Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

1976. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK xMlmt Búcsú tudósítónktól Dunakesziről szóló leg­frissebb tudósítását vártuk, ám az írása helyett — amelyet hétről hétre meg­szoktunk már — csak egy hivatalos gyásztávirat ér­kezett: elhunyt Tinka György, a Szocialista Há­zért Érdemrend kitüntetés tulajdonosa. Ö volt az, aki sohasem saját ügyeinek intézéséhez kérte lapunk segítségét, hanem mindig egy-egy kö­zösségi ügy érdekében fo­gott tollat kezébe. A duna­keszi lakosokat érintő ak­tuális eseményekről min­dig tájékoztatott bennün­ket. S most búcsúznunk kell tőle, kidőlt hűséges leve­lezőink sorából. Temetése július 23-án délután négy órakor lesz a dunakeszi nagyközségi temetőben. teget tanultak. Megismerték a századi sírfeltárása is. Az ille­ti zikai munka szépségét. A ta- tékesek egyetértettek az ere- pasztalt és nagyszerű szakis­merettel rendelkező autógyári munkások örömmel fogadták a tanulókat, szívesen segítet­tek valamennyiükn^k. Ügy hiszem, minden fiatal számára hasznosítható tanul­ságokkal szolgált a munkavál­lalás. Szerintem könnyen el­képzelhető, hogy néhányon is­szótéren nincsenek teljes biz­tonságban a gyerekek: közel futnak a járművek. Tóth István Budaörs Albertirsai kérés Mostanában elég sok pa­nasz hangzik el Albertirsán az úgynevezett gazdaboltra. Te­kintve, hogy a környező köz­ségek lakói is itt vásárolnak, jó lenne, ha a permetezések idején gondoskodnának meg­felelő áruválasztékról. Mcuia±j- ság ugyanis gyakorta előfor­dul, hogy a vásárlók üres kézzel távoznak az üzletből. Jómagam például a perme­tezéshez szükséges membrán- gumit kerestem, sajnos, hiá­ba. Igencsak elkelne a meg­felelő választék. Annál is in­kább, mert a szükséges alkat­részeket decemberben már senki nem fogja keresni ... Sipöcz Ferencné Albertirsa Diákok a gyárban Már több mint egy hónap telt el a diákok nyári vaká­ciójából, s közülük sokan él­vezik a szünidőt hegyekben vagy a vízparton. Szép szám­mal akadnak azonban olyanok is, akik e kánikulában mun­kát vállalnak. Július közepétől a Csepel Autógyárban is megtalálha­tók az iskolás fiatalok. Az első turnus már befejezte a munkát, s ez idő alatt renge­kolájuk befejezése után is itt fognak majd dolgozni. ifj. Váczi Károly Szigetszentmáiklós Elapasztott forrás Annak idején a környezet­védelmi törvényt az egész or­szágban nagy megelégedéssel fogadták. Természeti érté­keink védelme mindnyájunk kötelessége. A gyakorlat — legalábbis nekem úgy tűnik —, azonban nem olyan egyszerű. Kerepe­sen például a helybeliek jól ismerték még ez év elején is a Csipkai forrást, a festői Szi- las-patak völgyében, A járási Természetbarát Szövetség tu- ristaútvonialat kívánt ezen a területen kialakítani. E szép fekvésű völgyben található a Magyar Nemzeti Múzeum VII. deti elképzelésünkkel. Azután az új turlsitaútvonal kijelölé­sénél — ez év júniusában — megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a forrás egyszerűen megszűnt létezni: felelőtlen emberek elapasztották, ere­deti vonalát megváltoztatták. Szenkó István Kerepes Takarékoskodjunk a vízzel! Budakeszin az Erdő u. 82., valamint a Széchenyi u. 73. előtt levő közik utakból éjjel- nappal folyik a víz. Szabályos árvíz alakult ki mindkét köz­kút körül. Elzárni egyiket sem lehet, mintha nem is len­víz folyhatott el felhasznál- hatatlanul. Nem tudom, mennyi lenne ez az összeg pénzben kifejezve. Azt viszont sejtem, hogy a Budakeszin levő közkutak karbantartói nem állnak hiva­tásuk magaslatán. Padányi Lajos Budakeszi Tököli mozaik A tököli Kossuth Lajos utca másfél kilométeres szakasza rendkívül megrongálódott az elmúlt időszakban. Pontosan arról a részről van szó, amely egyben az 51-es műút bekötő­szakasza. Nemcsak személy- gépkocsik közlekednek erre­felé, hanem utasokat szállító csuklós autóbuszok is. Jó len­ne ha az intézkedésre nem kellene sokáig várni. Annál inkább szükséges ez, mert a közelben van a HÉV-állomás is. Bundies Péter Tököl Szerkesztői üzenetek Kati és a talált pénz fából készült kabinokat illeti: vita sem lehet, valóban elha­nyagoltak. Nyolc esztendővel ezelőtt építették valamennyit, az idő nem múlt el nyomta­lanul felettük. Idő előtti pusz­tulásukat azok siettették, akik időről időre tönkretették a la­katokat, majd a később fel­szerelt biztonsági zárakat is. A tanács álláspontja Is érthe­tő: nem szórhatják ki az ab­lakon feleslegesen a pénzt, de azért gondoskodnak Szobán azokról, akik kulturált körül­mények között szeretnének strandolni. Marad az illatfelhő Olvasóink előtt is ismeretes, hogy a szobiak 1974-ben, va­lamint 1975-ben megyénkben az első helyre kerülitek a tár­sadalmi munka teljesítésében. Tavalyelőtt az egy főre eső társadalmi munkaóra értéke a nagyközségben elérte a 915 forintot, tavaly ez a szám 1038 forintra emelkedett. Igaz, ez­által valamennyien gazda­gabbá váltak, s teljesítmé­nyük elismeréseként mindkét esztendőben 350—350 ezer fo­rint jutalmat kaptak. Ebből az összegből a Duna-parton. a nevelőotthon gyakorlökertjé- ben korszerű fürdőmedencét építenek, s azrt szeretnék, ha 1980-ig megnyithatnák. A ter­veket — talán mondanunk sem kell — társadalmi mun­kában a Budapesti Építő- anyagipari Ktsz helyi részle­gének dolgozói készítik el. Ami a vasúti aluljáró csep­pet sem kellemes illatfelhőit illeti: ezt valóban mindenki érezheti. Az itt húzódó csa­torna tisztításához félmillió forintra lenne szükség. Mivel azonban 1980-ig 40 millió fo­rintos beruházással megépí­tik az egész nagyközség kor­szerű szennyvízelvezető háló­zatát, a hozzá tartozó derítő­vel együtt, ilyen körülmények Lehetőségek és vágyak. Va­jon van-e összefüggés e két fogalom között? Feltétlenül, hiszen több levélben is elég gyakran egymással párhuza­mosan kerülnek szóba. Néhá- nyan azt szeretnék, ha lakó­helyükön mindent egyszerre tudnának megvalósítani. De a türelmetlenség nem járható út. Ha egy nagyközség fejlesz­téséről beszélünk, fontossági sorrendet kell felállítanunk: a helyi tanácsok vezetői fele­lősségteljesen döntenek, hogy a rendelkezésükre álló anya­gi erőforrásokat mely problé­mák megoldására fordítják. E gondolatokra mindenkép­pen szükségesnek tartottuk emlékeztetni, mielőtt idéz­nénk szobi olvasónk, Feren- czy Emil (Kossuth u. 1.) szer­kesztőségünkbe küldött leve­léből. Többek közt az aláb­biakat írta. Sötét kép Csúcspontjához érkezett a dunakanyari üdülőszezon. Rengeteg kiránduló keresd fel Szó bot is. Az érkező és át­utazó vendégek egy része a révnél szerez első vagy utol­só benyomást szőkébb ha­zánkról. Az itteni Duna-partd rész azonban nem ad sok dicsek­vésre okot. Ütött, kopott táb­lák körül gyommal benőtt vi­rágágyak — tele hulladékkal. A szabad strand területén zu­hanyozni lehet ugyan, de öl­tözni, ruhát cserélni már nem. A jó néhány éve felépített ka­binsor használhatatlan. A zá­rakat letörték, az ajtókat ki­szakították helyükből, többsé­gük valóságos szeméttároló. Ha az átutazó vendég el­hagyja Szobot, megismerked­het az állomás előtti vasúti aluljáró kibírhatatlan illat­felhőivel. Egy hónap múlva kezdődik a Szobi napok rendezvényso­rozata. Reméljük, addig sike­rül orvosolni azokat a hibá­kat amelyekről beszámoltam. ígéretes ígéretek Rögtönzött beszélgetésünk során arra kértük a váci já- rásbeli nagyközség vezetőit — Heil Imrénét, a pártbizottság titkárát, Himmer Lőrinc ta­nácselnököt, valamint Grosz Sándor tanácstitkárt — pró­báljuk közösen tisztázni a le­vélben felvetett észrevétele­ket. A beszélgetés kezdetén Heil Imréné megjegyezte: — Már javában készülünk a Szobi napok rendezvényso­rozatára. Az ünnepélyes meg­nyitóra augusztus 19-én kerül sor. Mi azt szeretnénk, ha Fe- renczy Emil is — aki a hely­beli gimnázium pedagógusa — aktívan bekapcsolódna e programsorozat szervezésébe, hiszen ötletes javaslatokat, észrevételeket szívesen fogad­nánk. Persze ehhez az kelle­ne, hogy mi is közvetlenül ér­tesüljünk az elképzelései­ről ... A levélben felvetett prob­lémákra sorra kitértek a szo­bi vezetők. A révnél saját szemükkel győződhettünk meg arról, hogy a partszakasz felső, az évek során feltöltött részére — amelynek elhanya­goltságát olvasónk szóvátette — a helybeli termelőszövetke­zet termőföldet szállíttat, s a nagyközségi tanács vb-titká- rának tájékoztatása szerint itt a jövő esztendőben már gon­dozott park fogadja a turis­tákat. A partszakasz Vác felé eső része pedig a szabad­strand, ahová a belépés ter­mészetesen ingyenes. Az el­múlt hetek nagy szárazsága meglátszik a pázsiton, de azért őszintén el kell monda­ni azt is: sok h°lyen örülné­nek annak, ha ilyen környe­zetben fürödhetnének. Ami a között most nem tudnak fél­milliót áldozni a csatorna­tisztításra. Ha viszont az aluljáróról be­szélünk, szólnunk kell arról is, hogy az elmúlt hónapok­ban a KPM Közúti Igazgató­ságának dolgozói új aszfalt- szőnyeget terítettek le az Ár­pád, a Dózisa György és a Maíinovszkij úton, csaknem két kilométernyi hosszúság­ban. A korábbi zötyögős, göd­rös szakasz helyett most már sima úton közlekedhetnek az autósok Szob belterületén. Átadásokra készülnek S mivel az írás elején fon­tossági sorrendről beszéltünk, az élre kívánkozik a kereske­delmi ellátás tervszerű javí­tása is. Ennek megfelelően augusztus 20-án átadják ren­deltetésének a 3 millió forin­tos beruházással készülő, kor­szerű hűtőkamráikkal, raktá­rakkal felszerelt új ÁBC- áruházat, amelyet társadalmi összefogással hoznak tető alá. Az üzemeltető a szobi ÁFÉSZ. A helyi gyümölcsfeldolgozó szomszédságában ugyanekkor nyílik meg az új élelmiszier- elárusító pavilon, szeptember, re elkészülnek az iskolakony­hájának bővítésével és a hoz­zá tartozó étteremmel is. A beruházás teljes költsége 1 millió 38 ezer forint. Ehhez a szobiak 800 ezer forint érté­kű társadalmi munkával já­rulnak hozzá. Szobon tehát mindenképpen igyekeznek az üzemek, intéz­mények, valamint a lakosság segítségével ésszerűen ki­használni a meglevő lehetősé­geket fontossági sorrendben. Falus Gábor J. Kati néhány évvel ezelőtt került intézetből az egyik Gal- ga-völgyi községbe Sz. Józse- fékhez. Végre teljesült régi vágya. Ö is tartozhatott vala­kihez, családba került. Igaz, Inkább nagymamát és nagypa­pát kapott, mert a nevelését vállaló Sz. Józsefek mindket­ten idős emberek. Látszólag minden rendben ment a Katival kibővült csa­ládban. Ápoltan jelent meg az iskolában, s alsó tagozatban a tanulmányi eredménye is jó volt. Ha kirándulni ment_ az osztály, többször is a közösség gyűjtötte össze a kislány költ­ségeit. A nagymama közben a jó gondozásért elismerő okle­velet kapott az intézettől. Ügy tűnt, Kati sorsa ipeg- nyugtatóan rendeződött. Saj­nos nem így történt. ★ Egy nyári reggelen Kati be­vásárolni indult a helybeli ABC-áruházba. Hazafelé tart­va a járdát szegélyező bokor­sövény alatt összegyűrt pénz­csomót pillantott meg: felvet­te, megszámolta. Több mint 3 ezer forintot talált. Az első pillanatban nagyon megijedt, majd arra a régen óhajtott filckészletre gondolt, amelyet oly sokszor megcsodált az áru­ház kirakatában, de nem jut­hatott hozzá, a nagymama erre nem adott neki pénzt. Az­után a pénzzel együtt rohant haza a nagymamához, akinek az összeget hiánytalanul átad­ta. Az idős asszony elrejtette a pénzt és figyelmeztette a kis­lányt, hogy senkinek sem sza­bad szólnia róla. Jó lesz a pénz a nagypapa temetésére. Sz. József súlyos betegen fe­küdt akkor. — Itt van neked 90 forint. Ezért vedd meg magadnak a filctollakat — mondta, és a talált pénzből Kati kezébe nyomott 90 forintot. A kislány rohant az üzletbe megvette a készletet. A lelki- ismerete azonban nem hagyta nyugodni. Másnap elmondta a: esetet legjobb barátnőjének aki' aztán este otthon édesany­jának továbbította a hírt. A mama felfigyelt az esetre: ép­pen a napokban panaszkodott egyik munkatársnője, hogy férje elvesztette egész havi fi­zetését. Az összeg és a kislány által megjelölt hely pontosan megegyezett. A mama először szülői érte­kezleten szóit az ügyről. Az is­kola igazgatója és a kislány osztályfőnöke másnap kihall­gatta Katit, aki őszintén el­mondott mindent. A károsult, H. István tudo­mást szerezve az esetről más­nap felkereste Sz. Józsefnét, s kérte adja vissza neki elvesz­tett pénzét. — Ide egy fillért sem hozott senki — felelte szemrebbenés nélkül a nagymama. — Külön­ben is tudjátok milyen szélhá­mos ez a kislány, mindent össze-vissza fecseg... ★ Az ügy bíróság elé került. Sz. Józsefné itt is tagadott, amikor megtudta, hogy a kis­lányt is ki fogják hallgatni, új kardigánt, karórát, cipőt vett neki, s megfenyegette: — Ha nem tagadod le, amit eddig állítottál, azt fogom mondani a bíróságon, hogy valóban megtaláltad a pénzt, hazahoztad, de gyorsan vissza is loptad. Akkor pedig börtön­be fognak csukni... A kislány a bíróság előtt megállt, s belekezdett az ott­hon megtanult mesébe. A bí­rónő kérdései nyomán azon­ban hamarosan visszabillent az igazsághoz vezető vágá­nyokra. Amikor Sz. Józsefné látta, hogy reménytelenné vált a helyzete, odarohant Katihoz, letépte róla az új kardigánt, karórát, közben minősíthetet­len jelzőkkel illette. A jelen­levő tanúk és a bírónő eré­lyes közbelépésére volt szük­ség, hogy megvédelmezzék a gyereket. ★ A kislány már biztonságban van. Nem kell többé vissza­mennie korábbi otthonába. A gyermekvédelmi felügyelőnő azonnal magához vette. Takács Pál Szobi levél nyomán a fontossági sorrendről Fürdőmedence épül a jutalompénzből- Soha nem szoktunk Postabontás rovatunkban név- r telehül írni senkiről, sem. Most mégis el kellett térnünk gyakorlatunktól. Az eset az egyik galgavölgyi község­ben játszódott le, s úgy hisszük, minden különösebb kommentár nélkül nyilvánosság elé kell tárnunk túrái tudósítónk sorait. ne fontos ezekben a napok­ban a víztakarékosság. Jó lenne, ha a szerelők megjavítanák a kutakat. Olyan könnyelműség ez, ame­lyet érthetően rosszallnak a lakosok. Igaz, a Széchenyi utcai kút már évek óta ilyen állapotban van, s talán érde­mes lenne kiszámítani, hogy az idők folyamán hány liter Budaörsi játszótér Budaörsön a Lenin utcában levő MÉH-telep megszünteté­séhez a Pest megyei Hírlap is segítséget nyújtott a kör­nyék lakóinak. Most már kí­váncsian várjuk, mi lesz a te­rület további sorsa. Tudomásunk szerint a tere­pet az iskola kapta meg; ját­szóteret építenek itt a gyere­keknek. Ügy hisszük, ennél jobb ötletet aligha találhat­tak volna Budaörs vezetői, mert a Dózsa György téri ját­A Dunakeszin és a Gödön, levő telepünkön jelen pillanat­ban megfelelő a választék — írta többek között — berentei szénből is elegendő mennyiség várja a vásárlókat. Az áren­gedményes akció időszakában jelentkező igényeknek eleget tettünk. Amennyiben egyes szén- vagy brikettféleségekből a telep — a szállítások elhú­zódása következtében — az adott időben nem rendelkezett, előértékesítést alkalmazhatott. Az előértékesítés rendszere egyébként most is érvényben van. Ebben az esetben a ki­D. B., Szentendre: örömmel ol­vastuk szerkesztőségünkbe kül­dött sorait. A kérdéses emlékki­állításról már tudósítottuk lapunk olvasóit. K. M., Verőcemaros: Teljes mér­tékben egyetértünk soraival. Re­méljük, hogy a jövőben is leghű­ségesebb olvasóink közé tartozik majd. T. M„ Budapest: Igyekszünk se­gítségükre lenni a probléma meg­oldásában. Azt azonban nem ért­jük: miért Írtak más nevet a bo­rítékra feladóként, mint a lévé: végére?! A közelmúltban Némethi Jó- í zsef gödi olvasónk a helybeli 1 nyugdíjasok nevében kérte ; szerkesztőségünk segítségét. 1 Azt kifogásolta, hogy sem Du- . nakeszin, sem Gödön nem le- : hét olcsóbb szenet — a bérén- ■ tel fajtából — kapni. Szeret- nék beszerezni téli tüzelőjüket, ■ de emiatt még nem sikerült. Az ügyben kivizsgálást kér- 1 tünk a Budapest-környéki Tüzelöszer- és Építöanyagke- i reskedelmi Vállalat illetéke- l seitől. Szebeni Antal kereske- i delmi igazgató a napokban > írásban tájékoztatta szerkesz­tőségünket ennek eredményé­fizetett tüzelőanyagot a beér­kezés szerint új áruból bocsát­ják a vásárlók rendelkezésére. Előfordulhat olyan eset. hogy a korábban érkezett szállít­mányt a vásárlók nem veszik át, mert ragaszkodnak az új­hoz. Így megtörténhet, hogy a jelentős készletek ellenére esetleg olyan megállapítás hangzik el: nincs megfelelő tüzelőanyag a telepen. Mindettől függetlenül gödi és dunakeszi telepeink ellátá­sára fokozott figyelmet fordí­tunk. A levél írója is bármikor beszerezheti berenteiből a kí­vánt mennyiséget. Kivizsgálás és intézkedés Nem hiánycikk a berentei szén

Next

/
Thumbnails
Contents