Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

A másodvetés csökkenti az aszálykárokat A váci járásban oda irányítanak minden gépet, ahol érett a gabona — Vasárnap is a földeken A Mezőgazdasági és Élelme zésügyi Minisztérium közle­ményt adott ki. Ez megállapít­ja, hogy az aszály okozta ter­méskiesés pótlása érdekében különösen fontos feladat — főként az öntözhető területe­ken — a másodvetésű zöldség­félék és szálas takarmányok termesztése. Ehhez elegendő mennyiségű kukorica, takar­mánycirok, takarmányborsó, takarmánykáposzta, tarlórépa, köles, mohar stb. vetőmagot kaphatnak a mezőgazdasági nagyüze­mek a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat illetékes terü­leti központjainál. A vállalat vidéki egységei a megrendelé­seket azonnal teljesítik. Zöldbab, zöldborsó, uborka, sárgarépa, cékla stb. termelé­séhez a szükséges vetőmag is elegendő mennyiségben áll a nagyüzemek és a kiskertmű­velők rendelkezésére. A zöld­ségvetőmagot a nagyüzemi gazdaságok a Vetőmagtermel­tető és Értékesítő Vállalat te­rületi központjainál, a kiskert­művelők pedig a vetőmagbol­tokban és egyéb elárusítóhe­lyeken szerezhetik be. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói áldozatos munkával igyekeznek ellensúlyozni az aszályos időjárás kártételeit. A gyors ütemű betakarítással egyidejűleg, a korábbi évek­hez képest lényegesen előbbre tarta­nak az úgynevezett járulé­kos munkákkal, a szalmalehúzással és a talaj­műveléssel is. Termelőszövet­kezeteink nagy részében az időjárás kiszámíthatatlanságá­ra és a máris meglevő aszály­károkra gondolva megszervez­ték az árpa és a zabszalma összegyűjtését, megfelelő táro­lását, hogy ha a szükség úgy hozza, felhasználhassák az ál­latok etetésére. A taiióműve- iés meggyorsításának ugyan­csak takarmánygazdálkodási vetületei vannak. A pénteken befutott vidéki jelentések sze­rint nagyüzemeink többsége az idén minden korábbit meg­haladó arányban szándékozik másod- és tarlónövényeket vetni. Az aszály meghozta az ön­tözőberendezések becsüle­tét ott is, ahol az esőre várva mindeddig r Montreal Tj1 ellobban hát az olim- * .pia lángja, mégis csak Montrealban, oly sok hiób- hír, aggály, előkészületi megtorpanás, kétkedés után. Bízvást mondhatjuk, nemzetközi vágy és akarat sarkallta Kanadát, hogy vé­gül is felülkerekedjék a nehézségeken és megte­remtse a földkerekség leg­jobb sportolóinak halhatat­lan fórumát. Ott lesznek a sportban vezető országok csapatai, amelyek most is a legtöbb aranyérem váro­mányosai, s ott lesz az olimpiák többi, ha általá­ban szerényebb szerepre hivatott, de mindig hűsé­ges részvevője — nem egy ország, amely először sora­kozik az ötkarikás lobogó alá, példázva a népek fel­törő erejét, a sport térhó­dítását, az olimpiai eszme népszerűségét a világion. Nagy verseny lesz. A montreali olimpia szerve­zői reménykednek, hogy az 1976-os játékok különleges helyet foglalnak majd el a sporttörténetben. A techni­ka minden vívmánya ren­delkezésre áll a rendezés­nél, a hírközlésnél, műhold és lézersugár pótolja a fák­lyavivők sokaságát, és saj­nos, a modem időiknek megfelelően gigantikusak a biztonsági intézkedések is. A részvevők száma, az olimpiát megelőző verse­nyek bámulatos eredmé­nyei szerint, a várakozás jogos. De egy olimpiát nem lehet egyszerűen számok­kal, verejtékesen lefaragott százaídmásod percekkel vagy éppenséggel gólokkal megítélni. A jélenkori olimpiák is régen elsül­lyedtek volnalí a feledés­ben, ha csupán a sport népszerűsítését és fejlesz­tését segítő versenyeknek számítanának, vagy ha úgy tetszik, az erő, az ügyes­ség, a bátorság összehason­lítását szolgálnák. Az olim­pia jelvénye, a nemes ha­gyományokhoz híven, min­dig, minden időben a béke és a barátság jelképe volt, s ezt ma sem lehet szem elöl téveszteni. lyt agyarországon nagy hagyományai vannak az olimpiának. A magyar sport képviselői — az ant­werpeni olimpia kivételé­vel — valamennyi nyári játékon részt vettek, s büszkék vagyunk rá, hogy minden alkalommal ma­gyar versenyző fejét is övezte győzelmi babér. S még inkább jogos a büsz­keség, ha számba vesszük, hogy a felszabadulás előtti 34 arannyal szemben 1948, London óta 67 jutott ma­gyar sportolók birtokába. Létszámban igen erős, sok, nagyobb, gazdagabb országot felülmúló küldött­ség képviseli hazánk szí­neit Montreal versenypá­lyáin. Nem ’ kis áldozat ez, de az állam, a magyar sportközönség támogatásá­val, nem sajnálta az anya­giakat, hogy rátermett fiaink és lányaink, min­denki, akit ez megillet, ott legyen a nagy seregszem­lén. Talán nem kell el­hallgatni egy fájó pontot: szívesen láttuk volna, ha labdarúgóink is eljutnak az olimpiára, de ebben a sportágban még sok az Itt­honi tennivaló ezért. A sport mindenütt nagy lépésekkel tör előre. Mind nagyobb és erősebb a konkurrencia. Manapság az olimpiákon, akárcsak más világversenyeken, is, nemcsak az érem, a győ­zelmi dobogó ad majd ran­got, hanem a kisebb. helye­zések is. Az emlber óhatat­lanul számolgat már, hány aranyat hozhat Montreal, pedig jósolgatni nem lehet Az olimpiák, amelyek iz­galmai és idegeket igénybe vevő megpróbáltatásai le­gendaszámba mennek, hoz­zászoktattak ahhoz, hogy az előzetes papírforma leg­feljebb csak tájékozódásra alkalmas. Mindenesetre megnyugtató az az alapos­ság és erőfeszítés, amelyet az előkészületek sarán ta­núsítottak a magyar spor­tolóik és vezetőik. Az eddigi ötkarikás já­tékokon a magyar csapat­ban mindig voltak olya­nok, akik Pest megyében kezdték pályafutásukat, s tehetségüket 'később fővá­rosi klubokban, ezzel pár­huzamosan a válogatott­ban kamatoztatták. Most is így lesz, az atlé­ta Zemen János, a tornász Donáth Ferenc, a kézilab­dázó Szilágyi István és Varga István, az ökölvívó Pák ózdi László, az evezős Ribáryné Pál Katalin Pest megyei klubban kezdte .el szereplését. Hozzájuk szá­míthatók azok is, akik me­gyénkben születtek, itt lak­nak. Hozzátartozóik, köz­ségük, a sportszerető ma­gyar közvéleménnyel együtt kíváncsian figyeli montreali szereplésüket. Ezek sorába tartozik a birkózó Hornyai János, a sportlövő Talabos Ist­ván, a súlyemelő Komjáti János. Legtöbbjük most vesz részt először az olim­pián, az egykori szentend­rei gimnazista, a vívó Er­dős Sándor másodszor uta­zik a világversenyre. \I ilágítsa be a világot a ” montreali láng, amely két héten át lobog majd! Hirdesse az olimpiai eszme újabb győzelmét, segítse az emberiség reményét: sohase aludjék ki a barát­ság fényes lángja! V. T. nem használták ki azokat. A kalocsai és a kiskunsági öntö­zőfürt környékén most már több ezer hektár szántóföldi és kertészeti növényt öntöznek a gazdaságok. Mindenütt a legnagyobb takarékosságra tö­rekednek, s ha csak lehet, éj­jel működtetik az esőztető be­rendezéseket, mert akkor ki­sebb a párolgás, illetve a vesz­teség, mint nappal. A Duna— Tisza közi homokhátságon megkezdték a korábbi évek­ben elhanyagolt csőkutak tisz­títását, újrafúrását. Sok he­lyütt még a kiskertekben is csSkutaikból öntözik a növé­nyeket. A csaknem 100 kilo­méter hosszú Keleti főcsator­nába és a Nyugati főcsator­nába má :>dpercenként 6,5 köbméter vizet engednek, s ez ■ zel biztosítják az öntözővíz­utánpótlást. A Kisalföldi Ál­lami Gazdaság nagyszentjánosi kerületében a másodvetéseket is öntözik. Már teljes erővel aratnak Pest megye legészakibb járá sában, Vác környékén is. Nyolcvanhat üzemképes kom bájnnal rendelkeznek a járás közös gazdaságai, s nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is valamennyi dolgozik. Sajnos az északi fekvés kö vetkezőében kissé késik a ga­bona érése a többi járáshoz képest, ezért a betakarítást úgy igyekeznek meggyorsítani, hogy oda csoportosítják át a gépeket, ahol épperi kaszára érnek a kalászok. A gödi Egye­sült Dunamenie Tsz kombájn jai például csütörtökön el kezdték vágni a Duna-parti búzatáblát, de hamarosan ki­derült, hogy nem elég érett még a szem. Azonnal átküld­ték a gépeket a fóti Vörös­marty Tsz-be, ahol már be • érett a búza. A letkési Ipoly völgye Tsz kombájnjai ekkor éppen a szobi határ csendjét verték fel. Az érésnek megfelelően a nyolcezer hektár búzából 1130-at vágtak le csütörtökig, az összes terület 15,6 százalé­káról került magtárba a szem, Rozsból 1066 hektár a vetéste­rület, melynek 12,1 százaléká­val, 130 hektárral végeztek. A 216 hektár őszi árpa 84,7 szá­zalékát betakarították, péntek estére be is fejezték a ter­mény aratását. Sajnos a ta vaszi árpa vágásával is v' ~ii kellett néhány községbe? a hét második felében e táb Iákon is felbúgtak a gépek, i a 2059 hektárból óráról óraija többet fal fel a kombájnok örökké éhes torka. Kedvez az idő itt is az aratásnak, de az igazi segítség mégis a gazdaságok összefogása. Nem öt-tíz kombájnt irányíta nak egy-egy üzemben, hanem 86-ot a járás földjein. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A' MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM ARA »0 FILLER 1976. JÚLIUS 17., SZOMBAT Apró Antal látogatása Baranya megyében Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke két nap­ra Baranyába látogatott. A vendég Pécsett a pártbizott­ság nagytermében aktívaérte­kezleten tájékoztatta a részt­vevőket az V. ötéves terv nemzetközi összefüggéseiről és az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezután a szilágy­pusztai ifjúsági tábort kereste fel, ahol másfélszáz középis­kolás diák szedi a sárgára érett kajszibarackot. Pénteken délelőtt Apró An­tal megtekintette Harkány gyógyfürdőt, majd a bere- mendi cementművet látogatta meg. Hazaérkeztek a finn—magyar barátsági héten résztvevő delegációk Csütörtökön a késő éjszakai órákben érkezett haza Buda­pestre az a 200 tagú magyal delegáció, amely Kállai Gyu­lának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnökének vezetésével részt vett a finn—magyar ba­rátsági hét finnországi ren­dezvényein. Ugyancsak visszaérkezel Helsinkibe az a 200 tagú finn delegáció, amely — élén Ka­iéin Kivistö közoktatási mi niszterrel — Budapesten, vett részt a barátsági hót rendez­vénysorozatán. Lázár György m a főváros nagy építkezéseit Lázár György és a főváros vezetői építkezésénél. a gellérthegyi víztároló Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, pénteken több épülő és új bu­dapesti létesítményt keresett M. A miniszterelnököt a bu­dapesti pártbizottság székhá­zában Katona Imre első tit­kár és Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök fogadta. A pártbizottság székhazában Lázár György megtekintette az új fővárosi sportcsarnok makettjét, majd a vendéglá­tók társaságában először az észak—déli metró Felszabadu­lás téri állomásának felszíni munkálatait nézte meg. A körvonalaiban már teljesen kirajzolódott új belvárosi cso­mópontban tervszerűen dol­goznak a munkások és mint az építő vállalatok vezetői Konténer-mobil telefonközpontot kap két Pest megyei nagyközség Ráckeve ősztől az országos távhívó hálózatban A Budapest-vidski Posta-, igazgatóság az idén tovább bővíti, korszerűsíti a megye távbeszélő hálózatát. Dunake­szire megérkezett a tavaszi BNV-n kiállított NDK gyárt­mányú RFT konténer-mobil Crossbar rendszerű hatszáz ál­lomásos helyi beszélgetések automatikus kapcsolására al­kalmas berendezés. A helyközi beszélgetéseket továbbra is a kezelők bonyolítják le. A berendezés mintegy hat­millió forintba került. Nagy előnye, hogy bármilyen tele­pülésen, ahol szükség van rá, rövid szerelés után felállítha­tó. Augusztus elsején kezdő­dik a próbaüzeme t -• Ötödször permeteznek A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet 78 hek­táros szőlőjét idén már ötödik alkalommal permetezik. A traktorokra szerelt Novatur permetezőgépek 1600 literes tartályaiból szórófejek segítségével jut a növényekre a vegy­szer. Egy gép napi teljesítménye 10 hektárnyi szőlő perme­tezésére elegendő. Képünkön: Vasas Mihály és Dűlik János, a szövetkezet gépkezelői a szórófejeket állítják be. Bozsán Péter felvétele Ráckeve még az Idén ugyancsak hasonló berendezést kap. Ezt azonban Svédország­ból vásárolják. Még az ősz fo­lyamán a járási székhelyet hasonló konténeres távbeszélő központok felállításával be­kapcsolják az országos távhí­vó hálózatba is. A kerekeken guruló ideigle­nes telefonközpontok tehát könnyítik a két Pest megyei településen a távbeszélő for­galmat. Szentendrén 38 millió forintos költséggel új postát építenek. A Budiapest-vidéki Postaigazgatóságot azonban nehéz probléma elé állítják az építők. Eddig ugyanis a 13 bu­dapesti építőipari vállalat kö­zül, amelyekkel tárgyaltak, egyik sem vállalta a csaknem 40 millió forintos beruházás építését. Cegléden és Érdien tovább korszerűsítik a hálózatot. Vá­cott az ötödik ötéves tervben ezer állomással bővül a tele­fonközpont. 1980-ig a szent­endrei és a ráckevei járásiban teljes automatizálásra kerül ser. K. mondtak, tartjSfc korábbi ígé­retüket: a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti metróvona­lon. az esztendő végén a for­galom megindulhat. Lázár György ezután a Gel­lérthegyen épülő víztároló munkálatait tekintette meg. A 2X40 ezer köbméteres me­dencét tartó 212 tölcsér alakú oszlop már végleges helyén áll és az ÉVM Mélyépítő Vál­lalat egészen új technológiá­val készíti a főváros legna­gyobb tárolóját. Az egyik 40 ezer köbméteres medencét 1978 nyarán, a másikat 1979 közepén adják át rendelteté­sének. A miniszterelnök ezt kőve­tően a Budaörsi út—Alkotás utca—Hegyalja úti csomópont építkezését kereste föl. Az egy kilométer hosszú, kifli ala­kú felüljáró eddig megépített vasbeton-szerkezete jól érzé­kelteti azt a nagyszabású munkát, amelyet a Hídépítő Vállalattal az élen több mint húsz budapesti vállalat végez: ezen a 11 pilléren nyugvó fe­lüljárón bonyolódik majd le az ország kelet-nyugati fő- közlekedése. Buda első közúti felüljáróján határidő előtt, várhatóan az év végén meg­indul a forgalom. Lázár György ellátogatott a nemrég megnyitott Slcála áru­házba is. A több mint 1100 főt foglalkoztató szövetkezeti nagyáruházban naponta mint­egy 60—65 ezren fordulnak meg s forgalma havonta el­éri a 100 millió forintot A Minisztertanács elnökét végül a budapesti pártbizott­ság és a fővárosi tanács veze­tői tájékoztatták Budapest helyzetéről, a következő esz­tendőkben várható fejleszté­sekről, a lakosság életkörül­ményeinek javítását célzó ter­vekről. Lázár György elisme­réssel szólt a megtekintett építkezéseknél szerzett benyo­másairól. Mint mondotta: meggyőződése, hogy a készülő új létesítményei?; mindegyike a vállalt határidőre elkészül, mert mind a vállalatvezetők, mind a dolgozóik hozzáértően, lelkiismeretesen, elismerésre méltóan dolgoznak. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Mohammed Daudot, az Afgán Köztársaság elnökét és minszterelnökét az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Dr. Abdullah Isma ill Al-Bus­tani, az Iraki Köztársaság bu­dapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából j tegnap fogadást adott a mar- j gitszigeti Nagyszállóban, ame-! lyen részt vett dr. Simon Pál nehézipari miniszter, vala­mint a politikai, gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok vezető személyisége. Dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese ve­zette azt a delegációt, amely tanácskozásokat folytatott és aláírta Bukarestben a két or­szág műszaki fejlesztési bizott­ságának 1976—77. évi együtt­működéséről szóló munkater­vét. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents