Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

4 %Mdm> 1976. JÚLIUS 20., KEDD TV-FIGYELO ÓIUL Századunk nagy hu­manistái között tartjuk nyil­ván Karel Capeket, aki Berlin és Párizs egyetemein szívta magába nagy műveltségét, s azt a szellemet, amely hol gúnyoros, hol utópisztikus írá­sait egyaránt áthatja. Nagy sikerű drámájában, az R. U. R.-ban (Rossum’s Uni­versal Robots, 1920) a kultúra elemtoertelenedésének, elgé- piesedésének félelmetes vízió­ját vetítette a színházi nézők elé. Az első világháború után felocsúdó világot méltán döb­bentette meg ez a látomás, hiszen az emberi értékek mesterséges megszüntetése, a robotok kitenyésztésének le­hetősége — vagyis egy újabb, ugyancsak országhatárokon túlnövő tragédia —, egy na­gyon is véres háttér előtt raj­zolódott fel. Az R. U. R. diadaiútja so­rán Budapestre is eljutott; 1924-ben mutatta be a Víg­színház. (Az öreg építész, Alquist szerepét akkor nem kisebb művész, mint Hegedűs Gyula játszotta.) Már Jób Dániel, a Vígszínház legendás hírű igazgatója is felismerte azt a veszélyt, amely e drá­mai remek sikeres színrevite- lét leginkább fenyegetheti: az elgépiesítés, ha valóban gép­embereknek mutatja a szín­pad e dráma szereplőit, ha a rendezésen eluralkodik a technika. (A darab bécsi be­mutatóját tartotta ilyennek, s ezzel magyarázta ottani, mér­sékelt sikerét.) A magyar televízió most nem az eredeti R. U. R.-t mu­tatta be, hanem annak egy át­dolgozott változatát. A darab fordítója, Zádor András vé­gezte el ezt az átszabást, amelynek eredményeként amolyan kamaradráma lett e műből. Azok a jelenetei, ame­lyekben az óceániai szigetvi­lág különös vállalatának veze­tőit láttuk, feltétlenül nyertek e leszűkítéssel, hiszen a sze­replők emberibbé, testközeli figurákká váltak, s így hihe­tő, átélhető volt a bennük, köztük lejátszódó konfliktus is. Ám amennyit használt, legalább annyit ártott is ez az egyszerűsítés 1 őszintén szólva helyenkint — főképp a robo- tos részekben — szegényesnek tűnt Marton László rendezése; mintha túlságosan is fél volna a technika eluralkodásától. Ilyenformán a Capek-dráma nem rendítette meg úgy a nézőt, mint amilyen sokkha­tásról a bemutató idején írott kritikák szólnak. Igaz, a vi­lág sokat változott azóta, ám az ember leépítésének veszé­lye — a tudományok előreha­ladtával — ma még reálisabb, mint annak idején. A téma ma is él, az R. U. R. mai né­zői is feleletet várnak. Föltét­lenül meggyőzőbbet, mint amilyet a felemás tévéváltozat adott. építőtáborok. a nyaranta megnyíló építőtáborokról szólt a vasárnap esti Hét egyiik ha­zai tudósítása. Nem volt nagy riport — egyszerűen csak megnyugtató jelentés volt ar­ról, hogy a sátrak ezen a nyáron is állnak, a szőlő kötö­zéséhez szükséges háncs is ott lóg a lányok derekán, és az ásók, lapátok is szorgalmasan vágják, dobják a földet. (Egyebek között itt, Pest me­gyében, Biatorbágyon is, ahol megint a vasútépítésen egy­millió forint értékű munkát vállaltak az építőtáborok la­kói.) Azok, akik először tűzték így a derekukra a kötözőhán­csot, és először vették kezük­be a szerszámnyelet, már ré­gen doktornők és tanárok — feltételezhető, hogy ők az át­lagosnál nagyobb figyelemmel nézték ezt a riportot. Szép és hasznos dolgot kezdtek el egy­kor, és ez a szép, hasznos do­log folytatódott. Jó érzés ilyesmit tudomásul vermi... Akácz László Nincs kibúvó Több mint tizenháromezer óra - igazolatlanul Harmadikos korában kapott személyit... Július 15-én adtuk hírül: a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága a tankötelezettségi törvény teljesítéséről tárgyalt, s öt évre szóló intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek nyomán ér­deklődtünk a megye legnépesebb járásának oktatásügyi veze­tőinél. Törvény. Megtartása kötele­ző. A tankötelezettségi tör­vénnyel is így van ez. A budai járási hivatal egyik körlevelé­ben mégis az alábbi számokat találom: Az elmúlt tanévben egy ta­nuló átlagosan 8,8 napot mu­lasztott, s az igazolatlan hiány­zás tanulónként ebből egy na­pot tett ki. Az okokról, az iskolakerülés lélektanáról kérdezem Her­mán Bélát, a budai járási hi­vatal művelődési osztályának helyettes vezetőjét. Nem könnyű a dolguk — A járás iskolái elé" ne­héz helyzetben vannak. Az elmúlt tanévben a tanulók 6,4 százaléka távozott más isko­lába, s 5,6 százaléka érkezett hozzánk. A fluktuáció — a cse­rélődés — gyors, erőteljes. A járás másik sajátossága, hogy az iskolákban zömében fizilcai dolgozók gyermekei tanulnak. Így például Herceghalmon 92 százalékuknak, az érdi 8. szá­mú iskolában 90 százalékuk­nak a szülei dolgoznak üze­mekben, szövetkezetekben. így ír erről az utóbb említett is­kola igazgatója: Oktató-nevelő munkánkat gátolja, hogy a társadalom mobilitásának élvonalában va­gyunk. Az igényesebb és tö­rekvő csládok gyakran elköl­tözéssel javítanak helyzetü­kön, lakásviszonyaikon. A he­lyükre érkezők a jobb kereseti lehetőség és a főváros vonzó hatása miatt beérik szűkösebb körülményekkel. A távozók A napokban veszik birtokukba a kutatók Kozmikus geodéziai obszervatórium - Fencen A napokban veszik birto­kukba a szakemberek magyar- órSzág első kozmikus geodéziai obszervatóriumát, amely — mint lapunkban már koráb­ban megírtuk — Penc község területén épült fel. A hivata­los átadás csak később várha­tó, de a kísérletek, a különbö­ző mérések már korábban megkezdődtek. Dr. Almár Iván kandidátus, a kozmikus geo­déziai obszervatórium vezető­je az MTI munkatársának el­mondotta: A tudomány és a technika rohamos fejlődése tet­te lehetővé a kozmikus térség közvetlen kutatását. A Magyar Tudományos Aka­démia Csillagvizsgáló Intéze­tében 1958 óta rendszeresen figyelik az égbolton áthaladó mesterséges holdakat és meg­határozzák pályájukat. A geodéziának is új távlato­kat nyitott a mesterséges hol-- dák megjelenése. Segítségük­kel pontosabban meg tudják oldani a geodézia alapvető fel­adatait, a háromszögelési hálóza­tok összekapcsolását az egész világon, a Föld alak­jának meghatározását és egyéb tudományos felada­tokat. Az első geodéziai célú műholdmegfigyelési obszerva­tórium létrehozására 1969-ben született határozat. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal által lét­rehozott és a földmérési in­tézethez tartozó kozmikus geo­déziai obszervatórium alapve­tő feladata, a műholdak meg­figyelése és az ezzel kapcsola­tos adatok feldolgozása lesz. A megfigyelőállomás bekap­csolódik a nagy nemzetközi programokba; így az úgyne­vezett „nagyhurok” és a „di­namika” elnevezésű tudomá­nyos kutatásokba. Az új léte­sítmény jelentős szerepet kap a szocialista országok között létrejött interkozmosz programban is. Alapos előkészítés után döntöttek a kozmikus geodé­ziai obszervatórium helyéről. A Budapesttől 30 kilométer­nyire található Penc község melletti, erdőkkel és hegyek­kel körülvett fennsíkra esett a választás. Az obszervatórium körüli domborzati viszonyok rendkívül kedvezőek, mert a környező hegyek útját állják a távolabbról^ érkéző zavaró té­nyezőknek. Az 50 millió forintos költ­séggel létesült obszervatórium több épületből áll. A főépület teljes alapterülete 850 négy­zetméter. Földszintjén találha­tó a számítógépterem. A főépülettől mintegy 100 méterre vannak a megfigyelő épületek. Tetejük szétnyitható. A kettős megfigyelőépület egyik részében egy, a jénai Zeiss Művekben készült foto- grafikus távcső található. A másik részbe kerül majd egy lézeres távmérő berendezés, amelynek segítségével nagy pontossággal meg lehet állapítani a mes­terséges hold és a földi ál­lomás közötti távolságot. Egy különálló észlelőházban szovjet megfigyelőtávcsövet szereltek fel. A megfigyelő épületekben levő műszereket kábellel kötötték össze, a köz­ponti épületben működő idő­szolgálattal. Az idöszolgálat teszi lehetővé, hogy a külön­böző országokban működő megfigyelőállomások ugyan­azon időben hajtsák végre a kísérleteket, megfigyeléseket. A helyszíni számítási felada­tokat számítógéppel végzik. Az obszervatóriumban föld­mérő mérnökök, csillagászok, fizikusok, elektromérnökök és technikusok dolgoznak a nem­zetközi programokon. SZENTENDREI NYÁR Amatőrök bemutatói Szentendrén szombaton este a Duna-parti Ifjúsági Klub udvarán állították fel a szín­padot, az amatőr színpadok bemutatójára érkezőket fél­hangos gépzene fogadta. A fa­lakon fiatal festők képeit lát­hattuk. A műsorban először a Szen­tesi Diákszínpad szerepelt A makacs menyecske és a sze­gény ördög című székely me­sejátékéval. Érdekes megol­dást választottak a Csongrád megyeiek: a kórust maguk a játszó színészek alkotják; . egy­szerre játsszák és mondják a történetet. A KISZ Központi Művész- együttesének előadásában Lo­pa De Vega: Sevillai börtön című vígjátékát láthattuk. Egyszerű történet, szellemes bemondások, vidámsággal teli fiatalok és örökifjak: mindez kitűnő szórakozást nyújt. A Műszaki Egyetem Irodal­mi Színpada Kosztolányi A lovag meg a kegyese című da­rabjában tehetséges amatőrö­ket vonultatott fel. A jórészt huszonévesekből álló közönség láthatóan jól érezte magát, sok nevetés és taps kísérte a 'műsort. Mint azt a szombat esti be­mutató is példázta, az igényes szórakoztatáshoz nem okvetle­nül szükségesek a csillogó­villogó díszletek, a színpom­pás jelmezek, a gondolatokat egyszerű eszközökkel is ki le­het fejezni. A programot vasárnap Visegrádon, Dunabogdányban és Leányfalun is bemutatták. G. M. helyére általában pedagógiai­lag nehezebb tanulók érkez­nek. Nő a szociális és erkölcsi­leg veszélyeztetett, nehezen nevelhető tanulók száma. — Leendő tanulóinkat sok­féleképp készítik elő általános iskolái tanulmányaikra. Ta­valy 1526 gyermek járt óvo­dába, az elsősjelöltek 73 szá­zaléka. Hetvenkét órás előké­szítő tanfolyamokon 441-en vettek részt. Itt tanultak meg 40 percig egy helyben ülni, ceruzát fogni, és sok mindent, ami nélkül nem kezdhetik el az iskolát. Egyéves előkészítőt csak Budaörsön szerveztek 41 gyereknek. Pedig ez lenne a legügyesebb megoldás, hogy minél kevesebben induljanak hátránnyal... — A felmentettek egy része iskolaéretlenség miatt nem kezdte meg tanulmányait. Ok továbbra is óvodába, előkészí­tőre járnak. Az elmúlt tanév­ben minden iskolaköteles korú gyermek beiratkozott, sajnos azzal a kis szépséghibával, hogy a már említett népván­dorlás miatt sokuk késve. — Ahhoz, hogy a tankötele­zettségi törvény valóság le­gyen, fontos volna, hogy a gyerekek nyolc év alatt ne csak járjanak az iskolába, ha­nem alsó fokú tanulmányaikat fejezzék Is be. Tavaly 1025-en voltak túlkoros véndiákok. Tanulóink 7,7 százaléka meg­bukott, vagy egyéb ok miatt vesztett évet. Ök nem fejezik be időben a nyolcadik osz­tályt. Érdekes azok sorsa, akik a betű szerint vett törvényt meg­tartják, s 16 éves korukig is­kolások, de tanulmányaikat nem fejezik be. Számukra a 7—8. osztály még hátravan, s egyedi esetként érdemes meg­említeni, hogy volt olyan ta-^ nuló is a járásban, aki 3. osz­tályos korában kapott sze­mélyazonossági igazolványt és 16 éves fővel járta a negyedi­ket. Hetvenöt tanulót irányítot­tak év közben gyógypedagó­giai kisegítő iskolába vagy osztályba. A mozgássérült diá­kok bár nagy nehézségekkel, de rendszeresen okulnak — gyarapszanak. Őket heti hat órában korrepetálják tanáraik, év végén osztályozó vizsgát tesznek. Évismétlés, iskolakerülés, felmentés Tavaly a járás tanulóinak 1,5 százaléka bukott ismétlés­re, s a járásban csupán egy iskola — a budajenői — volt bukásmentes. Szembeötlő a fejlődés e téren. Eddig — bár az idei statisztika még nem készült el — öt iskolában egy tanuló sem bukott ismétlésre, s szépen tükrözi ezt a solymá­ri példa is: a tavalyi több mint 6 százalékos évismétlési arány idén 0,7 százalékra csök­kent. A hiányzás miatt évet ismétlők száma is csökken. Tavaly Diósd vezetett 3,4 /szá­zalékkal, itt idén mulasztás miatt senki sem bukott meg. — Az igazolatlan hiányzá­sok okai különbözőek. Eny­hébb esetben csupán csavar­gásról van szó, esetleg a szü­lő cinkosságával súlyosbítva, de a nehezebb esetek között találunk olyat is. hogy a gye­rek betört és a rendőrség kö­rözte. A felmentések felének oka — a 14. életévüket betöltöt- teknél — szociális. A sok gyer­Kodály-szeminárium A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben hétfőn megkezdődött a IV. nemzetközi Kodály-szeminá- rium egyhónapos programja. A rangos zenepedagógiai to­vábbképzésen július végéig külföldiek vesznek részt, akik 12 országból érkeztek: egy- egy angol, ausztriai, ausztrá­liai, belga, francia, norvég, olasz, svájci, továbbá két ja­pán, négy kanadai, három spanyol és hét USA-beli hall­gató. Augusztus elején — száz magyar hallgatóval együtt — a szomszédos országok magyar nemzetiségi területeiről mint­egy harminc gyakorló zeneok­tató érkezik majd a városba. A szeminárium hangver­senysorozata hétfőn kamara- esttel kezdődött, amelyen Ko­dály-művek hangzottak el. mekét egyedül nevelő szülő, alacsony keresetű nagy család, csonka család gyermekének keresetére nemegyszer van szükség. A 14 évnél fiatalab­bak csak igen súlyos egész­ségügyi okok miatt menthetők fel az iskolábajárás kötelme alóL Javulás mutatkozik Azok, akik 14 éves korukig nem fejezik be általános isko­lai tanulmányaikat, a dolgo­zók iskolájában tanulhatna!? tovább. E téren gyors a fejlő­dés. öt évvel ezelőtt csupán 132-en tanultak a dolgozók is­kolájában, s közülük 107-en tettek sikeres vizsgát. Idén több mint 700-an tanultak munka mellett, s megközelí­tően 600-an sikerrel. V. G. P. Országos folklórpályázat Két év múlva hatodszor rende­zik meg a Duna menti népek folklórfesztiválját Bács-Kiskun megye Duna melléki városaiban. Az esemény előkészületeihez tar­tozik az országos folklórpályázat, amelyet most hirdettek meg. A pályázatot a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia néprajzkutató cso­portjának támogatásával a Bács- Kiskun megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya több más megyei és országos szervvel közösen írta ki. A folklór helye a mai életben című pályázaton három témakör­ből lehet választani. Feldolgozható egy-egy népművészeti együttas, népdalkor, díszitőművész-kör, néni együttes, tánccsoport, táncház, háziipari szövetkezet néphagyo- mánygyűjtő, önnevelő és közmű­velődést elősegítő munkája. To­vábbá írhatnak a pályázók a leg­jobb népművészekről, azokról is, akik nem tulajdonosai a népmű­vészet mestere címnek. A harma­dik témakör a helyi, illetve a táj­egységi népköltészet, népszokások alakulása és továbbélése. A folklórpályázat nem jeligés, nyílt, s a részvételt szeptember 30-ig be kell jelenteni Kecskemé­ten, a Bács-Kiskun megyei műve­lődési központban. Ugyancsak a megyei intézménybe kell majd be­küldeni a pályamunkákat, 1977. március 15-ig. NAGYMAROSI TARLAT Vallomás a természetről * Raszler Károly Kossuth- és I Munkácsy-dljas grafikusmű- I vész kiállítása a nagymarosi I művelődési házban tekinthető I meg július 25-ig, naponta 18 ■ óráig. Minden életmű egyedi törvények alapján futja be út­ját. Alkattól, koncentrációtól, körülményektől függően válik a pálya egyenletessé vagy zaK- latottá. Raszler Károly merőben más állomások érintésével ér­kezett stabil értékrendjéig. 1925-ben született Nagymaro­son, tanult az Iparművészeti Főiskolán, a leningrádi Repin Intézetben szerzett kandidá­tusi fokozatot, jelenleg a Kép­zőművészeti Főiskola tanára. Több fővárosi tárlata mellett műveit bemutatták Bécsben és Hamburgban. Ö az az ember, a szó művé­szeti. értelmében, aki soha nem siet, magabiztosan uralja a grafika minden műfajának horizontját, eszközei rendre gyarapodnak, képzelőereje tö­retlen, szorgalma változatlan Ebből születik az érték, a Raszler-minőség, melynek alapjai is jód?, virága, gyü­mölcse még inkább. Mostani nagymarosi kiállításán már e kibontakozásáról beszélhe­tünk. Első pillanatban úgy tű­nik hogy művészetének tartó­pillérei, befőzése életének har­móniájából kölcsönzi ener­giáit. Ez csak résziben igaz, hiszen a grafikák tárgyilagos előadásmódján érződik, hogy apja halála mennyire meg­döbbentette. Az embert! A művész még e halálos ágyból is profitállt, édesapja még itt is szolgálatot teljesített csönd­be ágyazódott modellként egy mesterműhöz, mert ez a lap­ja, bár fájdalomból épül, va­lóban azzá magasztosult. Ha összehasonlítjuk 1965-ös Dü- rer-termi tárlatának expresz- szivitásá.t a Nagymaroson lát­ható új sorozattal, akkor szembeszökő különbséget ta­pasztalhattunk. Nem a vonal­vezetésben, mert az rokon hangvételű az előzményekkel, bonyolultságának fokozódása ellenére, hanem az elmélyü­lésben. Elég, ha Malaparte Kaputt-járói készült illusztrá­cióját vizsgáljuk. A kiváló olasz regényíró a második vi­lágháború emberiségméretű tragédiáját ügető, békés pari­pákkal, Ladoga-tóba fagyott lócsoporttal, lótetemmel feje­zi ki. Ehhez a mialaparte-i motívumhoz felnő Raszler 1976-ban készült litográfiája, mely szánté növényi tagolás­ban érzékelteti a lovak már- már emberi kínlódását Ilyen szélső pontok el­lenére Rasziler Károly meg- küzdöbten és hitelesen derűs alkotó, alti sokat tud termé­szetről, zenéről, s azt a rajz nyelvére fordítva nyújtja át nekünk. Nyugtatóan szépek a nagymarosi vadgesztenyék. Alázattal, de markáns öntu­dattal értelmezi megfelleb­bezhetetlen szerkezetű vo­nalhálózattal Ady líráját, Bar­tók zenéjét, Hemingway kert­jét. Raszler rajzokkal járt Ku­bában, Rómában, mégis igazi tulajdona Nagymaros, ahol született, ahol alapvetően ta­lálkozott a látvány pompájá­nak valóságával. Számára a Fa nemcsak szerkezeti érde­kesség, hanem a létezés egy új rendszere, melyet rajzzal ért meg igazán az emberi gondolat. Munkával, gondolkodás­sal, tehetséggel és szorgalom­mal jutott a művészi érték­rend ezen állandó magaslatá­ra a mindig megbízható és ez­úttal izgalmasan kutató, ke­reső, szenvedélyesen megfon­tolt Raszler Károly. Nincs egyedül. Szövetségese grafikáinak országos közönsé­gé, közte is a legkedvesebb a nagymarosi, mely büszkén te­kint a vendégkönyv írásos véleményeiben képzőművész fiára, arra a Raszler Károly­ra, akit a Börzsöny és a Du­na nevelt széles látókörű, ér­zékeny vonalvezetésű grafi­kussá. S hogy Nagymaros la­kossága ilyen hamar felis­merte művészetének értékeit, abban részes a helyi művelő­déspolitika is, ott a nagyköz­ségi vezetők rendszeresen részt vesznek a megnyitóikon, ezért valamennyi kiállítás ün­nepi esemény, igazi értékek találkoznak igazi megbecsü­léssel. Törekednünk kellene, hogy ez a nagymarosi gyakor­lat általánossá váljon Pest megyében, kiszorítva a kö­zömbösséget. Losonci Miklós Vallomások a természetről k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents