Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
I 1916. JŰLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Vadász-vadtenyésztő szakmunkások vizsgája IVi k. Dr. Izrael László, a yizsgabizott- !*ág elnöke átadja az oklevelet f Bangó Györgynek (jobboldalt), stki kitűnő eredményt ért el a 1 szakmunkásvizsgán. Nagy Iván (elvétele j Harminc három vadász-vad- ftenyésatő vette át tegnap déljután saakmunikiis-bizonyitvá- oiyát a Vadászok Pest megyei jlntézö Bizottságának helyiségében. rendezett szakmunkás- izsgán. Valamennyien. 5—6— [8—10 éve dolgoznak a vadgiaz- idaságokban, s két évvel ezelőtt ■azért vállalták a továbbképzést, hogy az ország bármely területén állást vállalhassanak, ugyanakkor sokrétű ismeretet szerezzenek a vadtenyésztésben és -gazdálkodásában. Varga József, a Vadászok Pest megyei Intéző Bizottságának titkára elmondotta, hogy a kétesztendős tanfolyam rendkívül sikeres volt, a hallgatók kiváló elméleti és gyakorlati tudásról tették tanúbizonyságot, az osztály átlaga 3,7 volt és ez azt igazolta, hogy a résztvevők jól felkészültek a vizsgára is. A szakmunkásképző tanfolyam a Szombaithely-dadi Mezőgazdasági Szaikmunkás- képző Intézet kihelyezett osztálya volt, s a szakmai tantárgyak mellett — többek között — politikai ismeretekkel is gyarapodtak, a hallgatók. Az új tematika szerint már matematikát és fizikát is tanulnak majd a vadász- és vadtenyésztő felnőtt tanulók. A tanfolyamon kitűnő eredménnyel végzett Bangó György, a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság hivatásos vadásza. Hatan értek ed jeles eredményt, s a hallgatók többsége jó, közepes osztályzatot kapott. B. L. A RÁDIÓBAN A régi magyar irodalom hetei r Júliusban és augusztusban rendezi meg a Magyar Rádió irodalmi osztálya a régi magyar irodalom heteit. Felolvasások, előadások, rádiós adaptációik, ismertetések, versössze állítások idézik a hallgatók elé a hazai írásbeliség kezdetét, egészen a XVIII. századig. Nagy sikere volt Százhalombattán a munkásakadémia előadássorozatainak HETI FILMJEGYZET Már az új évadra készülnek Múlt ősszel a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat művelődési otthonában a most befejeződött közművelődési évad kezdete előtt tervet dolgoztak ki. Elhatározták, hogy ez év nyaráig kilenc különböző tárgykörből rendeznek előadássorozatokat, Azután Takács Péter, az otthon igazgatója, és László Étidre ismeretterjesztési főelőadó hozzáfogtak a munkásakadémia hallgatóságának megszervezéséhez. Nem volt nehéz a dolguk, csak hosszadalmas. A vállalat mintegy 3400 dolgozójából 3000 vesz részt a brigádmozgalomban, 175 szocialista brigádba tömörülve. Ahogy más kulturális megmozdulásnál, ezúttal is a brigádokhoz fordultak és közülük 538 tagot számláló 42 brigáddal szerződést kötöttek. Mégpedig olyan értelemben, hogy a brigádok tagjai a munkásakadémia tervezett előadássorozataiból szabadon választhatnak. y A jelentkezésen túl Mind a kilenc tárgykör iránt volt érdeklődés, de a legtöbben az aktuális jogi kérdésekkel j foglalkozó sorozatra jelentkeztek. Nyolcvanhét jelentkező helyett azonban minden alkalommal jóval többen hallgatták meg az előadást. Szó volt ebben az előadássorozatban munkajogi ismeretekről, a lakásbérlet, és a lakáshasználat jogszabályairól, de szerepelt a programban az új társadalom- biztosítási törvény és végrehajtásának ismertetése is. Lényegesen kisebb számban, csupán 57-en jelentkeztek A családi élet az orvos szemével címmel meghirdetett előadásokra, de azután azokon is sokkal többen vettek részt. Minden alkalommal zsúfolásig megtelt hallgatósággal az előadóterem. Szakmai témák az oktatásban Az előadott tárgykörök közül egyik sem volt kifejezetten és kizárólagosan politikai jellegű, mégis mindegyik előadó részletesen foglalkozott mindenkori témájával kapcsolatban annak politikai vonatkozásaival is. Természetesen volt olyan előadás, amelynek során a tárgykörtől való eltérés nélkül, az előadó az aktuális bel- vagy külpolitikai kérdéseket világíthatta meg. Szakmai előadásokat az évad folyamán nem rendezett a művelődési otthon. Ezt a feladatot a vállalat e téren nagyobb felkészültségű oktatási osztálya vette át. Természetesen a szakmai előadások iránt is nagy volt a Dunai Kőolajipari Vállalat dolgozóinak az érdeklődése. Néhány napja, hogy a művel ődési otthon munkásakadémiájának előadásai befejeződtek, de az ottaon vezetői mégis összeültek a brigádok vezetőivel és kultúrfelelőseivel a következő évad programjának megbeszélésére. Elhatározták, hogy a művelődési otthon ezúttal is kilenc tárgykört választ és javasolni fogja azok előadássorozatait. Ugyanakkor azonban külön-külön a brigádok is tesznek javaslatot és végül együtt döntik el, miről' fognak szólni jövő ősztől a munkásakadémia előadásai. Témagazda brigádok így azután esetleg kilencnél több előadássorozat indul szeptemberben, és esetleg párhuzamosan tarják azokat, amire van lehetőség, mert az otthonban is, de az egyes üzemekben szintén több előadóterem van. A hallgatóságot ezután is, ahogy eddig, 'a vállalati autóbuszok viszik haza. A megbeszélésen egyébként nagyon figyelemre méltó újszerű döntés született. Elhatározták, hogy amelyik brigád javaslatát elfogadják, annak az előadássorozatnak a javaslat- tevő brigád lesz a témagazdája és megtartására az általa kívánt előadót kérik fel. További joga a témagazda brigádnak az előadások időpontjának megjelölése, kötelesége viszont a hallgatóság megszervezése. Sz. E. A Kodály Intézet Kecskeméten. Az Árvácska Karlovy Vary ban Ma kezdődik a nemzetközi filmfesztivál Ranódy László poétikus hangulatú Móricz-adaptációja, az Árvácska, képviseli a magyar filmművészetet a ma kezdődő Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon. A hazánkban nagy kritikai és közönségsikert elkönyvelt mű vetítése július 15-én lesz, amelyen a rendezőn kívül részt vesz Sára Sándor, az alkotás operatőrje, Czinkóczi Zsuzsa, a most felfedezett gyermekszínész, valamint a film néhány más szereplője. A fesztivál rendezői meghívták a cannes-i filmfesztiGépi homokszórásos rozsdótlanítási munkákban gyakorlattal rendelkező dolgozókat és korrózióvédelemben jártas mázolókat azonnali belépéssel felveszünk. Olyanok jelentkezését várjuk, akik külföldi kiküldetést is vállalni tudnak. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, Budapest IX., Viola u. 45. Kodály-szemináriuni Kecskeméten Több Pest megyei zenepedagógus az előadásokon Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten egy esztendeje nyitotta meg kapuit a Kodály Intézet. A város központjában található intézmény a névadó nagy magyar muzsikus munkásságának méltó letéteményese, eddigi tevékenységével elsősorban külföldiek számára biztosította az alap- és továbbképzés lehetőségét. A kecskemétiek szoros kapcsolatot tartanak fenn külföldi társintézményekkel. Munkatársainak tudományos tevékenysége — a Kodály zenei nevelési módszer elterjesztése Tnellett — elsősorban zenepe dagógiai kísérletekre koncentrálódik. A komplex esztétikai nevelési kísérletet Kokas Klára irányítja. Üjabb területként az ősztől a zenei nevelés szerepe a gyógypedagógiában című témakörben mélyednek _________________ el. A Kecskeméten tegnap megtartott sajtótájékoztatón ismertették a zenei nevelési központ nyári programját. Erdei Péter főiskolai docens, az intézet igazgatója elmondta, hogy negyven külföldi zene- pedagógust látnak vendégül július közepétől augusztus közepéig. A IV. nemzetközi Ko- dály-szemdnáriumnak 110 magyar résztvevője is lesz augusztusiban. A kéthetes kurzusra több Pestt megyei zene- pedagógus is ellátogat. Az előadásokon, gyakorlati fog lalkozásokon elsősorban általános 'és középiskolai, valamint zeneiskolai ének- és szolfézstanárok vesznek részt. Mindenekelőtt a Kodály-mód- szer gyakorlati alkalmazását sajátítják el, alap- és haladó fokon. A Kulturális Minisztérium, a KÓTA, a Nemzetközi Kodály" Társaság, a Népművelési Intézet, az Országos Pedagógiai Intézet és a helyi ta nácsok támogatásával meg rendezendő szemináriumon neves előadók működnek közre, többek között Kistétényi Melinda, Szabó Miklós, Kata- nics Mária, Kokas Klára, Lendvai Ernő, Nádasdy Kálmán. (M) vál legjobb női alakításának díjazottját, Töröcsik Marit, s a Déryné hol van? című film rendezőjét, Maár Gyulát is. A Karlovy Vary-i fesztivál kettős jubileumhoz érkezett: három évtizeddel ezelőtt rendezték először Marianske Laz- néban az elődjének tekinthető találkozót, s immár húsz éve annak, hogy először vetélkedtek a haladó szellemű kiváló alkotások Karlovy Varyban. A rangos eseménysorozaton a filmteoretikusok, szakírók és újságírók, továbbá a film- producerek Is lehetőséget kapnak, hogy ’ versenyen kívüli vetítéseken, s az azt követő eszmecseréken vitassák meg: a film, mint művészet, milyen módon szolgálhatja leghatékonyabban a haladást s a békéért folytatott harcot. A fesztiválon a filmművészet nagyságaiból, híres egyéniségeiből álló nemzetközi zsűri a Kristály Glóbusz elnevezésű nagy- díjon kívül számos értékes elismerés sorsáról dönt. Komolyzenei [elvételek hanglemezen Érdekes, színvonalas -komoly zenei felvételekkel gazdagodott a hanglemezpiac. Beethoven VII. (A-dúr) szimfóniáját — amely 1813-bsn, Beethoven szerzői estjén, az ő dirigálásával csendült fel először — ezúttal a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólaltatja meg Eerencsik János vezényletével. Fischer Adám karmester első hanglemezfelvételén két Haydn- szimfónía és két Brahms- kompozíció is lemezre került. Antonio Vivaldi négy miséjét a Szekeres Ferenc vezényelte Budapesti Madrigálkórus in terpretálja. A zeneszerzők nemzetközi tribünjének elmúlt évi versenyét nyerte meg Durkó Zsolt Halotti beszéd című oratóriuma. A most megjelent felvételen — amelyen Fülöp Attila és Ütő Endre énekel — Lehel György vezényli a Magyar Rá dió és Televízió szimfonikus zenekarát. Az egyre kedveltebbekké váló prózalemezek új donsága a Latinovits Zoltán Ady-tolmácsolásait tartalmazó fe’vétel, amely 40 verset, illetve írásrészletet tartalmaz. Jelenetek egy házasságból Liv Ullmann és Erland Josephson, Ecrgman: Jelenetek egy házasságból című filmjének főszereplői. Ingmar Bergman svéd rendező hívei e film láttán valószínűleg felkapják a fejüket: hogyan? Bergman is kom- merciaüzálódik? Ö is behódol a divatnak, s az érzelmes-könnyes családfilmek, a. kisszerű ügyekről megrázkódtatásokat nem okozó, szelíd stílusban előadott történetek oldalára pártol? S mindezt az előző film, a remek Suttogások, sikolyok után? Nos, a méltatlankodás nem egészen alaptalan. A Jelenetek egy házasságból első síkjában, első rétegében valóban nagyon hasonlít az utóbbi időben nálunk is bemutatott egykét (elsősorban amerikai) kommerszfilmre (A szerelmes Blume, Válás előtt stb.), melyek a mai nyugati társadalmakban kétségtelenül fellelhető családválságot taglalták, igen felületesen és jól kitaposott hollywoodi ösvényeken járva. Bergman ennyiben valóban enged a divatnak: ő is egy család — egy svéd értelmiségi família — válságát, felbomlását, furcsa újra-egy- beszerveződését mondja el meglehetősen hosszú (több mint háromórás vetítési időtartamú) filmjében. Johann (Erland Joséphson játssza) és Mariann (Liv Ullmann, Bergman .egyik kedvenc színésznője személyesíti, meg) egy évtizede él látszólag boldog házasságban, két gyerekkel, jólétben, biztonságban. Az asszony neves ügyvéd, a férj tehetséges kutató. És szinte érthetetlenül bomlik fel ez a külsőre oly szilárd család: a férfi a szeretőjével elutazik, az asszony ott marad elárultan és kifosztottam S mégis, nem tudnak elszakadni egymástól. A válás sem megy simán, s hiába alapítanak mindketten új családot, mégis egymásban találják meg az igazi partnert, barátot és társat. A huszadik házassági évfordulójukat — bár ekkor már mindketten egy másik házasság kötelékében élnek — együtt ünnepük meg, mintha most is, régi, meghitt házasok lennének. Ez az érzelmes történet azonban valóban csak az egyik rétege a filmnek. Mondhatni: a felszíni rétege. Mert Bergman ebben a könnyed históriában is ugyanarról beszél, mint oly sok korábbi művében: a modern családnál:, mint társadalmi intézménynek és jelenségnek a problémáiról, válságairól, a családban élő emberek közti feszültségekről, s arról a furcsa állapotról, melyet mi úgy szoktunk mondani: se vele, se nélküle. Bergman úgy találja, a nyugati társadalmakban, a család már régen elvesztette valamikori funkcióját, kiüresedett, sok esetben teljesen formális kapcsolatot jelölt csupán, s gyakran forrása óriási emberi-erkölcsi tragédiáknak. Érzelmileg elsivárodott, sőt a gyűlölködésig elfajult kapcsolatok ezek (amint azt oly döbbenetesen ábrázolta legutóbb épp a Suttogások, sikolyokban), s Bergman szerint nincs kiút ebből a válságból. A Jelenetek egy házasságból, a maga érdekes, hat elbeszélésből vagy fejezetből álló szerkezetével, éppen ezt húzza alá, amikor Mariann és Johann furcsa kapcsolatát tárja elénk. A házasság elviselhetetlen intézmény, de nincs helyette jobb — sugallja a film. S azt is érzékelteti (ha kissé halványan, utalásszerűén is), hogy a nyugati polgári család válsága szorosan összefügg a nyugati társadalmakban jelentkező egyéb — társadalmi, gazdasági — válságokkal. A film — annak dacára, hogy elmarad Bergman legjobb alkotásainak szívonala mögött — azért mégiscsak Bergman- film, a szokáson nagyszerű mesterségbeli tudással, remek színészvezetéssel megcsinálva, némi ironikus felhanggal. Terjedelme és hatrészes tagolása egyébként onnan ered, hogy a film egy , tv-so- rozat igényel szerint készült, s ennek némiképp rövidített, szorosabban szerkesztett változata a mozifilm. A kék katona A kék katona egy meglehetősen ügyefogyott közlegény az 1860-as évek amerikai hadseregében. A történet pedig az indiánirtások, véres bosszúk és ellenbosszúk vérzivataros idejébe visz bennünket. A film írója, John Gay és rendezője, Ralph Nelson nem is nagyon titkolt szándékkal élezik ki a funkcióját, kiüresedett, sok esetben teljesen új formális művet a brutalitás, az értelmetlen öldöklés, a naturalista hűséggel bemutatott kivégzések, feldarabolások, s egyéb iszonyatok irányába. Ami végül is nem lenne elítélendő, ha a film ennél valamivel többet akarna, s törekedne arra, hogy az 1864-ben valóban megtörtént esetnek valamilyen mélyebb, a közvetlen eseménynél tágabb, átfogóbb értelmezését adja. Magyarul: az indiánirtások, a valósággal sportból űzött mészárlások valódibb okaira lennénk kíváncsiak, azokra, amelyek ezt az Iszonyatos procedúrát valójában motiválták. Mert az igaz. hogy az első lépés, a kiindulópont a filmben az, hogy az indiánok végeznek egy kisebb katonai egységgel. De már itt sem ismerjük a mélyebb okokat, nevezetesen azt, hogy az indiánok a rezervátumokban sem élhettek háborítatlanul, s hogy eleve nem is fogadták el ezt az őket az ősi földterületeiktől, azaz egész életformájuk alapját képező félnomád életük terétől megfosztó intézkedést. Bonyolult ok-okozat láncolatról van itt szó, és az szinte csak mellékesen derül ki, hogy a katonák — köztük a film egyik hőse, a kicsit bugyuta közkatona, a kék uniformisában — egy hazug, faji fensőbbrendűségre alapozott jelszóséma alakján szinte a fehér faj és a fehér civilizáció megmentésének ügyét látják az indiánok irtásában. Mint ahogyan az is csak a nézők agyában villan fel — s nem a film sugallja —, hogy az egész szégyenletes ügy kínosan hasonlít az USA vietnami agressziójára, amelyet lényegében ugyanazoknak a jelszavaknak a nevében követtek el, mint száz esztendővel ezelőtt az indiánirtásokat. Hogy a film katonahőse végül is megcsömörlik a mészárlástól, s megpróbál kiszállni,, éppúgy nem jelenti az ügy igazi mozgatórugóinak felismerését. mint az, hogy a rendező és az író szésőségesen (s a megszokott sémáktól cseppet sem eltérve) fogalmazza meg az indiánfőnök talpig becsületes és a tábornok talpig gonosz figuráját Takács István 1
