Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

1976. JÚLIUS 2., PÉNTEK ‘y&Um Kitüntetett egészségügyiek Lapunk 4. oldalán beszámol­tunk a kiváló és érdemes or­vosok—gyógyszerészek kitün­tetéséről. Alább három Pest megyei kitüntetettet mutatunk be. A kiváló orvos Budakeszi 2. számú körzeté­nek orvosa, dr. Udvardy Fe­renc két botra támaszkodva sántákéi. Még a télen, amikor mérnök fiával síelt, bal lábát törte. De a tavasszal, járó­gipszben ugyan, mégis meg­kezdte a rendelést. Huszonegy éve avatták orvossá, és még ugyanabban az esztendőben kinevezték mostani állásába, azóta él Budakeszin. — Akkor háromezer egyné- hányszáz ember tartozott kör­zetembe — emlékszik vissza — most négyezernél bőven több. Időközben egy sereg csa­ládi ház épült, és hozzám tar­tozik a KISZ lakótelep, amely­nek egyelőre hat megépült há­zába költöztek be. De épül még több. Igaz, hogy a gyere­kekkel nincs gondom. Leg­alábbis nappal. Van Budake­szin két gyermekkörzeti orvos, csakhogy aikihez az én körze­tem tartozik, Budapesten la­kik és rendelési idején kívül, sürgős esetben a gyermekek­kel is hozzám fordulnak. Nem panaszképp mondom, orvos vagyok, a beteget el kell lát­nom. — Kiváló orvos lennék? Nem mondom, a kötelessége­met elvégzem, ha hívnak, éj­jel is elmegyek a beteghez és igyekszem mindenkit gyorsan meggyógyítani. Nem hiszem azonban, hogy sok más körzeti orvosnál kiválóbban gyakorol­nám a hivatásomat. Azért per­sze nagyon örülök a kitünte­tésnek. — Több mint két évtizedes pályafutásom alatt volt-e ér­dekes esetem? Kirívóan ritká- rp és ezért érdekesre, ha ilyes­mire gondol, nem emlékszem. Viszont izgalmas esetre annál többre. Olyanra, például, ami­kor láttam, hogy még mentőt hívni sincs idő és kocsimban magam vittem kórházba a be­teget Az orvodnak már csak ezért is szükséges munkaesz­köz a gépkocsi. S ami még annál is fontosabb a körzeti orvosnak, a jó asszisztens. Az eyém, a feleségem, rendkívül sokat segít nekem, s ha én ér­demes vagyok a Kiváló orvos címre, ő sokkal inkább méltó a kiváló asszisztens címre. Az érdemes orvos Az ötvenes évek vége táján azért lett medika Svidró An­na, hogy az egyetem elvégzése után betegeket gyógyíthasson. De amikor 1962-ben a diplo­máját — cum laude, vagyis dicsérettel — kézhez kapta, mégsem lehetett gyógyító or­vos. A Pest megyéi KÖJÁL járványügyi osztályára került Két év alatt, amíg ott dolgo­zott, közelebbi ismeretséget kötött a baktériumokkal és úgy döntött, hogy laborató­riumban lesz bakteriológus, akinek a szeme elé ugyan so­sem kerül beteg, de aki meg­állapítja a kór okozóját és ez­zel segítséget adhat a gyógyí­táshoz. Bár a megyei KÖJÁL- mak nincs saját laboratóriuma, ezzel a munkával bízták meg. A KÖJÁL bakteriológiai la­borja dolgozóinak — szám szerint hat orvosnak — egy biológusnak, egy vegyészmér­nöknek és technikusnak, vala­mint nyolc asszisztensnek a közegészségügyi intézet ad he­lyet. A Munkaegészségügyi In­tézetben a megyei KÖJÁL egy vegyészmérnöke és két asszisz­tense, az Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézetben egy orvosa, egy vegyészmérnöke és két asszisztense vendégeske­dik. S mindezeknek a kihelye­zett megyei részlegeknek hosz- szú évek óta Svidró doktornő az osztályvezető főorvosa. Irá­nyító munkája mellett bakte­riológusként naponta végez vizsgálatokat is, mikor har­mincat, mikor kétszázat. S mindezen felül tudományos kutatómunkával is foglalko­zik. Dr. Szita Józseffel, az OKI bakteriológiai osztályának ve­zetőjével a bélfertőzés egyik fajtáját okozó Jersimia entero­colitica hat típusának előfor­dulását álllapították meg Ma­gyarországon, további típusait pedig még keresik. Eddigi eredményeikért akadémiai pá­lyázaton djat is kiérdemeltek. További közös kutatásuk az Aeronomas és NAG vibrio meghatározására irányúi: elő­fordulnak-e és okoznak-e meg­betegedéseket nálunk? Ennyi munka mellett még más hivatása is van: két gyer­mek anyja és feleség — máso­dik műszakban. A kiváló gyógyszerész Lehet, hogy a nagy meleg miatt, hivatali szobájában te­her köpeny nélkül ül a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjában. Előtte építési tervrajz, meg költségvetés, azt tanulmányozza. A központ fej­lesztési és 'karbantartani oaz- ialyának vezetője. — De hiszen akkor műszaki munkát végez... — szalad ki a számon. — Igen, már hatodik éve. Volt időim beletanulná — feleli Dudits István, a kiváló címmel és jelvénnyel most kitüntetett gyógyszerész. — Valaha mér­nök akartam lenni... De gyógyszerész lett. 1955- ben vette át az egyetemen dip­lomáját és azóta, az első fél­esztendő kivételével, Pest me­gye egészségügyét szolgálja. Jó egy esztendeig helyettesítő volt: — Húsz község gyógyszertá­rában pendliztem ezalatt. Azután Budakeszire került a gyógyszertárba, gyógyszerész feleségével együtt. Ott dolgo­zott majdnem tizenkét éven át. Akkor behívták a központba szakfelügyelőnek. — Jártam a megyében a gyógyszertárakat és szükség esetén szakmai útmutatást, ta­nácsot adtam. Feladatom volt a vényre készült gyógyszerek­ből minták alapján ellenőrizni az összetételt is. A mostani beosztásáról azt mondja: — Látszólag nem gyógysze­részmunka. _Csakhogy egyál­talában nem mindegy, mikép­pen épül meg egy gyógyszer- tár és milyen lesz a berendezé­se, felszerelése. Ehhez gyógy­szerészi szemlélet kell. Ahhoz is, hogyan tatarozzanak, kor­szerűsítsenek egy régi gyógy­szertárat. így hát most is gyógyszerészmunfkát végzek. S közben folyton tanul. Idén kezdte meg tanulmányait az Orvostovábbképző Intézet gyógyszerügyi tervezési sza­kán. Tavaly fejezte be a mar­xista—leninista esti egyetemet. Azt megelőzőleg pedig gyógy- sízerhatástani és toxikológiai szakgyógyszerész képesítést szerzett. Ügy látszik, amit a szólásmondás a jó papról állít, erről a kiváló gyógyszerészről is elmondható. Szokoly Endre — Tejellátás. Pest me­gyének jelentős a szerepe, saját szükségletén felül, a főváros tejigényeinek kielé­gítésében. A KSH adatai szerint 1975. december 31- én a tehénállomány mint­egy 40,5 ezer darab, a tej­termelés összesen 1046 mil­lió hektoliter volt. Az V. öt­éves terv egyik fontos célja a főváros biztonságos tejel­látó övezetének megteremté­se elsősorban Pest megyé­ben. Komputer a benzinkúttól? A , Pest megyei Hírlap csütörtöki számának nyol­cadik oldalán — a többi napilaphoz hasonlóan — rövidke hír adta az olvasó tudtára, hogy végre utolsó szakaszához érkezett a hosszú hónapok óta dúló zsebszámológép-csata. Mint köztudott, ezek a tenyérnyi nagyságú, ám méreteiket meghazudtoló okos kis gé­pek eddig csak borsos áron, több ezer forintért voltak megvásárolhatók. Most azután az INTERAG szerződést kötött a béesi INIMEX céggel, s a meg­állapodás értelmében még augusztus folyamán 10 ezer ilyen gép érkezik ha­zánkba. S ami a legfon­tosabb: méreteiben és árá­ban zsebünkhöz szabottan, körülbelül 1200 forintért. Az örvendetes hírt ol­vasva csupán egy dolgon akadt meg a szemem. A parányi zsebszámológépek forgalomba hozatalával nem az irodagépek árusí­tására Kijelölt Papír és Írószerboltokat bízták meg, hanem — most tessék jól figyelni — a SHELL-szer- vizeket. A hírt olvasva tartok tőle, hogy a „Cipőt a cipöboltbóU’ plakát és a borosüvegektől dagadó édességboltok miatt kirob­bant országos méretű vita hamarosan új szakaszához érkezik. Megkezdődik a „komputer a benzinkút- tól” időszak. A magam részéről bízom abban, hogy a dicső foly­tatás nem marad el. Talán nincs messze az az idő, amikor leszalajthatom a srá­cot a szemközti zöldsé­geshez egy pár 42-es tor­nacipőért. B. P. Négy hónap múltán Törökbálinton jártunk Mi lett a falugyűlési javaslatok sorsa? Törökbálinton az év tava­szán — akárcsak megyeszerte annyifelé — falugyűlést tar­tottak. Négy hónapja, március elsején. Akkor számos ötlet­tel, kívánsággal, javaslattal hozakodtak elő a bálintiak. Mi lett ezek sorsa? Még az idén busszal Akkori hozzászólásában Ra­scher József arról beszélt, hogy a lakótelepi utcák keskenyek a buszközlekedés számára. Té­len a jeges úton legalább két kilométert kell csúszkálni-kor- csolyázni, s okkal sérelmezik a lakók, hogy a telepen nincs buszmegálló. — Már vagy három éve — mondja Garat Gyuláné, a nagyközség tanácselnöke —, hogy elkészült az újligeti lakó­telep. Kértük akkor a BKV-t, hosszabbítsa meg a 88-as busz vonalát. Nem vállalták, mond­ván, hogy sok a dolguk a fő­városban, s az út is keskeny. A megyei tanács segítségével végül is megnyertük a BKV-t az ügynek. Csak azt maradt hátra, hogy az utat kiszélesít­sük. A községi tanács már meg is rendelte a munkát a" KPM Közúti Igazgatóságától, be is jártuk együtt a terepet, s re­mélhetőleg még az idén busz- szal mehetnek az újtelepiek dolgozni. Liliom a tanácsháza udvarán Máthé Antal azt kérte, hogy a hangosbemondón közöljék a lakókkal, ha elzárják a köz­ségben a vizet. — Az ő kívánsága sajnos kielégítetlen maradt — így a tanácselnök — Félmillió fo­rintba kerülne, ha az egész falut föl kívánnánk szerelni megafonokkal. Azért igyek­szünk mindenkit értesíteni. Kit élőszóval, kit telefonon, kit azon a két hangosbemondón át, amelyek a tanácsháza előtt állnak. Nagy János tanácstag hiá­nyolta a felsőerdősori terület fejlesztését. Nem épült ott út, villany, nincs telefon, bölcső­de. A tanácselnök szerint e terület kiesik a falu fejleszté­sének irányából. Mint mon­dotta: — Nem tagadjuk, fontosabb például a Kazinczy utca épí­tése, mert a község majd min­den utcája ebbe torkollik. Az új lakótelep főleg a fiataloké, azt is fejleszteni kell. Azért a falu végét sem hanyagoljuk el. Járda épül társadalmi mun­kában, az anyagot a tanács adja majd. Ugyancsak Nagy János ja­vasolta, hogy elevenítsék fel a községben a régi jó szokást, a hétvégi takarítást, fordítsa­nak több gondot a lakók por­táinak tisztántartására. — A tisztasági mozgalmat nemcsak a tanács, de a nép­front is serkenti — mondja Révész Zoltánné, a HNF he­lyi bizottságának titkára. — írásos felhívást is gépeltek, melyben személy szerint kér­ték a lakókat: gondozzák, tart­sák tisztán, szépítsék lakásuk környékét. Az első jelek már­is mutatkoznak: a Dózsa György utcában, a Baross ut­cában, s még sokfele sorra jelennek meg a házak előtt a minikertek, bennük virít a petúnia, árvácska, nőszirom. Még a tanácsháza udvarán is virágzik a liliom, s előtte a frissen ültetett mályvarózsa. A tanácselnök nevetve me­séli: — Mikor a gyomot irtottuk a ház előtt, jól összecsípett a csalán. Jó a reumára... Új bolt Juhász László azt javasolta, hogy az üzletek tisztasága ér­dekében hulladékgyűjtőket ál­lítsanak fel. — A község üzlethálózata régi, elhanyagolt, korszerűtlen épületekben van. Legsiralma­sabb a Baross utcai élelmiszer- bolt helyzete volt. Raktár hí­ján a papírládák az üzletelőit álltak halomban, s mellette az odavetett szemét. Most dolgoz­nak ott, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felújította az üzletet, július 1-én nyit. A többi bolt állapotán is szeretnénk javí­tani. Enyhül majd a gond, ha elkészül a Köztársaság téri áruház és ABC. — Az újligeti lakótelep élel­miszerboltja — egy faház — újabb, ugyanakkora alapterü letű faházzal bővül, s a rég lesz a raktár. Zárt kukát szál­lító szemeteskocsink még saj­nos nincsen, de már tárgya­lunk a budaörsi tanáccsal. Kö­zösen szeretnénk megoldani az összegyűlt szemét elszállítását. Nemcsak az üzletek elől, ha­nem a lakóházaktól is. Nem hiába Petrus Béla arra panaszko­dott, hogy a vendéglők előtt igencsak piszkosak a járdák, az árkok, s azok tisztítása az üzletvezetők feladata lenne. Révész Zoltánné: — A tanács egészségügyi ál­landó bizottsága végiglátogat­ta a község tíz üzletét. Saj­nos, az eredménnyel nem le­hetünk elégedettek. Az erre való felhívás után ugyan ta­karítottak a vendéglők kör­nyékén, de a tisztaság csak két hétig tartott. A következő ellenőrzést már feltehetőleg pénzbírság követi, amellyel az üzletek felelőtlen gazdáit sújt­juk. Sorolhatnám még a kérdé­seket, a javaslatokat, s a vá­laszokat, az eredményeket. Az azonban az eddigiekből is kiderül, hogy nem üres for­malitás a falugyűlés, valódi gondokkal, hasznos tervekkel, ötletekkel tarsolyukban men­tek el négy hónapja Török­bálint lakói e tanácskozásra. Nem hiába. A község vezetői, a Hazafias Népfront helyi szervezete komolyan vette az itt elhangzott javaslatokat, azok szellemében, s a demokráciát nemcsak hirdetve, de élve is vele, cselekedett. V. G. P. Munka után BAUXIT A dunavarsányi Petőfi T^z dolgozói közül sokan vesz­nek részt közép- és felsőszintű oktatástan. Szabad idejüket nyáron is gyakran töltik olvasással, tanulással. Bozsán Péter felvétele Pest megyéből a ferencvárosiba 149 malom a gabonái az országban Az új búza érkezése kedves 1 zőtlen adottságúakban leáll- ünnep a malmokban, várják nak a gépelv. A cél változat- " - lan: növelni a teljesítményt, s ez egyáltalán nem nehéz az európai szinvomiaM technoló­giával dolgozó magyar „liszt- gyárakban”, ahol rövidesen áttérnek a három műszakra. Naponta több mint tízmillió ember ellenőrzi a malmok munkájának minőségét. Dr. Kirsch János,, a Gabona Tröszt műszaki és beruházási főosztályának vezetője szerint évente 1,7 milliárd tonna ke^ nyérgabonát — túlnyomó többségében búzát — őrölnek, négy-öt féle finomlisztet és kétféle búzakenyérlisztet ad­nak át a sütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. (A rozs- kenyérliszit mindössze 14 ezer tonna.) A liszt iránt az igény évről évre csökken. Ügy látszik, nem volt hiábavaló annyit beszélni a korszerű táplálko­zásról: ma már észrevehetően kevesebb kenyeret eszünk odahaza és a vendéglőkben. Évente 800 ezer tonna gabona lisztjét használják fel a sütö­dékben, 250 ezer tonna pedig a boltok polcaira jut — s eb kevesebb, mint a korábbi esz­tendőkben volt. Jóllehet sem a mennyi­séggel, sem a minőséggel nem támadtak bajok, a malmok munkáját meg­különböztetett figyelem kíséri. A termény egy részét harminc hatalmas gabonasiló őrzi, a tárolók tisztítják, szárítják, esetleg osztályozzák is a ga­bonát. Enyimgen, Orosházán. Székesfehérváron, Csornán. Dombóváron, s több más hely­ségben tízezer tonnásnál na­gyobb vasbeton silókat emel­tek. Az ország legnagyobb tá­rolója a harmincezer tonnás karcagi; ezt tavaly adták át 1969 óta kisebb befogadóké­pességű fémsilókat is össze­szereltek, ezekből több mint ötven van az országban. Az előrelépés azt kívánta, hogy a tároló és a malom közel le­gyen. mert a technológia i« egymáshoz kapcsolja őket.. A lisztet ma még túlnyomórészt kézi erővel zsákolják, csoma­golják, a jövő azonban a tar­tálykocsis szállításé, az auto­mata csomagolásé. Megkezdődött az aratás, az aranyló gabonatáblák jó ter­mést ígérnek, a malmok pedig finom fehér lisztet. Pintér Dezső is szerte az országban. Persze, addig sem szünetel a munka, hiszen az őrlés egész eszten­dőben tart A felszabaduláskor kis hí­ján 2300 malom működött az országban, többségük azonban elavult volt, berendezésük el­öregedett. Pedig már a múlt század végén is Magyarorszá­got „malom -nagy hat alomn ak” tartották; Budapesten dolgoz­ták ki a később világszerte alkalmazott magasőrlési tech­nológiát, itt állították össze az első hengerszékeket, a sík­szitákat, a daratisztító gépe­ket. Ezeket a berendezéseket azonban hiába kerestük vol­na a kis malmokban. Az ál­lamosítás után elkezdődött a korszerűsítés, s ennek útja nem az új malmok létesítése, hanem a fölösleges egységek megszüntetése volt. (Pápate- széren például huszonhárom kis malom kerekei forogtak.) Ma 149 malom őrli a gabo­nát az országban. A budapesti ferencvárosi a legnagyobb, naponta 270 tonna lisztnek valót dolgoz fel; sok szállít­mány érkezik ide Pest megyé­ből is. A többség azonban en­nél jóval Idsebb, az átlagos, teljesítmény nem haladja még az 55 tonnát. Gabonából az ellátás a hatvanas évek közepétől nem okoz gondot, színül­tig állnak a tárolók, és búzából mind gyakrabban jut exportra is. Néha a vidéki malmoknak kell kisegíteniük a fővárosiakat, s az is előfor­dul, hogy a győriek meg a debreceniek kémek máshon­nan segítséget. A korábbi aránytalanságok azonban megszűnőben vannak. Már nem csupán a nagy gabona- termelő vidékek — Békés, Szolnok és Csongrád — ren­delkeznek elegendő korszerű malommal. Ma már csaknem minden megye maga elégíti ki a lakosság igényeit. A fejlődés az óriási malmok építését kö­veteli; hamarosan új, nagyobb egység áll majd az 1972-ben porrá égett mickolci malom helyén is. És építkeznek Cegléden, Mohácson, később pedig Debrecenben is. Ahogy munkához látnak az újakban, a környező, kedve­Szabadtéri bányamúzeum A magyar bauxitbányászat fél évszázados jubileuma al­kalmából szabadtéri bánya­múzeumot alakítanak ki Gán- ton, az első hazai külszíni bauxitbánya területén. A két- hektáros területen terepren­dezést végeznek, sétányokat építenek, és az egyes föld­tani érdekességeket, a bauxit­települési formákat magyará­zó táblákkal látják el. A bányamúzeum építése megkezdődött — a volt kül­színi fejtést egyébként ter­mészetvédelmi területté nyil­vánítják. A múzeum megnyi­tására az idei bányásznapon kerül sor. Pafakzabolázásra tízmillió A tervezettnél korábban, várhatóan még az idén befer jezik a diósgyőri papírgyár környékén a Szinva szabályo­zását. A szeszélyes patak megzabolázására tízmillió fo­rintot költenek, és mintegy két kilométernyi szakaszon új partvédő épül.

Next

/
Thumbnails
Contents