Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

ABONYI KRÓNIKA r —-------------------------------------------­A szövetkezetek is támogatják Ötszáz új lakás Kölcsönnel segítik Egy hivatalos felmérés sze­rint Abonyban, a közműve- sitési gondok miatt, kevés tár­sasház épül. Mivel a fiatalok körében ez az építkezési for­ma kedvelt, az utóbbi évek­ben többen telepedtek le Szol­nokon és Cegléden. Ennek el­lenére sem .lehet azt állítani, hogy kevés lakóház épül a nagyközségben. A IV. ötéves terv során közel félezer lakás készült el, és építőik közül négy­száztízen vettek igénybe kölcsönt. Az építkezési kedvet fokoz­ta, hogy mind több munkaadó nyújtott anyagi támogatást, ■főleg a nagy családosoknak. A helybeli termelőszövetkezetek a nagycsaládosokat 1975-ben együttesen, másfél millió forinttal járultak hozzá tagságuk építkezéseihez. So­kat segített az OTP is. A múlt évben huszonkét munkásnak és nyolc nagy családosnak folyósított kölcsönt. A takarékpénztár az eltelt öt év alatt a régi épületek állag- megóvására, felújítására, ta­tarozására és korszerűsítésére 150 igénylőnek adott kölcsönt. Az ötödik ötéves terv Ide­jén az építkezni szándékozók részére 20 százalékkal maga­sabb összeget adnak, mint a korábbi tervidőszak alatt. Fo­kozottabban segítik a nagy családosok lakásgondjainak megoldását. Konyha a tsz-ben Az abonyi Uj Világ Termelőszövetkezetben 1974-től mű­ködik az üzemi konyha, ahol 50 személy részére főznek. A kosztosok kétféle menüből választhatnak. Felvételünkön a konyha dolgozói, Tamasi Audrásné és Szekeres Jánosné. Gyuráki Ferenc felvétele Búcsú a katedrától Délelőtt átadott minden kulcsot, búcsút vett az iskolá­tól, és délután már nyugdíjas­ként kereste fel a rokonokat és ismerősöket. Dévai Jánosné harmincöt évet dolgozott. Mór gyermekkorában elhatározta, pedagógus lesz. Az elemi, majd a polgári iskola után sem változott meg szándéka, bár özvegy édesanyjának nagy erőfeszítésében került a taníttatása. Pesten végezte a tanítóképzőt, kitűnő ered­ménnyel. A jó bizonyítvány azonban nem volt elég ahhoz, %hogy azonnal katedrára lép­hessen. Sokáig gyerekeket korrepetált, hogy még tudjon élni. Később a gazdasági is­kolában két tanítói állás meg­üresedett, és az egyiket ő fog­lalta el. A gazdasági Iskola 1949-ben megszűnt és attól kezdve ki­lenc éven át a Gyulai iskolá­ban, majd a Somogyi Imre általános iskola kisegítő tago­zatán tanított. Közben elvé­gezte a főiskolát és földrajz­biológia szakos tanár lett. 1974-ben megbízták az önálló­sult kisegítő iskola igazgatásá­val. Ott vett most búcsút a pedagógus pályától. Munkás­sága elismeréséül nemrég szolgálati emlékéremmel tün­tették ki. Megvalósult célok — Voltak előre meghatáro­zott céljai pályafutása során? — Céltalanul semmit sem lehet csinálni és semmihez sem szabad kezdeni. Pedagó­giai pályám minden szakaszá­ban más-más célt jelöltem meg magamnak. A gazdasági iskolába leginkább olyanok kerültek, akik sem a polgári­ba, sem á gimnáziumiba nem jutottak el, többségük munkás és paraszt származású volt. Ezeket a gyerekeket elsősor­ban gazdálkodni kellett meg­tanítani, de én azt akartam, hogy elméleti képzettségük is megalapozott legyen. — A továbbiakban a tanári képesítés megszerzését tűztem ki céluL Sikerült. Tartalmassá tenni az időt — Egy ideig felügyeltem a napközi otthon felsőtagozatos diákjaira és szakkört is ve­zettem. Ennek az időszaknak is megvolt a maga célja. Azt akartam elérni, hogy tartal­massá tegyem a gyerekek szá­mára a délutánokat, és min-, denki jól beleilleszkedjen a közösségi életbe. Szívesen gondolok vissza ezekre az évekre. — Gyógypedagógiával 1968- tól foglalkoztam. Az oktató- nevelő munkában ez a legne­hezebb, de egyben a legszebb Is;» A szép oldala, hogy ezek­kel a gyerekekkel mély érzel­mi kapcsolatot lehet teremte­ni, ugyanakikor többet kell nyújtani, mint más iskolában. Ügy tapasztaltam, sikerült eleget tenni mindkettőnek. Minden gyerek szeretett és ragaszkodott hozzám. Ismét pedagógus lenne — Ha újra kezdeném, ismét ezt a pályát választanám. Az embert formálni a legszebb hivatások közé tartozik, és alapvetően a pedagógiai mun­kától függ a társadalmi szem­lélet. Büszkeség tölt el, ha egy régi tanítványommal ta­lálkozom, és tudom róla, hogy becsülettel helytáll' az életben. Nálunk az alkotás a nevelés, és ennek öröme egy árnya­lattal mindig gazdagabb és benőségesebb. — További terveim már körvonalazódtak. A gyerekek­től nem szakadok 'el, zenét tanuló diákokat fogok korre­petálni. Folytatni szeretném közéleti tevékenységem, első­sorban tanácstagságommal összefüggő feladataimnak kí­vánok még jobban eleget ten­ni. Többet szeretnék a csa­ládomnak élni, • a kisebbik fiam még középiskolás. Gy. F. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 160. SZÄM 1976. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Nyaralók, üdülők, kirándulók Tevékeny az üdültetési Sopronba utazik a szövetkezet — De szép barna színetek van! — A balatoni napfény adta. — Versenyre kel a géppel, ez a Juli, úgy dolgozik! — Jót tett' a hegyi levegő a Mátra fenyői között. Hosszú évek óta ez volt a legszebb nyarunk, legjobb nyaralásunk. Kéthetes pihenő után, a hé­ten ismét megkezdték a mun­kát a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyárában a lányok, asz- szonyok. Közülük sokan töl­tötték az elmúlt napokat a vállalat Balatonzamárdiban le­vő üdülőjében, SZOT-üdülők- ben, az ország szebbnél szebb tájain. Az üdülési lehetősé­gekről mindenkit időben ér­tesített a szakszervezeti bi­zottság mellett működő üdül­tetési albizottság, amely em­berséggel, körültekintő lelki­ismeretességgel igyekezett is­mét az üdülőjegyeket gondo­san elosztani. Balatonzamárdiban a nyá­ri idényre a ceglédi gyár- beliek tíz szobát kaptak, s lehetőséget egyúttal arra, hogy családosán üdülhessenek, együtt a szülők, gyerekek. Pé- ter-Pálkor a legtevékenyebb társadalmi munkások — autó­busszal — kétnapos balatoni körutazáson vettek részt. Olyan is volt köztük, aki — túl élete delén — most látta először a magyar tengert. A vállalat római-parti hétvégi házát is sokan veszik igénybe. A pihenés, nyaraltatás dol­gát a szakszervezeti bizottsá­gok mindenütt fontos felada­tuknak tekintik. Sokan orvosi, üzemorvosi a javaslatra kapnak gyógy­üdülőbe szóló beutalót, gyógyfürdőkbe, hegyvidékre. Számos munkahely szervez hétvégi autóbusz-kiránduláso­kat az ország legszebb tájaira, így ad lehetőséget pihenésre, nyaralásra. Most, a hónap, közepén nyári karbantartásra, nyolc napra a NÍVÓ Ruházati Szö­vetkezet készülődik. Nyolc na­pig szünetel a munka. A szö­vetkezeti bizottság úgy dön­tött, hogy ezúttal háromnapos, soproni kirándulásról gondos­kodnak, s a költségek orosz­lánrészét a szövetkezet téríti meg. Az IBUSZ ceglédi irodáját nyár eleje óta igen sok mun­kahely megbízottja kereste fel, s tárgyalt hétvégi, kollektív autóbusz-kirándulásról, or­szágjárásról. A fejlesztés nyomán Termelékenyebb az ipar Az elmúlt öt évben jelentős mértékben fejlődött a város ipara. Letelepedett a fűrész- és hordóipari vállalat, felépült az ÉVIG új gyáregysége, a PENOMAH húsüzemében szá­mottevő bővítést és korszerű­sítést hajtottak végre. A jobb feltételek a munka termelé­kenységének javulásában mu­tatkoztak meg. A termelés évenként átlagosan 11 száza­lékkal emelkedett, a foglal­koztatottak száma csupán egy százalékkal nőtt. A városban az élelmiszerbolt a továbbiak­ban is meghatározó jelentősé­gű, a fejlesztés elsősorban a húsiparban, a zöldségfeldolgo­zásban és a malomipariban in­dokolt. A hét kisipari szövetkezet 45 százalékkal emelte terme­lési értékét a tervidőszakban, amely együttesen meghaladta a 185 millió forintot. A Stylus Faipari Szövetkezet és a Nívó Ruházati Szövetkezet új üzemházait, illetve telephelyet létesített a városban. Tejellátás Pest megyének jelentős a szerepe — saját szükségletén félül — a főváros tejigényei­nek kielégítésében. A KSH adatai szerint 1975. december 31-én a tehénállomány mint­egy 40,5 ezer darab, a tejter­melés összesen 1046 millió hektoliter volt. Az V. ötéves terv egyik fontos célja a fővá­ros biztonságos tejelláitó öveze­tének megteremtése, elsősor­ban Pest megyében. A Budai út környékén né­hány esztendővel ezelőtt ki­alakított ezer hétvégi telek beváltja a várakozásokat. Minden szabad idejüket ott töltik a tulajdonosok. Hétvé­gi házak épülnek, öntözőku- takat fúrnak és az idei tava­szon is elültettek vagy tíz­ezer gyümölcsfát és szőlő­vesszőt. A zöldségtermést már nemcsak a termelő családok fogyasztják, jut belőle a ceg­lédi piacra és a városi felvá­sárlótelepekre is. A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kezdettől fog­va felkarolta a kiskert­mozgalmat. Az ÁFÉSZ segít­ségével , alakult meg a kert­barátok klubja, melynek a nyugdíjas Kiss András az el­nöke. Munkájában legtöbbet Horgos István, a városi ta­nács dolgozója segít. Az ÁFÉSZ a hétvégi ker­tek közelében vegyesboltot tart fenn, szükségleti cikkek, vetőmagvak és növényvédő­szerek árusításával és perme­tezőgépek kölcsönzésével segí­ti a kertbarátokat. A múlt he­tekben terv született a kisker- tesek munkálkodásának elő­segítésére. A hétvégi kertek területét bizottság járta végig, mely­ben részt vettek a tanács, a .MÉSZÖV és az ÁFÉSZ kép­viselői, és a kertbarátklub ve­zetőivel kijelölték azt a he­lyet, ahová — a MÉSZÖV tá­mogatásával — felvásárlótele­pet, gazdaboltot, vegyesboltot építenek. Az építési tervek készülnek, s a munkálatokhoz még ebben az évben hozzáfog­nak az egykori pállnkafőzde telkén. K. L. Jégeső Ez a kacér Föld a® idén mintha közelebb keringene a Naphoz. A fenséges tűzgolyó pedig forrón fogadja a hízelke- dőt. Lángol a levegő is. Az iz­zó kemence lehelete ilyen per­zselő. — Dunsztosüveg most a la­kás. Befőttet csináltok magia­tokból, gyertek ki a hobbi­kertbe! — szánnak meg a ked­ves ismerősök. Menekülünk a városból. ★ Menekülés a kánikulából? Az Északi-sarkig kellett volna kerékpározni, nem ide a Budai útra, mert itt is parázslik a homok. Ég a határ. Lehangoló lát­vány. AléLtan leng a kukorica levele, a szomjúság kínjától megrázkódva hullatják a fák az összezsugorodott gyümöl­csöt. A megszédült idő az őszi elmúlást űzte már ide? — Leég minden — mondja megtörtén a szikár bácsi a dűlő végén. ★ Gyorsan loholó szél markol a homokba, s szétszórja fönn a magasban. Nyomában felhő kavarog az égre. Hirtelen elborul, mindenki fölfelé néz. A sóhajok valla­nak: „Ess, végre, eső!” S riiint- ha csoda történt volna, hűs, kövér cseppek hullanak. Né- hányan csak állnak, le sem törlik az arcukra zúduló vi­zet. ★ Komor, nehéz, sötét felhő ér­kezik a város fölé. — Ez rosszat sejtet — csó­válja a fejét a szemközti szom­széd. Villám cikkan, roppan az ég, — s dübörögni kezd a tető. Mint végső roham előtt a dob­pergés. Egyre gyorsabban és erősebben koppam a cserép, suhognak a levelek jajdulnak az ágak. Jég! Diónyi szemek. Iszonyú jégzuhatag. Pillanatok alatt el­borítja a földet. Utána döbbe­netes a kép: a jéglövedékek szétszaggatták a leveleket, tö­vében törték el a paprikát és a paradicsomot. Gyümölcsök he­vernek a fák alatt. A gazda a könnyeivel küsz­ködik. — Hónapja már, hogy az aszállyal birkóztunk. A jó eső még megmenthetett volna va­lamit. S most jött a jég. ★ A vihar múltával emberek százai rohantak kifelé a Budai útra. Ki kerékpáron, ki moto­ron, ki autóval száguldott. Köztük egy téeszelnök is, a széles határ felé. Szemükben a rémület: milyen látvány fo­gadja őket a telken, a földön? Szomorú menet. A szomszéd is a szőlő között jár. Átszól. — Nagyon kellett az eső. Dé mondják, áldás vagy átok ez most? Szétnézünk újra. Válaszol­nak helyettünk a tört derekú, földre tiport növények. Költői Adám Ezüstlelet a XVII. századból Tapolcán építkezés közben értékes ezüstleletre bukkantak. Bogdán Tibor, a tapolcai ta­nácsi szolgáltató vállalat dol­gozója — aki öt társával együtt egy töredezett cserépedényben rátalált a leletre — nyomban értesítette az illetékeseket. A cserépedényt a benne le­vő ezüstpénzekkel az 1600-as évek elején, a török támadása idején rejtették el. A csaknem hét és fél kilónyi ezüstpénz — zömében magyar dénár és len­gyel garas — a becslések sze­rint tízezer darabnál is több.' Az értékes lelet a szakértői vizsgálat és tudományos fel­dolgozás után, a keszthelyi Ba­laton Múzeumban kerül. A kincs megtalálói jutalomban részesülnek.­TÖMEGSPORT Ceglédieké a Kisgép Kupa Az ÉVIG nagyvállalat tö­megsportbizottsága első ízben írta ki az EVIG-üzemek sport- versenyét a Kisgép Kupáért. Az öt gyáregység 295 dolgozó­ja hat sportágban mérte Ósz- sze erejét Cegléden. A ver­senybizottság titkára a ceglédi kisgépgyár sportfelelőse, Var­ga Gyula volt. — A Ceglédi VSE vezetői díjtalanul bocsátották rendel­kezésünkre a sporttelepet, a felszerelést A népes mezőny jó versenyt vívott, különösen az atlétika, a kispályás lab­darúgás és a lövészet sikerült jól, ahol sokan voltak, és a színvonal sem hiányzott. Az összetett pontverseny győzte­se elnyerte a Kisgép Kupát, míg a sportágak legjobbjai, és a legsportszerűbb gyáregység a ceglédi kisgépgyár gazdasági és tömegsportvezetői által fel­ajánlott tiszteletdíjakat kapták. EREDMÉNYEK Atlétika győztesei: Férfi 100 méteres síkfutás: Ocsai Mihály, távolugrás: Dóka Gá­bor, 400 m síkfutás: Jahoda Ottó (közp. gyár.), 4x100 m váltófutás: ceglédi kisgépgyár, súlylökés: Józsa Ferenc. Csapatban: 1. ceglédi kis­gépgyár, 2. központi gyár, 3. villamosgépgyár. Női 100 m síkfutás: Bezzegh Judit, távolugrás: Peil Anna (villamosgépgyár), 4x100 m váltófutás: ceglédi kisgépgyár, súlylökés: Santek Éva (köz­ponti gyár). Csapatban: 1. ceglédi kis­gépgyár, 2. Baja, 3. villamos­gépgyár. Lövészet: Női egyéni: 1. Darányi Jánosné, csapatban: 1. ceglédi kisgépgyár, 2. kis­motorgyár. Férfi: 1. Varga Mi­hály, csapatban: 1. ceglédi kis­gépgyár, 2. központi gyár. Asztalitenisz: női egyes: 1. Levaits Erzsébet (központi gyár), férfi egyes: 1. Nyíri- Sándor. Kézilabda: Női: 1. ceglédi kisgépgyár, 2. központi gyár. Férfi: 1. központi gyár, 2. ceg­lédi kisgépgyár. Kispályás labdarúgás: 1. ceglédi kisgépgyár. (A ceglé­diek valamennyi ellenfelüket legyőzték). 2. villamosgépgyár. Sakk: 1. villamosgépgyár, 2— 3. ceglédi kisgépgyár és kis­motorgyár. A ceglédiek képviselői re-' mekül szerepeltek, az össze­tett pontversenyt nagy fölény­nyel nyerték meg. A Kisgép Kupa ez évi védője a ceglédi kisgépgyár 154 ponttal, 2. köz­ponti gyár 99, 3. villamosgép­gyár 72 pont. U. L. Függetlenített edzők A Ceglédi Vasutas SE, az OTSH állásfoglalásának meg­felelően, fejleszti szakosztá­lyait, edzői állományát. A ma fiataljainak sokoldalú el­foglaltsága megnenezíteti a rendszeres munkát, így az az igény, hogy a szakember a nap bármely szakában foglal­kozhasson a sportolókkal. A CVSE, az atlétikai szak­osztály mellett, július 1-től az úszó- és a tornaszakosztályhoz is függetlenített, főfoglalkozá­sú edzőt szerződtetett. Az úszók munkáját Komáromi László, a tornászokét Hüllner Péter vezeti. l á i L A pálinkafözde helyén, Boltot kap a Budai út Felvásárlótelepet épít az ÁFÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents