Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

1976. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK PEST /} \/(úhm Vizet vár a cukorrépa is Szükséges a folyamatos öntözés A cukorrépa termőterületé­nek egynegyedét öntözik a gazdaságok, csakis így tudják fenntartani a növények kon­dícióját a nagy szárazságban. A Cukoripari Vállalatok Trösztje szervezésében 200 helyről vettek növény­mintát a közelmúltban azért, hogy megállapítsák: július közepén milyen a növényállomány, hogyan gyarapodott a gyökér­zet a múlt, hetekben, és egyáltalán, megfelelő-e a fej­lődés. Ilyen vizsgálatokra min­den évben sor kerül, az ellen­őrzésnek azonban idén külö­nös jelentősége volt, tekintet­tel arra, hogy hatodik hete nem kapott nedvességutánpót­lást a talaj és ez ugyancsalt próbára tette a különféle nö­vényi kultúrákat. Az ellenőrzések nyomán megállapították, hogy jelenleg a cukorrépa levélzetének sú lya 70—80 százalékkal na­gyobb a gyökerénél. A lom­bozat egyelőre megállt a nö­vekedésben, viszont ha esőt kap, úgy képes arra, hogy újabb, erőteljes fejlődésnek induljon és a gyökér számára biztosítsa az életbenmaradást, és a gyarapodást. A szárazság azonban jól megfigyelhető a növény- állományon: a gyökérzet súlya a tavalyinál 20—30 százalékkal kisebb és egyes területeken, különösen a rossz vízgazdálkodású talaj o. kon a cukorrépa sürgős víz­utánpótlást vár. Némileg nehezíti a helyzetet, hegy a répa télen és tavasz- szal sem kapta meg a szüksé­ges nedvességet, ós eddig nyá­ron is elmaradt a csapadék. Ily módon nagy nedvesség­adósságban van a természet ezzel a növénnyel szemben is, amely különben elég mély gyökérzetet ereszt és képes arra, hogy a mélyebb rétegek, bői is felhozza a v:zet. Vi szont augusztusban mindenkép­pen elvárja a bőséges csa­padékot, ennek elmaradása már súlyos terméskiesést jelenthet. A la­boratóriumi vizsgálatok sze­rint tehát nagy szükség van a folyamatos öntözésre. Kedvcsináló ingyen csemeték Kisárutermelők a nagykátai járásban tíz százalékkal többért veszik ál a friss zöldséget, gyümöl­csöt. A támogatás másik, sa­játos módja, a fólia juttatás. A nagykátai járás legna­gyobb zöldségtermelő községé­ben, Szentlőrinckátán évi más­fél vagon talál gazdára ebből a kelendő árucikkből a kis- árutermelőknél és a kisegítő gazdaságokban. Törlesztés — szaporulattal A hónap elején megtartott közgyűlésén a gyümölcsterme­lést szorgalmazó és népszerű­sítő határozatot hozott a Tá- piószele- és Vidéke ÁFÉSZ tagsága. A határozat értelmé­ben az ÁFÉSZ-hez tartozó te­rületeken a magángazdaságok ingyen kapják a jövőben a gyümölcsfacsemetéket. A töb­bi fogyasztási szövetkezet szá­mára is jó példát mutató dön­tés három községet érint: Far­most, Tápiószelét és Tápió- szöllőst. TápiószeJe ezek közül is a legkedvezőbb helyzetben van hiszen itt a szövetkezet a gyümölcsfacsemeték . mellett még ötezer paprika- és para­dicsompalántát is kiosztott — természetesen ingyen — a helybeli gazdálkodók között A Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ a háztáji gazdaságok közül is főként azokat patronálja, ame­lyek húst termelnek. A ga­lamb- és nyúltenyésztők in­gyen kapják az ÁFÉSZ-tól a farm megalapozásához'szüksé­ges állatokat. A gazdálkodók­nak csupán a szaporulattal kell megszokott időben elszá­molniuk. Központ a gazdabolt A magángazdaságok mun­kájának további serkentésére még a mostani ötéves tervben gazdabolt épül Nagykátán. A Belkereskedelmi Minisztérium tervpályázatát a helybeli Nagy­káta és Vidéke ÁFÉSZ nyer­te el, jogot szerezve ily módón az üzletház megépítésére. A mintegy 80 millió forintos be­ruházás célja: megteremteni a járási székhelyen egy olyan ezerhatszáz négyzetméter alap- területű üzletházat, amelyben a gazdálkodók minden, a mun­kájukhoz elengedhetetlenül szükséges eszközt megvásárol­hatnak. Az 1980-ig felépülő gazdaboltban a tervek szerint a szaktanácsadástól a kisgé­pekig, a tápszerektől a gyű mölcsfacsemetékig mindenhez egy helyen juthatnak hozzá a nagykátai lói. járás kisáruterme Berkó Pál Budakalászon és a fésűsben is beváltak SZTB-szövőgépek KG ST-kooperációban A napokban a tízezredik i SZTB-szövőgép részegységet indítják útnak hazánkból a ‘ magyar—szovjet textilgép­gyártási kooperációs megálla­podás alapján. Az 1971-ben életrehívolt kooperáció hazai bázisa a Könnyűipari Gépgyártó Válla­lat, ahol a gépek különböző részegysége' készülnek. Ezek ellenértékeként textilgyáraink részére a Szovjetunióból kész SZTB-szövőgépeket ka­punk. A magyar vállalat 1975 vé­géig az eredetileg tervezett 7000 helyett több mint 8000 részegységet szállított a Szov­jetunióba, ahonnan ellenérték­ként ugyanez időpontig 539 nagyteljesítményű automatikus SZTB-berendezést kapott a magyar textilipar. Novoszi- birszkben tíz év óta, a csu- vas szocialista köztársaságbeli Csebokszáriban pedig négy-öt éve készülnek a korszerű szö­vőgépek. A csuvas fővárosban az utóbbi évektől már KGST- kooperációban. Ebben a Szovjetunió és ha­zánk mellett részt vesz Cseh­szlovákia, Lengyelország és Bulgária is. Csebokszáriban elsősorban a vázat és a na­gyobb alkatrészeket gyártják, s itt szerelik össze a gépeket. Az SZTB-szövőgépekkel dol­gozó magyar vállalatok, köz­tük a Hazai Fésüsfonó —- a legnagyobb felhasználó —, va­lamint a Soproni Selyemgyár, a budakalászi lenszövő és a többiek elégedetten nyilatkoz­nak a legmagasabb igényeket is kielégítő szövőgépekről, amelyek elődeiknél 3—3 és félszer termelékenyebbek. Az V. ötéves tervidőszak­ban a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat további 18 500 rész­egység elkészítésével járul hozzá az együttműködéshez. K A város barátai Eredményesen dolgozik a kör Szentendrén Ha valaki figyelmesen vé­giglapozza a Szentendrei Nyár programfüzetét, szinte minden héten talál olyan összejöve­telt, tanácskozást, művészi műsort, amelyet a Szentendre Barátainak Köre rendez. A társadalmi szervezet termé­szetesen nemcsak a Szentend­rei Nyár Idején ad hírt ma­gáról. Jelentős szerepet ját­szik a város életében máskor is. Rendszeres összejövetelei, színvonalas programjai, érde­kes színfoltot jelentenek a kulturális életben. A baráti körnek bárki tagja lehet, aki szereti a várost és ér­deklődik Szentendre élete, fej­lődése, gazdag múltja és vál­tozatos jelene iránt. A mun­kástól, a nyugdíjasig, a törzs­lakó szentendreitől a város­ban üdülő fővárosi lakosig min­denki megtalálható a mint­egy 140 tagot számláló szer­vezetben. A tagok közt még olyan is van, aki Pécsett la­kik, de nagyon szereti Szent­endrét és szinte levelező tag­ként rendszeres kapcsolatot tart a körrel. Zaszlavik Jenő ügyvezető titkárral a baráti kör tevé­kenységéről beszélgetünk. mgtu „Szentendre” típusú KERTI PADOK GYÁRTÁSÁT RÖVID SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐRE VÁLLALJUK Kisebb tételeket (10—20 db) raktárról szállítunk. ÜJPETRE Petőfi Mg. Tsz. Üjpetre (Baranya megye) Telefon: Üjpetre, 11. Telex: 12-341. — Barcsay Jenő festőmű­vész a kör díszelnöke. Az el­nökség dr. Ikvai Nándornak, a Pest megyei múzeumok, igazgatóságának', a kör ügyve­zető al elnökének vezetésével dolgozik. Szervező titkár Bi­hari József, a megyi művelő­dési központ és könyvtár igazgatója. Az elnökség tag­jainak sorában ott vannak a város párt- és állami vezetői, a különböző társadalmi szer­vek képviselői, köztük S. He­gedűs László, városunk or­szággyűlési képviselője is. A körnek több szekciója, csoportja van. Környezetvédelmi, építészeti és városfejlesztési szekció, művészetbarát, műemlékbarát, kertbarát, sport- és turisztikai szakcsoport működik a kör­ben. — A baráti kör történeté­ben jelentős esemény volt, hogy a közelmúltban meg­nyílt megyei művelődési központ adott otthont szá­munkra, legjelentősebb meg­mozdulásainkat a művelődési központban bonyolítjuk le. A művészetbarát szekció tevé­kenysége a legváltozatosabb. Sokan járnak egy-egy érdekes rendezvényre. A tagok közül Káka Ferenc festőművész, Jobbágy Károly költő mutat­kozott be a programban. A város jelentős intézményeit is bemutattuk. Többek közt a művelődési központot és a Szabadtéri Néprajzi Múzeu­mot. Meghívott vendégként itt járt dr. Ortutay Gyula akadémikus, Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgató­ja, Lehotka Gábor orgonamű- vész, Bencze Ilona és Dunai Tamás színművész. — Hogyan alakulnak a to­vábbi tervek? — Az eddigi programok is önmagukért beszélnek, tehát terveink között is hasonló el­képzelések szerepelnek. A tagok bemutatását to­vább folytatjuk. Vendégünk lesz Kovács Loránd fuvolaművész, elő­adást rendezünk a művészet­politika Pest megyei eredmé­nyeiről, tennivalóiról, ismer­tetjük a Pest megyei múzeu­mok fejlesztési tervét. Ősszel közgyűlésen értékeljük a Szentendrei Nyár általunk szervezett programjait, eddigi munkánkat és meghatározzuk a tennivalókat is. K. Gy. M. ét dolog izgat, de nagyon. Az egyik a borogyinói ütközet, ame­lyet még nem adott a tévésorozat, pe­dig hallatlanul érdekel. Ne tessék fél­remosolyogni, persze, hogy tudom a történe­lemből — meg olvastam nem is egyszer a Háborút és Békét —, hogy az egy kétes üt­közet volt. Bár. az oroszok elvonultak a csa­tatérről, a franciák sem győztek, sőt. A ho­gyan érdekel, az a beállítás, meg művészi fel­fogás. amelyből többet szeretnék megérteni egy ilyen sorsdöntő ütközet mibenlétéről, az emberi magatartásokról, amelyeket ma mégis másként kell látnunk, mint Tolsztojnak, inert azóta haladt ám a világ. A másik dolog a holnaputáni bizottsági ülés, amelyen szét kell zúznom dr. Sebbesy Árpád elméletét a háromfülű emberről. Az a marha nem kevesebbet állít a Néhány ada­lék az ember refülesedésének perspektivikus szintaxisához című tanulmányában, hogy az ember természetétől fogva háromfülű! Egész úgynevezett elméletét egyetlen esetre építi, valamiféle torzszülöttére, akit ő fedezett fel, Hát nem egy égbekiáltó szamárság?! Ami mármost Borogyinót illeti, kétségtelen, hogy Napóleon császár volt, személyesen őmaga, míg Kutuzov ugyebár csak egy kine­vezett hadvezér volt, még csak nem is főher­ceg, nemhogy cár. Ennek tudatában mert szembeszállni egy császárral, akinek mégis­csak magasabb volt a sarzsija? Ezt várom, hogy érzékeltesse a tévé. Addig is van egy előzetes feltevésem: a háta mögött érezhette a cárt." Tudta ugyan, hogy őmaga csak egy hadügyi szakember, de mögötte áll teljes sú­lyával a car, aki éppúgy császár, mint a fran­cia császár. Hát ez az. Alighanem. Sebbesy Árpád: docens, vagyis van magas tudományos rendfokozata neki, valahogyan az Akadémiához is kapcsolódik, valamelyik szekció valamije. Ami zavar, az nem is a lényegi kérdés, hanem éppen ez a tény. Én ugyanis bár a szakmai bizottságnak tagja va­gyok, mint közismert nagy tapasztalatú fü­lész, na de tudományos rendfokozatom nincs, az Akadémiával annyi a kapcsolatom, hogy egyszer a zápor elől behúzódtam a baluszt- rádja alá. Ha mármost nekitámadok egy do­censnek, ki áll mögöttem? Ismerem ugyan elég jól Premmiky professzort és tegyük fel, hogy előzetesen meg tudom öt győzni, hogy az ember kétfülű. De akkor is, más az, ha ő kér fel engem, hogy védelmezzem meg a két- fülűség elvét, és más az, ha énmagam állok ki és kérem a segítségét valamiben, amihez semmi köze. Mert ha lenne, őmaga is meg tudná mondani, hogy a három fül egy mar­haság. De nem mondja meg. Hogyan zajlik le egy ilyen ütközet, mint a borogyinói? A Tolsztoj erre nézve nem mérv­adó. Mert ahogyan rémlik nekem, nála a fő­dolog az, hogy Pierre Bezuhov ott csetlik-bot- lik civilben, az ágyúk meg hősiesen tüzelnek. Ámde kell itt még valaminek lennie, amit a tévétől várok. Addig is, mondtam, az a so­vány felvilágosításom van, hogy a kimenetel: döntetlen. Annyira az, hogy utánanéztem a régi Révai lexikonban (tessék ellenőrizni, érdemes): a Kutuzov címszó alatt az találha­tó, hogy ő verte meg Napóleont, a Napóleon címszó alatt az, hogy ő verte meg Kutuzo- vot! Tegyük fel, hogy az érveim nagyon erősek, hogyne volnának azok, hiszen csak saját pél­dámra hivatkozva: minden paciensem kivétel nélkül kétfülű volt! Azonkívül ezt tudomá­nyosan is igazolni tudom, a bevezető ideg­nyalábok elhelyezkedésével. Ámde Sebbesy tulajdonképpen eléggé jó sündisznóállásbán van. Mert egyszer: van egy háromfülű embe­re, vannak róla fényképei és füllenyomatai is. Másodszor: elmélete szerint az ember ugyan de facto kétfülű fenomenálisan, ám ez csak originális és szubtacionális háromfülű- ségének időleges elnyomása útján jött létre. Én ezt, mondjuk, azzal cáfolhatom, hogy COMBŐ 'PÁL: ...ZET Ütközet (38.) egyetlen kiásott ősembernek, sőt ősállatnak sem volt három füle, ám erre ő azt mondhat­ja, hogy éppen erről van szó, a múltban na­gyobb volt az elnyomás, éppen ma és most egy háromfülű ember! — ez nincsen ok nél­kül. Szóval, visszatérve a borgyinói ütközethez, no jó, döntetlen volt. De a háborút Napóleon mégis elvesztette, az tény. Mert más az ütkö­zet és más a háború. Hosszúra nyúltak az utánpótlási vonalai és azokat elvagdosta az ellenfél. Meg jött a hideg tél és serege meg­fagyott, éhezett. Még ha a lexikon Napóleon címszavának volna is igaza és meg is nyerte volna a csatát, kushadva vonult vissza. Ezt is mutatja majd a tévé, hacsak nem kapott a film egy nagyon modern dramaturgot, aki unalmasnak találta, hogy folyton Tolsztojt kövesse. Meg a történelmet. Az a Sebbesy mégiscsak docens! És nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy szerinte az ember refülesedése a szocializ­mushoz kötött folyamat! Ezt ő úgy érti, hogy az ember igenis befejezte biológiai fejlődését, amikor áttért a társadalmi fejlődésre — ám, a szocializmus, amelyben ő docens, befejezi a társadalmi fejlődést és felszabadítja az ember biológiai gátlását. Ilyen értelemben jön majd a háromfülű fajta! Namármost, ha ő mint docens, azt állítja itt meg ott, hogy én taga­dom kétfülűséigi nézeteimmel a szocializmus magasabbrendűségét, akkor sokat árthat ne­kem. Vegyük csak az utánpótlási vonalaimat. Rendszeresen írok szakcikkeket a Fül és gége című folyóiratba. Ö ott eláztat, és akitor el­vág a honoráriumtól, meg szakmai tekinté­lyem is csökken, ha nem publikálok. Nyilván jól fekszik a Fül-Orr-Gége Kiadónál is, ahol még döntésre vár egy könyvem sorsa, amely­nek címe: A hallás útjai és útkereszteződései. Mi lesz, ha éppen Sebbesyt kérik fel lektor­nak??! Legalább volna az az értekezlet pénteken' De csütörtökön van, így hát amikor felszó­lalóit, még nem láttam Borogyinót. Voltakép­pen azt hiszem, némi óvatosságra lenne szük­ség. Mondjuk nem zúzom szét Sebbesyt any- nyira. Csak egy icipicit, hogy a kecske is jól­lakjon és a káposzta is visszavonulhasson. Például abból indulok ki, hogy bizonyos je­lek arra látszanak mutatni, miszerint ltétfék emberfajta van: kétfülű és háromfülű. Vagy háromfülű és kétfülű. A kettő között kétség­telenül mennyiségi téren különbség áll fenn ma több a kétfülű, mint a háromfülű. Er. példákat idézek, statisztikai adatokat stt Ami mármost a háromfülű ember perspektí váit illeti, arra nézve olyan jelenleg fel ner mérhető faktorokkal kell számolni, amelyeke bizvást ki kéne kutatni. Ez egyrészt egy há romfülűségi perspektívakutató intézet létesít? sét indikálná, másrészt egy olyan bizottsá létrehozását, amely tudományközi, vagyis ir terdiszciplináris, és főként szociológusok é fülészek vizsgálnák filozófusok bevonásává mindazt, ami felmerült, felmerül és fel fo merülni. Ebben az esetben, mondjuk, Sebbesy meg kapná a kutatóintézetet, én a tudományköz bizottságot. Ez akkor afféle döntetlen lenn< és gondolom, előbb-utóbb én vágnám át az ő utánpótlási vonalait. (Hacsak nem talál még egy háromfülű emberpéldány.) Igen, ez az én taktikám a holnaputáni értekezletre: olyan ütközet lesz ez, amelyen előre elhatározom, hogy visszavonulok. Tisztán látok én, ha nincs is fél szemem, mint Kutuzovnak! A hasznos kezdeményezések egész sorával igyekeznek a kisárutermelők kedvébe járni, s ily módon javítani a lakos­ság zöldség- és gyümölcsellá­tását a nagykátai járásban. A tavalyi sikereken felbuzdulva, s a rendelkezésnek megfelelően idén már a járás üzletvezetői- i nek egyharmada kapott felha- j t£imazást arra, hogy közvetle­nül a termelőktől vásárolja fel a mezőgazdasági termékek egy részét, s így — elkerülve a sok fölösleges szállítást és ad­minisztrációt — jóval több friss és a szokásosnál olcsóbb áru kerülhessen az üzletekbe. Verseny az időjárással Kiss Lajos, a nagykátai já­rási hivatal élelmiszergazdasá­gi és kereskedelmi osztályának vezetője elmondotta, hogy van ennek a módszernek egy má­sik eredménye is. Ez pedig a kisárutermelők biztonságérze­te. amely — mint mondotta — úgy tűnik: képes jelvenni a versenyt a szélsőséges időjá­rással, s az öntözőberendezé­sek hiányával is. A termelők­től közvetlenül az üzletekbe kerülő áru értéke — felvásár­lási áron számítva — az idén már tízmillió forint körül lesz. Kedvezményekkel, rövid és hosszú lejáratú szerződésekkel segítik a kisárutermelők mun­káját maguk az ÁFÉSZ-ek is. Azoktól a helybeli őstermelők­től például, akikkel korábban átvételi szerződést kötöttek, a mindenkori felvásárlási árnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents