Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

Továbbképzés — felsőfokon A mezőgazdasági üzemek hasznára Hatszáz szakember a tanfolyamokon III. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1976. JÚLIUS 81., SZERDA Konzervgyárnak, kereskedelemnek Túlteljesítették felvásárlási tervüket Sárgabarack - minden mennyiségben Hat éve hozták létre a gö^ Ööllői Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet Műszaki To­vábbképző Irodáját, amelynek feladata, hogy terjessze az in­tézet kutatási eredményeit, azokat az új módszereket, gé­pesített termelési eljárásokat, amelyek napjainkban a legkor­szerűbbek közé tartoznak. Szálastakarmányról - ötször — Műszaki továbbképző iro­dánk az év első felében, hét témában, tizenhárom tanfolya­mot rendezett — tájékoztat Kozák Alajos irodavezető. Ezek közül kiemelem a szálas­takarmány-termesztés és beta­karítás gépesítésével, a kuko­rica zúzva betakarításával, a nagy teljesítményű traktorok talajművelő gépeivel, a nagy traktorok műszaki diagnoszti­kájával, valamint a nagyüzemi szőlőtermesztés gépesítésével foglalkozó tanfolyamokat. Kü­lön programot szerveztünk a Mezőgazdasági Tervező és Be­ruházó Vállalat (a MEZÖ- BER) szakemberei részére, akik a szarvasmarha-, a ser­tés és a baromfitartás gépesí­tésével, valamint a takar­mánykészítés és a tragyakeze- lés új gépesítési kutatási ered­ményeivel ismerkedhettek meg nálunk. Az év első felében, összesen 600 szakember vett részt tanfolyamainkon. — Tanfolyamaink általában egyhetesek, sikerességüket semmi sem bizonyítja jobban, mint például az, hogy a szá­lastakarmány-termesztéssel foglalkozó programot, a nagy érdeklődés folytán, ötször, a nagy teljesítményű traktorok talajművelő gépeivel és a ser­téstelepek rekonstrukciójával kapcsolatos tanfolyamot két­szer is meg kellett rendez­nünk. Kutatók a katedrán A nagyfokú érdeklődésben jelentős szerepe van annak, hogy előadóik azok a kutatók, kísérletvezetők, témafelelősök, akik az új gépek hazai vagy külföldi vizsgálataiban részt vesznek, tehát, akik a legújabb gyártmányokat elsőként isme­rik meg. A hallgatóság zöme felsőfo­kú végzettségű. Számukra A vérségi falumúzeum bir­tokában van - egy ceruzával teleírt papírlap, mely fontos­nak tartott helyi eseményeket tartalmaz 1848. márciusából. Az írás nem akikor született, de vannak elhihető, felhasznál­ható adatai, mert olyan sze­mély jegyezte le, aki tanúja volt az egykori emlékezetes napoknak. A feljegyzés sze­rint, március tizenötödikén lo­vas futár érkezett a faluba, s felszólította a robotos népet, hogy döntsék ki ekéiket a földből, ki-ki menjen haza, mert mától fogva megszűnt a robot, s mindenki szabad. Két napon át tartó vigalommal ünnepelték a történteket: gu­lyással, pörkölttel, cigányzené­vel és borral. A földesurak együtt mulattak a pár órával korábban még robotos jobbá­gyaikkal. A bort nem csapra ütötték, hanem kiütötték a hordó fenekét, és zsíros ka­lauzaikkal merítettek az ital­ból. Lóhúzatós cséplőgép A följegyzések készítőjének melékezet^ben elmosódott a dátum, hiszen a robot eltörlé­se, az úriszék, a papi tized megszüntetése nem az általa feltüntetett időponthoz kötő­dik, hanem március tizennyol- cadikához. tgy a lovas futár legfeljebb azon a napon, de valószínűbb, hogy csak a kö­vetkezőn érkezett meg az ör­vendetes hírrel. Igaz lehet-e, hogy a földesurak ugyanúgy örültek a márciusi forradalom olyan előadássorozatokat tarta­nak, amelyet hasznosíthatnak saját gazdaságukban. Az irá­nyításuk alá tartozó termelési egységek speciális szakterüle­tein dolgozóknak átadhatják a Gödöllőn szerzett új ismerete­ket. Gyakran látogatják az inté­zet tanfolyamait a mezőgazda- sági szakközépiskolák és szak­munkásképző intézetek oktatói, akik tanulóik számára ugyan­csak a legfrissebb, olykor szinte a tankönyvekből még hiányzó, a legújabb rendsze­rű gépekkel kapcsolatos isme­reteket viszik magukkal Gö­döllőről. Máskor olyan tovább­képzést kapnak, amely lehető­vé teszi azt, hogy — Somogy­bán, Békésben vagy éppen Ba­ranyában — ők maguk szer­vezzenek tanfolyamot a körze­tükhöz tartozó gazdaságok, társulások, tsz-szövetségek szakembereinek. első eredményeinetk, a frissen megalkotott törvényeknek, mint a feudalizmus terhei alól felszabadított jobbágyok? A vérségi földbirtokosokat nem lephette meg túlságosan Petőfiék forradalma, hisz a változás szele már évekkel korábban érezhető volt, de az örömük csak színlelt öröm volt, akárcsak Eszterházy Pálé, aki üdvözölte az új tör­vénytervezetet, ugyanakkor már a fegyveres ellenállás megszervezésén morfondíro­zott. A külföldi és a hazai ese­mények egyaránt ilyen maga­tartásra kényszerítették őket. Gondolataikban ott bujkált a riadalom, hisz a vidék földes­urai, Podmaniczkiak és Maj- thényiak számára is nagy csapást jelentett az ingyen'- munkától való elesés, vagyis az, amit a- f jobbágyaikkal együtt ünnepeltek. A bérmun­kások alkalmazásához, a kor­szerű technikai eszközök, gé­pek megvásárlásához sok pénzre lett volna szükségük, a krónikus pénzhiány pedig általában jellemző volt az egész magyar földbirtokososz­tályra. S hogy minden milyen lassan ment, tanúsítja az, hogy csak a kiegyezés után jelent meg az első gép köz­ségünkben: egy lóhúzatós cséplőgép. Gőzgépnek akkor itt még színét sem látták. A lakosság fele földnélküli A jobbágyok öröme igazi volt, de hamar szertefoszlott. Örültek ugyan a feudális ter­Az első félévben tehát si­keres volt az iroda munkája. Szeptembertől a burgonyáról —- Az év második felében, szeptembertől, ugyancsak hét témában tervezünk tanfolya­mokat tartani — mondja még Kozák Alajos, a továbbképző iroda vezetője. — Ezek között szerepel a burgonyabetakari- tás, tárolás és elsődleges fel­dolgozás gépeiről, az MTZ—80 és áz MTZ—82 traktorokról, a takarmánykeverő és kiosztó kocsikról és a szarvasmarha­tartó telepek gépesítéséről, szervezés alatt levő tanfolya­munk. Témáik mindegyike idősze­rű vagy azzá teszi az, hogy új­donságokkal szolgál olyanok­kal is amelyekben a közeljö­vő gépesítésfejlesztési törekvé­sei is kirajzolódnak. Fehér István hek alóli felszabadulásnak, de a törvények nem elégítették ki őket. A földtelenek cso­portja ugyanis csak személyé­ben vált szabaddá, föld nél­kül köszönt rá a polgári kor­szak, S községünkben ez a csoport volt a legnagyobb lét­számú, a csaknem ezerhárom­száz lakosú Verseg családjai­nak fele tartozott ebbe a ka­tegóriába. A másik csoport egy része földjeinek csupán bizonyos hányadával szaba­dult fel (azok, akik irtás-t, szőlőt stb. birtokoltak). A csoport másik része viszont birtoka egészével vált sza­baddá. Az első jobbágyréteg elége­detlensége érthető, de a har­madik, amelyik a legjobban járt, vajon miért zúgolódott? Községünkben már az 1820-as években arra kényszerültek a jobbágyok, hogy más falvak határaiban keressenek és bé­reljenek maguknak drága pénzen legelőterületet, mert kizsákmányolóik önkényes foglalásokkal szorították meg legelőiket. S míg általában a majorsági földek bérlete elő­nyös volt a parasztoknak, ez az eset kivételt képezett. Az ilyen sérelmek orvoslását épp a jobbágyfelszabadítástól vár­ták a parasztok, csakhogy az 1848. X. te. kimondta: „olyan helyeken, hol a földesúr és volt jobbányai között a legelőelkü- lönözés, illetőleg úrbéri rende­zés, akár egyezség, akár úrbéri per útján valóságosan és tett­legesen már végrehajtatott, az ekként megtörtént összesítés, Hetek, hónapok óta nagy a forgalom a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ gyümölcs- és zöldség­felvásárló telepein. Közülük kettőt látogattunk meg: a szadait és a veresegyházit. Szamócarekord — Kétféle feladatot látunk el — mondja Illés Józsefné, az ÁFÉSZ szadai telepének ve­zetője. — Felvásároljuk a zöldséget és gyümölcsöt a termelőktől, azután annak egy részét, a ZÖLDÉRT-tel kötött szerződés szerint, a kereske­delmi egységeknek adjuk át, az áru jelentős hányadát pe­dig, zömmel félkésztermék­ként feldolgozva, a konzerv­gyárba továbbítjuk. 1969 óta működik a szadai telep. Az idén, április 6-án, az éticsiga felvásárlásával kezd­ték a tavaszi szezont. A MAVAD-dal volt rá szerződé­sük. Összesen 25 mázsát vet­tek át. A szezont a cseresznyével, folytatták. Tízvagonos felvá­sárlási tervük volt, négy va­gonnal túlteljesítették. A sza­mócaterméssel ugyancsak elégedettek voltak, a tervezett egy vagon helyett kettő és fél vagonnal zárták az idényt. Most a sárgabarack felvá­sárlása tart. Tíz vagon sárga­barack átvételét tervezték, és múlt szombatig — egy hét ailatt — két vagonnal vettek át a kistermelőktől. A másik fontos tevékenysé­gük a Budapesti Konzervgyár­nak végzett gyümölcsfeldol­gozás. A telepen tartózkodik illetőleg elkülönözés többé fel nem bontatik." Ez azt jelen­tette, hogy a lezárt ügyekben nincs helye további eljárás­nak, így hiába fordultak vol­na panaszaikkal a vérségiek az illetékes hatóságokhoz. A parasztok sok helyen túl is léptek a puszta elégedetlen­ségen, s tettekkel akartak igazságot szolgáltatni maguk-, nak. Járásunkban három fa­luban került sor negyven- nyolc nyarán megmozdulásra: Aszódon a hatóságok ellen lá­zadtak fel, Csömörön és Kís- tarcsán megtagadták a kato- .nai szolgálatot. Az ország más vidékein pedig az ilyenfajta ellenállásokon túlmenően, el­foglalták azokat a szántókat, legelőket, réteket, amelyeket a magukénak tartottak. Megszépítő emlékezet Községünkben nem vezetett az elégedetlenség tettleges el­lenálláshoz, hiába áll az utó­lagos feljegyzésben öntudato­san eme mondat: saját termé­sünket adták a földesurak, mármint a vigalom alkalmá­val. Bár kicsendül belőle a ki­zsákmányolás érzete, tudata, A földesuraik részéről tanúsí­tott leereszkedő, jóságos ma­gatartás pedig hozzájárult ahhoz, hogy nem követtek el ellenük a vérségi parasztok semmilyen erőszakos cseleke­detet. Maga a feljegyzés is bi­zonyítja, hogy milyen mélyen vésődött ez az addig soha nem tapasztalt, rendkívüli ese­mény a parasztok emlékeze­tébe. Az írásiból tükröződik a fel­jegyző szemlélete is: nem az észlelt igazságtalanságot fir­tatja, ennek csak egy sóhaj­tásszerű mondatot szentel, in­kább a pillanatnyi felszín volt hatással rá. Bene Mihály (Folytatjuk.) Szentgyörgyvölgyi Istvánné, a konzervgyár képviselője is, aki napról napra figyelemmel kíséri a munkákat, irányítja a feldolgozást, hiszen a tele­pen nem kevesebb, mint húsz vagon sárgabarackot dolgoz­nak fel a konzervgyárnak. Ezt a mennyiséget a környék­beli üzemekből szállítja a vállalat Szadára. Az ott ké­szült — felezett, magozott, tartósítószerrel hordókba zárt — úgynevezett barackpulpot exportra küldik. Csiga - áprilistól Valóságos nagyüzem a gö­döllői ÁFÉSZ veresegyházi te­lepe is. Az itt dolgozók a ta­vaszi felvásárlási szezonban különös helyzetben vannak. Ez a telep a központja a Du­na—Tisza közén és a tiszán­túli országrészeken begyűjtött ét.icsiga-felvásárlásnak és fel­dolgozásnak. Áprilistól itt ment végbe mintegy 43 vagon) éticsiga ad­jusztálása, ami sok munkát jelentett, hiszen előbb az ap- rejószágot méretre kellett vá­logatni, aztán nedves ruhával áttörölni, ládába rakni. A szállítmányokat, amelyek az NSZK-ba, Svájcba és Francia- országba gurultak, vasúton, állandóan állatorvos ellen­őrizte. A küldeményeket itt vám­kezelik. Hogy mikor, hova kellett irányítaniuk az árut, azt szerződéses partnerük, a MAVAD határozta meg. Feldolgozás Vercsegyliázon — Ilyen nagy mennyiségű éticsigát, tudomásom szerint, még sosem küldtek a veres- egyházi telepről — mondja Soós Józsefné telepvezető, aki két éve Irányítja a munkát. — A csigaszezon egy hónap alatt zajlott le: április 22-én indítottuk az első, május 22- én utolsó vagonnal. Máskor I még június közepéig is eltar­tott a begyűjtés és a szállítás. A felvásárlást a szamócával folytatták. A környékbeli kis­termelőktől, 14 vagonnal ' ir- veztek felvásárolni, ezzel szemben 18 vagonnyit vásá­roltak fel. Cseresznyéből 5 va­gon volt a teljesítésük. A málna az idén gyenge termést adott, mindössze 50 mázsa ér­kezett be, meggyből 100 má­zsa. A gödöllői járási-városi rendőrkapitányság gyakorta használja az ittasságot kimu­tató szondát. A sokszori vizs­gálatnak, sajnos, a magasodó aktahalmazban is megvan a látszata: 1976 első félévében 100 ittas vezető éllen indítot­tak eljárást, melynek befejez­tével az alkoholos befolyásolt­ság mértéke és az elkövetett szabálytalanság nagysága sze- i rint ítélték az italosokat pénzbüntetésre, szabadság- vesztésre, s többüktől bevon­ták a jogosítványt. Az alábbiakban néhány ki­rívó esetet sorolunk fel. Kosik Sándor 21 éves túrái lakost 10 hónapra eltiltották a vezetéstől, 3 ezer 500 forint bírságra ítélték, továbbá hat hónap felfüggesztett szabad­ságvesztésre. Lipcsei Pál péceli lakost 2 évre tiltották el a vezetéstől A sárgabarack átvételét a múlt héten kezdték el, a gyü­mölcsöt itt is dolgozzák fel. Saját átvételi tervük 5 vagon, ebből szombatig 2 vagonnal érkezett be. Megtudtuk, hogy még mint­egy 15 vagon, sárgabarackkal lesz dolguk. — Gyárunk 15 vagon sárga­barackot dolgoztat fel ezen a telepen — mondja Csernák Istvánné, a Dunakeszi Kon­zervgyár telepvezetője, aki itt kíséri figyelemmel a munká­kat, szervezi a szállításokat.— A Dunakeszi Konzervgyárba cseresznyéből két és fél, eper­ből hat vagonnal szállítottak el Veresegyházról, sárgaba­rackból eddig három vagon­nal hoztak feldolgozásra. Van tehát munkája, illetve kerese­ti lehetősége annak a nyolc­van asszonynak, lánynak, akit ezen a nyáron itt foglalkoz­tatnak. Kaposi Pál Előregyártóit elemek — silókhoz Üj típusú vasbetonsiló soro­zatgyártását kezdték meg a lá- batlani vasbetongyárban a me­zőgazdasági üzemek részére. Az Agrober tervei alapján, olyan előregyártott elemeket készítenek, amelyekből vi­szonylag rövid idő alatt tetszés szerinti méretű takarmánysi­lót állíthatnak össze az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek dolgozói. A siló ferde ol­dalfalai a takarmány megfe­lelő tömörítését teszik lehető­vé, s így a tárolási veszteség jelentősen csökken. Áthajtó silónak nevezik az új vasbe­tonszerkezetet, mert miután a földbe süllyesztve alakítják ki, a kocsik, traktorok keresztül­mehetnek rajta. Előregyártott útburkoló la­pokat is szállít a tárolókkal együtt a lábatlani üzem a gaz­daságoknak, Ezekkel a bur­kolóelemekkel a silók, a szán­tóföldek környékén, s általá­ban olyan helyeken alakíthat­nak ki ideiglenes útvonalakat, ahol az erőgépek gyakran megfordulnak, s így kímélhe­tik a drága gépeket, megaka­dályozhatják. hogy sávban közlekedjenek. és 3 hónapi szabadságvesztés­re ítélték. Szabó József, aki szintén péceli lakos, másfél évig nem vezethet, felfüggesztett sza­badságvesztése 5 hónap, és 3 ezer forintot kell fizetnie. ’ Berkes Jakab isaszegi lakos fél évig nélkülözi jogosítvá­nyát, pénzbüntetése 2 ezer forint. Völgyesi Géza gödöllői lakos mindössze 26 éves, de már többször elszineződött lehele­tétől a szonda. A legutóbbi esetben 2 évre bevonták jogo­sítványát, hatezer forintot kellett fizetnie, és 4 hónap szabadságvesztésre ítéltén. Mindebből az a tanulság, hogy akármilyen nagy a hő­ség, még egy pohár sört sem érdemes inni, mert könnyen vonattal mehetünk a nyári tú­rára, és a pénztárca is megér­zi a könnyelmű italozást. (őr—) Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet faipari termékeinek több mint a felét exportálják. Legkeresettebb gyártmányuk a társzék, amelyből az idén húszezer darabot gyártanak. Leg­jelentősebb megrendelőik holland, belga, svájci és francia cégek. A képen látható bárszékeket Belgium részére szerelik. Barcza Zsolt felvétele Verseg, 1848 (I. rész) Futár érkezett a faluba Vigalom a robot eltörlése fölött PÉNZBÍRSÁG. SZABADSÁGVESZTÉS Akik italosán vezettek í. i I Bárszékek — exportra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents