Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1976. JÚLIUS 23.. PÉNTEK Arak, áruellátás száitiienöt üzletben A kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatai Szabálysértési eljárást indítottak, figyelmeztettek A községi tanácsok szak- igazgatási szerveinek vezetői, valamint a kereskedelmi ügyintézők részére értekezletet tartottiák a járási hivatal ta- nácskozőtermóbe’n. Márkus Béla, a járási hivatial élelmi- saar-giazdiaságd és kereskedelmi ősz. % lyátxalk kereskedelmi felügyelője, a második negyedévi áirellen őrzések és a hatósági ügyintézés tapasztalatait ismertette. Az említett időszakban az. élelmiszeráruk közül a finom pékáruk mennyisége és választéka nem volt megfelelő. A kedvező változás érdekében az illetékesek tárgyalásokat folytattak az Eszaik-Fest megyei Sütőipari Vállalat vezetőivel, s e tárgyalások nyomán remény van arca, hogy a jövőben változik a helyzet Gyömvőn a kenyér minőségét kifogásolták a vásárlók. utóbb azonban már jobb minőségű kenyér kerül a fogyasztók asztaláraA Közápmagyarorszáigi Tejipari Vállalat ceglédi tejüzeme látja el a járás községeit tejjel és tejtermékekkel. Sok esetben a tej minősége és csomagolása nem felelt meg az előírásoknak. A tejüzem vezetőjét beszámoltatták, s az elkövetkező heteikben, hónapokban figyelemmel kísé. rik, sikerül-e megszüntetnie a panaszokat. Az árelűeinőrzési szempontok, valamint a munfcaterv alapján, a második negyed • évben 115 üzletben néztek szét. A sok között 45 vendéglátóhelyet, 24 züldség-gyi) möljcs és 23 élelnűszfer'bciLtoL keresteik fél az ellenőrök. Nyolc esetben észleltek hiányosságot, egy személy ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Sor került fegyelmi eljárásra és írásbeli figyelmeztetésre is. A vendéglátóhelyek ellenőrzése föléig az osztályba sorolásra terjed ki. Maglódon, az Al'só-Tápiómenti ÁFÉSZ három üzletében tialáC'tak kifogásolnivalót. Pilisen a Mo- norvidléki ÁFÉSZ egyik üzlete a III. oszitiáiliyira előírt minimális pcntsaámiot sem érte el. A községi tanácsok initéz- kedéseket teltek, s a hiányosságok pótlása után, újból él. lenőrzák az üzleteket. A zöldség-igyümöSios. boltokban áiital'áiban rendben találtak mindent, Pilisen, az Aranykalász Tsz üzletének vezetőjét azonban figyelmeztetésben részesítették, mivel a szabadfeirvásárlású termékek bizonylatolását nem az előírásoknak .megfelelően vezette. Egy eoseri magánkiskereskedő hasonló ok miatt kapott írásbeli figyelmeztetést. Gondot jelent az élelmiszerboltokban, hogy az Utazunk, utazgatunk Vecsésröl naponta több ezren utaznak vonattal, jobbára a fővárosba. Ezer embernek bérlete van, háromszázan naponta váltanak jegyet. A vasútállomáson jól öltözött, feltűnően csinos asszonyka fogja 11 éves kislánya kezét. Amikor afelől érdeklődünk tőle, hogy hová utazik, szabadkozik, mondja, vagy ne, s végül nekibátorodva, nevetve vágja ki: — Pestre megyünk ..., csak úgy. Felrántja a vállát, aztán még jobban nevetve, folytatja: — Még a télen megígértem a kislányomnak, hogy egyszer elviszem őt vonattal valahová. A múlt tanévben negyedikbe járt, és amikor arról volt szó, hogy ki. milyen járművel utazott eddig, akkor derült ki, hogy Nellike még nem ült vonaton... Tíz éve van kocsink, azzal járunk mindenhová. ★ Gyerekek. Melegítő, farmer, rövidnadrág. Tarkabarka sapkák. Bőröndök, háti- és oldaltáskák. Vidámak, lökdösődnek. — A kettes számú iskolából vagyunk — mondja Tóth Elemérné —, táborba megyünk. Két tanár és három szülő kíséri a gyerekeket. ★ Szabó Jánosáéval a vecsési helyi járatú autóbuszon találkoztunk. — Pestlőiincre, a Béke térre megyek, vásárolni. — Mit vesz? — Kenyeret, húst és zöldséget. — Vecsésen nincsen? — De van, csakhogy a ZÖLDÉRT- nél minden olcsóbb. mint a vecsési maszekoknál ... Egy óra sem telik bele, és máris itthon vagyok, tele szatyrokkal. ★ Az üllői Babusa Istvánnal Budapesten, a Nagyvárad téren botlunk össze, éppen akkor, amikor leszáll a távolsági buszról. , — Gondoltam egyet — mondja mosolyogva —. és beruccantam Pestre ... Nem, nem vásárolok semmit, esetleg megeszek egy pár virslit, és megiszok rá egy pohár jó hideg sört. A Nemzeti Múzeumot és a Szép- művészeti Múzeumot nézi meg ma, de betér a Gallért fürdőbe is, hogy frissüljön egy kicsit. — Nyolcvanegy éves vagyok — mondja —. ki kell használnom az életet. mert nekem már minden nap ajándék. (k. gy.) úgynevezett olcsó árfekvésű élelmiszerekből a választék nem kielégítő. Különösen szembetűnő a monori üzletek hiányos választéka. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat gyömrői üzletében kevés a gyermekcipő és szandál. A húsár változással kapcsolatos leltározásit a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek határidőre végrehajtották, a helyes árképzésit és az új fogyasztói árak feltüntetését a községi tanácsok folyamatosan eUtenőrzák. A második félévi árellenőr- zésekiről is sző esett az értekezleten. Egyebek között ellenőrzik a hatósági húsár- rendezés végrehajtását a hús- boiltokban, vendéglátó egységekben és élelmiszerboltokban. Vizsgálják a ruházati termékek, a konfekcióáruk és cipőik választékát is, a zöld- ség-gyümöl'cs üzletekben pedig a bizonylati fegyelmet. G. J. Megszerettetni az irodalmat Olvasótábor Salgóbányán Tizenkét fiatal jelentkezett már a monori járásból abba az olvasótáborba, melyet a Monori Járási Hivatal a Dél- Pest megyei járási hivatalokkal együttműködve rendez meg az idén első ízben Salgóbányán, augusztus 31-től szeptember 9-ig. A tábor célja az, hogy megszerettesse a résztvevő fiatal munkásokkal az irodalmat, s minél többeket vonjon be a rendszeres könyv tár látogatók sorába. Utoljára együtt Osztálykirándulás a Szovjetunióba A monori Kossuth Lajos általános iskola nyolcadikosainak egy csoportja, pontosabban húsz tanulója a napokban a Szovjetunióba utazott, Hunyadi Lászlóné igazgató és Bernula Béláné osztályfőnök vezetésével. Az útirány: Kijev, Moszkva, Leningrád. A végzősök ezen az utolsó osztálykiránduláson búcsúznak el egymástól, nyolc évi együttíét után. MŰSOR MOZIK Monor: Minden bizonyíték ellene szól. Pilis: Penny Gold. Vecsés: Válás előtt. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 18 órától: a fotóklub foglalkozása. Péteriben, 18-tól 20-ig: honismereti szak kör; 18-tól 22-ig: hangstúdió, a magnós-klub összejövetele. BEJÁROK NAPJA KŐBÁNYÁN A főváros és a monori járás kulturális együttműködése ANKÉT ÉS SPORTPROGRAM Július 24-én, holnap, bejárók napja címmel rendezvénysorozat kezdődik a kőbányai Pataky István művelődési központban. — Levéllel keresett meg meg bennünket a Pataky István művelődési -központ igazgatója — mondja Járvás Ferenc, a Monori Járási Hivatal művelődésügyi osztályának népművelési felügyelője. — A főváros és Pest megye együttműködést kötött, e megállapodás értelmében szükséges, hogy megismerkedjünk egymás gondjaival, feladataival, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Az első lépés a szombati találkozó megrendezése, a monori járás párt- és tanácsi vezetőinek, a művelődési házak és könyvtárak vezetőinek részvételével, tapasztalatcseréjével egybekötve. — Gazdag a program. A bejáró dolgozók időszerű közmű velődési problémáiról rendeznek ankétot, sport- és egyéb műsor lesz a Csajkovszkij pi henőparkban. Megbeszélik majd a jelenlevők a következő időszak együttműködési feladatait, s ezt az első lépést, a monori járásbeliek látogatását, később a fővárosiak vi- szontlátogatása követi majd. (zs.) Telefon az élővadtelepnek v A Dél-Pest megyei Távközlési Üzem monori körzetmesterségének dolgozói -Vecsésen, a Sallai utcában, mintegy 1600 méteren, légvezetékes telefonkábelt feszítenek ki. Az új vonal a MAVAD elővadtelepét kapcsolja be a telefonhálózatba. Képünkön: tartóoszlopot állítanak fel. Ifj. Fekete József felvétele JEGYZET Táblák A monori Kossuth Lajos utcán, a József Attila úti elágazásnál állt egy ütött- kopott, rozsdás hirdetőtábla. A mozi plakátjai virítottak rajta, a legfrissebb műsorokat hirdetve. Volt, amilyen volt, megtudhatták az erre járók — forgalmas az útszakasz —, mit is játszanak a filmszínházban? A tábla egy nap fogta magát, ledőlt két c ingár talpáról a gazba. Ott hever, mint a MÉH-telep reklámja, egy újjal nem nyúl hozzá senki. A napokban büszke szomszédja akadt. Fényesfeketére festett, magas, karcsú oszlopokon álló ESSO-embléma hirdeti, hogy aki lekanyarodik a Gomba felé vezető úton, a monori termelőszövetkezet központi majorjában megtalálja az ESSO-cég lera- katát. Ott áll most a két tábla egymást mellett, mint egy- egy példázat: hogyan kell törődni a reklámmal — és hogyan nem? ★ Tavaly, tavalyelőtt is többször szó esett már mindenféle fórumon arról, hogy Monor központjában útmutató táblát, jelet kellene elhelyezni a nagyközségbe vetődő turisták tájékoztatására: ne a Monori- éerdő felé vezető úton menjenek kocsijukkal a 4-es műutat Iceresgélni, a bekötő út ugyanis a határban .véget ér, földút vezet tovább, kátyúkkal, zökkenőkkel — nem bírják az autók. Tábla nincs. A legutóbbi vasárnapon is három eltévedt autóst igazítottunk útba, a negyediket nem sikerült — nem tudtunk németül. E nyáron nem egy turista szidja még majd az illetékest, aki nem helyezte el az útbaigazító táblát, pedig már rég elhelyezhette volna. (k. zs.) APJA FIA Ha sárgulni kezd a gabona... Nézzük a kombájnos kezét A fénysorompó a legbiztonságosabb Az ország útjai mintegy nyolcezer ponton keresztezik a vasútvonalakat, de jelenleg mindössze kétezer helyen biztosítja sorompó a balesetmentes átkelést. Egy évtizedé kezdődött meg a szélesebb körű munka a sorompók korszerűsítésére és újak, elhelyezésére, a közúti biztonság fokozása végett. A tapasztalatok szerint, a fénysorompó a legbiztonságosabb. ugyanis a hagyományos mechanikái szerkezet köny- nyebben elromlik. Jelenleg már körülbelül 650 fénysorompó figyelmezteti a közúti forgalomban részt vevő járműveket a közelgő vonatra. Ez évben a Budapest—Kecskemét vonalon, valamint a Debrecen és Szeged környéki vasútvonalakon szerelnek fel 120 fénysorompót. Az V. ötéves tervidőszakban további 700 átkelőhelyen állítanak fel korszerű fénysorompókat, főként ott, ahol most még csak KRESZ-tábla figyelmeztet a veszélyre. A fénysorompók működtetésével, különösen a nagy forgalmú vasútvonalakat leszámítva, a tízperces várakozási i idő is csökken. Zúg a kombájn, száll a por, a pörgő motolla kíméletlenül gyűri penge alá a zizegő, szá- . ráz kalászokat. A fülke maga- 1 sából integet a kombájnos. ‘ Szürke ruha, szürke arc, csak a szemek és a fogak fehérje § villog: nevet azon, hogy mi- g lyen nehezen ismerjük föl. A búzatáblák sárga hajója, a § hatalmas Claas Dominátor ' egyetlen döccenéssel áll meg . mellettünk: — Felmászhatunk a kombájnos mellé? — kérdezzük reménykedve. — Lehet — halljuk a vaslétra tetejéről. — Jöhet, aki nem fél a portól. A tengernyi búzában Ifj. Bányai Sándor, a Monori Állami Gazdaság géplakatosa végignéz rajtunk, csóválja a fejét: — Aratáshoz nem így szoktak ám felöltözni! Kár a ruháért. — Majd csak kiporoljuk egymást... Gondos kapitányhoz méltó figyelemmel és enyhe szigorral ellenőrzi, jó helyen ál- lunk-e, helyeslőén bólint görcsösen kapaszkodó kezünk láttán. A motor mérgesen mordul, Péter László felvétele szinte várjuk, hogy megszólaljon a hajókürt, amikor nekivágunk a tengernyi búzának. Nézzük a kombájnos kezét: úgy talál meg minden kart, fogantyút, mintha mágnes vonzaná. Ifj. Bányai Sándor tekintete néhány arasszal a vágóasztal előtt jár: — Nagyon kell figyelni — mondja, anélkül, hogy felénk fordulna. — Sűrű vetésű búza, nehéz észrevenni a földből kiálló tuskókat. Egy csenevész kis gally is pillanatok alatt tönkreteheti a pengét és a motollát. — Mióta arat? — Reggel hattól számítjuk az időt, de csak fél hyolckor ültünk föl a gépre. Nem szabad sajnálni a karbantartásra fordított másfél órát, mert ha menetközben eltörik valami, az többnapos veszteséggel is járhat. — Ügy értettük a kérdést, hogy_ hány éve jár aratni? Először pillant ránk, mióta elindultunk. Derűsen ráncolja a homlokát: , •— Pontosan annyi Ideje, mint amennyi az életkorom fele. — És hány éves? — Huszonnyolc. Még betegen is Amíg a lejtős dűlőn billenve fordul a géppel, erősebben kapaszkodunk. Ö is csak akkor szólal meg újra, amikor beáll a következő rendbe: — Tizennégy évesen arattam először — mondja, azután hirtelen az előttünk járó kombájnra mutat. — Ott megy az idősebb Bányai. Az ő váltótársa voltam, de máig sem döntöttük el, hogy melyikünk fertőzte meg a másikat. Az biztos, ha nyár elején sárgulni kezd a gabona, már nem találjuk helyünket a műhelyben. Én a tizennégy év alatt csak egyszer nem arattam, katonakoromban. Az apám meg betegen is kiszökött a határba, és addig könyörgött a munkatársának, míg az megengedte, hogy egy ideig ő vezesse a gépet. Apa és. fia valószínűleg több búzát vágott le már életében, mint hajdanán egy egész falu. Értenek is hozzá. Ifj. Bányai Sándor ismét a fejét csóválja: — Ebben a táblában nehéz aratni. A szem beszorult a kalászba, kemény a búza szára. Nagyon kell vigyázni, hogy minél kisebb legyen a veszteség. Kifáradunk estére. A siló következik — Csak éjszaka van otthon. Mit szól a család? — Bizony, a gyerekek már alszanak, mikor hazaérek, reggel pedig nincs szívem felkelteni őket... A feleségem? Ö megszokta már, hogy keveset lát, amíg az aratás tart — Az idén mikor végeznek? — Talán a hónap végére. — Jól fog esni akkor a pihenés. — Nem lehet, utána kezdjük a kukoricát silózni. Ránk néz, látja, hogy csodálkozunk. — Mit csináljak? — kérdezi nevetve. — A véremben van. A tábla végén leszállunk. Gyorsan búcsúzik. — Sietek — hajol ki a fül- kéből^ —, nehogy lekörözzön az idősebb Bányai. Vereszki János L
