Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-23 / 173. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1976. JÚLIUS 23.. PÉNTEK Arak, áruellátás száitiienöt üzletben A kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatai Szabálysértési eljárást indítottak, figyelmeztettek A községi tanácsok szak- igazgatási szerveinek vezetői, valamint a kereskedelmi ügy­intézők részére értekezletet tartottiák a járási hivatal ta- nácskozőtermóbe’n. Márkus Béla, a járási hivatial élelmi- saar-giazdiaságd és kereskedel­mi ősz. % lyátxalk kereskedelmi felügyelője, a második ne­gyedévi áirellen őrzések és a hatósági ügyintézés tapaszta­latait ismertette. Az említett időszakban az. élelmiszeráruk közül a finom pékáruk mennyisége és vá­lasztéka nem volt megfelelő. A kedvező változás érdeké­ben az illetékesek tárgyaláso­kat folytattak az Eszaik-Fest megyei Sütőipari Vállalat ve­zetőivel, s e tárgyalások nyo­mán remény van arca, hogy a jövőben változik a helyzet Gyömvőn a kenyér minő­ségét kifogásolták a vá­sárlók. utóbb azonban már jobb minőségű ke­nyér kerül a fogyasztók asztalára­A Közápmagyarorszáigi Tej­ipari Vállalat ceglédi tejüze­me látja el a járás községeit tejjel és tejtermékekkel. Sok esetben a tej minősége és csomagolása nem felelt meg az előírásoknak. A tejüzem vezetőjét beszámoltatták, s az elkövetkező heteikben, hó­napokban figyelemmel kísé. rik, sikerül-e megszüntetnie a panaszokat. Az árelűeinőrzési szempon­tok, valamint a munfcaterv alapján, a második negyed • évben 115 üzletben néztek szét. A sok között 45 vendég­látóhelyet, 24 züldség-gyi) möljcs és 23 élelnűszfer'bciLtoL keresteik fél az ellenőrök. Nyolc esetben észleltek hiányosságot, egy sze­mély ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Sor került fegyelmi el­járásra és írásbeli figyel­meztetésre is. A vendéglátóhelyek ellen­őrzése föléig az osztályba so­rolásra terjed ki. Maglódon, az Al'só-Tápiómenti ÁFÉSZ három üzletében tialáC'tak ki­fogásolnivalót. Pilisen a Mo- norvidléki ÁFÉSZ egyik üzle­te a III. oszitiáiliyira előírt mi­nimális pcntsaámiot sem érte el. A községi tanácsok initéz- kedéseket teltek, s a hiányos­ságok pótlása után, újból él. lenőrzák az üzleteket. A zöldség-igyümöSios. boltok­ban áiital'áiban rendben talál­tak mindent, Pilisen, az Aranykalász Tsz üzletének vezetőjét azonban figyelmez­tetésben részesítették, mivel a szabadfeirvásárlású termékek bizonylatolását nem az elő­írásoknak .megfelelően vezet­te. Egy eoseri magánkiskeres­kedő hasonló ok miatt kapott írásbeli figyelmeztetést. Gondot jelent az élelmi­szerboltokban, hogy az Utazunk, utazgatunk Vecsésröl napon­ta több ezren utaznak vonattal, jobbára a fővá­rosba. Ezer em­bernek bérlete van, háromszázan naponta váltanak jegyet. A vasútállomá­son jól öltözött, feltűnően csinos asszonyka fogja 11 éves kislánya ke­zét. Amikor afelől érdeklődünk tőle, hogy hová utazik, szabadkozik, mondja, vagy ne, s végül nekibáto­rodva, nevetve vágja ki: — Pestre me­gyünk ..., csak úgy. Felrántja a vál­lát, aztán még job­ban nevetve, foly­tatja: — Még a télen megígértem a kis­lányomnak, hogy egyszer elviszem őt vonattal valahová. A múlt tanévben negyedikbe járt, és amikor arról volt szó, hogy ki. mi­lyen járművel uta­zott eddig, akkor derült ki, hogy Nellike még nem ült vonaton... Tíz éve van ko­csink, azzal já­runk mindenhová. ★ Gyerekek. Me­legítő, farmer, rö­vidnadrág. Tarka­barka sapkák. Bő­röndök, háti- és oldaltáskák. Vidámak, lök­dösődnek. — A kettes szá­mú iskolából va­gyunk — mondja Tóth Elemérné —, táborba megyünk. Két tanár és há­rom szülő kíséri a gyerekeket. ★ Szabó Jánosáé­val a vecsési he­lyi járatú autóbu­szon találkoztunk. — Pestlőiincre, a Béke térre me­gyek, vásárolni. — Mit vesz? — Kenyeret, húst és zöldséget. — Vecsésen nin­csen? — De van, csak­hogy a ZÖLDÉRT- nél minden ol­csóbb. mint a vecsési maszekok­nál ... Egy óra sem telik bele, és máris itthon va­gyok, tele szaty­rokkal. ★ Az üllői Babusa Istvánnal Buda­pesten, a Nagyvá­rad téren botlunk össze, éppen ak­kor, amikor leszáll a távolsági busz­ról. , — Gondoltam egyet — mondja mosolyogva —. és beruccantam Pest­re ... Nem, nem vásárolok semmit, esetleg megeszek egy pár virslit, és megiszok rá egy pohár jó hideg sört. A Nemzeti Mú­zeumot és a Szép- művészeti Múzeu­mot nézi meg ma, de betér a Gallért fürdőbe is, hogy frissüljön egy ki­csit. — Nyolcvanegy éves vagyok — mondja —. ki kell használnom az éle­tet. mert nekem már minden nap ajándék. (k. gy.) úgynevezett olcsó árfek­vésű élelmiszerekből a választék nem kielégítő. Különösen szembetűnő a monori üzletek hiányos választéka. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gyömrői üzletében kevés a gyermekcipő és szandál. A húsár változással kapcso­latos leltározásit a kereskedel­mi vállalatok és szövetkeze­tek határidőre végrehajtották, a helyes árképzésit és az új fogyasztói árak feltüntetését a községi tanácsok folyamato­san eUtenőrzák. A második félévi árellenőr- zésekiről is sző esett az ér­tekezleten. Egyebek között el­lenőrzik a hatósági húsár- rendezés végrehajtását a hús- boiltokban, vendéglátó egysé­gekben és élelmiszerboltok­ban. Vizsgálják a ruházati termékek, a konfekcióáruk és cipőik választékát is, a zöld- ség-gyümöl'cs üzletekben pe­dig a bizonylati fegyelmet. G. J. Megszerettetni az irodalmat Olvasótábor Salgóbányán Tizenkét fiatal jelentkezett már a monori járásból abba az olvasótáborba, melyet a Monori Járási Hivatal a Dél- Pest megyei járási hivatalok­kal együttműködve rendez meg az idén első ízben Salgó­bányán, augusztus 31-től szep­tember 9-ig. A tábor célja az, hogy meg­szerettesse a résztvevő fiatal munkásokkal az irodalmat, s minél többeket vonjon be a rendszeres könyv tár látogatók sorába. Utoljára együtt Osztálykirándulás a Szovjetunióba A monori Kossuth Lajos ál­talános iskola nyolcadikosai­nak egy csoportja, pontosab­ban húsz tanulója a napokban a Szovjetunióba utazott, Hu­nyadi Lászlóné igazgató és Bernula Béláné osztályfőnök vezetésével. Az útirány: Kijev, Moszkva, Leningrád. A végzősök ezen az utolsó osztálykiránduláson búcsúz­nak el egymástól, nyolc évi együttíét után. MŰSOR MOZIK Monor: Minden bizonyíték ellene szól. Pilis: Penny Gold. Vecsés: Válás előtt. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 18 órától: a fotó­klub foglalkozása. Péteriben, 18-tól 20-ig: honismereti szak kör; 18-tól 22-ig: hangstúdió, a magnós-klub összejövetele. BEJÁROK NAPJA KŐBÁNYÁN A főváros és a monori járás kulturális együttműködése ANKÉT ÉS SPORTPROGRAM Július 24-én, holnap, bejá­rók napja címmel rendez­vénysorozat kezdődik a kőbá­nyai Pataky István művelődé­si központban. — Levéllel keresett meg meg bennünket a Pataky Ist­ván művelődési -központ igaz­gatója — mondja Járvás Fe­renc, a Monori Járási Hivatal művelődésügyi osztályának népművelési felügyelője. — A főváros és Pest megye együtt­működést kötött, e megállapo­dás értelmében szükséges, hogy megismerkedjünk egy­más gondjaival, feladataival, hogy közelebb kerüljünk egy­máshoz. Az első lépés a szom­bati találkozó megrendezése, a monori járás párt- és tanácsi vezetőinek, a művelődési há­zak és könyvtárak vezetőinek részvételével, tapasztalatcseré­jével egybekötve. — Gazdag a program. A be­járó dolgozók időszerű közmű velődési problémáiról rendez­nek ankétot, sport- és egyéb műsor lesz a Csajkovszkij pi henőparkban. Megbeszélik majd a jelenlevők a követke­ző időszak együttműködési feladatait, s ezt az első lépést, a monori járásbeliek látogatá­sát, később a fővárosiak vi- szontlátogatása követi majd. (zs.) Telefon az élővadtelepnek v A Dél-Pest megyei Távközlési Üzem monori körzetmes­terségének dolgozói -Vecsésen, a Sallai utcában, mintegy 1600 méteren, légvezetékes telefonkábelt feszítenek ki. Az új vo­nal a MAVAD elővadtelepét kapcsolja be a telefonhálózatba. Képünkön: tartóoszlopot állítanak fel. Ifj. Fekete József felvétele JEGYZET Táblák A monori Kossuth Lajos utcán, a József Attila úti elágazásnál állt egy ütött- kopott, rozsdás hirdetőtáb­la. A mozi plakátjai virí­tottak rajta, a legfrissebb műsorokat hirdetve. Volt, amilyen volt, megtudhat­ták az erre járók — for­galmas az útszakasz —, mit is játszanak a film­színházban? A tábla egy nap fogta magát, ledőlt két c ingár talpáról a gazba. Ott he­ver, mint a MÉH-telep reklámja, egy újjal nem nyúl hozzá senki. A napokban büszke szomszédja akadt. Fényes­feketére festett, magas, karcsú oszlopokon álló ESSO-embléma hirdeti, hogy aki lekanyarodik a Gomba felé vezető úton, a monori termelőszövetkezet központi majorjában meg­találja az ESSO-cég lera- katát. Ott áll most a két tábla egymást mellett, mint egy- egy példázat: hogyan kell törődni a reklámmal — és hogyan nem? ★ Tavaly, tavalyelőtt is többször szó esett már mindenféle fórumon arról, hogy Monor központjában útmutató táblát, jelet kel­lene elhelyezni a nagyköz­ségbe vetődő turisták tájé­koztatására: ne a Monori- éerdő felé vezető úton men­jenek kocsijukkal a 4-es műutat Iceresgélni, a bekö­tő út ugyanis a határban .véget ér, földút vezet to­vább, kátyúkkal, zökke­nőkkel — nem bírják az autók. Tábla nincs. A legutóbbi vasárnapon is három elté­vedt autóst igazítottunk útba, a negyediket nem si­került — nem tudtunk né­metül. E nyáron nem egy turis­ta szidja még majd az il­letékest, aki nem helyezte el az útbaigazító táblát, pedig már rég elhelyez­hette volna. (k. zs.) APJA FIA Ha sárgulni kezd a gabona... Nézzük a kombájnos kezét A fénysorompó a legbiztonságosabb Az ország útjai mintegy nyolcezer ponton keresztezik a vasútvonalakat, de jelenleg mindössze kétezer helyen biz­tosítja sorompó a balesetmen­tes átkelést. Egy évtizedé kez­dődött meg a szélesebb körű munka a sorompók korszerű­sítésére és újak, elhelyezésére, a közúti biztonság fokozása végett. A tapasztalatok szerint, a fénysorompó a legbiztonságo­sabb. ugyanis a hagyományos mechanikái szerkezet köny- nyebben elromlik. Jelenleg már körülbelül 650 fénysorom­pó figyelmezteti a közúti for­galomban részt vevő járműve­ket a közelgő vonatra. Ez év­ben a Budapest—Kecskemét vonalon, valamint a Debrecen és Szeged környéki vasútvo­nalakon szerelnek fel 120 fénysorompót. Az V. ötéves tervidőszak­ban további 700 átkelőhelyen állítanak fel korszerű fény­sorompókat, főként ott, ahol most még csak KRESZ-tábla figyelmeztet a veszélyre. A fénysorompók működteté­sével, különösen a nagy for­galmú vasútvonalakat leszá­mítva, a tízperces várakozási i idő is csökken. Zúg a kombájn, száll a por, a pörgő motolla kíméletlenül gyűri penge alá a zizegő, szá- . ráz kalászokat. A fülke maga- 1 sából integet a kombájnos. ‘ Szürke ruha, szürke arc, csak a szemek és a fogak fehérje § villog: nevet azon, hogy mi- g lyen nehezen ismerjük föl. A búzatáblák sárga hajója, a § hatalmas Claas Dominátor ' egyetlen döccenéssel áll meg . mellettünk: — Felmászhatunk a kom­bájnos mellé? — kérdezzük reménykedve. — Lehet — halljuk a vaslét­ra tetejéről. — Jöhet, aki nem fél a portól. A tengernyi búzában Ifj. Bányai Sándor, a Mo­nori Állami Gazdaság gépla­katosa végignéz rajtunk, csó­válja a fejét: — Aratáshoz nem így szok­tak ám felöltözni! Kár a ruhá­ért. — Majd csak kiporoljuk egymást... Gondos kapitányhoz méltó figyelemmel és enyhe szigor­ral ellenőrzi, jó helyen ál- lunk-e, helyeslőén bólint gör­csösen kapaszkodó kezünk láttán. A motor mérgesen mordul, Péter László felvétele szinte várjuk, hogy megszó­laljon a hajókürt, amikor ne­kivágunk a tengernyi búzá­nak. Nézzük a kombájnos ke­zét: úgy talál meg minden kart, fogantyút, mintha mág­nes vonzaná. Ifj. Bányai Sándor tekintete néhány arasszal a vágóasztal előtt jár: — Nagyon kell figyelni — mondja, anélkül, hogy felénk fordulna. — Sűrű vetésű búza, nehéz észrevenni a földből ki­álló tuskókat. Egy csenevész kis gally is pillanatok alatt tönkreteheti a pengét és a mo­tollát. — Mióta arat? — Reggel hattól számítjuk az időt, de csak fél hyolckor ültünk föl a gépre. Nem sza­bad sajnálni a karbantartásra fordított másfél órát, mert ha menetközben eltörik valami, az többnapos veszteséggel is járhat. — Ügy értettük a kérdést, hogy_ hány éve jár aratni? Először pillant ránk, mióta elindultunk. Derűsen ráncolja a homlokát: , •— Pontosan annyi Ideje, mint amennyi az életkorom fe­le. — És hány éves? — Huszonnyolc. Még betegen is Amíg a lejtős dűlőn billenve fordul a géppel, erősebben ka­paszkodunk. Ö is csak akkor szólal meg újra, amikor beáll a következő rendbe: — Tizennégy évesen arattam először — mondja, azután hir­telen az előttünk járó kom­bájnra mutat. — Ott megy az idősebb Bányai. Az ő váltó­társa voltam, de máig sem döntöttük el, hogy melyikünk fertőzte meg a másikat. Az biztos, ha nyár elején sárgulni kezd a gabona, már nem talál­juk helyünket a műhelyben. Én a tizennégy év alatt csak egyszer nem arattam, katona­koromban. Az apám meg be­tegen is kiszökött a határba, és addig könyörgött a munka­társának, míg az megengedte, hogy egy ideig ő vezesse a gé­pet. Apa és. fia valószínűleg több búzát vágott le már életében, mint hajdanán egy egész falu. Értenek is hozzá. Ifj. Bányai Sándor ismét a fejét csóvál­ja: — Ebben a táblában nehéz aratni. A szem beszorult a ka­lászba, kemény a búza szára. Nagyon kell vigyázni, hogy minél kisebb legyen a veszte­ség. Kifáradunk estére. A siló következik — Csak éjszaka van otthon. Mit szól a család? — Bizony, a gyerekek már alszanak, mikor hazaérek, reg­gel pedig nincs szívem felkel­teni őket... A feleségem? Ö megszokta már, hogy keveset lát, amíg az aratás tart — Az idén mikor végeznek? — Talán a hónap végére. — Jól fog esni akkor a pi­henés. — Nem lehet, utána kezdjük a kukoricát silózni. Ránk néz, látja, hogy csodál­kozunk. — Mit csináljak? — kérdezi nevetve. — A véremben van. A tábla végén leszállunk. Gyorsan búcsúzik. — Sietek — hajol ki a fül- kéből^ —, nehogy lekörözzön az idősebb Bányai. Vereszki János L

Next

/
Thumbnails
Contents