Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

A tettek következnek Rendkívül fontos téma ke­rült a járásbeli KlSZ-alap- szervezetek taggyűléseinek na­pirendjére: a fiatalok azokat a feladatokat veszik számba, amelyek a KISZ legutóbbi, IX. kongresszusának határozatá­ban formálódtak meg. A fele­lősségteljes munka szeptem­ber 30-ig tart, utána és persze közben is, a tettek következ­nek. Növekedett a forgalom A Pest megyei Vendéglató- Ipari Vállalat monori területi igazgatóságához tartozó egysé­gekben az év első öt hónap­jában növekedett a forgatom: egymillió 626 ezer forinttal haladta meg az előző év ha­sonló időszakában elértet. Kü­lönösen a gyömrői Halászkert és Kultúrbüfé, a monori Han­gulat presszó, a Vigadó és a Gyorsbüfé forgalma növeke­dett ‘jelentősen. A zöld gyepen A vecsés! sportpálya a já­rás egyik legjobban gondozott sporttelepe. Lukács Sándor pályagondnok kéthetenként nyírja a füvet és saját kitt­jükből reggel 6 órától este 7-ig folyamatosan locsolja a zöld gyepet. Ifj. Fekete József felvétele Járási szakszervezeti nap Jól bevált a teríiletfelelősi rendszer Hagyománnyá vált, hogy a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének járási bizottsága szakszervezeti napra hívja egybe a tanácsi dolgozókat és a nyugdíjasokat. Az idei szak- szervezeti napot a múlt hét végén, Üllőn, az Országos Ál­lattenyésztési Felügyelőség Központi telepén rendezték meg. A viharos időjárás sem riasztotta el az embereket, több mint háromszázan vettek részt a rendezvényen. Ott volt Guba Pál, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a járási pártbizottság első titká­ra, Horsik József, a Pest me­gyei Tanács monori járási hi­vatalának elnökhelyettese, ott voltak az üllői párt-, tanácsi és gazdasági vezetők is. A taggyűlésen Erdélyi Lajos, a járási szakszervezeti bizott­ság titkára, a szakszervezeti jogok érvényesítésének tapasz­talatairól, a bizottság első fél­évi munka járói tájékoztatta a meghívottakat Elmondta, hogy évről évre nagyobb gondot fordítanak az üdültetések megszervezésére. Az idén a fonyód ügeti bé­relt üdülőben hetvenen, SZOT-beutalóval huszon­hármán üdülhetnek. A járási bizottság 79 ezer forintot biztosít üdültetési s célokra. Igen. jól tevékenykedik a tár­sadalombiztosítási tanács, amelynek vezetője Csúzi Kál­mánná, az üllői tanács cso­portvezetője: széles körű fel­méréssel elemezte a betegláto­gatás helyzetét és gyakorla­tát. számba vette az úgyneve­zett nyugdíjkorhatáros dol­gozókat, és javasolta a nyug­díj-előkészítő 1 bizottság meg­alakítását. Ez utóbbi áprilisban alakult meg. s azóta 'eredményesein tevékenykedik. Hasznos volt az ifjúsági albizottság tevé­kenysége is az első félévben. Sikerült megszervezniük a járási szb területfelelősi rend­szerét. A sportolás is ma már rend­szeres a tanácsi dolgozók köré­ben. A járási hivatal labda­rúgócsapata második helyen végzett a megyei területi baj­nokságon. Jó a kapcsolat a járási bizottság és a járási hiva­tal között. Előfordul azonban, hogy ese­tenként vita vagy ellentétes vélemény alakul ki egyes kér­désiekben. A járási hivatal pártalap- szervezete beszámoltatta a já­rási bizottságot a nő- és ifjú­ságpolitikai határozat végre­hajtásáról A hivatallal való meg jobb együttműködés érde­kében, a közeljövőben megál­lapodást kötnék. A beszámoló elhangzása után Veres Katalin, a magló- di tanács előadója, verseket és sanzonokat adott elő, majd Pesti Imre járási tanulmányi felügyelő humoreszkjén derült a közönség, a vecsési tanács harmonikatriója, Török Vince vezetésével sváb dalokat ját­szott, nagy sikerrel. Lassan-lassan mindenki táncra perdült, s a késő dél­utáni órákig együtt maradtak a tanácsi dolgozók, majd igy búcsúztak egymástól: — Viszontlátásra, jövőre'. A szakszervezeti nap — a rossz időjárás ellenére — jól Elkerült. Elismerés illeti az üllői szervezőket, akik mindent megtettek e siker érdeké­ben. A monori társadalmi ünnepsé­geket szervező iroda munka­társai is hasznosan hozzájárul­tak a szakszervezeti nap meg­rendezéséhez. G. J. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Fehér farkasok. Maglód; Hugó, a víziló. Mon­de: A túsz. Manor: A szerel­mes Biume. Pilis: A szép ma- neken esete. Üllő: Csodabo­garak. Vecsés: Könyök — Semmittevők. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 18 órától: magnós táncest, 19 órától: a fiatal utazók klubja összejövetele. Péteriben, 18—22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Ecscren 18— 20 óráig: az iskolai népi tánc- csoport próbája. Visszapillantó tükör Monor — a török kiűzése után Újjátelepülés és élet a XVIII. A MÁSFÉL ÉVSZÁZADOS TÖRÖK URALOM megszű­nése és a török ki verése után Monort 1696-ban, 280 évvel ezelőtt, újra a betelepült fal­vak között találjuk. A Monor és Pilis közötti Újfalunak 1680-ban még pré­dikátoráról tesznek említést, de a XVIII. századot puszta­ként éri meg és nem is tele­pül újjá soha. A helyén vég­zett leletmentések során szá­mos XVI. századi és annál jó­val régebbi kerámia- és vas- esziközt találtak, köztük sar­lókat, kaszaüllőket, késpen­géket, edénytöredékeket stb. amelyek egy része a ceglédi Kossuth Múzeum állandó ki- á”ításán is látható. Az 1703—1711-ig tartó, II. Rákóczi Ferenc vezette sza­badságharccal kapcsolatos hadi események újra. ha rö­vid időre is, lakatlanná te­szik Monort: 1705-ben csá­szári zsoldosok dúlják fel a falut. Ezt bizonyítja, hogy In- tzédi János monori reformá­tus lelkésznek Nagykőrösre kellett menekülnie, mert ek­lézsiája elpusztult. A fejedelem 1710-ben hat vágómarhát követel hadai táplálására a Monoron lakó ságiaktól (Tápióság), ami bi­zonyítja. hogy Monor újra erőre kapott és azt, hogy a falujukból elmenekült tápió- ságiakat is befogadta. Ezzel és a további betelepüléssel Monor töretlen fejlődése ve­szi kezdetét. A KORABELI ADÖÖSSZE­1RÖK, akik a jobbágy és asellércsaládokat, azok ál­latállományát és gabonater­mését veszik számba, Mono- ron 1715-ben 53, 1720-ban pe­dig már 106 adózó családot Jegyeznek fel, am,i a falu len­dületes újjátelepülésémk bi­zonyítéka. A lakosság, az állatállo­mány növekedése, a termé­szeti körülmények, a gazdál­kodási viszonyok, a művelési technika alacsony foka miatt a monoriak szűkölködnek le­gelőkben, rétben, amit szóvá is tesznek, és ezen „ ... hatá­runkhoz tek. uraságnak Üjfa- lu nevezetű prediuma (pusz­tája) engedtetvén ... Zsiger nevű puszta is hozzákapcsol­tatván és az helységünknek árendába adattatvwn ...” pró­bálnak meg segíteni. (Zsiger 1685-ben még élő település volt, de később elpusztult, és soha nem települt újjá). A bérelt pusztákon szán­tóik, rétjeik vannak a mono- (riaikmak, de árendába veszik á jász puszták egyikét, Mát­kát is, amelyet kaszálónak használnak. VESSÜNK EGY PILLAN­TÁST a korabeli monori ha­tárra. A szántóföldi — első­sorban kenyérgabona ter­mesztésére — művelés alá fo­gott földek két, csaknem azo­nos nagyságú részre, korabeli szóval „nyomás”-ra voltak felosztva, amelyeknek mind­egyikéből a jobbágyok és a földdel bíró zsellérek 1—10 darab parcellából álló meg­szabott területtel rendelkez­tek. Az ezen termett kenyér- gabonából, méhkasaik hoza­mából, szőlőtermésükből (bor­ból) a tizedet természetben adták évente a földesúrnak, az egri káptalannak. Azok a földidarabcik, amelyek termé­sük teljes egészével a földes­úr ellátását szolgálták, szin­tén ilyen rendszerben helyez­kedtek el a határban, a mo­noriak földterületeivel együtt, és azokat a zsellérek, jobbá­gyok Ingyen munkával, ro­bottal művelték meg. A „nyomás”-ok egyikén ad­dig folyt a gabonatermesztés, században amíg az lei nem merült, utá­na az eddig legeltetésre hasz­nált, pihentetett másik „ayo- más”-t vonták művelés alá és a kimerült földdarabok vették át a legelő szerepét, m,ajd idővel újra váltottak. Ez az alacsony fokú művelé­si technika — hiszem a ter­mészetes trágyázásom kívül mással nem javították — az elvetett mag három és félsze­resét hozta meg a molnáriak­nak. A RÉGI TÉRKÉPEKET VIZSGÁLVA, a monori ha­tár ma már szőlővel betele­pített részein kiterjedt erdő­ségeket is felfedezhetünk, amelyeket a szorgos munkás­kezek irtottak ki fokozatosan és ültettek be szőlővel. (Ezért a sok szabálytalan alakú gör­be parcella és sor a szőlőhe­gyeken, amit a népszáj tréfá­san „kalap utáni ültetés”-ss 1 magyaráz, azaz az eldobott kalap karimája rajzolta vo­nal után ültették volna a szőlő sorát). A több mint 250 évvel ez­előtti adóösszeírásbam szerep­lő 106 moinori család közül 90 rendelkezett évi 4—5 hektó bort adó szőlőterülettel. A korabeli egészségügyi- viszo­nyok, a szennyezett víz miatt is, a bor fontos és alapvető közfogyasztási cikk volt, ugyanakkor számottevő jöve­delmet is hozhatott termelő­jének. A szeszes ital kimérésének joga azonban mindig a föl- dssurat illette,' és csak a meghatározott időszakban mérhetitek büntetés terhe nél­kül a lakosok bort, pálinkát. Az egri káptalantól Monor október 1-től március végéig kapott engedélyt „szabad korcsmá”-ra. Erre is illik a Petőfi Sándor verséből is is­mert kurtakocsma, mely arra XVIII. ÉVFOLYAM, 176. SZÄM 1976. JÚLIUS 27., KEDD A főváros árnyékában Tizenhat tantermes iskola épül Jelentős fejlesztés Üllőn Üllő mindössze húsz kilomé­terre fekszik a fővárostól. A tízezer lakost számláló telepü­lés 1970-ben nagyközségi rangra emelkedett, de ez egy­ben azt is jelzi, hogy kiemel­kedő szerepet tölt be a járás életében. A látogató úgy érzi magát, mintha a főváros valamelyik peremkerületében járna. Egy­séges helységrendezési elkép­zelésekről tanúskodó házsorok, ízléses park szépíti a nagyköz­séget. Erdei Gábortól, a nagy­községi tanács elnökétől, arról érdeklődtünk, milyen előnyök­kel, hátrányokkal jár Buda­pest agglomerációs övezetének egyik települése. Naponta ingáznak — A főváros közelsége so­kat jelent. Elsősorban azt, hogy a budapesti gyárak, üze­mek úgy tekintenek ránk, mint kiapadhatatlan munkerőforrás- ra. Valóban, a lakosság java része naponta ingázik. Szeren­csére, kitűnő a közlekedés. Óránként több alkalommal in­dul és érkezik busz és vonat is. Érthető tehát, hogy az ül­lőiek igényei azonosak a világ­városhoz szokott emberek igé­nyeivel, pedig a mi lehetősé­geink szűkösek. A bejárók gyermekeinek óvodai, bölcső­dei elhelyezése, a kulturálódási lehetőségek megteremtése sok gondot okoz. Nehézséget jelent, hogy a lakosok jelentős részét nehezen tudjuk mozgósítani a helyi ügyek érdekében. Tár­sadalmi munkát elsősorban utal. hogy a falu lakosainak szabad iíalárusítása kurta, azaz rövid időre korlátozódott. A monori kocsma — „ ... mint már régen avult épület különben is éppen helység közepén házsoron kí­vül útban levő...” — írja róla 1844-ben a már belterületileg rendezett Monorral kapcso­latos Irat — ma már pontosan aligha megállapítható helyen állt. Nézzük meg a XVIII. szá­zadi Monor belső területének arculatát is. A jobbágyok, zsellérek vert- és sárfalú, ta­pasztott, sövénytkéményű, ke- mencés lakóházai, kertjei ke­rítések nélkül, szabálytala­nul, rendezetlenül heiyezked tek el. A TELEPÜLÉS MAGVÄTa két templom és a 'tőlük nem messze épült földesúri tiszt­tartói lakás alkotta. Ez utób­bi a Kossuth Lajos utca, a Pattermann Dezső utca és a MÁV AU T-pályaudvar hatá­rolta területen állott. Ebben tartották az úriszéki üléseket, amelyeken a jobbágyok, zsel­lérek ügyeiben hozták meg a döntéseket. A mai református templom és lelkászd lak helyén az 1401- ből ismert, de ismeretlen épí­tési korú, és Szt. György tiszteletére emelt templom ál­lott, a templom körül, a Kossuth Lajos utca mentén a Gombára vezető út irányában a temető húzódott, amelyről írásos adatok mellett, Bor­zsák Endre ott gyűjtött lele­tei is tanúskodnak. munkahelyükön végeznek, hét végére fáradtak az állandó uta­zástól. Természetes, hogy a fő­város közelsége előnyökkel jár. Az ellátás, egy-két áru­cikktől eltekintve, kielégítő, az úthálózat kitűnő. — Hogyan igyekeznek meg­oldani a problémákat? — A gyermekelhelyezés gondjainak megszüntetése ér­dekében kapcsolatba léptünk azokkgl a fővárosi vállalatok­kal, amelyeknél lakosaink dol­goznak, és közösen is próbá­lunk ezen-azon segíteni. Bő­vülnek az itthoni munkalehe­tőségek, fejlődésünk szempont­jából ez fontos körülmény. Az Üj Tavasz Tsz ad a legtöbb embernek kenyeret, egyre több I azonban az ipari üzem is Ül- j lón. A nagyközségben műkö­dik az OGV campingciikk-ké- szítő műhelye, a Papíripari Szövetkezet bedolgozó részle­ge, a Betonútépítő Vállalat ke­verőtelepe, a MÉM teljesít­ményvizsgáló állomása és a Monor-Vidéki ÁFÉSZ Köz­pontja is. Vízmű — Gyömrővel közösen — Ügy tudjuk, az V. ötéves terv beruházásaira szánt pénz elosztásakor Üllő, a járási szék­hely után, a második legna­gyobb összegű anyagi támoga­tást kapta, nevezetesen 60 mil­lió forintot. Mire kívánják költeni? — Elsőiként a tizenhat tan­termes iskola építését kell em­lítenem. Jelenleg mintegy ezer tanköteles gyermek, meglehe­tősen mostoha körülmények kö­zött, négy külön épületben ta­nul. Ezek közül nem egy ré­gen megérett a lebontásra, ezért égetően szükségünk van az új iskoláira. Az építkezés az idén elkezdődik, és a ter­vek szerint, 1978-ra fejeződik be. Régi gondunkat szünteti majd meg Gyömrő és Üllő közös vízmüve, melynek 1,5 kilométeres szakaszát már le­fektették. Említést érdemel még az 50 személyes óvoda, a 40 apróságot befogadó bölcső­de, valamint az elektromos há­lózat korszerűsítése. Tovább folytatódik a járdaépítés is. Ha a lakosság segít... Reméljük, hogy 1980-ra lé­nyegesen gyarapodik közmű- hálózatunk. Erre azért is nagy szükség lesz, mert az utóbbi években tömegessé vált a be­áramlás. Főként a Nyírségből szeretnének sokan nálunk le­telepedni. Szabad területeink felparcellázását többnyire ép­pen a víz vagy a villany hiá­nya akadályozza. — Fejlesztési lehetőségeink a nagymértékű anyagi támoga­tás ellenére is korlátozottak — mondotta Erdei Gábor tanács­elnök. — Közművelődési in­tézményeink a múlttól örö­költék szegényességüket. Fel­tétlenül szükség van a lakos­ság összefogására, társadalmi munkájára is ahhoz, hogy ©1- mondhasuk, mindenben előre léptünk. Gazsó Ferenc Az ötödik ötéves tervben Újabb bölcsődei helyek Több az újszülött is A IV. ötéves terv időszaká­ban Pest megyében 460 új bölcsődei hely létesült és ez­zel 2 ezer 800-ra emelkedőt: az összes bölcsődei hely szá­ma. Ugyanakkor növekedett f megyében a születések számr is. Főként ennek tudható be hogy 62-ről 55-re csökkent a: ezer bölcsődiás korú gyermek­re jutó bölcsődei hely száma Ä körülmények javítására a megye V. ötéves tervében 1500 újabb bölcsődei hely lét­rehozása szerepek Versenyről versenyre A Magyar Postagalamb Sportszövetség A—9-es vecsés csoportja mintegy 1500 galambjával egész évben részt vés bel- cs külföldi röptetési versenyeken. Képünkön, balra: Ku- csera József, a csoport vezetője, indulás előtt ellenőrzi a röptetőhelyre szállítandó madarakat. If$. Fekete József felvétele Tisza Kupa labdarúgó-mérkőzés A templom a török kiűzé­sével kapcsolatos háborúban vagy teljesen elpusztult, vagy alaposan megrongálódott, és annak helyén 1702-ben a mai református templom elődje épült meg. A Mária Terézia (1740— 1780) által hozott közegész­ségügyi rendelet a falun kí­vülre utasította a temetőt, és így a XVIII. század utolsó harmadában a rési temetke­zési helyet megszüntették, a maiakat nyitva meg. Máté Bertalan történész-muzeológus A Magyar Labdarúgó Szö­vetség elkészítette a Bajno­kok tornája, a Balaton és a Tisza Kupa sorsolását, A Monori Sport Egyesületet nagy megtiszteltetés érte: au­gusztus 8-án, vasárnap, dél­után fél ötkor Monoron ke­rül sor a Szegedi EOL—Diós győri VTK Tisza Kupa-mér kőzésre. A találkozó iránt máris nagi' érdeklődés nyilvánul meg, nemcsak a járási székhelyen, hanem a környező községek' ben is. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents