Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

1976. JÚLIUS 28., SZERDA K/ünaw i Heti jogi tanácsok üzlethelyiségnek átalakított lakás tulajdonosa megsziintet- heli-e a bérletet azon a cí­men, hogy eredetileg lakás volt a bérlemény? Néhány olvasónk olyan problémával keresett fel ben­nünket, hogy saját tulajdonú házukban szeretnék megszün­tetni a bérteményt — egyik esetben egy zajos Italboltot —, de nem kapnak ehhez jo­gi segítséget. Többen taná­csolták már olvasóinknak, hogy az 1/1971. (II. 8.) Kor­mány számú rendelet 128. szakasza szerint kell eljár­niuk, melynek értelmében, ha lakáshelyiséget nem lakás céljára használnak altikor kérhetik a helyiség kiürítését és birtokba bocsátását. Nézzük közelebbről az egyik ilyen esetet és akkor világos­sá válik, hogy nem olyan egy­szerű ez a kérdés, mint ahogy a félhivatalos tanácsadók ja­vasolják olvasóinknak. P. Z.-nek két szobából és mellékhelyiségekből álló há­za van. A ház egyik lakószo­báját tizenöt évvel ezelőtt átalakíttatta és mint fodrász kisiparos használta. 1960-ban iparát beadta, majd ezit kö­vetően a tanács határozatlan időre húsüzlet részére ki­utalta. Mivel a család száma szaporodott, a gyerekek fel­nőttek, megházasod'tak a bér­beadó újból lakást akar csi­nálni áz üzlethelyiségből, ezért felmondta a bérleményt, de a bérlő hallaná sem akar az üzlet megszüntetéséről. Ha a bérlemény megszün­tetése, illetve használata kér­désében vita keletkezik a bér­lő és a bérbeadó között an­nak elbírálása a bíróság ha­táskörébe tartozik. Valóban az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 128. szakasz 1. bekezdés? értelmé­ben, ha a nem állami lakást nem lakás dijára adták bér­be, vagy engedték át haszná­latra, az a megállapodás a rendelet kihirdetése napján (1971. február 8.) megszűnik. A lakásrendelet kimondja, hogy a bérlő (használó) kö­teles a lakást a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül kiüríteni. Ha ezt a kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, a lakásügyi hatóság 30 napon belül köteles a la­kás kiürítését végrehajtani. Az említett és a hasonló esetek kapcsán elmondjuk most, hogy miért nem alkal­mazható ez a rendelkezés. Ugyanis P. Z. és a többi ol­vasónk is az eredetileg la­kásnak használt egyik helyi­ségüket maguk, alakították át és maguk is nem lakás cél­jára használták. Amikor a húsbolt például ezt a helyi­séget bér bevette az már nem lakóhelyiség, hanem üzlethe­lyiség volt, így az 1/1972. (I. 19.) Korm. sz. rendelet 1. be­kezdésének. b. pontja értel­mében lakóépületben levő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül. Ugyan­ezen rendelkezés 3. szakasz VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Milyen legyen a korszetű hegyvidéki nyaraló? Első feladat a dombos tere­pen az épület elhelyezése. A legfontosabb szempontok: jó kilátás nyíljék, az épület il­leszkedjen környezetébe, s le­gyen a szomszédok és az utca zajától mentes. A jól épített hétvégi ház szinte rásimul a telekre. A te­rep lehetőségeit az épület szer­kesztésénél fel kell használni! Egy-egy vízszintes felület al­kalmas a terasz alapjául, na­gyobb nyaralóknál pedig a lej­tést is ki lehet használni: a belső helyiségeket két szinten célszerű építeni. A meredek hegyoldalból a gépkocsi részé­re „kihasított” leálló helyet is tervezhetünk. Az építőanyagok kiválasz­tásánál kerüljük a környezet­től idegen anyagok — például fémek — beépítését. Ilyen te­rületen a legsikerültebb össze­állítás a fa és a kő kombi­nációja. Szépen mutat az épület tö­megét nemegyszer módosító kandallókémény. Ezt rendsze­rint a ház külső oldalán épí­tik, s így szalonnasütésre is alkalmas. A belső helyiségek' kapcsola­tai nem azonosak a lakáséval; itt mellőzhető az előtér, s a kötetlenebb csoportosításra tö­rekedjünk. Illusztrációként ezúttal a Repkény típusú épületet mu­tatjuk be: ez mintája az egy­szerű eszközökkel építhető, s a környezethez Igazodó hétvégi háznak. Beépített alapterülete 30 négyzetméter. A nappalihoz .csatlakozik a függönnyel el­választott hálófülke. Négy személy részére jut fekhely. A főző és zuhanyozó rész jól összevont, kis területet foglal. A kamra és a WC külön be­járatú. Itt is megtalálható a ké­mény kiemelkedő tömege. A ház falai téglából, betonból vagy kőből épülnek, tetejét cserép fedi, fa peremekkel. Egyszerűen és könnyen kivite­lezhető. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója l. bekezdése szerint pedig az ilyent érintő bérleti jogvi­szonyból eredő jogvitát bíró­ságnak kell eldönteni. Ezt természetesen meg kell előz­nie szabályszerű felmondás­nak, amelyben hivatkozni kell olyan körülményekre, amelyek az 1/1972. (I. 19.) Korm. sz. rendelet 18. sza­kasz 1. bekezdésében írt ren­delkezések szerint a jogsze­rű felmondásra alapot adhat­nak. E között szerepei olyan felmondási ok, amelyet P. Z. is érvényesíteni akar, vagyis, hogy a maga, illetve közeli hozzátartozója számára lakás céljára tart igényt a helyi­ségre. Ilyen esetben általában cserét kell felajánlani. Az említett jogszabály felsorolja azokat az eseteket is, hogy mikor nem kell a cserehelyi­séget felajánlani és hogy a felajánlott ingatlannak meg­felelőnek kell lenni. Vita ese­tén ebben a kérdésiben is a bíróság jogosult dönteni. Azt tanácsoljuk tehát olvasónk­nak, alaposan tanulmányoz­zák át az itt említett szabá­lyokat. I A baleset folytán kapott biz­tosítási összeg lehet közös és külön vagyon is. Két olvasónk majdnem egy­forma problémával keresett fel bennünket. Mindketten balesetet szenvedtek és ennek következtében, magas összegű kártalanításban részesültek. Egyik olvasónk megkapta a táppénz és fizetés 'közötti kü- lönbözetet, elmaradt kerese­tét, a másik olvasónk, aki a baleset következtében rok­kanttá vált, az előbb említet­teken felül még egy nagyobb összeghez is jutott. Ezen az összegen gépkocsit vásárolt. A házasság felbontása után vi­tássá vált, hogy az így ka­pott pénzösiszegek közös va­gyon jellegűek, vagy külön vagyonba tartoznak-e. Első­sorban azt Ítéli tisztázná, ezekben és a hasonló esetek­ben, hogy a vitás összeget milyen címen fizetik ki. Ha a kifizetés a tényleg felmerült károk, így elsősorban a bal­eset következtében elmaradt kereset és jövedelem pótlásá­ra szolgál, akikor a baleseti kártérítés az elveszett mun­kabér helyébe lép és mint ilyen közös vagyonnak tekin­tendő. Más a helyzet, ha a baleset következtében rok­kanttá vált vagy egészség- romlást szenvedett a dolgozó és a biztosítási összeg az ő testi fogyatékosságából, illet­ve károsodásából származó hátrányt hivatott pótolni. Ebben az esetben az ösiszeg, illetőleg az azon vásárolt va­gyontárgyak — jelen esetben az autó — a rokkant külön vagyonába tartoznak. Ügy gondoljuk, hogy a fenti két eset megfelelően tá­jékoztatást ad az érdekelteik­nek a hasonló kérdésekben is. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a szerkesztőség e héten nem tart Ingyenes jogi tanácsadást, a legközelebbi augusztus 4-én (szerdán) lesz, délután 5—8-ig a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha I.. tér 3.) földszinti tanácsadójá­ban. Tíz nap rendeletéiből A nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, vala­mim a családi pótlék emelé­séről a 23/1976. (VII. 4.) M. T. rendelet rendelkezik. (Taná­csok Közlönye 30. szám.) A szakmunkástanuló ösz­töndíja kiegészítéséről ugyan­itt jelent meg a 11/1976. (VII. 4.) MüM. rendelkezés. Egyes szövetkezeti tagok külföldi munkavégzésével ösz- szefüggő kérdések szabályo­zásáról a 24/1976. (VII. 4.) MÉM—MüM. rendelet intéz­kedik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny 53. számá ban találnak meg. A beruházások lebonyolí­tásának érdekeltségi rendsze­rét a 16/1976. (VI. 23.) PM— ÉVM rendelet szabályozza (Pénzügyi Közlöny 19. szám.) A szövetkezeti lakások első öröklésének illetékmentessé géről ugyanitt jelent meg i SZÖVOSZ-tájékoztató. Emelkedik a szabálysértések száma Ügyészségi vizsgálatok a Pest megyei kereskedelmi felügyelőségen A megyei tanács kereske­delmi osztályának intézmé­nyeként működő kereskedel­mi felügyelőségen tartott vizsgálatot a közelmúltban a megyei főügyészség. A vizs­gálat célja annak megállapí­tása volt, hogy a gazdálkodás rendjét, továbbá az árszínvo­nalat érintő szabálysértések elbírálása hogyan történik, s a hozott határozatok törvé- nyesek-e, vagy sem. A fel­ügyelőségen a főügyészség 1973-ban is tartott vizsgála­tot. Akkor azt álllapította meg, hogy a szabálysértési el­járások alapjául szolgáló jegyzőkönyvek és a határo­zatok tartalmilag kifogásol­hatók. Bírálta ezenkívül a főügyészség a bírságók kisza­básával kapcsolatos gyakor­latot is. Az árintézkedések ellenőrzése A mostani vizsgálat alkal­mával megállapította a fő­ügyészség, hogy o korábban észlelt hiányosságok meg­szűntek, illetve előfordulásuk egy-egy ügyre korlátozódik. A megállapítások szerint a ke­reskedelmi felügyelőség éves munkaterv alapján látja el munkáját. A központi vizsgá­latokhoz az Országos Keres­kedelmi Felügyelőség Irány­elveket, illetve szempontokat ad. Az 1975. évi munkaterv szerint a felügyelőség többek között a hatósági árintézke­dések végrehajtását ellen őriz- j te, valamint a vállalatok és egyéb intézmények területen 1 működő büféket. Az idegen- ! forgalmi szempontból fontos I területeken üzemelő kereske- | delmi és vendéglátó, továb­bá a szabadkasszás egysége- ■ két is. Az elmúlt éven a fel­ügyelőség 1424 vizsgálatot tartott. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzések az érdekelt szervek egy részét érintették csupán. Pest megyében ugyanis 5 ezer 135 kereske­delmi és vendéglátóipari egy­ség működik. Szabálysértési eljárásra 433 esetben került 6or. Ez a szám — összehasonlítva az 1974. évi 278 üggyel — az eljárá­sok emelkedését mutatja. A szabálysértési eljárások — még a lakossági bejelentéseit esetében is — a felügyelőség vizsgálata alapján indulnak. A bejelentést ugyanis a fel- i ügyel őség megvizsgálja és csak tényleges szabálysértés esetén indítja meg az elkö­vetővel szemben az eljárást. A bejelentésekkel kapcsolat­ban érdekességként megem­lítendő: számuk egyre csök­ken. 1974-ben 102 bejelentés érkezett a felügyelőséghez. Ezzel szemben 1975-ben már csupán 88. Szabálysértési eljárásra ál­talában árdrágítás, hamis mé­rés és számolás, illetve minő- ségrontás miatt került sor. Az észlelt szabálysértések na­gyobbik része szövetkezeti A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉ Egy száguldó sofőr ügyében Egy Pest megyei községben, lakott területen, a kora haj­nali órákban két juhász nyá­jat hajtott. Az egyik elöl, a másik a mehet végén a közle­kedő autóknak elemlámpával jelezte az állatok haladását. Az útvonal 14 méter széles volt, mindkét oldalán ostor­nyeles neoncsövek teljes szé­lességében bevilágították az úttestet. A nyáj mögött hala­dó juhász hirtelen észrevette, hogy egy hattonnás pótkocsis teherautó közeledik. Lámpá­jával fényjelzést adott, de az autó változatlan sebességgel robogott feléjük. A száguldva közeledő jármű elől a juhász még idejében félreugrott, a ko­csi azonban belegázolt a nyáj­ba. Mintegy harminc-harminc­öt métert, tett meg, aminek következtében az állatok egy- harmada elpusztult, többet pe­dig sérülések miatt le kellett vágni. Ilyen előzmények után az állattulajdonosok az Álla­mi Biztosító ellen 570 ezer fo­rint kártérítésért pert indítot­tak. A biztosító a kár hatvan százalékáig elismerte felelős­ségét. a többit azonban nem. Azzal védekezett, hogy a ju­hászok megszegték a közleke­dési szabályokat, amikor a nyájat az úttesten nem meg­felelően terelték és a KRESZ rendelkezéseit nem tartották meg. ki Állami Pénzverő Vállalat felvesz: vasszerkezeti és géplakatost maróst esztergályost öntőt hengerészt formázót huzalhúzót vegyipari munkást kőművest asztalost bádogost villanyszerelőt csúcs- és sikköszörűst viz- és gázszerelőt- automatikai műszerészt- TMK és rezsianyagok területén gyakorlati ismeretekkel rendelkező dolgozót- női és férfi segéd­és betanított munkásokat ezen belül:- sajtológéppel végzett munkára női betanított munkást- exportcsomagoló betanított munkást,- anyagmozgatót, rakodót- takarítónőt Jelentkezés az Állami Pénzverő Munkaügyi Osztályán: Budapest Vili., Üllői út 102. Végső fokon az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely az Állami Biztosító tel­jes kártérítési felelősségét ál­lapította meg. Az ítélet indo­kolása szerint a nyomozati el­járás során a teherautó veze­tője maga sem tagadta, hogy a nyáj végén haladó juhász lámpajelzését látta, azonban azt állította, hogy azt csak öt- tíz méter távolságból vette észre, tehát a balesetet elhá­rító fékezésre már nem volt ideje. A sofőrnek a felelőssé­ge enyhítése érdekében tett, ezt az egyoldalú védekezését egyéb peradatok nem támaszt­ják alá, ezért a tényállás megállapításánál nem lehet döntő jelentőségűnek tekinte­ni. — Ezzel szemben — hangzik tovább az ítélet — a helyszí­ni szemle adatai azt igazol­ják, hogy a sofőr a község belterületén figyelmetlenül és nagy sebességgel vezette a pótkocsis autót, s ezzel meg­szegte a KRESZ 57. paragra­fusában szereplő rendelkezé­seket. A helyszíni szemlének a féktávolságra vonatkozó ada­taiból arra lehetett következ­tetni, hogy nemcsak nagy fo­kú figyelmetlenség terheli, hanem a sebességet sem az adott helyzetnek megfelelően választotta meg. A jegyző­könyv azt is rögzíti, hogy a baleset helyszínén 37 méter hosszúságban hevertek az ál­lati hullák. Csupán egy leg­elöl haladó állat elütési he­lyénél volt észlelhető „állóra fékezési nyom”, az autó azon­ban ezt az állatteíemet is to­vábbi 35 méterre tolta maga előtt, amíg végül megállt. A szemle jegyzőkönyve is meg­erősíti, hogy a fénykévék az úttestet teljes szélességében megvilágították. A Legfelsőbb Bíróság eluta­sította az Állami Biztosítónak azt az indítványát, hogy KRESZ-szakértőt hallgassanak meg arra vonatkozóan, hogy a juhnyáj terelésére elegendő volt-e két személy. Ennek tisztázása teljesen fölösleges, mert a nyáj haladása közben a KRESZ-szahályokkal ellen­tétes oldalra nem tért át. ha­nem szabályosan, az úttest jobb oldalán haladt. Mindezek alapján megállapítható, hogy a balesetet a gépkocsivezető szabálysértő magatartása okoz­ta, s ezért a felmerült kárért az Állami Biztosító teljes fe­lelősségét kellett megállapíta­ni. Ennek összegét az alsófokú bíróság új tárgyaláson álla­pítja majd meg. szektorban fordult elő. Ki­sebbik számban voltak ész­lelhetők szabálysértések az állami üzletekben. A magán­szektorban egészen kevés sza­bálysértést észlelt a felügye­lőség. Szakmailag felkészülten A felügyelőség bírságkisza­bási gyakorlata — a főügyész­ség megállapítása szerint — megfelelő. A szakmailag jól felkészült munkatársak he­lyesen és a vonatkozó ren­delkezéseknek megfelelően, dolgoznak, A jó munkát bi­zonyítja az a körülmény is, hogy az Országos Kereskedel­mi Felügyelőség viszonylag kis számban változtatta meg a megyei határozatokat. Megállapította az ügyész­ség vizsgálata továbbá azt is, hogy a szabálysértések szá­ma emelkedik. Ez összefüg­gésbe hozható azzal, hogy a belső ellenőrzés — főleg a szövetkezeti kereskedelmi, il­letve vendéglátó egységeknél — nem megoldott. A szövet­kezetek egy része nem bizto­sít az ellenőrzésihez megfelelő embert, az ellenőrzéssel meg­bízott személyek képzettség hiányában, illetve' hanyagság miatt nem látják el maradék­talanul feladataikat. Különö­sen figyelmet érdemel az a körülmény, hogy a szabály­sértések száma a szabadkaisz- szás egységeknél is növek­szik. Itt a jogellenes cselek­ményekből jelentős egyéni haszon származik. A vásárlók megkárosítása ellen A szabálysértések túlnyo­mó többségében, árdrágítás és a bizonylati fegyelem meg­sértése miatt került sor fele­lősségre vonásra. Előfordult például, hogy a felvásárló szövetkezet alacsonyabb ösz- szeget fizetett ki a vásárolt gyümölcsért, mint amilyen­nel központjának elszámolt. A szabálysértési ügyek átvizs­gálásakor a főügyészség kirí­vó vásárlói megkárosítást is észlelt. Egy ügyben azért ke­rült sor szabálysértési eljá­rásra, mert a szövetkezet tü­zelőanyag-telepén egy bizo­nyos fajtájú építőanyagot má­zsánként 14 forinttal, drágáb­ban árusítottak. A vásárlók megkárosításá­val kapcsolatban megállapí­totta a főügyészség, hogy a felügyelőség helyes gyakorla­tot folytat. Ha a fogyasztói árakat nem tüntetik fel he­lyesen, akkor a felelősöket az árak ellenőrzésének akadá­lyozása miatt vonják felelős­ségre. Ha áz eladótérben el­helyezett árukon a megenge­dettnél magasabb árakat tün­tetnek fel, a felelősségrevo- nás árdrágítás miatt történi 1c A megelőzés fontossága A felügyelőség nagy gon­dot fordít a szabálysértések és a szabálytalanságok meg­előzésére. A megelőzés érde­kében időközönként tájékoz­tatókat ad ki a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékeny­séget ellátó szövetkezetek és vállalatok, továbbá a felü­gyeleti szerveik részére. Egyikben például a felügye­lőség a zöldség és gyümölcs árszínvonalával, illetve az ár­drágítás megakadályozásával kapcsolatos tapasztalatait fog­lalja össze. Ebben felhívta a figyelmet arra, az árdrágítá­sok egyik oka, hogy a bolt­vezetők nem mindig rendel­keznek azokkal az utasítá­sokkal és rendelkezésekkel, amelyek az árakra vonatkoz­nak. A felügyelőség időnként ér­tekezletet tart és tanfolya- mot rendez a belső ellenőrök részére. Az SZMT-vel közö­sen a társadalmi ellenőrökkel is tart szakmai képzést. A felügyelőség munkáját a főügyészség vizsgálata ös­szességében jónak értékelte. Hangsúlyozta azonban azt, hogy csekély létszámánál fogva nem képes az egész megye kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózatának meg­felelő ellenőrzésére. Dr. Varga Emil i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents