Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

1976. JÚLIUS 3., SZOMBAT •• Ülést tartott a Pest megyei Tanács Javult az egészségügyi ellátás, bővült az intézményhálózat Az elfogatott napirendnek megfelelően ezt követően az egészségügyi törvény végre­hajtásáról és a megye egész­ségügyi helyzetéről beter­jesztett jelentés került meg­vitatásra. Az írásos anyag­hoz dr. Tengelyi Vilmos, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetője szóbeli tájékoztatással is kapcsolódott. Az 1972. július 1-én életbe lépett egészség- ügyi törvény megfelelő ke­reteket teremtett arra, hogy a társadalom e területen megfogalmazódó igényeit job­ban, zavartalanabbtól kielé­gíthessék. A megyei tanács egészségügyi és szociálpoli­tikai bizottsága több alka­lommal tárgyalt azokról a feladatokról, amelyek az egészségügyi törvény végre­hajtásából következnek. Ez elősegítette a megyei egész­ségügyi osztály' munkájának javítását. Több egészségügyi dolgozó ■< Tavaly a megyében az egészségügyi feladatokat ösz- szesen 8485 fő látta el. Eb­ből az orvosok száma 1391, az egészségügyi szakdolgozóké pedig 4329. A létszám öt esz­tendő alatt 22 százalékkal emelkedett, de ez is csak ah­hoz volt elég, hogy a legége­tőbb gondok valamelyest enyhüljenek. Még mindig el­marad az országos átlagtól a tízezer lakosra jutó engedé­lyezett orvosi állások száma, s ez természetesen kihat az ellátási színvonalra is. Növekedett az egészségügyi szakdolgozók csoportja, öt esztendő alaatt 21,6 százalék­kal. ugyanakkor még min­dig jelentős ezen a területen a munkaerő-vándorlás. Re­mélhetően a váci egészség- ügyi szakközépiskola és a ceglédi egészségügyi szakis­kola, melyek a közelmúltban kezdték meg működésüket, hozzájárulnak a szakdolgo­zói létszám stabilizálásához, illetve szükséges növeléséhez. Mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében fontos szerepet játszik a rendszeres továbbképzés formáinak ki­alakítása, s hozzájárul az egészségügyi munka színvo­nalának emeléséhez a megyé­ben folyó tudományos tevé­kenység is. Az írásos jelen­téssel egybehangzóan az elő­adó részletesen szólott a Pest megyei Tanács Gyógyszertá­ri Központja és a megyében működő gyógyszertárak tevé­kenységéről. Egyebek között megállapította, hogy az össz- dolgozók 89,6 százaléka nő, s ez érthetően befolyásolja a munkát, mivel például tavaly az összes állományi létszám 16 százalékát tették ki a szü­lési szabadságon levők. Nem kampányfeladat Kitért az írásos jelentés ar­ra, hogy az egészségügyi tör­vény szellemének megfelelően a megyében megkezdték az etikai akcióprogram végre­hajtását. Ebben szoros együtt­működés alakult ki az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­rűbben dolgozzanak, s a tech­nológiai változtatásokról a ta­nácsokat időben tájékoztassák. A negyedik ötéves terv idő­szakában tanácsi célcsoportos beruházásként 5194 lakás épí­tése fejeződött be. A magán­lakás-építés örvendetes növe­kedése következtében a taná­csoknak egyre nagyobb felada­tokat kell megoldaniuk a köz­műhálózat bővítésében. Jelen­tős eredménynek tartható, hogy a vízvezeték-hálózat ki­építésénél sikerült túlteljesíte­ni az eredeti előirányzatot, s öt esztendő alatt 1229 kilomé­ter hosszúságú vezetékszakasz készült el. Összesen negyven­ezer lakást kapcsoltak be az egészséges vizet szállító rend­szerbe, de egyre nagyobb gon­dokat okoz, hogy a szennyvíz­tisztító kapacitás és a csator­nahálózat fejlesztése nem tud lépést tartani az igényekkel. Részletesen szólott az előter­jesztés az egészségügyi és szo­ciális, valamint kulturális fel­adatok azon részéiről, amelyek pénzügyi fedezetét a fejleszté­si alap tartalmazta. Így a töb­bi között 1975-ben megkezd­ték Üllőn a 16 tantermes, Tö- kölön, Dömsödön, Erdőkerte­sen és Biatorbágyon a 8—8 tantermes általános iskola épí­tését. Amint az ismert, nagy lépéssel jutott előbbre a me­gye az óvodai helyek bővíté­sében, az eredetileg számított­nak ötszörösét érve éh Az írásos anyag végezetül a megyei szolgáltatásfejlesztési alap felhasználásáról adott képet, egyebek között meg­állapítva, hogy a negyedik öt­éves tervben meghatározott célokat az elektroakusztikai és háztartási gépjavítás kivételé­vel sikerült teljesíteni. Javult a textiltisztítás, a gépkocsi­javítás szolgáltatói háttere, ugyanakkor jelentős tenniva­lók vannak még a lakáskar- bantartás területén. Ehhez kapcsolódva az előterjesztés azt hangsúlyozta, hogy a szol­gáltatások fejlesztése továbbra is kiemelt teendőként keze­lendő, mert a lakosság min­dennapi életkörülményeinek javításában döntő helyet fog­lal el. A megyei tanács előző ülé­sén részletesen megvitatta a megye ötödik ötéves tervét, valamint az 1976. évi költség- vetési és fejlesztési alap ter­vét. Ezért az akkor összege­zett tapasztalatokra támasz­kodva a mostani előterjesztés­hez észrevételt a megyei ta­nács egyetlen tagja sem tett. E módon rögtön szavazásra került sor, s ennek eredmé­nyeként a testület a Pest me­gye 1975. évi költségvetésének, valamint fejlesztési és szolgál­tatásfejlesztési alap tervének végrehajtásáról szóló jelentést egyhangúlag elfogadta. Területűt csatolások A fő napirendi pontok tár­gyalása után a megyei tanács úgy döntött, hogy az érdi Ben- tapuszta elnevezésű lakott kül­területet Százhalombatta vá­roshoz; a solymári Téglagyári út és Urgemajor lakott külte­rületet Pilisborosjenő község­hez; a bényed Üj major lakott külterületet Monor nagyköz­séghez; a fóti Határ út lakott külterületet Dunakeszi nagy­községhez csatolja Befejezésül személyi ügyek­ben hozott határozatot a me­gyei tanács. Üjfalusi Ferenc, a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága építési, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője nyugállományba he­lyezését kérte. A megyei ta­nács e kérelmet elfogadta, s egyben elismerését és köszöne­tét fejezte ki azért a több, mint másfél évtizedes eredmé­nyes vezetői munkáért, ame­lyet Üjfalusi Ferenc, az osz­tály irányítójaként végzett. A testület úgy határozott, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjé­vé Doszpod Bélát nevezi ki. aiki eddig a Pest megyei Beru­házási Vállalat főmérnöke volt. Végezetül Magyar Sándor né Interpellációja hangzott el a megyei temetkezési/ vállalat tevékenységének néhány prob­lémájával kapcsolatban. A ta­nácsülés úgy döntött, hogy mi­vel a kérdés körültekintő vizs­gálatot igényel, az illetékes szakigazgatási szerv 15 napom, belül írásban adja meg az in- terpellálónak a választ. M. O. I i szervezetével, s közös erőfe­szítéseket tesznek annak ér­dekében, hogy az etikai hely­zet javítása ne kampányfel­adat, hanem folyamatos teen­dő legyen. Erre nagy a szük­ség, s különösen jelentősek a ; tennivalóik a járási, városi fő­orvosoknak és az intézmé­nyek vezetőinek. Sok múlik az intézményvezető, osztály- vezető főorvosok egyéni pél­damutatásán, s ehhez hozzá­járult, hogy több helyen meg­szüntették a vezető állású dolgozók magángyakorlatát és mindenütt felszámolták az állami rendelőkben történő magánrendelést. Az összkép azt mutatja, hogy az egészségügyi dolgo­zók többsége az egészségügyi törvény szellemének megfele­lően etikusan él és dolgozik. Ezért szükséges, hogy az egyedi esetekben kellő erély- lyel lépjenek fel, s hogy az etikai intézkedéseknek meg­felelő visszatartó ereje le­gyen. Félmilliárdos kiadás Lényeges jellemzője az egészségügyi feladatok ellá­tásának, hogy az ilyen célok­ra biztosított költségvetési keret folyamatosan emelke­dett. 1971-ben a megyében 359 millió forintot, 1975-ben már 542 millió forintot fordí­tottak egészségügyi felada­tokra. Fontos szerepet tölt be az egészségügyi ellátásban a közegészségügyi és járvány­ügyi szolgálat. Nehezíti ugyan munkáját, hogy a me­gyei KÖJÁL munkafeltételei még nem megfelelőek, de en­nek ellenére a közegészség- ügyi és járványügyi tevékeny­ség a legutóbbi években fo­lyamatosan fokozta hatékony­ságát. Ez egyebek között le­mérhető az élelmezés-egész­ségügyi helyzet javulásában, az ételmérgezések, fagylalt­mérgezések számának csök­kenésében. Kiterjedt tevé­kenységet folytatnak a köz­egészségügyi szervek az ipa­ri és a mezőgazdasági üze­mekben, s ennek is betudha­tó, hogy a foglalkozási meg­betegedések száma országos összehasonlításban a megyé­ben nem nagy. 347 orvosi körzet Napjainkban, amint azt az írásbeli anyag és a szóbeli ki­egészítés egyértelműen meg­állapította, a körzeti orvosi ellátás a megye egész terüle­tén megfelelő. A középtávú tervidőszakban a körzeti or­vosok száma az igényeknek megfelelően gyarapodott, s 1975-ben 347 orvosi körzet se­gítette a megye egészségügyi feladatainak megoldását. Hoz­zájárult a haladáshoz az is, hogy esztendőnként átlago­san 12—15 körzeti orvosi, gyermekkörzeti orvosi és fog­orvosi rendelő épült fel, sma már például 78 gyermekkör­zeti orvos működik a megyé­ben. A városokban gyakorla­tilag befejeződött a hálózat kiépítése, s most további fel­adat a nagyközségek sorravé- tele. Szerves része az egészség­A népi ellenőrzés tevé­kenységének és az egészség- ügyi törvény végrehajtásának tapasztalatait úgy összegezte a megyei tanács, hogy az szinte hiúként szolgált a napirend harmadik pontjának megtár­gyalásához. Pest megye 1975. évi költségvetésének, vala­mint fejlesztési és szolgálta­tásfejlesztési alaptervének megvalósításáról olyan mérle­get készíthetett a testület, amely a megye egész lakos­ságának örömére szolgál. Az írásban benyújtott jelentéshez kapcsolódva Császár Ferenc, a megyei tanács általános elnök- helyettese is azt hangsúlyoz­ta, hogy 1975-ben minden ko­rábbi esztendőnél sikeresebb fejlődés ment végbe. A ko­rábbi éveknél jóval nagyobb pénzalapok gazdaságos és terv­szerű felhasználása a tanácsok­tól megfeszített munkát köve­téit, s kevés kivételtől elte­kintve, e várakozásnak meg­feleltek. Ésszerű takarékosság A költségvetési munkában éppúgy, mint a fejlesztési te­vékenységben, a legfőbb jel­lemző 1975-ben az ésszerű ta­karékosság érvényesítése volt A fegyelmezettebb gazdálko­dás lemérhető mind a költség- vetési bevételek, mind a ki­adások alakulásában, s abban is, hogy több területen is si­került koncentrálni a felada­tok végrehajtását. A költség­vetési bevételek tervét mind tavaly, mind a negyedik öt­éves terv egész időszakát te­kintve, sikerült túlteljesíteni. Ehhez hozzájárult, hogy a kö­zéptávú tervidőszakban a be­vételi szabályozás meglehető­sen stabil volt, elősegítette a tanácsok önállóságát és meg­teremtette döntési jogkörük­höz a gazdasági hátteret. Tavaly a tanácsok és intéz­ményeik 2,5 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodtak. Ennek ésszerű kiadását előse­gítette, hogy valamennyi ta­nács^ járási hivatal és önál­ló költségvetési intézmény, ta­karékossági tervet készített. E programok eredményeként több mint negyvenmillió fo­rintot sikerült megtakarítani, s további társadalmi igények kielégítésére átcsoportosítani. A gazdasági ágazatban vala­melyest javult az utak, hidak felújítására és karbantartásá­ra biztosított költségvetési ösz- szegek felhasználása, s a ter­vezettnél többet adtak ki a ta­nácsok ilyen célokra. A koráb­biakhoz mérten haladás tör­tént a tanácsi kezlésben levő lakóházak fenntartásában és karbantartásában, a parkok, zöldterületek gondozásában. Jói mutatja az idegenforgalom szerepének fokozódását, hogy a Dunakanyar fejlesztésére 1975-ben a rendelkezésre álló 9,1 millió forintos költségve­tési előirányzatot szinte tel­jes egészében felhasználták. A tervszerűbb és átgondoltabb munkát bizonyítja, hogy a kö­zéptávú tervidőszakban a gaz­dasági ágazat a rendelkezésre bocsátott pénzösszegek 97,1 százalékát rendeltetésszerűen elköltötte. Megfelelő gazdálkodási keretek Részletesen kitért az írás­ban benyújtott jelentés a költ­ségvetés egészségügyi és szo­ciális ágazatának tavalyi fej­lődésére. A többi között meg­állapította, hogy növekedett a szakorvosi órák száma a nagy­kőrösi, a gyömrői, a dunake­szi, a nagykátai és az érdi rendelőintézeteknél. A körzeti orvos számára szolgálati la­kást vásároltak Budakeszin, Monoron és Kemencén, s az orvosi rendelők gép- és mű­szerellátottságának javítására a tanácsok mintegy hárommil­lió forintot adtak ki. Megfelelő gazdálkodási körül­ményeket teremtett a költség­vetés pénzügyi előirányzata a kulturális ágazatban is, ahol 921 millió forintot fordítottak működési és fejlesztési felada­tokra. Növelte a költségvetési kiadásokat, hogy 1298 új óvo­dai helyet létesítettek, s bár az ellátottság javult, még min­dig nagyok az elhelyezési gon­dok Százhalombatta, Vác és Gödöllő városokban. A megye általános iskoláiban ma már 94 ezer gyermek tanul, és az intézmények 73,3 százalékában bevezették a szakszerű okta­tást. Ennek következtében az egy-egy tanulócsoportra jutó költségvetési kiadás folyamato­san növekszik, ahogy ez a helyzet a napközis csoportok esetében is. Évről évre rendszeresen nö­vekvő összeget képvisel a költségvetésben azoknak a ki­adásoknak a csoportja, melyek a közművelődés fejlesztését szolgálják. Tavaly Szentend­rére költözött a megyei könyv­tár. Megkezdte ugyancsak Szentendrén működését a me­gyei művelődési központ, meg­nyílt a Czóbel-múzeum és el­készült a ráckevei múzeum. Jelentős összeget fordítottak a tanácsok ifjúságpolitikai cé­lokra. Itt is, akárcsak a gaz­dasági ágazatban, a növekvő tervszerűség jellemezte a mun­kát, s ennek tudható be, hogy a negyedik ötéves terv idősza­kában a kulturális ágazat ki­adásaira előirányzott 2,7 mil­liárd forintból mindössze 18 miliő maradt felhasználatlanul. Megkülönböztetett figyelem­mel szólt az írásos anyag ar­ról, hogy a megye fejlesztési terveinek végrehajtásában nagy szerepe volt a társadal­mi összefogásnak, valamint az állami támogatás növekedésé­nek. Ezek tették lehetővé, hogy a megye fejlesztési alapjának bevételei az előirányzott 3,9 milliárd forinttal szemben vé­gül is 5,6 milliárd forintot tet­tek ki ténylegesen a negyedik ötéves terv időszakában. Lehetővé tette a fejlesztési alap bevételeinek bővülését a lakosság személyi jövedelmei­nek emelkedése, az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás, a vállalatok, szövetkezetek vá­rosi, községi hozzájárulása. Jól mutatja a helyi tanácsok és a területükön működő vál­lalatok, szövetkezetek kapcso­latának erősödését, hogy bár több korlátozó intézkedés is történt, 1975-ben a lakásépítés­hez 35 millió, a közműfejlesz­téshez 60 millió, az óvodákra 20 millió, kulturális célokra pedig 31 millió fönn tot vettek át a tanácsok e szervezetektől. Az úgynevezett átvett pénz­eszközök a középtávú tervidő­szakban összesen több, mint 500 millió forinttal haladták meg az előirányzatot. Öt esz­tendő alatt a lakásiberuházá- sokat 158 millióval, a közmű­vesítést 176, az óvodaépítést 63, a kulturális létesítménye­ket 109, az egyéb beruházáso­kat és fejlesztéseket 193 mil­lió forinttal támogatták a vál­lalatok és szövetkezetek. Fi­gyelmeztető ugyanakkor, hogy az átvett forintok egy része felhasználatlan maradt, mert a /tanácsok nem teremtették meg ésszerű elköltésük feltételeit További koncentráció öt esztendő mérlegét meg­vonva a legfontosabb vonás­nak azt tarthatjuk, hogy a me­gye fejlesztési alapjának ki­adásai az eredetileg előirány­zott 3,4 milliárd forinttal szem­ben,- ténylegesen 5,7 milliárd forintot tettek ki és ebből 5,2 milliárd forintot fel is hasz­náltak. A középtávú program­ban megfogalmazott célok dön­tő többségét sikerült elérni, s ehhez hozzájárult, hogy a terv­időszakban több ízben került sor a pénzösszegek rugalmas, a változó feladatok diktálta átcsoportosítására. Továbbra is nagy szükség van arra, hogy fokozódjék a fejlesztési feladatoknál a kon­centráció, csökkenjen a pénz­eszközök szétaprózódása, ja­vuljon a beruházások előkészí­tése. Erőfeszítéseket kell ten­ni annak érdekében is, hogy a kivitelezői szervezeteik tervsze­Sikeresen megvalósult a megye középtávú terve mos azokról a feladatokról szólt, amelyek az ötödik öt­éves terv időszakában állnak a megye egészségügyi dolgozói előtt, s hangsúlyozta, hogy ezen a területen is szükség van a szervezettebb és fegyel­mezettebb munkára. A vitában Németh Veronika (Szob—Ipolydamásd, Mária­nosztra—Kóspallag) kért első­ként szót. Egyebek között ar­ról az áldozatos munkáról be­szélt, amelyet az egészségügyi dolgozók a Vöröskereszt kere­tén belül kifejtenek. Dr. Sza- badfalvy András, a ceglédi kór­ház igazgatója, a megyei ta­nács egészségügyi és szociál­politikai bizottságának tagja az egészségügyi személyzet után­pótlásának gondjairól szólott, V. Budai János (Tahitótfalu —Kisoroszi—Pócsmegyer, Szi­getmonostor) pedig a gyer­mekorvosi tevékenység fontos­ságát méltatta. Dr. Hanny Irén, az Egészségügyi Minisz­térium osztályvezetője elis­merően értékelte a megyében folyó egészségügyi tevékenysé­get, míg dr. Madár János (Kis- tarcsa, Kerepes) arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyében az egészségügyi munka szín­vonala magasabb, mint amit a személyi és tárgyi feltételek lehetővé tesznek. A felszóla­lásokra dr. Tengelyi Vilmos válaszolt, s ezt követően a me­gyei tanács az egészségügyi törvény végrehajtásáról és a megye egészségügyi helyzeté­ről szóló jelentést egyhangú­lag elfogadta, s elismerését fe­jezte ki az1 egészségügy vala­mennyi dolgozójának, vala­mint e fontos társadalompoli­tikai feladatot aktívan támo­gató társadalmi szervezetek­nek. 1973-ban 14 803 kisded látta meg a napvilágot, addig 1975- ben 18 905 gyermek született. Ehhez kapcsolódik, hogy né­mileg mérséklődött a művi ve­télések száma, s kedvező a fo­gamzásgátló gyógyszerek for­galmának gyors bővülése. A születések számának emelke­dése tovább nehezítette a böl­csődei elhelyezési gondokat, s az ezer bölcsődéskorú gyer­mekre jutó helyek száma 1973 és 1975 között 62-ről 55,9-re csökkent. Éppen ezért nagyon indokolt, hogy az ötödik öt­éves tervben minél több böl­csődei helyet létesítsenek. Szociális gondoskodás A megye egészségügyi hely­zetéről és az egészségügyi tör­vény végrehajtásáról nyújtott áttekintés befejezéseként a szociális gondoskodás mind ki- terjedtebb jellegéről szólt az előadó. Hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a szociális otthonok hálózatának bővíté­sére, a házi szociális gondozás rendszerének gyarapítására. Az időskorúak mindennapjait könnyíti, hogy 1975-ben a me­gyében már 35 öregek nap­közi otthona működött, s hogy a rendszeres szociális se­gélyekre kiadott pénz az 1972. évi 11,4 millió forintról 1975- ben 27,1 millió forintra emel­kedett. Végezetül dr. Tengelyi Vii­ügyi ellátásnak az üzemorvo­si szolgálat, s ezt 32 főfoglal­kozású és 26 részfoglalkozású orvos látja el a megyében. Dinamikusan fejlődött a fo­gászati ellátás, s egy fogorvo­si munkahelyre ma 4500 la­kos jut. A kétségtelen ered­mény reális értékét azonban az mutatja, hogy országosan az egy fogorvosi munkahely­re jutó lakosságszám 3500, s éppen ezért további erőfeszí­téseket kell tenni a helyzet javítása érdekében. Bővült a szakorvosi ellátás és az ideg­gondozói hálózat. Kevés a kórházi ágy A fekvőbetegellátás a megye egészségügyi helyzetének leg­nagyobb problémája ma is. An­nak ellenére, hogy szerényebb mértékben a legutóbbi évek­ben is növekedett az ágyszám, a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak mennyisége még így is jóval elmarad az országos át­lagtól. Ez sürgetővé teszi a ki­vitelezés alatt álló kistarcsai kórház határidőre történő meg­építését, a megyei Semmel- weis-kórház rekonstrukcióját, valamint a fővárosi és orszá­gos intézményekkel való még szorosabb kapcsolatokat. Fokozott feladatok elé állí­totta az egészségügyi hálóza­tot az élveszületósek számának örvendetes növekedése. Amíg hogy jó észrevételek és ja­vaslatok elkallódnak, s hogy ez minél ritkábán történjél: meg, nagy szükség van az utóellenőrzések rendszeressé tételére. Kurucz János, Nagy- maros-Zebegény megyei ta­nácstagja a társadalmi tu­lajdon sértetlenségének fon­tosságáról beszélt, s egyebek között megállapította, hogy az ésszerű védelem nem azono­sítható a látszatintézkedések­kel. Kovács István (Pécel) a népi ellenőrzés tervszerűsé­gének fontosságát húzta alá, s azt, hogy a vizsgálatok középpontjában mindig rend­kívül aktuális társadalompo­litikai és gazdasági kérdé­sek állnak. Az elhangzottak­ra Bori Rudolf válaszolt, majd a megyei tanács a népi ellenőrzés tevékenységéről szóló előterjesztést egyhan- . gúlag elfogadta. (Folytatás az 1. oldalról.) Szükséges továbbfejlesztés Befejezésül az írásos beszá­moló a különböző párt-, ál­lami és társadalmi szervek­kel kialakult kapcsolatok­ról adott részletes képet. En­nek kiegészítéseként Bori Rudolf azt hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a népi ellenőri munka tovább­fejlesztésére, korszerűbb módszereinek kialakítására, ezzel is növelve az ellenőr­zési munka hatékonyságát, Az előterjesztéshez első­ként Krima János, a megyei tanács vb váci járási hiva­talának elnöke szólt hozzá. Méltatta a népi ellenőrzés társadalmi, közéleti jelentő­ségét, majd arról beszélt, hogy mindenütt hasznosítani kell a vizsgálatok tapaszta­latait. Gyakori eset ugyanis,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents