Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-03 / 182. szám
%Mútw 1976. AUGUSZTUS 3. KEDD Helsinki a haladás ügyének nagy győzelme Visszhangok a biztonsági értekezlet évfordulóján A moszkvai Pravda vasárnapi számában „A béke és a haladás érdekében” címmel vezércikket szentelt az európai biztonsági konferencián elfogadott záróokmány aláírása első évfordulójának. A lap a többi között hangsúlyozza: „Az európai biztonsági konferencia, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezésére hívtak össze, megvonta a második világháború utáni időszak politikai mérlegét, bebizonyította az erőszakpolitika meddőségét és károsságát, s megnyitotta a feszültség enyhítésének új szakaszát. Egyben fontos lépés volt ahhoz, hogy rögzítsék a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének és egyenrangú együttműködésének elveit, kiindulópontként szolgált ahhoz, hogy Európa következetesen tovább haladhasson a tartós béke útján. Az európai biztonsági konferencia ily módon a haladás ügyének nagy politikai győzelmévé, a józan gondolkodás győzelmévé vált. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a proletár internacionalizmus magasztos eszméihez híven, sohasem különítette el a Szovjetunió sorsát más európai országok és az egész világ országainak sorsától. A Szovjetunió bel- és külpolitikáját ezért minden békeszerető és haladó gondolkodású ember megérti és támogatja. Ezt az eddiginél még inkább kidomborította a Helsinki óta eltelt egy esztendő” — állapította meg végezetül a Pravda. Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak a helsinki értekezlet évfordulóján nyilatkozott a Pravda bonni tudósítójának. Kijelentette: „A biztonsági konferenciának az európai béke megszilárdítása szempontjából kiemelkedő jelentősége van. Igaz, hogy záróokmányának a nemzetközi politikára gyakorolt hatása az elmúlt évben valamivel szűkebb korlátok közé szorult, mint szerettük volna. Afelől azonban semmi kétségem sincs, hogy a nemzetközi politikai helyzet még ingatagabb lenne, ha nem ellensúlyoznák Európában a stabilizáló tényezők. Meggyőződésem — folytatta Brandt —, hogy az NSZK a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy előmozdítsa a gazdasági, a tudományos, a kulturális és a humanitárius együttműködés továbbfejlesztését. Mindenekelőtt azonban a fegyverkezés korlátozásának ügyén kell tovább munkálkodni. Itt pedig felétlenül látni kell, hogy a lehetőségeket jórészt az határozza majd meg, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió miben jut megállapodásra a hadászati fegyvereket illetően” — mondotta végül az SPD elnöke. A Görög KP a berlini tanácskozásról A Rizoszpasztisz, a Görög Kommunista Párt lapja közölte, hogy a párt központi bizottsága július végén teljes ülést tartott. A plénum megvitatta az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének eredményeit, és jóváhagyta a párt küldöttségének tevékenységét a tanácskozáson. Megállapította, hogy a Berlinben elfogadott dokumentum óriási jelentőségű a népeknek a békéért, a biztonságért és a haladásért, valamint az imperializmus ellen vívott harca szempontjából. A központi bizottság elemezte az ország belső helyzetét. Erről Florakisz, a KB első titkára tartott beszámolót. Az ülés részvevői megállapítotA Szíriái KP támogatja a palesztinokkal kötött megállapodást MEGALAKULT AZ ÚJ DAMASZKUSZI KORMÁNY A Szíriái Kommunista Párt Damaszkuszban közzétett nyilatkozatában támogatásáról biztosította a közelmúltban aláírt szíriai—palesztinai megállapodást, valamint a szíriai— palesztin tárgyalásokról kiadott közleményben foglalt határozatokat, és készségét fejezte ki, hogy minden eszközzel elősegíti azok megvalósítását. A szíriai—palesztinai közlemény, mint a nyilatkozat hangsúlyozza, rámutatott a térségben fennálló imperialista cionista összeesküvésre, amelynek tetőpontját a Sinai- megállapodás és a libanoni események jelentették. A közlemény felhívta a figyelmet a jelenlegi libanoni helyzet fennmaradásának veszélyére. A szíriai—palesztinai találkozó — hangsúlyozza a nyilatkozat — leleplezi a Szíria és a palesztinai ellenállási mozgalom gyengítésére irányuló kísérleteket. E kísérletek mögött az Egyesült Államok, Izrael és a nemzetközi cionizmus áll. Miután Al-Ajubi szíriai miniszterelnök a hét végén lemondott, Asszad elnök Abdel Rahman Kalafavit bízta meg kormányalakítással. A politikus hétfőn a Baath-párt regionális vezetősége elé terjesztette az új kormány névsorát. A Szana szíriai hírügynökség szerint a damaszkuszi kormányváltozás semmiféle módosulást nem jelent Szíria kül- és arabközd politikájában. Heves harcok Dé!-Libanonban Megállapodás Teli Zaatar sebesültjeinek elszállításáról Hétfőn Dél-Libanonban folytatódott a palesztin fegyveresek és szövetségeseik heves összecsapássorozata a szíriai csapatokkal. A legsúlyosabb harcok Szidón déli kikötőváros közelében folytak. Ugyancsak fellángoltak a harcok Bejruttól északkeletre a keresztény erők és szíriai csapatok által ellenőrzött területeken. Kisebb méretű összecsapásokról érkezett hír Tri- poliból. is. Gyakorlatilag Bejrút az egyetlen hely, ahol viszonylagos nyugalom van. A Nemzetközi Vöröskereszt bejrúti hivatalos képviselői közölték, hogy a libanoni jobboldali vezetők hozzájárultak a Teli Zaatar palesztin menekülttábor sebesültjeinek elszállításához és az akció kedden kezdődik. Elmondották, hogy a jobboldali vezetők és Hasszán El-Kholi, az Arab Liga libanoni különmegbízott ja között létrejött megállapodás értelmében, szavatolják a sebesültek elszállítását végző kilenc teherautóból álló konvoj biztonságos áthaladását a jobboldali erők által megszállva tartott kelet-bejrúti területen keresztül. A jobboldal rádióadója beszámolt arról is, hogy Hasszán El-Kholi megbeszélésein szó volt egy szerdán életbelépő esetleges tűzszünetről — ezúttal az 54.-ről a 16 hónapja tartó polgárháborúban. HAVANNÁBAN közös közleményt hoztak nyilvánosságra Neto angolai államfő látogatásáról. A közlemény hangsúlyozza, hogy Kuba és Angola továbbra is együttműködik a gazdaság, az oktatás, a közegészségügy területén, és a szigetország változatlanul támogatást nyújt az angolai fegyveres erők kiképzéséhez. SZOMÁLIÁI párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába. A delegációt Mohamed Ali Szamantar, a Szomáliái Forradalmi Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, az ország alelnöke és hadügyminisztere vezeti. DAR ES SALAAMBAN vasárnap hivatalos megbeszélést tartott Samora Machel mozambiki, Mohamed Sziad Barre Szomáliái és Julius Nye- rere tanzániai államfő. A találkozón a dél-afrikai felszabadító mozgalom időszerű kérdéseit, valamint Kenya és Uganda kapcsolatai megromlásának témakörét elemezték. ták, hogy a kommunista párt, szövetségben az ország haladó erőivel eredményesen dolgozik azért, hogy kibontakozzék a munkásosztály és az egész nép harca a nemzeti függetlenségért, a békéért, demokráciáért, valahai nt a kormány reakciós politikája és az amerikai befolyás ellen. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a GKP nagy súlyt fektet az ország demokratikus és antiimperia- lista erőinek összefogására, s a pártnak ez az irányvonala a széles néptömegek támogatására talál. Ceausescu a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottságának meghívására üdülésre a Szovjetunióba érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ceausescu felesége kíséretében látogatást tett a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaságban. Kisinyovban a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában Ceausescu és a szovjet köztársaság vezetői megbeszélést folytattak. A beszélgetés során Ivan Bogyul, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Moldáviai KP Központi Bizottságának első titkára tájékoztatta a vendégeket arról, hogy a moldáviai nép milyen eredményeket ért el a kommunista építésben és miként szervezi az SZKP XXV. kongresz- szusa határozatainak végrehajtásával kapcsolatos munkáját. Csehszlovák tiitakozó- jegyzék az NSZK-hoz Az NSZK egy polgári repülőgépe július 31-én megsértette Csehszlovákia légterét, az ország nyugati határánál. A csehszlovák légierő közvetlenül azután, hogy a nyugatnémet repülőgép csehszlovák területre behatolt, leszállásra szólította fel a gép pilótáját. A pilóta azonban ezt nem tette meg. A csehszlovák külügyminisztérium ugyanezen a napon az NSZK, prágai nagykövetségének tiltakozó jegyzéket nyújtott át. Eíbben elítélte a légtér megsértését. Új utakon a szovjet gépkocsigyártás (1.) Naponta 6000 Az elmúlt évtizedekben világszerte kiéleződött a harc a vasutak és a gépkocsiforgalmi vállalatok között. A tőkés államokban a gépkocsi lett a győztes. A Szovjetunióban és a szocialista országokban úgyszintén előretört a gépkocsigyártás. 1969. január 1-én a világ gépkocsiparkja több mint 200 millió járművet számlált. 1980-ig ez a szám megkétszereződik. Milyen részt vállal a gépkocsigyártásban a Szovjetunió? Milyen irányban fejlesztik a gépkocsigyártást a szovjet népgazdaságban? Mielőtt ezekre a kérdésekre válaszolnánk, érdemes visszatekinteni az indulásra. így kezdődött... 1918 nyarán történt. A moszkvai AMO gyárba ellátogatott Vlagyimir Iljics Lenin. Itt, ebben az üzemben kellett megkezdeni a gépkocsigyártást. Alig fél évvel az októberi forradalom után, a súlyos gazdasági helyzet, a fenyegető imperialista agresszió feltételei között néhéz, szinte megoldhatatlan feladatnak tűnt ez a vállalkozás is. Lenin tájékoztatta a munkásokat a gyár távlatairól, s magabiztosan kijelentette: — Nem fér hozzá kétség, hogy hamarosan az üzemcsarnokokban az első szovjet gépkocsik ezrei készülnek el. November 7-én a moszkvai Vörös téren már 10 AMO gépkocsi vett részt a díszszemlén. Ezek a járművek voltak a manapság már világszerte ismert ZIL gépkocsigyár első termékei. Az AMO—F15 tehergépkocsik benzinmotorosak, 36 lóerősek voltak. Ma már eltörpülnek a korszerű ZIL-ek mellett, sőt az AMO-család második generációja, a 2,5 tonnás AM—3 gépkocsik mellett is, melyeket a harmincas évek elején kezdtek gyártani. Kiemelt építkezések Napjainkban kiemeltnek nevezik a kulcsfontosságú építkezéseket. Az első ötéves terv idején szószerinti fordításban rohamépítkezésnek számított az első fémfeldolgozó óriásüzemek mellett a Gorkiji Gépkocsigyár is. 1929-ben kezdték építeni, s 1932 januárjában már legördült a futószalagról az első 1,5 tonnás GAZ—AA gépkocsi. Két év múlva háromtengelyes „6x4” típusú, 2 tonna teherbírású gépkocsik sorozatgyártására tértek át. A Jaroszlavi Gépkocsigyárban 1931-ben indult meg az első háromtengelyes, 3 tonnás gépkocsik szerelése. A gépkocsigyártó ipar gyors fejlődése új folyamatot indított el — megkezdődött a vállalatok szakosítása. Így például már 1932-ben több mint 30 moszkvai és tucatnyi leningrádi üzem változtatta meg termelési profilját, s kezdett alkatrészeket gyártani gépkocsigyárak számára. Csakhamar fölöslegessé váltak a költséges importössze~***8>‘ ; * ... Alekszandr Síkunovot, a Volsrai Gépkocsigyáv szerelőlakatosát a Munka Vörös Zászló Rendjellel tüntették ki. Műszak végén — Moszkvicsok százai állítások. Az ország elsajátította a golyóscsapágygyártást, a motor- és műszergyártás korszerű technológiáját. Kialakult a szakembergárda, a tehetséges tervezőmérnökök, nagy osztaga. Nehéz lenne felsorolni akár távirati stílusban is, a szovjet gépkocsigyártás fő állomásait, legjellemzőbb vonásait, a gépkocsitípusokat, kezdve a harmincas évekkel. Hosszasan ismertethetnénk a ZIL-gépko- csik „családfáját” (annyit azért jegyezzünk meg, a ZIL-gyár- ban készült el az első szovjet nyerges vontató, amely 6 ton\ forradalmi vívmányok visszavonhatatlanok A portugál parlament előtt a Soares-kormány programja Soares portugál miniszter- elnök hétfőn a köztársasági gyűlés, a portugál parlament elé terjesztette kormányprogramjának alapvető pontjait. A portugál szocialisták vezére kormányának legfontosabb célkitűzéseként a súlj’os gazdasági helyzet normalizálását, a pénzügyi stabilitás megteremtését, a munkanélküliség csökkentését, a termelékenység növelését és a demokratikus állam megszilárdítását jelölte meg. A miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya legkésőbb 1976. november 15-én ismerteti a következő pénzügyi és költségvetési tervezetét, 1977 májusára négyéves tervet, majd októberre 15 éves hosz- szútávú tervet dolgoz ki. „Pluralista demokráciát kívánunk létrehozni a szocializmus felé vezető úton” — jelentette ki Mario Soares. A miniszterelnök a továbbiakban úgy nyilatkozott, hogy a forradalmi vívmányokat, az államosításokat, a földreformot és a munkásellenőrzést visszavonhatatlan ténynek tekinti. Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára újságíróknak kijelentette: korábbi kétségeik ellenére, amelyet az egypárti szocialista kormánnyal szemben hangoztattak, a kommunistáknak nem áll szándékukban ellenzékbe vonulni, hanem továbbra is aktívan kívánnak tevékenykedni a dolgozók érdekeinek védelmében és érdekeltek az együttműködési tárgyalások folytatásában. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megerősítsük a portugál demokráciát” — mondotta a főtitkár. Választási kampány Cipruson Ezekiel Papajoannu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) fótitkára beszédet mondott egy tömeggyüiésen, amelyet a szeptemberi választásokat megelőző kampány során rendeztek. A ciprusi kommunisták vezetője hangsúlyozta, hogy a szigetország népe határozottan elutasít minden olyan tervet, amely a sziget íelosztására irányul és ezáltal a reakció, az imperializmus érdekeit szolgálja. Nem nehéz megjósolni: a ciprusi belpolitikában viharosnak ígérkezik ez a nyárutó. Természetesen nem közömbös, hogy a választások nyomán milyen parlament alakul. Az igazság mégis az, hogy korántsem a következő nemzetgyűlés összetétele a legfontosabb kérdés Cipruson. Az, hogy merre tart a sziget- ország, szinte száz százalékban nemzetközi politikai té ■ r.yezők függvénye. Ez az alapvető igazság teszi sajátossá, majdhogynem egyedülállóvá a jelenlegi választási kampányt is. A szavazók tudják, hogy először annak kell eldőlnie: megmarad-e a független, szuverén, el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság. Minden más csak ezután következik. Ciprus a szó fizikai értelmében a létéért küzd, és ezt a létet nem belső, hanem mindenekelőtt külső erők fenyegetik. Az alapképlet: a független Ciprusra három oldalról nehezedik iszonyú nyomás. Két NATO-tagállam (Törökország és Görögország), valamint maga a NATO, mint szervezel, igyekszik Nicosiára erőltetni a maga szempontjait. Alhón és Ankara alapvető tévedése, hogy szüntelenül görögökről és törökökről beszél — ciprusiak helyett. A NATO pedig szeretné közvetlen katonapolitikai befolyása alá vonni a világ egyik legfontosabb stratégiai fekvésű szigetét. Ez Ciprus számára a legnagyobb veszély: ha sikerülne, a független köztársaság végét jelentené. nás utánfutót vontathatott) s az autóbusz- és trolibuszgyár- tásnak akár külön tanulmányt is szentelhetnének. Maradjunk inkább a statisztikai adatok birodalmában. 1945-ben a szovjet gépkocsi- gyártás elérte a 74,7 ezres darabszámot. 1958-ban 511,1 ezer, 1965-ben 616,3 ezer, 1970-ben 916 ezer, 1975-ben 1 millió 964 ezer gépkocsi hagyta el a gyárakat. 1980-ban a gépkocsigyárak összesített kapacitása 2,1—2,2 millió gépkocsi lesz. S ha már számokról esik szó, szögezzük le: a fordulópontot a tehergépkocsigyártásban az ötvenes, a személygépkocsigyártásban a hatvanas-hetvenes évek jelentették. 1950-ben még „csak” 20 millió tonna terhet szállítottak gépkocsikkal a Szovjetunióban, tíz év múlva pedig már több mint négyszer annyit. 1958-ban 122,2 ezer személygépkocsi hagyta el a gyárakat, 1971-ben már 529 ezer darab, 1975-ben pedig 1 millió 201 ezer! Jelenleg egy nap alatt 6000 gépkocsi készül el a Szovjetunióban. A gyár második ifjúsága Az egykori AMO gyár, a moszkvai Lihacsov gépkocsigyár — második ifjúságát éli. A vállalat bázisán egész sor fióküzem létesült. A gyárnak főiskolája, több technikuma, ipari szakiskolája van, amelyekben mintegy 25 ezer fiatal gépkocsigyári dolgozó tanul. A ZIL 38 ezer munkása költözött új lakásba. A vállalati bölcsődékben, óvodákban, Illetve úttörőtáborokban 17 ezer a helyek száma. A gyárat átépítették, szinte valamennyi munka- folyamatot gépesítettek. Hasonló változások történtek, hasonló módon gondoskodnak a dolgozókról a gor- kiji, uljanovszki, minszki és más gépkocsigyárakban is. Meleg szavakkal méltatta a ZIL gépkocsigyár munkáshagyományait, az elért sikereket Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, aki 1976. április 30-án ellátogatott a vállalathoz, hogy a ZIL zászlajára tűzze az októberi forradalom rendjelt. A gyár a magas kormánykitüntetést azzal érdemelte ki, hogy a 9. ötéves tervidőszak alatt 900 ezer tehergépkocsit, 720 ezer hűtőszekrényt, valamint sok más kiváló terméket adott a szovjet népgazdaságnak és a külföldi megrendelőknek. Márkus Csaba (Követkézig: VÁZ, KamAZ, BeloavtóMAZ.) V i