Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-29 / 178. szám
1976. JŰLIUS 29., CSÜTÖRTÖK %/tniav 3 Gödöllő, Szentendre, Százhalombatta Uj postahivatalok - crossbarral Egyetlen bekötés: 40 ezer forint Egészségügyi aktívaértekezlet Cegléden Mindenkinek azonos ellátást Dr. Zsögön Éva is felszólalt a tanácskozáson Vác és Budapest után tegEiső félévi feladatainak maradéktalanul eleget tett a Bu- dapestvidéki Postaigazgatóság. Üzembe helyezték Monoron azt a korszerű, 500 vonalas telefonközpontot, amely elődjénél 160-nal több előfizetőt képes kiszolgálni, s két hét sem telt még el azóta, hogy átadták a forgalomnak a 400 helyi vonalas nagykátai telefonközpontot. A hálózatbővítés — mint arról Rcpáczky Dezső, a Bu- dapestvidéki Postaigazgatóság beruházási osztályának vezetője beszámolt — az év hátralevő időszakában is folytatódik. Három kisposta Monoron, a lakótelepen az év végéig befejeződik az új postai kábelek fektetése, s így az elkövetkező években újabb ISO előfizetőt kapcsolhatnak be a telefonhálózatba. A mo- norihoz hasonló munkák folynak Nagykőrösön, a tormási lakótelepen. A 150 ezer forint értékű munka nyomán itt 50 új lakástulajdonos kaphat telefonkészüléket. A második félévben Gödöllőn is megteszi a Budapest- vidéki Postaigazgatóság az előkészületeket az Alsópark új toronyházainak a távbeszélőhálózatba kapcsolására. A munkára 200 ezer forintot irányoztak elő, s a kábelek fektetését meg is kezdhetnék az Alsópark és a Szabadság tér közötti mintegy 3 kilométeres szakaszon, egyelőre azonban a Dózsa György úti házak szanálása okoz gondot. A Szabadság tértől ugyanis itt kellene a postahivatalhoz vezetniük a kábeleknek, ám az új, immár kiszélesített útszakasz még nincs kitűzve. A távbeszélő-hálózat fejlesztésére — a járulékos költségekkel együtt — a Budapest- vidéki Postaigazgatósághoz tartozó négy megyében: Pest, Fejér, Nógrád és Komárom megyékben összesen majdnem 6 millió forintot fordítanak az idén. Az összegből a legnagyobb részt Pest megye kapja. Ugyanígy van ez a postahivatal-hálózat bővítésére szánt összeggel is. Az év végéig befejezik két községi postahivatal építését, a' farmosit és a tápióságit. Legkésőbb jövő tavaszra megnyílik a harmadik is Tárnokon. Nyitott tervek Még ebben az ötéves tervidőszakban megkezdik Gödöllőn, Százhalombattán és Szentendrén egy-egy komplex postahivatal építését. Ez azt jelenti, hogy mindhárom helyen egyazon épületben kapnak majd otthont a postaforgalmi részlegek, a műszakiak és a telefonközpontok. A postahivatalok építésének sorrendje: Gödöllő, Szentendre és végül Százhalombatta. Mindhárom város ezzel egy időben kap majd egy-egy 2 ezer helyi vonalas, crossbar-rendszerű telefonközpontot. A három várost érintő terv része annak az V. ötéves terv végéig tartó, 164 millió forintos beruházásnak, amely a „Budapast-környéki automatizálási program” elnevezést viseli A terv értelmében 22 Pest megyei települést kapcsolnak be az országos távhívó rendszerbe. Többek között Visegrád, Szigetszentmiklós, Tököl, Dunaharaszti, Pilisvö- rösvár, Tahi, Dunabogdány és Pomáz telefontulajdonosai hívhatják majd lakásukról — közvetlen tárcsázás útján — az ország vidéki városait, s a külföldi előfizetőket. ...és az ár Egyetlen telefon üzembehelyezése ma még 40—45 ezer forint között van. A telefon- központ árából 30, a kábelekéből és a lefektetésükkel járó földmunkákból pedig — a talajviszonyoktól, távolságtól függően — 10—15 ezer forint terheli előfizetőnként a posEzerötszáz kisparcelián, több mint háromszáz hazai és külföldi zöldségfajta — zöldbab, paprika, paradicsom, sárgarépa, zeller és káposzta- féle — „vizsgázik” Tordason, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet kutatóállomásán. A fajtákat és fajtajelölteket, a jövő zöldségeit, szerdán, bemutató keretében ismertették meg a mezőgazdasági szakemberekkel nap délelőtt Cegléden, a párt- bizottság székházában aktívaértekezleten vitatták meg Dél- Pest megye egészségügyi dolgozói a soron következő legfontosabb feladatokat. A tanácskozást, amelyen részt vett Barinkai Oszkámé, a Pest megyei pártbizottság titkára és dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár is, dr. Lakatos József, a ceglédi városi tanács vb-titkára nyitotta meg. Ezt követően dr. Csicsay Jván, a megyei tanács elnökhelyettese számolt be az aktíva résztvevőinek a megye egészségügyi helyzetéről. , / Állampolgári jog A négy esztendeje életbe lépett új egészségügyi törvény kimondja — kezdte beszámolóját —, hogy az egészségügyi ellátás állami feladat, minden magyar állampolgár jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. Megyénkben a törvényből adódó egyes feladatok végrehajtását több sajátos tényező befolyásolja. Az ország egyik legfiatalabb lakosságú megyéje vagyunk, ahol évente átlagosan mintegy tizenkétezer ember telepszik meg, akik addig az ország más tájain laktak. A többi között ez is oka annak, hogy a megye saját egészségügyi intézményei nem elégségesek a lakosság teljes körének ellátására. Pedig — folytatta beszámolóját a megyei tanács elnök- helyettese —, megyénkben az egészségügyi feladatok ellátására biztosított költségvetési keret évente átlagosan tíz százalékkal emelkedett. Jelentősen nőtt az egészségügyi dolgozók száma is, ma már eléri a 8500-at. Közülük 1391 az orvos és 4329 az egészségügyi szakdolgozó. Az igényeknek megfelelően emelkedett az orvosi körzetek száma, tavaly már 347 körzeti orvos teljesített szolgálatot Pest megyében. Az egy körzeti orvosra jutó lakosságszám 2429, ami megközelíti az országos átlagot. Ami szintén örvendetes: 1975-ben 78 gyermekkörzeti orvos dolgozott megyénkben. Új rendelők épülnek A továbbiakban dr. Csicsay Iván a szakorvosi és kórházi ellátás jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy a megyei szakorvosi rendelőintézet mellett 16 városi és járási rendelőintézet működik. Már épül a százhalombattai 17 munkahelyes, és előkészítés alatt áll a monori 22 munkahelyes rendelőintézet, amelyek elkészülte tovább enyhít majd a gondokon. Ami pedig a megye kórházait illeti, jelenleg 2867 ágy áll a betegek rendelkezésére. Ez kevés — állapította meg —, nagyobb arányú előreléHárom és fél hónap alatt saját kivitelezésben 200 négyzetméterrel bővítette központi irodáit a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet. A szövetkezetnek csupán az anyagot kellett megfizetnie és a szakipari önköltségetA hét irodahelyiséget a szakA cél olyan zöldségfajták kinemesítése, amelyek gépi művelésre és gépi betakarításra alkalmasak, bőtermőek, termesztésük jövedelmező. A nemesítek munkájuk során ezt a célt tartották szem előtt, s ma már csaknem minden fajtajelölt alkalmas a gépi betakarításra. Ez új nagy teljesítményű betakarítógépek, gépsorok gyártását, beszerzését teszi majd szükségessé. pést csak a Kistarcsán épülő kórház elkészülte hozhat Etikai kérdések A megyei tanács elnökhelyettese előadásában nagy helyet szentelt az etikai kérdéseknek. „Az orvos az állami egészségügyi ellátás keretében köteles az állampolgárt az egészségi állapotának megfelelően, lelkiismeretesen, a rendelkezésre álló legkorszerűbb módon ellenszolgáltatás nélkül ellátni” idézte ezzel kapcsolatban az új egészségügyi törvény egyik paragrafusát. Előfordult Pest megyében is — mondotta —, hogy egy-egy orvos súlyosan megsértette az etikai előírásokat. Egyik kórházunk vezető állású orvosa például a magánrendelőjéből, ellenszolgáltatásért, nagy számban utalt be betegeket a vezetése alatt álló kórházi osztályra, ugyanakkor a mentők által hozott sürgős betegeket ez a főorvos nem fogadta — kórházi ágy hiányában. Másutt egy községi körzeti orvos pénzért vette betegállományba, néha nem is a körzetéhez tartozó embereket. Jogosan került sor mindegyik esetben a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabására. Az egészségügyi dolgozók etikai kérdéseivel foglalkozott felszólalásában dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is. A legfőbb cél — mondotta —, mindenki számára azonosan magas szintű egészségügyi ellátás biztosítása. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az etikai helyzet az i959-ben hozott párthatározat óta sem javult jelentősen, sőt egyes kérdésekben még romlott is. Az etikai kérdés természetesen nem szűkíthető le csupán az anyagiasságra. Az az orvos épp úgy vét esküje ellen, aki megelégszik már megszerzett tudásával s lemond szakmai ismereteinek rendszeres gazdagításról, mint aki pénzt kér vagy fogad el. A körzeti és üzemi hálózat fejlesztése A továbbiakban a továbblépésről szólva elmondotta: továbbfejleszti a kórházak befogadóképességét, nemcsak új Anyagbeszerzési nehézségek hátráltatták a tavasszal az Örkényi 20 CS lakás építését. Ennek ellenére az építőipari szövetkezetiek mindent megtettek azért, hogy december 31. helyett augusztus 20- ra átadhassák a lakásokat. Nyolc házhoz szükséges anyagot tudtak szerezni, s azonnal hozzá is fogtak az építéshez. Ennek eredményeként június ipari dolgozók irányításával társadalmi munkában — szabad szombatokon — építették fel a központi iroda dolgozói előregyártott elemekből. A társadalmi munka fő szervezője és végrehajtója a gazdaság főkönyvelője, főmezőgazdásza és párttitkára volt. Július 26-án tartották a műszaki átadást, mely egyben a használatbavétel kezdetét is jelentette. A bővítésre azért volt szükség, mert az egyesülés következtében három községgel bővült a gazdaság területe — most már az egész Szentendrei-sziget a Kék Dunához tartozik — s a régi épület kicsinek bizonyult e nagy gazdaság irányításához. Többek között a beosztott mezőgazdászoknak se tudtak helyet adni. Az új épületszárnyban 16 ember számára nyílt nyugodt munkavégzési lehetőség. kórházaik építésével, hanem í meglevők fejlesztésével és rekonstrukciójával is. Ami az egészségügyi alapellátást illeti: a körzeti és az üzemorvosi hálózat érőteljes fejlesztése kerül előtérbe. Ezek jobb technikai felszereltségével — EKG- készülák, kislaboratórium biztosítása — elérhető, hogy a betegek egy részénél a panaszok orvoslására már helyben lehetőség nyílik, s nem kell a betegeket továbbküldeni szakorvosi rendelésre. A harmadik fő feladat pedig — mondotta az egészségügyi államtitkár —, a népesedéspolitikai határozatból eredő további feladatok maradéktalan végrehajtása. At. aktívaértekezleten tizenegyen szólaltak fel. Dr. Nyújtó Éva törteli gyermekkörzeti orvos az iskolaegészségügy kérdését elemezte. Dr. Hollóst Ildikó, Cegléd város és járás főorvosa, dr. Kulin Sándor nagykőrösi körzeti főorvos és dr. Lovicska Kálmán jászka- rajenői körzeti orvos az integráció bevezetésének fontosságáról s előnyeiről szólt. Babicz Károlyné tápióbicskei védőnő és Pethő Ilona, a ceglédi járás vezető védőnője arról számolt be a tanácskozás résztvevőinek, hogy a népesedéspolitikai határozat óta gyorsabban nőtt az élveszületések száma, mint a korábbi esztendőkben. A legtöbben dn Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató-főorvosa, dr. Gyetvai István, a ceglédi kórház osztályvezető főorvosa, a kórház pártalapszervezetének titkára. dr. Zsámberger György, a ceglédi kórház KlSZ-bizottsá- gánaJk titkára, dr. Záhonyi Aladár, a gyömrői rendelőintézet igazgatófőorvosa és dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára, az etikai kérdésekhez szóltak hozzá s mondták el a maguk s munkatársaik ezzel kapcsolatos véleményét. A felszólalásokban elhangzott kérdésekre dr. Zsögön Éva és dr. Tengelyi Vilmos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője válaszolt. A tanácskozás dr. Lakatos József zárszavával fejeződött be. Prukner Pál 30-án 4 házba költöztek be az új lakók a Bocskay, négybe a Jókai utcában. Mire sikerült beszerezniük a hiányzó téglát, a munkások egy csoportját át kellett irányítani egy másik, szintén határidős munkára. Azért nem marad el az augusztus 20-i házavatás, mert a Jókai utcában újabb 4, a Sallai utcában szintén 4 házba költöznek be a tulajdonosok. A Kossuth Lajos utcában épülő 4 ház határideje az eredeti december 31., de — mint mondták — mindent megtesznek azért, hogy előbb átadhassák. Van egy dolgozójuk a cigánytelepről, aki a tanácstól kedvezményesen kapott építési telket. A szövetkezet műszakijai most adaptálják a típustervet ifj. Zsigmond Károly elképzelésének megfelelően, és segítenek neki az építési engedély megszerzésében. Ha ez meglesz, segítenek az építésben is. A telep felszámolása azonban még nem fejeződött be. Egyeztették elképzeléseiket a községi tanáccsal, s már most elkezdték az 1977- ben épülő házak telkeinek kijelölését és az anyag kiszállítását. Július közepéig 4 telket jelöltek ki a Gagarin utcában, ahová megkezdték a kocsik a sóderhordást. A tervek szerint jövőre is 20 CS lakás épül Örkényben, Kettős A gazdasága törekvések végső célja minden esetben társadalmi gyarapodás. Amikor tehát a gazdasági egyensúly javításának feladatáról beszélünk, egyben társadalmi, politikai indokok alapján is tesszük ezt, mert gazdasági és társadalmi egyensúly kettőse elválaszthatatlan egymástól. Minderről szocialista brigádveze- tőkkel beszélgetve esett szó a Mechanikai Művekben, mégpedig abból a tényből kiindulva, hogy az emberek saját életkörülményeikből, jövedelmükből vonnak le általános, s ezért olykor hamis következtetéseket. A karbantartó üzem brigádvezétője egyenesen úgy fogalmazott, hogy „olyasfajta fogalmakkal, mint a nemzeti jövedelem kevesen bajlódnak.” Társa pedig azzal folytatta a gondolatsort, hogy „ha valaki az üzletbe megy, árakat lát, s nem törődik azzal, ezek milyen árrendszerbe illeszkednek". Igaz, igaz, csak nehogy azt higgyük, így van rendjén. Belátjuk, vagy nem törődünk vele, tény, hogy akár gazdasági teendők, akár társadalmi feladatok anyagi alapjáról legyen szó, egyetlen forrás áll rendelkezésűinkre: a megtermelt, elosztható nemzeti jövedelem. A Mechanikai Művek négyezer dolgozójának aligha lehetne ezt külöm-külön bebizonyítani, s meglehet, sokukat nem is érdekelné a bizonyítási eljárás. Az azonban közelebb visz a megértéshez, ha fordítva kezdjük. Azzal például, hogy a Mechanikai Művekben az anyagmentes termelési érték gyorsabban növekszik, mint a termelés egésze. S mivel értékesebb, magasabb színvonalú élőmunkát tartalmazó termékeket állítanak elő — mert ez magyarázza az előbbieket — növelik hozzájárulásukat a nemzeti jövedelemhez. A nemzeti jövedelem ugyanis ilyen apró tételekből összetevődő új érték. Ezért van nagy jelentősége a nemzeti jövedelem bővítése szempontjából annak, hogy egy-egy termelőhelyen mi történik. F olytassuk: ha a gazdaság terepén tartós zavarok keletkezhetnének — így nagymérvű és egyre növekvő költségvetési hiány, a belföldi fogyasztás drasztikus korlátozása süb. —, e zavarok következményed a társadalmi fejlődés sok részletét sem hagynák érintetlenül. Olyan, szocialista viszonyaink között elképzelhetetlen intézkedések, mint a bérek befagyasztása, a lakásépítés csökkentése, az egészségügyi, szociális ellátás visszafejlesztése a társadalom széles köreiben viharos hullámokat keltene, s ezek, hatására tovább romlana a gazdasági tevékenység. Végleges példákkal éltünk, de ezek szemléletesen igazolják, hogy társadalmi céljainktól gazdasági teendőink nem választhatók el. A Mechanikai Művek törzsgyára közigazgatásilag Törökbálint területén található. A község idei fejlesztési alapja 7,4 millió forint, s ebből mindössze 570 ezer forint a lakosság . községfejlesztési hozzájárulása. Honnét a hatalmas különbözet? Döntően azokból a forrásokból, amelyeket sokadma- gukkai a Mechanikai Művek dolgozói nyitnak meg és táplálnak mindennapi termelőmunkájukkal! Az, hogy az idei népgazdasági terv bevallottan a fogyasztás és a felhalmozás szerényebb mértékét jelölte meg célként, az egyén számára elvontan hangzik. Ha azonban e követelményt köznapi nyelvre ültetjük át, s azt mondjuk, az iparági átlagnál nagyobb bérnövekedést akkor érhet el a Mechanikai Művek, ha többletnyereségre tesz szert, ha termelési ráfordításait a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkenti, akkor már könnyen rábukkanhatunk az egyéni érdekeltségre. Arra például, hogy korántsem mindegy a le- meal eszab ásnál az a plusz centiméter, vagy a kondenzátorgyártásban a selejt fél százalékos növekedése. Mert akinek mindegy, az végső soron saját jövedelemnövekedését akadályozza meg! T ágítsuk most egészen nagyra a látóhatárt Az anyagi ágazatokban a meglevő állóeszközök kihasználásának egyszázalékos javulása tizenöt- milliárd forint értékű be-' ruházás megtakarítását tenné lehetővé. Mennyi pénz ez? Nos, az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak mintegy tízszázalékos emelése, amelyre tavaly július egytől került sor, 350 millió forint kiadást követelt az államháztartásból hat hónap alatt. Az előbb említett összeg nem egészen hat százalékát! Beszédes tény? Nem egy, s nem tíz ilyen tartalék kínálkozik hasznosításra, látszatra puszta gazdasági feladatként, valójában a társadalmi egyensúly anyagi feltételeit gazdagítva. Ebből azonban az is következik, hogy a társadalom kisebb csoportjainak, egy-egy vállalat kollektívájának be kell látniuk különböző kérdésekben as összérdekek elsőbbségét. Zsákutcába jutnánk ugyanis, ha elvben elismernék a hozott intézkedések jogosságát — s mi tagadás, eléggé tipikus magatartás, felfogás ez a mai közgondolkozásban —, de a gyakorlatban vitatnánk azokat, s értetlenül elhárítanánk szükségességüket. Az intézkedések között természetesen akadnak „népszerűtlenek” azaz olyanok, melyek az egyént, a kisebb közösséget átmenetileg hátrányosan érintik. A társadalmilag szükségszerű lépéseket azonban nem lehet úgy osztályozni, hogy ami számunkra jó lépés, az általában is helyes, ami meg rossz, az helytelen. Gazdasági és társadalmi egyensúly kettősének nemcsak objektív, hanem szubjektív alapjai is vannak. E szubjektív alapok fontos alkotóeleme az a fölismerés i képesség, mely rávezeti az embereket, hogy egyéni tetteik sora szorosan kapcsolódik mindahhoz, ami látszatra távol áll tőlük, amivel ahogy a cikk elején idéztük, nem bajlódnak. Mészáros Ottó tat Borkő Pál Zöldségfajták - gépi műveléssel Szövetkezetüknek - társadalmi munkában Anyaghiány hátráltatta Megtartják a házavatást Jövőre is 20 CS lakás Örkényben T. Á. L.
