Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-13 / 164. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Takarva HPetszik, n-em tetszik, x törvényszerű: a ter­melésben növekszik a ko­operáció fontossága, s vele párhuzamosan az együttműködő vállalatok kölcsönös felelőssége. Egy­re több olyan anyagot használnak fel az egysze­rűbb termékek előállításá­hoz is, amelyeket mások, másutt készítenek. Tetszik, nem tetszik, törvényszerű: a megrendelő a partner vállalattal nemcsak üzleti, hanem sűrűn függővi­szonyba kerül, kénysze­rűen igazodnia kell ah­hoz, amit a szállító fél nyújt, mert — s ez a nyo­mós ok — nincs más vá­lasztás. Ismeretesek a hazai ön- tészet nem mai keletű, de mostanáig megoldatlan gondjai. Ezeknek döntő része van abban, hogy a Mezőgép Tröszt fejlesztési terveinél a kívánatos és célravezető műszaki meg­oldás helyébe a lehetséges lép. Kevésbé képletesen fogalmazva: a tröszt vál­lalatainál olyan gépeleme­ket hegesztenek össze, amelyeket nagy szilárdsá­gú öntvényekből kellene legyártani. Ilyen ötvénye­ket azonban nem bocsáta­nak ki az öntödék, azaz nincs hol megvásárolni azokat. Marad a hegesz­tés. Aminek nagy az elő- munkaigénye. Ami mind műszakilag, mind gyakor­latilag ebben az esetben kevésbé üzembiztos gép­elemet eredményez az öntvényből készültnél. A felhasználó mezőgazdasági üzem azonban csak annyit lát, hogy a kívánatosnál gyengébb az áru minősége, az elvárhatónál hama­rabb tönkremegy. „Termé­szetesen” a berendezés előállítóját okolja érte, s a maga szemszögéből ko­rántsem igazságtalanul. Takarva marad a gon­dok forrása, az a pont, ahonnét minden további baj útjára indult. Mert' hiszen a gyorsan kopó, szétszakadó eszközökben levő anyag módot adott volna tartósabb Holmi elő­állítására is, de ha nincs erre megfelelő öntöde... ? Az Így felhasznált anyagok leértékelődnek, s lehetsé­ges, valamint tényleges ér­tékük különbözete akkora, hogy abból már futotta volna a nagy szilárdságú öntvényeket előállító üzem beruházására, talán nem is egy ilyen üzemére. ]} űvös kört rajzolnánk fel? Pusztán azt a szálat bontjuk ki a való­ság szövetéből, mely ta­karva marad, észrevétlen, s ezért hosszú ideig külö­nösebben nem törődtek ve­le. Most talán változik a , helyzet. A kohó- és gép­ipari tárca átvette a me­zőgépgyártás felügyeletét. Az illetékes miniszterhe­lyettes szerint: elsőrendű feladat az öntödei kapaci­tás bővítése, a meglevő öntödék korszerűsítése, az általános technológiai szín­vonal növelése. Vannak kedvderílőbb esetek. Mint például a Mechanikai Művek új .ter­méke, a nagy nyomású festékszóró aggregátok ügye. A közelmúltban született megállapodás eredményeként a bel- és a külföldi piacokon egyaránt keresett — és nemzetközi összehasonlításban korsze­rű, azaz versenyképes — termék kerülhet majd a felhasználókhoz. Mit takar ez az ügylet? Először is egy ma még ritkaságnak számító megoldást, ma­gyar—szovjet közös li­cencvásárlást. Azután meg­lehetősen kiterjedt nemzet­közi együttműködésit — több országból gépvásárlá­sokat —, s hazai partne­rek sorát. Közöttük az ik- ladi Ipari Műszergyárat, mely az aggregátok villa­mos motorjait készíti. A tagadhatatlanul indo­kolt köznapi bölcsesség szerint, minél több part­nertől függ egyetlen ter­mék sorsa, annál nagyobb a végső kibocsátó kocká­zata. E kockázat takarva marad, persze, nem a késztermék gyártója előtt! Ö tudja, mit vesz a nyaká­ba, de ezt partnerei, a hi­telkérelmek elbírálói, az ügylet külkereskedelmi ré­szének lebonyolítói s így tovább, nem mindig mél­tányolják. Holott a vég­eredmény népgazdasági haszon, de olykor úgy tű­nik, e haszon csak annak fontos igazán, aki mások­tól függ, akinek nincs más választása, mint az érintettek — kérlelése. ‘C’ddig, ha nem is gon- dók és idegeskedés nélkül, nyitott volt a pálya a Mechanikai Művek új vállalkozása előtt. Bizal­matlanság lenne tehát az esetleges bajok emlegeté­se? Csupán tapasztalatok­ból származó óvatosság. Mert tény hogy az ipar­fejlesztésben a kezdő lé­pések gyorsabban végbe­mennek, mint az azt kö­vetők. Az elvi egyetértés könnyen megszületik, a szállítási szerződéseket ha­mar aláírják. Azután las­sul a menet, „akadályköz­lésekre” kerül sor egyik és másik partnertől, a harmadik visszalép az ügyletben való részvétel­től stb. Takarva marad, hogy ilyen esetekben mek­kora a kár, s nem is a végtermék előállítójánál, hanem a népgazdaságban. Takarva, mert a partner egyetlen tétele kis összeg, ám már láttunk olyat, hogy csavarhiány miatt miliós exportszállítások késtek! Egyetlen kis téte­lért lehet perre menni, kötbért követelni? Lehet, de akkor még áldatlanabb helyzet alakulna ki a má­sik féllel, s ez kinek hasz­nál? Minden hasonlat sántít, de ahogy a színházban nincs siker, ha a kulisz- szák mögött zavar uralko­dik, úgy a termelésben sem szűrhetők meg az is­métlődő zavarok, ha takar­va maradnak. Márpedig úgy maradnak legtöbbször, sű­rűn éppen a kiszolgáltatott helyzetből következően, vagy azért, mert nehezen akarjuk megtanulni, hogy tovább lássunk az orrunk­nál. Rejtett, nehézkességből, rövidlátásból származó veszteségeink az igazán nagy tételek. A sokat em­legetett népgazdasági szemlélet hiánya csapolja meg erőforrásainkat, fog­ja a lehetségesnél lassúbb­ra lépteinket. Ezt senki sem vitatja. Ezért érthetet­len, megmagyarázhatatlan, hogy ezernyi dolgot ta­karva hagyunk. Fölfogha- tatlan, hogy ki elől takar­juk azt, amit tapasztalati tényként mindenki tud! ? Mészáros Ottó A berlini értekezlet záródokumentuma az ENSZ-ben New Yorkban az ENSZ hi­vatalos okmányaként nyilvá­nosságra hozták az európai kommunista ég munkáspártok berlini értekezletének záródo­kumentumát. Az erre vonatko­zó javaslatot a Német Demok­ratikus Köztársaság, mint a konferencia házigazdája ter­jesztette elő. A dokumentumot az ENSZ közgyűlés 31. ülés­szakának „a nemzetközi biz­tonság erősítéséről szóló nyi­latkozat megvalósítása” című 32. napirendi pontjához csa­tolták. Aktív pihenés a Szaljut—5-ön A Szaljut—5 orbitális űr­állomás tovább kering föld- körüli pályáján. Az űrhajósok folytatják a Föld légkörének népgazdasági szempontból fontos kutatásához szükséges berendezések és műszerek elő­készítését. A vasárnapot Voli- nov és Zsolobov aktív pihe­néssel töltötte: tomagyakorla- tokat végeztek, orvosi ellenőr­zést hajtottak végre egymáson, és tv-riportokat adtak a földi irányító központnak. Szovjet közreműködéssel Megkezdik a dunántúli gyOjtőerőmű építését Kiszolgálására négy új bányát tárnak fel Gondos előkészítő munkála­tok, egyeztetések után befeje­ződtek a magyar—szovjet tár­gyalások a dunántúli gyűjtő­erőmű és a fűtőanyagot szál­lító mélyművelésű szénbányák létesítéséhez nyújtandó szov­jet közreműködésről. Az erről szóló államközi egyezményt hétfőn írta alá a Parlament Gobelin-termében dr. Juhász Adám nehézipari minisztériu­mi államtitkár és Vitalij Georgijevics Morozov, a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő külgazdasági kapcsolatok állami bizottságá­nak első elnökhelyettese. Az aláírásnál jelen volt dr. Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Simon Pál nehézipari miniszter. Ott volt B. D. Se Vikin, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője is. hetővé teszi, hogy az első erő­műgépegységek üzem,be helye­zéséig a széntermelés is meg­kezdődjön. A tervek szerint az új bá­nyák közelében, Bicske térsé­gében épül fel a dunántúli gyűjtőerőmű. A sokoldalú gaz­dasági elemzésiek, vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az oroszlányi erőműnél terve­zett 430 megawattos bővítés­sel nyerhető kapacitás létre­hozása is gazdaságosabb a gyűjtőerőmű helyén. Ezért összevonták a két beruházást, és így valósult meg az 1930 megawattos új erőmű. Az új energiabázis fűtő- f anyag-ellátására tervezett négy új bányaüzemből o már- kushegyinek kell először meg­kezdenie a munkát, a tervek szerint 1981-ben. A márkushe- gyi bányaüzem építésének helyszíni előkészítése, a kivite­li tervek kidolgozása már meg­kezdődött és megérkeztek a bányafeltáráshoz szükséges el­ső új berendezések is. Szekér Gyula előadása a Megyei pártbizottságon Befejeződik a borsószezon Üzembe helyezték a HUNISTER sterilizáló berendezést a Nagykőrösi Konzervgyárban Befejezéséhez közeledik a borsószeaon a Nagykőrösi Kon­zervgyárban. Mintegy 1650 va­gon zöldborsó feldolgozása sze­repelt a vállalat tervében, tel­jesítését azonban az utóbbi he­tek aszályos időjárása kedve­zőtlenül befolyásolta, ezért mintegy 150—200 vagonnal ke­vesebbet tudtak feldolgozni. A konzervgyár II. telepén mint­egy 450 vagonnyi a feldolgo­zott, konzervált zöldborsó. A héten megkezdődik a zöldbab feldolgozása. A mintegy 16 millió forint költséggel megépült új üzem­ben megkezdi munkáját a HU- NISTER sterilizáló berendezés, amely magyar szabadalom alapján készült, tervezője Schmied János gépészmérnök, a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet főmunkatársa. A HUNISTER külföldön már karriert futott be, a magyar konzerviparban azonban csak most kezd ismertté válni. Az 1974-ben megindult konzerv­ipari rekonstrukció befejező fázisa ez, amely felváltja az eddigi autó- klávos, igen nehéz fizikai munkát igénylő technikát. A HUNISTER-bői eddig har­minc darab készült el, 17 da­rab a Szovjetunióban üzemel, a megrendelők legnagyobb megelégedésére. A napokban adták át az NDK-nak is az el­ső ilyen berendezést. A hazai konzervgyárak is kaptak a ste­rilizálóból, amelynek üzemel­tetése elsősorban energiataka­rékosság szempontjából jelen­tős. Lényegesen kevesebb víz­felhasználást igényel. Koráb­ban egy konzerv feldolgozásá­Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának megnyi­tója után dr. Szekér Gyula — a közelmúltbeli hivatalos út­jai kapcsán — a magyar— amerikai és -kanadai kap­csolatokról, a gazdasági együttműködés fejlesztéséről tájékoztatta nagy számú hall­gatóságát, az előadáson részt vevő megyei pártaktivistákat. XX. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. JŰLItJS 13., KEDD A népgazdaság energiaigé­nyeinek kielégítésében az or­szág alapvető érdeke, hogy minél előbb felépüljön az ösz- szesen 1930 megawattos telje­sítményűre tervezett dunán­túli gyűjtőerőmű és a beru­házás első ütemében az első 215 megawattos gépegység 1982 közejién, s a második gépegység már 1983-ban be­kapcsolódjon az energiaellá­tásba, majd a második építési ütemben, 1986-ig három 500 megawattos gépegység kezdje meg a villamos energia ter­melését. Az erőmű fűtőanyag-ellátá­sára Márkushegyen, Nagy­egyházán, Mányon és Lencse­hegyen mélyművelésű bánya­üzemet kell llétesítend. E négy üzemnek a hőerőmű teljes ki­építésékor már évente mint­egy 8 millió tonna szenet kell szállítania a bamaszéntelepek kiaknázásával. A most aláírt egyezmény alapján az erőmű második építési üteméhez szükséges három 500 mega- vattos komplett gépegységet a Szovjetunió szállítja. Az el­ső ütemben hazai vállalatok készítik a két 215 megawattos teljesítményű gépegységet, de a kazánok gyártásában a szovjet fái is körzeműködik. Az egyezmény szeriint a Szovjetunió fontos berendezé­sekkel segíti az erőművet el­látó új bányaüzemek létesíté­sét, s a gyors szállítással le* Az MSZMP Pest megyei Bizottságának előadássorozata keretében hétfőn délután, a megyei pártszékház nagyi.er­Nagy Iván felvétele máben dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott elő­adást. hoz 7—8 liter vízre volt szük­ség, a HUNISTER-nél mind­össze 2 liter elegendő. Nem lé­nyegtelen, hogy a nehéz fizikai munka is megszűnik. Jellemző adat a gép termelékenységére: eddig 25—28 munkás végezte a sterilizálást, az új berende­zéssel három. Óránként 8 ezer üveg, vagy 12 ezer doboz kon- zervet sterilizál, 120 Celsius fokon. A berendezés az üveges konzerválás szempontjá­ból egyedülálló a világon. Előálításában közreműködik a ceglédi Vasipari Szövetkezet és a nagykőrösi Gépjavító- és Faipari Szövetkezet. A jövő héttől megszűnik a nehéz fizikai munka a Il-es te­Koppány György felvétele lepen (képünkön), a mintegy 300 kilós kocsik húzogatása, nem nőknek való munka. Pullai Árpád látogatása Budapest XX. kerületében Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottság titkára hét­főn Budapest XX. kerületébe látogatott. A tanácsházán Csillik András, a pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a kerületben végzett politikai, gazdasági és árosfejlesztési munka helyzetéről, tapasztala­tairól és a feladatokról. A látogatás ezt követően az Építőipar-gépesítő Vállalatnál folytatódott, ahol Pullai Ár­pád megtekintette az Ócsai úti telepet és a központi szerelő, javító és karbantartó részle­get. Délután a XX. kerület párt-, gazdasági és társadalmi aktivistáinak tájékoztatást adott a KB titkára az időszerű politikai kérdésekről. közélet Dr. Papp Lajos államtitkár­nak a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésé­vel hétfőn — az NDK Minisz­tertanácsa Tanácsi Hivatalá­nak meghívására — küldött­ség utazott a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Török István külkereskedel­mi miniszterhelyettes vezeté­sével hétfőn delegáció utazott Venezuelába, a Caracasban megnyíló önálló magyar ipari kiállításra. A magyar küldött­ség előreláthatólag tárgyaláso­kat folytat kétoldalú gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsola­taink további fejlesztésének lehetőségéről, és látogatást tesz többek között egyes ve­nezuelai állami szervek veze­tőinél, valamint a caracasi városi tanács elnökénél.

Next

/
Thumbnails
Contents