Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

JÓ A BARACKTERMÉS Nagy forgalom a felvásárlótelepen Felezik, magozzák a barackot az asszonyok. Kép és szöveg: Koppány György A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ szadai fel vásárló telepén javá­ban tart a szezon. Illés Jó- zsefné telepvezető arról tájé­koztatott, hogy jelenleg a sár­gabarackot felezik az itt dol­gozó asszonyok a Budapesti Konzervgyár részére. Cseresznyével kezdődött a szezon. Ebből 12 vagonnal vá­sároltak fel, a szamócából két és fél vagonnal jutott a fo­gyasztóknak. Hetek óta folya­matosan érkezik a sárgabarack és eddig mintegy 10 vagonnal vásároltak fel ebből is. A konzervgyári előkészíté­sen kívül az itt > felvásárolt Új ügyfélfogadási rend Augusztus 16-án, hétfőtől a városi tanács szakigazgatási szervei és tisztségviselői új rend szerint fogadják az ügy­feleket. Szakigazgatási szervek. Hét­fő 13 órától 16.30 óráig; szer­da: 8 órától 16.30 óráig; szom­baton: 8 órától 12.30 óráig. Az ügyfélszolgálati iroda naponta fél hatig várja az ügyfeleket. Tisztségviselők. Tanácselnök: hétfőn 13 órától 16.30 óráig, tanácselnök-helyettes, szer­dán: nyolc órától 12 óráig, és a vb-titkár szerdán 13 órától 16.30 óráig tart fogadóórát. áruból több vagonnal jutott már a ZöLDÉRT-nek, amely a budapesti piacokon értékesítet­te a Szada környéki kisker­tekben szedett gyümölcsöt. A háztáji gazdaságokban ezen a vidéken jó a baracktermés, ugyanakkor zöldséget nem na­gyon tudtak felvásárolná. Zöld­babból az elmúlt év hasonló időszakában dömpingmennyi- sóg volt, most viszont még egyetlen kilogrammot sem hoztak be. A szárazság első­sorban a zöldségféléket súj­totta, és ezt itt, a telepen is megérezhető. Szobrot kapnak az alapítók A Herendi Porcelángyár fennállásának 150. évforduló­jára Hanzély Jenő iparművész elkészítette Stingl Vincének és Fischer Mórnak, a nagyhírű gyár egykori alapítóinak mell­szobrát. Az életnagyságúnál valamivel nagyobb 'porcelán­szobrokat idén októberben a gyár parkjában helyezik el. Az évforduló alkalmából fel­újítják és átrendezik a gyár díszudvarát is, amelyben a szobrokon kívül új szökőkutat is felállítanak. Veresegyházi tótörténet ül. Munka - tizenöt fiatal asszonynak Bőrdíszműves-szak munkásokká válhatnak Csömörön a község központ­jában, a Szabadság úton egy nemrég átalakított földszintes épületen tábla hirdeti: Phönix HTSZ. Valamikor itt iskola volt, most üzem, pontosabban háziipari szövetkezet működik — egyéves múltra tekinthet vissza, 1975 nyarán alakult. El­sősorban a helyi lakosok szá­mára ad munkalehetőséget. Bent dolgozó tagjainak száma tizenöt, mind fiatalok. Gyer­mekeiket óvodában helyezik el, s így reggel 7—fél négyig nyu­godtan tudnak dolgozni. Szak­májukat tekintve betanított munkások — s ez több, mintha egy nagyüzemben segédmun­kások lennének. Aki akar, to­vábbképezheti magát, ha bele­szeret a bőrös mesterségbe, természetesen Budapesten, megfelelő ipari szakközépisko­lában, dehát a főváros sincs a világ végén, a HÉV-vel egy­kettőre megteszi az utat a ta­nulni vágyó. Mit készítenek itt? Bőrtáskákat, bőröveket, és műanyag táskákat, ízléses kivi­telben. A szövetkezet gazdája a budapesti Phönix HTSZ, és az V. kerületi tanács a felügyeleti szerve. Természetesen hasznos a községnek ez a kisipari léte­sítmény, mert nemcsak a 15 fiatal asszonyt foglalkoztatja, hanem a nehéz fizikai munkát már nehezen bíró, megfáradt, idősebb munkásasszonyokat, volt tsz-dolgozókat is. Vannak vagy ötvenen, akik a bedolgo­zói munkával, a borítékban havonta 1800—1900 forintot vi­hetnek haza, ami nem is olyan rossz keresetkiegészítés a nagy családoknál, ahol a mama vagy nagymama már nem bírná a földeken való munkát, vagy a hajladozást egy gyárban a gépek mellett. Fiatal létesítmény még ez, korai lenne jóslatokba bocsát­kozni, van-e fejlődési lehető­sége, terv a bővítésére. „Hézagpótló” feladatát — a mezőgazdasági és ipari mun­kák mellett — j :I betölti (fehérpataki) A fürdés mindenek előtt A török kiűzése után, a XVIII. században a visszatért váci püspöki földesúri gaz­dálkodás vette birtokába a ve­resegyházi tavat is. A halá­szat, a nád és a jégvágás nem csekély jövedelmet hozott et­től kezdve a püspöki urada­lomnak. A XIX. században már fe­lesben adják ki a tavat ha­lászatra. Többnyire pesti, új­pesti és óbudai halászok bér­ük, évente kétszer kerítőháló­val húzzák meg a tavat. Sjweiczer Antal bérlő 1864. február 17-én — nyilván jég alatt halászva — 65 font (kb. 18—17 kg) különféle halat fo­gott. Az esetet és a püspök­ségnek járó halmennyiséget az uradalmi körvadász jelentése alapján Krenedits Miklós ud­varmester számadásaiba beje­gyezte. A tól-jog A veresegyházi jobbágyok 1861-ben egyezség útján sza­badultak fel a váci püspökség és a nagyváradi káptalan föi- aesurasága alól. Ekkor a volt úrbéresek, a jobbágyok kezé­be került úrbéres földjeik mellett a tó is. Minden volt jobbágynak, most már gazdá­nak joga lett a tóhoz, még­pedig felszabadított jobbágy- földjének arányában. Ekkor jött létre a tójog, vagy ahogy ejtették, a tól-jog. A halászok ezek után már a volt úrbé­resek közösségétől bérelték ki a tavat és velük számoltak el a bérleti díjjal. Már kezdetben is alig volt egy-két gazda, akinek egész joga volt egész telke után, hiszen 1864-ben már legtöbb­jüknek csak fél, negyed, sőt csak nyolcad telke volt. A következő évtizedekben az öröklések révén a földek és velük a tójog is fokozatosan elaprózódott. A két világhá­ború közötti időben már több százan rendelkeztek valami­lyen apró tójoggal, amelyik apáikról maradt rájuk. Ugyan­ez történt a volt úrbéresek erdőbirtokosságával is, amely hasonló módon keletkezett és aprózódott el az öreghegyen. Nincs adatunk, hogy a múlt században a tóban fürödtek volna, magáért a fürdésért, a pihenésért, a napozásért, a szórakozásért, a társaságért, a gyerekekért.. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy ne tisztálkodtak volna nyáridő­ben, aratási munkák idején. Az egyik felén, a sekélyebb részen köztudomásúan a lova­kat, a marhákat mosták még nem is olyan régen. Mindaz, amit a mostani ven­dég Iát, azonban csak 1928-ban kezdődött. A tó strandfürdőjét Wekerle Sándor építtette és nyitotta meg 1929-ben. Egy turistakönyv 1935-ben már melegen ajánlja a veresegy­házi strandot és a Wekerle- panziót, amely ekkor 10 kü- lönbejáratú szobával és 200 öltözőkabinnal rendelkezett. A szobák ára személyenként és naponként 1 pengő, teljes ellá­tással 3,50 pengő. Egyszeri be­lépő a strandra 30 fillér, idényjegy pedig 2 pengő. A strand akkori befogadóképes­sége 1000—1200 vendég volt. Az idősebbek szívesen em­lékeznek a strand vendéglőjé­ben rendezett magyarnóta-es­tekre, a lampionos csónaká­zásokra és a veresegyházi amatőr vízilabdacsapat néhány mérkőzésére proficsapatokkal. Kétségtelen azonban, hogy a 30-as években a fürdés meg­lehetősen drága mulatság volt a strandon. A polgárság és a kispolgárság látogatta elsősor­ban, valamint a gyerekek, akik a környező nádasban tör­tek utat, vagy a kerítés alatt szöktek be a szeretett vízhez. A veresegyházi vasúti álló-« más és vele együtt a tópart 1944. dec. 11-én szabadult fel. A szovjet csapatok Erdőkertes felől érkeztek a helységbe, elő­őrseik a vasúti sínek mentén haladtak Budapest felé. Egy másik egységük az Árpád úton érte el a tó környékét, ahol kénytelen volt megállni és lő­állásba vonulni. A tó túlsó fe­léről a németek erősen véde­keztek, de1 néhány órás tűz­harc után visszavonulásra kényszerültek Csornád és Mo­gyoród felé. A hagyomány sze­rint az utolsó napokban a né­metek kézigránáttal halásztak a tóban. Ekkor pusztultak el a tó mólói és rongálódott meg a közepét átfogó híd is. Közjáték — fegyverekkel Ennek volt következménye az. hogy a Veresegyházi Fő­rendező és Fürdőegyesület, vagyis Wekerle László és Fischer Mátyás bérlők 1948- ban minden bérleti jogukról lemondva, a tavat visszaadták a községnek — bár a bérleti szerződés csak 1953-ban járt volna le —. mivel a háborús károk helyreállílásához nem volt elég pénzük. III. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP Az első csomópont: Gödöllő Alapozzák a KisbagHölgyhidat Lapunkban a munkálatok megkezdése óta figyelemmel kísérjük az M—3-as autópálya építését. Ismeretes, hogy a korszerű út Rákospalotáról in­dul, s Miskolc felé haladva el­kerüli a nagyobb települése­ket, például Gödöllőn, Hatvant és Gyöngyöst is. Az autópálya része az E—93 jelzésű nem­Sokáig gyermekparadicsom volt a tó, ám a nehéz évek alatt nagyon elvadult. Terjedt a nádas, időnként az úszóláp­ról nagyobb szigetek szakad­tak le, ezek elfoglalása mások elől és a vesztes támadók víz- belökése kitűnő szórakozás volt. A tó nagy részét elborí­totta a vízililiom, szárával együtt kellett szedni, hogy hosszú füzért készítve belőle, a nyakunkba akaszthassuk. Siklók úsztak keresztül néha. fejüket magasra emelve. Rit­kán teknősbékát is lehetett fogni és sokszor vadásztunk vadkacsára nyíllal; kevés sze­rencsével. Az „ingyenes” melleit szavaznak A béke tartósságát jelezte az is, hogy a képviselőtestület rengeteg gondja között már a strand ügyével is foglalkozott 1949-ben. A Népfürdő — ahogy a korszakra nézve jel­legzetesen hívták ekkor — be­lépődíjának összegén vitatko­zott a képviselőtestület. Az MBP képviselője, Szilágyi Jó­zsef ellenezte az 50 filléres és 1 forintos díjak bevezetését. Ingyenes strandot javasolt, mondva, hogy szegény dolgo­zókról és gyerekeikről van szó, akik nem tudják megfi­zetni a javasolt összeget. Hi­vatkozott arra is. hogy a Da­gály utcai népfürdő szintén ingyenes. Végül a szavazás 14:10 arányban a kommunis­ta part képviselőjének az ál­láspontját fogadta el. A tó korszerű felújítása 1959-ben kezdődött, a 60-as évek végétől kiépült hétvégi telep további változást hozott. Nyári ünnepnapon néha két­ezer ember is felkeresi a tó homokos partját, amelyet idő­közben bővíteni kellett. Horváth Lajos zetközi útvonalnak, amely Ri- jekából indul, s bár ez még nem bizonyos, a végcélja Kas­sa lesz. Az Állami Tervbizottság döntése értelmében az autópályából ebben az ötéves tervben 48 kilomé­ternyi szakasz készül el, vagyis Hatvanig átadják a forgalomnak. Ezt lebontva a tervek szerint 1978-ban a Kisbagi-völgyig és 1980-ban Hatvanig vehetik birtokukba az autósok az utat. Érdekességként megje­gyezzük, hogy az építők nagy területen dolgoznak, így az ötéves terv végp félé már Gyöngyös alatt munkálkod­nak majd az útépítők. A tervidőszak végéig 2,9 milliárd forintos beruházás valósul meg az autópályán. Az első kapavágást 1973 nyarán Gödöllő határában tet­ték meg az építők, s most há­rom évvel később újabb fon­tos szakaszához érkezett a munka. A Kisbagi-völgy fölött megkezdték a 256 méter hosz- szú völgyhíd építését, amely átível a mostani 3-as főköz­lekedési út, a Besnyő-patak és a miskolci vasútvonal fölött. A Hídépítő Vállalat dolgozói már felvonultak a vasút felőli oldalra, ahová megérkezett az az olasz gyártmányú speciális cölöpfúrógép, amely az ala­pozáshoz például nyolcvanöt darab negyven méter mély cölöphelyet fúr Ezt a tech­nológiát hazánkban most pró­bálják ki először. A hídépítés miatt egyébként ebben a hó­napban a völgy előtt eltereli' a 3-as út forgalmát a leeno autópálya egy megépített sza­kaszára. A budapesti kiinduló pont után Gödöllőn lesz az autópá­lya első forgalmi csomó­pontja, itt lesz először le­hetőség a le- és felhaj­tásra. A csomóponton kap helyet az autópálya segélykérő telefon­jainak központja, s itt helye­zik el az útvonal karbantartóit is. Aki bejárja a már elkészült szakaszokat, vagy akár azo­kat az útrészeket, amelyeket még csak sárga homok fed, bizony elcsodálkozhat a táj változásain. Elképzelhetetlen mértékű földmunkára volt szükség ahhoz, hogy a dim- bes-dombos vidéken megfelelő utat fektethessenek. Három százezer köbméter földdel fel- töltötték a Babati-völgyet, át­vágták a Duna—Tisza vízvá­lasztót, erdőket irtottak, dom­bokat szeltek félbe. A számí­tások szerint az építők ez ideig négymillió tonna földet moz­gattak meg. Megemlítjük, hogy útépítési szempontból Gödöllő térsége hegyvidéknek minősül, így van olyan út­szakasz, ahol ki kellett hasz­nálni a megengedett maximá­lis négyszázalékos emelkedőt; ez egyébként Mogyoródnál van. Jelenleg az útalapot fekte­tik az építők, s hogy milyen bonyolult az autópálya-építés utolsó szakasza is, elmondjuk, hogy az alsó rétegre 20 centi­méternyi soványbetont rak­nak, erre kerül 12 centiméter­nyi kavicsaszfalt, majd 6 centiméter kötőréteg, végül négy centiméternyi érdes ho­mokaszfalt. Ahogy Budapest­hez közeledünk, egyre inkább késznek tűnik az autópálya. Jelenleg az újpalotai Fel- szabadulás úttól tíz kilo­méteren keresztül már kész az útalap, s egyes szakaszokon már másutt is. Az idei tervben az egyik legfontosabb feladat az, hogy a burkolat folyamatos, összefüggő legyen. Pillanatnyi­lag Mogyoród térségében dol­gozik az aszfaltfiniser. Fehér Béla PÁVAKÖRVEZETÖK GODÜLLÖN A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és a Pest megyei Tanács művelő­dési osztálya Gödöllőn ren­dezte meg a szlovák nemzeti­ségi pávakörök vezetőinek or­szágos tanfolyamát. A tanfo­lyam végeztével bemutatókra is sor került.

Next

/
Thumbnails
Contents