Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

1976. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK kMíod Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 19 76. július 21 -i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. július 21-én Kádár János elvtársnak, a KB első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vettek: a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetők A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az idő­szerű nemzetközi kérdésekről; — Pullai Árpád elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a párttagsági könyvek cseréjéről; — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentését a mezőgazda­ság időszerű kérdéseiről. Végül a Központi Bizottság személyi kérdéseket tárgyalt. Marjai József elvtársat, kül- ügyminisztériumi államtitkárt beválasztották a Központi Bizottság tagjai sorába. I. < A Központi Bizottság meghallgatta az * időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, és jóváhagyta az európai kom­munista és munkáspártok 1976. június 29— 30d berlini értekezletéről, valamint a kül­döttségünk tevékenységéről adott jelentést. A Központi Bizottság megállapította: a berlini értekezlet a kommunista és munkás­pártok történelmi jelentőségű eseménye volt. Az értekezlet meggyőzően bizonyította, hogy földrészünkön a kommunista mozgalom ha­talmas, szervezett politikai erő, tömegbefo- lyása növekszik. A huszonkilenc testvérpárt berlini tájékoztatója jól szolgálta a nemzet­közi kommunista mozgalom egységét, össze­fogását. Az értekezlet marxista—leninista módon értékelte az európai helyzetet, és mozgósító erejű programot adott a békéért, a biztonsá­gért és a társadalmi haladásért vívott harc folytatásához. A közösen kidolgozott és egyhan­gúlag elfogadott dokumentum kollektív és demokratikus előkészítő munka eredménye. Az értékelés azon a történelmi tényen alapul, 'hogy földrészünkön új helyzet jött létre: rendeződtek a második világiháború befeje­zésekor nyitva maradt fontos kérdések, reali­tássá vált az enyhülés, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Az európai helyzet alakulásában mind nagyobb szerepük és súlyuk van a szocia­lista államoknak, a tőkésországok munkás- mozgalmának, demokratikus, békeszerető erőinek. Összefogásuknak, sikeres harcuknak köszönhető, hogy az európai népek több miint harminc éve bókéhen élnek. i A berlini értekezleten részt vevő pártok ki­fejezésre juttatták: készek további összehan­golt erőfeszítésekre a nemzetközi enyhülé­sért, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett éléséért, a béke megszilárdításáért. Ez a politika jól szolgálja a béke védelmét, s a társadalmi haladást, a szocializmus ügyét A kommunista és munkáspártok berlini ér­tekezlete ismételten s nyomatékosan aláhúz­ta, hogy az emberiségnek, Európa népeinek egy pusztító világháborúval szemben nincs más választása, mint az enyhülés és a békés egymás mellett élés. Ezt a realitást mind töb­ben felismerik. A további előrehaladáshoz nélkülözhetetlen mindazoknak a haladó, rea­lista erőknek közös erőfeszítése, amelyek lét­rehozták a helsinki értekezletet. Ez annál is inkább szükséges, mert az ag­resszív, hidegháborús körök igyekeznek gá­tat emelni az enyhülés térhódításának. Cél­jaik érdekében a nemzetközi légkört mérge­ző propagandát folytatnak és felhasználják a politikai, a gazdasági nyomás eszközeit is. Ezért szükség van a haladás és a béke hívei­nek még szélesebb és szilárdabb összefogá­sára, állhatatos harcának az európai bizton­sági és együttműködési konferencia záróok­mányában foglaltak következetes megvalósí­tásáért. A Magyar Népköztársaság a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv szelleméiben továbbra is törekszik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudomá­nyos és kulturális együttműködés bővítésére, az információcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére. Ugyanezt várja a tőkésországok kormányaitól is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a többi testvérpárttal együtt vallja, hogy a béka, és a haladás Európája csak sok irányú erőfeszí­tés eredményeként, az e célokért tenni kész politikai, társadalmi erők közeledésének, köl­csönös megértésének és együttes akcióinak hatására jöhet létre. Ennek érdekében pár­tunk konstruktív együttműködésre törekszik az európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi demokratikus, béke­szerető erővel. Pártunk, a történelmi tapasztalatokból ki­indulva azt a nézetet képviseld, hogy az Eu­rópa békéjéért vívott harc szorosan összefo­nódik a fasizmus maradványainak felszá­molásáért, a demokratikus jogok kiszélesí­téséért, a társadalmi haladásért folytatott küzdelemmel. Határozottan elutasítjuk az anitükommunizmust, a szovjetellenességet, el­ítélünk minden olyan törekvést, amely az enyhülés, a népek közötti jobb megértés el­ten irányiul. A Központi Bizottság megállapítja: az eu­rópai kommunista és munkáspártok érte- kezfetém elfogadott dokumentum a közös fe­lelősség, a,z alkotó sziell'emű egység megnyil­vánulása. Pántunk következetesen vállalja, hogy a mai körülmények között, amikor a kommunista pántok a marxizmus—leminiz- mus általános érvényű tanításait hazájuk konkrét társadalmi viszonyainak, nemzeti sajátosságainak, hagyományainak figyelem- bevételével alkalmazzák, amikor stratégiá­jukat önállóan határozzák meg, különös je­lentőségű forradalmi elméletünk tisztaságá­nak megőrzése, egymás tapasztalatainak hasznosítása, a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A Központi Bizott­ság üdvözli a kommunista pártok elhatáro­zottságát, hogy (közös harcuk és tevékeny­ségűik sikere érdekében fejlesztik initema- cionaliisita együttműködésüket és szoi'idaritá- suiloat. A Központi Bizottság megállapította, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletén, elfogadott dokumentum­ban meghatározott célok és feladatok össz­hangban vannak pántunk politikájával, meg­felelnek népünk érdekeinek, segítik a nem­zetközi munkásosztály, a társadalmi hala­dás erőinek harcát. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a szocializmust építő magyar nép a maga részéről1 minden főle telhetőit meg fog tenni, hogy ezeket a célokat elér­jük. 2 A szocializmus nemzetközi vonzóerejét * tovább növelik mindazok az eredmé­nyeik, amelyeket a szocialista közösség or­szágai az új társadalom építésében elérnek. Ezt támasztotta állá a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés szemléletes fényeivel a Német Szocialista Egységpártnak és a Mon­gol Népi Forradalmi Pártnak a Központi Bi­zottságunk legutóbbi ülése óta megtartott kongresszusa is. 3 A Központi Bizottság üdvözli a két * vietnami országrész egyesítését, a test­véri Vietnami Szocialista Köztársaság meg­alakulását Az egységes Vietnam annak az állhatatos, önfeláldozó harcnak a gyümölcse, amelyet a hős vietnami, nép marxista—le­ninista pártjának vezetésével, a szocialista országok testvéri támogatásával, a világ ha­ladó erőinek szolidaritásával évtizedlskten át vívott az idegen hódítók, az impertalieitia ag- resszorok és kiszolgálóik ellen. A vietnami nép a jövőben is számíthat a magyar nép szolidaritására, támogatására az ország új­jáépítéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott munkájában. 4 A Központi Bizottság síkraszáll a nem- * zetközi konfliktusok veszélyével fenye­gető háborús tűzfészkek felszámolásáért. _ Ki­fejezi népünk aggodalmát a súlyosbodó közel- keleti válság miatt. Az igazságos rendezést továbbra is akadályozza Izrael és a mögötte álló imperialista körök agresszív politikája. A közel-keleti helyzetet tovább bonyolítja a libanoni polgárháború. A Központi Bizott­ság meggyőződése: a haladás valamennyi arab hívének érdeke, hogy véget vessenek a vérontásnak. Szükségesnek tartja, és ennek megfelelően kitartóan szorgalmazza a mi­előbbi politikai rendezést, szolidáris a liba­noni baloldali hazafias erőkkel, a Palesztinái arab néppel. 5 A Központi Bizottság nagyra értékeli azt * a munkát, amelyet ez év júliusában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán végeztek Berlinben. A tag­országok képviselői áttekintették a szocialista gazdasági integráció öt esztendővel ezelőtt el­fogadott komplex programjának eddigi vég­rehajtását, és megállapították, hogy az integ­ráció kibontakoztatásában, fejlesztésében je­lentős eredmények születtek. A KGST-ben megvalósuló együttműködés szilárd alap a szocialista közösség országai­nak biztonságos népgazdasági tervezéséhez, kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi előre­haladásához és közös vonásaik erősítéséhez. Országaink a komplex program révén, egy­mást internacionalista módon támogatva és segítve, dinamikus gazdasági fejlődést értek el. fokozták államnolgáraik létbiztonságát, emelték népeik jólétét. A Központi Bizottság — a XXX. ülésszak állásfoglalásával egyezően — megállapítja, hogy tovább javultak a feltételek az orszá­gaink közötti gyümölcsöző együttműködés el­mélyítésére és tökéletesítésére. Ez a közös igény fejeződik ki abban az öt célprogramról hozott határozatban, amely jobban összehan­golja a fűtőanyag- és energetikai, valamint a nyersanyagipar, a gépek, az alapvető élelmi­szerek és közszükségleti cikkek termelését és kölcsönös szállításáig továbbá a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. A célprogramok kimunkálásával és meg­valósításával a tagországok újabb jelentős lé­pést tesznek előre erőforrásaik, természeti kincseik közös erővel történő hatékonyabb ki­használásában, az eigymál közötti korszerű munkamegosztás kialakításában, a gyors üte­mű tudományos-műszaki haladásban. A KGST XXX. ülésszaka megállapította, hogy a tagországok együttműködése és gazda­sági erejük gyarapodása egyben fontos ténye­zője az enyhülésnek, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének. A KGST-országok hívei a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésének a világ va­lamennyi országával, függetlenül azok társa­dalmi rendjétől. A diszkriminációtól mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok bővítésére törekszünk a tő- kásországokkal is. Erősítjük együttműködé­sünket a fejlődő országokkal, támogatjuk gaz­dasági és politikai függetlenségük kivívására és megszilárdítására irányuló jogos törek­vésüket. II. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párttagsági könyvek cseréj ének munkálatai a határozatnak megfelelően folynak. A párt- szervezetek és a kommunisták a párt belső életének e fontos eseményéit sikeresen kötöt­ték össze az építőmunka soron levő felada­tainak megoldásával. A tankönyvesére alkalmából a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések befejeződ­tek. A párt jelenlegi tevékenysége és továb­bi fejlődése szempontjából is fontos, hogy ezek a beszélgetések kritikus, önkritikus szel­lemű, őszinte eszmecserék voltak a párt poli­tikájáról és annak végrehajtásáról, a pártta­gok munkájáról, a további feladatokról. A párttagság ez alkalommal is bizonyította po­litikai érettségét, kifejezte egyetértését a párt politikájával, és számos javaslatot tett a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása ér­dekében. Az alapszervezetek többségében már taggyűlésen összegezték a beszélgetések eredményeit, értékelték a párttagsággal járó kötelezettségek teljesítését, A Központi Bizottság nagyra értékeli azo­kat az észrevételeket, javaslatokat, amelyeket a párttagok a határozatok végrehajtásának, a munka színvonalának megjavítása érdeké­ben tettek. A Központi Bizottság kötelezd a pártszerveket és -szervezeteket, hogy e ta­pasztalatokat a munkában hasznosítsák. Fel­hívja az irányító pártszervek és az alapszer­vezetek vezetőségeinek figyelmét, hogy to­vábbra is következetesen tevékenykedjenek az 1975. évi októberi határozatban foglalt cé­lok megvalósításán. A Központi Bizottság a tagkönyvcsere be­fejezése után a tanulságokat összegezi és hasznosítja. Meg van győződve arról, hogy a párttagsági könyvek cseréje tovább erősíti a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét, fejleszti a párt tömegkapcsoLatait, és előse­gíti a XI. kongresszus határozatainak végre­hajtását, a fejlett szocialista társadalom épí­tését III. A Központi Bizottság áttekintette a mező­gazdasági termelés és a közellátás időszerű kérdéseit. 1 Elismeréssel állapította meg, hogy a * mezőgazdaság dolgozói, az állami gaz­daságok és a termelőszövetkezetek idejében hajtották végre eddigi feladataikat. Az egyes növényfélék vetésterülete általában meg­felel a népgazdasági terv előirányzatainak. A nagyüzemekben, a háztáji és kisegítő gaz­daságokban nőtt a termelési kedv. örvende­tes, hogy az átmeneti visszaesések után gya­rapodik az állatállomány, fokozódik a hús- és tejtermelés. A mezőgazdasági üzemek, az ellátó és a felvásárló szervezetek körültekintően készül­tek fel az aratásra, a tenménybetakarításra és más időszerű teendőkre. A sikeres betakarí­tás személyi és tárgyi feltételei adottak, az aratás szervezetten és lendületesen folyik. A kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére ga­bonafélékből viszonylag jó termés várható, az ország kenyere biztosítva van. Az Európa nagy részét és hazánkat sújtó aszály hátrányosam befolyásolja a kapásnö- vények, a zöldség és a takarmányok termés- kilátásait. Ez nehéz feladatok elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. A várható termés- kiesés csökkentésére az állami gazdaságok­ban, a termelőszövetkezetekben tehetik a legtöbbet, de a nehézségek leküzdéséhez szé­les körű társadalmi összefogás is szükséges. A Központi Bizottság megelégedéssel állapí­totta meg, hogy az időjárás okozta gondok ellensúlyozására a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói — a párt-, á'll'ami, társadal­mi szervezetek támogatásával — számos, a helyzetnek megfelelő intézkedést hoztak és valósítottak meg. Az üzemek konkrét lépéseket tettek a tar­talékok feltárására, és mozgósították dolgo­zóikat a hatékony munkára. A mezőgazda­ságban az utóbbi években végbement nagy fejlődés, az anyagi, műszaki ellátottság javu­lása, a szocialista üzemekben meghonosodott korszerű termelés, r a szakértelemmel páro­suló helytállás, társadalmunk széles körű ösz- szefogása lehetővé teszi az aszály által elő­idézet károk számottevő csökkentését. A Központi Bizottság felhívja a mezőgaz­daság, az élelmiszeripar és a felvásárló szer­vek dolgozóit, a párt-, társadalmi és állami szerveket, • hogy összehangoltan cselekedjenek. Megfontoltan, szervezetten, késlekedés nélkül és folyamatosan tegyék meg azokat az intéz­kedéseket, amelyek mérsékelhetik a vesztesé­geket, biztosítják a lakosság élelmiszer-ellá­tását, erősítik a mezőgazdasági nagyüzemek és háztáji gazdaságok termelési biztonságát, megalapozzák a jövő évi termelést. A legsürgetőbb teendő az, hogy minél ki­sebb szemveszteséggel, eredményesen feje­ződjék be az aratás, a termést helyezzék biz­tonságba, óvják meg. Népgazdasági érdek, hogy a felvásárló szervek a leszerződött, illetve az üzemi szükségletet meghaladó ter­mést folyamatosan, zökkenő nélkül vegyék át. A mezőgazdasági üzemek és a háztáji gaz­daságok minél jobban használják ki, külö­nösen az öntözhető területeken, a másodve- tésekben rejlő lehetőségeket. A tömegtakair- mány minden fajtáját szakszerűen, lelkiis­meretesen, takarékosan gazdálkodva haszno­sítsák. Az illetékes állami, kereskedelmi szer­vek gondoskodjanak a gazdaságok folyama­tos ellátásáról takarmánytáppal. A rendkívüli időjárás nemcsak mai, meg­oldandó feladatokat állít elénk, hanem tanul­ságokkal is szolgál: pontosan be kell tartani az agrotechnikai követelményeket; rendsze­resen és jobban kell kihasználni az öntözési tehetőségeket; meg kell javítani a rét- és le­gelőgazdálkodást; gondoskodni kell a szarvas­marha-tenyésztés biztonságát növelő tömeg- takarmány-tartalékról. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a termelőszövetkezeti parasztság, az állami gazdaságok és az állami szervek dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek a mező- gazdasági munkák sikeres elvégzése érdeké­ben. Munkájukban bizton számíthatnak tár­sadalmunk széles körű támogatására. A Központi Bizottság megállapította, » hogy a lakosság áruellátása az év első felében általában kiegyensúlyozott volt. A kiskereskedelmi forgalom az élelmezései cik­kekből nagyobb, az iparcikkekből valame­lyest kisebb mértékben növekedett. Néhány termékből, főleg zöldségből és burgonyából az igényeket nem tudták megfelelően kielégíteni. Az elmúlt hónapokban a fogyasztókat hátrá­nyosan érintette a tavalyinál lényegesen ma­gasabb zöldség- és burgonyaár. A Központi Bizottság nagy jelentőségűnek tartja a lakosság kiegyensúlyozott áruellátá­sát, amelyet a jövőben is feltétlenül biztosí­tani kell. Ehhez most arra van szükség, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a szolgálta­tásokban, valamennyi munkahelyen tegyenek meg mindent a tervek maradéktalan teljesí­téséért. Külön felhívja a kereskedelem dolgo­zóit és azokat az ipari és mezőgazdasági üze­meket, amelyeknek eredményes munkájától közvetlenül függ a lakosság jobb ellátása, hogy járuljanak hozzá az igények teljesebb kielégítéséhez. Nagyon fontos, hogy a taná­csok a lakosság ellátása érdekében kezdemé- nyezöen tárják fel és használják ki a helyi adottságokat is. ★ ★ ★ A Központi Bizottság megelégedéssel álla­pítja meg, hogy népünk támogatja pántunk politikáját, ismételten tanújelét adta tettre- készségének, s nehéz feladatok megoldásában méltóképpen helytállt. Az országban az el­múlt fél esztendőben eredményes munka folyt. A Központi Bizottság meg van győződ­ve arról, hogy az 1976. évi népgazdasági ter­vet teljesítjük, és leküzdjük azokat a nehéz­ségeket is, amelyeket az időjárás okozott a mezőgazdasági termelésben. A töretlen fej­lődés feltételei biztosíthatók, ha mindenki kellő felelősséggel dolgozik és elvégzi a közös munkából a reá jutó részt.

Next

/
Thumbnails
Contents