Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

1976. JÜLIUS 2., FENTEK XJMat, 3 A növekedés értéke • Fölösleges hagyományok • Halk visszhang • Mindig elköltik Őszre összehívják az MSZBT országos értekezletét ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKSÉG Közhellyé koptatjuk, annyit emlegetjük a nagyon is lé­nyeges, mert haladásunk egé­szét átfogó igazságot: gazda­ságfejlesztésünk intenzív sza­kaszába léptünk. Az egyszerű több — bármilyen termékről legyen szó — ma már nem lehet kizárólagos cél. Társul­nia kell hozzá a hogyan, a mennyiért, a mivel, a meddig fogalmainak, mindannak, amit a hatékonyság felölel. A ter­melői szervezetek — a meg­szokástól, a könnyebb út ke­resésétől vezettetve — szinte ösztönösen hajlanak arra, hogy csupán a mennyiségi többletben lássák fejlődésük bizonyítékát. Túl a tonnákon A kőolajfeldolgozó-ipar brut­tó termelése ma több, mint a két félszerese a tíz évvel ez­előttinek, s ennek a bővülés­nek szinte kizárólagos forrá­sa a Dunai Kőolajipari Vál­lalat volt. Gyors növekedésről tanúskodik ez az egyetlen tény, ám arra nem ad választ, va­jon megújulva — nemcsak többet, hanem mást és más­ként nyújtva — jutottak-e túl a szóban forgó évtizeden? Ha azonban folytatjuk a vizsgá­lódást, s a sok lehetséges tény közül kiragadva leírjuk, hogy ugyanez idő alatt a foglalkoz­tatottak száma csupán a más- félszeresére emelkedett, a kő­olaj feldolgozásánál az érté­kesebb termékek, az ún. fehér­áruk aránya tizenöt százalék­kal növekedett, s kétszáznál is több árucikket — közöt­tük kiváló minőségű motor­olajokat — hoztak forgalom­ba, akkor azt is kimondtuk, hogy javuló hatékonysággal tették a dolgukat. Van ennek fonákja is, még­pedig a megye textilipari üzemeinek gyakorlatában. A legjelentősebb könnyűipari te­rület megyebeli egységeiben eddig körülbelül félmilliárd forintot fordítottak kimondot­tan technológiai korszerűsítés­re. A termelés valamelyest nö­vekedett, ugyanakkor a ter­mékszerkezet csak nagyon lassan változott, az állóesz­közök egységnyi értékére ju­tó termelés mérséklődött, s drága berendezések sora áll munkáskéz híján. Mondhat­juk-e ezek ismeretében, vitat­hatatlanul hatékonynak bizo­nyult a fejlesztés? Vagy in­kább azt állíthatjuk, hogy fö­lösleges és rossz hagyomány­ként tovább él a felfogás: a fejlesztés a fejlesztési pénzek elköltése? Több forint és...? Maradjunk a beruházások­nál. Az évről évre duzzadó fo­rintösszeg, amit beruházások­ra fordítanak a megye szocia­lista szektorában, bár tanúsá­gát adja a növekvő lehetősé­geknek, az ipar, a mezőgaz­daság gyarapodó erejének, ám semmiféle útbaigazítással nem szolgál arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul fektették be a forintokat? A megyében a Szocialista szektor beruházá­sai az 1971—1975 közötti évek­ben a kétszeresét tették ki — esztendőnként átlagosan nyolcmilliárdot — az 1966— 1970-es időszakban elköltött pénznek! Sajnos, a hatalmas summa árnyékában sok minden rejt­ve marad. A borsos áron vá­sárolt, de csak félig kihasznált technika és technológia, avagy az, hogy nagy összeget adtak ki olyasmire, amit felületesen ismertei!, s nem váltotta be a reményeket. E tények kriti­kus mérlegelése vezetett ah­hoz a döntéshez, hogy január óta a szabályozórendszer alap­vető fontosságot tulajdonít a fejlesztési kiadások megtérü­lésének — ehhez köti az adó­engedményeket, másfajta ál­lami hozzájárulást —, s hogy szigorították a hitelfeltétele­ket. Az említett és hasonló in­tézkedéseknek azonban ma még a szükségesnél halkabb a visszhangja. Amint a megyé­ből a bankhoz érkező hitel- kérelmek tanúsították, a kel­leténél kevesebb helyen értik a hatékonyság mibenlétét, s a hitelkérelemben „csak’’ arra nem adtak választ, mi lesz a fejlesztés eredménye, an­nál inkább hangsúlyozták azt, nekik miért fontos. A merevséget mellőzve ítélőszékként működnék — kellene, hogy érvényesüljön — a hatékonyság? Mindent nem lehet e mércével elbírálni, hi­szen akkor — például — be­zárhatnál! a megyében az ösz- szes kenyérgyárat és sütőüze­met, mert ezekre korántsem a nagy társadalmi haszon a jellemző. Első helyen azonban most nem a haszon, hanem a közérdek, a szükséglet áll, s ez nem a bezárást, hanem az adott körülmények közötti ha­tékonyabb munkát követeli meg. így a ;t, hogy a buda­örsi kenyérgyárban úgy való­sították meg a rekonstrukciót, hogy az eredetileg elképzelt tőkés behozataltól eltekintet­tek, s szocialista országokból szerezték meg a szükséges be­rendezéseket. Folytatjuk: ugyancsak ebben a kenyér­gyárban rendkívül eredményes kísérleteket folytatnak azzal az új kovászolási eljárással, melyet a sütőipari kutatóinté­zet dolgozott ki, s amelynek alkalmazásával csökkenhet az egy tonna kenyér előállításá­hoz szükséges liszt mennyisé­ge, ugyanakkor a minőség ja­vul. Megyeszerte ismerték azok a nehézségek, melyek a ház- és lakáskarbantartásnál ta­pasztalhatók. Az erők szétfor- gácseltsága, a korszerű módsze­rek hiánya stb. dzinte vessző­futásra ítéli azt, aki szeretné otthonát rendbehozatni. Nos, ha a haszon jutna elsődleges szerephez, aligha mozdulna az ügy egyről kettőre.' Az azon­ban a hatékonyság érvényesí­tése, hogy kialakítják a kar­bantartás mainál nagyobb, tehát szervezettebb, gépesítet- tebb egységeit, s ezek nem mel­lékesen foglalkoznak majd é munkával — mint a mostani részlegek —, hanem ez lesz egyetlen teendőjük. Nem a szemüvegen múlik Ügy tűnhet, pusztán az or­runkra biggyesztett okuláré­tól függ, mit ítélhetünk jónak s gyengének, hasznosnak, fö­löslegesnek. Jobb, ha sutba kerül valamennyi pápaszem, s olyannak látják a valóságot, amilyen. E torzításoktól men­tes valóság arra figyelmeztet, hogy nem lehet mindenben és mindenkor kizárólag a haté­konyságot mérceként alkal­mazni, de ott, ahol indokol­ják a társadalmi érdekek, ne féljünk megtenni ezt. Következetesebb és szigo­rúbb elszámoltatásira van te­hát szükség, kik, hogyan sá­fárkodtak közös javainkkal, fölismerték-e a változó körül­mények diktálta teendőket. Er­ről csak beszélni könnyű. Jó­val nehezebb megejteni a számadást helyben, a vállalat kapuin belül, vagy egy-egy iparágban. S nem azért, mert a módszerek hiányoznak hoz­zá, hanem a régi beidegződé­sek miatt. Ezek ugyanis azt sugallják, hogy mivel növeke­dett a termelés, bővült a nye­reség stb., a vállalat, a gyár megfelelően dolgozott. Ami azt bizonyítja, hogy a válla­lati önismeret . napjainkban korántsem igazodott a meg­változott népgazdasági körül­ményekhez, s haladási felté­telekhez, még mindig szinte kizárólagosságot tulajdonít a mennyiségi változásoknak. Másfajta határvonal Erre az eléggé általános fel­fogásra figyelmeztetett Huszár István, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, az Orszá- 1 gos Tervhivatal elnöke, ami­kor az országgyűlés 1975. de­cember 17—i ülésén — az ötö­dik ötéves tervről szóló tör­vényjavaslatot előterjesztve — megállapította: „Korszerűen gondolkozó gazdasági vezető nem elégedhet meg azzal, hogy ugyanabból termeljünk és ex­portáljunk többet, amiből ed­dig. A nehézségekből csak az lehet a kiút, hogy a vezetők megvizsgálják: milyen változ­tatások szükségesek a válla­lat termelési szerkezetében ah­hoz, hogy az eddiginél érté­kesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeket gyártsa­nak; mit kell tenni ahhoz, hogy a rendelkezésre álló anyaghoz, energiához, munkához minél több olyan érték kapcsolódjon, amelyet a világpiacon is elis­mernek.’’ Idén az állami költségvetés a vállalatok és szövetkezetek' támogatására kisebb összeget irányzott elő mint tavaly, ugyanakkor viszont emelkedik a költségvetés bevételi része­sedése. Az ide tartozó intézke­dések következményeként egy olyan vállalatnál, mint pél­dául a Mechanikai Művek, egyharmadával csökken a nye­reség. S erre nem az a vá­lasz, hogy mindenáron többet termelni, hanem értékesebbet előállítani. Legalábbis a Me­chanikai Művekben ez a fe­lelet ... A központi irányítás törek­vései nem hagynak kétséget a célok felől. A vállalati mun­ka azonban lassan tör át a mennyiségi, tehát a végsőkig leegyszerűsített növekedés bű­vös körén — cégek soránál csak most látnak neki a ter­mékszerkezet felülvizsgálatá­nak! —, nem ismeri fel, hogy a növekedés értéke a meg­változott viszonyokban, a képességekben ölt testet, s nem pusztán a forintok gya­rapodásában. Abban tehát, hogy mi áll a forintok mö­T örök István külkereske­delmi miniszterhelyettes csü­törtökön tájékoztatta az új­ságírókat a fejlett tőkés or­szágokkal kialakult külgazda­sági kapcsolataink helyzeté­ről. — Gazdasági kapcsolataink alapvető bázisai természete­sen továbbra is a szocialis­ta országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, de bővíteni akar­juk együttműködésünket a nem szocialista országokkal is — mondotta. — 1970 és 1975 között megkétszerező­dött külkereskedelmi for­galmunk a fejlett tőkés or­szágokkal, jóllehet 1975-ben a forgalom 1974-hez képest visszaesett. Gazdasági érde­keink azt kívánják, hogy a fejlett tőkés és a fejlődő or­szágokkal is dinamikussá vál­jék külkereskedelmünk. Nem­zeti jövedelmünk növelésé­nek minden egyes százaléka a dollárbevétel 1,8 százalékos növekedését kívánja meg, ezért nagyon fontos számunk­ra a tőkés export fokozása. Terveink szerint a magyar tőkés export 1976 és 1980 között mintegy 60—70 szá­zalékkal nő, s importunkat is magas szinten akarjuk tar­tani. Ehhez a fejlődéshez 1976 alapozó évnek számít. Erre az évre tőkés expor­tunk 10—12 s a tőkés import 7—8 százalékos növelését ter­veztük. A tőkés országokba irányuló kivitel akadozva in­dult, az év első hónapjaiban nem érte el a tavalyi szin­tet, később azonban már fel­gyorsult, s május végén a tavalyi szintnél tartottunk. Az exportra tervezett áru­mennyiségnek mintegy 3—5 százaléka egyelőre hiány­zik, fontos feladat tehát, hogy az ipar segítségével ézt előteremtsük. A tőkés országokból szár­mazó import az év eddigi szakaszában alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor. Az im­portcsökkenés csak átmeneti jelenség, az export növeke­désével a behozatal is fokó- zódik majd. Csütörtökön a Parlament Vadász termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésé­vel. Az országos elnökség tag­jait Nagy Mária főtitkár tájé­koztatta a társaság előtt álló feladatokról. Részletesen is­mertette, hogy milyen szere­pet vállal az MSZBT az SZKP XXV. kongresszusán hozott ha- tározatok magyarországi nép­szerűsítésében és hogyan ké- I Pest megye községeinek ha­tárában egyre-másra emelked­nek a modern, új lakóházak. Szentendre, Dunakeszi, Buda­örs lakótelepei a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat dolgo­zóinak keze nyomán kapják az áramot Munkájuk szoros kap­csolatban áll a községfejlesz­tési, lakásépítési programokkal. Szép munka, erős embereknek való. S kitartóaknak. Műszak után, munkahelyen A párttagkönyvek cseréjét megelőző beszélgetésekből ki­derült, hogy a vállalat kom­munistái nem csupán fizikai erővel, jó szakképzettséggel rendelkeznek, hanem megfe­lelő politilcai meggyőződéssel, felkészültséggel, rengeteg aka­rással is. Tájékozottak a nem­zetközi eseményekben, figye­lemmel kísérték a szocialista A rövidtávú prognózisok szerint a tőkés országokban gazdasági élénkülés várható. E folyamat már a múlt év második felében megindult, az ez évre várható infláció mértéke a tőkés országokban átlagosan körülbelül 10 szá­zalékos lesz. Termékeink el­helyezési lehetősége tehát növekszik, bár figyelembe kell venni, hogy a tőkés pia­con akadályozó tényezők is felmerültek. A tőkés gazda­sági válság nyomán újabb vámintézkedéseket tettek egész sor nyugati országban, amelyek kedvezőtlenül érin­tik exportunkat. A miniszterhelyettes rámu­tatott, hogy új utakat, kor­szerű módszereket kell ke­resni olyan termékek gyár­tására, amelyek valamennyi piacon versenyképesek, ame­lyek segítségével tőkés ex­portunkat is fokozhatjuk. A struktúraváltásban nélkülöz­hetetlen termelési megállapo­dások 1965-ben kezdődtek, s azóta 410 kooperációs enge­délyt adott ki a Külkereske­delmi Minisztérium a válla- lalatoknak. Az elmúlt fél év­ben mintha megtorpanás len­ne a kooperációk kiépítésé­ben, ami kedvezőtlen jelen­ség, mert népgazdaságunk­nak érdeke, hogy a termelési együttműködés dinamikusan tovább bővüljön magyar vál­lalatok és külföldi partne­reik között. A miniszterhelyettes vége­zetül szólt az úgynevezett gazdasági diplomácia jelen­tőségéről, vagyis vezető ma­gyar személyiségek külföldi és külföldi személyiségek ma­gyarországi tárgyalásainak hasznából. Lázár György mi­niszterelnök olaszországi, ausztriai és franciaországi, dr. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes amerikai és ka­nadai látogatásai is nagy se­gítséget nyújtottak gazda­sági kapcsolataink javításá­hoz. Máris érzékelhető, hogy a megbeszélések élénkítő ha­tásúak voltak a gazdasági együttműködést akadályozó tényezők elhárításában. szül a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jövő évi 60. évfordulójánák méltó köszön­tésére. Az országos elnökség a to­vábbiakban elhatározta, hogy a társaság működési elvei ér­telmében ez év októberének második felére összehívja az MSZBT országos értekezletét. A társaság legfelsőbb fóruma értékeli az elmúlt öt év miun­káját, meghatározza a mozga­lom további feladatait és meg­választja az MSZBT új orszá­gos elnökségét. országok kongresszusainak munkáját, különös tekintettel az SZKP XXV. kongresszusá­ra. Mindenekelőtt azonban az a tény méltó említésre, hogy ismerik helyüket, feladataikat az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok végrehajtá­sában. A párttagok izgalommal vár­ták a beszélgetéseket. Hangoz­tatták, hogy az eszmecserére már előbb is szívesen sort ke­rítettek volna. Az alapszerve­zet négy pártcsoportjában kö­rültekintően készítették elő a beszélgetéseket. A megoldás itt nehezebb volt, mint a zárt gyári közösségekben, hiszen a négy pártcsoport négy külön­böző helyen dolgozik. S ezek a helyek egymástól távol es­nek. Háromtagú csoport keres­te föl előre megbeszélt, idő­pontokban a munkahelyeket. A párttagok kérésére műszak vé­geztével. Nem szívesen hagy­ják félbe a munkát, még ak­kor sem, ha ilyen fontos, ko­moly dologról van szó. így akarták az alapszervezet tag­jai Budaörstől Nagykátáig. Várják a vezetőket Bebizonyosodott, hogy a párttagok legfőbb politikai fel­adatuknak a párthatározatok végrehajtását tekintik, köze­lebbről: a gazdasági eredmé­nyek fokozását. Azt vallják a villanyszerelők, fontos párt- munka a munkahelyi közössé­gek egységbe forrasztása, azo­nos állásfoglalásra hangolás, reális, elfogadható érvekkel, a közös cél érdekében. Fontos pártmunka a hatékonyság nö­velése, s a növekedés elősegí­tése. Ezért javasolta a beszél­gető csoportnak például Iste­nes László, az előszerelő üzem­egység lakatosa, hogy a válla­lat vezetői még gyakrabban látogassanak el a munkahe­lyekre, hogy ott, helyben, a kommunisták egymás között, megbeszéljék a problémákat, elmondják hasznos ötleteiket. Ott, helyben, nyomban in­tézkedés is születhet, ha erre adottak a lehetőségek. Ha nem, akkor is gyorsabban jut megfelelő helyre az informá­ciók sokasága, mint az adminisztráció útvesztőin, vagy taggyűlésre, termelési tanács­kozásra várva. Ez a módszer erősítheti az üzemi demokrá­ciát is. A pártcsoport kérte Fontos pártmunkának tekin­tik a munkaerő megtartását, a munkahelyi légkör, a szociá­Országszerte vasárnap ün­nepük a nemzetközi szö­vetkezeti napot. Erre az al­kalomra — sorrendben az 54.- re — a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége már ko­rábban felhívást adott ki, amihez csatlakozott az Or­szágos Szövetkezeti Tanács elnöksége is. Hazánkban ez idő szerint 4590 szövetkezetben 3,8 mil­lió tag tevékenykedik, a fel­nőtt lakosság mintegy 40 szá­zaléka. A mezőgazdasági ter­Sziiletőben az atomerőmű Ez év első felében is min­den lényeges feladatot megol­dottak, teljesítettek a paksi atomerőmű építői, akiknek száma háromezerre emelkedett 1973 óta. A születő energiabázison im­pozánsan bontakozik ki az új ipartelep. A napokban kitűz­tek a bokrétát az év elején megalakult Paksi Atomerőmű Vállalat hétemeletes székházé­nak tetején is. A helyszíni építkezéssel pár­huzamosan, a tervezők aszta­lán is serény a munka. A szovjet és a magyar generál- tervezők közösen kidolgozott programjának megfelelően ké­szülnek az atomerőmű első 830 megawattos egységének kivi­teli tervei. lis körülményéi! javítását. Ez utóbbit Molnár Benjámin, a. építési-szerelési üzem pártcso- portbizalmija említette. A munkások többek között Nagy­kovácsiban, Dabason, Szent endrén, Dunaharasztiban dol­goznak. Munkásszállító autó­busz és lakókocsi kellene. Az alapszervezet vezetősége to­vábbította a pártcsoport kéré­sét, s még az idén két autó­buszt rendel a vállalat. Az első negyedévben beszerzett négy la­kókocsit étkezővel, meleg vizes fürdővel szerelik föl. Most a régebbiekkel együtt összesen nyolc lakókocsi áll majd a munkahelyeken dolgozók ren­delkezésére. Nagykátán — ahol a vas- oszlopokot, kereszttartókat, tar­tóbilincseket gyártják — a pártcsoport tagjait az egy éve alakult üzem jövője, további feladatai foglalkoztatták legin­kább. Eddig is tartalmas párt­munkát végeztek a kommu­nisták Nagykátán, a hatvan­tagú kollektíva összekovácsolá­sában, a tennivalók pontos végrehajtására való ösztön­zésben. S nem eredménytele­nül. Őszinte nyíltsággal A Pest megyei Villanyszere­lő Vállalat pártalapszervezeté- nek tagjai igényelték a szemé­lyes beszélgetést, bátran, kom­munistához méltó nyíltsággal válaszoltak a föltett kérdések­re. Számtalan javaslatot tettek, amelyek a pártélet pezsgőbbé tételét, a termelőmunka ered­ményességének fokozását szol­gálják. Ez a kettő egyébkén: is elválaszthatatlan egymástól Bálint Ibolya megállapodás Londonban kölcsönfelvétele Július 1-ém Londonban alá­írták azt a megállapodás: amelynek alapján a Magyr Nemzeti Bank 150 milli VSA-dollár összegű 5 évr szóló pénzikölcsönit vesz fr egy észak-amerikai és nyuga európai pénzintézetekből álk bankcsoporttól. A kölcsönműveletet a Ban­kers Trust International Li­mited pénzintézet szerveztt és a hitelnyújtásban további 26 bank vesz részt. melés kétharmadát a terme­lőszövetkezetek állítják elő. Az általános fogyasztási szö­vetkezetek a kiskereskedelmi forgalom egyharmadát szer­vezik, s együttesen segítik a háztáji, a kisegítő és egyéb kisgazdaságok lehetőségeinek minél jobb kiaknázását. A lakásszövetkezetek félmillió ember számára nyújtanak otthont, a takarékszövetkeze­tek szolgáltatásait több mint egymillióan veszik igénybe. gott! Mészáros Ottó Minden piacon versenyképesnek kell lennünk TÁJÉKOZTATÓ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINKRÓL Cselekvéssel is politizálni Tagkönyvcsere előtt a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál VASAííNAP 5J-EDSZER Nemzetközi szövetkezeti nap i k

Next

/
Thumbnails
Contents