Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-27 / 176. szám

Indiai parlamenti delegáció Moszkvában Indiai parlamenti delegáció érkezett hétfőn hivatalos láto­gatásra Moszkvába, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának meghívására. A delegációt Bhagat, az indiai parlament alsóházának elnöke vezeti. A látogatásra az öt eszten­deje megtartott szovjet— indiai, a békéről, barátságról és az együttműködésről szóló együttműködés alkalmából ke­rült sor. A Szovjet Legfelsőbb Ta­nács Székhazában a vendéglá­tók hétfőn baráti légkörű ta­lálkozót tartottak az indiai küldöttséggel. Készül az áj raarógépcsalád Eredményes félév a SZIMFI-ben Bőven akadt feladata az idei első félévben is a Szer­számgépipari Művek ’Fejlesztő Intézetének, Halásztelken. A nagyobb, áthúzódó fejlesztési programokon kívül már a jö­vő, az ötödik ötéves terv fog­lalkoztatja a mérnököket, technikusokat, a termelőüzem munkásait. Az intézetben, ahol mindig a holnapnak él­nek, nehezebb eredményt ter­vezni, mint a SZIM gépgyá­raiban, a bevezetett termékek gyártásában. Sokkal rugalma­sabbak a tervszámok, a félévi mérleg is eléggé széles skálá­ját hoztä a teljesítmény ará LiCgyőzve iVT apckig bolyongatni le- ■*-” hetne ebben a „falu­ban”, s közben szemrevé­telezni mutatós üzletet, ta­karos házak seregét, uta­kat, melyek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhe­tők közlekedésre alkalmas­nak. Göd nagyközség, több településrészi; egyesítve született, vannak darabjai, ahol hangulatos nyaraló­telepen, kertvárosban érzi magát az ember, másutt meg isten háta mögötti fa­luban. Van itt, a hozzáér­tők szerint másfél millióért emelt villa, s kalyiba, ahol két család, hét felnőtt, ki­lenc gyerek húzza meg ma­gát, s remél feje fölé szebb eget. öt esztendő alatt kétezerrel növekedett a nagyközség lakossága; új gödi polgárok jöttek, szülő­otthonból s az ország min­den tájáról. Csak az a kérdés, az érkezők valóban gödi polgárok lesznek-e, s ezt nem én firtatom, ha­nem kísérőm, a nagyközség egyik vezetője. Sok minden történt itt, a gödiek megyei tanácstag­jának szavai szerint „jelen­tős a fejlődés”, ám mégis, sűrűn érzik legyőzve ma­gukat. Ha egy feladatnak a végére jutnak, kettő vagy három új vár megoldásra, s nem ez a baj — a tett- rekészség jellemzi őket —, hanem az a benyomás, hogy kötényben kell elhor­daniuk egy • hegyet. S rá­adásul a hegy mellett újabb magasodik, mikor lesz ennek vége? Lépjünk egy nagyobbacs­kát, át a váciból a gödöl­lői járásba, ott is Pécelre. A maliciózusan mintafalu­nak nevezett és irigyelt te­lepülésen sok minden van — víz, gáz, jól kiépített közintézményhálózat —, ami másutt nincsen, tehát „legyőzve” aligha érezhetik magukat. Mégis, halomnyi a gondjuk, közöttük olyan, hogy az ezernégyszáz fős iskolai tanulóseregnek egyetlen tornaterem sem áll rendelkezésére, öt vagy hat évvel ezelőtt még nem okozott volna ez fejtörést, ám észre kell vennünk: a gondok jellege a fejlődés különböző szintjein más és más. JT ét nagyközség minden- lv napjainak egy-egy mozzanatát vázoltuk, s társíthatnánk olyan ténye­ket hozzá, hogy például a gödöllői járásban az ötödik ötéves terv időszakában összesen negyvenkét isko­lai tantermet emelnek majd, mégis csak enyhül, de nem szűnik meg a zsú­foltság, ám inkább az a dolgunk, hogy választ ke­ressünk a legyőzetés érzé­sének okára. Indokoltnak látszik a feltételezés: része van az ismétlődően vissza­térő benyomásban annak, hogy a fejlesztési források esztendőnként meglehető­sen eltérőek. A feladatok tömege változatlan, sőt nö­vekszik, s ha így szembe­sítjük a feladatokat-forrá- sokat, tagadhatatlanul ki­alakulhat az ideig-óráig tartó reménytelenség. -Az valóban nem csekélység, ha egyik évben 1,7 millió forinttal kisebb a fejlesz­tési alap, mint volt az elő­ző esztendőben — ahogy idén Pécel esetében —, de a gondolatkör ott válik hi­bássá, ahol a pénzt pénzzel, s nem pénzt feladatokkal vetnek össze. A másik, s nem csekély súlyú elem az, hogy a te­lepülések korszerűsítésének vannak folyamatos útjai és kiemelkedő állomásai. Amikor egy-egy kiemelke­dő jelentőségű feladat vé­gére érnek valahol — át­adják az új, nyolctanter­mes iskolát, az ötven vagy száz gyermeket befogadó óvodát stb. —. utána lassú­nak. vánszorgásnak tűnik a folyamatos, egyszerűbb lépések megtétele. Ez a szemléletbeli tévedés rokon azzal az opitikai csalódás­sal. amelynek az autós van kitéve, amikor az órán­kénti száz kilométeres se­bességet lakott területre érve hatvanra kell csök­kentenie. Sokan ilyenkor úgy vélik, mintha csupán gurulna a kocsi, s odalép­nek a gázpedálra... A te­lepülésfejlesztésben azon­ban nincs mire odalépni, s marad a kielégítetlenség ér­zése. TI armadikként azt exnlít- hétj ük, hogy a lakos­ság aktivitása, támogatása sem egyenlő mértékű, van­nak a társadalmi munká­nak is hullámvölgyei, ahogy a közműfejlesztési hozzájárulások beszedése szintén nem azonos siker­rel jár évről évre. Ha csu­pán e főbb tényezőket néz­zük, akkor megérthetjük a legyőzöttség bénító képze­tének olykort felbukkaná­sát, ám rengeteg apró ok is lelhető. Az egyik nagyköz­ségben elég volt a megtor­panáshoz annyi, hogy a népfront rendkívül aktív elnöke elköltözött, s utódja nem találta a helyét a munkamegosztásban, míg­nem most a közelmúltban új embert választottak meg erre a tisztségre. Ari természetesnek tart­hatjuk, hogy hangulati, ér­zelmi tényezők is hatnak egy-egy település vezetői­re, ahogy a lakosságra ugyancsak. Nem elég te­hát á pénzt, a kivitelezői lehetőségeket, a tervkészí­tést stb. mérlegelni, hanem az előbb jelzetteket is jó, ha számításba veszik. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez utóbbira csekély figyelem jut, holott a sze­mélyi, fogalmazhatunk úgy is, hogy a szubjektív ösz- szehangoltság legalább annyira fontos, mint a do­logi, tárgyi javak, feltéte­lek egyeztetése. Lélektani fejtegetésekbe bonyolódnánk ? Csupán azt kívánjuk bizonyítani, hogy a legyőzöttség érzése — a pszichikai túlterhelés — át­menetileg felbukkanhat, a baj az, ha állandósul, ha szemléletté válik, s attól kezdve minden reményte­lennek, sziszifuszi munká­nak látszik. Azt senki sem vitatja, hogy azonos ellen­állóképességgel nem lehet hónapról hónapra, évről évre dolgozni. Az idegi igénybevétel, amelynek egy-egy település vezetői munkájukban megfelel­nek, tekintélyes. Mégsem kaphat szabad utat az a benyomás, hogy az esemé­nyek sodra legyőzi őket. Hiszen tekintsenek csak vissza, mi mindent láttak reménytelennek, amit az­óta megoldottak, hányszor és hány ügyben cseleked­tek sikerrel, azaz — győz­tek. M. O. nyalnak. Egyik helyen másfél százalék növekedés, a másik oszlopban esetleg kétszáz szá­zalékos siker, nem meglepő. S nem is tervezési hiba. Az élet hozza az eredményeket, ame­lyeket első látásra furcsán tükröznek a számok. Természetesen a SZIMFI- ben nagyon is tervszerűek, megalapozottak a kutatások, nem véletlenszerű a szerszám­gépek fejlesztése. Leglényegesebb téma je­lenleg az NC 100 szám- jegyvezérlésü megmunká­ló központ, s a vele összefüggő marógép­család, melynek első tagja a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron KGM-nívódíjat kapott. Még ebben az évben elkészül a második, a revolverfejes függőleges változat, s a har­madiknak^ az úgynevezett függőleges megmunkáló köz­pontnak a tervezése befejező­dött. Az ötödik ötéves tervben főleg ezeket a berendezéseket gyártja majd a SZIMFI ter­melőüzeme. Az intézetben ter­vezett új gépeket ugyanis ál­talában addig Halásztelek gyártja, amíg a termák beve­zetése tart, amíg nagyobb mennyiséget nem igényel a piac. Az említett programhoz tartozik a koordinátamérő gép kifejlesztése is, szintén idei munka. Ez a berendezés automatizálja a szerszámgé­pek szekrényes alkatrészeinek bemérését. Jelentős fejlesztési feladat az idén a számítógépes irányítású, integrált gyártórendszer előkészítése, szintén az ötödik ötéves terv teljesítését segítve. Az intézet termelőüzeme ki­csi, de korszerű gépekkel be­rendezett alkotóműhely. Az üzemnek elsősorban a fejlesz­tést, a kutatásokat kell ki­szolgálnia. Egy-egy rövid ideig, amikor a mérnökök nem foglalkoztatják a mű­helyt, bérmunkákat vállalnak a gépek kihasználása érdeké­ben. A termelőüzemben az idén három KO 160—05 típu­sú optikai alakköszörűt gyár­tottak, amelyek apró alkatré­szeket munkálnak meg, idom­szerű pontossággal. Készítet­tek 50 darab elektrohidrauli­kus léptetőmotort, melyek a számjegyvezérlésű szerszám­gépek előtoló meghajtására szolgálnak. Ebből a SZIMFI- szabadalom alapján készült termékből néggyel többet gyártottak a tervezettnél. Az intézetben tervezett és gyártott gépeket nagyrészt exportra szállítják, Kanadába, Japánba, az Ame­rikai Egyesült Államokba, az NDK-ba és más országokba. Hazai megrendelésre — pél­dául az Esztergomi Marógép­gyárnak 200 darab körgyalut készítette, valamint a FO- REST-licenc alapján gyártott megmunkáló központhoz 4 szerszámcserélőt és szerszám­tárat. A Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézete mindent összevetve 20 százalékkal tel­jesítette túl első félévi tervét. Annak ellenére, hogy időn­ként gondot okozott az anyag- ellátás, s a szakmunkások utánpótlása a műhelyben. B. I. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 'ÄRA SO fill.ÚR 1976. JÚLIUS 27., KEDD KUBA Nagygyűlés Plncr de! Rióban A nemzeti lobogók díszébe öltöztetett utcákkal, ünnepi gyűlésekkel, kulturális és sportlétesítményekkel ünnepli Kuba népe július 26-át, az ország nemzeti ünnepét. Az évfurduló központi ün­nepségének ebben az évben Kuba legnyugatibb tartomá­nyának, Pinar del Riónak ha­sonnevű székhelye ad otthont. A nagygyűlésen egyébként részt vesz a hivatalos kubai látogatáson lévő Agostiriho Neto angolai államfő. A helyi idő szerint délután öt órakor kezdődő gyűlés szónoka Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, az ország miniszter- elnöke lesz, és felszólal Agos-. tinho Neto elnök is. MONTREALBOL JELENTJÜK ARANYAK: Tordasi Németh Vízilabdacsapatunk már olimpiai bajnok (Részletes tudósításaink a 8. oldalon.) Aratási finis az állami gazdaságokban Öntöznek két és fél ezer hektáron Az aratás finiséhez érkez­tek a Pest megyei Állami Gazdaságok: a hétvégi esőzé­sekig a búzát érlelő 11 ezer 424 hektár négyötödéről beta­karították a termést, levágták a kombájnok az 1372 hektár­nyi rozs felét is. A termésről, a soron követ­kező mezei munkákról Szigeti Ernőtől, az Állami Gazdaságok Pest—Nógrád megyéi főosz­tályvezetőjétől és helyettesé­től, dr. Monostori Ernőtől kértünk tájékoztatást. A helyzetkép szerint előre­láthatólag a hét végéig befe­jezik az aratást. Máris bizo­nyos, hogy jól fizetnek a ga­bonák, a terméshozamok nem 'maradnak el a tervezettől, sőt néhány gazdaságban, így a herceghalmiban, a felsőba­bádban kiemelkedően jók. Az állami gazdaságokban alaposan felkészüllek a kalá­szosok betakarítására és az aratáshoz kapcsolódó másod­lagos, de korántsem mellékes tennivalókra. A kombájnok el­vonulását követően hozzálát­tak a szalma betakarításához, bálázásához, kazlazásához, s a talajmunkákhoz. Az 50 napos aszály takarmányínséggel fe­nyeget, ezért az idén különösen fontos, hogy a magborsó, a tava­szi árpa szalmáját s a jó minőségű búzaszalmát be- gyűjísék, takarmányként hasznosítsák. Még abban az esetben is, ha egy-egy gazdaság bőséges ta­karmánykészlettel rendelkezik. A Pest megyei állami gaz­daságok egyébként takarmány­mérleget készítettek, fölmér­ték a szárazság okozta ter­méskiesést, s hogy miként gondoskodhatnak ennek pótlá­sáról. Zöldtakarmányokból mintegy 20 százalékos termés- kieséssel kell számolni, külö­nösen a silókukoricát viselte meg a hosszantartó szárazság, de elmaradt a lucerna har­madik növedéke is. A repce betakarítását követően hozzá­kezdtek a másodvetésekhez, napraforgó, csalamádé, muhar, köles került a zöldborsó táb­láira — a visszamaradó bor­sózöldet, szárat, levelet, hü­velyt besilózták — a gabona- tarlók helyébe. A gödöllői és nagykőrösi állami gazdaság 150—150 hektár silókukoricát vetett a zöldborsó betakarítá­sa után — a jótékony eső hatásá­ra szépen zöldéi! már a vetés — és ezekben a napokban is újabb tarlókba mélyül az ekevas, csalamádé terem meg itt az őszre. A Pest megyei állami gaz­daságokban az öntözhető, mint­egy 2 és fél ezer hektáros te­rületen éjjel-nappal működ­nek a szivattyúk, s ahol le­hetett ideiglenesen vízkiemelő műveket helyeztek üzembe. Igen nagy területre juttat mes­terséges csapadékot a kiskun­sági és a monori állami gaz­daság, az előbbiben 400 hektár cukorrépára, az utóbbiban 200 hektár burgonyára jut az él­tető víz. Öntözik, ahol lehet, a másod vetésű takarmánynö­vényeket és zöldséget. Későbbi teendő a mellék- termékek hasznosítása, a cukorrépa koronája hek­táronként 200 mázsa érté­kes takarmányhoz juttat­ja a gazdaságokat, hasonlóan jó minőségű takar­mány a répaszelet és a kuko­ricaszár. A. Z. Paradicsom permetezés Az abonyi József Attila Termelőszövetkezet mintegy 120 hektáron termel az idén paradicsomot, amely a Debreceni Konzervgyárba kerül majd feldolgozásra. A nagyobb termés­hozam érdekében és a kártevők ellen már negyedszerre per­metezik a táblákat. Koppány György felvétele és társadalmi életéről, majd ellátogatott a fémmű folyama­tos öntödéjébe, a cső- és rúri- húzó üzemekbe. Megismerke­dett a szerszámgépgyár nagy pontosságú üzemével, valamint célgépszerel déj ével. A látoga­tás befejezéseként megtekin­tette a Szentmiklósi úti lakó­telepet, továbbá a Vasmunkás téri óvodát és bölcsődét. ,:Vn;V 32 ZÉ 133 Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta loan Cotot-ot, a Román Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapest­ről. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, a Maldiv Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Ibrahim Nasir elnököt. Jerzy Lukaszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn bará­ti látogatásra Budapestre ér­kezett. A vendéget a Ferihe­gyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Luis ' Danton Rodriguez Jaime-nek, a képviselőház el­nökhelyettesének vezetésével, a magyar országgyűlés meg­hívására, hétfőn hazánkba ér­kezett a Mexikói Egyesült Ál­lamok képviselőházának négy­tagú küldöttsége. Hantos János alelnök veze-' tésévél elutazott Kongó Braz- zaville-be a magyar szolidari­tási bizottság küldöttsége,' mely részt vesz az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezete elnökségének ülésén. Havasi Ferenc látogatása Csepelen Havasi Ferenc, a Miniszter- i tanács elnökhelyettese hétfőn délelőtt a Csepel Művekbe lá­togatott. A vendéget a gyár fő­kapujánál Molnár Ferenc, a pártbizottság titkára és dr. Garai Vilmos, gazdasági vezér- igazgatóhelyettes fogadta. Ezt követően Havasi Ferenc tájé­koztatót hallgatott meg a nagyüzem politikai, gazdasági I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents