Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

Völgyhíd és útalap Ezen a ponton fontos szakaszához érkezett az M 3-as autópálya építése. Ahonnan a felvétel készült, kezd majd ívelni az úgynevezett kisbagi völgyhíd, amely 256 méter hosszan vezeti át az autópályát a 3-as számú fő közlekedési út, a Besnyő-patak és a miskolci vasútvonal felett. A híd túl­só vége a háttérben látszó domb tövénél lesz. Az alapozás­hoz már felvonultak a Hídépítő Vállalat munkásai. Az aszfaltfiniser Mogyoród határában jelenleg a beálló­sáv útalapját készíti. Barcza Zsolt felvételei Krónikák a városi intézményekről TÖRTÉNELMET ÍRNAK A gödöllői városi tanács, a Hazafias Népfront és a váro­si pártbizottság tavaly hirde- lett meg első ízben krónikaíró Pályázatot. A júliusi gödöllői műsorfüzetben e pályázatok " ból olvashatunk érdekes sze­melvényeket. A többi között a Gyógyáruértékesítő Vállalat tavalyi munkájáról jelent meg rövid tájékoztató Bálint Fe- rencné tollából. Györkös Ist­ván, a Mezőgazdasági Gépkí serleti Intézet múltjáról és te­vékenységéről irt krónikájá­ban. A gödöllői Háziipari Szövet­kezet életéről Farkas Imréné és tíotlik Mária tudósít: írá­sukban. az 1952-es alakuló ü'iéstői kezdve napjainkig dol­gozzák fel a szövetkezet törté nc-tét. ')■ ÍV sfrt'i i *vJ i. A'K&Yfri&wVWl III. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1976. JÚLIUS 13., KEDD Zsámboki hétvége Mesterséges eső zöldségre Házikerteknek — palánta Csupán néhány milliméter- csapadék hullott az elmúlt hét végén földjeinkre. Ahhoz ke­vés volt, hogy a hetek óta tar­tó szárazságot enyhítse, akik viszont a búza aratását szán­dékoztak megkezdeni, az eső miatt nem tehették. Ez volt a tapasztalatunk szombaton, s a helyzet vasárnapra sem válto­zott lényegesen. A zöldborsót betakarították Az időjárásra panaszkodott Csepeli János, a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezet zsámboki üzemegységének gazdaságve­zetője is. Ö már a tényleges termelési adatokat sorolva utalt a közelmúlt mostoha idő­járási viszonyaira. Szombaton délre fejezték be a zöldborsó betakarítását és cséplését. — Hetvennégy vagon és negyvennyolc mázsa zöldborsó termelését terveztük az össze­sen 196 hektáros vetésterüle­ten, amely 36 métermázsa hek­táronkénti termésátlagnak fe­lelt volna meg — mondta Cse­peli János, a szövetkezet zsám­boki üzemegységének adatait ismertetve. — Ezzel szemben az üzemegységben alig halad­juk túl a húsz métermázsás hektáronkénti átlagot. Ebben a szárazság is, a mag kötésekor uralkodó rossz időjárás is köz­rejátszott. A szárazság ellen- súlyozására, egy 54 hektáros táblát egy hétig állandóan ön­töztünk, így erre mintegy 50 milliméter csapadékot juttat­tunk ki, de ez is csak a szem kialakulására volt jó hatással, a termés mennyiségét már lé­nyegesen nem fokozta. — A zöldborsót a hatvani konzervgyárnak adtuk át, szá­rából körülbelül 100 vagon si­lót készítettünk. Paradicsom, mázsaszám •— Valamivel jobban sikerült az idén a lucernatermelés: 370 hektár régi és 191 hektár új vetésű lucernája volt zsámbo- ki üzemegységünknek. A 370 hektáros területet eddig kétszer, a 101 hektárosat egyszer ka­száltuk meg, s belőle az MGF —OB típusú lucernaszárító te­lepünkön 115 vagon pelletet, valamint 40 vagon lucernalisz- tet készítettünk. A régi telepí­tésű táblák első kaszálásából átlagosan 28,82 mázsás, a má­sodik kaszálásból átlagosan 20 mázsás a termésátlagunk szá­razanyagban, illetve készter­méksúlyban mérve. Megtudtuk, hogy szövetke­zet zsámboki üzemegységének 20 ezer négyzetméteres fedett fóliás termesztőberendezése is van. A 200 méter hosszú, hét és-fél méter széles fóliasátrak alatt, egyebekkel együtt ubor­kát és paradicsomot termesz­tenek, a kisebb fóliák alatt pa­lántákat neveltek, majd retek és paprika került a helyükre. Hatezer négyzetméternyi fó­lia alatt a magasra futtatott, holland Fanto fajta uborkából erre az évre 500 mázsát ter­veztek, eddig 350-et már le­szedtek róla. Az ugyancsak 6 ezer négyzetméteres fólia alatt a K—3 fajtájú paradicsom te­rem, a tervezett 600 mázsából már eddig csaknem kétszázat eladtak. Gyepkockák A fóliák alatt az idén nem­csak saját célra termesztettek palántát, segítették azokkal a házikert-tulajdonosokat is. Paprikapalárvtából, gyepkocká- san, 7 ezer 600 darabot, para­dicsompalántából 4 ezer 500- at, uborkapalántából csaknem kétezer darabot adtak el. (kaposi) Négyórás filméi forgatlak Az egyik legsikeresebb gyűjtés Gyertyástánc Karlalon A Magyar Tudományos Akadémia néptánc kutató cso­portja, dr. Martin György kandidátus vezetésével, július 11-én, vasárnap, Kartalon járt. A néptárc avatott értői négy­órás filmfelvételt készítettek a faluban, tizennégy pár tán­cáról; mindőjük betöltötte már a hatvanadik évet. Az előadott kartali táncok ma már ritkaságnak számíta­nak: a kartali bukás, a mars, a menyasszonyfektető, a gyer­tyástánc. Dr. Martin György elmond­ta, hogy az utóbbi idők egyik legsikeresebb gyűjtése volt a kartali. A gördülékeny film- felvételt gondos szervezés előzte meg, a gyűjtés érdeké­ben legtöbbet Sőregi János ta­nácselnök és Varga Ferencné művelődésiotthon-igazgató munkálkodott. Polonyi Péter járási népmű­velési felügyelőtől arról kap­tunk tájékoztatást, hogy a művelődésügyi osztály terve szerinti az idén filmfelvótelre kerül még sor Hányban, Val- kón és Zsámbokon. A forgatásokon részt vesz Lelkes Lajos koreográfus is, aki a járási néptánckincsből koreográfiát állít össze a bu­dapesti kertészeti egyetem tánccsoportja, valamint a most alakítandó túrái együttes ré­szére. Felajánlások a községekből Kommunista szombatok a művelődési központért Sokat beszélünk róla, és so­kat hallunk Gödöllő város mű­velődési központjáról, amely ebben az ötéves tervbein épül fel. Az igényt az is bizonyít­ja, hogy a város határain túl­ról, járásunk községeiből is sorra érkeznek a felajánlások. Ismeretes a Gödöllői Gépgyár felhívása, melynek nyomán sok szocialista brigád és más kollektíva csatlakozott a tánsa- dalmimunka-felajánlásokhoz. Legutóbb a városi tanács ülé­sén. határoztak arról, hogy a készpénzfelajánlásoik érdeké­ben egyszámlát kell nyitni. Most hírül adhatjuk, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetem gazdasági főigazgató­ságának dolgozói közül 98-an 5—5 órára járó bérüket aján­lották fel a művelődési köz­pont építéséhez. Mukk Lajos pártalapszervezeti titkár el­mondta, hogy a közös ügyért két kommunista szombatot szerveztek. Ennek fő irányító­ja Szendrői Pál főigazgató- helyettes volt. A felajánlásokat és vállalá­sokat bizonyaira újak követik. Cs. J. Versenyautók próbatétele Lehet országos bajnokság ? ti Gyermekállóka, móringláda, vőlegényruha... Lapu Istvánná múzeuma Takaros ház szőlővel, gyü­mölcsfával, virágokkal teli ud­varára nyílik a kapu. Az aj­tóban fiatalos, zsámboki vise­letbe öltözött asszony fogad: Lapu Istvánná Kokat Margit, a helyi falumúzeum anyagá­nak lelkes gyűjtője, a tizenhá­rom tagú honisemercti szak­kör vezetője. Csak egy sarkában A felnőttekből álló kör leg­fontosabb célkitűzése a tárgyi emlékek gyűjtése, az anyag szakadatlan gyarapítása. Ahogy beljebb tessékel, sze­met gyönyörködtető látvány tárul elém az előszobában. A falon festett tányérok, külön­böző nagyságú ,es díszítésű korsók, s régi zsámboki tánc­csoportok képei. Az ajtóval szemközt rózsás ingaóra ke­tyeg. Miközben hellyel kínál, a szekrényből régi kendőket, ruhadarabokat szea elő, ame­lyeket a múzeumba szánt. Mi­után ezeket megmutogatta — a falumúzeum megtekintésére invitált. A kapu felé menet a tárolási nehézséget panaszolta Lapu Istvánná, s bizonyításul megmutatja a kertben ideigle­nesen elhelyezett faprést. Né­hány méterrel odébb egy öreg szátva darabjai hevernek. Len­ne éppen eke, borona, kocsi is, csak éppen nincs hová tenni! A múzeum közel esik a la­káshoz; egyetlen szobádból áll. Egy ideig felosztotta a helyi­séget szobának, konyhának, kamrának — amit éppen ma­guk a berendezési tárgyak je­leztek, de a folyton gazdago­dó anyag elhelyezési gondjai felszívták a képzeletbeli fala­kat. Így a belépő inkább rak­tárnak véli a szobát, semmint múzeumnak. Sok értékes tárgy halmozódott itt fel. Először a ruhaféléket vettük sorba. Megtudtam, hogy a zsámboki népviselet legjelleg­zetesebb motívuma a piros, a rózsa és a búzakalász. Ő maga is ezeket a díszítő elemeket használta fel a másfél évtize­dig munkálkodó kézimunka- szakkörben, amelynek egyéb­ként vezetője is volt Lapu Ist­vánná. Ma a tányérok festésé­ben igyekszik felhasználni eze­ket az elemeket, ám sokszor új, eredeti variációkban. Ér­demes megjegyezni, hogy nem indigós módszerrel dolgozik, szabadkézzel festi a mintákat. . A ruhadarabok nézegetése közben sok érdekesség kerül szóba. Az például, hogy miért van sok fejkendőnek csak egy sarkában hímzés? Azért, mert ünnepeken a díszes,felét lehet kifelé fordítani, de például haláleset alkalmával az egy­szerűbb fele van kívül. A zsámboki asszonyok viseleté­nek fontos kelléke a féketö, amelyből hat-nyolc darabot is tartottak, s mindig az alkalom szabta meg, melyiket lehet fel­tűzni. Érdekesek a régi vőle­gényruhák is. A zakók borsó kás nyakúnk, a nadrágok bé­leltek, melegben igencsak meg­izzadhatott benne a vőlegény! A múzeumban százesztendős ing is látható: A n:ell közepé­ig gombos, kétoldalt pedig keskeny sávban finom hímzés fut. A bútorok közül érdemes kiemelni a négyszáz évesre becsült gyermekáliokát, s a fele olyan idős dohányvágó széket. A legérdekesebb az a móringláda. melynek készítője szegek nélkül, csapolásssal, összeeresztéssel oldotta meg a bútordarab összeállítását. A mintákat késsel rótta bele, s az egész ládát — ahogy Lapu Istvánná elmondja — üveggel csiszolta simára. Nyolc év eredménye Az asztal lába mellett heve­rő ósdi szerszám a hajdani szegényparasztság leleményes eszköze volt: egy körülbelül harminc centiméter átmérőjű őrlőkő, mellyel házilag, kézzel morzsolták lisztté a búzát. A pipakollekcióban is lelhető egy különlegesség: az egykori mes­ter nagy füllel látta el, s bib­liai témájú domborművel dí­szítette. Az órák közül egy négyszögletes, ugyancsak dom­borművesnek tűnő szerkezet ragadja meg a figyelmemet. A dombormű csak látszat, a dí­szítés az óra üvegének belső felére van festve. A festmények között helyi alkotó műve is található. Ké­pe az utolsó vacsora jelenetét ábrázolja, s a figurák feje fe­lett ott diszlenek a zsámboki minták sajátos elemei, a ró­zsák. Bevallom, már először is legszívesebben a könyveket néztem volna meg, de kíván­csiságomat azzal csillapítot­tam, hogy csak vallásos jelle­gű, vagy imádságos könyvek sorakoznak a lócán. Igaz, akadt közöttük ilyen is — a múlt századból —, de ami iga­zi meglepetést szerzett, az Nagy Lajos: Egy prédikátor dalaiból című verseskötete volt. Megtalálható a falumú­zeumban a Vasárnapi Újság 1859-es számainak beköttetett csokra isi Ennek érdekessége, hogy a nagy mesemondó Jó­kai Mór főmunkatársi közre­működésével készült. A múzeum anyaga sokszo­rosa a leírtnak. Az itt bemu­tatott kis töredék talán ked­vet ébreszt a szoba megtekin­tésére! Lapu Istvánná mindig szívesen fogadja a látogató­kat, ő is nagyon büszke gyűj­teményükre. Néhány évvel ez­előtt még azt tervezte, hogy az egész gyűjteményt az aszó­di múzeumnak ajándékozza, s csak későbbi vetődött fel ben­ne a helyi múzeumalapítás öt­lete. A szép gyűjtemény nyolc esztendő áldozatos munkájá­nak eredménye. Társadalmi munkával könnyebb Mindeddig falumúzeumról beszéltem — ezt hirdeti a szo­ba fölött olvasható kís tábla is —, valójában azonban ma­gánlakás ez. Lapu Istvánék örökölt házrészüket engedték át a gyűjtemény tárolására. A falumúzeum felépítését már régóta tervezik Zsámbokon, már a tervek is megvannak, de a rengeteg utánjárás eddig csak ígéreteket eredményezett. Bízom benne, hogy előbb- utóbb mégis megvalósul, an­nál is inkább, mert sokan ajánlottak fel társadalmi mun­kát, s ennek révén könnyeb­ben, kisebb anyagi áldozattal láthatnak hozzá az építkezés­hez. Bene Mihály A vasárnapi verseny abszolút győztese a Gödöllői Moto­ros Autós Túraegyesület versenyzője, Bácskai Levente lett, a képen látható Zsiguli gépkocsival. A nehéz terepen nyolc perc, 02 másodperc alatt tette meg a tíz kilométeres utat. Vasárnap délelőtt sok lelkes, autósportot kedvelő néző előtt bonyolították le a szinte már hagyományosnak számító gö­döllői terepgyorsasági ver­senyt. A gépátvétel után megkez­dődhetett az edzés. Ekkor a versenyzők még csak ismer­kedtek a pályával, azután kö­vetkezett az igazi próbatétel. Felcsapott a rajtzászló, sivítot- tak a gumik, a tíz kilométeres távnak az egyes rajtszámú gépkocsi vágott neki, majd | sorban rajtolt a többi. Arra a kérdésünkre, hogy ez , a verseny megérett-e az orszá­gos bajnoki futam rangjára, Z ima János Spartacus-ver- senyző, többszörös magyar bajnok, aki már másodszor ne­vezett Gödöllőn, a következő­ket mondta: — Sajnálatos tény, hogy ezen a szép, de nehéz vesenyen ilyen kevés autós indul. Leg­alább ötven autósnak kellene neveznie, hogy a verseny el­nyerje az említett rangot. Több autósklub jelentkezésére len­ne érdemes a gödöllői futam. A tizennégy induló mind­egyike szerencsésen ért a cél­ba. Ez dicséri nemcsak a ver­senyzőket, hanem a Gödöllői Motoros-Autós Túraegyesület jó szervezőmunkáját is. Eredmények Abszolút első lett Bácskai Levente, a GMAT versenyző­je, Zsiguli gépkocsival. A további sorrend az aláb­biak szerint alakult: 2. Gyar­mati Ferenc, Zsiguli GMAT; 3. Győri György, Trabant GMAT; 4. Kristály János, Fiat 125 S, GMAT; 5. Dudás Lajos, Wartburg, GMAT; 6. Raj Tamás, Moszkvics 412, GMAT. Kép és szöveg: Barcza Zsolt i 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents