Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
A városnak sem volt könnyű Munkásüdültetés a Kámánban A Tanácsköztársaság tette lehetővé Nem kerek évforduló juttatja eszünkbe a magyar proletárdiktatúra szociálpolitikai intézkedéseit, rendeletéit, hanem egy, napjainkban már teljesen megszokottá és szükségletté vált, a megvalósult szocialista társadalom biztosította lehetőségek, a nyaralási, üdülési idénynek a kezdete adja kézbe a tollat. Azt, ami ma minden felnőtt és gyermek számára elérhető és tervszerű program, Magyarországon a munkásság számára az 1919-es Tanácsköztársaság tette lehetővé először. 1919 nyarára a helyi direktóriumok az ország legszebb tájain levő szállodákat, szanatóriumokat, gyógyfürdőket, kastélyokat államosították, és a dolgozó tömegek rendelkezésére bocsátották. A budapesti munkástanács a főváros környékén 2000 szobát biztosított 3—4 hetes időszakokra a proletárcsaládok, vöröskatonák és hozzátartozóik pihenésére, üdülésére. A központi tervek szerint a nyár folyamán mintegy 50 ezer személyt kívántak ezekben a kedvezményekben részesíteni. A Népszava 1919. május 23-i száma arról tudósította olvasóit, hogy elsősorban és először azokat üdültetik, akik állandóan zárt, nem kellően levegőztethető és az egészségre ártalmas körülmények között kénytelenek dolgozni. Tervbe vette a proletárdiktatúra, hogy Budapest és a vidéki városok határában 50— 100 öles parcellákat juttatnak azoknak a munkásoknak, akik a munkában megrokkantak. Nyílva a parkok 1919. április 7-én a baía- tonlellei munkástanács határozatban szögezte le, hogy a község területén levő villákban fővárosi munkáscsaládok üdülését biztosítja. A tervek szerint üdülés céljait szolgálták volna azok az államosított kastélyok és egészségügyi létesítmények is, amelyek gyógyászati célokra nem alkalmasak. A Tanács - köztársaság szervei nagy figyelmet fordítottak a gyermekek egészségügyi és szociális körülményeinek javítására is. Biztosították számukra az orvosi ellátást, az egész országban szabaddá tették előttük az eddig szigorúan tilalmas, kerítésekkel körülvett pompás főúri, gazdag polgári kerteket, parkokat. Pedig akkor a Magyar Tanácsköztársaság élethalálharcot folytatott az intervenciós csapatokkal, és nagy gazdasági nehézségekkel küzdött. Amikor az imperialista hatalmak gazdasági blokádja, a nyersanyaghiány, a termelés akadályozása, a belső reakció, a háború okozta nyomor és szenvedés ezernyi gondot jelentett, a Tanácsköztársaság szervei mindent megtettek, hogy a proletariátus élet- körülményein szociálpolitikájukkal javítsanak. Leszállították a lakbéreket, a honvédő harcokban részt vevők lakbérhátralékát elengedték, béremeléseket hajtottak végre, megszervezték az intézményes betegbiztosítást és orvosi ellátást, lakáshoz és bútorokhoz juttatták a szűköl- ködőket. Segítő szándékkal Cegléden, és egész Pest megyében, 1919 májusában, júniusában volt a legrosz- szabb a közélelmezés. A nagy határú Cegléd, meg a többi, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó település lakói, gabona-, liszt- és általában élelmiszerhiánytól szenvedtek és erről panaszkodtak. Cegléd nehéz helyzetét az is növelte — mivel a front akkor már közel volt —, hogy a katonai események következtében a burgonya szállítása is akadozott. Annak ellenére, hogy városunk korábban önellátó volt a mezőgazdasági termékekből, most a lakosság éhezett, és- az ellátatlanok száma mintegy 20 ezer volt. E nehézségek ellenére a város direktóriuma — hogy a még nehezebb körülmények között élő proletárokon segítsen — a Népakarat 1919. június 15-i számában lelkes cikkben közölte, hogy a város, nehézségei ellenére, beteg munkásokat és proletárgyermekeket fogad négyhetes üdülésre a Kámánba. ......négyhetenként száz család nyer elhelyezést a Kámánban ... Az első száz proletárcsalád már a legközelebbi napokban kiköltözköd- hetik... négy hétre, amelynek le telte Után újabb, majd ismét újabb száz proletárcsa- lód kap alkalmat nyaralásra. Az intéző bizottság a fő súlyt arra helyezi, hogy a nyaralásban olyan proletárcsaládok részesüljenek elsősorban, amelyek gyógyításra szorulnak, és amelyeknek a Kámán mint gyógyhely igen alkalmas... Összeírták azokat a lakásokat. amelyekről megállapították, hogy nyaraló proletárokat befogadhatnak. Nemsokára tehát a kámáni Ist- vánliget hangos lesz a proletárgyermekek kacagásától... amennyiben a helyzet megengedi, egy-egy turnusban nemcsak száz, hanem sokkal nagyobb számú proletár számára teszik lehetővé a nyaralást, úgy hogy mindazok, akiknek egészségi állapota megkívánja, kivehessék részüket az üdülésből.” , Munkásszolidaritás A proletáröntudat, a munkásszolidaritás e nemes gesztusát így komentálja a Tanácsköztársaság ceglédi hivatalos lapja: „...egekig törő munkakedvünk és törekvésünk, hogy o proletároké legyen tényleg minden, megvan és lüktet bennünk és minden keserves nehézség, küszködés a nagy nincstelen- séggel sem tudja bennünk elfojtani azt a proletár kötelességérzetet, hogy minden lehetőt elkövessünk a proletariátus helyzetének a lehetőség szerinti könnyítésére. Bíz a proletár kötelességérzet irányítja és hatja át a ceglédi munkás-, katona- és földmí- vestanács intéző bizottságát...” Máté Bertalan, történész-muzeológus, Kossuth Múzeum Jószágtartás, állategészségügy Az állatkórház betölti rendeltetését A városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén az állategészségügy helyzetéről tárgyalt. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat megállapította, hogy az állatállomány túlnyomó részét szakosított telepeken tartják, de több helyen a járulékos beruházások nem készültek el, vagy nem üzemelnek rendeltetésszerűen. Az állattartó telepek szabványterv szerint épültek, mégis sok a rendellenesség a padozattal, a légcserével és a hőszigeteléssel. A személyi feltételek a gazdaságokban különbözők, az állategészségügyi felkészültség azonban kielégítőnek mondható. A vizsgálat megállapította, hogy mégsem tesznek meg mindent a megfelelő körülmények kialakításáért a gazdaságok. Egyes beruházások telepítésekor nem vették és nem veszik figyelembe a járványmegelőzés körülményeit, így például tejházak kerültek telepen belülre, ami a fertőzés behurcolásának egyik forrása lehet. Az állatorvosi ellátottság eltérő, de mind a körzeti, mind az üzemi állatorvosok munkáCEGLÉDI APROHIRDETESEK Törtei, Ady Endre utca 1. számú ház beköltözhetően eladó. Érdeklődni: helvben. Eladó jó karban levő 800 négyszögöl szőlő, jó lakható épülettel. Cegléd XI.. Ugyer III. dűlő 721. sz. Házhelynek való porta 150 négyszögöl eladó. Cegléd. Vadász utca 3. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAPBAN! A Ceglédi Malomiizem csomagolőmunkára női munkaerőket és férfi segédmunkásokat felvesz. Jelentkezés: Cegléd. Körösi út 38. A Ceglédi Szociális Be'egotthon érettségizett női munkaerőt keres gondozónői állásra. Jelentkezni lehet: Bajcsy-Zsilinszky út 1. járói kedvező tapasztalatokat szerzett a vizsgálat. Főleg az üzemi állatorvosok tudják érvényre juttatni állandó jelenlétükkel a megfelelő eljárásokat. Az állatorvosok munkáját nehezíti, hogy gyógyászati felszereltségük csak a legszükségesebbre szorítkozik. Egyes műszerek pótlása, a beszerzési nehézségek miatt, gondot okoz annál inkább, mert ezek egy része mindennap használatos eszköz. A ceglédi állatkórház betölti rendeltetését. A férőhelyek kihasználása ugyan nem a legkedvezőbb, de figyelembe kell venni a nagy forgalmú járóbeteg-kezelést és a szaktanács- adást. A gyógykezeltetek elismerően nyilatkoztak az ott dolgozók munkájáról. (peresztegi) A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XX. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM 1976. JÜNIUS 1„ KEDD Harmincéves az úttörőmozgalom Szép sikereket értek el Járási ünnepség Abonyban Az úttörők ünnepségét az abonyi Somogyi Imre iskola tornatermében tartották. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A járási úttörőelnökség a mozgalom 30. évfordulója alkalmából a hét végén ünnepséget rendezett Abonyban a Somogyi Imre általános iskolában. Az elnökségben helyet foglalt Balta János, a járási pártbizottság első titkára, Fekete Antal, a járási pártbizottság titkára, Babinszki Károly, a járási hivatal elnöke, Boros János, a járási KISZ-bizottság titkára, ifj. Skultéty Sándor járási úttörőtitkár és Szűcs László• az abonyi nagyközségi, tanács elnöke. Ifj. Skultéty' Sándor köszöntötte a járás úttörőinek képviselőit, az úttörő- és ifivezetőket. Az ünnepség szónoka Fekete Antal volt, aki elmondta, hogy a magyar úttörőmozgalom kibontakozásának lehetőségét a felszabadulás teremtette meg. Igaz, a kezdeti időszak nehéz volt, de a sok lelkes pedagógus következetes munkája, a párt és az ifjúmunkások támogatásával, eredményre vezetett, Az ötvenes évek második felében nagy lendületet vett a mozgalom, és ez azóta töretlen, évről évre színvonalasabb és tartalmasabb a munka. A járás tizenhárom csapata 5500 úttörőt számlál. Ezek közül az abonyi 4459. Pazarlás A csengőszó élesen hasít a levegőbe, az iskolaépületben szinte egyszerre nyílnak az ajtók a visszhangos folyosóra, diákhadak tódulnak, tízperces szünetre. A takarító néni, aki söpröge- tett, most félre áll. A gyerekek tízóraiznak, fecsegnek. Van, aki otthonról hozott jó falatokat, mások az iskolában vett kifliket fogyasztják, tejjel, kakával. Ügy látszik, a tízórai mennyisége nagyobb, mint az étvágy. Az óra kezdetét jelző csengőszó visszaparancsolja a tanulókat — de ott maradnak a fél kiflik, a tej egy része, a szalámis kenyerek, alig rágott almák az ablakpárkányon, a földön, a sarokban. — Ezek a gyerekek nem becsülik, nem értékelik, amit a szüleiktől nap, mint nap megkapnak. Nincs becsülete már a vajaskenyérnek sem — dohog a takarító néni, miközben a tízórai romokat eltakarítja. A körülmények alakítják az embert, s tulajdonképpen nem az ö érdeme a kicsi megbecsülése. Már hozzászoktunk, hogy munkával megszerezhetjük, amire vágyunk. Jól élünk, s szinte észre sem vesszük, hogy néha pazarlásban. (h. e.) számú II. Rákóczi Ferencről elnevezett csapat, jó munkája jutalmául, két alkalommal nyerte el a KISZ Központi Bizottság vörös zászlaját. A tanulmányi versenyeken jól szerepelnek az úttörők, és tekintélyes számban vesznek részt a megyei versenyeken. Többen a sportban és a művészetben érnek el szép sikereket. Jelentős társadalmi összefogással épült fel a bala- ionszárszói és a salgóbá- nyai úttörőtábor, ahol nyáron pihenhetnek, szórakozhatnak. A járásban a harminc éve indított mozgalom elérte célját, lehetőséget terem, tett a gyermeki alkotómunkához, a szocialista embertípus kibontakoztatásához. Az ünnepség végén a helybe, li Bihari János zeneiskola vonószenekara, Szűcs Antal vezetésével, és a Gyulai Gaál Miklós általános iskola énekkara, Dévai Jenőné vezetésével adott műsort. A résztvevők ezután megtekintették a. Jubileumi kiállítást, amely a járás úttörőcsapatainak életét és munkáját mutatja be. TÓTH ANIKÓ REMEKELT Bronzérem az ökölvívó-bajnokságon FIATAL LABDARÚGÓK EREDMÉNYEI Baján 28 egyesület 94 versenyzőjének részvételével rendezték meg az 1976. évi junior magyar ökölvívó egyéni bajnokságot. A Ceglédi VSE képviseletében ketten léptek szo- rítóba. A ceglédi fiatalok jól szerepeltek, sőt Károly révén bronzérmet is nyertek. Országit sem vallott szégyent, bár neki nem sikerült a dobogón végezni. (Papírsúlyban 3. Károly Sándor.) Légsúlyban Országh Simontól (Kun Béla SE) szenvedett vereséget. A CVSE értékes pontokat szerzett az egyesületek közötti pontversenyben. Labdarúgás Országos ifjúsági bajnokság, Szegedi csoport: Békéscsabai Előre— Ceglédi VSE 3:2 Az NB Il-es szakosztály ifjúsági együttese ellen az idény legjobb játékával rukkoltak ki a vendég ceglédiek, akik 2:1- re még vezettek is. Góllövő: Kovács (2). Megyei serdülőbajnokság: CVSE—IM Iklad 8:0 A CVSE helyenként tetszetős játékkal, fölényesen nyert a csak 9 emberrel kiálló vendégcsapat ellen. Góllövők: Polónyi (2), Ecser (2), Kőbőr, Gyura, Meggyes, Szalisznyó (1—1). Tömegsport A bedei sportpályán megrendezték a Ceglédi Állami Tangazdaság tömegsportversenyét. Atlétikában jó csatákat vívtak a helyezésekért, izgalmas mérkőzéseket hozott a kispályás labdarúgó-bajnokság. Eredmények Atlétika: női súlylökésben, gránátdobásban és távolugrásban egyaránt: 1. Tóth Anikó (Feldolgozóüzem), 2. Plangár Ilona (Cifrakert). A férfiszámok győztesei: 100 m síkfutás: Pomanek Lajos (Kecskéscsárda), súlylökés: Táncos János (Feldolgozó- üzem), magasugrás: Fehér János (Feldolgozóüzem), távolugrás: Szebeni Ferenc (Cifrákért), gránátdobás: Zsíros Pál (Cifrakert). Kispályás labdarúgás: 1. Cse- mői kerület, 2. Bede. U. L. AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ Most olcsóbb, most érdemes, amíg a készlet tart! Nyolcféle típusú személygépkocsira való üléshuzatok 20%os árengedménnyel Autósok Boltjában: Cegléd, Kossuth F. u. 5. L *
