Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

1976. JÜNIUS 9., SZERDA Heti jogi tanácsok r Az özvegyi nyugdíjról és a baleseti járadékról kérdezett több olvasónk. Ifj. K. K.-né veresegyházi lakos nagyanyja özvegyi nyugdíja ügyében fel­tett kérdésére már korábban választ adtunk. Nyilván elke­rülte olvasónk figyelmét, és azért írt ismét levelet. Mivel hasonló kérdéseket kaptunk, ezért ismét foglalkozunk e kér­déscsoporttal. Ha K. K.-né nagyanyja ügyében a válasz nem nyugtatja meg, tanácsol­juk, keressen fel levélírónk, valamelyik héten a szerdai jo­gi tanácsadáson. Ki és mikor kaphat özvegyi nyugdijat? r A férfi halála esetén a fele­sége, a különélő és elvált fele­sége, továbbá az élettársa, nő halála esetén pedig csak a munkaképtelen férj kaphat öz­vegyi nyugdíjat. Az özvegyi nyugdíj ideigle­nes vagy állandó. Az ideigle­nes özvegyi nyugdíj az elhalá­lozás hónapjának első napjától számított egy éven át jár, az özvegyi nyugdíj egy éven túl is. Ha az özvegyi nyugdíjra jo­gosultat saját jogán is megille­ti nyugellátás (öregségi nyug­díj, rokkantsági nyugdíj) vagy baleseti nyugellátás) baleseti járadék, baleseti rokkantsági díj) a kétféle ellátás között választhat. A feleség abban az esetben kaphat özvegyi nyugdíjat, ha a férje a rokkantsági vagy az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idők megszerzése után, illetőleg rokkantsági vagy öregségi nyugdíjasként halt meg. Az a feleség azon­ban, akinek a férje a házasság megkötésekor a 60. (mezőgaz­dasági szövetkezeti tag 1976- ban a 64., 1977-ben a 63., 1978- ban a 62., 1979-ben a 61., 1980- ban vagy ennél később a 60.) életévét már betöltötte, özve­gyi nyugdíjat — az említett feltételek fennállása esetén is — csak abban az esetben kap­hat, ha házasságból (együtt­élésből) gyermek született vagy a házastársak a házas­ság megkötése után legalább öt évig együttéltek. Az ideiglenes özvegyi nyug­díj a férjével haláláig együtt­élő, valamint egy évnél nem hosszabb ideje különélő fele­séget minden további feltétel nélkül megilleti, ha igényét a nyugdíjmegállapító szervnél a férje halála után bejelenti. Ha azonban az özvegy az igényét hat hónap eltelte után jelenti be, az özvegyi nyugdíj annyi hónapra sem jár, ahány hóna­pot késett annak igénylésével. Állandó özvegyi nyugdíj an­nak az özvegy nőnek jár, aki férje halálakor az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort el­érte, vagy rokkant, vagy fér­je után árvaellátásra jogosult két,_ vagy több gyermek eltar­tásáról gondoskodik. Ha az özvegynél a férje halálakor e feltételek egyike sem áll fenn, állandó özvegyi nyugdíjra ak­kor válik jogosulttá, ha férje halálától számított 15 éven be­lül megrokkan vagy az özve­gyi nyugdíjra jogosító életkort eléri, vagy férje után két árva­ellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. Ki jogosult baleseti járadék­ra és mennyi annak összege? Az a dolgozó akinek a mun­kaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség kö­vetkeztében 15 százalékot meg­haladó mértékben csökkent, de nem rokkant, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jo­gosult. Ha a munkaképesség­csökkenés a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti jára­dék legfeljebb 2 évre jár. A baleseti járadékosokat a munkaképesség-csökkenés mértéke szerint 4 fokozatba so­rolják. Az 1. fokozatba a 16— 25 százalékos, a 2. fokozatba a 26—35, a 3. fokozatba a 36—49, a 4. fokozatba pedig az 50—66 százalékos munkaképesség­VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Mitől gazdaságos a lakóépü­let? I Ahhoz, hogy a gazdaságos­ság követelményeinek megfe­leljen a lakóépület, legalább három tényezőt kell figye­lembe venni. Ezek a követ­kezők: a funkcionális igé­nyeket kielégítő (és kis alap- területű) alaprajz; gazdaságos tartó- és szakipari szerkeze­tek; jól szervezett, gyors kivitelezés. Az eddigiekben már ismer­tettük az alaprajzi elrende­zés követelményeit és lehető­ségeit. Kiegészítésül most közöljük, hogy nem célszerű túlméretezni a beépített alap­területet. Minden felesleges négyzetméter több ezer forin­tos többletkiadással jár. Az épület értékének meghatáro­zására alkalmas eljárás, ha a beépített alapterület nagysá­gát megszorozzuk az egy négy­zetméterre eső átlagos költ­séggel. Így kalkulálva ma­gunk is hamar rájövünk, hogy a lakóépület nagyságát az elhelyezendő személyek szá­mához kell igazítani, nem pedig a szomszédok „túllici- tálásához”. A jó tervrajz az épület alaprajzát és szerkezeti rend­szerét összefüggően határoz­za meg. Gyakran akadálya ennek, ha az építtető előre készíttet alaprajzot. Így szü­letnek a gazadaságtalan szer­kezetek, melyek emelik az épület árát. Mit kell tudni a családi há­zak tartószerkezeteiről? A tartószerkezetek az épü­let önsúlyát, s a bútorok, sze­mélyek és egyéb hasznos ter­hek súlyát hordják. Ezért fontos, hogy műszaki állapo­tuk kielégítő legyen. A tar­tószerkezetek állagromlása egyébként egész csoport al­kotó elemi rész károsodásá­hoz vezethet. A tartószerke­zetek közé soroljuk az alapo­kat, á szerkezeti falakat és pilléreket, a födémeket, mennyezeteket, valamint a fedélszerkezeteket. Az alapozás sok helyütt há­zilag készül. A földbe leg­alább 90 centiméter mély­ségig kell sülyyeszteni az ala­pot, hogy megakadályozzuk a kifagyást. A sávalap szé­lességét a talaj minőségétől és az épület súlyától függően a tervező határozza meg. Ügyeljünk az alap betonjá­nak minőségére: 150 kilo­gramm cement elegendő egy köbméter B 70 minőségű be­tonhoz. A teherhordó szerkezeti fa­lak többféle téglából épít­hetők. Egy- vagy kétszintes épületnél a B 30-as blokk téglafal megfelel a szilárd­ságtani és hőszigételési kö­vetelményeknek. A kémény- építéshez csak tömör, kis­méretű téglát használjunk. A középső szerkezeti falak megfelelő vastagsága 25 cen­timéter. (Többnyire felesle­gesen 38 cm-esre szokták építeni!) A födémek általában vas­beton szerkezettel készülnek, ha a lakószint terhét vise­lik: zárószintként azonban a fafödém is jó. A vasbeton födémek közül azonos fesz­távra többfajta gerendatí­pus is kapható. Az ablakok feletti, úgynevezett kiváltá­sokra külön gerendákat ké­szítettek. A gerendákat nem lehet kettévágni, s nem le­het végükből lefűrészelni, mert ezzel az anyag szerke­zete megváltozik teherhor­dásra alkalmatlanná válik. Konzolszerkezetként az E tí­pusú feszített gerendák — a fesztávols^gtól függően — legfeljebb 60 centiméter ten­gelytávolságra kerülhetnek. A helyszínen készített vagy előregyártott vasbetonszerke­zet építését csak megfelelő végzettségű szakember irá­nyíthatja. Kérjük ilyenkor mérnök vagy technikus se­gítségét! A korszerű vasbeton fö­démszerkezetek lehetővé te­szik az ablakok sorolását anélkül, hogy föléjük kivál­tót kellene építeni. Azért is célszerű így építkezni, mert javul a helyiségek megvilá­gítása, s, mert a tömör fal­nál olcsóbb ablakfelületeket építhetünk be. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest me­gyei Tanács énítési, köz­lekedési és vízüevi osztá­lyának dolgozója csökkenésű dolgozók, illetőleg járadékosok tartoznak. A baleseti járadék összege. Az 1. baleseti fokozatban a havi átlagkereset 8 százaléka, a 2. baleseti fokozatban a havi átlagkereset 10 százaléka, a 3. baleseti fokozatban a havi átlagkereset 15 százaléka, a 4. baleseti fokozatban a havi átlagkereset 30 százaléka. A gyermek-elhelyezésről. Egyik olvasónk azzal a kér­déssel keresett fel, hogy fele­sége alkoholista, és távollété- ben a közös lakásukba férfi ismerőseit is beengedte. 6 éves gyermekük van, és a kicsi előtt zajlanak a családi vesze­kedések. Nemrégen a feleség barátja leütötte a férjet. Bün­tető eljárás indult a tettleges- ség miatt. A feleség pedig be­adta a válópert, mert a férfi­vel házasságot akar kötni. Kö­zös megegyezéssel válásra szó­lította fel a feleség ügyvédje olvasónkat. Tanácsért fordult hozzánk, belegyezzen-e a válás ilyen formájába, és mi lesz a kisgyermekkel. Bár ő foglalko­zásánál fogva nem tud róla gondoskodni, viszont a felesé­génél sem lenne jó helye. Magunk részéről nem taná­csoljuk, hogy az úgynevezett közös megegyezéses alapon történjen a válás. Ebben az esetben megvan a veszélye, hogy a házasság megbomlásá­ban kevésbé vétkes, vagy egy­általán nem vétkes férj kerül­ne hátrányosabb helyzetbe. A közös megegyezésen alapuló* válásnak előfeltétele, hogy a felek megegyezésre jussanak a közös lakás használatát, a közös vagyon megosztását, a gyermek elhelyezését, eltartá­sát illetően, vagyis minden já­rulékos kérdésben. Ilyen előz­mények után, nem valószínű, hogy közös megegyezésre tudjanak jutni ezekben a kér­désekben, mert vegyük például azt, hogy a lakás megosztható- sága miatt, elkülönítetten, de a válás után is egy lakásban lak­nának. Az a férfi, aki olvasón­kat leütötte, odaköltözik. Nyil­ván ebből is származhatnak bonyodalmak a későbbiekben is. Ha pedig megegyezéssel válnak, és olvasónk a gyer­mek gondozását, ellátását nem tudja vállalni, természetesen a feleségnél kell hagynia. Ha eh­hez a feleség ragaszkodik, és egyébként is nerh vált a gyer­mek nevelésére méltatlanná. Mindezek folyományaként, előbb-utóbb olvasónkat eset­leg még a lakásból is kiszorí­tanák, jóllehet, közös tulajdo­nú szövetkezeti lakásban lak­nak. Ezért helyesebb ha a kö­zös megyezés hiányában a fele­ség hibájából mondaná ki a bíróság a válást, vagyis a fele­ség magatartása volt olyan, ami a házasság felbontását eredményező komoly és alapos okot szolgáltatta. Szorgalmaz­ni kell a per folyamán, hogy ne kerüljön a gyerek az alko­holista anyához sem, aki a férj szerint, erkölcstelen, züllött életet élt eddig is, nem is be­szélve arról, hogy alkoholista. Ilyen veszélyeztetett környe­zetben a gyermek testi, szelle­mi és szocialista nevelése nincs biztosítva. (E kérdésekkel jogi oldalunk más helyén is foglal­kozunk.) Számításba jöhet az intézeti nevelés, vagy pedig harmadik személynél való el­helyezés is. Természetesen mindezt a jogszabályaink ér­telmében gondos előkészítő munka, környezettanulmány előzi meg. Ezekre a körülmé­nyekre a perben rá kell mu­tatni. Dr. M. J. Fő a gyerek érdeke Kinél legyen a kiskorú? A Pest megyei Bíróság kol­légiuma nemrégiben tárgyalta a járásbíróságok ítélkezési gya­korlatát a gyermekelhelyezési perekben. A közös megegyezéssel ki­mondott válások elterjedésével csökkentek a gyermek hovatartozásáról szó­ló viták. Ezzel magyarázható, no meg a következetes gya­korlattal, hogy az elmúlt évek­ben mind kevesebbszer fordul elő a másodfokú bíróság íté­letének hatályon kívül helye­zése. A gyermeket — biológiai és piszichológiai adottságainál fogva — általában hateszten­dős koráig az anyánál helye­zik el. Természetesen ettől a bűvös számtól gyakorta eltér a bíróság, ítéleteiben. így pél­dául a Ráckevei Járásbíróság egyik döntésében éppen az anyát marasztalta el. Az anya ugyanis erőszakosan kénysze­rítette gyerekét, hogy vele együtt éljen. Ugyanez a szülő a bíróságon kívül azonban rit­kán kardoskodott gyermekéért, sőt vajmi keveset gondosko­dott róla. Hasonló tartalmú ítélet született a Monori Já­rásbíróság gyakorlatában, mi­dőn az apának ítélték a kis­gyereket. Az anya kisfiát sú­lyos betegsége alatt sem lá­togatta meg. A kollégium többféle irány­adó szempontot emelt ki a gyermek családi állásának döntésekor. A kiskorú iskolai előmenetelén kívül, fontos sze­repet játszik az ítélkezési gya­korlatban, hogy a testvéreket lehetőleg ugyanabban a háztartás­ban neveljék föl. Az egyik járásbíróság na­gyon helyesen, az anyának ítélte a felcseperedő gyereket. Az indoklásban szerepelt, A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE A kisajátítási kártalanításról Az egyik Pest megyei városi tanács kisajátított egy házat, amelyben — közös tulajdon­ban —■ három lakás volt: 2 szoba-konyhás és 1 kétszobás, amelyhez konyha, éléskamra, veranda és más mellékhelyisé­gek tartoztak. Az egyik szoba- konyhás lakás tulajdonosa nem kért cserelakást, a másik kettő azonban igényt tartott rá. A felajánlott kisajátítási kártalanítást a tulojdonosok kevesellték, nem fogadták el, és a járásbíróságon pert indí­tottak. A bíróság a kisajátító vállalatot 98 ezer forint több­letkártalanítás fizetésére kö­telezte. A jogerőre emelkedett íté­let ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, a járásbíró­ság ítéletét hatályon kívül he­lyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasí­totta. A határozat iránymutatójá­ul szolgáló indokolása egyebek közt rámutatott arra, hogy sem a műszaki szakértő, sem a járásbíróság nem állapította meg, hogy a cserelakásra Igényt tartó két tulajdonos ki­sajátított lakásának beépített területe hány légköbméter, pe­dig ennek a tulajdonosokat együttesen megillető kártala­nítási összeg felosztása szem­pontjából igen nagy jelentősé­ge van. A vonatkozó rendelet értelmében ugyanis, amennyi­ben a tulajdonos elhelyezésre vagy cserelakásra igényt tart, a lakás beépített térfogatára eső kártalanítás összegét 40 százalékkal csökkenteni kell, és a kártalanításért járó össze­get ennek figyelembe vételével kell megállapítani. A járásbí­róság még azt sem tisztázta, hogy annak a tulajdonosnak, aki lakását kiürítve adta át, és másikra nem tartott igényt, a lakrészének beépített térfo­gata mennyit tesz ki. Ezért az elsőfokú bíróságnak a többletkártalanításra vo­natkozó döntése megala­pozatlan. Tíz nap rendeletéiből A tanácsok családpolitikai tevékenységéről, valamint az egyes munkakörökben való létszámfelvételi zárlatról szó­ló rendelkezések helyes alkal­mazására kiadott Mü. M. irányelvek, illetve közlemény, a Tanácsok Közlönye 19. szá­mában található. A vállalatok vezető állású dolgozóinak és a vezető állá­sú dolgozók anyagi érdekelt­ségi rendszerének, valamint a magasabb vezető állású dol­gozók premizálásának és ju­ta'mazásának módjairól az alábbi rendeletek jelentek meg a Magyar Közlöny 43. számában: 21/1976 (VI. 1.) MÉM., 3/1976 (VI. 1.) NIM., 3/1976 (VI. 1.) ÁH. %'A főálláson kívüli foglal­koztatásról a 104/1976 (M. K. 7.) KM. rendelet intézkedik, megjelent a Tanácsok Közlö­nye 22. számában. Egyes munkaerő-gazdálko­dási feladatok megoldásáról a 14/3 976 (Eü. K. 7.) Eü. M. ren­delet intézkedik. (Megjelent a Tanácsok Közlönye '22. szá­mában). A téli munkaszünetről, és annak díjazásáról szóló 15/ T971 (V. 22.) ÉVM—Mü. M. számú együttes rendelet mó­dosításáról a 15/1976 (VI. 4.) ÉVM—Mü. M. sz. rendelet in­tézkedik. (Megjelent a Ma­gyar Közlöny 44. számában). A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság kifejtette:, a vo­natkozó kormányrendelet ér­telmében lakottan történő át­adás esetén a lakás beépített térfogatára eső kártalanítási összeg csökkenthető. Ennek következtében a járásbíróság ítélete azért is jogszabálysértő, mert a két cserelakást igény­lőnél az ingatlan egyéb mű­szaki berendezéseinek (csator­na, emésztő, vízóra) értékét is 40 százalékkal csökkentve ál­lapította meg. Abban is téve­dett a járásbíróság, hogy azért, mert az egyik tulajdonos a la­kását átadta, az egész ingatlan értékét 25 százalékkal növelte. I Mindezek miatt új eljárás szükséges. Tájékoztatásul megemlítjük, hogy a járásbíróság a kártala­nítási összeget — részben az igazságügyi műszaki szakértő véleménye alapján — a kö­vetkezőiképpen számította ki: a telek értéke négyszögölen­ként 380 forint, az épület be­költözhető értéke 260 ezer fo­rint, a lakott állapot megfe­lelő értéke 174 ezer forint; ezen összegek alapulvétele után kötelezte a kisajátítót a többlebkártalanítás fizetésére. II. E. hogy az apa évekkel ezelőtt illegálisan távozott Ausztriába, s csak jóval később tért visz- sza. Mindebből látszik, az el­helyezés megítélésében egyál­talán nem közömbös a szü­lők erkölcsi, világnézeti szem­lélete. Hatályos családjogi törvé­nyünk rendelkezése alapján a bírósági gyakorlat következe­tes abban, hogy a gyermek elhelyezését csakis a szülők kérhetik. Mégis előfordul, hogy a nagyszülők gondjaira bízzák a gyereket, mivel a pert meg­előzően szintén ők gondoskod­tak a kiskorúról. A kiskorú 12 éves korától korlátozottén cselekvőképessé válik, tehát ez esetben a bí­róság aligha hanyagolhatja el a legfőbb érdekelt meghallga­tását. Hisz amint azt a kollé­giumi ülés számtalanszor hangsúlyozta, a gyermektartási perekben mindig elsődleges a kisko­rú érdeke. Üjabban a jogállást érintő kérdésekben egyre inkább el­terjed a gyakorlat, hogy a bí­róság szakértőt rendel ki a döntés megalapozottabbá téte­le érdekében. A pszichikai vizsgálatnak különösen akkor lehet kulcsszerepe, ha mind­két szülő helyzete alkalmas a kiskorú elhelyezésére. K. P. Nemzetközi telepek, hazai Express-táborok Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda mintegy száz vezetője és munkatársa kétnapos tanácskozásra ült össze hétfőn Békéscsabán. Értékelték az ország tizen­kilenc megyei irodájának első félévi, a belföldi uta­zásokkal kapcsolatos mun­káját, majd tájékoztató hang­zott el a kiemelt hazai Ex- press-rendezvényekről és a nemzetközi üdülőtelepek, kül­földi táborok programjáról. A résztvevők a két nap alatt megvitaitták a KISZ KB-val közösen rendezendő akciókat és sportturisztikai jellegű fel­adatok lebonyolítását. HÉTVÉGI PIHENÉSRE, TELJES KIKAPCSOLÓDÁSRA UTAZZÉK AZ IRUSZ-SZAE CSEHSZLOVÁKIÁRA! A hétvégeken szárnyashajóval Pozsonyba, júliusban és augusztusban, 1450 Ft-tól, Gyógyüdülés Karlovy Varyban, júliustól szeptember végéig, 4750 Ft-tól. GONDTALAN UTAZÁS, KELLEMES PIHENÉS: IBUSZ t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents