Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-28 / 177. szám

1976. JŰLIUS 28., SZERDA Csoda helyett csak vita Múlt héten a tőkés világot riasztó munkanélküliség kér­désével foglalkozva közöltük, hogy Belgiumban a miniszter­tanács legutóbbi ülésén elha­lasztották a döntést arról: miiként állapítsák meg a mun­ka nélkül maradt fiatal diplo­mások segélyigényeit. A ha­lasztásra rendkívül szokatlan kifogást találtak. Eszerint a munkanélküli fiatalok hely­zetével foglalkozó jelentés ké­szítője és kijelölt előterjesz­tője, a közmunkaügyi mi­niszter, a kabinetülés napján Lourdes- ba, a dél-franciaorszá­gi kegyhelyre ment zarándok­úira ... Ezért jegyeztük meg, hogy a belgák úgy látszik, ez ügyben már csak a csodá­ban bíznak. Megjegyzésünk jogosnak tűnt. Bár a minisztertanács tagjai a múlt héten nemzeti ünnepükön, s így munkaszü­neti napjukon is tanácsko­zásra gyűltek össze ez ügy­ben, s tízoldalas tervezetet ál­lítottak össze, amelyben fel­sorolják, milyen „szociális és gazdasági gyógyszerek alkal­mazhatók a munkanélküliség csökkentésére”, a hét második felében sorra került csúcsta­lálkozó, melyen a kormány és a szakszervezetek egyaránt kellő pesszimizmussal vettek részt, valóban eredménytele­nül végződött. A tanácskozáson resztvettek a munkáltatók, a pénzügyi körök és a „középosztályok” képviselői is. A kormány ál­tal előterjesztett javaslatokat a szakszervezetek egységesen elutasították. Szerintük a kor­mány és különösen a mun­káltatók csali halasztgatják a munkanélküliség problémá­jának megoldását, s a szak­szervezeti vezetők nem talál­tak a javaslatokban semmi­nemű biztosítékot arra, hogy az esetleges megállapodások végrehajtását folyamatosan el­lenőrizhetik. Ezzel a politikai élet nyári szünete miatt a viták és a tárgyalások- félbeszakadtak, s csak szeptemberben folytatód­nak. Az ősz még messze, de a most júliusiban végzett fiatal diplomások munkába állása, elhelyezkedése nem vár ha­lasztást. Ügy látszik, mégiscsak a csodában bízhatnak? ... A. B. T. A VILÁGŰR kutatásával és hasznosításával kapcsolatos nemzetközi együttműködési program keretében kedden a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták az Interkoz- mosz—16 jelzésű mesterséges holdat. TELL ZA AT AR • • _ . Ofszáz sebesült asszony és gyermek halála VISSZAÉRKEZETT DAMASZKUSZBÓL BEJRÚTBA A PFSZ KÜLDÖTTSÉGE A Palesztina Hangja rádió­adó a palesztínai parancsnok­ságra hivatkozva közölte, hogy a Teli Zaatar menekülttábor­ban belövésektől rombadőlt lakóház alá temetett mintegy ötszáz sebesült asszony és gyermek életét vesztette. A kimentésükre megkísérelt ösz- szes akciók kudarcba fullad­tak, mivel a jobboldali erők szünet nélkül rakéta- és gép­puskatűz alatt tartották a kornyéket. Tegnap délben visszaérke­zett Bejrútba az a palesztínai küldöttség, amely Faruk Kad- duminak, a PFSZ politikai osztálya főnökének vezetésé­vel az elmúlt napokban Da- maszkuszban tárgyalt a Szíriái vezetőkkel. Délután összeült a PFSZ vezetősége, hogy meg­hallgassa a küldöttség beszá­molóját a tárgyalások eredmé­nyeiről. Meg nem erősített hírek szerint a megbeszélések ered­ményeként született 'megálla­podás értelmében Szíria és a PFSZ tiszteletben tartja Liba­non egységét és szuverenitá­sát. Védelmet biztosít Liba­nonban a palesztínai ellenál­lási mozgalomnak és a Kairó­ban 1969-ben a palesztínai— libanoni kapcsolatokról meg­kötött szerződés előírásainak megfelelően szavatolja a pa­lesztinok mozgási szabadságát. A tárgyalások eredményéről tájékoztatják Frangié libano­ni elnököt is. VIKING -1 Ma kezdődik a talajmintagyűjtés A Viking—1 hétfőn folytatta a Marsról készített felvételeik közvetítését a Földre. Három újabb színes fényképen a Mans ege rózsaszínűnek lát­szik, ellentétben az első fotók kékes színével. Az irányító­központ szakértői szerint a színárnyalat az erős szelek ál­tal lebegtetett vöröses por­szemcséknek tulajdonítható. Szerdán az űrhajó automa­ta karja elkezdi a talajminták gyűjtését. Az élet jeleinek ku­tatását célzó kísérlet eredmé­nyei csak néhány hét múltán válnak majd ismertté. Az űr­hajón található automata la­boratórium talajvizsgálatának első részeredményei már pén­teken rendelkezésre állnak majd. Leonyid Brezsnyev levele a krasznodári területiekhez Jól startolt a mezőgazdasági termelés stabilizálásáért folyó küzdelem A keddi szovjet sajtó közzé­tette azt a levelet, melyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára a párt krasznodári terü­leti bizottságához intézett. Az SZKP Központi Bizottságában — írja Brezsnyev, mély elége­dettséggel fogadták a hírt, hogy a kubányiak vállalták: rekordmennyiségű gabonát ad­nak el ebben az évben az ál­lamnak. Az SZKP főtitkárá­nak levele a legfontosabb szovjet mezőgazdasági terüle­tek egyikének dolgozóihoz szól, de jelentőségében, mint a szovjet sajtókommentárokból Genf A leszerelési évtized félidejének mérlege A genfi leszerelési értekez­let keddi ülésén Viktor Liha- csov nagykövet, a Szovjetunió képviselője, megvonta az ENSZ által meghirdetett le­OLASZORSZAG Kcmmunisták hét parlamenti bizottság élén A parlamentben képviselt pártok között hétfő este lét­rejött megállapodás alapján kedden megválasztották az olasz szenátus és a képvise­lőház bizottságainak elnökeit. A 28 parlamenti bizottság kö­zül hétnek az elnöki tisztsé­gét az Olasz Kommunista Párt képviselői töltik be. Az olasz törvényhozás történetében most első ízben választottak kommunistákat parlamenti bi­zottságok elnökeivé. ETIÓPIA Tüntetések országszerte a haladó program mellett Az etióp kormány haladó programja mellett országszer­te tüntetéseket rendeznek. Sheva és Welega tartományok nagyvárosaiban a dolgozók transzparensekkel, jelszavakat hangoztatva vonultak fel az utcákon, hangsúlyt adva a munkások és parasztok eltö­kéltségének, hogy megszilár­dítják harci egységüket abban a küzdelemben, amely a feu­dális-monarchikus ■ rendszer­rel leszámoló forradalom vív­mányainak megvédéséért fo­lyik. A kormányt támogató tün­tetéssorozat azt követően bon­takozott ki, hogy az ideigle­nes katonai kormányzótanács jelentést adott ki egy szabotő- rökből és összeesküvőkből álló csoport felszámolásáról. Az összeesküvők meg akarták akadályozni az országban fo­lyó társadalmi és gazdasági átalakítások befejezését. A je­lentés hangsúlyozta, hogy a reakció semmiféle törekvése nem tudja megállítani az etióp forradalmat győzelmes útján. Sismik és a tengerjog szerelési évtized eddig eltelt öt évének mérlegét. A bizott­ság abban látja feladatát — hangsúlyozta Lihacsov, —, hogy visszafordíthatatlanná te­gye a nemzetközi enyhülés fo­lyamatát. Ennek érdekében fontos, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhüléssel egészítsék ki. A Szovjetunió — amely e téren számos fontos kezdemé­nyezést tett — változatlanul rendkívüli figyelmet szentel a leszerelés kérdésének — mon­dotta a szovjet küldött. Lihacsov nagykövet megelé­gedéssel állapította meg, hogy az eltelt öt év alatt tovább szilárdult az atomsorompó- egyezmény, amelyhez eddig mintegy 100 ország csatlako­zott. A tömegpusztító fegyve­rek teljes betiltásának első lé­péseként méltatta a szovjet képviselő a bakteriológiai fegy­verek eltiltásáról 1975-ben el­fogadott konvenciót, Lihacsov utalt egyebek között a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között létrejött nagy je­lentőségű megállapodásokra, valamint arra a közelmúltban Franciaországgal megkötött egyezményre, amely megaka­dályozására szolgál az atom­fegyverek véletlen alkalmazá­sának. A jövő feladatait taglalva, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta, hogy az eddig elért eredmények nem kielégí- tőek, amit az is bizonyít, hogy folytatódik a fegyverkezési hajsza. Annak érdekében, hogy a leszerelés ügyének szentelt évtized második felében még jelentősebb sikereket érjenek el, a Szovjetunió olyan közös erőfeszítésekre szólítja fel az államokat, amelyek lehetősé­get teremtenek konkrét ered­mények elérésére, anélkül azonban, hogy a legfőbb célt, az általános és teljes leszere­lést szem elől tévesztenék. A Szovjetunió a jelen leg­fontosabb feladatát az atom­fegyver-kísérletek általános és teljes betiltásában jelöli meg — szögezte le a nagykövet. — Az erre vonatkozó szovjet ja­vaslat széles támogatásra ta­lált a világszervezet tagálla­mainak körében. A Szovjetunió küldötte ve­kül határozottan állást fog­lalt a világ valamennyi álla­mát magában foglaló leszere­lési konferencia összehívása mellett. kitűnik, túlterjed e terület ha­tárain. Mint ismeretes, az SZKP XXV. kongresszusán jóváha­gyott tizedik szovjet ötéves tervben ismét lényegesen nö­velték a mezőgazdasági beru­házások összegét. Mint a Köz­ponti Statisztikai Igazgatóság jelentéséből kitűnik, csupán ebben az évben, tehát a be­takarítási /munkák megkezdé­séig a szovjet gyárak 280 ezer traktort, 50 ezer gabonakom­bájnt, s többszázezer egyéb mezőgazdasági gépet adtak a gazdaságoknak. A jelek szerint az aszály, amely ebben az évben oly sok bajt okozott Európában, a szovjet mezőgazdasági terüle­teket kevésbé érintette, ami nem azt jelenti, hogy az idén ideális viszonyok között ké­szülhettek a betakarítási mun­kára. A Kubányban például, ahol rekordtermésre számíta­nak, az őszi szárazság, a ki­vételesen kemény tél ellenére értek el jó terméseredménye- ke: gabonából, kukoricából és cukorrépából. Noha az 1976. évi szovjet ter­méseredményekre vonatkozóan végleges következtetéseket le­vonni még korai, a szovjet la­pok kubányi, Volga-vidéki, azerbajdzsáni, tadzsikisztáni és más országrészekből érkező jelentéseiből kiderül, hogy a tizedik ötéves terv, amelyet a minőség és hatékonyság terve­ként jellemeznek, a mezőgaz­dasági termelés stabilizálása tekintetében is jól startolt. Lakat alatt Tanaka Tanaka volt miniszterelnök letartóztatása a Lockheed-bot- rány ügyében váratlanul érte a japán közvéleményt. Igaz, 500 millió jen nem csekélység: hozzávetőleg ennyi tapad a kezéhez, ami még USA-dollár- ban számítva is csinos összeg, legalább 1,7 millió. A volt kor­mányfő lelkiismeretét terheli, hogy ezért a summáért befo­lyását latba vetette a Tristar- típusú gépek megvásárlása ér­dekében. S ezek a repülők — akárcsak Itáliában a Lockheed Herkulesei — a japán szakem­berek tetszését azóta sem nyer­ték meg. Volt kormányfő békés viszo­nyok között ritkán kerül töm­lőébe. Gyanítható, hogy Tana­ka esete is a kivételek közé sorolható. Annál is inkább, mert a vesztegetési botrány­ban nem csupán az ő neve szerepelt a vádlottak között. Nakasszone, a Liberális De­mokrata Párt főtitkára ugyan­csak alaposan belekeveredett a „csúszópénzek” elfogadói kö­zé, nem is szólva Hirosi Doh­ról, az évi 20 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító, nyolc­Portugál katonapolitikai helyzet Még nem feleződött be a fegyveres erők átszervezése Hétfő este Lisszabonban összeült a Portugál Forradalmi Ta­nács. Napirenden szerepelt a gyarmati rendszer felszámolásá­ról szóló Fehér Könyv kidolgozásának és az indonéz haderők által tavaly Kelet-Timor szigetén foglyul ejtett ZZ portugál ka­tona szabadon bocsátásának kérdése. Az elnöki hivatal cáfoita azokat a nyugati jelentéseket, hogy Portugália a katonák sza­badon bocsátása fejében elismerte volna Kelet-Timornak Indo­néziához való csatolását. A forradalmi tanács ezenkívül foglal­kozott a fegyveres erőkön belül működő „bizottság a szabad­ság védelméért” elnevezésű szélsőjobboldali csoportosulás ille­gális tevékenységével. Portugáliában továbbra is fontos kérdésként szerepel a napirenden a katonapolitikai helyzet. A forradalmi tanács hétfő esti üléséről kedden ki­adott rövid közlemény meg­erősítette, hogy a fegyveres erők-átszervezése még nem fe­jeződött be. A közlemény utal arra, hogy a testület megvizs­gálta „a fegyveres erőkön be­lül működő politikai jellegű titkos szervezeteik illegális te­vékenységének” problémáját és elhatározta, hogy „megfe­lelő intézkedéseket hoz elle­nük”. Antonio Ramalho Eanes, az ország nemrég hivatalba lé­pett elnöke éppen egy héttel ezelőtt hívta fel a figyelmeit arra, hogy a fegyveres erőkön belül egyesek „állandóan láza­dás terveivel” foglalkoznak. Sem az államfő, sem a forra­dalmi tanács nem nevezte meg, milyen csoportokra utal, de az AP amerikai hírügynök­ség lisszaboni jól értesült for­rásokra hivatkozva tudni vé­li, hogy főleg szélsőjobboldali mozgolódásról van szó. Ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy Sousa e Castro százados, a forradalmi tanács szóvivője hétfőn „a jobb- és baloldali destabilizáló erőket” tette fe­lelőssé a forradalmi tanács átszervezését sürgető röplapo­kért, amelyek az utóbbi idő­ben jelenitek meg néhány ka­tonai alakulatnál. A szóvivő azonban csak egyetlen csopor­tot említett név szerint, „A szabadság védelmére alakult bizottság” elnevezésű szélső- jobboldali szervezetet. ezer alkalmazottat foglalkoz­tató Marubeni Corporation ne­vű japán vállalat egyik veze­tőjéről. Ügy tűnik, a volt kor­mányfő ellen alkalmazott ra­dikális lépés Miki Takeo je­lenlegi miniszterelnök szemé­lyes sugallatára — ha nem ja­vaslatára — történt. Tokiói teaházakban ugyanis a hírek szerint már hosszabb ideje valóságos összeesküvést szőttek Miki és kormányzata ellen. Az úgynevezett teaház- diplomácia két fő mozgatójá­nak Tanakát és a kormányzó párt főtitkárát, Nakassizonét tartják. A most őrizetbe vett egykori kormányfő annak ide­jén mindenekelőtt hibás gaz­daságpolitikája miatt kénysze­rült lemondásra. Ö és hívei most hasonló vádakkal illet­ték Miki Takeót. Nyílt titok, hogy Tanaka és társai még az ősszel esedékes japán válasz­tások előtt szerették volna Miki Takeót lemondásra, tá­vozásra bírni. A Lockheed-botrány kapóra jött Mikinek. Míg Olaszország­ban a kormányzó keresztény- demokrata párt mindent elkö­vetett a vesztegetés részletei­nek eltussolására, addig To­kióban meglepő nyilvánossá­got kapott az ügy. S a kulisz- szatitkok közül — minő vé- letfcin! — éppen azokat szel­lőztették, amelyek Tanaka sze­mélyét érintették, az ő felelős­ségét érintették. Ha tehát a Lockheed-ügv újabb fejleménye váratlanul is érte a japán közvéleményt, azt Tokióban senki nem vitat­ja, hogy a lakat alá került volt miniszterelnök — a jelenlegi helyzetét szilárdítja. SALVADOR GOMEZ BER­NARDO ellentengernagy pa­rancsnoksága alatt kedden reggel hivatalos látogatásra a vlagyivosztoki kikötőbe érke­zett a mexikói haditengeré­szet egyik hajóraja. KÉT KÖZÉP-AMERIKAI ország, El Salvador és Hondu­ras megállapodott, hogy csü­törtökön külügyminiszteri ér­tekezletet tart Guatemalában, a két ország közötti határvi­szály újbóli kitörésének meg­előzésére. A TARTOMÁNYI függet­lenség kinyilvánításának kü­szöbén a dél-afrikai Transkei Homeland biztonsági rendőr­sége letartóztatta a demokra­tikus párt öt vezetőjét. á I 4 parti vizeinek határát 200 mér­földre terjeszti ki; Ebből következik, hogy a jelenlegi Égei-tengeri problé­ma parti tengerjog alapján megoldhatatlan, hiszen Török­ország a több mint háromezer görög sziget miatt semmilyen jogra sem formálhatna igényt. A KONTINENTÁLIS TA­LAPZAT a tengerjogi konfe­renciáknak a második, élesen vitatott kérdése. A törökök így már látszólag jogosan vitat­koznak. Ez a kérdéskomple­xum új keletű: az olajkutatási technika fejlődése nyomán ke­letkezett. Truman, észak-ame­rikai elnök jelentette be elő­ször, 1945 őszén, hogy a ten­gerfenéknek ezt a részét az USA a maga tulajdonának te­kinti. Később egész sor latin­amerikai állam tett hasonló nyilatkozatot, s 1958-ban a kontinentális talapzat nemzet­közi jogi elismerést kapott. Eszerint a tengerfenéknek és az altalajnak a szárazföld mellett elterülő, de a parti tengeren kívül eső 1 része, ameddig a fölötte levő tenger mélysége a 200 métert meg nem haladja, illetve azon túl addig a mélységig, amely ter­mészeti kincsek kiaknázását le­hetővé teszi — bár az illető állam területéhez nem tarto­zik —, a parti állam bizonyos jogokat gyakorol a természeti kincsek kiaknázására. Ügy tűnik, hogy az égei- tengeri görög—török viszály még jobban elmérgesíti a Cip­rus miatt úgy is feszült vi­szonyt. Alacs B. Tamás komplikáltabbá válnak. Nem ok nélkül folynak az ENSZ égisze alatt ezzel kapcsolatban immár évek óta jelentős ta­nácskozások. Májusban fejező­dött be az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának negyedik ülésszaka, amelyen a világ 156 országának képvi­selői Genfben 325 cikkelyből álló új tengerjogi konvenció kidolgozásán fáradoztak. Nagy­jából eredménytelenül. Már a 325 cikkely is jelzi a konvenció bonyolultságát. Itt most arról kívánunk szól­ni, amely a görög—török je­lenlegi konfliktussal kapcsola­tos. ÉVSZÁZADOKKAL EZ­ELŐTT megállapodás szüle­tett, hogy a parti tenger az állam szárazföldi területének része. Ám a parti tenger ki­terjedését mindmáig nem ha­tározták meg pontosan. Egy ágyúlövésnyiben állapodtak meg 1703-ban az érdekeltek, és ez a haditechnika akkori állá­sának megfelelően, három ten­geri mérföldnek felelt meg. A technika fejlődésével az ágyú­lövés távolsága egyre növe­kedett, és ma már az inter­kontinentális rakéták korában ezen az alapon a parti tenger szélessége nem meghatározha­tó. A múlt század végétől ál­talános szokássá vált a három— tizenkét mérföld. Ám az 1960- as évektől kezdődően egyre több állam jelenti be, hogy GÖRÖGORSZÁG 1973-ban jelentős olaj lelőhelyeket tárt fel az Égei-tenger északi ré­szének kontinentális talapza­tán, s a területet magáénak tekinti, mivel azon több mint háromezer görög sziget he­lyezkedik el. Törökország ugyanakkor úgy tartja, hogy az anatóliai part kontinentá­lis talapzata a görög tulajdonú szigetektől nyugatra terjed, s így a lelőhelyekre ők jogosul­tak. Épp ezért múlt hét pén­tekén kifutott az istambuli ki­kötőből a Sismik—1 török olaj­kutató hajó, hogy kutatásokat folytasson az Égei-tengeren. Ennek nyomán készültségbe helyezték mindkét ország had­seregét, s Athénban bejelentet­ték, hogy ha a Sismik megje­lenik a vitatott vizeken: el­süllyesztik. NATO-körökben növekvő aggodalommal szem­lélték az seeményeket. amely a ciprusi válságon túl újabb konfrontációra vezetett a két NATO-tagország között. A leg­frissebb hírek szerint közbe is léptek, s állítólag színfalak mö­götti tárgyalások kezdődtek az égei-tengeri konfliktusról. Ennek eredményeként török részről bejelentették, hogy a Sismik kutatóhajó a Márvány­tengerről még mindig nem fu­tott ki az Égei-tengerre, mi­vel „az utolsó pillanatban szükségessé vált műszaki javí­tása”. A tengerjogi problémák az elmúlt évtizedekben egyre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents