Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-15 / 193. szám

1916. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP Megkezdődött a VII. országos Ifjú Gárda-szemle Sötétkék egyenruhás ifjúgár­disták népesítették be szomba­ton Kaposvár utcáit. Az ország minden megyéjéből és a fővá­rosból a legnagyobb alegysé­gek érkeztek ide, hogy részt vegyenek a VII. országos Ifjú Gárda-szemlén, s bemutas­sák ügyességüket, felkészültsé­güket a különböző versenyszá­mokban: lövészetben , úszásban, fegyveres váltófutásban, alaki és menetdalban, har­ci túrában és közrendver­senyben. Szombaton este a megnyitó díszünnepségre a Kossuth téren leállított tribün előtt sorakoz­tak fel az ifjúgárdisták, akiket Csornai Ferenc, az IG országos parancsnoka köszöntött, majd Fejti György, a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára mon­dott megnyitó beszédet. A háromnapos versenysoro­zat vasárnap reggel kezdődik. Az országos szemle kedden este utcabállal ér véget, majd a résztvevők kétnapos balatoni programra indul­nak. Befejezésként augusztus húsza­dikán részt vesznek Budapes­ten a hagyományos avató ün­nepségen. Felmentések és kinevezések Az Elnöki Tanács Rapai Gyu­la rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet — érdemei elismerése mellett más fontos megbízására tekintettel — fel­mentette a moszkvai magyar nagykövetség vezetésére kapott megbízása alól. Az Elnöki Tanács Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi ál­lamtitkárt, rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet — ér­demei elismerése mellett — ál­lamtitkári tisztsége alól fel­mentetté, és megbízta a moszk­vai magyar nagykövetség veze­tésével. A Minisztertanács , Rácz Pál külügyminiszter-helyettest e tisztségéből felmentette. Az El­nöki Tanács Rácz Pált külügy­minisztériumi államtitkárrá ki­nevezte. Diákok a vezetőképzőn „Barátságok születnek” Nagy a zsongás Sződligeten. A Ligeti Károly KlSZ-vezető- képző iskola lépcsőin középis­kolás fiatalok sietnek le és fel, rajtuk kék-fehér melegítő. Verőcemarosra indulnak, a börzsönyi úttörővasút végállo­másához, ahol a pálya menti parkot már igencsak benőtte a gaz. A társadalmi munka ugyanúgy hozzátartozik az egyhetes alapszervezeti vezető­képző tanfolyamok programjá­hoz, mint az előádáshallgatás vagy a szemináriumi szenve­délyes viták. Szép környezet, jó hangulat És kell-e ehhez kiválóbb környezet, mint e Duna menti iskola, ahonnan ellátni a Bör­zsöny lejtőire, tisztább időben világosan kivehetők a váci ce­mentgyár fehéres füstöt oká­dó kéményei. — így igaz.-—mondja Bács­kai Mária a ceglédi közgaz­dasági szakközépiskola tanuló­ja. — A szép környezet, de ki­vált a jó hangulat ragadja meg e tanfolyamon az embert. Ezen a héten llű~en vagyunk a tá­borban, valamennyien alap­szervezeti vezetőségi tagok és KISZ-titkárok. Sződligeten öt alapszervezet­ben tevékenykednek, tanulnak a fiatalok, amely a világ ha­ladó, forradalmi mozgalmai­nak egy-egy kiemelkedő alak­járól Komócsin Zoltánról, Martin Luther Kiugrói, Fidel Castróról, Che Guevaráról és Victor Jararól — kapta a ne­vét. Az ifjúsági mozgalommal, a kül- és belpolitikával foglal­kozó előadásokon kívül spor­tolásra és szórakozásra is ki­váló lehetőségük nyílik a fia­taloknak. — A tanfolyamokon felvető­dő kérdések szinte felölelik az élet valamennyi területét — mondja Szelp Ferenc, az érdi gimnázium diákja. — Elsősor­ban a KISZ IX. kongresszusá­nak határozatait tanulmányoz­zuk, közösen vitatjuk meg ér­telmezésüket. Ugyanilyen fon­tosságú az V. ötéves terv cél­kitűzéseinek az ismerete. Fog­lalkoztunk eddig az ifjúsági törvényben foglaltakkal, az Ifjú Gárda időszerű feladatai­val. Érdekes előadások A középiskolások egyhetes tanfolyamának vezetője Mo­gyorósi Kálmánná, a Pest me­gyei KlSZ-bizottság munka­társa. — Akadnak nagy érdeklő­dést keltő témák — teszi hoz­zá. .— Gyarapíthatják a tanfo­lyamon közlekedési ismeretei­ket a fiúk és a lányok, hallot­tak már eddig előadást a bű­nözésről, a bűnüldözésről is... A megye életében, a KISZ- oktatásban hatalmas előrelé­pést jelentett az iskola elké­szülése. Igaz a Börzsöny mé­lyén fekvő hajdani Braun Éva KISZ-vezetőképzö táborhoz is rengeteg emléke fűződik az idősebb vagy már felnőtté vált KISZ-fiataloknak. A kényel­mes hálószobákkal, világos előadótermekkel, eszpresszó­val, korszerű étteremmel fel­szerelt iskola lehetőségei azon­ban hasonlíthatatlanul na­gyobbak, gazdagabbak a régi táborához képest. Kapával, gercblj ével Délutánra már benépesül a verőcemarosi úttörővasút vég­állomás parkja. Fiatalok haj- longanak — az idei kegyetle­nül forró nyári melegben sár­gára égett — fűcsomók között, megkapaszkodnak a burjánzó gaz szálaiban, kapával, gereb- lyével ilyekszenek megtisztíta­ni a környéket. — Az effajta társadalmi munkák hozzák leginkább kö­zel egymáshoz a fiatalokat, ba­rátságok születnek közben — mondja Sági Mária. — Megis­merjük egymás gondjait, prob­lémáit, beszélgetünk az iskolai életről, a dián KlSZ-szerveze­tekről. .. Mondandóját nemigen foly­tathatja. Nehéz fel legek tor­nyosulnak fölénk, mintha csak most akarnák pótolni a nyári esőszűkös hónapokat. Íme, rögvest csőstül jön az égi ál­dás, patakokban ömlik a víz... A fiatalok még futva elérik a közeli faépületben berendezett büfé előterét, a többiek sűrű- szabályos rendben szoronga­nak a megálló épületében. A rövid színjátéknak azonban hamarosan vége szakad, a Bör­zsöny lankái fölött már itt-ott megcsillan az ég. Folytatódhat a munka. Virág Ferenc ORSZÁGOS ÉRVÉNNYEL r r ■ ■ Uj tervek paneles lakásokhoz A lakásberuházási költségek stabilizálása érdekében az Építésügyi & Városfejlesztési Minisztérium felülvizsgálta a tömeges állami lakásépítés la- kóépüLetterveit, hogy az új műszaki és gazdasági normati- vákkal összevetve kiválassza és típustervi szintre emelje az ötödik ötéves tervben a jel­használható műszaki tervdo­kumentációkat. Az előző terv­időszakban a tanácsok, a be­ruházók maguk adtak megbí­zást a tervező intézeteknek az állami lakóházait műszaki tervdokumentációinak elkészí­tésére. E tervek egy része már nem felelt meg az időközben megjelent új műszaki-gazdasá­gi norma ti váltnak. A minisztérium műszaki-ter­vezési főosztályának irányítá­séval négy budapesti és hat vidéki regionális tervező in­tézetben dolgozzák ki az or­szágos érvényű típusterveket, amelyeknek munkálatai már a befejezéshez közelednek. A felülvizsgálatnál változatlanul maradt és a módosítással együtt felhasználásra elfoga­dott műszaki dokumentáció­kon túl több mint 50 új típus­tervet készítenek. A kérdések el sem hangzanak • Sodródó hajók m Elillanó biztonság • Beérik kevéssel Megtörtént, változtatni már nem lehet rajta, jajveszéltelni fölösleges, de tanulni illik belő­le. A vállalat nagy mennyiségű import alkatrészt adott el a legutóbbi .készletbörzén, persze, a beszerzési árhoz mérten vesz­teséggel. Amikor vásárolták a holmit, úgy hitték, jó taktikai húzást csinálnak. Az ár az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén állt — szakemberek úgy mondják: tartósan nyomott volt —, tehát ha most sokat vesznek a portékából, szép summát nyernek az ügyleten, hiszen később az ár bizonyára emelkedni fog. Tele a kamra Három évre elegendő alkat­részt halmoztak fel, s elégedet­ten dörzsölték össze a tenyerü­ket. Pusztán egy valamivel nem számoltak. Azzal, hogy rövid tíz hónap múltán a termék iránt rohamosan csökkent mind idehaza, mind külföldön a ke­reslet, majd teljesen megszűnt! Derült égből villámcsapás? Prózaibb okok adnak magyará­zatot. Elsőként az, hogy a vál­lalat üzletpolitikáját — s vele párhuzamosan természetesen termékfejlesztő tevékenységét — mindenfajta stratégia nélkül folytatta. Nem tekintett hosz- szabb távra előre, tartós álla­potként fogta fel azt, ami foly­tonos változás. Emiatt elsiklott afölött, hogy az alkatrészek nyomott ára lényegében egy csendes kiárusítás következmé­nye, mert a külföldi gyártók „megszagolták” a kereslet új irányba fordulását, korszerűbb végtermék megjelenését. Először papíron A következő években jelen­tős szerepet játszik majd a Mechanikai Művek termékösz- szetételének folyamatos korsze­rűsítésében az a nagy nyomású festékszóró aggregát, amelynek licencét a közelmúltban megvá­sárolták. Az összesen körűibe­Diagnosztikai berendezések - szovjet megrendelésre Az év végéig 200 diagnosz­tikai táskát exportál a Szov­jetunióba a MEDICOR. Ebről a közelmúltban írtak ailá szer­ződést, s a megállapdás alapján 1980-ig minden évben ha­sonló mennyiségben szállí­tanak szovjet partnerük­nek. A szovjet exportra kerülő tí­pus 18 kilogrammos, nyolcféle belgyógyászati kéziműszert tartalmaz, köztük EKG-készü- lékeket, légzésfunkció- és hal­lásvizsgáló készülékeket. Ezen kívül több mint tízféle össze­állításban gyártják a diagnosz­tikai táskákat, például külön komplett* táskát állítottak ösz- sze a terhességvizsgálatokhoz. A nemzetközi szinten Is egyedülálló diagnosztikai táskák iránt belföldön is nő a kereslet. Tapolca környékén négy köz­ségben a körzeti rendelőket már felszerelték ilyein készü­lékekkel, további 11 községbe is rövidesen szállítanak belő­lük. Jövőre megkezdik a labo­ratóriumi táskák sorozat­gyártását is. Ebek 13-féle vér- és vizelet- vizsgáló készülékből állnak, a műszerek összekapcsolhatók digitális írógépekkel vagy kis számítógépekkel, így a vizsgá­lat eredményét rögtön regiszt­rálják, kijelzik. Segítik a háztájit A ceglédi Lenin Tsz-ben is segítik a háztáji gazdaságokat, az állattartást azzal, hogy most, az aratási munkák befejezésével a mintegy 25 mázsa szalmát a tagok lakóhelyére szállítják. Képünkön Hamster felszedő gépek a háztáji gazdaságok részére gyűjtik a szal­mát. Koppány György felvétele lül 300 millió forintos ráfordí­tás érzékelteti, hogy nem jelen­téktelen fejlesztési lépésről van szó. Éppen ezért nemcsak elfogadható, hanem messzeme­nően helyeselhető, hogy a vál­lalat vezetése — egyetértve a fejlesztéshez támogatást nyújtó szervekkel, a Kohó- és Gépipa­ri Minisztériummal, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­sággal, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériummal — először papíron és csakis papí­ron tette fel a kérdéseket a gazdaságosságra, a műszaki korszerűsítésre vonatkozóan. Papírcsata? Fogadjuk el, hogy igen. Ám e csata a bizto­sítéka annak, hogy nem puszta taktikai lépés sikeredik a fej­lesztésből, hanem stratégiailag is megalapozott lesz az. S ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert — utalva a bevezetőben részletezett példára — ha egyet­len vállalatot, s még inkább, egyetlen terméket sodorna in­goványos talajra a stratégia nélküli taktika, nyugodt leliti- ismerettel rámondhanánk, olyan kivétel, mely erősíti a szabályt. A tapasztalatok arra intenek, általánosabb jelenség­gel van dolgunk. A vállalati tevékenység még sűrűn takti­kai lépések lazán összefüggő, vagy éppen ellentmondásos so­rozatából épül fel, anélkül, hogy lenne egy központi, vezér­lő egység, amely meghatározná a célolcat és a főbb irányokat, azaz logikát adna a részletek összeillesztéséhez. Pillanatnyilag kedvező Ez az oka annak, hogy sok minden kedvezőnek tűnik pil­lanatnyilag, ami Végső soron hátrányos, s miközben a válla­lat úgy érzi, előre halad, való­jában gondjai, megoldandó feladatai, ismétlődő önértékelé­se elől menekül. Lép, s mi ta­gadás, halad is, csak azt nem tudni, milyen irányban, milyen célok felé. A taktikai lépések­ből persze kialakulhat — s a gyakorlat tanúsítja, ki is alakul — bizonyos rendszer, ami a szervezettség, céltudatosság lát­szatát kelti. A felületes szemlé­lőre tehát megnyugtatóan hat, ténylegesen azonban a vállalat hajója sodródik, újra meg újra váratlan áramlatok, szelek, vi­harok érik, homokpadok, szik­lák veszélyeztetik. Okult a rövid távra korláto­zódó vállalati, gyakorlatból a Mezőgép Tröszt, s ezért úgy szervezte át egységei bonyolult hálózatát, hogy a belföldi in­tegráció minél hatékonyabban érvényesüljön. A stratégiát nélkülöző taktikai lépések se­gítségével a tröszt vállalatai úgy-ahogy korábban is elboldo­gultak, de a népgazdaság, s az össztársadalmi érdek — a mun­ka társadalmi hatékonysága — húzta a rövidebbet. Most kiala­kult a szakosított üzemek ösz- szefüggő rendszere — ezek az üzemek elsősorban alkatrésze­ket és gépelemeket gyártanak —, s egy-egy vállalat készíti az állattartás, a növényvédelem, az öntözés, az anyagmozgatás stb. gépeit. Mindezek eredmé­nyeként megszűnt a párhuza­mos fejlesztés, a gyártás szét­aprózottsága, s mód nyílt a vi­szonylag nagy sorozatok előál­lítására. A tröszt ugyanis fel­tette azokat a kérdéseket, me­lyek korábban csak kimondat­lanul léteztek. Kérdezett és vá­laszt talált arra, hogy érde­mes-e annyiféle gépet, egységet gyártani, mint amennyit a vál­lalatok készítettek, miért aka­dozik ismételten az alkatrész- ellátás, s igy tovább. Nemcsak a vállalat Kárhoztathatjuk-e mindazon gondokért, melyek a straté­gia nélküli taktikából szár­maznak,- kizárólag a vállala­tokat? Hiszen végül is a vál­lalat dolga saját stratégiájá­nak kimunkálása, ha tehát ez elmarad, akkor a vállalat mu­lasztott. viselje következmé­nyeit. Igaz, de azért nem a teljes igazság, mert a felelet korántsem ennyire egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy a válla­lat használható — azaz ne pusztán a papír meglétéért kidolgozott — stratégiával rendelkezzék, nem elegendő saját határozottsága. A gaz­dasági környezet viszonylagos stabilitása — ami persze nem egyenlő a merev állandóság­gal! — éppúgy szükségelte­tik hozzá, mint a vállalattal kapcsolatban álló szervek nyújtotta információ s így to­vább. Ha most e követelmény ismeretében vizsgáljuk a helyzetet, akkor könnyen fel­fedezhetjük, hogy a taktikai elemek túlsúlya a gazdálko­dásban nem más, mint tükör­képe a középirányítás és a vállalati irányítás közepes, vagy annál is alacsonyabb színvonalának. Szó sincs tehát arról — amire pedig napjainkban sok­féle jel mutat, különösen a betarthatatlan utasítások ára­dása, van olyan főhatóság, mely minden második nap újabb rendelkezést ad ki vállalatai számára! —, hogy néhány intézkedéssel, utasí­tással egycsapásra megváltoz­tathatóak a mai, sok részle­tükben kedvezőtlen jellemzők. Ennél jóval bonyolultabbak a teendők. A tervezés: tudomány Amint arra a párt XI. kong­resszusa megkülönböztetett hangsúllyal rámutatott, a ter­vezés tudományos megalapo­zottságának elmélyítése, a tervezési módszerek koi'sze- rűsítése legfőbb feladataink között áll, értve ezen a gaz­daság makro- és mikroszint- jét egyaránt. Az ebben elért eredmények alkotják a szilárd lépcsőfokot ahhoz, hogy a vállalati stratégia megléte ne puszta kívánalom, hanem rendszeresen szántónkért, mert számonkérhetö követelmény lehessen. Tapasztalataink azonban ar­ra figyelmeztetnek, hogy a tervezés tudománya sok te­kintetben ma még csak diva­tos fogalomként, s nem napi valóságként létezik, mind az iparági, mind a vállalati programkészítésben. (Azt pe­dig, hogy itt nem speciális ipari problémáról van szó, sajnos beszédesen tanúsítja, a mezőgazdaságban, a háttér- ágazatokban megtett részlépé­sek sora, melyek egyetlen ba­ja, hogy — stratégia híján — nem kapcsolódnak össze. A zöldségtermelés gondjai pél­dául jórészt ilyen taktikai lé­pésekre vezethetők vissza.) Ezek szerint amellett törnénk lándzsát, hogy míg ki nem alakulnak a tervezés stratégiai megoldásai, addig a gazdálko­dó egységek érjék be a takti­kai lépések hol vigasztaló, hol lehangoló következményei­vel, s ne törekedjenek többre, szélesebb látóhatárra? Szükségszerű fokozatok Több megyei nagyvállalat, így a Csepel Autógyár, a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat, a Cement- és Mészművek, már ma sikeres erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a kö­zeli holnapnál messzebbre lás­son, feltegye a távolabbi hol- naputánra vonatkozó kérdése­ket is. Az ipar átlagát te­kintve azonban az a reális, ha kimondjuk: számonkérni csak azt lehet, amihez a feltételek adottak. Ezt szem előtt tartva kell mérlegelni. Kétségtelen ugyanis, hogy a népgazdaság jó néhány területén — főként ott, ahol a nyersanyagellátás alapvetően hazai forrásokra támaszkodik, s az értékesítés­ben jelentéktelen az export aránya — már ma kialakultak a feltételek a hosszú távon elérendő célok megjelöléséhez, s hasonló a helyzet a válla­latok bizonyos csoportjánál is. Ha ilyen esetben beérik a csupasz taktika kínálta kétes üdvösséggel, akkor valóban mulasztanak, s elmarasztal­hatok. Másutt azonban az az első lépés, hogy fokozatosan megteremtsék stratégia és tak­tika közös folyammedrét, ami­hez bizony e medret mélyíte­ni is, tisztítani is kell. El ne feledjük-: nemcsak vállalati erőkkel! M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents