Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-11 / 163. szám
1976. JÜLIUS 11., VASÄRNAP 'iJmtrn A brigádok segítettek, a lakosok kevésbé Budapest közelsége Budakalász, ez a kilenc és fél ezer lelkét számláié nagyközség viszonylag közel van a fővároshoz. HÉV-en alig 20 perc az út, s a nagyközség széléről ellátni Budapest alig egy kilométerre levő határáig. Vajon mit jelent egy ilyen nagyközség számára a főváros közelsége. Előnyt vagy gondot? Ezer szállóvendég A nagyközség állandó lakosainak száma nyolc és fél ezer. Mintegy ezerre tehető azoknak a száma, akiket a helybeliek — ha nem is ezzel a kifejezéssel élve — bevándorlóknak tartanak. Ennyien rendelkeznek Budakalászon ideiglenes bejelentővel, eny- nyien találtak maguknak ebben a nagyközségben albérletet, s ennyien élnek munkás- szálláson a helybeli ipari üzemek munkásaiból. Közülük nem is egy olyan akad, aki már 15 éve lakik „vendégként” Budaikalászon. Sokan megnősültek közülük, családot alapítottak, de véglegesen letelepülniük azóta sem sikerült. A tanács anyagi lehetőségei szűkösek. Lakásépítésre most, a vízért és a csatornáért folytatott harc kellős közepén nem is gondolhat. Állami beruházásból idén négy lakás épül fel Budakalászon, ezek közül hármat a három körzeti orvos kap meg, a negyediket pedig egy gyermekgyógyász vagy egy fogász. A községben tehát minden kilencedik ember úgynevezett szállóvendég. Olyan, akinek gondjain egyelőre a budakalászi üzemek sem képesek /számot tévőén enyhíteni. A vállalatoknak most munkás- szállásaikat kell fiatalítani, és köztudottan, ez sem olcsó dolog. Unatkozó szerszámok — Budapest közelsége és maga az a tény, hogy a nagyközség lakosságának egytizede valójában csak szálló- vendég nálunk, meghatározója annak: hogyan kötődik a lakosság a nagyközséghez — mondja dr. Forgács András, a budakalászi - nagyközségi tanács vb-titkára. — Tavaly kezdtük meg a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat támogatásával a Szentendrei út mellett, a gyár közelében egy 150 személyes óvoda építését. Arra gondoltunk, olcsóbban is meg lehetne csinálni az óvodát, ha a lakosság segítene nekünk. A hírverés jó volt. Tájékoztattuk a budakalásziakat erről a tervről mág a falugyűlésen. Napirendre tűzte a tanácsülés is, s a tanácstagokat bíztuk meg azzal, hogy házról házra járva toborozzanak önkéntes munkásokat az építkezéshez. Még felhívást is szerkesztettünk. Arra gondoltunk, hogy a fiatal házasok örömmel jönnének, sőt a nagyszülők is, tudván azt, hogy unokáikról van szó. Megkerestük a helybeli üzemek brigádjait Segítségüket ők is felajánlották. Aztán kérdőíveket szerkesztettünk. A rovatokba mindenki beírhatta: mikor, milyen munkát kíván végezni. Volt olyan szombat, amikorra 40-en 50-en jelezték jöttüket. Csak akkor lepődtünk meg, amikor a jó előkészítés után kivittük a helyszínre a szerszámokat, s az ötven jelentkező közül mindössze két-három ember lézengett a felvonulási épületek körül. Egyedül az üzemi brigádok teljesítették vállalásaikat. derekasan dolgoztak, köszönet érte nekik. Bezzeg a járda Az új, 150 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda ennek ellenére idén augusztusban elkészül. Sőt, a Lenfonó és a tanács összefogásaképpen egy új bölcsőde megnyitására is van remény. Budakalászon megvásárol a tanács hamarosan egy lakóházat a hozzá tartozó 600 négyszögöles telekkel, s ezen 50 személyes bölcsődét rendeznek be. A vb- titkár elmondta, bőven kapnak segítséget az Óbuda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építő szakembereitől is, akik vállalták a rozzant lakóház tatarozását, önköltségi áron. Így a bölcsőde 30 százalékkal kerül majd kevesebbe a tervezettnél. A budakalászi helyzetet vizsgálva dr. Forgács András elmondta: véleménye szerint a közönynek Budapest közelsége az oka. Az emberek szívesebben járnak dolgozni, szórakozni a fővárosba. Lakóhelyüket emiatt ők maguk is szállóként kezelik. Tavaly a nagyközségben 265 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, 15 forintos átlagóra- hérrel számolva. A munka többsége az üzemelt, brigádjaink szorgalmát dicséri. A tanács a lakosságtól csalt elenyészően kevés segítséget kapott, azt is inkább csak akkor, ha járdaépítésről volt szó. Budapest közelségének persze előnyei is vannak. A tervek szerint 1980-ig Budakalász ivóvizet kap. A vezetékek lefektetését már tavaly tavasszal elkezdték. A békás- megyeri lakótelep közelsége garancia arra, hogy a község — és üzemei — csatornarendszert kapnak. A gerincvezeték építését jövőre kezdik meg. 1979-ben fejezik be. Vajon a fejlődés, a község gazdagodása, a víz és a csatorna milyen változást hoz Budakalász életében? Segít-e érdekeltté tenni a helyToeldeket lakóhelyük ügyei iránt akkor is, ha nem járdaépítésről van szó, hanem másról. Mondjuk csak egy óvodáról. Berkó Pál Képet is közöl Jelző’áb'ák - számítógéppel A magyar elektronikai ipar gyártotta azt a 7 féle eredményhirdető és időmérő berendezést, amelyet az ez év októberében Damaszkuszban megrendezésre kerülő arab nemzeti sportjátékokon használnak majd. A készülékek között sok műszaki érdekesség található. Legfontosabb közöttük az atlétikai stadionban felállítandó úgynevezett matrix-tábla, a VBKM terméke. Ez a rendszer nemcsak az eredményele és szövegek kiírásóm allcalmas, hanem képek, cselekmények megjelenítésére is. Szélesebb úton A kecskeméti Közútépítő Vállalat dolgozói szélesítik az E—5-ös utat Alsónémedi és Dabas között. Bozsán Péter felvétele Talponállók alkonya Kis pénzből gazdálkodva A hivatalos nyár első napján kutyamelegben megnyílt Pilisvörösváron a talponállóból átalakított kisvendéglő. Tíz órakor egyszerűen kinyitották az ajtót és aki kíváncsi volt, mi történt négy hónapig a bezárt redőnyök mögött, láthatta az eredményt. Hárommillióból A patinás nevű, ámde patinásnak igazán nem mondható kocsmából hárommillió forintos befektetéssel — amiből félmillió a községi tanács hozzájárulása — éttermet, bisztrót alakítottak. Sárgaüveg- karikás ablakok, lambériás falak, szőttesek, ktsz-gyártotta stílusos székek fogadják a vendégeket. Két szép, század- eleji Heating-kályha ontja majd a meleget. Most azonban az első betérőknek hideg kellett: üdítőben, sörben. Lenn a pincében három, egyenként 500 literes sörtank gondoskodik erről. Teljesen automatikus működésű, önmagát tölti, hűti, tisztítja. Legalább két ember munkáját pótolja. — A nagyközség tizenkétezer lakosa már nemcsali a Tárna étteremre szorítkozhat. Ennek a vendéglőnek, az újaknak és a régiek jórészének az ételforgalom ellátása a főfeladatuk. A forgalmi kulcsot, a dolgozók keresetét úgy állapítjuk meg, hogy jóval több pénzt kapjanak az étel, mint az ital felszolgálása után — mondotta dr. Foki László, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat vezérigazgatója. Másodosztályú helyen harmadosztályú ár — Láthatja, a körülmények másodosztályúak, az ételt mégis harmadosztályú áron adjuk. Erre van lehetőség, éltünk is vele, miután a községi tanács kérte. Sok a faluban a nyugdíjas, a kis jövedelmű család. Reggel tíztől a bisztróban gyorsansültet adunk, kis adagokat. Megkockáztatom a megjegyzést, néha úgy érezzük, hogy kissé háttérbe szorul, amiért az egészet fenntartják: a vendég. készítve, ünnepélyes keretek között búcsúztatják azokat a fiatal szakmunkásokat, akik alighogy megkapták a szakmunkás-bizonyítványukat, bevonulnak katonának. Leveleznek velük, folyamatosan tájékoztatják őket a gyár életéről, majd a katonai szolgálat befejezésekor értesítik, hogy visszavágja őket a gyár. A visszatérő fiatalokat ünnepélyesen fogad ják és köszöntik. A gyár vezetése meghitt, közvetlen kapcsolatot tart fenn a fiatalokat az üzembe küldő szülőkkel, honvédségi alakulatokkal és mindazon intézményekkel is, melyek a fiatalok nevelésében részt vesznek. Az egyre növekvő termelési eredményekben jelentős szerepe van az üzemekben kiválóan működő termelési agítádónak. Valamennyi műhelyben, üzemrészben feltűnő helyen megtalálhatók azok a táblák, grafikonok, amelyek a termelési célkitűzéseket, a tervek teljesítését szemléltetik. Itt helyezik el az egyéni vállalási lapokat. Nagy tiszteletet ébresztett bennünk, hogy bárhol jártunk, ipari vagy mező- gazdasági üzemben, mindenütt ott láttuk nagyméretű fényképeken azokat, akik a termelés élenjárói, vagy éppen a szocialista munka hősei. Mindenütt tapasztaltuk, hogy a szovjet emberek nagy megbecsüléssel övezik azokat, akiket a munkában elért eredmények alapján kitüntetésben részesítettek. 1 A mezőgazdasági területek fejleszté' ________°______seert rendkívül soka t tesznek a megyeszékhely ipari üzemei. A Szovjetszkij kerület pártbizott ságának első titkára mondta el, hogy a kerület üzemei 130 helyen építenek a megye "kolhozainak mezőgazdasági létesítményeket, közöttük például 36 búzatárolót. A gumigyár saját fejlesztési alapjából korszerűen berendezett művelődési házat épített, a televízió- gyár évente dolgozói számára két ötemeletes házat épít 23-6 lakással, lakóházanként mintegy 70 ezer rubel értékben. Ugyancsak ez a gyár egymillió rubelos beruházással és számtalan kommunista szombat szervezésével épített fedett sportcsarnokot, 50 méteres fedett uszodával. A városban több olyan nagyüzemük működik, amely 500 személyes úttörőtábort tart fenn az Irtisz folyó partján, illetve a hegyvidékeken. Az állattenyésztés fejlesztésére nagy gondot fordít az SZKP Omszk megyei bizottsága. A Szovjetunió összes megyéi közül Omszk a vajtermelésben az első, tejtermelésben a negyedik helyet foglalja el. Hústermelésben igen jelentős szerepet tölt be a megye egyik legnagyobb állattenyésztő kombinátja, mely 1973-ban jött létre, nyolc szov- hoz egyesülésével, összesen 170 ezer sertést tenyésztenek a kombináthoz tartozó telepeken, ebből a kombinát központjában, egyetlen helyen 90 ezret. Tavaly — a megyei fogyasztáson kívül — 20 ezer tonna húst adtak át az államnak. Egy «mázsa hús termelésének önköltsége 80 rubelbe került és 142 rubelért értékesítik. Magyar fiatalok is dolgoznak e kombinát eptkezésén, méghozzá Pest megyeiek, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói. Eptőtábori munkában vettek itt részt. Igen nagy elismeréssel szóltak a kombinát vezetői a fiatalok ottani teljesítményéről, munkájáról. A kombinátnak saját lakótelepe, iskolája és óvodája van. Delegációnk tiszteletére az intézmény óvodájának végzős csemetéi rgtönzött műsorral kedveskedtek. Nagyon tanulságos volt a párt- és állami szerveknek az a tu- datos.törekvése, hogy a fiatalokat óvodás kortól a munkábalépés időszakáig megalapozottan részesítik folyamatos, intézményesített nevelésben. A tudatos nevelés kedves és jellemző epizódjának voltunk részesei az óvodások műsorát követően. Egy szőke, kék szemű, hatéves kisgyermek jött hozzám és megkérdezte: — Bácsi, abban az országban, ahonnan jöttetek, ott nincs háború? Amikor elmondtam, hogy nincs, a gyermek nagy megnyugvással vette tudomásul. Természetesen a következő kérdése az volt, hogy „a bácsiék- nál iskola nincs?” Mire mondtam: Miért, ha nincs akkor eljössz velünk?” A válasz: „Természetesen!” Am válaszban nem elsősorban az iskolától, az ismeretlentől való félelem rejlett — ahova ősszel kell menniük —, hanem annyira szeretik az óvodában számukra biztosított programot, hogy továbbra is ott szeretnének maradni. A pártszervezetek szervezeti életé__________________ nek javítását, az Dm szk megyei párbizottság igen jelentős feladatának tekinti a pártfegyelem — Kár lenne tagadni, megesik. De nemrégiben két fontos lépést tettünk. Végre módunkban áll Monoron az Autóscsárda rendbehozatala, gyorsbüfét is rendezünk be. — A teljes, gyökeres megoldásra kevés a pénzünk. A kevésből azonban úgy akarunk gazdálkodni, hogy az átutazó vendég és a helybenla- kók érezzék, van előrelépés. Az üzlethálózat fejlesztésére hetven, a fenntartására százharminc, a gépesítésére huszonöt milliót költhetünk az ötödik ötéves tervben, saját erőforrásainkl>ól. Valamennyi támogatást ehhez még kapunk. Ennek azonban a többszöröse kellene, ha egy csapásra gyökeres változást szeretnénk elérni. Éppen ezért a már átalakított, sok befektetéssel modernizált üzletekben igyekszünk a színvonalat fenntartani. Bizonyításul menjünk át Piliscsabára, a bisztróba. Ügyes fogás volt a piliscsabai látogatás. Ismertem árégi Mozi presszót. Jaj volt belépni. A bisztróban jól főző helybeli gazdasszony vállalta a szakácsságot, egy házaspár a felszolgálást. Hat-hét féle frissensültet készítenek, levest adnak, süteményt és üdítőt, fagylaltot. Az ételforgalom napi átlaga eléri az ezer forintot. A tisztaság megfelelő, a konyhai berendezés jó. A dolgozók még tpbb étel főzését vállalnák, a KÖJÁL mindezt nem teszi lehetővé. Éte'bár Szentendrén Míg az árnyas tahi partról elindul velünk a komp a szemközti oldalra, a hőségtől izzó város felé, a vezérigazgató a terveikről beszél. A három éve történt vössze- vonás után — amikor a megyei tanácsi vendéglátóipari vállalatokat a jelenlegi néven egyesítették — a nagyvállalat hasznot hozónak mondható. Létrejött a területigazgatói rendszer, amit tovább kívánnak fejleszteni. Erre épül az ez évi cselekvési program. Ugyancsak a napokban adták át Pilisvörösváron a Sport italboltból kialakított egytál- ételes étkezőt. Vácott szeszmentes szórakozóhely lett a Stadion cukrászda és ugyanilyen üzlet nyílt Cegléden. Pomázon a Pipacs, Érden a Tusculánum italboltból lesz az előbb látot+akhoz hasonló kisvendéglő. A gödöllőiek már ismerkednek a Vadász italbolt ócska pincéjéből ki- üeveske^ett sörözővel i— aminek elsősorban a fiatalok örülnek —. s modernizálják a bagi csárdát. Az év második felében — tanácsi segítséggel — megkezdődik a szentendrei Zöldfa italbolt ételbárrá alakítása. Ebből alig öt működik még az országban. A nagyvendéglők közül t— többek között — a törökbálinti ötbárány, és Ráckevén a Duna étterem teljes felújítása következik. Húszmillióból a makkosmáriai és zsíroshegyi turistaházakat korszerűsítik. Az ötödik ötéves terv végére mintegy tíz új vendéglőt nyitnak és húsznak elsősorban a konyhai kapacitását növelik. Komáromi Magda i k leg a kultúra e fellegvárának irányítója. A megye sokszámú kulturális, művészeti életének szoros tartozéka a képzőművészek klubja. Megismerkedhetünk itt a szibériai emberek életét és munkáját bemutató alkotásokkal. Külön öröm volt számunkra, hogy nagy melegséggel és elismeréssel beszéltek a Pest megyei képzőművészek omszki bemutatkozásáról, kiállításáról. At. omszki művészek alkotásaikkal is kifejezik ragaszkodásukat a szibériai tájhoz, a természethez, az orosz nép történelméhez, haladó hagyományaihoz. Műveikben kifejezésre jut az a keménység és kitartó munka, melyet a természet megkövetelt a Szibériában élő, dolgozó és alkotó embertől. Az Omszki Testnevelési Főiskola munkája is érdekes élményt nyújtott. Igazgatója A. A. Gromiko, korábban a szovjet birkózó válogatott edzője volt. Tapasztaltuk azt a szívós, kemény munkát, amely a főiskolán korszerű létesítményekkel, edzési és versenyfeltételek megteremtésével folyik országos bajnokok és olimpikonok nevelésére. | Barátok között, elvtársi gondoskoJ ________________ dassal győződhettü nk meg ismételten arról a nagy és szerteágazó kommunista építőmunkáról, mely a Szovjetunióban a kommunista párt vezetésével folyik. Megtisztelteti volt érezni vezetőktől és dolgozóktól azt, hogy az omszkiak építőmunkánkban, a szocialista építés magyarországi terveinek valóra váltásában együtt gondolkoznak, együtt éreznek velünk. Jó érzéssel búcsúzhattunk ettől a gyönyörű, hatalmas méreteket jelentő szibériai tájtól, ahol mindenütt melegszívű barátokra, nagyszerű elvtársakra és harcostársakra találtunk. Szibéria sokkal hatalmasabb — győződtünk meg róla — ereje és gazdasága, potenciálja sokkal erősebb, mint az írásokból vagy dokumentumokból kiolvasható. De hogy ez a szibériai gazdaság a nép anyagi erejévé és jólétévé váljon, ahhoz harcokban edzett, bátor kommunista vezetőkre van szükség, szilárd, keménykezű és megfeszítetten dolgozó munkásokra, kolhozparasztokra. Olyanokra, amilyenek a mai Szibéria és Omszk földjén nevelkednek, élnek. ARATÓ ANDRÁS szilárdítását. Ezt a célt szolgálta a pártszervezetekben lebonyolított tagkönyv csere, melynek során minden párttaggal beszélgetést folytattak. Minden kommunistának be kellett számolnia arról, mit végzett amióta- tagja a pártnak, s hogy ítéli meg saját tevékenységét. Emellett véleményt kértek a 'kommunistáktól az alapszervezet vezetőségének munkájáról. Különösen figyelemmel kísérték azokat, akiknek korábban pártfegyelmi büntetést adtak. A beszélgetéseket — a mi tagkönyvcsarénk gyakorlatától eltérően — a kerületi pártbizottságokon folytatták le, a kerületi pártvégrehajtóbizottsági tagok irányításával. Ott intézték az adminisztrációs munkát is. Jellemző, hogy az Omszk városi pártalapszervezetekben 62 ezer kommunista közül csak 3 százalék nem kapott új párttagsági könyvet. Jelenleg Omszk megyében a taglétszám eléri a 115 ezret. Nagy gondot fordítanak a pártszervezetekben a káderkérdésre, a kommunisták eszmei, ideológiai felkészítésére. A tagfelvételek során elsősorban a fizikai munkások kerülnek be a pártba, a tagjelöltek mintegy 73 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozó fizikai munkás és az 1300 tagjelölt mintegy 8jJ százaléka komszomolista, 44 száfzaléka pedig a nők sorából kerül a pártba. I A megyeszékhely, omszk város —-----------_------------L_ amellyel látogatásunk során módunk volt részletesebben megismerkedni — Szibéria második legnagyobb városa. Belépett már a Szovjetunió 14 nagyvárosa, az egymilliós lakosúak sorába. Ez iparilag fejlett városra elsősorban a gépgyártás és a vegyipar dinamikus fejlődése a jellemző. Hét kerületben több mint 900 alapszervezetben tevékenykednek a város kommunistái. Emlékezetes pontja marad látogatásunknak a Filharmónia megismerése. Olyan intézmény munkájába pillanthattunk be, amely Szibéria kultúrájának és népi művészetének ápolá. sara hivatott. Az 500 tagú ének-zene és táncegyüttes magas színvonalon teljesíti e feladatát. Az orosz népművészet kiváló reprezentánsa külföldön is. Vezetőjük régi, tapasztalt pártmunkás, korábban a megyei pártbizottság agitprop. osztályát vezette, majd a Testnevelési Főiskola rektora volt, jelen-