Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-08 / 134. szám
Betakarítás előtt a Barátságban Új, nagy hozamú fajták az állattenyésztésben A zöldborsó betakarítását szerdán kezdik Nem mondom, Hogy mindenki örült az utóbbi napok szürke, egyhangú esőzésének, ám a mezőgazdasági dolgozók bizony nem bánták az égi áldást. Számos növény fejlődését segítette az eső, amely nagyon is szükséges volt a tervezett és kívánatos terméshozamok eléréséhez. Persze, minden jóban van valami rossz is, a csapadék ez esetben kicsit lassította a munkát a határban, elsősorban a kapálást. Fontos feladat e napokban a vérségi Egyesült Barátság Termelőszövetkezetben a lucerna begyűjtése, amely a hét derekára be is fejeződik. Hrkaj Pál, a gazdaság elnöke újságolta, hogy az első kaszálás eredményei felülmúlták az elképzeléseket, hiszen a tavalyihoz képest megduplázódott a hektáronként betakarított lucernamennyiség. Az elmúlt esztendőben kilenc, az idén 18 mázsa lucerna termett egy hektáron a? első vágásig. Konténerben Dunakeszire Sok részmunkán is túl vannak már. Nagyszerűén sikerült a 160 hektáron elterülő cukorrépa levéltetvei elleni védekezés, valamint a vegyszeres gyomirtás. Befejezték az első kapálást is; bekapálták az uborkát, amelynek termelése részes formában történik: a harminc hektáron termelt növényt felparcellázták az asz- szonyoknak. Befejeződött a dinnye, a paprika, s a paradicsom első kapálása is. Friss hír az is, hogy még az esős idő beállta előtt sikerült a vérségi gazdaságban befejezni a 600 hektáron termesztett zöldborsó vegyszeres gyomirtását. A munkát folya- mátosan végzik majd, két műszakban, tizenkét órás váltással. A korai borsóból közepes termésátlag várható, de a később érő fajtáknál — éppen az időben jött csapadéknak köszönhetően — jobbra számítanak. A friss borsót konténerekben szállítják majd a Dunakeszi Konzervgyárba. Az állattenyésztési ágazat ebben az esztendőben jelentős változásokon megy keresztül. A szövetkezet belépett a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság rendszerébe, melynek segítségével a jelenlegi sertésállományt — mely észt lapály és nagy magyar fehér hússertés fajtákból tevődik össze — folyamatosan felszámolják a nyár végéig. Új elletőistálló épül Az új hungahib sertések fogadására nagy gondot fordítanak: a felszámolást egy hónapig tartó fertőtlenítés követi, majd egy újabb hónapig üresen állnak majd a sertéstelep épületei. Ez a nagyfokú körültekintés előzte meg az első, hatvan állatból álló szállítmány megérkezését is. A következő — hasonló nagyságú — szállítmány októberben érkezik meg a gazdaságba. Az új állatok termékenyítése külön telepen folyik, s a jövő esztendő végére már ISO darab keresztezett hungahib sertést kívánnak tartani. A következő hónapokban kerül sor a borjúnevelő átalakítására. Nemcsak korszerű eszközökkel szerelik fel az épületet, hanem a borjúk felnevelésének módszerén is változtatnak. Eddig fölözött tejet kaptak az állatok, ezután tejporral és tápszerekkel etetik Őket. Az idei esztendő elejétől a szarvasmarha-állomány is változott, s változik a továbbiakban is. A magyar tarka fajták száma ötvenre csökkent, ez mindössze húsz százalékát teszi ki a teljes állománynak, ám az esztendő végéig, fokozatosan eltűnik ez a fajta az istállókból. Olyan állomány létrehozásán, kifejlesztésén fáradoznak, melynek tejhozama megfelelően magas. Nemcsak minőségi, hanem mennyiségi változás is várható. Gépek — glédában Mindezeken kívül más újság is van a gazdaságban, az elmúlt két hétben több briALAPITOTTAK: 1902-BEN Újabb területtel gyarapszik az arborétum A természeti szépségek kedvelői közül sokan járták hétvégeken a Gödöllő környéki dombokat, völgyeket, erdőségeket. A várostól délkeletre elterülő arborétum kialakítása 1902-ben kezdődött meg és 1914-ben fejeződött be. Az állományban a két világháború óriási károkat okozott. A fel- szabadulás után az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet kapta meg ezt a területet, hogy Itt, tudományos kutatómunkát folytasson, kísérleteket hajtson végre. Az arborétum az ötvenes évek derekán került védelem alá. Az intézet kísérletei megkövetelték, hogy olyan növényeket is telepítsenek, amelyek hazánkban nem őshonosak; például atlaszcédrust, kianai mézesfát... \ A tervek szerint a meglevő százharmincöthöz újabb kétszáztizenhat hektárnyi területet csatolnak, s használnak fel a kísérletekhez. Az újabb területre is kérik, a védetté nyilvánítás kiterjesztését. A természeti szépségekben és növé- nyékben különösen gazdag ar- I borétum egyébként előzetes bejelentés után szívesen fogad látogatókat is. Üj pálya az incsői erdőben Gödöllőn, az incsői erdőrészen a régi futószarvas- és őzlövő pálya helyén ma már egy úgynevezett iker-futóvad- és egy agyag galamblövő pálya épült, amely nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas. Munkával és pénzzel segítette a létesítmény megvalósulását az erdőgazdaság, de sokat segített az MHSZ is. A skeetpálya csaknem pontos mása a müncheni olimpiai pályának, de ez, a gödöllői, szebb környezetben van, és ami nagyon fontos: széltől teljesen védett helyen. A gödöllői pálya is a legmodernebbek közé tartozik, hazánkban jelenleg nincs hasonló. Elektromos találatjelző berendezéséről és kúrongkidobó- járól a szakemberek is nagy elismeréssel nyilatkoztak. Ami a pálya másik részét illeti: futóvadak képét iielyezték el egy kiskocsin, ez a lőállástól ötven méterre lévő célpont 10 méteres nyílásában, és 2,5 másodperc alatt halad át a nyíláson. A lövésznek ez Idő alatt kell tüzelnie. A találatot egy berendezés azonnal jelzi. Az új sportlétesítmény minden bizonnyal sokakban felébreszti e sportág iránt az érdeklődést. Az erdőgazdaság | MHSZ klubjában lehetőség nyílik a versenyzésre. Ajándékozó szövetkezet Az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezet figyelemmel kíséri a gyermekgondozási szabadságon lévő rádolgozok helyzetét: rendszeresen látogatják például a szülő kismamákat. Legutóbb bensőséges eseményre került sor. A ter- i roeiőszövetkezet nőbizottsága, j valamint az aszódi nagyközségi | közös tanács a szövetkezet ! egyik dolgozója, Demes Imréné j gyermekének hangulatos név- I adót szervezett a tanácsháza ' épületében. Az újszülöttet kisdobosok énekkel, verssel köszöntötték, majd a termelőszövetkezet képviseletében Pálinkás Tiborné, a nőbizottság elnöke adta át a szövetkezet ajándékát. gádgyűlést is összehívtak, ezek témája a munkafegyelem volt. E kollektív megbeszélések közül kettő különösen fontos volt. A traktorosok a kampánymunkára való felkészülésről tanácskoztak, s vállalták a gépek fokozottabb kihasználását. A gépjavító műhely összejövetelén, Bocsányi János, e részleg vezetője személy szerint értékelte a beosztottak munkáját. Az utóbbi időben itt már nincs baj a munkafegyelemmel. A vezetőségi ülésen felülvizsgálták a munkabérszabályzatot, s a szükséges módosítások megtárgyalása után jóvá is hagyták. Megtették a lér péseket a. gazdaságtalan tevékenységek megszüntetésére is. Felszámolták a kartali lakatosműhelyt, mely az elmúlt hónap elejéig mint melléküzem is dolgozott. Az itteni dolgozókat ezután Versegen foglalkoztatják. Néggyel csökkentették a lovas fogatok számát, de a megmaradt hétre a ! jövőben is nagy-nagy szükség ' lesz, mert sok a zártkert, ahol a gépesítés megoldhatatlan. Nem csoda, ha ezekben a napokban a gépjavító műhely játssza a főszerepet, hiszen az ottani dolgozókon is múlik, hogy határidőre elkészülnek-e a betakarításhoz szükséges gépek javítási munkálatai. Baj nincs, a zöldborsó és a magborsó begyűjtésére is felkészültek. Rendelkezésre áll hat borsófejtő, munkára készek az SZK—4-es kombájnok és a Hamster típusú önrakodó pótkocsik. Az aratásra való felkészülés most azért is igényel nagyobb körültekintést, nagyobb gondosságot, mert a tavalyinál is nagyobb termésátlag ígérkezik. A lendületes, jó munka nemcsak a munkafegyelem megszilárdulásának, hanem a munkások szakképzettségének is köszönhető. A gépjavító műhely húsz dolgozója közül csak egynek nincs szakmunkás-bizonyítványa. S végül ipég egy: a szövetkezet ebben az évben nagyobb gondot fordít a tagság művelődésére is. Erre vonatkozóan a politikai és tömegszervezeti alapszervezetek vezetői ajánlást dolgoztak ki. Megkezdik a brigádnaplók vezetését is, dokumentálva az egyre jobb közös munkát. Eene Mihály mm III. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1976. JÚNIUS 8., KEDD A fejlesztésben egyenrangúak Három község távlatai Tizenkétmillió forint sorsa Valkó, Vácszentiászló és Zsámbok az elmúlt esztendőben alakított közös tanácsot, s a nagyközségi székhely Val- kóra került. A három falu fejlesztése felől az együttes tanácstagság dönt. A közelmúltban a társközségek képviselői értékelték a negyedik ötéves' terv során megvalósított feladatokat. Az elmúlt időszakról a lakosság falugyűléseken, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet üzemegységenként tartott összejövetelein tájékozódhatott. A negyedik ötéves időszak utolsó esztendejében már létezett a közös tanács, de. az 1975. évben a külön-külön elkezdett beruházások befejezésére törekedtek. A három községben 1970 és 1975 között a fejlesztések értéke megközelítette a 10 millió forintot. Ebben at időszakban kezdték meg a zsámboki vízmű építését, melyre 7 millió forintot költöttek. Befejezés-o áthúzódik 1976-ra. Ugyancsak Zsám- bokon 60 hellyel növelték a napközi otthon befogadóképességét. Vácszentlászlón ötven óvodai helyet létesítettek. Ebben a faluban korszerűsítették a tűzoltószertárat, s megkezdték a művelődési otthon felújítási munkálatait. Valkón gyógyszertár épült, s átadtak tíz tanácsi lakást. A három községben három kilométer szilárd burkolatú út készült, több mint hárommillió forint ■ értékben. A valkói nagyközségi közös I tanács a három település fej- 1 lesztési tervét a következő ötéves időszakra együttesen készítette el, figyelembe véve a falvak legégetőbb szükségleteit, s természetesen a rendelkezésre álló, felosztható összeget, amely az ötödik ötéves tervben tizenkét millió forint. Korábban már tudósítottunk a nagyközségi közös tanács legnagyobb beruházásáról, a valkói százszemélyes óvoda építéséről, de ezen felül is bőségesen vannak megvalósítandó feladatok. Három szolKedvezőbb feltételek Állattartás, nagyüzemen kívül A gödöllői járás mezőgazdasági termelőszövetkezetei nemcsak a nagyüzemi állattartás körülményeinek fejlesztésével törődnek: feladatuknak tartják a termelőszövetkezeti tagok és a kistermelők állattartásra ösztönzését is. A támoHangverseny és kiállítás A gödöllői Imre utcai általános iskola úttörőcsapata jubileumi hangversennyel ünnepelte az úttörőmozgalom három évtizeddel ezelőtti születését. A hangversenyt a Ganz Áram- mérőgyár nagytermében rendezték. Képünkön: a zenei tagozatos úttörőénekkar a közönség előtt. A hangverseny szünetében az iskola különböző szakköreinek és az úttörők gyűjtőmunkáját dicsérő, a mozgalom múltját dokumentáló kiállítást tekinthették meg az érdeklődök. Lakatos György felvételei gatás formái mindenkor igazodnál: a helyi adottságokhoz. A dányi Magvető Termelő- szövetkezet tagjai még háromnégy esztendővel ezelőtt több millió forint értékű állatot adtak el az állat-forgalmi vállalatnak, az utóbbi esztendőben azonban alig egymiltó forint volt a gazdák bevétele. A tartási kedv hanyatlása — úgy tűnik — ebben az esztendőben megszűnik, s ez főként annak köszönhető, hogy az állatok kihelyezésével és felvásárlásával aa idén már a szövetkezet foglalkozik. A termelőszövetkezet vállalta, hogy minden hízó után két mázsa kukoricát, az anyakocák tartásáért négy mázsát, egy szarvasmarha vállalásáért pedig öt mázsa takarmányt juttat kedvezményes áron a kistermelőknek. A támogatás egy másik formáját választotta a vácszentlász 1 ói Egyesült Zöldmező Termel ejszövetkezet : azon tsz-tagok részére, akik nem kívánják művelni a háztájit, ha igénylik, húsz mázsa szemes takarmányt utal ki részükre a termelőszövetkezet. E kedvezmények, amelyek szövetkezetenként különbözőek lehetnek, azonban önmagukban még nem elegendők a kívánt ösztönző hatás elérésére, arra, hogy a tagok a szükséges mennyiségben vállaljanak hizlalásra, tartásra állatokat. A várt eredmények érdekében az adózáson is változtatni kell. Nem volt általános, de akadt rá példa, hogy a szigorú rendelet kedvetlenséget eredményezett. A közelmúltban a rendeletet módosították, s a módosítás szerint az adókivetést a szakértőknek kell felülvizsgálniuk. E két tényező: a termelőszövetkezeti segítség új lehetőségei, valamint a kedvezőbb adózási feltételek reményt nyújtanak arra, hogy a kistermelők az új körülmények között mind nagyobb számú állatot nevelnek, s adnak át a felvásárlóknak. —őr— gálati lakás épül 1976 és 1980 között, kettő pedagógusok feaámára, egy pedig az egészségügyi ellátást hivatott javítani; a tervezett ráfordítás összege 1 millió százezer forint Az egészségügyi szolgáltatás körülményeit javítja majd az a körzeti gyermekorvosi és fogorvosi rendelő is, amely az 1979 és 1980 között épül fel, hozzávetőlegesen 1 millió forintért. Fontos feladat avác- sízentlászlól tűzoltószertár megépítése is, ezt a munkát 1978-ra tervezik. A tanácsnak ez idáig erre a célra három- százhuszonnégyezer forintja van, ez viszont kevés az elképzelések szerinti korszerű épülethez, amely alkalmas lenne megfelelő felszerelések, gépek tárolására. Nagy gondja szűnik meg a tanácsnak az idén, amikor befejeződik a zsámboki vízmű építése, de máris újabba kell fogniuk. Különösen Valkón ártalmas az egészségre a kutak vize; Vácszentlászlón nem elegendő az ásott kutak hozama. Éppen ezért víztársu- Zrrioí kell alakítani a két község lakosaiból. A vízmű előkészületeiről már beszámolhatunk. A két község között elkezdték az egyik kút fúrását, e munka költségeiből a termelőszövetkezet három- százezer forintot vállalt — s két hét múlva elkészül a kút. A Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat megígérte, hogy ebben az esztendőben a második kutat is befejezik. Nagy könnyebbség, a két község lakosainak és a tanácsnak, hogy ez utóbbit a PVCSV ingyen vállalta, mintegy a megalakítandó víziműtársulat támogatásaként. A tanács pénzügyi lehetőségeihez igazodva rendelte meg a vízmű kivitelezési tervét, amelyet 1977-ben vehetnek kézhez. Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében alakítják majd meg a két község társulatát, s kezdik el a vízmű- építést. E célra hárommillió forintot terveztek. A nagyobb beruházások mellett ,a tanács gondot fordít egyéb feladatok megoldására is. A községek villany hálózatának rekonstrukciójára például százezer forintot költenek, sor kerül több utcában járdaépítésre. útfelújításra és buszvárók, buszfordulók kialakítására. Valkó, Vácszentiászló és Zsámbok a tervek szerint egyenletesen, kiegyensúlyozottan fejlődik, a következő öt esztendőben is, s az elképzeléseket, a vágyakat a pénzügyi lehetőségekhez igazították, figyelembe véve a szükségleteket A három község fejlesztési tervei azonban nemcsak a tanácsi bevételre és az állami támogatásra épülnek ; a lakosság társadalmi segítségét is számba veszik. Örszigethy A belvízvédelemre kétmillió A galgamácsai közös községi tanácsnak feladatai meghatározásakor figyelemmel kell lennie arra, hogy mindhárom társközség belterülete dimbes-dombos, változatos felszínű. Épp ezért az V. ötéves tervben nagyobb összegeket fordítanak a vízelvezetésre; 1979-ben és 1980-ban egy-egy millió forintot A
