Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-21 / 171. szám

1976. JŰLIUS 21., SZERDA xMrí,w Kevesebb cseresznye és meggy Nehéz a felvásárlás — Minden számításunk fel­borult — jelentette ki Balogh Imre, a sülysápi Alsó-Tápió- menti ÁFÉSZ felvásárlási alapegység vezetője. Ezzel nemcsak az aszálykárokra utalt, hanem a gyümölcsö­sökben keletkezett fagykárok­ra is. Az ÁFÉSZ igen kevés­sel kénytelen beérni. Jól érzé­kelteti ezt például a cseresz­nye esetében két adat: 200 mázsa szerepelt a ter­vükben és mindössze 50 mázsát vásároltak föl, s továbbítottak a ZÖLDÉRT- nek. A meggy ennék is gyen­gébb eredményt hozott, össze­sen 193 kilogrammhoz jutott az ÁFÉSZ, amit a zöldség­boltjain keresztül hozott for­galomba. Egresből 2 mázsát értékesítettek a ZÖLDÉRT- nek. Jellemző, hogy az idén — eltérően a korábbi évek gya­korlatától — konzervipari fel­dolgozásra ebből a körzetből jóformán semmilyen termék sem 'került eddig. Ez is a szű­kös terméshozam jele. A so­ron következő gyümölcs a sár­gabarack. A termelőknek ki­adott felhívás szerint ezt sem telezetten, hanem egészben, közvetlen fogyasztási célokra vásárolja föl az ÁFÉSE. A szerződött kistermelőktől 5%- kal magasabb áron veszik át a termést, mint a többiektől. Az időjárástól kevésbé füg­gő élelmiszeripari cikkek termelői kínálata nagyjá­ból megfelel a várakozás­nak. A nyúltenyésztő szakcsoportok 14 ezer darab házinyúl átadá­sára kötelezték magukat az év elején, hozzávetőleg 35 ezer kilogramm súlyban. Ennek fe­lét már teljesítették. A 3 mil­lió darab tojásfelvásárlásban 1 millió 400 ezer darabnál tart az ÁFÉSZ. Itt zökkenőt okozhat a későbbiek során a termelői kedv bizonyos mér­vű megcsappanása, mert a to­jás átvételi ára a kialakított skálán belül nem változott, viszont a baromfitenyésztés költségei megnövekedtek a táptakarmány drágulása miatt. Várakozáson felül sikerült a csigafelvásárlás, 200 mázsás eredménnyel. Ezért 200 ezer forinthoz jutottak az élelmes gyűjtők. T. A. L. Export- és szolgáltatásfejlesztés Korszerűsítik a telki üzemegységet A Hungária Műanyagfeldolgo­zó Ipari Szövetkezet nemrégi­ben kapta meg a Kiváló Szö­vetkezet címet a tavaly vég­zett kiemelkedő munkája eredményeképpen. A szövet­kezet elnöke, Csetényi Miklós elmondotta, hogy at V. ötéves terv során is jó munkával, je­lentős vállalásokkal akarnak az eddigiekhez hasonló elis­meréseket szerezni. Amikor az Ikarus karosszéria- és jármű­gyár dolgozói ez év áprilisá­ban versenyfelhívással for­dultak az ország minden ter­melőüzeméhez, a szövetkezet kollektívája azonnal csatla­kozott a felhíváshoz. Konkré­tan meghatározták és május­ban tartott közgyűlésükön megerősítették vállalásaikat. Eszerint az V. ötéves terv során meghatározott arány­ban többlettermelést kíván­nak elérni, fokozzák külke­reskedelmi tevékenységüket — ezen belül a tőkés exportot növelik —. bővítik a lakos­sági szolgáltatásokat, az im­portanyagok megtaarítására és a hulladékanyagok hasznosí­tására törekednek. Hazai anyagból A szövetkezet elnöke válla­lásuk nagyságát néhány konk­rét számmal is alátámasztot­ta. A IV. ötéves tervhez vi­szonyítva exporttevékenységük az öt év során 200 százalék­kal növekszik majd, lakos­sági szolgáltatásukat pedig 400 százalékkal kívánják túlha­ladni. S hogy nem meggon­dolatlanul . ígérgetnek, bizo­nyítja: az idei 75 milliós ter­vüket többletvállalással 78 millióra módosították. Félév­ben már 42,5 millió forintnyi termelési értéket realizálták, s ez 116 százalékos teljesítés­nek felel meg. A Hungária Mflanyagfeldolgo- zó Ipari Szövetkezetnek három telehelye van, kettő Komá­rom megyében, és egy Telki­ben. azaz Pest megyében. Itt főként a hőre lágyuló mű­anyagok fröccsöntésével fog­lalkoznak, s ehhez csaknem 90 százalékban import alap­Nagyvállalat egyik budapesti üzemébe felvételre keres mély- és távvezetéképitési, valamint szakipari munkák irányitásában gyakorlott mérnököt vagy üzemmérnököt üzemvezető-helyettesi munkakörbe. JELENTKEZÉS: „Agilis” jeligére, önéletrajzzal, a kiadóban. Ács, kőműves, burkoló, vasbetonszerelő, asztalos, villanyszerelő, víz-, gáz. és fűtésszerelő, festő, bádogos, parkettás, tetőfedő, szigetelő, lakatos, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő, kompresszorkezelő, kiskotrógép-kezelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat, továbbá építőipari technikumot végzett, gyakorlott műszaki előkészítőt azonnali belépéssel, szövetkezeti tagnak EEFV ESZ Ü J%1 K. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45. anyagokat használnak fel. A versenyfelhívásnak a telephe­lyen is eleget kívánnak tenni, ezért elsősorban az import­anyagokkal kell ésszerűen gaz­dálkodniuk. Sok esetben ismé­telten felhasználják a hulla­dékanyagokat is. Terveik sze­rint egy-két éven belül már a hazai polietilén és polipro­pilén műanyagokból fröccsön- tik termékeiket. Légtorok és sok tároló Telkiben számos olyan hasz­nálati cikket készítenek, ame­lyekkel a háziasszonyok az üz­letekben gyakorta találkoznak. Ilyenek például a plexiből ké­szült, színezett, átlátszó süte­ményesdobozok, szendvicstál­cák és az ételek tárolására különösen alkalmas különbö­ző méretű, fedővel ellátott műanyag edények. Évek óta kereskedelmi kap­csolatot alakítottak ki elsősor­ban az Orionnal, a MOM-mal és az Ikarusszal. Részükre gép-, tévé- és műszeralkatré­szeket, illetve az Ikarusnak számos, járművekhez szüksé­ges tartozékot ^állítanak le, gondolnak a személygépkocsi­tulajdonosokra is: így például hatásfokozó lepkét készítenek az ablaktörlőre, ajtóütközőt, záródugót a személygépko­csi alvázának védelméhez, légtorkot a motorháztetőre — amely a gépkocsinak nagyobb szellőzést biztosít. Mindezeket a tárgyakat és még sok egyéb cikket saját budapesti, a Fő utcában található üzletükben is árusítják, de az ország kü­lönböző autósboltjaiba is. Telkiben állandóan új ter­mékek előállításával kísérle­teznek. Körülbelül fél éve gyártják a hupol-fix névre hallgató kábelvég-összekötőt és -szigetelőt, amely iránt igen nagy érdeklődést mutatnak a házgyárak és a villanyszere­léssel foglalkozó vállalatok. Automaták érkeztek Pest megyei telephelyüket 1970 és 1975 között mintegy nyolcmillió forintnyi ráfordí­tással bővítették, korszerűsí­tették — többek között vízmü­vet létesítettek. Teljes telepí­tési tervüket azonban nem tudják megvalósítani, mert e területen nem engedélyezik az ipari létesítmények bővítését. Az elkövetkező időszakban te­hát elsősorban a már meglevő épületeket újítják fel, illetve a szálhúzó üzemükben levő fröccsműhelyekben nemrégi­ben új automata gépeket állí­tottak be. Tervbe vették a tmk-részlegük bővítését is. Ügyes , átcsoportosítással — a fővárosi központi egységükből ideszállított esztergapaddal, marógéppel — lehetővé teszik, hogy a telep gépeit, eszközeit, a tmk-dolgozói állandóan el lenőrizzék, az esetleges hibá' kát pedig rövid idő alatt rend­behozzák. S. Zs. — A IV. ötéves terv idő­szakában Pest megyében 460 új bölcsődei hely létesült és ezzel 2 ezer 800-ra emelke­dett az összes bölcsődei he­lyek száma. Ezzel egy idő­ben növekedett a megyében a szülések száma is. Fő­ként ennek tudható be, hogy 62-ről 55-re esett vissza az ezer bölcsődés korú gyer­mekre jutó bölcsődei helyek 6záma. Ennek javítására a megye V. ötéves tervében 1500 újabb bölcsődei hely létrehozása szerepel. Úttestek egymás alatt Az észak-déli metró átadásával egyidőben új forgalmi csomópont alakul ki Budapesten, a Felszabadulás téren is. Egymás alá bújtatják az úttesteket, így a Károlyi Mihály ut­cából szintbeni kereszteződés nélkül juthatnak el a járművek a Petőfi Sándor utcába, illetve az Erzsébet-hídra. Már elké­szült a csomópontból a Petőfi Sándor utcába, illetve az Er­zsébet-hídra vezető közúti aluljáró. A képen: munkában a vasbetonszerelők a Károlyi Mihály utcai részen. Villamosítják az üdülőövezetet Szépen fejlődik Tököl, a nagyközség is Járva a vidéket, szembetűnő változásokat vesz észre az em­ber. Kényelmes, tetszetős há­zak nőnek ki a földből, beto­nozott utak kanyarognak a há­zak között, művelődési ottho­nok, moziműsorokat hirdető plakátok vonják magukra a tekintetet. Változik a falusi élet, Bár tennivaló is marad bőven, de a fejlődés, az át­alakulás jelei szinte mindenütt megfigyelhetők. — így igaz — mondja Szu- sics Péter, a tököli nagyközségi tanács elnöke. — Az elmúlt évben jelentősen változott községünk arculata. Tavaly nyáron elkezdtük az iskola építés. Azért volt rá szük­ség, mert a régi elavult. Az új iskola nyolc tanter­mes lesz, Költségei elérik a 28 millió fo­rintot. Felépítését a 3-as szá­mú Pest megyei Építőipari Vállalat dolgozói és a község­beliek társadalmi munkával segítették. Ennek köszönhető, hogy az iskola még az idén el­készül. Javulnak a tököliek szóra­kozási lehetőségei is. — Űj mozit is építettünk — mondja a tanácselnök — amelyben kényelmesre alakí­tott széksorok várják az ér­deklődőket. A filmszínház 160 személyes lesz, a költségei el­érik a 2 és fél millió forintot. A községbeli vállalatok dol­gozói és a helybeliek mintegy 200 ezer forint társadalmi munkával se- gitették az építkezést. Elkészült a takarékszövet­kezet épülete, dolgozóira jó munkafeltételek várnak. Az itteni építkezések költsége 500 ezer forintot emésztett fel. — Természetesen folytatjuk a korábban elkezdett munká­kat is. — mondja Szusics Pé­ter. — A járdaépítés idén 600 méternyi új gyalogutat jelent. Ez persze a második félév fel­adata. Tököl környéke közkedvelt kirándulóhely. A közeli Duna, a kellemes le­vegő kedvező feltételeket nyújt a kikapcsolódáshoz, a pihenés­hez. Ezért szinte gombamód szaporodnak környékén a hét­végi faházak, kisebb-nagyobb nyaralók. — Az üdülőterület villamo­sítását tervezzük. E munka 640 ezer forintba kerül. V. F. Az aszály „szokásai n Egész Európa mezőgazdasá­gában súlyos károkat okoz az aszályos időjárás. A magyar mezőgazdászok határszemléi is arról tanúskodnak, hogy a növények fejlődése legjobb esetben is megállt és várha­tóan, sajnos terméskieséssel kell számolniuk, még akkor is, ha rövidesen esősre fordulna az időjárás. A hosszan tartó aszály, a magas hőmérséklettel párosuló csapadékhiányos időjárás ha­zánkban nem számít ritkaság­nak. A magyar mezőgazdászok mindig is számoltak a szeszé­lyes csapadékeloszlással, az esőzések elmaradásával, s en­nek következményei kisebb- nagyobb mértékben rendszere­sen befolyásolják a termésát­lagok 'alakulását. Csakhogy, amíg a felszabadulás előtti években egy-egy aszály ka­tasztrofális helyzetet teremtett — a gabona a vetőmagot sem adta meg —, addig a műtrá­gyával, a talajerőpótló anya­gokkal jobban ellátott talajo­kon élő növények viszonylag nagyobb ellenállásra képesek. Igaz, csak bizonyos mértékig, egy határig, ahol a csapadék elmaradása már súlyos követ­kezményekkel jár. Az idei aszály június 7-ével kezdődött, ezután már csak két napon voltak kisebb esőzések, majd gyakorlatilag megszűnt a természetes vízutánpótlás. Jú­nius első felében még 25 mil­liméter esőt mértek, azóta vi­szont csak 5 milliméter esőt kapott a talaj, és bár voltak kisebb záporok, az országos csapadékellátás szempontjából ezek elenyésző jelentőségűek voltak. Ráadásul a múlt hét vége óta 33—35 fokos hőséget mérnek, ami tovább súlyosbít­ja a mezőgazdászok gondjait. Az aszály, sajnos, nem rit­ka kísérője a magyar mező- gazdasági termelésnek. Más kérdés, hogy az idei különösen súlyosan érinti a termelést, miután a kitavaszodás két he­tet késett és a növények túlsá­gosan fiatalok, fejletlenek vol- tak ahhoz, hogy szinte átme­net nélkül átvészeljenek egy fejlettebb növényállomány számára is megpróbáltatással járó száraz periódust. A káni­kula szinte legázolta a kapá­sokat és a zöldségnövényeket, még szerencse, hogy a gabo­nák a jobb talajokon viszony­lag épségben vészelték át a forróságot. Az elmúlt évtizedekben a meteorológusok följegyzése szerint — amint Kapovitz Al- bertné, a Meteorológiai Inté­zet munkatársa az MTI-nek elmondotta — több ízben érte ilyen megpróbáltatás a gaz­dálkodókat. 1947-ben például Budapest térségében nyáron három hónap alatt mindössze eay hónapra elegendő csapa­dékot mértek. Májusban 27, júniusban 32, júliusban 18 milliméter volt a mérési ered­mény, majd ezután kiteljese­dett az aszály, augusztus 4, szeptember mindössze 2, októ­ber pedig csupán 5 millimé­ter esőt adott. Ily módon hat hónap mérlege 90 millimétert tett ki összesen, holott már két hónap normális átlaga — július és augusztus — kereken 100 milliméter lenne a sok évi átlag szerint. 1950-ben és 1952- ben szintén szomjaztak a föl­dek, és a hatvanas évek ele­je ugyancsak nehéz helyzet elé állította a termelőket. 1962- ben június második fele 5 mil­liméteres esőt, július összesen 40 milliméteres csapadékot produkált, 1963 július második fele 6 milliméter nedvességet adott a talajnak, és a júliusi összesítés sem haladta meg a 40 milimétert. ami kevés volt a jó termés eléréséhez. Hazánk ezek szerint, sajnos, idén az európai aszály egyik szenvedője, egyetlen kis „ked­vezménnyel”, tudniillik azzal, hogy a kánikulai meleg ide va­lamivel később érkezett, mint Nyugat-Európába. Június má­sodik felében volt egy száraz, de aránylag hűvösebb időjárá­si szakasz, amely valamelyest visszafogta a növények páro­logtatását. És még valami a magyaror­szági aszály jellemzőiről: ha egy-egy aszály kialakul, úgy sokáig helyben marad, Mert a különben esőt hozó légáram­latok ebben a forró katlanban nem érvényesülnek kellőkép­pen. Az egy-másfél hónapos szárazság felváltásához a ter­mészetnek ugyancsak mozgósí­tania kell csapadéktartalékait, csakis ekkor remélhető emlí­tésre méltó változás. Hirdetés- csábító ajánlatokkal Manapság minden vállalat saját gondjaiból is érzi, hogy a munka­erőforrások kiapadtak. Üj dolgo­zóra legfeljebb úgy tehetnek szert, ha a korábbi bérre, munkakörül­ményekre „ráígérnek”. Ez részben szerencsés folyamat, hiszen a vál­lalatokat a szociális létesítmények és juttatások fejlesztésére ösztön­zi, de szülhet vadhajtásokat is. A budaörsi buszmegállóban vá­rakozva olvastam nemrégiben egy kis táblán az alábbi fölhívást: A Volán 20. sz. Vállalat magas kereseti lehetőséggel jegykezelő nélküli járatokon külön havi 700 Ft jutalékkal azonnal felvesz D- vizsgával rendelkező autóbuszveze­tőket. A D-vizsgával nem rendel­kezőket saját költségén vizsgára előkészíti. A kiképzés időszaka alatt a dolgozókat bérezésben ré­szesíti. Eddig tulajdonképpen még rend­ben is volna, de a következő pasz- szus egy kissé elgondolkoztató: Havi törvényes munkaidő 219 óra, amely 12—13 nap alatt telje­síthető, a többi szabadnap. Első olvasásra szinte kedve tá­mad az embernek minél előbb D- vizsgát szerezni, hiszen 17 nap évi szabadságnak sem rossz, nemhogv havonta. De nézzünk egy kicsTl utána a számoknak! Ha 13 nap alatt teljesíteném a havi munkaidőt, akkor naponta 16,1 órát kellene a kocsin töltenem, ha 12 nap alatt, akkor arányosan elosztva, alkalmanként 17,5 órát vezetnék. Alvásra ilyen megfeszí­tett munka után 6,5 óra maradna, ha nem számolom a hazautazás­hoz és az esetleges elin+ézmvelók- hoz szükséges időt. Ha jobban meggondoljuk, nem is olvan csá­bító ez a hirdetés, még ha a kö­vetkező sorok további kedvezmé­nyeket ígérnek is. Egyébként nem értem, miért kell 12—13 nan alatt ledolgozni a munkaidőt? Fi vezeti a buszokat a többi nanokon? De már jön is a járat. Ponto­san, menetrend szerint. Valón mi­óta lehet szolgálatban a busz ve­zetője? Nem, köszönöm! vem buszra várok. Csak n^nozni álltam ide! Ebben a szén id^b^n e^v óra alatt elsétálhatok Lakatos Tamás Széllovas A Balatonlellei Vegyesipari Ktsz megkezdi a vízisí egysze­rűsített változatának, az úgy­nevezett „széllovas”-nak a gyártását, nem kell hozzá mo­torcsónak, ami szennyezi a vizet és a levegőt, csupán egy nagy méretű, vasalódeszkára emlékeztető talp, amelyet állva, műanyag vitorlával lehet kormányozni. A nagy ügyességet kívánó ée minden izmot megmozgató sporteszköz kedvező szélben óránként negyven kilométeres sebességgel képes haladni. Az első mlntapéldánvok elkészül­tek és sikerrel állták a pró­bát a Balatonon. L 4 <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents