj, 4L *^7 Az Állami Pénzverő Vállalat felvesz: — vasszerkezeti géplakatost — maróst — esztergályost — öntőt — hengerészt — formázót — huzalhúzót — vegyipari munkást — kőművest — asztalost — bádogost — villanyszerelőt — csúcs- és sikköszörűst — víz- és gázszerelőt — automatikai műszerészt — tmk és rezsianyagok területén gyakorlati Ismeretekkel rendelkező anyagkiadót — kis- és középnyomású földgázüzemi kazánkezelöi vizsgával rendelkező dolgozót — női és férfi segédés betanított munkásokat ezen belül: — sajtológéppel végzett munkára női betanított munkást — exportcsomagoló betanított munkást — anyagmozgató rakodót — takarítónőt Jelentkezés az Állami Pénzverő Munkaügyi Osztályán (Budapest Vili., Üllői út 102.) jó gépeken könnyebb a mun- ! ka, s a gépek beállításával egy időben általában felújítják az egész üzemet, javítják z munka körülmény eket, továbbfejlesztik a szociális létesítményeket is. A rekonstrukció azonban nem merül ki a gépek cseréjében, a munkahelyek felújításában, hanem kiterjed a termelési és crtélcesítési folyamatok megszervezésének korszerűsítésére is, ami ugyancsak emeli a megvásárolható ruházati cikkek színvonalát, egyúttal pedig javítja a munkások közérzetét és a termelés gazdaságosságát. A ruházati ipar rekonstrukciójával magától értetődően együttjár a „gyártmány-szerkezet korszerűsítése”, ami közérthetőbben azt jelenti, hogy mind több divatosabb, szebb, könnyebben kezelhető áru kerülhet forgalomba. Vagyis az iparág további felújítására szánt milliárdok — amelyeV jelentős részét a költségvetés nyújtja a gyáraknak — azt a célt szolgálják, hogy csinosakban, választékosabban öltöz ködhessünk. A cél azonban nem kizárólag a lakosság jobb áruellátásának közvetlen szolgálata: más célokat is szolgál a rekonstrukció. Ilyen az export amely végül is alaoot terem', további gépek, gyárberendezések vagy akár fogyasztási cikkek behozatalához. Több exportra A tőkés cégekkel főként a tartós termelési kapcsolat' kialakítására törekszünk. Az új halasi kötöttárugyárban például olasz szervezési eljárást vezetnek be, amiért cserébe a létrehozandó terméke' egy részét szállítjuk. Hasonló elvekre épül egy francia kooperáció keretében a Simon- | tornyai Bőrgyár rekonstrukciója, vagy a Minőségi Cipő- | gyáré, amely a licencért, tech- l nológiai és gyártmányfejlesztésért készáruval fizet. A KGST-országokba irányuló exportunkat a közös beruházásokban való részvételünk, a szakosodás és egyéb együttműködések segítik. A nemzetközi munkamegosztás, a külkereskedelem, az export fokozása is része tehát annak a rekonstrukciós programnak, amelyet a kormány elfogadott, s amelynek végső célja a lakosság ellátása jobb, szebb, korszerűbb ruházati cikkekkel, Gál Zsuzsa Kiválónk kapják Mongóliában is szelei jelvénnyel Az Állami Pénzverő tápió- szelei üzemében, a jelvény- gyárban a dolgozók zöme nő. Pontosabban: a 130 munkás között összesen 5 a férfi. Ök tartják karban a gépeket, az elektromos vezetékeket. Az üzemnek 60 fős bedolgozó gárdája van — természetesen lányok, asszonyok —, és a művezető is nő: Hájra Istvánná. Kezdettől, azaz 1987-től a gyár dolgozója, így érthető, ha jói Ismeri a munkafolyamatokat, a kollégákat és negyedik éve határozott, biztos kézzel irányítja a szelei kollektívát. Visszavárják a kismamákat — Csali az elismerés hangján szólhatok jelvényüzemünk eddigi eredményeiről. Tavaly 46 millió forintos termelési értéket terveztünk és 52 milliót teljesítettünk, az idei tervünk 54 millió forint és ennél lényegesen többet akarunk elérni. Erre biztosíték a félévi eredmény: 105 százalékot értünk el. A gyárban, mint a neve is utal rá, jelvényeket készítenek. Az asszonyok hosszú asztalnál szorosan egymás mellett ülnek és műhelyenként más műveleteket végeznek. Az egyik teremben a mellékelt minta alapján a megkívánt színre vagy színekre festik a félkész darabokat, egy teremmel odébb csiszolják, másutt forrasztják őket. Szeretnek itt dolgozni, bizonyítja a fluktuáció meglepően alacsony aránya. Igaz, a nők közül nagyon sokan veszik igénybe a gyermekgondozási szabadságot. Pillanatnyilag 20 kismamát tartanak számon, akiket természetesen visszavárnak. — Megbecsüljük dolgozóinkat, a törzsgárdatagolcat a kollektív szerződés alapján, a nyereségrészesedés mellett még 600 forint hűségpénzzel is jutalmazzuk —mondja Harra Istvánné. — Ez üzemünkben szép kis summát jelent, hiszen a 130 nő közül 75-en öt évnél régebben dolgoznak itt. Tíz év után 1200 forint jutalmat adunk majd, de még nem vagyunk 10 évesek. Nálunk az is természetes, hogy a 3 év után visszatérő kismamák is részesülnek lörzsgár- dajutalomban. Montreal '76 Az apró, igen gyakran sokszínű jelvények 1 estese nagy gyakorlatot, türelmet és nem utolsósorban jó szemet kíván. Cseppet sem könnyű munka, ám az asszonyok láthatóan jókedvvel hajolnak munkaasztaluk fölé. Boszorkányos gyorsasággal kezelik a vékony ecseteket. — Az idén — folytatja a művezető — jelentős újítást vezettünk be a festőüzemünkben. Az új festési technológia lényege: aceton és’nitrofesték helyett tempera vízfestéket használunk, utána természetesen megfelelő eljárással rögzítjük. Az új technológiának több előnye is van: az ace- tont, amely köztudottan káros az egészségre, most már szinte jelentéktelen mennyiségben használjuk fel. Ez ugyanakkor 00 ezer forintnyi megtakarítást jelent csupán az első félévben. Az átállás minimális zökkenővel járt, ám további előnye: most már 14 éves kortól vállalhatnak itt munkát a környékbeli fiatalok. A szelei jelvénygyárban havonta 4,5—5 millió forintnyi értékben készülnek az apró, színes termékek. Van olyan jelvény, amelyikből 70 darabot rendelnek, van, amelyikből 10 ezres, sőt, 100 ezres széria készül. Tavaly tőlük kerültek ki a Montreal ’76 feliratú, ötkarikás, piros-fehei- zöld színű sportjelvények (mutatóba sem maradt közülük egy sem); az Állatkert részére apró, kedves állatfigurákat ábrázoló darabokat készítettek. Innen kerül ki egy sereg vállalat Kiváló dolgozo kitüntetéskészlete, s a szocialista brigád jelvények különböző fokozatai — (ebből pillanatnyilag 60 ezer készül). És lápiószelei jelvényt kapnak a mongol kiváló dolgozók. Divatékszer A jövő évben tízesztendős jel vény gyár merész álmokat sző. Tervezik, nogy az elkövetkező évek során szép divat- ékszereket, ötvöskészítményeket is gyártanak. Ehhez azonban szükséges jól képzett, főként fiatalokból álló kollektíva is. Az Állami Pénzverdének, a törzsgyárnak nagy hagyományokkal rendelkező szakmunkásképző iskolája van. A tápiószeleiek az idén 6 fiatalt küldtek oda tanulni. A jövő esztendőben a környező iskolákból már legalább 20—25 fiatalt nyernek meg ennek az igen szép és nagy jövőt ígérő szakmának. Ha megfelelően képzett szakmunkásgárdával rendelkeznek majd, valóra válthatják dédelgetett álmukat és kicsiny üzemüket divatékszer-, ötvöstermék- és jelvénygyárrá bővíthetik. S. Zs. Vczelnek: a vegyes iparcikkek A legújabb Belkereskedelmi évkönyv statisztikai gyűjteményeiből is kitűnik, hogy a lakosság vásárlásainak összetétele jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben. A kiskereskedelem összes forgalmában 1952 és 1975 között több mint kétszereződött, 17,6-ról 38,2 százalékra növekedett a vegyes iparcikkek aránya. Ugyanebben az időszakban 25,7-ről 15,9 százalékra csökkent a ruházati cikkek aránya, s ugyancsak 10 százalékkal csökkent a boltokban vásárolt élelmiszereké és élvezeti cikkeké. A hitelre vásárolt termékeknek több mint fele bútor, amelynek értéke tavaly meghaladta a 2,6 milliárd forintot. A kiskereskedelmi forgalomban eladott összes bútornak 37 százalékát vásárolták meg hitellevéllel. A tartós háztartási és kulturális cikkek között a tv-készülékek és a varrógépek vezetnek 58, illetve 45 százalékos hitelvásárlási aránnyal.