Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
/ Alapozás a Vásártéren Túrán, a Vásártéren állítják fel a Galgamenti Regionális Víz- és Csatornamű Társulat 700 köbméteres víztornyát. Jelenleg a vasszereléshez szükséges tartozékokat szállítják a víztározó gödörbe. Következik a víztorony talapzatának beemelése. (Barcza Zsolt felvétele) FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTÉS — LEVELBEN Tanulótábor az egyetemen A KISZ Központi Bizottsága, és a mellette működő oktatási bizottság már korábban .rendhagyó egyetemi felvételi előkészítő tanfolyamot szervezett a fizikai dolgozók gyermekei részére. Az egyetemre jelentkezni szándékozókkal valamelyik egyetem állandó levelező kapcsolatot tart fenn, s ezen az úton a diákok már a középiskola második osztályától kezdve a felvételi tárgyakhoz kapcsolódó feladatokat, példákat oldanak meg. Az állandó levelezést az egyetemi hallgatók vállalták, ők alakítottak ki jó kapcsolatot egy-egy gimnazistával. A harmadik osztályt elvégzett levelező diákoknak az idén tábort szervezett a debreceni, a keszthelyi és a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem, valamint a budapesti Kertészeti Egyetem. A gödöllői lesz a legnagyobb tábor; július 12-én, hétfőre mintegy 250 középiskolást várnák. A kollégiumban szállásolják el őket. Két tábor kap helyet városunkban, az egyik a gépészmérnöki karra, a másik a mezőgazdasági tudományi karra jelentkezőket tömöríti. Azok, akik valahol a Balaton partján, vagy a hegyekben táboroznak, üdülnek, nemigen fogják irigyelni ezt a 250 középiskolást, ugyanis a programban csak késő délután szerepel a játék és a szórakozás. A napirendben hat óra előadás és két óra hossznyi egyéni tanulás szerepel. F. B. A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1976. JÚLIUS 10., SZOMBAT Befejezték a járásban az őszi árpa aratását Qt gazdaság földjén vágják a búzát Molnárok helyett betonozó munkásokkal találkoztam a budapesti és Pest megyei gabonafelvásárló aszódi központjában. Hajdú Andor üzemvezető irodájának falán az ütemezési terv látható, amelyből kiderül, hogy az AGRO ÉPSZER Vállalatnak mikorra kellett volna befejeznie a gabonasiló-építés különböző fázisait. Kevesebb, de jobb a minősége — Az építkezés még tavaly októberben elkezdődött, a vállalat hat százvagonos siló kivitelezésébe fogott, dón licenc alapján. Ügy látom, hogy a munka azért nem halad, mert az építők technológiai felkészültsége nem megfelelő: nincsenek alkalmas gépeik, s a szervezettség sem tökéletes — mondta Hajdú Andor. — A napokban is megérkezett a vasszerelő, de még nem volt mát dolgoznia. Az ütemterv szerint május végére az alapokkal el kellett volna készülni. És már jön a gabona! Az aszódi malommal tizennégy mezőgazdasági üzem kötött szerződést, 3120 vagon búzára. A jó idő beköszöntővel száznegyven vagonra kötöttek pótszerződést, de ma már nemigen reménykednek kiemelkedő terméshozamban. Hajdú Andor szerint körülbelül tíz százalékkal kisebb mennyiség lesz a vártnál. Annál jobbnak mutatkozik a minőség. — Az eddigi minták alapján úgy látszik, jobb búzát aratnak ebben az évben mint tavaly. A nedvességtartalom 13 —14, a hektolitersúly hetvenhét százalékos, s igen jó , a gabona béltartalma is. örülünk a jó búzának, de a tárolással az idén gondjaink vannak. A gabonának csak egy kis részét tudják elhelyezni Aszódon ; nyolcszázhetven vagon búza á ferencvárosi, három- százharminc a kákái malomba kerül. Jelentős mennyiséget a területen levő magtárakba szállítanak a tsz-ek. Isaszegre, Túrára, Dányba, Kerepesre. Sajnos ebben az esztendőben sem jutott pénz a magtárak felújítására, karbantartására, a kihasználhatóság több heVolt egyszer egy repülőgépgyár 3. A Lloyd aranydíja - és egy találmány Az 1917-es esztendő a gyár történetében igen jelentős állomás. Ebben az évben rendezték meg a Hadirepülőgépkiállítást Budapesten és ez a gyárat világhírűvé tette. Ajándék a Közlekedési Múzeumnak A sajtó már hetekkel a megnyitó előtt nagy propagandába kezdett, hisz ez volt a magyar repülőgépgyártás első nyilvános bemutatkozása. Hósszasan tárgyalták a magyar rejfíilőgépgyártás eddigi fejlődését, méltatták az egyes gyárak eddigi munkásságát, persze arról sem feledkeztek meg, hogy számtalan reklámban hívják fel a figyelmet a különféle gépgyárakra, alkatrészeket gyártó üzemekre, cégekre. Alapos előkészítés előzte meg az április 29-e május 28-a közötti időre tervezett kiállítást. Az. első megbeszélésen Bier Henrik vezérigazgató bejelentette, hogy a Magyar Eloyd Repülőgép- és Motorgyár is részt kíván venni a kiállításon. A nagyobb propaganda kedvéért még egy gáláns ajánlatot is tett, nevezetesen felajánlott a kiállítási sorsjáték főnyereményének két Lloyd-típusú iskolagépet. Hamarosan megkezdődtek a kiállítási előkészületek a Városligetben, az Iparcsarnokban. Számtalan cég — amelyik kapcsolatban volt a repülőgépgyártással — küldte el termékeit. A megnyitás a hivatalos protokoll szerint bo- nvolódott le. Megjelentek a főhercegek és főhercegnők, Szurmay Sándor hadügyminiszter, a tábornoki kar tagjai, szakemberek. A csarnok főhelyén, a bejárattal szemben helyezték el azt a nevezetes Brandenburg —Lloyd biplánt, amelyik az aszódi gyár első terméke, s amivel Bier Henrik 1914 júniusában a magassági világrekordokat állította fel. Sok csodáló tekintette meg ezt a rekordgépet, amelyik mint harci gép számtalan felszállást hajtott végre: „A gép két esztendőn keresztül felderítéseken kívül bombákkal és távíró-berendezésekkel ellátva, mint hadigép működött. Bátor pilótáink a repülőgéppel számtalanszor keresték fel a Lovcsen-állásokat, Cetinjét, Durazzót, Valónát, Nist. E hadigéppel leggyakrabban Dvorzák kapitány, Pieler főhadnagy és Dobos őrmester pilóták repültek”. A kiállítás bezárása után egyébként a gépet a Közlekedési Múzeumnak adományozták. Jelenleg is ott található. Fejlesztés szükségből A Lloyd-gyár bemutatóhelye a géntől balra helyezkedett el. Egy kétüléses és egy egy üléses harci gép reprezentálta a gyárat, de más helven az iskolagépek kategóriájában is bemutattak két Lloyd-tí- pust. Szeretjeit még a kiállításon a. gyár által készített szállítókocsi és. néhány génalkatrész, amelyek közül különösen a feszítőgarnitúrát nemzetközi színvonalú konstrukcióként emlegették. A legnagyobb szenzációt mégis a gyár új találmánya, új konstrukciója: a gépek szárny- és törzsfelületének furnirburkolata jelentette. A műszaki gárdát persze nem a minden áron való újítás vitte a konstrukció bevezetésére, hanem az ekkor már egyre jobban jelentkező nyersanyaghiány. Eddig ugyanis elsősorban nyersselyemmel és jó minőségű vászonnal borították a gépeket, ami köny- nyú volt, nem terhelte feleslegesen a gépeket. Mindenesetre ez a megoldás indította el a repülőgépgyártást a törzs- és szárnyfelület tömör anyaggal való beborítása felé. amit szenzációs találmányként kell értékelni. A gyár igen gyorsan alkalmazkodott a külföldön bevezetett újabb megoldásokhoz, konstrukciókhoz. Ennek köszönhető, hogy a Monarchia legjobb gépei közé tartoztak a Lloydok és az sem véletlen, hogy a pilóták is legszívesebben a Brandenburgokkal és a Lloydokkal repültek. Az 1917-es év elején a német b okkereken és a francia ivíorane-gépeken alkalmazták először azt a megoldást, meiy szerint a gépfegyvereket nem a légcsavar lóiött helyezték el, hanem a légcsavarral együtt, közötte működtették. Úgy kell ezt elképzelni, hogy a légcsavar mellett elhelyezett géppuska akkor tüzelt, amikor a propeller függőleges állásba érkezett. Ez természetesen igen nagy pontosságot követelt. Ezt a jelentős találmányt a Lloyd-gépeken is alkalmazták. A Schwarzlose-géppuskákat kezdetben egy oldalállványzaton csuklótámasszal, később a megfigyelőülésnél körsínpályára felszerelve alkalmazták. A fegyverzethez Horváth Jenő mérnök repülőtiszt (a „géppuskás Horváth") találmányát, a 100 tölfcényes hevederes tölténydobozt alkalmazták. A legnépszerűbb, a legismertebb A Hadirepülőgép-kiállítás jutalmainak elosztásakor az egyik aranydíjat a rendezőség a Lloyd-gyámak adományozta. Ezzel ismerték el a legnépszerűbb és legismertebb gyár szépen és jól megoldott termékeit, és ezen keresztül az egész személyzet színvonalas mubkáját. Asztalos István (Folytatjuk) Sorakozó. Masinák az aszódi repülőtéren. lyen mindössze hatvan százalékos. Aszódon pillanatnyilag egy minden igényt kielégítő százötven vagonos siló van, a termény többi részét zsákfalas nyitott színben kell tárolniuk, négy-öt méter magasan. A legtöbb búza — 400 vagon fölötti mennyiség — a dá- nyi, a turai és a vácszentlász- lói tsz-ből várható. Az első szállítmány a Gödöllői Tangazdaságból érkezett, a már arató dányiak, turaiak, a helyi magtárakba szállítanak. Szalma, ingyen A búza aratásának megkezdésében a tangazdaság volt az első. A betakarítási munkák jelenlegi állásáról Tábik Ferenc, a gazdaság pártbizottságának titkára adott tájékoztatót. Ebben az idényben a gazdaság 2772 hektáron arat ószi búzát. Elsőként, négyszáz hektáron, a Libelulla fajtájú takarmánybúzát vágták le, a hozam hektáronként negyvenhat mázsa. Az 1290 hektárnyi fajtaborsóból 500 hektáron végezték el el a munkát, az átlag sajnos csak 21 mázsás. A kon- zerVborsónál is alacsony a hozam, mindössze 24—25 mázsá- nyi. Hatszáztizenöt hektárnyi területükből ötszázon fejezték be a betakarítást. A tangazdaság négyszázegy hektárnyi repcéjéből 150 hektáron vágták le a termést, gyenge az átlag, csak 10 mázsa hektáronként. Tábik Fe, renc elmondta, hogy az aszály minden növényüket megviselte, földjeikre június másodikén esett utoljára csapadék, akkor is csak tizenkét milliméter. Az eső hiánya más gondokat is okoz. A tangazdaság földjein, száz vagon gazdátlan szalma hever: a szalmaégetési tilalom miatt nem tudnak mit kezdeni az „aratási maradványokkal”. Ha akad szövetkezet, mezőgazdasági üzem a környéken, akinek kell a szalma, ingyen viheti! Ezt tíz napon belül kellene összegyűjteni a gazdaság nagy gombosi és kartali kerületének határában. Tehát július 19-ig szabad a szalma!! A járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek aratási munkálatairól a járási hivatal munkatársa, Mezriczky László tájékoztatott. Vidékünkön kilencvenhárom kombájn áll készen az aratásra. Az őszi árpa* betakarítását július 9-én fejezték be, a 33—34 mázsás hektáronkénti hozam a tervnek megfelelő eredmény. A tavaszi árpa aratása a vérségi szövetkezetben indult meg, a teljes járási terület kilencszáz hektárjából eddig százat vágtak le, harminc mázsás átlaggal. A homokon beérett A gödöllői járásban 10 ezer 203 hektáron termesztenek búzát, eddig ötszázharmincnégy hektáron végeztek az aratással: dolgoznak a gépek a dá- nyi Magvető, a túrái Galga- menti Rákóczi, a XVII. kerületi Rákosvölgye és összefogás, valamint a XVI. kerületi Aranykalász földjein. A vác- szentlászlói szövetkezet szombat—vasárnap lát munkához. Mezriczky László elmondta, hogy inkább a homokos területeken érett be a gabona, a pillanatnyi átlag 35—36 mázsa körűi mozog. Folyik a szalma- bálázás és a dixtélerezés is. Az aszályos időjárás a szokásosnál is nagyobb munkafegyelmet követel, különösen a gépek műszaki állapotára kell ügyelni. .Szómlat! jegyzet Szalonna? „Krumplileves az ebédem, semmi más, a vacsorám egy irgalmas sóhajtás”, énekelték néhány évtizede az uradalmi summá- sok Kartalon. A nyári mezőgazdasági munka jó erőnlétet, rendszeres étkezést kíván, de erre a falusi családoknak igen ritkán volt módjuk, s ma sem általános a megfelelő táplálkozás. A hévízgyörki Bankó Gáborné mesélte: „Nem szégyenlem mondani, mert régen mindenütt így volt. A nagymama vasárnapra vett egy kiló húst, azt ettük heten. Fiatalasszony voltam, jólesett volna még egy darab, de hát belátónak kellett lennem, egyformán szelt a nagymama mindőjünknek. Akkoriban valahogy nem adtunk az evésre, tnég ha telt volna, akkor sem. Nem úgy, mint most, hogy mindenféle húsokat csinálunk, rántva meg fasirtnak is.” A falusi konyha sokat változott az utóbbi tíz-tizenöt évben, jobbára ugyanolyan ételt tálalnak, mint a városi családoknál. De az étrend csak hét végeken megegyező, mert más napokon bizony leggyakoribb a szalonna, sok asszony csamagjábam a téliszalámi: csak egy-két helyen kerül a földekre ebédidőben meleg étel. Néhány termelőszövetkezet gondoskodik arról, hogy étteremből vagy üzemi konyháról délben kocsi induljon friss ebéddel. Az aratóknak, kombáj- nosoknak minden szövetkezet visz a földekre ennivalót, nem így a gyalogmunkásoknak. Jobbik esetben van a közelben konyha tűzhellyel, ahol meg- forrósíthatják jaz otthon elkészített ételt. De a régi bölcs közmondás, mely szerint reggel mint a király, délben, mint a polgár, este pedig koldushoz illően egészséges enni — nem valósulhat meg. Mert a gyalogmunkás asszonyok sötétedéskor hazatérnek, s fölteszik a királyi méretű vacsorát, némelyikük hajnali három-négy órakor főzi meg az estebédet. Fgy-egy téeszben hitetlenkedve hallgatják az asz- szonyok, hogy másutt étteremből viszik a kedvezményes ételt harangszókor. Számukra még az is különleges, dicséretes gesztus, ha egy-egy alkalommal friss üdítőt kapnak. Mert hiába bugyolálják a vizesüvegeket nedves ruhába, mire megszomjaznak, az is fölmelegszik, élvezhetetlen lesz. Pedig a szabadtéri ebédeltetés — jelentéktelen költséggel — mindenütt megszervezhető. A hirtelen jött kánikulában különösen fáradságos a munka a szabdd ég alatt. A napokban kubikusokkal beszélgettem — 40 fokos melegben —, s bizony panaszkodtak, hogy löttyedt lesz a paprika, üveges a szalonna, mire idő kerül a falatozásra. Még árnyékos hely sincs, ahol az elemó- zsiás csomagokat tárolják. „Tizenegy embernek már igazán megérné, hogy ebédet hozzanak. Tegnap bicikliztem be a közeli étterembe, alig fizettem tíz forintnál többet az ebédért. Ha ehhez megkapnánk a vállalati étkezési hozzájárulást, mindenki jól járna. Mert nincsen tizenegy biciklink. Jár viszont ide igen gyakran a cég kocsija nem tenne fölösleges utat ha déltájban tizenegy ebédét is kihozna” — mond ták. A nyári szabadtéri munka több erőt kíván. A tennivalók folyamatos elvégzéséhez nem elég a megfelelő géppark, a terv szerint irányított múnkástö- meg. A sugárzó nap alatt helytálló dolgozóknak nemcsak gépekre, hanem gondoskodásra is szükségük van. Ügy, mint az aratóknál. Legalább krumplilevest kapjanak a szalonna helyett. Örszigethy Erzsébet i i I
