Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
JÓ A BARACKTERMÉS Nagy forgalom a felvásárlótelepen Felezik, magozzák a barackot az asszonyok. Kép és szöveg: Koppány György A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ szadai fel vásárló telepén javában tart a szezon. Illés Jó- zsefné telepvezető arról tájékoztatott, hogy jelenleg a sárgabarackot felezik az itt dolgozó asszonyok a Budapesti Konzervgyár részére. Cseresznyével kezdődött a szezon. Ebből 12 vagonnal vásároltak fel, a szamócából két és fél vagonnal jutott a fogyasztóknak. Hetek óta folyamatosan érkezik a sárgabarack és eddig mintegy 10 vagonnal vásároltak fel ebből is. A konzervgyári előkészítésen kívül az itt > felvásárolt Új ügyfélfogadási rend Augusztus 16-án, hétfőtől a városi tanács szakigazgatási szervei és tisztségviselői új rend szerint fogadják az ügyfeleket. Szakigazgatási szervek. Hétfő 13 órától 16.30 óráig; szerda: 8 órától 16.30 óráig; szombaton: 8 órától 12.30 óráig. Az ügyfélszolgálati iroda naponta fél hatig várja az ügyfeleket. Tisztségviselők. Tanácselnök: hétfőn 13 órától 16.30 óráig, tanácselnök-helyettes, szerdán: nyolc órától 12 óráig, és a vb-titkár szerdán 13 órától 16.30 óráig tart fogadóórát. áruból több vagonnal jutott már a ZöLDÉRT-nek, amely a budapesti piacokon értékesítette a Szada környéki kiskertekben szedett gyümölcsöt. A háztáji gazdaságokban ezen a vidéken jó a baracktermés, ugyanakkor zöldséget nem nagyon tudtak felvásárolná. Zöldbabból az elmúlt év hasonló időszakában dömpingmennyi- sóg volt, most viszont még egyetlen kilogrammot sem hoztak be. A szárazság elsősorban a zöldségféléket sújtotta, és ezt itt, a telepen is megérezhető. Szobrot kapnak az alapítók A Herendi Porcelángyár fennállásának 150. évfordulójára Hanzély Jenő iparművész elkészítette Stingl Vincének és Fischer Mórnak, a nagyhírű gyár egykori alapítóinak mellszobrát. Az életnagyságúnál valamivel nagyobb 'porcelánszobrokat idén októberben a gyár parkjában helyezik el. Az évforduló alkalmából felújítják és átrendezik a gyár díszudvarát is, amelyben a szobrokon kívül új szökőkutat is felállítanak. Veresegyházi tótörténet ül. Munka - tizenöt fiatal asszonynak Bőrdíszműves-szak munkásokká válhatnak Csömörön a község központjában, a Szabadság úton egy nemrég átalakított földszintes épületen tábla hirdeti: Phönix HTSZ. Valamikor itt iskola volt, most üzem, pontosabban háziipari szövetkezet működik — egyéves múltra tekinthet vissza, 1975 nyarán alakult. Elsősorban a helyi lakosok számára ad munkalehetőséget. Bent dolgozó tagjainak száma tizenöt, mind fiatalok. Gyermekeiket óvodában helyezik el, s így reggel 7—fél négyig nyugodtan tudnak dolgozni. Szakmájukat tekintve betanított munkások — s ez több, mintha egy nagyüzemben segédmunkások lennének. Aki akar, továbbképezheti magát, ha beleszeret a bőrös mesterségbe, természetesen Budapesten, megfelelő ipari szakközépiskolában, dehát a főváros sincs a világ végén, a HÉV-vel egykettőre megteszi az utat a tanulni vágyó. Mit készítenek itt? Bőrtáskákat, bőröveket, és műanyag táskákat, ízléses kivitelben. A szövetkezet gazdája a budapesti Phönix HTSZ, és az V. kerületi tanács a felügyeleti szerve. Természetesen hasznos a községnek ez a kisipari létesítmény, mert nemcsak a 15 fiatal asszonyt foglalkoztatja, hanem a nehéz fizikai munkát már nehezen bíró, megfáradt, idősebb munkásasszonyokat, volt tsz-dolgozókat is. Vannak vagy ötvenen, akik a bedolgozói munkával, a borítékban havonta 1800—1900 forintot vihetnek haza, ami nem is olyan rossz keresetkiegészítés a nagy családoknál, ahol a mama vagy nagymama már nem bírná a földeken való munkát, vagy a hajladozást egy gyárban a gépek mellett. Fiatal létesítmény még ez, korai lenne jóslatokba bocsátkozni, van-e fejlődési lehetősége, terv a bővítésére. „Hézagpótló” feladatát — a mezőgazdasági és ipari munkák mellett — j :I betölti (fehérpataki) A fürdés mindenek előtt A török kiűzése után, a XVIII. században a visszatért váci püspöki földesúri gazdálkodás vette birtokába a veresegyházi tavat is. A halászat, a nád és a jégvágás nem csekély jövedelmet hozott ettől kezdve a püspöki uradalomnak. A XIX. században már felesben adják ki a tavat halászatra. Többnyire pesti, újpesti és óbudai halászok bérük, évente kétszer kerítőhálóval húzzák meg a tavat. Sjweiczer Antal bérlő 1864. február 17-én — nyilván jég alatt halászva — 65 font (kb. 18—17 kg) különféle halat fogott. Az esetet és a püspökségnek járó halmennyiséget az uradalmi körvadász jelentése alapján Krenedits Miklós udvarmester számadásaiba bejegyezte. A tól-jog A veresegyházi jobbágyok 1861-ben egyezség útján szabadultak fel a váci püspökség és a nagyváradi káptalan föi- aesurasága alól. Ekkor a volt úrbéresek, a jobbágyok kezébe került úrbéres földjeik mellett a tó is. Minden volt jobbágynak, most már gazdának joga lett a tóhoz, mégpedig felszabadított jobbágy- földjének arányában. Ekkor jött létre a tójog, vagy ahogy ejtették, a tól-jog. A halászok ezek után már a volt úrbéresek közösségétől bérelték ki a tavat és velük számoltak el a bérleti díjjal. Már kezdetben is alig volt egy-két gazda, akinek egész joga volt egész telke után, hiszen 1864-ben már legtöbbjüknek csak fél, negyed, sőt csak nyolcad telke volt. A következő évtizedekben az öröklések révén a földek és velük a tójog is fokozatosan elaprózódott. A két világháború közötti időben már több százan rendelkeztek valamilyen apró tójoggal, amelyik apáikról maradt rájuk. Ugyanez történt a volt úrbéresek erdőbirtokosságával is, amely hasonló módon keletkezett és aprózódott el az öreghegyen. Nincs adatunk, hogy a múlt században a tóban fürödtek volna, magáért a fürdésért, a pihenésért, a napozásért, a szórakozásért, a társaságért, a gyerekekért.. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne tisztálkodtak volna nyáridőben, aratási munkák idején. Az egyik felén, a sekélyebb részen köztudomásúan a lovakat, a marhákat mosták még nem is olyan régen. Mindaz, amit a mostani vendég Iát, azonban csak 1928-ban kezdődött. A tó strandfürdőjét Wekerle Sándor építtette és nyitotta meg 1929-ben. Egy turistakönyv 1935-ben már melegen ajánlja a veresegyházi strandot és a Wekerle- panziót, amely ekkor 10 kü- lönbejáratú szobával és 200 öltözőkabinnal rendelkezett. A szobák ára személyenként és naponként 1 pengő, teljes ellátással 3,50 pengő. Egyszeri belépő a strandra 30 fillér, idényjegy pedig 2 pengő. A strand akkori befogadóképessége 1000—1200 vendég volt. Az idősebbek szívesen emlékeznek a strand vendéglőjében rendezett magyarnóta-estekre, a lampionos csónakázásokra és a veresegyházi amatőr vízilabdacsapat néhány mérkőzésére proficsapatokkal. Kétségtelen azonban, hogy a 30-as években a fürdés meglehetősen drága mulatság volt a strandon. A polgárság és a kispolgárság látogatta elsősorban, valamint a gyerekek, akik a környező nádasban törtek utat, vagy a kerítés alatt szöktek be a szeretett vízhez. A veresegyházi vasúti álló-« más és vele együtt a tópart 1944. dec. 11-én szabadult fel. A szovjet csapatok Erdőkertes felől érkeztek a helységbe, előőrseik a vasúti sínek mentén haladtak Budapest felé. Egy másik egységük az Árpád úton érte el a tó környékét, ahol kénytelen volt megállni és lőállásba vonulni. A tó túlsó feléről a németek erősen védekeztek, de1 néhány órás tűzharc után visszavonulásra kényszerültek Csornád és Mogyoród felé. A hagyomány szerint az utolsó napokban a németek kézigránáttal halásztak a tóban. Ekkor pusztultak el a tó mólói és rongálódott meg a közepét átfogó híd is. Közjáték — fegyverekkel Ennek volt következménye az. hogy a Veresegyházi Főrendező és Fürdőegyesület, vagyis Wekerle László és Fischer Mátyás bérlők 1948- ban minden bérleti jogukról lemondva, a tavat visszaadták a községnek — bár a bérleti szerződés csak 1953-ban járt volna le —. mivel a háborús károk helyreállílásához nem volt elég pénzük. III. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP Az első csomópont: Gödöllő Alapozzák a KisbagHölgyhidat Lapunkban a munkálatok megkezdése óta figyelemmel kísérjük az M—3-as autópálya építését. Ismeretes, hogy a korszerű út Rákospalotáról indul, s Miskolc felé haladva elkerüli a nagyobb településeket, például Gödöllőn, Hatvant és Gyöngyöst is. Az autópálya része az E—93 jelzésű nemSokáig gyermekparadicsom volt a tó, ám a nehéz évek alatt nagyon elvadult. Terjedt a nádas, időnként az úszólápról nagyobb szigetek szakadtak le, ezek elfoglalása mások elől és a vesztes támadók víz- belökése kitűnő szórakozás volt. A tó nagy részét elborította a vízililiom, szárával együtt kellett szedni, hogy hosszú füzért készítve belőle, a nyakunkba akaszthassuk. Siklók úsztak keresztül néha. fejüket magasra emelve. Ritkán teknősbékát is lehetett fogni és sokszor vadásztunk vadkacsára nyíllal; kevés szerencsével. Az „ingyenes” melleit szavaznak A béke tartósságát jelezte az is, hogy a képviselőtestület rengeteg gondja között már a strand ügyével is foglalkozott 1949-ben. A Népfürdő — ahogy a korszakra nézve jellegzetesen hívták ekkor — belépődíjának összegén vitatkozott a képviselőtestület. Az MBP képviselője, Szilágyi József ellenezte az 50 filléres és 1 forintos díjak bevezetését. Ingyenes strandot javasolt, mondva, hogy szegény dolgozókról és gyerekeikről van szó, akik nem tudják megfizetni a javasolt összeget. Hivatkozott arra is. hogy a Dagály utcai népfürdő szintén ingyenes. Végül a szavazás 14:10 arányban a kommunista part képviselőjének az álláspontját fogadta el. A tó korszerű felújítása 1959-ben kezdődött, a 60-as évek végétől kiépült hétvégi telep további változást hozott. Nyári ünnepnapon néha kétezer ember is felkeresi a tó homokos partját, amelyet időközben bővíteni kellett. Horváth Lajos zetközi útvonalnak, amely Ri- jekából indul, s bár ez még nem bizonyos, a végcélja Kassa lesz. Az Állami Tervbizottság döntése értelmében az autópályából ebben az ötéves tervben 48 kilométernyi szakasz készül el, vagyis Hatvanig átadják a forgalomnak. Ezt lebontva a tervek szerint 1978-ban a Kisbagi-völgyig és 1980-ban Hatvanig vehetik birtokukba az autósok az utat. Érdekességként megjegyezzük, hogy az építők nagy területen dolgoznak, így az ötéves terv végp félé már Gyöngyös alatt munkálkodnak majd az útépítők. A tervidőszak végéig 2,9 milliárd forintos beruházás valósul meg az autópályán. Az első kapavágást 1973 nyarán Gödöllő határában tették meg az építők, s most három évvel később újabb fontos szakaszához érkezett a munka. A Kisbagi-völgy fölött megkezdték a 256 méter hosz- szú völgyhíd építését, amely átível a mostani 3-as főközlekedési út, a Besnyő-patak és a miskolci vasútvonal fölött. A Hídépítő Vállalat dolgozói már felvonultak a vasút felőli oldalra, ahová megérkezett az az olasz gyártmányú speciális cölöpfúrógép, amely az alapozáshoz például nyolcvanöt darab negyven méter mély cölöphelyet fúr Ezt a technológiát hazánkban most próbálják ki először. A hídépítés miatt egyébként ebben a hónapban a völgy előtt eltereli' a 3-as út forgalmát a leeno autópálya egy megépített szakaszára. A budapesti kiinduló pont után Gödöllőn lesz az autópálya első forgalmi csomópontja, itt lesz először lehetőség a le- és felhajtásra. A csomóponton kap helyet az autópálya segélykérő telefonjainak központja, s itt helyezik el az útvonal karbantartóit is. Aki bejárja a már elkészült szakaszokat, vagy akár azokat az útrészeket, amelyeket még csak sárga homok fed, bizony elcsodálkozhat a táj változásain. Elképzelhetetlen mértékű földmunkára volt szükség ahhoz, hogy a dim- bes-dombos vidéken megfelelő utat fektethessenek. Három százezer köbméter földdel fel- töltötték a Babati-völgyet, átvágták a Duna—Tisza vízválasztót, erdőket irtottak, dombokat szeltek félbe. A számítások szerint az építők ez ideig négymillió tonna földet mozgattak meg. Megemlítjük, hogy útépítési szempontból Gödöllő térsége hegyvidéknek minősül, így van olyan útszakasz, ahol ki kellett használni a megengedett maximális négyszázalékos emelkedőt; ez egyébként Mogyoródnál van. Jelenleg az útalapot fektetik az építők, s hogy milyen bonyolult az autópálya-építés utolsó szakasza is, elmondjuk, hogy az alsó rétegre 20 centiméternyi soványbetont raknak, erre kerül 12 centiméternyi kavicsaszfalt, majd 6 centiméter kötőréteg, végül négy centiméternyi érdes homokaszfalt. Ahogy Budapesthez közeledünk, egyre inkább késznek tűnik az autópálya. Jelenleg az újpalotai Fel- szabadulás úttól tíz kilométeren keresztül már kész az útalap, s egyes szakaszokon már másutt is. Az idei tervben az egyik legfontosabb feladat az, hogy a burkolat folyamatos, összefüggő legyen. Pillanatnyilag Mogyoród térségében dolgozik az aszfaltfiniser. Fehér Béla PÁVAKÖRVEZETÖK GODÜLLÖN A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és a Pest megyei Tanács művelődési osztálya Gödöllőn rendezte meg a szlovák nemzetiségi pávakörök vezetőinek országos tanfolyamát. A tanfolyam végeztével bemutatókra is sor került.
