Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-25 / 175. szám

19TC. JÚLIUS 25., VASÁRNAP ‘xMkm 5 Apák, fiúk — KombájncsokkaS a dabasi határszélen ynscT;W Akkora esőcseppek verik a szerkesztőségi szoba ablakát, hogy félő, betörik az üveget. Forr az aszfalt, gőzölög. Csat­tog, villámlik, mégse szalad senki a kapu alá, örömmel for­dítják az emberek arcukat felfelé. Idegenek mondogatják egymásnak: — Nézze, hogy esik, talán vége lesz a rette­netes kánikulának! A gépek is nehezen viselik Hanem július 21-én, szerdán, miután a kombájnon nincs hőmérő, nem lehetett lemér­ni, hány fokos hőség tikkasz­totta az embereket a dabasi határszélen. Ott aratták a bu­gyi Tessedik Sámuel Tsz több mint ezerhektáros búzatábláit. A nyolc SZK kombájnhoz 16 gépvezető tartozott, akik me­netközben állandóan váltották egymást. Ott tartottak ügyele­tet a nehézgép, a motorjavit- t-ó és a munkagép nagyjavító szakemberei, akiknek sajnos mindenkor akadt kisebb-na- gyobb dolguk. A rendkívüli hőséget még a sok nehézséget kibíró gépek is megsínylették. A sugarak úgy felhevítették az alkatrészeket, hogy a csap­ágyak közül kiolvadt a zsír Romlott a motorok teljesítmé­nye, fokozottan kellett ügyel­ni hűtésre. Amíg járnak a gépek, reg­gel nyolctól késő estig, ott van közöttük Csáti László növény- termesztési ágazatvezető. Für­ge, norral lepett motoron szin­te állandóan úton van a köz­— Két fiam van itt kinn az aratásban — mondja csendes büszke­séggel Baják László. Nagy Iván felvétele adni a tudatot, hogy vigyáz­nak rá, tudják, hogy most va­lamennyiükért dolgozik, a kö­zösség vagyona van a kezében. A termény, a gép 'milliókat ér. Csirke és hideg szódavíz Míg az SZK—5-ös Néva megáll a tábla szélén, mi is éppen odaérünk. Baják László fáradtan ballag ki a satnya akácos árnyékába, kezet nyújt, de még mielőtt egy szót is szólna, a szódavizes üveget keresi a szemével, majd a pont és a határ között Balogh szomját oltja. Aztán eligazítja János mérnök, a gépműhely vezetője és Vizmajer István gondnok. Negyvenen ezer hektáron — Ha jól összeszámoljuk, nem több mint negyvenen aratnak — számolja össze Szatmári Gyula tsz-elnök. — Ha a régi időkhöz viszonyít­juk ez már nem sok ember. Az előkészületekben, az ütem­tervek kidolgozásában, az ösz- szes feltételék megteremtésé­ben azonban nagyon sokan részt vettek, amíg a kombáj­nok június 25-én megindul­hattak a háromszázhetvenöt hektáros őszi árpába. Hanem ez a kis csoport, ha csak negyvenet tesz ki a lét­számuk, akkor is különleges ellátást igényel hat-nyolc hé­ten keresztül. Igaz, a munka jellege megváltozott, nem a kasza veszi már ki az arató erejét. Gép vágja, gyűri ma­ga alá a kalászt, szakítja le a fejét a szalmaszárról, per­geti ki rögtön a szemet, üríti a mellette haladó gyűjtőautó mély ölébe. Mindezt az ember irányítja, egyszerre százfelé ügyel, érzékeli a talajszint minden változását, a gabona sűrűségét, figyeli a mozgó ara- tó-cséplőüzem működését. Siet, hajtja önmagát és a gépet, nemcsak a több kereset ösz­tökéli, hanem a jó munkás becsülete. Aki itt leszerepel, nehezen szerzi vissza az elve­szett hírnevet, hiszen köztu­dott. hogy a kombájn nyergé­be nem akárki ülhet. A testi-lelki erőfeszítést, az akaratot becsülni kell. A tes­tet táplálni, az embernek meg­a fiát, aki a kombájnon a vál­tótársa. És még egy Baják fiú dolgozik az apa mellett, mint ahogy Kecskés Istvánnak, Morvái Istvánnak is itt van a nagyfia. — Jó rendszer ez — vélik valamennyien. — Egymásért felelünk, közös érdekünk, hogy a gép a lehető legnagyobb rendiben legyen. Nem bírnánk ki váltótárs nélkül, legalább hatvan fokra hévül a levegő, hiszen a gabonapor, ami kö­rülveszi a fülkét, méginkább éget. Arról nem beszélnek, hanem Csóti László mondja, hogy eb­ben a nagy munkában is ki­világlik az apai gondoskodás, a fiúk fordulója valahogy min­dig rövidebb ideig tart, mind az öregeké... — Elégedettek-e az ellátás­sal? — érdeklődöm Krizsán Ferenctől. — Nem panaszkodhatunk. Ma is csirkeaprólék-leves volt, rántott csirke, gyümölcs. A tésztának már nem örül úgy az ember, dehát odahaza is egy héten egyszer azt tesznek az asztalra, akkor itt is el kell fogadni. — És az adag mekkora, nem marad éhen senki? — Először volt, hogy még szokatlan volt a dolog, nagyon meleg volt, elfáradtunk és nem ettünk meg mindent. Azt gondolták, sokat hoznak, az­tán másnan már kevesebb ételt hozott a Nysa. Mondtuk, hogy ettünk volna még. Másnapra már úgy megpúpozták az étel­hordót, hogy nem lehetett pa­nasza senkinek és azóta sincs. — Hát az aratópálinka, az ital mennyi? Sorakoznak a virágcserepek Naponta csaknem négyezer virágcserepet készítenek az Óbuda Tsz üzemében. A különböző nagyságú cserepekkel az üzem évente majd kétmillió forint termelési értéket ér cl. Képünkön Fűlő Istvánná, a kész árut rakja polcra. — Hol van az már. Leszok­tunk róla, nem is kell. Bonyo­lult gépet nem lehet bedeciz- ve kezelni. Szóda kell ide, sok és hideg. Ezt pedig folyton hozzák. Este a tábla szálén hagyják a gépet, ha a nyirkosság miatt tovább már nem dolgozhat­nak. Jön értük a teherautó, beviszi a társaságot a tanya- központba. Ott már várja őket a meleg fürdő. Felüdülve, tisz­ta ruhában indulnak haza, ★ Nem dobol már a zápor az ablaküvegen. Talán, ha egy órányit esett. Mindenki örült az időenyhülésnek. De talán kevesen, annyira, mint Bajá- kék és sok száz társuk szerte a földeken ... Komáromi Magda A példamutató közösség Szocia'is*a brigád a pomázi Munkaterápiás Intézetben A pomázi Munkaterápiás In­tézetben a Veres Péter bronz­koszorús szocialista brigád ve­zetőjével, Nagy István pszi­chológussal és Simon László főápolóval beszélgetünk a bri­gád tevékenységéről. Kezdeményezések — Huszonnyolc tagja van a brigádnak: orvosok, pszicholó­gusok és ápolók. 1968-ban ala­kult a brigád, azzal a céllal, hogy ezen a munkahelyen dol­gozó jó .kollektíva még maga­sabb színvonalon gondoskod­jék a betegekről, és segítse egymást a gyógyításban, a szakmai továbbképzésben, a kulturális és politikai munká­ban. Az egészségügyiek három műszakban dolgoznak. A munkakörülményekből követ­kezett, hogy a szakemberek nem mindig tudtak találkozni egymással, sokszor nem tudtak konzultálni különböző szakmai kérdésekben. Brigádunk éppen ezért kezdeményezte, hogy esetmegbeszélő összejövetelek­re is sor kerüljön, hiszen a betegeknél a munkavégzés so­rán számos olyan jelenséget tapasztalnak az ápolók, ame­lyeket azután itt, bent, a gyó­gyítás folyamatában haszno­sítani lehet. Ma már rendsze­resek ezek a szakmai megbe­szélések. Előkerül a brigádnapló. Az 1974-es esztendő értékelésében ezt olvashatjuk: „Az osztály betegei részére szerveztünk nőnapot, farsangi tarkaestet, nyári balatoni kirándulást, tá­bortüzet, őszi kirándulást, Mi­kulás-estet és karácsonyi ün­nepséget.” Egy másik bejegy­zés így szól: „A brigádtagok részéről fegyelmi, vagy igazo­latlan hiányzás nem volt.” — Tavaly sem volt! — te­szik hozzá beszélgető partne­A cseretelep messze van R gázpalackok házhoz szállítását meg kell oldani Nehezen, csaknem kétévi vajúdás után jött létre az érdi gázcseretelep. Amikor a Sárd utcában június 14-én az új telepet avatták, furcsamód elégedetlen volt jóformán va­lamennyi érdekelt. Az Állami Energetikai és Energiabizton­sági Felügyeleten kívül. Elé­gedetlen volt az építő és üze­meltető Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, __________ ______| me rt a cseretelep a rossz ‘“-Ímphávv iivaoi at tájadottságok miatt a szoká- I NÉHÁNY JAVASLAT sósnál félmillióval is többe került. Elégedetlen volt a nagyközségi tanács és a budai járási hivatal élelmiszer-gaz­dasági és kereskedelmi osztá­lya, mert a több mint 9 ezer propán-bután , gázfogyasztó túlnyomó többsége náluk rek­lamált — jogosan. is. Parkváros ma a nagyköz­ség legdinamikusabban fej­lődő kerülete, de nekik már 12 kilométert kell megtenni az új telephez. Bonyolítja a dolgot, hogy a mellékutak ősztől tavaszig gyakran sáro­sak, s járművel alig járhatók. A házhozszállítás — sokaik véleménye . szerint csak papí­ron megszeirvezett, a maszek vállalkozók dirágák. Levelek, élőszóban előadott panaszok, tanácsülésen el­hangzott felszólalások nyomán előzőleg Antal Imre ország- gyűlési képviselő is megpró­bált közbenjárni. Eredmény nélkül. NEM TALÁLTAK JOBBAT Valamivel több mint 9 ezer család használja a palac­kos gázt. Eddig a cseretelep a szétterülő nagyközség köz­pontúban, a Felszabadulás úton volt, közvetlenül a 70-es műút mentén. A régi, elavult épület, a hozzá tartozó rak­tár, ahol a palackokat tartot­ták, semmiképpen sem tudott megbirkózni az egyre növek­vő forgalommal. Az előírások többszörös megsértésével le­hetett csak a telepet fenntar­tani. A felügyeleti hatóság szigorú felhívásai és a mind rövidebb terminushoz kötött türelmi idő sürgős cselekvést írt elő. Az egymillió 800 ezer forin­tos új építkezés egyik legna­gyobb akadálya a talajvíz volt. A munkálatok ezért is húzódtak. Végül öthónapos késéssel elkészült az összes előírásoknak megfelelő új te­lep Erdligeten. A 70-es műúttól nem mesz­Szinite minden érdekeltet meghallgattunk, mit lehetne termi, hogyan lehetne segíteni. De nem lettünk okosabbak. A nagyközségi tanács vezetői el­ismerik, hogy a cseretelep el­helyezése nem szerencsés. A kijelölés azonban két évvel ezelőtt történt, s még nem az ő hatáskörükbe tartozott. Több megoldást javasoltak. Elképzelhető lenne — mon­dották —, hogy a régi telep­helyen kisebb volumenű cse­rehely üzemeléséhez próbál­nak további engedélyt kérni. Elképzelhetetlen — állítják közösen a járási hivatal ille­tékes osztályával —, hogy ek­kora nagyközségnek csak egy cseretelepe legyen. A fejlesz­tési főmérnök és a tanácsel­nök májusban tárgyalt Haj- dúszboszlón a Tiszántúli Gáz­szolgáltató Vállalattal. Ott el­hangzott, hogy ha a tanács helyet ad, saját kezelésben 1978-tól — újabb telepet üze­meltetnek Érden. A további tárgyalások azonban megsza­kadtak. Aspirán Lajosné, a telep vezetője nagyon óvato­san fogalmaz, de annyit ő is megjegyez, hogy a házhozszál­lításon lenne javítanivaló. TÖBB HELYEN NEM LEHET Csuka Tivadar, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat osz­tályvezetője kifejtette, hogy újabb telep létesítésére nincs lehetőség. Közgazdaságilag egy helyen csak egy cserete­lep működhet. A kör úgy lát­szik, bezárult. Remélhető azonban, hogy a nagyközségi tanács, amely a lakosság sze, a régi telephelytől mint­egy 4 kilométerre található. A körülbelüli középpontban lakóknak jóval hosszabb utat kell most megtenniük. De előnytelenül változott az M— 7-es úton. túl lakók helyzete szolgaltatásaert sokat tesz, a Budai Járási Szolgáltató Szö­vetkezet bekapcsolásával ta­lán megoldja a nagy gondot. Megszervezi legalább a ház­hozszállítást. K. M. reink. Egy bejegyzés a bri­gád egészségügyi tevékenysé­gét tanúsítja: „Kísérleti jelleg­gel intenzív rehabilitációs cso­portot hoztunk létre.” Magya­rázatként megemlítik, hogy a rehabilitációs csoport létreho­zása szakmai intézkedés, de a kivitelezés a brigád kollektív munkájának eredménye. Parkrendezés és kiállítás A munka nemcsak a mun­kahelyre korlátozódik. Nagyon sok társadalmi munkát vállal­nak. Patronálják a községi böl­csődét. Betonozás, kerítésfes­tés, parkrendezés, s egyéb fi­zikai munka szerepel a nap­lóban. 1975. szeptemberi dátummal olvashatjuk az alábbi bejegy­zést: „A pomázi kiállítóterem­ben egyik művészbetegünk al­kotásaiból kiállítást rendezett a brigád.” Szobrokat, kisplasz­tikákat, krétarajzokat: és fest­ményeket láthattak az érdek­lődők. A brigád kapcsolatot terem­tett más, hasonló jellegű egész­ségügyi intézményekkel is. — Új betegfoglalkoztató nyílt az ország egyik hasonló intézetében — mondja Nagy István brigádvezető. — A miénk régebbi. Kíváncsiak voltunk, hogyan működik az új. Elmentünk, megnéztük. Itt vannak a fényképek o ta­pasztalatcseréről. Számos olyan szakmai érdekességet ta­láltunk, amit itteni munkánk­ban fel tudunk használni. A két intézmény között nem szűnt meg a kapcsolat, meg­hívtuk őket hozzánk tapaszta­latcserére. Ötlet és tenniakarás — Milyen a munkahelyi lég­kör? — Jó. A problémákat, gon­dokat nem hallgatjuk el — mondja Simon László. — Szót értünk egymással. Ha új mun­kaerő jön hozzánk, nem vesz- szük be rögtön a brigádba. Fél év a várakozási idő. Aztán ha megfelel, brigádtag lesz be­lőle. Sajnos, az a helyzet, ke­vesen vagyunk. Jelenleg is hatan szabadságolnak gyer­mekgondozási segélyen. Az ő munkájukat is nekünk kell el­látni. n A brigád jó munkájának di. cséreteként álljon itt az alábbi példa. 1976. április 28-án ok­levelet kaptak. Az Egészség- ügyi Minisztérium által indí­tott munkajavító mozgalomban végzett kiemelkedő tevékeny­ségével érdemesnek bizonyult a Példamutató közösség ki­tüntető cím viselésére — ol­vashatjuk az oklevélen. — Mi lesz a további prog­ram? — kérdezzük. — Apró ötletekkel tovább folytatni mindazt, amit eddig csináltunk — hangzik a vá­lasz. Van elegendő ötlet és temniaikiarás a brigádban. K. Gy. M. Tej - konténerben A tej és tejtermékek reke­sze® szállítását lassan felvált­ja a szállítás korszerűbb esz­köze: a konténer, a Tejipari Kísérleti Intézet olyan újfajta konténereket kísérletezfett ki, amelyek höszigeteltek, s ez­által megfelelő hőmérsékleten tartják a tejet és a tejtermé­keket. Egy-egy konténerben 200 liter tej, illetve ennek meg­felelő súlyú tejtermék szállít­ható. A vajat, sajtot a kere­ken guruló szállítóeszközzel együtt könnyedén begurítják az üzletekbe, s a vásárlók a konténerből választhatják ki a tejtermékeket. Így nemcsak a szállítás, hanem a tárolás idő­tartama alatt is biztosítani tudják az erjedést gátló ala­csony hőmérsékletet. A konténeres tejszállítás szá­mos előnnyel jár. Többek kö­zött egyszerűsíti az áruk szállításra való előkészítését, s nagyban megkönnyíti a ra­kodást. A konténeres tejszállítási kí­sérletre Győrött az őszi hó­napokban kerül sor. Három nagy ABC-áruházat jelöltek ki erre a célra, amelyek mére­teiknél fogva el tudják he­lyezni a guruló konténereket. A konténerparkot a Tejipari Kísérleti Intézet bocsátja a város rendelkezésére. Tízezren Apajon Dömsöd-Apajpusztán szom­baton látványos műsorral foly­tatódott a IX. kiskunsági pász-' tor- és lovasnapok rendez­vénysorozata. Csaknem tízezer néző előtt tartották a fogatok 22 kilométeres terepversenyét, a nemzetközi vadászugratást, az úttörő lovasok ügyességi versenyét, a felnőttek díjugra­tását. A háromnapos rendez­vény ma, vasárnap zárul. Különleges fényszűrő és bőrtápláló tulajdonsága révén kiváló a 4 É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents