Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
A inegyében a negyedik áruház A kilenc hónap alatt felépült áruház félmillió forint értékű áruval várta csütörtökön a vásárlókat. Az új hévízgyörki ABC-áru- ház megnyitásakor Tuza Sán- dorné dr., a MÉSZÖV elnöke mondotta, hogy ez az áruház már a negyedik az idén a sorban. A képen bairól a MÉSZÖV elnöke, mellette Móré László - né, a szövetkezet párttitkára. Csak aszódi kenyeret ne! Valkón kevés a kiskert Önkiszolgáló épül Valkóra délután, egy óra körül érkezik a kenyér, Zsám- bokról vagy Aszódról. Az utóbbi szállítmánynak kevéssé örülnek a helybeliek, mert nagyon gyönge minőségű. A legnagyobb sor rendszerint Burzon József húsüzlete előtt all, ugyanis ők kapnak először pékárut, s a szállítmány meg- érke*ése után azonnal nyit. Ha nem így történik, akkor hiába várakoztak, vándorolhatnak távolabbi üzletekbe. Másodiknak az önkiszolgáló bolt kezdi az árusítást. Nagy forgalmát bizonyltja, hogy sokszor kell várakozni^az ajtaja előtt egy-egy megüresedő vásárlókosárra. Míg a hús- üzletben általában kevés a kenyér, az utóbbiban maradni szokott másnapra is. Sajnos, ez nem fogy el, mert mint másutt is, a vevőknek nem kell a másnapos kenyér. Pénteken reggelente a húsmérés előtt áll a sor, akadnak, akik már hajnali négykor megjelennek, sokan követik a hajnali sorban állókat. Ez a rossz szokás nem az üzletvezető hibájából alakult ki. Tavaly Zsámbokon egy zöldségkiskereskedő kénytelen volt bezárni boltját. Talán csak két községgel kellett volna odébbköltöznie, hogy érdemes legyen üzletet tartani. Valkón ugyanis az elmúlt hetekben kevés volt a boltokban a paprika, a paradicsom. A községen viszont keresztülhajtottak azok a személyautók, amelyek a környező falvakból vitték a zöldárut a pesti piacokra. E helyzet miatt megörvendeztette a közvéleményt a Galgavi- déke ÁFÉSZ kezdeményezése, mely szerint magántermelőktől is lehet zöldségfélét felvásárolni. Valkón sajnos, kevés a kistermelő, az ő kertjükben termett áru nem elegendő a községi igények kielégítésére. E zöldségínséges időkben a szomszédos falvak nagyobb segítségére lenne szükség. Az V. ötéves tervidőszakban javul Valkó ellátása, ugyanis a szövetkezet — hétszázezer forintos költséggel — egy ön- kiszolgáló boltot épít. Ez szükséges is, hiszen a jelenlegi üzlet épülete már fél évszázada alkalmatlannak bizonyult oktatási célokra (iskola volt!), s csak toldozással-foldozással tudtak az épületből boltot kialakítani. (bene) III. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1976. JÚLIUS 31., SZOMBAT Befejezés előtt a gabonabetakarítás, fél halad a másodvetés Tizenhárom szövetkezet nyári munkája (1. rész) A gödöllői járási pártbizottság július 30-án, pénteken délelőtt tájékozódó-tájékoztató ülésre hívta össze a területen levő mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökeit és párttitkárait. Elsőként Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára ismertette a jelenlevőkkel a megyei és országos mezőgazdasági helyzetet, valamint felhívta a szövetkezeti vezetők figyelmét az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozataiból fakadó feladatokra. Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese a beérkezett jelentések alapján arról adott tájékoztatót, hogy július 29-én, csütörtökön hol tartottak a szövetkezetek az időszerű mezőgazdasági munkákban. Vidékünkön az aratási szezon kezdetén tizen- háromezer-nyolcszázhetvenegy hektár várt betakarításra, ennek nyolcvan százalékát már levágták a kombájnok. A tízezerkétszáz hektárnyi búzának több mint nyolcvanegy százalékát aratták le, a rozsnak csaknem a felét, tavaszi árpából alig kéíszázaléknyi áll még lábon, a zab tizenöt és fél százalékának betakarításával készültek el. A szalma betakarításában és a bálázással is haladnak a gazdaságok, a munkának negyvenkét százalékát fejezték be, a tarlóhántás s más talajmunka is gyorsuló ütemben folyik, ennek harmincnégy százaléka történt meg. Ebben az esztendőben az aszály okozta terméskiesések miatt igen nagy a másodvetések fontossága. A népgazdaság leginkább másodvetésű zöldségre és takarmányra tart igényt. Járásunk terüleHírlapírás Aszódon (2. rész) Krúdy Gyük, Krúdy Sándor tárni Az Aszód és Vidéke második évfolyamának megindítására az első évfolyam megszűnése után tizenhat év múlva került sor. Ennek a lapnak a megjelentetése azonban szoros kapcsolatban van a Gödöllő és Vidéke c. újsággal, annak társlapja. Polgári újság — szocialista eszmékről 1901. január első vasárnapján jelent meg a hetilap, mely tartalmát tekintve továbbra is „Társadalmi, közgazdasági es irodalmi hetilap.” Felelős szerkesztője Nyíry Lajos, gödöllői laptulajdonos. Később a lap szerkesztésében változás történt, amennyiben a június 23-t számtól Nyíry Lajos főszerkesztő, Fekete Győző a felelős szerkesztő. A négylapos újságot az első évben a Javító Intézet nyomdájában készítették. 1902-ben (június 29-ig) Gödöllőn, Schulz József könyvnyomdájában, majd ezt követően az Erzsé- bet-nyomdában állították elő. Jól tördelt, érdekes vezércikkeket, országos hírű íróktól közölt tárcákat, sok híranyagot, gazdag hirdetéseket tartalmazó lap. Értéke — éppen úgy, mint az e’ső évfolyamnak — a bőséges helytörténeti adathalmaz. Értékes forrásanyaga a századelő Aszód és környéke történetének. Jellemző az Aszód ás Vidéke 1901—1906 közötti példányszámaira, hogy politizál is. A mindennapi helyi politikai eseményeknek krónikája. Ezekből tudjuk meg, hogy a szocialista eszmék milyen nagy mértékben terjedtek el a Gal- ga völgyében. Igaz, ezekről nem a munkásosztály álláspontja felől ad tudósítást, amit azonban egy alapvetően polgári beállítottságú újságtól nem is kívánhatunk. Mi mindenről olvashatunk a lapban? Megtudjuk, hogy 1901. január 6-án negyvenedik éves közgyűlését tartotta az aszódi belegápolási és betegsegélyzö egylet. Hírül adja Petőfi Sándor aszódi szerelmének, Canc- rínyi Emíliának halálát. Tájékoztat a helyi daloskor, a Petőfi-szoborbizottság, az Aszódi Önkéntes Tűzoltó Egylet, az Aszód és vidéke jótékony nőegylet tevékenységéről. A gázvilágításról A település fejlődéséről szólnak azok a cikkek, amelyek a gázvilágítás bevezetéséről és a járdák kövezéséről tájékoztatják az olvasókat. Az árnyék is helyet kap a lapban: „Nem hiszem, hogy lenne a földtekén sok olyan község, ahol annyi lenne a becsali és pa- linkamérés, mint nálunk, Aszódon.” Érdekes cikket közöl az országos nevezetességű aszódi kocsigyárról. A tárcarovatban több jeles, író munkáit olvashatjuk. Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Rákosi Jenő, Ábrányi Emil, Erdős Renée mellett Csizmadia Sándor verseit is közölték. Ennek azért túlságosan nagy jelentőséget nem szabad tulajdonítani, mert abban az időben a divatos írók egy-egy novellájukat, versüket, tárcájukat több (sokszor öt-hat) vidéki lapnak is leadták. 1904-től csökkentik a lap méreteit. Ettől kezdve — igaz, olcsóbban is árulják — lényegesen kisebb a terjedelme. Inkább gödöllői témák A lap sorvadásának a Jele, hogy egyre kevesebb az aszódi és Aszód környéki níradás, hirdetés, és egyre több a gödöllői. Ez viszont nem elégíthette ki a Galgavidék olvasóinak igényéit. 1906. november 25-én jelent meg Aszod és Vidéke utolsó száma. Asztalos István (Folytatjuk.) tén a szövetkezetek ezerháromszázhetvenegy hektárnyit vállaltak, e földterület hatvankét százalékán került a talajba vetőmag. A járási hivatal vezetői e jelentés alapján úgy látták, hogy a jövő héten — ha nem jön közbe nagyobb eső — befejezik gazdaságaink a betakarítási munkálatokat. Az aszály hatását ellensúlyozhatja az öntözés, mely •központi felmérés szerint Pest megyében a gödöllői járásban a legintenzívebb. A megyei adatok azt mutatják, hogy az öntözhető ezerharminckilenc hektárból nyolcszáznyolcvan- három kap rendszeresen vizet. Ez a nyolcvanöt százalékos arány nemcsak megyei, hanem országos szinten is kiemelkedő. Mint Fehér Béla elmondta, a járási pártbizottság tájékozódása szerint az öntözési kapacitás kihasználtsága ennél magasabb, eléri a száz százalékot. Jósvai Lajos hangsúlyozta a kistermelők táppal és gazdasági ábrákkal való ellátásának fontosságát. Fölhívta a párttitkárok figyelmét, fokozottan ügyeljenek arra, hogy községükben mindig kapható legyen táp és takarmány. Ez ideig sajnos a tapasztalatok járásunkban nem minden területen kedvezőek. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ nem szerzett be ez ideig elegendő tápot a térmelők számára. Az is előfordult, hogy például Gödöllőről vagont küldtek visz- sza, mert nem tudták fogadni. Ezzel szemben kiemelkedő a Pécel-Isaszeg ÁFÉSZ munkája a táp- és takarmányellátás érdekében. Nem ritka, hogy az igénylők vagonból kapják a takarmányt. A járási hivatal elnökhelyettesét követően a szövetkezetek vezetői számoltak be a jelenlegi helyzetükről. Gádor János, a dányi Magvető Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy vasárnap estig valamennyi gabonájukat levágják. A szalma betakarításával is jól haladnak, egy nagyobb mennyiséget szállítottak a dunaújvárosi cellulózgyárnak, más része kazalban vagy vagonban áll. Százkilencvennégy hektár másodvetést vállaltak: kölest, csalamádét, napraforgót, uborkát vetnek, az utóbbi kettő már ki is bújt a földből. A másodvetés a tópartra került, hogy öntözni tudják a növényeket. Sárosi János, a kerepesl Szi- lasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a gabona aratását befejezték, de náluk szeptemberig mennek a gépek, ugyanis hátra van még a mustár, az édeskömény és a silókukorica. Negyvenkilenc hektárra került másodvetés, cékla, napraforgó és uborka, az utóbbi gondozását a tagok vállalták. Országosan komoly gondot okoz a takarmányellátás, de a Szilasmenti Tsz nem panaszkodhat, még huszonöt vagon silót kölcsönözni is tudott a gödöllői tangazdaságnak. Az öntözésre is nagy gondot fordítanak, bár kevés a vizük, június végére már kiszivaty- tyúzták tározójukat. A jó takarmányellátást bizonyítja, hogy az utóbbi időben emelkedett a tejtermelésük — fél év alatt száznyolcvanöt liter-, rel. Év végére egy tehénre háromezer-nyolcszáz liter tejhozam várható. A kartal—vérségi Barátság Termelőszövetkezet elnöke, Hrkaj Pál szerint augusztus 1-én, vasárnap határukban befejeződik az aratás. / Két kombájnt kölcsönadnak a ka- rancslapujtői termelőszövetkezetnek. A szalmával kissé le vannak maradva, de a jövő héten, ha felszabadulnak a traktorok, már Hampster-pót- kocsikkal dolgozhatnak a táblákon. A másod.vetések is folyamatban vannak, a tervezett kilencvennyolc hektár helyett száz- huszonnyolc hektárt használtak fel újból. A lucerna helyén vetett csa- lamádé már kikelt, földbe kerül még uborka, zöldborsó és napraforgó-borsós keverék. Augusztus 3-ára, keddre valamennyi másodvetésű mag földbe kerül. A takarmányellátással nincs gondjuk, ugyanis nagyon jól sikerült a lucerna második kaszálása. A határ nagy része az utóbbi napokban száz milliméter esőt kapott, öntözővíz a paradicsomra és paprikára jutott, amelyet három ásott kútbóí szivattyúztak. Az utóbbi napok esőzése e járásunk vidékét igen rapszodikusan, pasztákban érte. A kartali tsz szomszédja, a hévízgyörki, melynek földjei mindössze 5—20 milliméter esőt kaptak. Kovács László tsz-elnök elmondta, hogy mindennap éppen csak any- nyi esett, hogy ne mehessenek a kombájnok. A szórványos csapadék gondot okozott viszont a termény átadásánál. A hévízgyörki Petőfinek nincs szárítója, s a magas víztartalmú gabona kiszáradását a földön kell megvárni, így nem halad kellő ütemben a betakarítás. Másodvetésként a napokban kerül földbe a siló és uborkamag. Sokat javult a szövetkezet tejtermelése, év végére valószínű négyszázezerrel több lesz az átlag mint tavaly. Szálas- és silótakarmányból elegendővel rendelkeznek. A galgamácsai Összefogás Termelőszövetkezet párttitkára, Bencze Imre közölte, hogy szombat estére a búzát, keddre pedig valamennyi gabona aratását befejezik. Másodvetéskor silókukorica jut majd a földbe. Lédűs takarmányból és szénából elegendő lesz a termelésük. ö. E. (Folytatjuk) MEGVÉTELRE AJÁNLJUK két és fél éves, nyitott, 1 tonnás ZÜEC tehergépkocsinkat É'deklődni lehet a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnél, Gödöllő, János u. 5. Telefon: 78. ügyintéző: Csőszné. S' omLati jer^ifzet Dekoráció — Tudod, hogyan lehet megtudni, hogy igazi-e a farmer? Fogsz egy fehér zsebkendőt, megnedvesíted és az anyaghoz dörzsölöd. Ha kék lesz a zsebkendő, akkor valódi, mert az ereszti a színét — magyarázta egyik ismerősöm. — Más anyagot akkor tartanak jónak, h<\ nem fog — kezdtem vitatkozni. — A farmer csak akkor jó, ha fakul, ha szép kopások vannak a térdén, meg hátul — hangzott a válasz. Hóban, fagyban és negyvenfokos kánikulában feszül a farmer a fiatalokon, még a lányok is képesek izzadni a melegben a divatért. De nem mindegy, hogy milyen a hőségben is viselt nadrág. A gombok, a bőrcímkék, a varrások mind-mind értékjelzők. Az elrongyosodásig, sőt azon túl is fölveszik. Mert hordható rövidnadrágnak, szoknyának is. Még széles karimájú, hullámos szélű kalap is kapható az öltözékhez. Vadnyugaton a marhapásztorok kezdték hordani ezt az elnyűhetetlen ruhadarabot, s a szerte a világon sok-sok fiatal hétköznapi és ünnepi viselete. Az éppen „menő” márkát minden ifjú számon tartja. Hol az amerikaira, máskor a németre esküsznek, ma sokak szerint az olasz a világmárka. A borsos árú nadrág külsőleg szolid, kevés és nem feltűnő a hozzá tartozó dekoráció, bár igen nagy fontosságot tulajdonítanak neki. Legalább akkorát, mint a többnyire a korosabb réteghez tartozó autótulajdonosok kocsijuk felcico- mázására. Egy-egy autó néha egész állatsereget cipel magával, se szeri, se száma a rikító csikóknak és matricáknak. Az autósboltokban és maszek árudákban sokkal könnyebb dísz-, mint fontos használati tárgyat kapni. Sebváltó helyett vegyen a kedves vásárló■ sebváltógombot, melynek műanyag belsejében piros műrózsa díszeleg. Akár a vitrinben. Ügy tetszik, a lakásokból kiszorult üvegkirakat és falvédőgyűjte- mény a közutakra került. Láttam már horgolt csip- keterítőt, azsúrozott szekrénycsíkot, sőt még feliratos falvédőt is személy- és teherautóban, s természetesen nem hiányozhat a „korszerűbb”, hiányosan öltözött színésznő sem. Csoda, hogy kilátnak tőlük. Pompáznak a drága autóhuzatok, szőrmék és egyre több ülésen ágaskodik a fejtámla. Ez utóbbi használatáról megoszlanak a vélemények, de bármit mondjanak is a szakértők, nagyon kevesen használják. Dekorálgaíunk, díszítge- tünk, ápoljuk — sokszor feleslegesen is — féltett dolgainkat. A farmert, hogy „igazinak” hasson, téglával, smirglivel dör- zsölgetik az ifjak. Az autót pedig mossák, mossák, sokszor az ember arra gondol, hogy az is elkopik, mint a farmernadrág. Mert a kocsit is kétféleképpen használják a tulajdonosok. A családok többsége — szerencsére — szombaton az elemózsiás- kosarat veszi elő a kiránduláshoz, mások a vizesvödröt, a kefét, a szivacsot, a szarvasbőrt: minden családtagnak pontos szerepe van a kocsimosásnál. A lakótelepen, ahol lakom, még csak egy buzgó mosócsalád van, de azok hóban, fagyban, kora reggeltől késő estig kincsük körül ügyködnek, még az üléseket is kiszerelik, hetenként legalább egyszer. Már azon is tűnődtem, hogy vajon mikor ebédelnek, s várom, hogy megjelenjen a kocsi mellett az ételhordós feleség. Náluk a dekoráció a vizeskefe, aminek sokszori használata nem- kevésbé célszerűtlen, mint az ablakban bólogató kiskutya. Őrszi'gethy Erzsébet f l
