Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

1976. JÚLIUS 31.. SZOMBAT «tm TB szMním s Három gazdaság gépei aratnak a szigeten Harmadszor öntözik a burgonyát w?­Harmadszor öntözik a burgonyát a tahitőtíalui Kék Duna Szak- szövetkezetben. Diószéki József nagy szakértelemmel vizsgálja a csö­veket, nehogy kárbavesszen egy csepp is. Ha az idő is kedvez, vasár­napra befejezik az aratást a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezetben. Az őszi árpát már két hete levágta a 9 kombájn. A 152 hektár vetés- terület részben közös, részben tagi táblás terület volt, amely Losonczy Benjámin elnök és Hansági Dénes, mezőgazdasági fő-ágazatvezető szerint az idén is jól fizetett. Hasonló ered­ménnyel és időben végeztek a borsó betakarításával, melyből 100 hektárt vetettek az idén. Ezt rendre vágták, majd gabo­nakombájnokkal csépelték. KÖLCSÖNGÉPEK A Szentendrei-sziget termé­szeti adottságainál fogva is szinte minden növény két hét­tel később érik, mint Cegléd környékén. A búza aratását is csak a múlt héten kezdhették meg. A 800 hektár vetésterü­letből július 23-ig 240 hektár betakarítása megtörtént, de sajnos az ismétlődő záporok miatt a hét végén nem folytat­hatták a munkát a kombájnok. Ennek ellenére nem kell attól tartani, hogy kipereg a szem, mert az Óbuda Tsz kombájnja 2 szállítóautóval már kedden megkezdte az aratást Sziget- monostor alatt, az Újpest felé eső részen. A hét közepén megérkezett a dunabogdányi Üttörő Tsz két gépe is. Az eső miatt náluk is várni kellett 1— 2 napot a búza vágásával. Amíg szinte trópusi hőség uralkodott a földeken, közvet­lenül a szentendrei átvevő- helyre szállították be a búzát, de a hét elején beigazolódott az elnök aggodalma, miszerint, ha nem szűnnek meg — s sze­rencsére nem szűntgk meg — az ismétlődő záporok, előbb szárítóba kell vinni a gabonát. Azt hiszem ezt most egyetlen tsz-elnök se tartja katasztrófá­nak, Losonczy Benjámin sem. A kombájnok után nemcsak a szállítójárművek haladnak a 3 szigeti község határában, ha­nem azonnal megkezdik a szal­mahúzást, tarlóhántást és a másodvetést is. A borsó nor­mál szemszóródása egyben másodvetést is jelentett, ezen a területen már szépen kel az elhullott és vetett mag. de az árpa után is vetettek belőle még négy hektárt. A tarlóhán­tás előtt gondosan kiszórták a talajerő pótlásához szükséges műtrágyát, ezzel is serkentve a növények fejlődését. A bősé­ges zápor hatására bújik az uborka; 23 hektárt vetettek belőle másodvetésként, s szer­ződést kötöttek rá a Budapes­ti Konzervgyárral. Naprafor­góból 80 hektárt vetnek még ezen a héten. S amíg a kombájnok arat­ják a búzát. 36 hektár len ter­mését nyűvik és bálázzák. A budakalászi Lenfonó- és Szö­vőgyárral kötöttek szerződést Ne elégedjenek meg a részeredményekkel Tartalék: a munkaszervezés javítása Egy üzem - egy iskola Több éves gyümölcsöző kap­csolat alakult ki a szentendrei üzemek és iskolák között az egy üzem — egy iskola akció keretében. Egyes üzemek már évek óta patronálják ugyanazt az iskolát, például az Erdésze­ti Fa- és Vegyesipari Vállalat a Lenin úti, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a BVM a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolát stb. É kapcsolatok eredménye többek között az iskolák új kerítése és egyéb, nagy értékű társadalmi munkák szervezé­se. Természetesen az iskolák se hálátlanok. A gyerekek szere­pelnek az üzemek rendezvé­nyein, sőt a fiatal pedagógusok is sok segítséget nyújtanak a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez. Költözik a kerámiaüzem Az elavult, düledező, Bocs- kay utcai épületből egy eszten­dőn belül kiköltözik a Buda­pesti Építőipari Szövetkezet szentendrei kerámiarészlege. Mint Juhász Károlyné, üzem­vezető elmondta, a Kőzúzó ut­cában már megvolt a terület- kijelölés, készek a tervek, amelyek alapján augusztusban megkezdődik az alapok kiásá­sa, s 6—8 hónap alatt elkészül a korszerű új üzemcsarnok. A több millió forintos beru­házás végre lehetővé teszi, hogy az üzem 40 dolgozója jobb körülmények között dol­gozhasson. Az eddigi sötét, szűk műhelyeket tágas, vilá­gos munkahelyek váltják majd föl, ahol minden bizonnyal a jelenleg is nagy, 5,5 millió fo­rintos termelési értéket to­vább növelik, s még több épü­letkerámiát, szellőzőrácsot, ra­diátorburkolatot, kályhacsem­pét és faliplakettet gyártanak. Rugalmasan alakítják a termékszerkezetet Bérmunkából több, mint 6 millió forint bevétel a SZISZ-ben Az exportban rejlő lehető­ségeket jól ismerte fel a Szentendrei Ipari Szövetkezet és 2,5 millió forint bankhitelt vett fel e tevékenység fejlesz­tésére. Mire használják ezt az összeget? Micskei Tivadar, a szövet­kezet elnöke elmondta, hogy jelenleg a teljes termelésük egyötödét exportálják, első­sorban a nyugati országokba. Az első félévre 6 millió forint bevételt terveztek ebből, me­lyet 354 ezerrel túlteljesítet­tek. A termékszerkezet átala­kításával gazdaságossá tették az exportot. Ruhaipari termé­keik legnagyobb megrendelői Csendes kertes ház Leányfalun Sohan tisztelegnek Móricz Zsigmond emléke előtt Leányfalun, a mozival szem­ben hatalmas almáskert von­ja magára az arra járók fi­gyelmét. A kiskapu mellett hasonlóan szerény tábla hir­deti; „Móricz-emlékszoba, megtekinthető du. 2-től 4-ig.” Igen, ez az a bizonyos kis leányfalui ház, ahova Móricz Zsigmond, a magyar és a vi­lágirodalom kiemelkedő klasz- szikusa visszavonult a nagy­világ zajától az almafái kö­zé, s a levelek halk susogását hallgatva világhírű regényeit írta. A kert és a ház természe­tesen most is a Móricz csa­lád tulajdonában van, nya­ranként itt töltik a szabadsá­gukat. Ilyenkor — júniustól szeptemberig — megnyílik a dolgozószobából emlékszobá­Túlteíjesítette tervét a szentendrei tisztítószalon Túlteljesítette első félévi tervét a szentendrei ruhatisz­tító szalon. A tervezett 160 ezer helyett 170 ezer forintos forgalmat értek el, ezzel a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ruhatisztí­tó szalonjai közül a legjobbak lettek. A legnagyobb érdeklődés a vegytisztítás iránt van. a for-, galom java részét ez teszi ki Emellett megkedvelték a szentendreiek a gyorstisztítást is: az új szalon átadásakor ve­zették be ezt a szolgáltatást, s ennek köszönhető, hogy a régi üzlet száz-, száztízezer forintos forgalmát mintegy ötven szá­zalékkal növelték. Bujdosó Já­nosáé, az üzlet vezetője el­mondta, hogy valamelyest csökkent a vidéki munkájuk, hiszen a járásban több Patyo­lat-üzletet adtak át. Ezért be­vételük zöme a szentendrei megbízásokból származik. vá átalakított helyiség az író tisztelői, a kíváncsi idegenek előtt, akik olykor a ház többi szobájába is bekukkantanak, hátha láthatnának még vala­mi érdekeset, vagy netán ta­lálkozhatnak is valakivel a Móricz családból. Olykor fárasztó a családnak a sok látogató, hiszen keresz­tüljárnak a kerten, s talán nem is mindig a legfegyelme- zettebbek, de a nagy író em­léke kötelez. S ezt a hangu- lat6t egyetlen irodalmi mú­zeum se képes visszaadni. En­nek a szobának „levegője van”. Kettőtől négyig, az év egy részében. Pedig a látogatók egész évben szívesen utazná­nak Leányfalura az író ked­véért. S az is igaz, ha valakit egyszer zárt ajtó fogad, nehe­zen szánja rá magát az újabb látogatásra. Mi lenne például, ha valamelyik illetékes álla­mi, vagy megyei szerv a csa­láddal egyetértésben 8 órás munkaidővel alkalmazna egy „teremőrt”, aki fogadja a lá­togatókat, s szintén közös megegyezés alapján olyan be­járatot alakítanának ki, me­lyen a család nyugalmának zavarása nélkül is bejuthat valaki az emlékszobába. Ér­demes ezen gondolkozni, hi­szen már az ötödik emlék­könyvbe írják elismerő sorai kát a látogatók. NSZK-beli és holland cégek, melyekkel a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalaton keresztül bérmunkaszerződést kötöttek. A FŐNIX HTSZ al­vállalkozójaként gyermekru­hákat varrnak szovjet rende­lésre, egyéb lánchurkolt ter­mékeik közül a bébiruhákat több szocialista országban is­merik és keresik. A pilisszán­tóig üzemben egy fröccsöntő műhelyt alakítottak ki, ahol szintén exportra termelnek. A bankhitelt gépek vásárlá­sára, korszerű szalagrendszer kialakítására fordították. A gépek beszerzése megtörtént, sőt a központi telepen és Pi­lisszántón a termelés is meg­kezdődött. Jelenleg Pilisszán­tón állítják elő a legtöbb ter­méket. Szentendrén a lét­számhiány okoz gondot, ezért a gazdaságos export révén szerzett többletnyereségből exporttermelési prémiummal jutalmazzák a jól dolgozó ta­gokat. Sajnos, a hatékonyabb munka is kevés az igények kielégítéséhez, ezért kooperá­ciós kapcsolatot alakítottak ki a császártöltési Kossuth Mgtsz-szel, ahol a betanulá­si idő után naponta 700—800 öltöny munkaruhát varr a 80 asszony NSZK-exportra. Ta­tabánya mellett, Császár köz­ségben újabb üzem létesíté­sét tervezik 40 dolgozóval. A munkaerő és az üzemeltetés egyéb feltételei rendelkezésre állnak, hamarosan elkezdik a gépek üzembe állítását. Jelenleg gazdaságtalannak ítélik a műbőrrészleg terme­lését, ezért felvették a kap­csolatot a Bőrdíszmű Ktsz- szel, s kooperációs szerződést kötöttek exporttermékek gyár­tására. Mit várnak ettől? Gazdaságos gyártást és a tő­kés export egymillió forintos emelkedését.. Hírek — Hírek — Hírek — Elkészült a Bükköspart Szegedi utca és a Perczel Mór utca közötti szakaszán a víz­hálózat bővítése. A Városgaz­dálkodási Vállalat megkezdte a vasúti villasoron épülő gáz­cseretelep kivitelezését. Elké­szültek a földbe' süllyesztendő betonlapok, a kerítések, most a további alapozáson dolgoz­nak. — Kevés a takarmány. Az idei aszály következtében ta­karmánygondokkal küszköd­nek a Dunakanyar közös és háztáji gazdaságai. Sajnos olyan takarmányfélék is szere­pelnek a hiánylistán, melyek­ből aránylag jó termést adtak a földek. Kisorosziban, Pilis- szentiászlón, Pilisszentkeresz- ten, Szigetmonostoron például nincs kellő mennyiségű ba­romfitáp és szemes takarmány a MÉK zöldségboltjaiban. — Javult a húsellátás. Bősé­ges a húsellátás a Dunakanyar ÁFÉSZ húsboltjaiban. Válto­zatlan a sertés- és marhahús választéka, viszont jelentősen bővült a kínálat baromfiból. Állandóan kapható friss és mélyhűtött csirke konyhakész állapotban, de a piacokon bő­ven található élő csirke is. Sajnos a tejellátás nem zökke­nőmentes. A tejipari vállalat sok esetben kevesebbet szállít a kért mennyiségnél és a gép­kocsi érkezési ideje gyakran bizonytalan. — Ifi—veterán találkozó. Jól sikerült a múlt héten megtar­tott 6zigetmonostori ifjúmun­kás—veterán találkozó. Telepi, járási veteránokkal találkoztak a honismereti tábor fiataljai, s az idős emberekkel elbeszél­gettek munkásmozgalmi ta­pasztalataikról, harcaikról. — Ötvenéves munkásmoz­galmi telep. 1978-ban ünnepük a szigetmonostori Vörös Me­teor munkásmozgalmi telep megalakulásának 50. évfordu­lóját. Július 21-én koordiná­ciós értekezletet tartottak a te­lepen a megye, a járás politi­kai, ifjúsági és szakszervezeti vezetői, valamint a gödi Fé­szek táborvezetői, melyen egyeztették a közelgő jubileum megünneplésére, valamint a telep jövőjére vonatkozó el­képzeléseiket. Az oldalt írta: T. Ágoston László Foto: Nagy Iván « gosan gyártható új terméke­ket vezettek be a PEVDI író­szergyárában, a PFKV-ban, az ERFA-ban és a SZISZ-ben. Javult a tervezési munka színvonala, az eltérések ma már csak néhány százalékban jelentkeznek. Mind gyakrabbá válik a több alternatfvás ter­vek készítése. Sajnos, több he­lyen még nem rendelkeznek megbízható kapacitásszámítá­sokkal, s ezek hiánya érezhe­tő a terveken. Lassú a fejlődés az üzem- és munkaszervezésben. Ezek többsége személyeket érint, így sokszor hónapokat kell várni, míg megszüntetnek egy-egy rosszul működő szer­vezeti formát. A szervezettség javítása még mindig az üzemek legnagyobb tartaléka, melyet az eddigieknél sokkal hatékonyabban kell alkalmaz­ni. Lényeges eltérés mutatkozik a vállalatok között a gépi be­rendezések kihasználásában. Jellemző az egy műszak, ke­vés a 2—3 műszakos munka­hely. Sok helyen jelentős bér­növeléssel se tudnak ösztön­ző hatást elérni a műszak­szám növelésében. Először tavaly készítettek a vállalatok, szövetkezetek ta­karékossági intézkedési ter­vet, melyet a legtöbb helyen túlteljesítettek. Az idén még gondosabban ügyelnek erre a tényezőre, s a szocialista bri­gádok vállalásaiba is beépí­tették a takarékosságot. A végrehajtó bizottság indo­koltnak tartja, hogy az üzemi, vállalati pártszervezetek ál­landóan tartsák napirenden az üzem- és munkaszervezést, a tervezés színvonalának javí­tását, kapacitáskihasználást, munkaerő-gazdálkodást és a beruházási tevékenységet. A gazdasági vezetők megítélésé­ben nagyobb súlyt kapjon tevékenységük a határozat végrehajtásában. Vizsgálják meg a fent említett tevékeny­ségeket, s ha kell, konkrétan jelöljék meg, hol, miben kell előbbre lépnie az adott vál­lalatnak. A határozat minden I pontja egyaránt fontos, ne elégedjenek meg az egyes te­rületeken elért részeredmé­nyekkel. e fontos alapanyag termeszté­sére. A jövő héten pedig meg­kezdik a 100 hektár mustár be­takarítását. NEM VÁRTAK MEG ' AZ ASZÁLYT Hatszáz hektár a tervezett öntözött területük. Jelenleg ez­ret öntöznek. Nem várták meg az aszályt, már tavaly besze­rezték a szükséges berendezé­seket, csöveket. Jól ismerik a gazdaságuk adottságait, tudják, hogy itt vagy sok a víz, vagy nagyon kevés. Most se estek kétségbe az aszály miatt, ép­pen hétfőn kezdték el harmad­szor öntözni a burgonyát. Száz hektár a közös, 55 a tagi táblás területük. Ahol messze van a természetes víz, kutakat fúrtak, abból öntöznek. A föl­dieperrel kezdték a locsolást. 154 hektár a termő-, 55 a pa­lánta területe. Mindkettőt ön­tözik most is, hogy minél több tápanyagot tartalékolhassanak a növények a következő sze­zonra. KÖZVETLEN ÉRDEK Nincs a szakszövetkezetnek közös állománya, de van egy évi 6 ezer állat teljes feldolgo­zására alkalmas sertéshús-fel­dolgozó üzemük. A későbbiek­ben se tarthatnak disznót, mert a vízmű kútjai körülhá­lózzák a szigetet. A tagoktól 1500—1600 sertést vesznek át évente, s a környék háztáji gazdáival kötnek szerződést. Az idén az Egyesült Dunaka­nyar Tsz szakcsoportjától is kapnak 400—500 disznót, így 4—4,5 ezer sertés feldolgozásá­ra számítanak. Nemcsak a népgazdaság se­gítését jelenti náluk a háztáji állattartás támogatása, hanem közvetlen üzemi érdek is, hogy a saját üzemük számára sze­rezzék meg az állatokat. Ezért alkalmaznak községenként egy háztáji agronómust, táppal, ta­karmánnyal látják el a gazdá­kat, S" az idén például 130 hektáron vetettek lucernát. Ami ebből meghaladja a ser­tés- és marhahizlaló gazdák igényeit, eladják a takarmány­gondokkal küszködő dunabog- dányi Űttörő Tsz-nek. Ezzel is segíti egymást a két szomszé­dos, közös célokért dolgozó szövetkezet. A város üzemei, szövetke­zetei dinamikusan fejlődtek a IV. ötéves terv során. A fejlődés üteme a koráb­bi évekhez hasonlóan meghaladta az országos átlagot. 1970-ben a termelési érték 678.3 millió forint volt, 1975- ben meghaladta az egymil- liárd forintot. Emellett a lét­szám — elsősorban a nagyobb üzemekben — csökkent. Az országos átlag fölött alakult a nyereségszint is; a termelési érték 15 százaléka. 1971-ben 95.3 millió forint volt, s az ötéves terv utolsó évében meghaladta a 170 millió fo­rintot. Július 22-én, a szentendrei városi párt-végrehajtóbizott­ság ülésén hangzottak el ezek a megállapítások, melyen az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozata végrehajtásának városi ta­pasztalatait vitatták meg. Az idei első félévről megállapí­tották többek között, hogy az első negyedévi lema­radást a vállalatok több­sége pótolta, egyedül a BVM Szentendrei Gyárában okoz jelentős ered­ménykiesést a piaci kereslet hiánya. A munkafegyelem az elmúlt 6 hónap alatt se ja­vult lényegesen, a kapacitás- kihasználás azonos szinten mozog, annak ellenére, hogy anyagellátási gondok csak egy-két termék gyártásánál jelentkezne!;. Folytatódott a korszerűbb, gazdaságosabb termékszerke­zet kialakítása, gazdaságtalan terméket nem gyártanak a vállalatok. Néhány üzemben szűkült a termékek száma; részben megszüntették a gyártásukat, másrészt a doku­mentációval együtt átadták más vállalatoknak. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, több kisüzem kötött szerző­dést nagyipari vállalatokkal. Sajnos, még mindig kedvezőt­len, hogy a termelési értéken belül az anyaghányad eléri a 60—80 százalékot. Gazdasá-

Next

/
Thumbnails
Contents