Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

1976. JÚLIUS 31., SZOMBAT <Mri<w 7 VONZERŐ ARANYKUTATAS — Ha vége lesz az olimpia- — Nála sem találtunk ... nak, megint nem lesz négy évig együtt a család!... KERESZTREJTVÉNY STA TISZTI KA Száz éve, 1876. július 23-án halt meg , Fényes Elek, a ha­ladó magyar statisztikus, a magyar leíró statisztika egyik úttörője, 1848-ban az első fele­lős magyar minisztérium sta­tisztikai hivatalának vezetője. Szavait idézzük: A statisztika pontos,. .. folytatás a függő­leges l., vízszintes 2., függőle­ges 22. és vízszintes 22. számú sorokban. VÍZSZINTES: 2. Az idézet má­sodik része. (Zárt betűk: N, Z, S, T.) 13. Fényt bocsát ki. 14. Géza egynemű betűi. 15. Iparváros a Szovjetunióban, a Káma mellett. 16. Vonatkozó névmás. 17. Csíráz­tatott aszalt gabona, névelővel. 20. Ismert amerikai költő (+*). 21. Igekötő. 22. Az idézet negyedik része. (Zárt betű: B.) 23. Svéd és román gépkocsik jelzése. 24. Idő* mérő. 26. Elpusztult építményma­radvány, ford. 27. Kohászati Ter­vező Intézet. 28. Középen kezel. 29. Ókori zsidó pénz- és súlyegy­ség. 30. Német névmás. 32. Keres­kedelmi vállalkozás, bolt. 33. Köz­ség Miskolciéi délre (+’). 34. Vá­lyú. 36. Fere „eleje”. 37. Betörő. 38. Eltulajdonít. 39. Hőség, forró­ság angolul (HEAT). 41. Az egyik szín, névelővel. 43. ... eng, lo- pódzkodva jár-kel. 46. Nemesítem. 43. Anna idegen formája. 49. Vö­rösbor-fajta. 50. Éljen, a szerb nyelvben. 52. Ilona német alakja. 53. Fekete István népszerű műve. 56. Lengyel gépkocsimárka, ford. 57. Ilyen dob is van. 59. Egyenes földfelszín (két szó). 60. Keresztül. 61. Általában nem. 63. Akó szélei. 64. Kovácsdarabok széleit meg­munkáló. 66. Póni egynemű betűi. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első része. (Zárt betűk: A, A, G, É, A, T.) 2. Eredményes. 3. . . . xm, cso­daszer. 4. Libahang. 5. Hivatalo­san bizonyít. 6. Ijeszt, ford. 7. Üt- szakasz, állomás közhasználatú idegen szóval. 8. Jármot, hámot. 9. Ősi kultúrájú indián nép. 10. Középen csöpög. 11. A Szovjet­unióban az új gazdasági politika névbetűi. 12. Irókellék. 18. Olaj­ban gazdag afrikai állam. 19. Vas­tüdő része. 22. Az idézet harmadik része. (Zárt betű: A.) 25. Akaratból eredő. 28. Erős testi, va^y lelki vá­gyakozás. 30. Hosszú, keskeny vállkendő. 31. Attilát ezen a né­ven is ismerjük. 34. Ilona bece­neve. 35. A függőleges 30. 6zámú sor megfejtésének vége. 40. Halk, fojtott hangon elmond. 42. Erről a helyről, népies alakban. 44. Vala­hol sokat időző. 45. Észak-olaszor­szági városból való. 47. Máltai, olasz, belga és svéd gépkocsik jel­zése. 49. Bánat, keserűség, régies formában. 51. Ebéd lengyelül (OBIDA). 52. ... zmus, hősiesség. 54. Rendetlen lakó! 55. . . . ro, olasz kikötőváros az Adriai-tenger partján. 58. Határozott névelő az angol nyelvben. 52. Régi római pénz. 65. Hamis, talmi. BEKÜLDENDŐ: A függőleges 1., vízszintes 2., függőleges 22. és víz­szintes 22. számú sorok megfej­tése. Megfejtési határidő: egy hét. Július 17-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Valljatok, ma­gyar csillagok; Védjétek a ma­gyart; Volt-e dalunk, vagy sóha­junk; Mely nem békét akart. Könyvutalványt nyertek: Kom- lossy Istvánné (1126 Bp., Fodor u. 2/D.), Füle Mihályné (2600 Vác, Kölcsey F. u. 19.), Horváth La- josné (2600 Vác, Pacsirta u. 11.), Szeltner Ferencné (230-0 Ráckeve, Bajcsy-Zsilinszky u. 9.), Dobó Jó­zsef (2730 Albertirsa, Landler Jenő u. 23.), Petrák Józsefné (2100 Gö­döllő, Szabadság u. 11.), Pattan­tyús Gábor (2760 Nagykáta, Gyóni Géza u. 6.), Leopold Antalné (2440 Százhalombatta, Ságvári sétány 15.), Nagy Gábor (2381 Táborfal­va, Tarcsay V. u. 5.), Kovács And­rás (2700 Cegléd, VI., Alszegi u. 20.). GYÉR MEK R EJTVÉNY Pajtások! Mai rejtvényünkben az első magyar olimpiai érmesek­ről emlékezünk. t 2. 3 4 b b + 6 9 4 0 4 X 0 IH <5 t» «1 2D at 22 ib 3H 25 2b 1? I r VÍZSZINTES: 1. Az első olimpiai érmet (ezüst) nyert súlyemelőnk (György). 6. Az oxigén* vegyjele. 7. Tágas he­lyiség. 9. A dolog kezdete? 10. Budapesti Korcsolyázó Egyesület. 12. Kétszer teszi, aki gyorsan te­szi. 13. Fizikai tevékenységre való képesség. 14. Én latinul. 15. Sós Dani névjele. 16. Olgácska. 18. Y. K. 19. A bronzérmet nyert öt­tusacsapatunk egyik tagja (Ta­más). 21. Kerti munkát végez. 22. Belül lesik? 23. Regényszélek! 24. Virágot hajtó. 27. Egervári útóne­ve, aki bronzérmet nyert a fele­máskorláton. FÜGGŐLEGES; 1. Neves csehszlovák teniszező. 2. Fiúnév. 3. Ezer egynemű betűi. 4. Egyforma betűk. 5. Megokolás. 7. A női tőrvívás olimpiai bajno­ka (Ildikó). 8. Az első aranyérme­sünk, aki lólengésben lett az első — utóneve kezdőbetűjével. 11. Bronzérmet nyert a férfi párbaj­tőrvívásban (Győző). 16. Egy an­golul (ONE). 17. Suli. 19. Reggeli- és uzsonnaital. 20. Francia város, egyik legnagyobb ipari és keres­kedelmi gócpont. 23. Reá. 26. ... Lokomotív, tánczenekar. Pajtások! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését írjátok le egy levelezőlapra és augusztus 7-ig küldjétek be a szerkesztőség­hez. A július 17-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Ronyvai. Pákoz- di. Varga. Szilágyi. ÜLDÖZÉSES VERSENY CSALÁDBAN — HÁZ KÖRÜL Zsoldos Sándor rajzai Kik kerüljék a napozást? Bármilyen vonzó is a ra­gyogó napfény, mégsem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a sugárzás hatására a szerve­zetben végbemenő változás nem mindenkinél kívánatos. Vannak betegségek amelyek­nél még az elővigyázatos na­pozás is káros, sőt végzetes le­het. Nem ajánlatos napoznia annak, akinek magas a vér­nyomása, vagy beteg a szív- izomzata. A fokozott pajzsmi- rigyműködés tünetei mindig rosszabbodnak a napozástól. Ne menjen napra, aki lázas beteg, sőt, az sem, aki csak nemrég gyógyult fel súlyosabb betegségből. A tüdőtuberkuló­zis hirtelen fellobbanhat a na­pozás hatására. Idegbetegnek, epilepsziásoknak, daganatos betegeknek is ártalmas a nap­fény. Vannak súlyos bőrbeteg­ségek, melyeket a napfény vált ki és számos olyan bőrbajt is­merünk, amelynek már meglé­vő tüneteit a sugárzás szét­szórhatja a bőrön. Egyáltalán: kerülni kell a napfényt mind­azoknak, akiknek szervezete valamilyen külső vagy belső körülmény folytán túlérzé- kennyó vált a napfényre. Gyerekek az utcán TANÉV KÖZBEN reggel lát­hatunk iskolába igyekvő gyer­mekeket, s a tanítási nap vé­gén, hazamenetelkor. Akkor is megállnak kirakatok előtt, pla­kátokat, hirdetményeket néze­getnek. Többnyire csoportban. Az iskolai szünetek idején még gyakrabban találkozunk gyermekekkel az utcán. Érdek­li őket a forgalom, az emberek sürgés-forgása. Az utca fő von­zóereje számukra a mozgási lehetőség. A szülők belátják, hogy szük­sége van gyermekeiknek erre. Emeletes lakónegyedekben sür­getik a játszóterek létesítését. A megértő felnőttek gyönyör­ködnek a vidáman játszadozó gyermekseregben. Időnként rendcsinálókká válnak, eliga­zítják a vitákat. A szülők egy része, — főként a nagyszülők — viszont aggodalmaskodik, hogy az utcán csak rosszat le­het tanulni. A mai iskola életközeiben ta­nít, nevel. Céltudatosan vittem tanítványaimat megfigyelések gyűjtése végett más-más élet­területre, az utcára is, miköz­ben a közlekedést és a helyes utcai viselkedést gyakoroltat­tam. Le is írattam észrevéte­leiket. Ezekből idézek tanul­ságként. Az 1. osztályosok sze­rint azért jó az utcán, mert „Sok autót és más járművet le­het látni,” „Szépek a kiraka­tok.” A 2. osztályosoknak a mozgalmasság tűnt fel a sok­féle látványból: „A sok néni és bácsi mind siet valahova”, „A járművek robognak, dübö­rögnek.” Az egyik természet­kedvelő válasza: „Olyan jó a friss levegőn! A mi udvarunk kicsi, ott nem lehet jól játsza­ni.” A 3. osztályosok válaszai­ra az jellemző, hogy az egyko­rú tál-sakkal találkozásra nyí­lik alkalom az utcán, tereken: „Mindig találok játszótársat, és viccelődünk”, „A téren jól lehet labdázni.” Az egyik 3.-os fiú szerint „A moziplakátot ér­demes nézegetni. A képekről látni, jó-e a darab.” Az egyik 4.-es fiú közlése tanulságos mindenki számára; „Engem legjobban érdekel a felnőttek cselekvése.” Egy alkalommal bírálatot is mondtak: a Fűre lépni tilos tábla ellenére gá­zolt át az ápolt gyepen kirán­duló felnőttek egy csoportja. nek, ne rikítók. Ez az igé­nyünk.” Az utcán tartózkodó gye­rek tehát nem „utcagyerek”. Elzárni az utcától őket nem le­het és nem is volna helyes. A i mozgás, a társas kapcsolat igé­nye jellemző a gyermekekre. A szülőknek mindenképp tud­nia kell, gyermeke hol van, s kikkel tölti idejét. Szalkitsanak A FELSÖTAGOZATOS ta­nulók számára a társas kap­csolat lehetőségét jelenti az ut­ca: „Olyan jó a téren futballoz­ni pajtásaimmal!” A mai gyér- j mekek technika iránti érdek­lődését mutatja egy 6.-os fiú válasza: „ A motorkerékpáro­kat és autókat nézem, figye­lem legszívesebben az utcán. Ha megnövök, nekem is lesz!” Vagy: „A motorokat szoktam hosszan nézni, s gondolatban már száguldók a végtelen uta­kon,” „Már a motorok hang­jából is kitalálom, milyen tí­pusúak.” A 7. oszályosok ér­deklődése szintén az emberek felé fordul: „Szeretem az ut­cán az embereket, viselkedé­süket figyelni," „Engem na­gyon érdekelnek az emberek, ki mit tesz.” A leányokat a ki­rakatok — főként a ruhadivat — társasutazási tájékoztatók, mozik műsora, színészek képe ragadta meg. A 8. osztályosok­ra még jellemzőbb a kritikai beállítottság: „Szeretek az ut­cán lenni, mert változatos. Az embereket, az életet nézem, fi­gyelem. Csúnya látvány is akad, részeg ember, civakodók hangos szóváltása,” „Az utcán sok hírt is lehet hallani. Ki- kapcsolódást jelent a sétálás,” „Nekem minden felkelti fi­gyelmemet.” Érdekes felfigyel­ni egy leány megjegyzésére: „A plakátok ízlésesek legye­! a szülők időt a közös sétára is, | mikor elbeszélgetnek a látotta­kon, megismerik gyermekük érdeklődését. A HELYESEN NEVELT gyermek nem csavarog célta­lanul. A csavargók azok közül kerülnek ki, akiknek az otthon nem biztosít nyugalmat, gon­doskodást, s a gyermek máshol keres magának társaságot, ka­landot, izgalmat, mely helyte­len vágányra, útra vezeti őket. Az iskolai szünidőre tehát különösen érvényes, hogy min­denki nevel, mert több idejük van a gyermekeknek életközei megfigyelésekre, tapasztalatok szerzésére. Géczy Etelka tanítónő ZÖLDSÉGES VAGDALT Fél evőkanál növényi zsira­dékot felolvasztunk, és 1 da­rabokra vágott hagymát meg­pirítunk benne. 20 dkg vegyes vagdalthúst teszünk hozzá, és jól átsütjük. Kakukkfűvel és bazsalikommal fűszerezzük. Hozzáteszünk 2 db szeletekre vágott paprikát, 10 percig pá­roljuk. 3 tojást 1 evőkanál tej- j jel, sóval, borssal felverünk, a | fasírozottra öntjük, pihenni I hagyjuk, és 1 felszeletelt para- J dicsommal és kevés petrezse- j lyemmel beszórjuk. Pirítással fogyasztjuk. Változtatható ruhatár Kerti gyepek Hazánkban egyre szaporod­nak a hétvégi és az üdülőtel­kek. Ezek nagy része a pihe­nést szolgálja és csak másod­sorban haszonkert. A pihenő­kertek legfontosabb része az árnyékos vagy napos, fűvel betelepített terület. Itt lehet napozni, sportolni, felfrissül­ni. Sajnos, ma még kevés he­lyen találunk olyan kertet, ahol a gyepet esztétikai, egész­ségügyi célzattal telepítették. A kertészetben a gyep és pázsit kifejezés külön fogalmat takar. Pázsitnak az apró szálú, finom levelű, rövidre nyírt fű­telepítéseket nevezzük. Gyep­nek a durvább levelű, magas­ra vágott, kevésbé igényes zöld felületet. A gyepek füvei na­gyobb alkalmazkodóképesség­gel rendelkeznek. Elsősorban szárazságtűrőbbek, tűrik a ta­posást. A füvet több évre telepítjük. Ezért a területet gondosan elő kell készíteni. Az első teendő a terület megtisztítása minden szeméttől, az évelő gyomok­tól. Ha kertünk olyan terüle­ten van, ahol vékony a termő­réteg, akkor a felület elegyen- getése után terítsük meg ter­mőtalajjal. Mivel a gyep hosz- szú ideig díszít, ezért el kell látni a területet alaptrágyá­val. Szerves trágyából 4—5 kg-ot, ezenkívül 3—4 dkg péti­sót, 3—4 dkg szuperfoszfátot iés 3—4 dkg kálisót szórjunk ki. Ezután ássuk fel, egy ásó­nyom mélyen. Az ásás után elegyengetett talajt hengerrel vagy lapoga- tóval le kell döngölni. A tömö­rítés olyan legyen, hogy az emberi lábnyom ne látszódjon meg rajta. A gyepesítéshez vásároljunk fümagkeveréket. Kétféle kap­ható: pázsitkeverék és sport- gyepkeverék. Ez utóbbi jól tű­ri a taposást is. A helyes meg­oldás természetesen az lenne, ha a kertünk adottságainak megfelelő fűfajokból állíta­nánk össze a keveréket. Ter­mészetesen erre alig van lehe­tőség. A négyzetméterenként szükséges vetőmag mennyisé­ge függ a mag minőségétől és a kert adottságaitól. Mostoha körülmények közé többet ve­tünk. Általában négyzetméte­renként 2—3 dkg vetőmag ele­gendő. Ez kb. 30 000 magnak felel meg. Kereskedelmi mag­keverékből ennél többet is vethetünk. Gyakorlatilag az év minden időszakában vethetünk. Mégis két fő vetési időpont szokásos: nyár végén és kora tavasszal. Augusztus 20 után a talaj hő­mérséklete megfelelő a csírá­záshoz. A nyár végén vetett fű még ősszel megerősödik. A le- döngölt talaj felső rétegét 1—2 cm mélységben meggereblyéz­zük. Erre történik a vetés. Igyekezzünk egyenletesen el­osztani a kevés magot. Ezután egy vékony rétegben talajt szi­tálunk a tetejére, vagy gereb- lyével sekélyen, 1—2 cm mély­ségben a talajba ütögetjük. Vetés után, ha nincs csapadék, öntözzük a területet. A kelő és a növekedő fiatal növények az első 6 hétben érzékenyek a talaj kiszáradására. Amikor a gyep elérte a 10—12 cm ma­gasságot, kézi kaszával vagy sarlóval le kell vágni. Fodor Béla A nagy forgalom — szolid haszon elvének érvényre Jut­tatásával mind népszerűbb a Skála szövetkezeti nagyáru­ház. Átadása — pontosan 100 napja — óta hónapról hónapra növekszik a bevétel, s a vásár­lók száma — mondta Dem- ján Sándor, az áruház vezér- igazgatója tegnapi sajtótájé­koztatóján. Eddig 5 millióan jártak az üzletkomplexumban, s két és fél millióan vásároltak is. Mint köztudott, a Skálát 150 ÁFÉSZ alapította, köztük 9 Pest megyei. Ezért felmerül a kérdés, vajon megyénk lakos­sága mennyire kedveli ezt az áruházat. A vezérigazgató tá­jékoztatása szerint az agglo­merációs övezetből a vártnál A nők leleményességére van bízva nagyrészt a mai divat. Ehhez szükséges, hogy min­denki, mielőtt vásárol, leg­alább gondolatban mérje fel meglévő ruhatárát és ahhoz színben és bizonyos fokig for­mamegoldásban is hasonló zsánerű kiegészítést vásárol­jon. Így lehetségessé válik, hogy mindig új és új összeállí­tásban viselje a meglévő, il­letve új ruhadarabjait. Rajz­több vevőjük van, megnyitás előtt azt becsülték, hogy az összes vásárló 10 százaléka jön Budapest közvetlen környéké­ről, a valóságban azonban ez az arány 2,5 százalékkal ma­gasabb. Viszont távolabbról a várt 20 százaléknál jóval ke­vesebben jönnek, mindössze 8,9 százaléka az áruház összes vevőjének. Ezen vidéki propa­gandamunkával kívánnak vál­toztatni. Az áruház vezetői kezdettől nagyon figyelnek arra, hogy udvarias legyen a kiszolgálás. Ezt a célt jól szolgálja a név­viselést kötelezettség (minden eladónak van egy jelvénye, amelyen csak a neve szerepel) de nem szívesen viselik. Cz. V. sorozatunk a variáláshoz ad ötleteket. 1. számú modell. Lehet pél­dául kék-fehér csíkos, köny- nyű műszál szövetből, vagy vászonból, szoknya, blúz meg­oldás. A blúz rövid ujjú, széles kézelővel készült és nagy díszgombokkal záródik. A szoknya négyrészes, ferde szálirányban szabott, és így bősége is van. A 2. számú modellen látha­tó egyenes szárú, felhajtós nadrág natúr színű, vagy kék árnyalatú jerseyből készült. Hozzá felső zsebbel ellátott ingkabátka való, alá pedig sö- tétebb színű ingblúz. Az ing­kabátka színe lehet piros és így azt az 1. számú modellhez, akár a blúz tetején, akár a szoknyához is viselhetjük. Ter­mészetesen a csíkos blúzhoz is jól illik a nadrág, a csíkos szoknyához a sötétebb színű blúzt is lehet viselni. A 3. számú modellen ismét a csíkos blúzt mutatjuk, amely alatt beige, piros, vagy fehér vékony pulóver van és elöl szembehajtással bővített két- zsebes szoknya, anyaga lehet melé, vászon, vagy könnyű szintetikus szövet. A 4. számú modellen az előbbi rajzon látható nadrág­hoz piros-fehér-kék színben tartott tunika zsánerű felsőrészt mutatunk be. Ugyanehhez a felsőrészhez az 5. számú rajzon csíkos blúzt, rakásokkal bő­vített szoknyát terveztünk. A vártnál kevesebb vidéki vásárló Száz napja tart nyitva a Skála áruház i i

Next

/
Thumbnails
Contents