Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

Fiatalok a készülő M 3-as autópályán Rödönyi Károly a veresegyházi építőtáborban Magyarország északi ipar­vidékei felé vezető autópálya építésén középiskolás diákfia­talok dolgoznak — építőtá­borban. A Budapest és Gö­döllő közötti szakaszon 137 szabolcsi, somogyi, zalai, haj­dúsági és Veszprém megyei fiatal segíti a Betonútépítő Vállalat dolgozóit, övárkokat ásnak, részt vesznek az út­burkolási munkákban. A Hess Károly . építőtábor új, idén nyitotta meg kapuit Ve- reseyyházon. Tegnap délelőtt Rödönyi Károly, közlekedési és postaügyi miniszter meglá­togatta a tábort. A miniszter dr. Nagy Sán­dor, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. Soron Sán­dor, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezető­helyettese, Fehér Béla, a já­rási pártbizottság első titká­ra és Csapó László, a KISZ megyei bizottságának titkára társaságában a fiatalok szállá­sára látogatott. Az ifjúsági tá­Bödönyi Károly építőtáborbeli fiatalokkal beszélget. Bozsán Péter felvételei borrá átalakított iskolában Megyei György táborparancs­nok, aki egyébként a Készt­Ami maradandó... Vfóg a kora tavasszal történt. Munkából hazafelé me­net a HÉV-en találkoztunk össze régi ismerősöm­mel. Fáradtnak látszott, pedig hétfőn nem nagyon illik törődöttnek lenni, hiszen előttünk a hét, s ott volt a két nap pihenő. Meg is jegyeztem, sokat dolgozol? Van ép­pen elég — válaszolta —, de most másról van szó, sza­bad szombaton és vasárnap az üdülő alapjait ástuk a brigáddal, társadalmi munkában. Igyekeztünk, mert a kitűzött normát teljesíteni akartuk, meg aztán olyan fagyos volt a levegő, hogy minél előbb mélyre akartuk magunkat ásni. ne borotváljon bennüket sokáig a szél. Mondta is az építésvezető, megcsináltunk vagy 140 szá­zalékot ... Olyan egyszerűen, minden pátosz nélkül mondta mindezt, mintha mindennapi, megszokott, esztendők óta ugyanazon a gépen végzett feladatáról beszélt volna, amiért nem várt külön elismerést. Pedig nem erről volt szó. A gyár hívta őt és társait, s velük együtt újabb szá­zakat, hogy jöjjenek és segítsék minél előbb felépíteni a -nagy közösség tulajdonát, az üdülőt. Egyikük sem gon­dolt arra, hogy ezen a szabad szombaton és vasárnap — azután a következő hétvégeken — pihenhetnének, kikapcsolódhatnának, vagy éppen a ház körül dolgozná­nak. Természetesnek tartották, hogy a hívó szóra önkén­tes, társadalmi munkát vállaljanak. Ugye, az itt elmondottakban nincsen semmi meglepő, semmi újszerű. Az ország számos üzeménél, intézményé­nél, falvakban és városokban társadalmi munlkaakclókat szervesnek, és szerveztek már eddig is sokat, s ez a mozgalom — mert tart alma, jellege és tömege révén már régóta annak nevezhető — ezután is folytatódik. Coroljuk-e a példákat? Az elmúlt öt esztendőben Pest megyében társadalmi összefogással megvalósult óvo­dák, bölcsődék, iskolák, utcák, játszóterek számadatait? Hosszú lenne a lista arról is, hány városban és község­ben, hány ezer és ezer munkás, pedagógus, diák, tsz-dol- gozó, mérnök vett részt lakóhelyének fejlesztésében, gya­rapításában, szépítésében, önként vállalt kötelességérzet­ből. Nem kellett hosszasan agitálni, meggyőzni ezeket az embereket arról, milyen hasznot hoz számukra ez a tevékenység. Az is építette az óvodát, akinek fia már iskoláskorú, és az is ott volt az üdülő alapjainak lera­kásánál, aki szabadsága idején sem mozdul ki hazulról szívesen. S az is segített a játszótér elkészítésében, aki magányos, gyermektelen. A társadalmi munka ma már társadalmunk egyik jellemzőjévé vált, tömegessége pe­dig ellentmond azoknak a nem ritkán föllelhető véle­ményeknek, amelyek szerint mindenek mozgatója az anyagi elismerés. Miért mondom el mindezt? A minap értesültünk róla, hogy megyénkben az alkotmánynapi ünnepségek során a városokban és a falvakban kitüntetést adnak át a társadalmi munka leg­jobbjainak, elsőként a kiváló és érdemes társadalmi munkásoknak. Magam elé képzeltem ezeket a kis ün­nepségeket. A széksorokon egymás mellett ülnek majd idős kommunisták, tanuló fiatalok, gyári munkások, nyugdíjas tanítók, a legkülönbözőbb foglalkozású, beosz­tású emberek. Hí nevüket felolvassák majd, hogy ők tet­ték a legtöbbet a közösségért, s a kézfogáskor egy jel­vényt kapnak, amit zakójuk hajtókájára tűznek. Nem tudom, ha akkor megkérdeznénk őket, miért vállalnak többet az átlagosnál, mi ösztönzi őket arra, hogy szabad idejükből, pihenésükből véve el időt, a társadalom javá­ra tevékenykednek. Bizonyára sokféle választ adnának, vagy talán zavarba is jönnének, és csak általánosságokat mondanának, mert még saját maguknak sem fogalmazták meg valójában az okot. Azt azonban tudom, hogy többen vallanak: nem a kitüntetésért tettem. És ez így igaz. Az az ismerősöm, aki tavasz eleji délutánon mellém ült a HÉV-en, szintén nem azért vállalkozott társaival az alapok helyének kiásására, mert arra gondolt, hogy abból személy szerint neki valami előnye lesz. De bizo­nyára végiggondolta, mennyivel előbb készülhet el az üdülő, ha nem várnak, amíg minden pénz összejön az építkezésre, amíg találnak majd egy kivitelezőt, elegendő munkással, géppel. S ha a töltőtollhoz szokott alkalma­zottak keze nehezen is idomult az ásónyélhez, a csá­kányhoz, abban a hétfői fáradtságban, tenyérsajgásban tulajdonképpen nem a fáradtság volt a lényeges szá­mukra. Az elmúlik. Maradandó, amit közösen alkottak, hosszú időkre őrzi önkéntes társadalmi munkájuk ered­ményét. J elvény, kézfogás, jókívánság. Ennyi lenne hát csak a társadalmi munka elismerése? — mondhatná va­laki. Igen, ennyi. Ebben a három jelképben azonban az üzem, a község, a város — a társadalom egészének elismerése benne van, és ezért érdemes vállalni, ezért lesznek egyre többen, akik beállnak a sorba. Baumann László helyi Agrártudományi Egye­tem adjunktusa, kalauzolta a vendégeket. Kisteleki Antal, a Betonútépítő Vállalat főmér­nöke jelentette a miniszter­nek, hogy az útépítés rend­ben halad, majd ismertette a pályán dolgozó több mint 1200 dolgozó előtt álló felada­tokat. A táborparancsnok hangsúlyozta: a fiatalok lel­kes, társadalmi céljainkat tisztán látó segítségének ered­ménye, hogy az eddigi 'négy turnus munkájának több mint 1 millió forint a terme­lési értéke, s ez az összeg az augusztus 20-i zárásig eléri az 1 millió 300 ezer forintot. Az ismertetés befejeztével Rödönyi Károly megtekintet­te a gödöllői dombvidék szem­gyönyörködtető tájait átszelő autópálya építését, szót vál­tott az úton dolgozó fiatalok­kal. A közvetlen hangú esz­mecserén a fiúk beszámoltak munkájukról, szabad idejük­ről. Mihályovszky Miklós, a nagykanizsai Mező Imre gim­názium tanulója elmondta, hogy rendeztek már műsoros d'vatbemutatót is a táborban, S rendszeresen felkeresik a községbeli művelődési házat, s megtekintik műsorait. Bognár Géza és László Kálmán, a pá­pai mezőgazdasági szakközép- iskola tanulói arról beszéltek, hogy éppen a napokban ki­rándultak Egerbe, s ott lesznek hétfőn Siófokon is, ahól a rádió készíti Belépés csak tornacipőben című adá sát. A veresegyházi ifjúsági épí­tőtábor fiataljainak a mun­kája nagy segítséget jelent az autópályát építő dolgozóknak. A fiatalok helytállnak, az el­ső négy nap teljesítményének összesítése szerint akad olyan brigád is, amely 196 száza­lékra teljesítette a tervét. V. F. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM ARA 80 FILLER 1976. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Megérkezett az 50 milliomodik tonna szovjet kőolaj a Barátság vezetéken A Dunai Kőolajipari Válla­lat feldolgozó üzemébe pénte­ken érkezett meg az 50 millio­modik tonna kőolaj, amelyet a Barátság vezetékrendszer to­vábbított a távoli szovjet szén­hidrogénmezőikről a magyar határ közelében épített fényes- litked szivattyúállomáson át Százhalombattára. A Szovjet­unió, Csehszlovákia és Ma­gyarország 1959 decemberében írta alá a Barátság I. veze­ték építéséről szóló megállapo­A CEGLÉDI JO PÉLDA Eredményesen segítik a háztájit GYORSÍTOTT HITEL, TERMELÉSI BIZTONSÁG Cegléden a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz vállalta a háztáji és kisegítő gazdasá­gok felkarolását. Tavasszal létrehozta háztáji fő ágazatát. Akkor falragaszokon és röp­lapokon értesítették a lakossá­got a bővülő állattenyésztési és kertészeti lehetőségekről. Azóta sokan jelentkeztek, és váltak kisárutermelővé, nyug­díjasok, alkalmazottak, ipar­ban dolgozók is. A termelőszövetkezet — a bejelentett, lakossági igényok alapján — folyamatosan szer­zi be a tenyészállatokat. Teg­nap újabb negyven jelentke­zőnek adtak át vemhes üszőt, kocát, baromfit és, hibrid anyanyulakat. A termelőszö­vetkezet központjában Skulté- ty József elnök ismertette tö- rekv őseiket és eddigi eredmé­nyeiket. Az eddig átadott . vemhes üszők száma megközelíti az ötvenet, gazdára talált hetven tenyészkoca, de összesen két­százra van igény. Több tízezer naposbarwnfit kértek. Csirke, kacsa és gyöngycsirke egy­aránt rendelkezésre állt. Nagy gondot fordítottak a tenyész­állatok minőségére, ebben se­gítséget nvújt a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség. A kisáru termelőktől — elő­zetes számítások szerint — 20 —25 millió forint értékű jó­szágot vesz majd át a terme­lőszövetkezet. Egy részüket saját vágóhídján dolgozza fel, a többit átadja az állami fel­vásárló vállalatnak. A népgaz­daság hasznát példázza, hogy PENCEN Kozmikus geodéziai obszervatórium A napokban veszik birtokuk­ba a szakemberek Magyaror­szág első kozmikus geodéziai obszervatóriumát, amely Penc község területén épült fel. A tudomány és a technika roha­mos fejlődése tette lehetővé a kozmikus térség közvetlen ku­tatását. A mesterséges holdak megjelenése a geodéziának is új távlatokat nyitott. Segítsé­gükkel pontosabban tudjuk j megoldani a geodézia alapvető feladatait, a „háromszögelési hálózatok” összekapcsolását az egész világon, a föld alakjá­nak meghatározását és egyéb tudományos feladatokat. A megfigyelő beállítja a folografikus távcsövet. a na gy üzemekben egyetlen ál­latférőhely megteremtése 100 ezer forintos beruházást jelent, ugyanakkor sok tanyában, háznál gazdasági épületek, ólak és istállók állnak kihasz­nálatlanul. A tejet a kőröste- tétleni Alföldi Tej Közös Vál­lalkozás üzeme veszi át és dolgozza fel. Gondolnak a kiskert-tulaj­donosokra is, számukra szőlő­vesszőt, palántákat, gyümölcs­fákat és földieper-palántákat szereznek be. A termelőszövet­kezet saját tagjainak lucerna- földet és 180 hektár kaszálót adott ki, hatvan hektár nagy- üzemileg nem hasznosítható területen , takarmány növénye­ket termelnek. Terménybolt- jaikíban sokféle takarmány és táp kapható. Szabó Pálné, az OTP ceglédi fiókjának igazgatója az ügyin­tézés egyszerűsítéséről beszélt. A mezőgazdasági hitelt igény­be vevő kisárutermelőknek nem kell az OTP-ben kilin­cselni, megszüntették a több­napos utánjárást. Az állatok kiadásának helyszínén, a ter­melőszövetkezetekben dolgoz­nak az ezzel foglalkozó ügy­intézők, ott adják a pénzit, amit nyomban befizetnek a termelőszövetkezet pénztárá­ba. Az adatok azt bizonyítják, gyorsan emelkedik a tenyész­tési kedv. Cegléden ebben az évben eddig 161-en vették igénybe az OTP-hitelt. Az egész megyében jelentős az előrelépés, 668 kistermelőnek 7 millió 600 ezer forint értékű mezőgazdasági hitelt folyósí­tottak. Ugyanakkor 1975. ápri­lis 30-tól 1976. április 30-ig csak 236 kérelmező jelentke­zett és 3,1 millió forintot vett fel. Az OTP által adható me­zőgazdasági hitel összege 1000 forinttól 50 ezer forintig ter­jed. A jelenlegi kölcsönigény- lési átlag 13 ezer 303 forint a megyében. T. T. dást, amely szerint a 400 mm átmérőjű vezetéken 1962 vé­gén kezdődött meg a szovjet kőolaj szállítása. A következő évben kereken egymillió tonna kőolaj érkezett ezen a veze­téken, s népgazdaságunk fej­lődésének, igényéinek megfele­lően évről évre növekedett az import. Űjabb lendületet adott ezeknek a szállításoknak az Ungvár—Fényeslitke—Százha­lombatta között kiépített 600 mm átmérőjű Barátság 11. ve­zeték, amelyet 1972 novembe­rében adtak át így a múlt évben már több mint 6 millió tonna kőolajat kaptunk a Szov­jetuniótól a Barátság vezeték­rendszeren át, háromszor any- nyit, mint a hazai termelés. Vetőmagszállítás: októberig Befejeződött a gabona ara­tása, a gazdák számára azon­ban ez az időpont nem jelent még lélegzetvételnyi szünetet sem, hiszen azon túl, hogy ha­laszthatatlanná vált az őszi ké­szülődés, gondoskodniuk kell a jövő évi gabonatermés vető­magjáról, és a vetés előkészí­téséről. A Vetőmagtérméi tető és -Ér­tékesítő Vállalat már az ara­tás időszakában megkezdte az októberben földbe kerülő ga­bonavetőmag kiszállítását. A gazdaságok idén minden ed­diginél előbb vehetik át a megrendelt szaporítóanyagot. Az ellátás megfelelőnek ígér­kezik. A vállalat a régieken kívül újabb gabonafajtákat bo­csát a termelők rendelkezésé- re. A gazdaságok mindig szí­vesen veszik a néhány évvel ezelőtt a termőterületnek még még 85 százalékát elfoglaló Bezosztája 1-et, miután ez a búza minden szempontból be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket, és sok helyen még most is a legmegbízhatóbb ga­bonafélének számít. Emellett az utóbbi két évben a terme­lők érdeklődése a Jubilejnaja 50. szovjet fajta felé fordult, ez a búza kitűnő télállóságú — jól bírja a fagyokat —, az aszályban is kitűnően „visel­kedett”, s ráadásul kevésbé fo­gékony néhány gabonafertőzés iránt A Száva-búza — szin­tén a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiségben vár el­adásra. A vállalat október 1-ig min­denhová kiszállítja a vetőma­got. A szovjet légiflotta napja Jefimov repülőmarsa/l nyilatkozata A szovjet légiflotta napján Jefimov repülőmarsall, a légi­erő főparancsnokának első he­lyettese, nyilatko?atot adott a TASZSZ tudósítójának. A repülőmarsall elmondotta: a szovjet repülősök mindent megtesznek a Szovjetunió vé­delmi erejének fokozására, és katonai tudásuk tökéletesítése érdekében. A szovjet légierő tagjai, a Varsói Szerződés tag­államai, testvéri hadseregeinek repülőivel harci szövetségben, állandóan készen állnak, hogy a szocialista haza, a béke és a kommunizmus védelme érde­kében teljesítsék hazafias és internacionalista kötelességü­ket. Az SZKP és a szovjet kor­mány-a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szünte- lenül 'gondoskodik a szovjet ál­lam védelmi képességeinek megszilárdításáról. A fegyveres erők több ágával együtt a lé­gierő, is újabb eredményeket ért el a fegyverzet és a kikép­zés tökéletesítésében. Rapai Gyula, hazánk moszk­vai nagykövete végleges haza­térése alkalmából, augusztus 12-én búcsúfogadást adott. A baráti hangulatú fogadáson megjelent a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió külügyminisztériumának több vezető beosztású munkatársa. A fogadáson részt vettek a szovjet társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői, . vala­mint a baráti szocialista or­szágok nagykövetei is.

Next

/
Thumbnails
Contents