Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
1976. JÚLIUS 4., VASÄRNAP 5 Az új fajták Szigetcsépen vizsgáznak A Kertészeti Egyetem kísérletei Két év óta szerződéses kapcsolatban van egymással a SZÖVOSZ és a Kertészeti Egyetem; megállapodásuk alapján a kertészeti kutatók kísérletsorozatot. indítottak újabb fajták előállítására, korszerű termelési módok kidolgozására és központosított szaktanácsadással segítik a SZÖVOSZ-szal kapcsolatban levő termelőket. A Kertészeti Egyetem gyümölcstermesztési tanszéke a szigetcsépi gazdaságban vizsgáztatja az új gyümölcsfajtákat, ellenőrzi hozamaikat és számon tartja a termelési költségek alakulását. A tudományos kutatók meghatározzák az optimális érésidőt és esetenként tápanyagvizsgálatokra is sor kerül. A kísérletek eredményeit minden évben összesítik, olyan kimutatásokat készítenek, amelyeket a gyakorlati gazdák jól hasznosíthatnak. Az egyetem kísérleti üzemében. és tangazdaságaiban központi szaktanácsadó szolgálat működik, rendszeresen sor kerül szakmai bemutatókra, ezeken a kistermelőket is szívesen fogadják. Főként a gyümölcs- és zöldségtermelők kapnak hasznos útbaigazítást a legjobb fajták kiválasztásához és a korszerű termesztési módszerek alkalmazásához. Esetenként' értékesítés-szervezési és üzletpolitikai előadásokat, konzultációkat is rendeznek. Idén először intenzív paprikatermesztési tanfolyamot tartottak a Kertészeti Egyetemen, ezen négyszázan vettek részt. Nagy érdeklődéssel tanulmányozták például a kisgazdaságokban is jól alkalmazható új fajták tulajdonságait és azokat az ösztönzési módszereket, amelyekkel a paprikatermelést lehet fokozni. Hagymagyár Nagykátán Folyamatos munkát ad az embereknek közismert gondja a mező- gazdasághoz kötődő üzemeknek: hűtőházaknak, konzervgyáraknak, hogy a munka üteme a beérkező termények mennyiségétől függ. Volt idő, amikor a kérdést egyszerűen oldották meg: ha megindult a nagyüzem, földuzzasztották a létszámot, ha pedig a beérkező áruk mennyisége megcsappant, a dolgozók egy részétől is megváltak. — Ma már a munkaerővel lehetetlenség ilyen rablógazdálkodást folytatni — mondja Kiss Sándor, a ceglédi tartósító üzem nagykátai egységének vezetője. — Mindenki tudja, hogy a munkáskéz drága kincs. Arra törekszünk, hogy a termelés hullámvölgyeiben is megfelelő elfoglaltságot adjunk dolgozóinknak. Nem csodatevéssel Nagykátán a zöldségüzemet mindenki csak úgy emlegeti: o hagymagyár. Az elnevezés nem alaptalan, hiszen legnagyobb mennyiségben vörös- és póréhagymát dolgoznak föl. E mellett levélzöldfélék: kapor, petrezselyem, zeller, valamint a gyökér és gumós növények közül az idehaza kevésbé ismert pasztinák (paszternák) és a zellergumó ad munkát az itt dolgozóknak. Termékeik mintegy 95 százaléka tőkés exportra készül. A legnagyobb vásárló az NSZK- beli Brücner-cég levélzöldből, póréhagymából, pasztinákból és zellerből. De a ceglédi központ az itteni árukból szállít Hollandiába és a tengerentúlra, az Egyesült Államokba és Japánba is. A gyáregységnek az idén 639 tonna szárítmányt kell előállítania. Ezenkívül 320 tonna, a háziaszonyok munkáját egyszerűsítő konyhakész burgonya a tervük. Az idén is fő termékük lesz a vöröshagyma, melyből 460 tonnát kezelnek majd, s a második helyen álló pasztinák már csupán 60, a petrezselyemlevél 50 tonnát képvisel a termelési tervben. A többi termék összesen 66 tonnát tesz ki. Az már tény, hogy kamillából, póréhagymából a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb nyersanyagot kaptak. Ezt a lemaradást elsősorban a júliusban kezdődő vöröshagyma-feldolgozással akarják behozná. Ez a szándék feltételezhetően csak teljes erőbedobással, munkacsúccsal valósítható meg. De honnan teremtik elő az ehhez szükséges létszámot? — Nem csodatevéssel — jelenti ki határozottan a gyáregység vezetője. — A létszámunk 120 fő, szinte valameny- nyien nők. Velük kell megolda- dolnunk a hirtelen megnövekvő feladatokat is. — Hogyan lehetséges ez? — Az egyik alapfeltétel, hogy megszüntettük a köny- nyebb időszakokban korábban szokásos leépítéseket. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Folyamatos munkalehetőséget teremtünk mindenki számára. Ez lehet a ládák javítása, a berendezések korrózióvédelme, a korábbról tárolt nyersanyagok válogatása, előkészítése exportra. A vezetőknek ügyelniük kell, hogy o dolgozók, soha ne kényszerüljenek tétlenségre, mert ez nagyon leronthatja a munkaerkölcsöt. Okos gépek 1876. július 2-án Dömsod községben látta meg a napvilágot és ott él ma is özvegy Jakab Istvánná, született Ágoston Eszter. Árnyas fa alatt, az udvarban hevarészve találjuk. Jöttünjkre felül, lábra támogatja a lánya, meg a menye. Ketten is karonfogják és lassú léptekkel bevezetik a házba. Ott fogadja az interjúvoló újságírót. Tekintete fiatalos, egyáltalán nem megtört, arcán ránc alig. Hangja nem hangos, de nem is túl halk. Beszéde folyamaté«, csak nagynéha pillanatra akadozik, amíg eszébe nem jut a megfelelő kifejezés. Hát itt a nagy ünnep — kezdjük a beszélgetést. — Igen, már nagyon vártam. Jönnek sokan, akiket szeretek. Kilencven vendég hivatalos a születésnapra. Halászlé meg birkapörkölt a menü és persze sütemény is, amit még most is sütnek. Illata betölti a házat. A szűkebb család: a 67 esztendős Lajos fia, a Dózsa Tsz járadékosa, meg felesége, aki 16 éve gondnoka a tsz Domi-tanyájá- nak. Aztán hazajött Eszter lánva, özvegv Papp Ferencié és annak leánya, Bozsik Károhmé, férjével, meg leányával Esztergomból, és a másik unoka, Papp Ferenc is elhozta feleségét Füzesabonyból, ahol az MHSZ gépkocsivezető-oktatója. A Papp- házaspár sem hagyta otthon két kicsinyót, így két unokája, három dédunokája veszi körül az ünnepeltet. Kerek százan vesznek tehát részt Eszter néni századik születésnapján. 1902-ben ment férjhez. Addig is, azután is a földet művelte. — Volt egy kis szőlőnk, azt kapáltam, de eljártam a másokéba is, napszámba. Egy hold földet vitt be a Dózsa Tsz-be. — Havi 670 forint járadékot kapok, meg a háztájit. A tsz is képviselteti magát az ünnepségen, nyugágyat hozott ajándékba idős tagjának. A nagyközségi tanácstól nyári takarót kapott. De majd minden vendég hoz valami hasznosat, szépét. Hosszú életében volt jóban, rosszban része. Mire emlékszik vissza a legtöbb bánkó- dással? — A háborúra. Oda volt a férjem Amíg meg nem jött. nagyon sokat aggódtam. A háború, amiről beszél, az első világháború. — Nagyot változott azóta a világ ... — mondjuk. — Bizony — feleli —, de én meg vagyok vele elégedve, mert most jobb, mint volt azelőtt. Ezt hallom a népektől is, meg innen az udvarból is látom, köröskörül milyen sokat építkeznek. Tud a technika ^fejlődéséről, az autóra, repülőgépre azt mondja azonban, egyik sem olyan, új dolog. Mi pedig azt firtatjuk. mire emlékszik vissza a legszívesebben ? — A táncra meg az éneklésire. Azt mindig nagyon szerettem. Mikor táncoltam utoljára ? Hetvenéves koromban, lakodalomban. Énekelni pedig tavaly a születésnapomon. Harmadikos diákgyerekek jöttek hozzám Ráckevéról, a gimnáziumból, magnóval, abba énekeltem bele 35 nótát. Sok dalt tudok, el nem felejtek egyet sem, de most már csak magamban dúdolgatok. Mi századik Szü- letésmapián a kívánsága? — .Tó az egészségem, hálisten- nek, csak a lábam fáj, más bajom nincs. Azt kívánom, legyen ezután is ilyen jó az egészségem és éljek még soká. Olyan szép az élet! Sz. E. Ottjártamkor éppen a szárított petrezselymet válogatták az asszonyok. Igaz, a gépi munka jobban fizet, de ezért kárpótol az állandó egyhely- hez kötődő, biztos munkalehetőség. — A szezon persze, még ma is szezon. — teszi hozzá Kiss Sándor. — Az, hogy a legnehezebb időszakban is ugyanazzal a 120 emberrel helyt tudunk állni, két dolog függvénye. Az egyik: maximális gépesítés. A hozzánk kerülő terményeket hámozzuk, több fázisban mos suk, aprítjuk, szárítjuk. Ezek meglehetősen munkaigényes műveletek, de elmondhatjuk, hogy ma már a legkorszerűbb körülmények között dolgozunk, szinte teljesen automatizáltuk a műveletsort. A vonal egy pontján felkerül a nyersanyag és kényszerpályán halad a szárítóig, miközben a gépek feldolgozzák az árut. Az emberek feladata tulajdonképpen csak a gépek kiszolgálása és az ellenőrzés. A műszaki fejlesztéssel körülbelül negyven ember munkáját tudtuk pótolni. — Lezárult már a fejlesztés? — Még van tennivalónk. Most egy angol céggel tárgyal a vállalatunk négy, a legmodernebb technológiájú hagymatisztító vásárlásáról. Ha megegyezésre jutnak, két gépet mi is kapunk a következő években- így jobban tudjuk függetleníteni magunkat kiszolgálótelepeinktől, melyeken egyre kisebb, csökken a létszám. A technológia javulása mellett a munkahelyi körülményeket: a fűtést és a meleg- vízellátást is kedvezőbbé teszi majd az új kazán üzembe állítása. De, mint mondtam, a korszerű műszaki alap megteremtése csak az egyik feltétel — hangsúlyozza a gyáregység vezetője. A szervezés is fontos — Mit tart még fontosnak? — A drága gépeket megfelelő hatékonysággal kell kihasználni. Mivel berendezéseink legtöbb egysége számos termény feldolgozásához használható, arra törekszünk, hogy az ehhez szükséges átrendezés minél gyorsabban történjék. Üzemfenntartásunk dolgozói szinte már művészi tökélyre fejlesztették ezt a munkát. Fontos az átgondolt szervezés is. Tény, hogy a mi munkánkat nagymértékben befolyásolja az időjárás, de vannak esetek, mikor csak az egyeztetésen múlik, hogy egy-egy termék folyamatosan érkezzen, ne néhány naponként álljunk át, mert. ez több időkieséssel jár. Ha pedig mindez együtt van — a célnak megfelelően kialakított feldolgozósor és a jó minőségű termény —, akkor a munkát minél gyorsabban, ütemesebben kell befejeznünk. Ennek érdekében ilyenkor mindig három műszakban dolgozunk, hiszen az alkalmazott technológiában négy óra alatt szárad a nyersanyag, ezért folyamatos üzemeltetés szükséges. A Nagykátán tapasztaltak azt mutatják, hogy napjainkban mindinkább a tudatos munkaszervezés, az emberi erővel való megfontoltabb gazdálkodás jellemzi a mező- gazdaság időszakosságához kötődő üzemeket is. Bizonyos, hogy a folyamatos, egyenletes munka megteremtésére nemcsak itt tettek és tesznek intézkedéseket. Mégis a mezőgazdaság esetlegességéből & a munkaerőhelyzet kedvezőtlen alakulásából eredő gondok megoldására a tétlen panaszkodás helyett jó példákkal szolgál a nagykátai gyáregység. L. T. Közös dolgaink gatja munkáját. Mozgalom tehát? Az is. De fogalmazhatunk úgy is, hogy a népfront a népi-nemzeti összefogás eszméje. Összefogás közös dolgaink közös megoldására, a fejlett szocialista társadalom felépítésére. S ha ezt így fogjuk fel, az eszme gyakorlattá válik, s a népfront így lehet segítője, támogatója szocialista társadalmunk megvalósulásának. A népfrontról szólván, soha nem szabad elfelejteni, a közös szót, amely legfőbb jellemzője e mozgalomnak. Közös, mert' részt vesz benne társadalmunk minden osztálya rétege. FELADATAINKAT csakis így, közösen tudjuk megoldani, törvényszerűen szükség van minden erő összefogására, közös akaratára. Jellemző példája ennek, hogy az utóbbi időben egyre több nagyüzemi munkás vállal cselekvő részt a Hazafias Népfront lakóterületi bizottságainak munkájából. Sorra jelentkeznek a különböző egyházak is, felajánlva támogatásúikat. A népfront programja — hangzik az egyik egyház állásfoglalása — kiterjed a családi életre, a társadalom széles rétegeit érintő minden problémára, hirdeti a humanizmust, az emberi haladást, a békét. Ez a program lelkünk teljes egyetértésével találkozik. Ezért támogatjuk mi hívők a nem hívőkkel együtt a Hazafias Népfront programját — hangsúlyozza az egyházi nyilatkozat. AZ MSZMP XI. kongresszusának határozata nagyon fontosnak ítéli meg a népfront- mózgalmat. Olyan erőnek, amely hathatós segítséget nyújthat a szocializmus építéséhez, a nemzeti összefogás megvalósításához, munkálkodik a szocialista hazafiság, a nemzeti öntudat erősítésén. Mindezek közös dolgaink, s ezért is mindannyiunk vitafóruma, előbbre lépésünk újabb állomása lesz a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. E. Gy. ORSZÁGSZERTE befejeződtek a Hazafias Népfront kongresszusát előkészítő tanácskozások. Falugyűléseken, városi összejöveteleken, majd befejezésül megyei küldöttértekezleteken értékelték a résztvevők az elmúlt időszak népfrontmunkáját, összegezték a tennivalókat, a népfrontmozgalom jövőbeni szerepét társadalmunkban. Miért érdemel különleges figyelmet a Hazafias Népfront szeptemberben sorra kerülő országos VI. kongresszusa? Elsősorban azért, mert ezen a tanácskozáson minden magyar állampolgár személyes küldöttei tárgyalnak az egész népünket átfogó tízmilliós mozgalomról. Nem egy iparág, valamelyik szakma, hivatás gondjairól, jelenéről, jövőjéről esik szó, hanem mindannyiunk érdekeiről. Az ilyen, az egész ország gondjait, tennivalóit őszintén vitató összejöveteleiket, kisebb mértékben, már az előkészületek során megismerhettük. A falugyűlések, városi tanácskozások népünk demokratizmusának érettségét bizonyították. Felelősséggel, a közösségért való tenniakarással szóltak a résztvevők a helyi és az országos gondokról egyaránt. És ezeken a gyűléseken, egy sorban ült a helyi tsz, vagy üzem dolgozója, a háziasszony, a tanács elnökével, a falu' plébánosával, a párttitkárral. És nem csupán egy sorban ültek, hanem egyforma joggal szóltak a közös dolgokról. Egyforma joggal, és felelősséggel, még akkor is, ha személyes érdekeik esetenként nem mindenben egyeztek. MI IS A NÉPFRONT? Köztudott, hogy nem hivatalosan bejegyzett tagságú szervezet, még akkor sem, ha helyi és országos vezetői szervezett munkásai e mozgalomnak. Nincs tagsági könyv, mégis mindenki tagja a szocializmus építését, mind magasabb fokon megvalósító, azt igenlő mozgalomnak — ha céljaival egyetért, ha cselekvőén támo500 szentendrei lakás Wimpey — kontra panel Az V. ötéves terv folyamán 366 millió forintos termelési érték előállítását tervezi a Szentendrei Építőipari Szövetkezet. A számok iránt fogékony füleknek talán mond valamit az, hogy ezt a tervet 390 dolgozó akarja teljesíteni. Még csak annyit: érdemes az előzőkhöz hozzátenni, hogy a IV. ötéves terv során előállított termelési értéknek ez a 366 millió forint éppen a kétszerese. Készül az óvoda — Bevételi tervünk fele a mostani ötéves tervben is. a lakásépítkezésből származik majd — mondja Fehér András, a szövetkezet elnöke. — 1980-ig 500 lakás felépítését tervezzük Szentendrén, illetve A Felső-Tisza mentén második alkalommal rendezik meg a természetvédelmi és ornitológiái tábort, amelyen a hazai résztvevőkön kívül csehszlovák, dán és nyugatnémet természetbarátok is részt vesznek. A táborozás 88 résztvevője faunisztikai, vonuláskutató és fotószekcióban dolgozik. Képünkön a fotósok lessátrat építenek. a város környékén. Néhány ezek közül már új technológia alkalmazásával készül “el. Az idén az év első hat hónapjában 100 lakást építettek fel Szentendrén a szövetkezet dolgozói. A város új telepén, a Vasvári Pál utcában 82 lakást már birtokba is vettek boláog tulajdonosaik, 18-nak az építésével pedig a napokban készültek el. Ezek átadása az elkövetkező hetekben várható. Ugyancsak a Szentendrei Építőipari Szövetkezet nevéhez fűződik az említett lakótelepen az új, könnyűszerkezetes óvoda alapozási munkáinak megkezdése. A vasváz már áll, az Országos Szakipari Vállalat brigádjai hozzákezdhetnek a panelek szereléséhez. Ha befejezték a munkát, tőlük ismét a helybeli építőipari szövetkezet veszi át a terepet, hogy befejezze a szakipari munkákat. Emellett jó ütemben halad a városban a Lenin úton 165 OTP-lakás építése is. Ezek közül — mint azt Fehér András elmondotta — az év végéig 40-et szeretnének átadni. Terveik szerint az utolsó, tehát a 165. lakásba 1978 folyamán költözhetnek be a lakók. Buborék és típuskavics A szövetkezet idei terve 66 millió forint. Az első félév munkájáról készült gyorsmérleg alapján nyugodt lehet a kollektíva. Minden a legnagyobb rendben van. Ugyanez mondható el a jövőről is, mert a szövetkezet vezetői nagy terveket fontolgatnak. Néhány hónappal ezelőtt kezdtek érdeklődni egy új angol építési technológia, a Wimpey-cég No Fines módszere iránt. Ev idő szerint — a szövetkezet v. zetőinek számításai alapján — egy lakás felépítéséhez a körülményektől függően 1800— 2000 munkaóra szükséges. A szabadalmat kidolgozó angol vállalat leírása alapján ez az idő könnyen 1400 munkaórára csökkenthető. A W impey-társulásb an részt vevő szövetkezeteknek és építőipari vállalatoknak 2 millió forintot kell befizetniük a társulás számlájára. Ezért cserébe olyan zsalukészletet kapnak, amely 200 lakás felépítésére alkalmas. A szerszámok ezután elkopnak és újakat kell vásárolni. Ám árukban az is benne foglaltatik, hogy a társulás szakmai tanácsot nyújt az építőknek, s az elkészült épületeket minőségileg is ellenőrzi. Az új technológia lényege igen egyszerű. A titka mindössze annyi: egységnyi méretű, 16—20 milliméter közötti átmérőjű kavicsokat szabad a vibrálás nélkül bedolgozott betonban felhasználni. Az anyag így légbuborékos marad és az apró levegőzárványok hő- és hangszigetelő hatása köztudottan elsőrendű. Gépek, berendezések Külön előnye a Wirnpey- technológiánaik az, hogy a beton legföljebb 5 percig állhat. Azonnal fel kell használni. Közérthetően fogalmazva tehát: maga a technológia sietteti az embert. Fehér András elmondta még, hogy tárgyalásokat kezdtek az OKISZ és az ÉVM jóváhagyásával a technológia megvásárlására. A zsalukészlet mellett lesznek természetesen másfajta kiadásaik is. Az új munkamódszer mintegy 14 millió forint értékű kisgép és építőipari berendezés megvásárlását teszi szükségessé. A tervek szerint a Szentendrei Építőipari Szövetkezet 1978- ban építi fel a városban az első Wimpey-házat. Berkó Fái i i Száz meghívott a századik születésnapon
