Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-31 / 180. szám

1976. JÚLIUS 31., SZOMBAT mr'Irti -fJ'jm kHmod 3 Az ápolónőhiány csökkentésének lehetőségei Bognár Árpádnénak, az orvos-egészségügyi szakszervezet titkárának nyilatkozata Manapság a betegellátás­ban 'kétségtelenül az ápoló­nőhiány okozza a legtöbb gondot. Az Egészségügyi Mi­nisztérium és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete vezetőit egyaránt foglalkoztatja, hogyan lehet­ne enyhíteni a gondon. Erről beszélgettünk Bodnár Árpád- néva-l, a szakszervezet titká­rával. 1200 betöltetlen állás • Általában hiány mutatko­zik-e középfokú képzettségű dolgozókból? — Igen. A létszámhiány ál­talában jellemző. De legnyo­masztóbb a nővérek vonatko­zásában. Hiszen a betegágy mellett, az ápolásban nem pótolható a nővér. Minden egyes távollevő helyett a je­lenlevőiknek kell tehát helyt­állniuk, vállalni a többlet­terheit. És egyre többeknek kell egyre súlyosabb többlet­terhet cipelni. Megkísérlem számokkal érzékeltetni ezt: — Az intézetekben 15 ezer általános, 5 ezer 300 gyer­mek- és 2 ezer elimeápoló dol­gozik, a szülészeti osztályo­kon 2 ezer 200 szülésznő van: országosan tehát összesen 24 ezer 500 ápolónő működik. És 1200 a betöltetlen állás. A be­osztott általános ápolónői ál­lásoknak Budapesten 8,6, vi­déken 3,5 százaléka üres. Persze, ez utóbbi — ahogyan mondják — erősen szóródik. Az iparvidékeken a hiány he­lyenként megközelíti a fővá­rosit, máshol, ahol kevés a női munkalehetőség, ott mindén állásnak akad gazdája. — A tényleges hiány azon­ban sokkal több, mint az üres állás. A dolgozók mint­egy 20—30 százaléka ugyan­is betegség, gyermekgondozá­si szabadság, rendes fizetéses szabadság stb. miatt tartósan távol van munkahelyétől. To­vább nehezíti a helyzetet, hogy a dolgozó nővérek kö­zül mintegy ötezer még szak­képzetlen. Vonzó intézkedések • Pedig az utóbbi években íöl»b intézkedés született az ápolónői munka vonzóbbá té­telére. Hoztak-e ezek ered­ményt? — Valóban történték in­tézkedések, hogy több legyen a nővér. A negyedik ötéves tervben senk kedvezményben részesültek: 1970. óta a há­rom műszakos ápolónők közül a szakképzettek 200—800 fo­rint, a szakképzetlenek 100— 600 forint munkahelyi pótlé­kot kaphatnak. 1971-ben álta­lános bérrendezésre került sor: 10,3 százalékkal (1663 fo­rintraj emelkedett az átlagos alapbér. 1974. szeptember 1-én felemelték az éjszakai pótlé­kot a korábbi 10—20 száza­lékról 30—40 százalékra. 1975. január 1-én az ápolónők munkaidejét heti 42 órára csökkentették, a másutt ér­vényes heti 44 óra helyett. Az idén január 1-én pedig 5 százalékra emelkedett az egészségügyi dolgozók évi bérfejlesztése. — A munkaerőgondokon hivatott enyhíteni az 1972 ja­nuárjában életbe lépett ren­delkezés, amelynek alapján a nyugdíjkorhatáron túl is dol­gozó ápolónők, szülésznők, csecsemő- és gyermekgondo- zónők évente 7 százalék ösz­tönző nyugdíjpótlékban ré­szesülnek. 1975-ben és az idén pedig azt is engedélyezték, hogy a nővérek nyugdíjuk megtartásával, teljes munka­időben dolgozhassanak. — A munkakörülmények szempontjából jelentős, hogy országszerte csaknem 140 nő­vérotthon működiik, nem egv közülük korszerű, kényelmes, kulturáltan berendezett, s valóban otthont nyújt mint­egy hatezer 500 ápolónőnek. Mégsem vagyunk elégedettek ezzel: újabb nővér otthon ok létesítését szorgalmazzuk, farzonházak építését sürget­tük. Eljutni a felsőfokig • Hogyan biztosítja a kép­zés az utánpótlást? Létezik-e valami gyorsított, „gyorstal­paló” módszer? — Igen. Az érettségizett je­lentkezők, munka mellett, két­éves tanfolyamon szereznek ápolónői képesítést. A kór­házban heti 33 órát dolgoznak, a fennmaradó időt tanulással töltik. Tantárgyaik: anatómia, élettan, mikrobiológia, kórtan, sebészet, belgyógyászat stb. Kezdő fizetésük körülbelül 1600 forint, és az intézmények­ben kedvezményes értkezésben részesülnek. — A pálya vonzereje, erköl­csi megbecsülése szempontjá­ból igen fontosnak tartom, hogy 1975. szeptember 1-én a szakdolgozók képzése beillesz­kedett az általános oktatás rendszerébe. Közvetlenül az általános iskola elvégzése után, kétfajta iskolában lehet egészségügyi tanulmányokat folytatni és szakképesítést sze­rezni: a hároméves, nappali egészségügyi szakiskolában és a négyéves, nappali egészség­ügyi szakközépiskolában. Mindkettőben általános ápolói és általános asszisztensi szak- képesítést nyernek a tanulók. A szakiskolások munka mel­lett aztán két év alatt érettsé­gizhetnek. A most jelentkező érettségizettek az általános ápolói szakképesítés megszer­zése után tovább szakosodhat- nak, előrehaladásuk lehetősé­gei és feltételei azonosak az egészségügyi szakiskolát vagy egészségügyi szakközépiskolát végzőkével. Lehetnek gyer­mekápolónők, intenzív-terá­piás nővérek, műtő-, anaeszte- zíológus asszisztensek. A to­vábbképzésről az Egészségügyi Szakdolgozók Központi To­vábbképző Intézete gondosko­dik. — Még nagyobb jelentőségű a tavaly szeptemberben indult felsőfokú képzés. Ez az Orvos­továbbképző Intézet Egészség- ügyi Főiskolai Karán indult szakterületeken (védőnői, gyógytornász, diétásnővér, közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakon) hároméves nappali főiskolai képzés, és (egészségügyi szakoktató, inté­zetvezető nővér, mentőtiszt szakon) kétéves levelező tago­zattal Szakszervezetünk java­solja, hogy a főiskolai képzést terjesszék ki meghatározott áoolónői kategóriákra is. Kihasználják a A billenőkocsi platójáról úgy folyik le az útburkoló anyag, mint kanálról a sűrűre főzött szilvalekvár. Fölötte vibrál a levegő. Meleg van. A hét első napjaiban harmincöt fok volt árnyékban. Az útépítők kemé­nyen dolgoznak. Fél kettő felé jár az idő, reggel hét óra óta körülbelül kétezer négyzetmé­ternyi alapra terítettek bur- kolószőnyegeit. Nagykőrös határában — Muszáj hajtani. Meg­mondtam a gyerekeknek a múlt héten, huszonötödikére legyen kész, parfőmszagú min­den, mert nem keressük meg a pupára (kenyérre) valót — mondja Pusztai Imre, aki nyugdíjasként a művezető he­lyettese. A Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalat 32 embere most, az idei nyár legmelegebb nap­jaiban Nagykőrös határában az. állami gazdaságnak épít bekötő utat. A meleg számlik­ra megszokott dolog, nekem viszont félórányi álldogálás után a tűző napon karikák ug­rálnak a szemem előtt. Az asz­faltosokat az anyag is mele­gíti, hátukról, mellükről sza­kad a veríték, mintha meg­annyi pórusukból áradna az imént .'megivott folyadék. — Sok vizet fogyasztunk, naponta mindegyikőnk leg­alább 15 litert — mondja Miskovec Ferenc, az aszfalto­zó brigád vezetője. A tűző napon van vagy öt­ven fok, az aszfalt pedig 170. A beszélgetés idejére a brigád­vezető munkáját más veszi át: a csigalassúsággal haladó aszfaltterítő finiser után hosz- szú léccel egyengetik simára és lejtősre az úttestet fedő, úgynevezett kopóréteget. A — Az elmúlt években más vonatkozásban is észrevehe­tően növekedett az ápolónők társadalmi megbecsülése. Jú­lius 1-én Semmelweis Ignác születésének évfordulóján, a kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek központi ki­tüntetésekor 42 nővér része­sült Az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetésben. Akad olyan ápolónő is, akinek kima­gasló munkáját a Munka Ér­demrend 1 arany fokozatával honorálták. Mindez azonban nem elegendő. A nővéreknek a jövőben jobban kell érezniük a társadalom erkölcsi és anya­gi megbecsülését A kórházban dől el • Gyakran beszélünk az ápolónők elvándorlásáról, a bárom műszak nehézségeiről, de lényegesen kevesebbet azokról, akik évtizedeken át hűségesen kitartanak a kórhá­zakban, a szociális otthonok­ban és a többi intézetben, il­letve az alapellátásban. — Meggyőződésem, hogy a pálya megszerettetése alapve­tően a kórházban dől el és számtalan gyakorlati és lélek­tani tényezőtől függ. Hogy a nővér tapasztalja-e: nélkülöz­hetetlennek tartják közremű­ködését a gyógyításban, hogy igyekeznek-e tervszerű mun­kaszervezéssel könnyíteni a dolgát: hogy az orvos segítő­társaként egyenrangú félként kezelik-e. — Aki valaha dolgozott be­tegágy mellett, nagyon jól tudja, mekkora a jelentősége a felsoroltaknak. Hiszen a sokat emlegetett jó munkahelyi lég­kör kárpótol a három műszak hátrányaiért, a szombaton, va­sárnapon is kötelező szolgála­tért Ennek igazát bizonyítja, hogy a több mint 200 ezer egészségügyi dolgozónak 50 százaléka törzs gárdatag. A munkát, aminek erkölcsi, anyagi megbecsülésével még korántsem elégedett a szak- szervezet és szükségesnek, in­dokoltnak véli napirenden tar­tani a három műszakban dol­gozó ápolónők újabb bérren­dezését. — hangsúlyozta befe­jezésül Bodnár Árpádné. L. M. hőség előnyeit munkások bakancsán csatok­kal összefogott pántos fapapu­csok. Ezek védik a bőrcipőket a kiégéstől. A kubikosok egyi- ke-másika sortban, vagy levá­gott szárú farmerban dolgo­zik. Az aszfaltozok hosszú­szárú nadrágban. — A nadrág nálunk védő­eszköz, megóv bennünket at­tól, hogy a ragacsos, tűzforró aszfaltszemcsék beszóródja­nak a bakancsba. — Tudomásom szerint ma­guknál ez a főszezon ... — Így van,. Nyáron heti 48, télen 36 órát dolgozunk. És mert minden szombatunk sza­bad, hosszú a napi munkaidő: reggel héttől este hatig tart. Közben egy óra az ebédszü­net.1 Bajlódtak a beállítással — Munkánkhoz száraz, me­leg idő kell — mondja Kele­men Sándor, a Czibrán József szocialista brigád tagja —, most mégis kifogott rajtunk. A valamivel több mint másfél kilométer hosszúságú út jóko­ra szakaszát futóhomokra kellett építenünk. Rengeteget bajlódtunk az alapok beállítá­sával, minduntalan befolyt a homok. Locsolnunk kellett, de a víznek azt a részét, ami nem párolgott el, pillanatok alatt elnyelte a forró homok. Az is nehezítette a munkát, hogy el-elsüppedtünk, cipőnk tele­folyt perzselő szemcsékkel, még az autók is elakadtak. De túl vagyunk a nehezén, kész az alap, most a tükröt, azaz az útpadkát csináljuk. Valóban, az út szépen for­málódik, nyúlik. Míg beszél­gettünk, mellettünk újabb né­hány méternyi aszfaltot terí­tettek le. A friss anyagot vib- ró- és statikus hengerrel tö­Bakanccsal - fapapucsban Aszfaltozok Terven felül kötöttáru Budaörsről A budaörsi Texelektro ipari szövetkezet központi kötőüze­mében eredményes félévet zártak. Az üzem terve erre az évre 12 millió 300 ezer forint értékű kötöttáru termelése. A félév végére már 7 millió fo­rintot teljesítettek. Azaz több mint 800 ezer forint értékű árut termeltek terven felül. A kötőőüzemből elsősorban pulóverek és kardigánok ke­rülnek nagy mennyiségben az üzletekbe. De jelentős volt az első félévben a szocialista ex­port is. A Szovjetunióba 15 ezer, az NDK-ba ötezer, Len­gyelországba 31 ezer darab pulóvert és kardigánt szállí­tottak. Koppány György felvétele Új épület — javítás alatt Huzavona a váci leánykollégium építési hibáinak helyrehozásában — Pazarlás a felületes munkából Tavaly márciusban avatták ünnepélyesen Vácott a Komó­csin Zoltán középiskolás leánykollégiumot. Ősszel nyi­totta meg újra kapuit lakói­nak, akik — akárcsak a meg­nyitó vendégserege — öröm­mel járták végág a korszerű épületet Ám idén július 11-én fiók­lapunkban, a Váci Naplóban híradás jelent meg arról, hogy javítják az alig egy éve épült kollégium hibáit. A tavalyi tervből tehát — hogy nya­ranta szállóvendégeknek adja­nak helyet a leányotthonban — semmi sem lett. A szobák üresek, s várják a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat szakembereit, hogy az épü­let hibáit helyrehozzák. Próbaüzemelés sem volt Szlonkai Jánosné, a leány­kollégium gazdasági vezetője és Klement Tiborné élelmezé­si vezető kalauzolnak a helyi­ségekben. A konyha felé ha­mörítik, egyenletes, sima, szi­lárd felületté. A hengereket folyton spriccelik, hogy ne ra­gadjon rájuk a meleg aszfalt. — Látja, ezért kell nekünk a meleg — mutat Pusztai Imre egy most érkező dömperre —, hogy forrón érkezzen meg az aszfalt. A keverőtelep innen 50 kilométernyire, Nagykátán van. Amikor ott kocsiba rak­ják 180 fokos, bedolgozáskor pedig legalább 120 fokosnak kell lennie. Ilyen melegben te­hát a legtávolabbi megbízatá­sainknak teszünk eleget, télen viszont lehetőleg 20 kilométe­ren belül dolgozunk. A műve­zetőnk, Hebeny József, épp ma ment át Nyársapátra, ki­tűzni az autóbuszfordulót és egy .útszakaszt, amelyet majd a télen építünk meg. Garanciát vállalnak A 24 kubikos és 8 aszfaltozó a vállalat többi útépítőjével együtt jól dolgozik. Az elké­szített utakra egy év garanciát vállaltak, de ritkán van rekla­máció. Igaz, a bedolgozott asz­falt összetételére nagyon vi­gyáznak: laboránsok ellenőr­zik, megfelelő arányban ke­rült-e bele mészkőliszt, s kü­lönböző szemcseméretű kő­zúzalék. — A jó minőségű út nem­csak az anyagon múlik — mondja Varga János, műszaki igazgató helyettes. Szerencsé­re nagyon jó munkacsoport­jaink vannak, s annak ellené­re, hogy az összlétszám 70—80 százaléka törzsgárdatag, fiata­lok is szép számmal akadnak. Itt dolgozik például Török István héttagú kubikosbrigád­ja, amelyben az átlagéletkor 25—26 év. Nálunk csekély a fluktuáció. Az építőiparinak mindössze egyharmada. Volt rá példa, hogy ismételt fegyel­mi vétségért elbocsátottunk embereket. Intézkedésünkkel az illető dolgozótársai is egyetértettek. Cz. V. ladva a földszinti alagsoron a vizesblokk mosdók sora mel­lett vezet utunk. A falon két méter körüli magasságban ujjnyi repedések, a csempék peregnek. Így érünk a kony­hába. — Képtelenség itt dolgozni — mondja Ligetfalvi Jánosné —, állandóan szivárog a gáz, Tegnap kijöttek a gázosok, és azt mondták, augusztusban megjavítják. Azzal nyugtat­tak: nem olyan veszélyes do­log a szivárgás. Akad más gond is a kony­hában. A nagy tűzhely kürtjét pontatlanul illesztették, így az égéstermék egy része a kony­hában marad. Az edénytáro­ló helyiség fölött vezet át az étterem elszívója. Ez túlságo­san zajosra sikerült, oldalán pereg a vakolat. Klement Ti- bormé világosít föl: a konyhát próbaüzem nélkül adták át. Az emeleti szobák is javí­tásra várnak. Az egyikben a vakolat pereg, a másikban te­nyérnyi beázásfoltok tarkítják a falakat. A harmadik emele­ten, a 321-es szobában — a lakók a szekrényekben vödör­rel fogták fel olykor az eső­vizet. A 304-es szoba falára te­nyérnyi foltokban ül ki a sa­létrom. A víz helyenként ki­kezdte a gardróbszekrények falát, rozsdával vonta be a csöveket, s arról, hogy a pad­lót, a falak mentét szegélyező gumilábazat egyetlen szobában sincs a helyén, szinte már be­szélni sem érdemes. Körülnéznek és elmennek Szlonkai Jánosnétól tudom, hogy a szobákból a bútorokat három héttel ezelőtt kirámoi- ták, mert azt ígérték, hogy július elején jönnek a festők. Azóta várják őket. Két-három naponta jelennek meg a kol­légiumban szakértők, főnökök, építési szakemberek. Körül­néznek, fejüket csóválják, s azután elmennek. Legutóbb hétfőn délután beállított két férfi a gumilábazatok miatt, de látva, hogy a munkát nem tudják elkezdeni, igazolást kér­tek ottjártukról, s azután el­mentek. Csömör Elek, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat ter­melési főosztályának helyettes vezetője kérdésemre elmond­ta: a hibajegyzőkönyvet idén, június 11-én vették föl azzal az ígérettel, hogy július else­jén megkezdik a hibák kijaví­tását. A kollégium szabaddá is tette a PÁÉV számára a mun­katerületet. de az építők nem jelentkeztek. Csömör Elek szerint kevés az ilyen célokra mozgósítható szakemberük, ez. az oka a hu­zavonának. A lényegen azon­ban ez nem változtat: erede­tileg kellett volna jó minősé­gű munkát átadni, így job­ban gazdálkodhattak volna a munkaerőveL Keressenek más vállalatot? A PÁÉV az épület hibáit két csoportra osztja, az egyik az üzemeltetést gátló hibáké, a másik pedig az esztétikai bajok. Az első csoportba tar­tozó feladatokat augusztus 19- ig szándékozik megoldani a PÁÉV. Csömör Elek arról panasz­kodik, hogy a PÁÉV itt, Vá­cott alkalmazta először az Al- ba-fal technológiáját. Üj volt számukra a módszer, nem gon­dolták (ki sem kísérletezték?!), hogy ezeket az elemeket csak műanyag festékkel, vagy ta­pétával -lett volna szabad bur­kolni, mert a meszet egysze­rűen ledobják magukról. A vállalat szívesen megszabadul­na a maga okozta bajtól, ajánl­ja is: kifizetik a kárt, keres­sen más vállalatot a megol­dáshoz a kollégium vezetősé­ge. Csalkhogy ez az út járha­tatlan: azoknak kell a fele­lősséget végig vállalmiok, akik mulasztottak! A PÁÉV gond­jait miént a kollégium vezetői oldják meg? A határidő .szorít,:rszeptem­ber 1-én megérkeznék az ott­hon lakói! Sőt! Augusztus 25 —29-e között a negyedik or­szágos ifivezető-találkozó há­romszáz résztvevőjének ad otthont a Komócsin Zoltán kollégium. Már most látható; addig ígéretük ellenére is aligha készülnek el a mun­kával. Jiilius már kieseit Szeptember 1-én három-négy szobába nem költözhetnek * be a lányok — ezek a helyisé­gek a festők munkaterületéül szolgálnak majd. Szakaszosan festik ki november közepéig a kollégium szobáit, akadá­lyozva ezzel a kollégium meg­szokott életét, rendjét Július elseje óta majdnem egy hó­nap telt el kihasználatlanul. Ha akkor és még augusztus­ban is dolgoznának, elegendő idő lett volna a munkák be­fejezésére. A vállalatnak az elfuserált építményt sürgősen helyre kell hoznia. Az építőknek versenyt kell futniuk saját tekintélyük megvédéséért. De talán helye­sebb, ha így fogalmazunk-: helyreállításáért. Berkó Pál Életmentők kitüntetése Tegnap délután a Pest me­gyei Tanács hivatali helyiségé­ben Császár Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyette­se életmentő emlékérmet adott át Molnár András és Víd Ödön budapesti lakosoknak, a speciális barlangkutató és mentő önkéntes rendőri cso­port tagjainak. Mint lapunkban korábban már hírül adtuk, három 17 éves fiatal — Sperl Márta, Szilágyi Sándor és Tollasi La­jos — eltévedt a solymári ör- döglyuk-barlang több kilomé­teres sziklalabirintusában. A menekülési kísérletek sikerte­lenségtől kimerült fiatalokat, életük kockáztatásával, a men­tőszolgálatosoknak kellett a felszínre hozni. ! < l 1 t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents